Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)
1950-09-23 / 38. szám
W50 szeptember 23. SZABAD NOGRAD 5 A. saaksserveeeti munka megjavításával tarthatja csak tocáhb jó eved itséngét Béke-nagyaktíva ülést tartanak Salgótarján dolgozói pénteken Közel két hónapja, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága megvizsgálta a szakszervezetek felsőbb vezetőségében dolgozó kommunisták munkáját és a hiányosságokat fölfedve határozatot hozott. Ezzel a határozattal a Politikai Bizottság utat mutatott a szakszervezeti f u n k ct on áriusakna k a hibák kiküszöbölésére. A Politikai Bizottság határozatát a Szakszervezetek Országos Tanácsának Ifi. teljes ülése követte. A szakszervezetek vezetőségében dolgozó kommunisták a Politikai Bizottság határozata alkján a Szakszervezetek Országos Tanácsa Hl. teljes ülése alkalmával nyilvánosságra hozták és egyenként elmondták a szakszervezetek hiányosságait. A hibák felfedése elindította a szak- szervezeteket azon az úton, amely a hiányosságok felszámolása felé vezet. A Politikai Bizottságnak ez a határozata, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának HL teljes ülésén elhangzottak; a sajtón keresztül eljutottak a szakszervezetek minden egyes funkcionáriusaihoz. Ahol ezt áttanulmányozva, ennek az alapján dolgoznak ott megjavult a szakszervezeti élet, ami maga ütáii vonta a termelékenység emelkedését,'‘iá •niunkítíegyelern megszilárdulását, a pártonkívaH tömegekkel való kapcsolat megerősödését, a forradalmi éberség helyreállását, a munkaverseny föllendülését és határozottabb léptekkel haladnak dolgozóink a kitűzött cél felé. Forgáes-lejtősaknán azonban nem érezhető a Politikai Bizottság határozatának iránytmutató nagy jelentősége fit változatlan maradt a szakszervezeti funkcionáriusok munkája és így természetesen nen: képesek helyesen végrehajtani az előttük álló újabb feladatokat. A For^rács-lejtősakna szakszerve- vezeti funkcionáriusai — bár az üzem második az országos versenyben — messze elmaradlak a fejlődéstől a növekvő feladatokhoz képest. Nincs ismertetve az egyéni felelősség, aminek következtében a legutóbb is két szakadás állott be. Ezt a szakadást meg lehetett volna előzni, ha a szakszervezeti vezetők és bizalmiak ismertették volna az egyéni felelősség célját. A 20-ás bizalmiak csak névlegesen szerepelnek üzem életében. De nem máskép a szakszervezeti vezetők sem. A dolog úgy néz ki, hogy a szakszervezet elszakadt a tömegektől. Sem a vezetők, sem a bizalmiak nem állnak hivatásuk magaslatán és így történik meg, hogy teret engednek az ellenséges megnyilvánulásoknak. Telek József aknász, munkaátvevő a bizalmiak helyett például így instruálta a dolgozókat: „ha nagyon jól kijöttök a szakmánnyaL, majd lefaragunk belőle, ha nem jöttök ki vele, akkor majd ragasztunk hozzá.“ De azt is mondta a munkahelyen, hogy „majd meg fogtok feszülni, ha többet akartok keresni.“ Az üzem szakszervezeti funkcionáriusai nem magyarázták meg, hogy a dolgozó nép álláma nem kiván lehetetlent. Nem magyarázták meg. hogy az elavult norma gátolja a népgazdaságunk további emelkedését. Az üzemnél több esetben előfordul, hogy Igazolatlanul hiányoznak. Ezek a magatartások a tcrvszerütlenséghez vetethetnék", de súlyosan akadályozzák a termelékenység növekedését is. Ehhez a lazasághoz szintén s'bk köze van a szakszervezeti funkcionáriusok felületességének. A szakszervezeti funkcionáriusok nem érzik át azt a nagy tisztességet, megtisztelő feladatot, amivél megvannak bízva. A Párt politikáját képviselni, közvetíteni, sikerre segíteni a saját munkája területén a fegmegtisz- telőbb feladat. Ezt azonban nem érzik át Forgács-lejfősakna szakszervezeti funkcionáriusai, bár Pártunk minden alkalommal bebizonyította, hogy minden intézkedés, aúii az országban történik, a dolgozó nép érdekét, felemelkedését szolgálja. A hosszúlejáratú versenvszerződések megkötése is a. lazaságot, hanyagságot és nemtörődömséget igazolja. Az üzemi iroda asztalán hevernek már hónapok óta a versenyszerződési lapok, részben kitöltve, részben kitöltetlenül. Nem csoda, tehát ha a versenykönvveket nem tudják kiértékelni. Az üzemnél már két hónapja megkezdték a hosszúlejáratú versenyszerződés megkötését. Ebbe a munkába egyáltalán nem folytak bele a szakszervezeti reszort- felelősök és bizalmiak, pedig módjukban állná ismertetni a hosszúlejáratú versenyszerződés gyakorlati jelentőségét. Ezért van az, hogy ötven darab versenyszerződési lap kitöltve hever az asztalon, de a “vállaló által nincs alá-. Fargtícs - lejtős írva. Van olyan dolgozó, aki azt sem tudja, milyen vállalás van írva a versenyszerződési lapján. A vállalásnál, amejv a munkahelyen történik, a dolgozók közül sokan így határozzák meg a vállalásukat: ..írjatok, amit akartok'.’’ Nem nehéz 'megállapítani, hogv miért éz a határozat lanság, nemtörődömség; Az iroda asztalán a többi között ott hever Jecsménik Józsefnek, az üzem bér- felelősének vállalásiban ja is, de ezen még felajánlás sem tótható. De ott van Juhász Ferenc szakszervezeti kultúríe- lelősé is, aki Szintén nem tett még hosz- szú’ejárafú versenyszerződés alapján vállalást. A versenyszerződési 'lapjukon csak a név van feltüntetve és kezdettől fogva ott hever az iroda asztalán. Jerebicsek József ÜB-titkár elvtársnak még feléjük is külön felhívással kell fordulnia, ahelvett, hogv mint szakszervezeti funkcionáriusok, felvilágosító munkájukkal elősegítenék a szocialista Megyénkben még mindig igen nehezen halad a burgonyára és kukoricára szóló szerződések kötése. Ez leginkább annak tudható be, hogy pártszervezeteink népnevelői és leginkább a földművesszövetkezeti aktívák nem tekintik harci feladatnak e szerződéskötések sikerre vitelét- Azokban a községekben, ahol a pártszervezetek népnevelői és a ÖÉFOSZ-aktívák teljes egészében bekapcsolódtak a felvilágosító munka vitelébe, ott nagyobb eredményt tudnak elérni, mint például Érsekvadkert, Patak, E'rdőtarcsa, Csecse. Szirák, Vanyarc, Karancsság, N'ógrádmegyer községekben. A SZÖVOSZ Megyeközpont megállapítása szerint a házi agitációs munka vitelét a népnevelők közömbösen végzik. Ha a termelők kijelentik, hogy kevés kukorica, és burgonya- termésük van. nem nagyon szorgalmazzák tovább a kérdést. Viszont vannak helyek, így például Ipoly- szög, Balassagyarmat. Tar, Vanyarc, Szendehely, Rétság, Zsunypüszta. Mi- háíyrege községek, ahol még a- tízkilogrammos tételeket is felveszik, úgyhogy Mátramindszent község dolgozó parasztsága nagy figyelemmel kíséri az újonnan megalakult Alkotmány termelő- csoport munkájának menetét. A tszcs 95 hold egybetagosított földjét már a kisterenyei gépállomás traktorai szántják az őszi vetés alá. Mátramindszent dolqozó parasztsága körében eddig ismeretien volt a gépi munka. Idegenkedtek tőle. Nem akarták összebüdösiteni és feliúratni a földet. De miért nem? Azért, mert a község kulákjai elrémisztgették a dolgozó parasztokat, hogy továbbra is biztosíthassák maquknak az olcsó munkaerőt. Bízunk abban, hogy a kisterenyei gépállomás trakteristái becsületes.- jó- minőségű munkájukkal -fogják megcáfolni a kulákhlresztelést és meg A salgótarjáni üveggyár dolgozói munkaversenyben dolgoznak. A munkaverseny állásához a tervfe.boniás személyi zsebkönyve és az üzemben felállított versenytábla mintegy iránymutató tiszta képet ad a verseny állásáról. A brigádok és eífvéni versenyzők. tájékozódva a verseny állásáról, újabb lendülettel fordulnak-a hosz- szúte járatú versenyszerződésben vállalt munkájuk túlszárnyalása felé. Gyarmati Lajos korongcsiszoló-br:- gádvezető, újítást vezetett be a ballon becsiszotásánál. A ballonbefúrás ütemét leegyszerűsítette és észszerűbb megoldást alkalmazott. Ezelőtt a ballon csiszolás alkalmával fölfelé szájjal volt a megmunkálás ideje alatt. Az öblítésnél rendszerint le kellett fordítani, hogv a lerakodott esi. szolóport eltávolíthassák az üvegbal- lonból. Ezt a műveletet egy-egy ballon becsiszölásánál többször meg kellett ismételni, de a becsiszolási fokozatokat is, három különböző gépen oldották meg. így a munkadarabot egyik géptől a másikra kellett vinni, ami munkaido- kieséssel járt. Ezeket a műveleteket leegyszerűsítette. A ballonokat csiszolás, közben szájjal lefelé fordítják és az öblítővizet versenyszellem gyökeres meghonosodását. A szakszervezetek jó vagy rossz munkáján nem kismértékben múlik a szocializmus építésének gyorsasága és ezzel összefüggően államunk erősödése és a magyar dolgozók jólétének emelkedése. A szakszervezetek sikeres tevékenységének legfontosabb feltétele a munkásosztóíiyal, a dolgozó tömegekkel való, eleven, szilárd kapcsolat. A vezetők és a munkásosztály közötti kölcsönös bizalom, a tömegek aktív támogatásának biztosítása. Forgács-lej tős- akna szakszervezeti funkcionáriusai tartsák rdég az; eleven kapcsolatot az üzem dolgozóival, felvilágosító munkájukkal vigyék győzelemre a magyar dolgozó nép nagy ügyét, és álljon előttük, hogy az országos versenyben elfoglalt helyüket továbbra is megtartsák! —Orosz— négy-iit termelő felajánlását ösz- szekapcsoljsk és ötven kilogrammra köttetik meg a szerződést. Ez azt bizonyítja, hogy ha a népnevelők foglalkoznak a kérdéssel, akkor az eredménynek sem szabad elmaradni. Vannak azonban községeink, mint például Bércéi, Cserháthaláp, Drégely- pajánk, Ipojyvece, Cserhátszenlivány, Héhalom, Nagyoroszi, Nőtincs, Romhány, Tolmács, Cered, Zagyvapálfal- va, Nagylóc, Varsány, amelyek igen hátul kullognak a szállítási szerződések kötésébenAnnak ellenére, hogy a szállítási szerződések kötése igen gyengén áll, mégis megállapíthatjuk azt, hogy a Nemzetközi Szövetkezeti Nap illán némi fellendülés volt tapasztalható, mert egy hét alatt 291 mázsáról 34(1 mázsa kukoricára, burgonyából 31 mázsáról 99 mázsára fokozlak a szerződésre lekötött mennyiséget. Tekinletlel arra, hogy a szállítási szerződések határideje 30-án befejeződik. a hátralévő idő alatt a járási és körzeti aktívák a népnevelő munka fokozottabb vitelével hassanak oda, hogy teljesítsük a burgonya és a kukorica szállítási szerződések kötését. fogják győzni a gépi munkától idegenkedő dolgozó parasztjainkat a gépi munka előnyéről, ami által olcsóbban többet és jobbat tudnak termelni. Épp ezért kísérik oly nagy figyelemmel a fiatal termelőcsoport munkáját, amelynek földjét gép műveli meq. Nem kétséges, hogy a termelőcsoport a nagyüzemi gazdálkodás útján nagy termelési eredményeket fog elérni, amely egyre több dolgozó parasztot foq meggyőzni a nagyüzemi gazdálkodással járó jobb életről. Dolgozó parasztjaink mindinkább belátják, hogy a fejlődő gyáriparunkkal a mezőgazdaságnak is lépést kell tartam, amit csak közösen, egybefogva, a nagyüzemi gazdálkodással tudunk megvalósítani. • KOVÁCS ISTVÁN. Jegyző, Mátramindszent íelfelé nvomatják. ami erő és emberi beavatkozás nélkül visszacsorog és lemossa a csiszolóport. Már ez az egyszerűsítés jóval gyorsabb eljárása a csiszolásnak, de Gyarmati Lajos elv- táirs még azt is megoldotta, hogv a csiszolás (durva, közepes, finom) fokozatait ne külön-kü'ön gépen történjen, hanem a különböző műveletek egy gépen legyenek végrehajtva. így nem kell egyik géptől n másikig hordani a megmunkálandó ballonokat és igv időmegtakarítást érnek el. Gyarmati, Lajos és brigádja tervtei- jesítésben már az 1951 február havi tér. vét teljesíti. De hasonló szép eredményeket értek el Prinka János és Palek Vilmos vasesztergályosok is. Prinka és Palek elvtársak két gépen dolgoznak és a munkaidő jobb kihasználásával elért eredményük odavezetett, hogy tervteljesítésben 1951 február hónapját már megkezdték. Szép eredmények születnek a salgótarjáni üveggyárban a bevezetett új normákkal: Szura Ede ballonfúvó 154, Bagvinszki József üvegfúvó 135, Jánosok István Wkópréselő 112, Alics István kehelyfúvó 125, Stadler József fi- nomcslszoló 125, Stadler Gvula korong- .csiszo’ó 113 százalékot értek el, és újabb eredmények feié törnek. Salgótarján és a szénmedence dől gozói, a város és az üzemek békebi- zotíságai szeptember 2‘2-én, pénteken 5 órakor a salgótarjáni filmszínház helyiségében béke-nagyaktíva ülést tartanak. Az ülés célja, hogy bányáink és üzemeink dolgozói még szorosabban kapcsolják össze a termelés frontján folytatott harcot a világbéke megerősítésével. Megyénk dolgozói már számtalanszor bebizonyították, hogy öl csoportba osztott. Az első csoport, amelybe én is kerültem, Ukrajna vidékét látogatta, Kievtől Odesszáig. Csaknem ötven kolhozt, gépállomást, szovhozí és kísérleti telepet tanulmányoztunk át a négyheti tanuhnány- időnk alatt. Én a kolhozok éleiét, munkáját és gépesítését kísérlem nagy figyelemmel, annál is inkább, mert én is tagja vagyok az érsekvadkerti „Dimitrov“ termelőszövetkezetnek. Nagy’ figyelemmel jegyezgettem mindent, hogy idehaza szövetkezetünkbe minél többet tudjak átültetni az ott tapasztaltakból. Megismerkedtem a kolhozok megalakulásával, egész harcával, amelyet a kuiákság ellen, a t öbhterme lé sért és a jobb étótért vívtak. A mi termelőszövetkezeti] nk megalakulása is majdnem ilyen nehézségekkel járt. Mi is harcoltunk és harcolunk a kuíákok ellen, akik még ma is arra törekednek, hogy miméi több dolgozó parasztot beszéljenek le a termelőszövetkezeti csoportba való belépésről. A szovjet kolhozok tagjai vidáman és jólétben élnek. A Szovjetunióban már örökre megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása és megszűnt a város és falu közötti különbség. A kolhozokban a jövedelem eloszlását is tanulmányoztuk. Például idehaza még most is az! híreszteli a kuiákság, hogy a lusiák ugyanúgy részesülnek a jövedelemből. mint a szorgalmas dolgozók. Persze annakidején, ahogy a kolhoztagok beszélték, a kolhozok ellen is így támadtak a kirakok. Ez azt bizonyítja, hogy a kulákok észjárása a világon mindeNépközlársaságunk minisztertanácsa szeptember 8-i határozatával az ország 1950—-51. évi növénytermelési tervét jóváhagyta. A megye növénytermelési tervét, amely a jóváhagyott országos terv része, még augusztus hónapban a megyei tanács végrehaj- lóbizottsága a helyi talajviszonyok és egyéb adottságok figyelembevételé- vel, járásokra felbontotta és a járási terveknek községi tervekre történő felbontása még ugyancsak az elmúlt hó közepén megtörtént. így végeredményében még augusztus hó közepén minden faluba kiérkezett a vetési terv, amely része a megyei, illetőleg az országos tervnek, s melyet a dolgozó parasztságnak, népgazdaságunk előbbrevitele és ezzel együtt saját jólétének előmozdítása érdekében is teljesíteni kötelessége. Az őszi mezőgazdasági munkaferv eredményes teljesítése döntően azon múlik, hogy az őszi munkát kellő időben és az előírt módon, tehát jó talajelőkészítéssel, jó vetőágyba vessük. vetögéppel a tisztított és csávázott vetőmagot. Arra kell iránytvenni, hogy a vetést szeptemberben megkezdjük és lehetőleg október közepére be is fejezzük. Vagyis röviden kifejezve, az őszi munkák sikere elsősorban attól függ, hogy mennyiben sikerül a vetéseket idejében és jó munkával elvégezni. Nézzük meg, hogyan állunk jelenleg az őszi munkákkal? A szeptember 13-i vetésjelentés kiértékelésénél megállapítható, hogy az őszi munkák végzése terén az egész megyében igen nagyfokú a lemaradás. Szeptember 13-nn az összes ősziárpának 10, a rozsnak 2 százaléka került a földbe úgy, hogy az ütem- tervi előirányzathoz viszonyítva az ősziárpánál NO százalékos, a rozsnál pedig 98 százalékos lemaradás van. A lemaradás okát keresve, megállahüséges követői Pártunkrutk ■ és elszánt harcosai annak a hatalmas küzdelemnek, amelyet a világ dolgozói * Szovjetunió vezetésével folytatnak az amerikai háborús ag rés szórók ellen függetlenségükért és a békéért. A béke-nagyaküván a bányák és üzemek 'Legjobbjai tesznek hitet amellett, hogy még fokozottabb munkával, az ellenség külső és belső ügynökei elleni harcukkal küzdenek szocialista építésünkért és a békéért. niitt egyforma. Ilyen rágalmakkal akarják életüket meghosszabbítani. A kolhozokban minden egyes dolgozónak a munkáját teljesíiménye alapján bírálják el. Nincs egyenlő díjazás. Nincs egyenlősdi a kolhozokban. A szorgalmas többel kap, a ke- vésbbé szó igáim as kevesebbet, A Szovjetunióban nem lehet látni egy henyélő embert sem, meri mindenki a tudása legjavával veszi ki a részéi a kommunizmus építéséből. A koi- hozparaszi munkaegységgel méri a munkáját. Minden kolhozban a jövedelem, a jólét forrása elsősorban a föld. Nálunk Magyarországon egy- középparasztnak nincs annyi jövedelme, mint egy egyszerű kolhoztagnak. A szovjet kolhozok nagyon gazdagok és sokoldalúak. Számos Olyan kolhozt láttam, amelynek saját vil- lanyeröműve van. A mezőgazdaság minden ágában alkalmazzák a gépi munkál. Ezt persze csak nagyüzemi gazdaságban lehet megvalósítani. A gépek segítségével, a szovjet agrár- tudomány alkalmazásával olyan termelési eredményeket érnek el, amely egyedülálló az egész világon. Az ott látottakból olyan erőt és tapasztalatot merítettem, amely által a termelőszövetkezetünkben újabb erővel fogunk neki az őszi szántás-vetési munkákhoz. A szovjet kolhozok példája nyomán szervezzük meg a brigádokat, munkacsapatokat, hogv azok gazdag tapasztalatainak felhasználásával mi is még gazdagabbá legyük termelőszö- vetkezelünket, hogy még jobban ki lúd ink venni részünket a szocialista mezőgazdaság felépítéséből. Bagvinszki Mária párasztküidött. pításra került az is, hogy elsősorban az ellenség részéről, de a dolgozó parasztság egy részétől is az a téves felfogás terjedt el megyénkben, hogy annyira száraz a föld, hogy azon sem szántani, sem pedig vetési munkát végezni nem lehet. Pedig minden hozzáértő ember előtt köztudomású, hogy az állítás semmiféle vonatkozásban nem állja meg a helyét. Az tény, hogy a szárazság megnehezíti az. őszi munkát, de az elvégzését semmiesetre sem teszi lehetetlennéA iarlóhántást megyei viszonylatban 98 százalékban, tehát jóformán teljes egészében befejeztük. A tarlóhántott földön még száraz időjárásban is lehet talajelőkésizítö munkát, keverő, vágj- vetőszántást végezni. A már megkevert, vagy vető alá elkészített földekben száraz időjárásban is lehet vetni a vetőmagot De egészen megváltozott a helyzet szeptember lö-án, amikor megyei viszonylatban kiadós esőt kaptunk. Balassagyarmaton 18 milliméter csapadék esett. A Mátra vonalán még ennél is több. Ez az eső az őszi mezőgazdasági munkáknál felbecsülhetetlen értéket jelent. Megkönnyítette az őszi munkák végzését. Mivel nemcsak annyira ázott be a föld, hogy a megszántott földekre aránylag kevés muukával lehet jó vetőágyat biztosítani őszi vetésű növényeinknek, hanem a keverőszániások végzésénél is nagy segítséget jelent. De, talán még ezeknél is sokkal nagyobb az esőnek az a jelentősége, hogy aki most már a magot a földbe teszi, nem kell félnie attól, hogy ott csírázás nélkül hosszú ideig elhenterég és esetleg elpusztul. Elkövetkezett tehát az ideje annak, hogy teljes erővel és minden rendelkezésre álló eszközzel nekifogjunk az őszi munkák végzésének. Aki még nem vetette volna el az ősziárpát, az sürgősen végezze el, de vesse el most -már a rozsot is, mert itt van a búzavetés ideje isi Szeptember 30-ig lehet szerződést kötni burgonyára és kukoricára Győzzünk meg minél több dolgozó parasztot a szerződéskötés előnyéről >,. •rntmmmm ■ " ■ —" ~~——■— Dolgozó parasztságunk a gépi munka feié tekint Gyarmati Lajos kororsgcsiszoSó újítása Szovjet tapasztalatok felhasználásával végezzük munkánkat A kétszáztagú parasztkiffidöttségünk A. kiadós esósés ufón teljes eróvel indítsuk el as óstsi munkák elvégzését
