Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)

1950-09-30 / 39. szám

Í550 szeptember 30. SZABAD NOGRAD 5 VERSENYBEN FOLYIK A BÉKEKÖLCSÖN JEGYZÉSE Megyénk dolgozói követik Pártunk és kormányunk felhívását Pártunk és kormányunk felhívása, hogy dolgozó népünk békekölcsön jegyzésével és túljegyzésével járuljon hozzá a Szovjetunió vezette bákeiábor erősítéséhez, lelkes visszhangra talált az egész megyében. Ez a békekölcsön olyan tőke, amelynek kamatja mind- annyiunk legfontosabb érdeke, építé­sünk, biztosabb és boldogabb jövőnk alapja a béke. Ezért indult el az a rohamosan fejlődő versenymozgalom, amely felöleli egész megyénket. Elsőnek a salgótarjáni Acélárugyár dolgozói határozták el, hogy versenyre hívják a salgótarjáni Vasöntő- és Tűzhely­gyár dolgozóit. A versenykihívásuk­ban leszögezik: „Mi, a salgótarjáni Acélárugyár dolgozói megértve a bé­kekölcsönjegyzés hatalmas jelentősé­gét, versenyre hívjuk ki a salgótarjáni Vasöntő- és Tűzhelygyár összes dol­gozóit. Vállaljuk, hogy a békeköl­csönjegyzést október 3-ig befejezzük, jegyzési tervünket túlteljesítjük, a népnevelő munka fokozásával a nem jeygzők számát a lehető legalacso­nyabbra csökkentjük A balassagyarmati járás a megye valamennyi járását hívta ki békeköl- esönjegyzési versenyre. „Mi, a balassagyarmati járás mun­kásai, dolgozó parasztjai, haladó ér­telmiségei megértve a békéért való harc aktív jelentőségét, megértve, hogy a békéért való harcban minden becsületes dolgozó hazája iránt köte­lességgel tartozik, vállaljuk, hogy a békekiiiesönjegyzést járásunk terüle­tén a megindulás napjától számítva október 7-ig teljes egészében befejez­zük. Minden becsületes dolgozót fel­keresünk, hogy a békekölcsönjegyzés­nél erejéhez mérten járuljon hozzá a béke megvédéséhez. Felhívunk min­den járást a fenti szempontok alap­ján, jöjjön velünk versenyre, hogy ezzel is erősödjék a Szovjetunió ve­zette békeiábor, virágozzék fel ha­zánk, minél nagyobb sikerrel fejezzük be ötéves tervünket.“ Ezeknek a vers^iy felhívásoknak nyomán születtek meg a többi nemes vetélkedések is. A szorospataki bánya­üzem Kossuth-tárót, a páifalvai üveg­gyár a központi műhelyt szólította versenyre. Rónabánya Sajgóval, Rákosi- lejtős pedig a fővölgyi bányával áll párosversenyben. Salgótarján város Balassagyarmattal1,I Szécsény Pászió- vai küzd' azért a megtisztelő első hely­ért, hogy melyikük járult hozzá több kölcsönjegvzéssej a béke erősítéséhez. A diósjenőiek Érsekvadkertet, Kalló Szirákot, Karancskeszi pedig Kistere- nyét szólította fej, hogy ebben a ne­mes küzdelemben egymással verse­nyezzenek. Az acélgyár dolgozói azzal a lendü­lettel indultak neki a kölesönjegyzés- nek, amellyel megszavazták a ver­senykihívást. Váraljai László azért jegyzett 1500 forintot, hogy ezzel munkája mellett, anyagilag is hozzájárul­jon a békéhez. Hasznos! Ibolya ifjúmunkás, akinek havi keresete 250—260 forint, elhatározta, hogy 200 forinttá! erősíti a béke­tábort. Könnyű Gizella a békekölcsön jegy­zése mellett a most induló szabadság- harcos 90 órás kiképzésen is részt fog venni. A gépgyáriak sem akarnak lema­radni, vállalták a versenyt, hát állják is. Derekas Gyula pártonkíviili gép­formázó négy heti keresetének átlagát írja a békekölcsönívre és Ködmön László gépformázó ezt is túl akarja szárnyalni és ötheti átlagával tett hi­tet békénk mellett. Karanesi Béla műszaki dolgozó fizetése 1108 forint. Amikor a jegyzésre került sor. arra gon­dolt, hogy ezt mind Pártunknak és a békének köszönheti, 1300 forintot jegyzett. Megyénk minden dolgozóját a hála és a szeretet érzése tölti ei a béke legfőbb védelmezője, a Szovjetunió iránt. Amikor aláírják a békekölcsön­jegyzést, magukban végiggondolják, mit értünk ei idáig, milyen boldog, biztató jövőt állít elénk az ötéves terv. Erről beszélnek azok a levelek, ame­lyeket lapunk ebből: az alkalomból a dolgozóktól kapott. A tavalyinak kétszeresét jegyezzük a békekölcsönre Tavaly kélsr.á/. iiégysizáz forinlol Nézzük, milyen volt a nők helyzete •a múlt rendszerben? Elnyomatás, le­nézés. Elnyomatás, mert szavát sem emelhette fel sorsának javítása érdeké- hen. Ha dolgozni kényszerült menni, ha gyermek nélkül volt, hogy elmehe: ietit dolgozni, hogy élni tudjon, mit kapott becsületes munkája után? Éhe­zést és szenvedést, mert nő volt. Hiába végezte ei egy férfi munkáját, kevesebb bért kapott, mert nő volt. Ha pedig családos anya volt, — tehát két­szeresen kényszerült munkába állói, mert a családfő, ha dolgozott is, nem tudtak megélni — gyermekeit kényte­len volt kitenni az utca ezer veszé­lyének. Mennyivel más ma a helyzet. Népi demokráciánk alkotmánya biztosította a nők egyenjogúságát. Mehet már nyu. godtan dolgozni is. mert gyermekét gondos felügyelet alatt tudja hagyni. Itt vannak napközi otthonaink, ahol gondos szemek őrködnek mindannyiunk -zemefénve a gyermek felett. El­látják élelemmel, tisztán tartják, amíg az anya a gyárban, vagy a földön dolgozik. S a nők becsülettel megállják he­lyüket minden téren' Ezt bizonyítják sziahánovistáink,' traktorosaink, mérnö­keink. S mikor voltak a Horíhy-rend- ?zéróért női képviselőink, bíróink? Be­töltötték a minisztériumokat a grófok, bárók agyalágyuR, degeneráU fiai. Ma itt vannak képviselőink és bí- lóink, becsülettel elvégzik munkáju­kat. Egyek velünk, vér a mi vérünk­ből A nép fiaiból lettek, együttéreznek a dolgozó néppel. Bebizonyította egységünket a terv- kölcsönjegyzés. Jegyeztünk, mert visz- szakaptuk kamatos-kamatostól. Vissza­kaptuk napközt otthonokban, gyárak­ban, a felépített hidakban, s vissza­kaptuk azzal, hogy tudtunk ruházkodni is. Az én családom közösen (négyen) 1350 forintot jegyzett, de már vissza­kaptuk — habár még nem húzták ki — mert dolgozhatunk és nemcsak szépen élünk, hanem már gyermekeim­mel felruházkodlunk. S mindezt, amit már eddig felépí­tettünk, ezt akarják tőlünk elvenni az imperialisták, a tőkések. Újból nyo­mort, szenvedést, leigázást akarnak! Újból gyermekeink ezreit akarják mészárszékre vinni. Ehhez nekünk is van szavunk! Most már van szavunk! És nem engedjük magunkat szabsdsá- gunktól megfosztani. Már tudjuk mi a szabadság, nem egykönnyen tehet­nek bennünket újból bábokká. Meg­kaptuk a Szovjetuniótól és most őr­ködünk felette, mint két szemünk fé­nyén. Eddig vakok voltunk. A sötétben Táncsics János az ötéves tervköl- esönbőj 200 forintot jegyzett. De most, a békekölcsönre egyhavi fize­tését jegyzi, ami 800—900 forintnak felel meg. Az ötéves tervkölcsön- jegyzésnél havi jövedelme 400—450 forint volt tapogatództunk, húztuk ai igát, hogy a gyárosok, bankárok üdülhessenek. Már tudjuk mi is, mi az üdülés, a megér­demelt munkautáni pihenés és ezt töb­bet nem vehetik el tőlünk az amerikai tőkés. urak. Békéi akarunk! Építeni akarunk! Éppen ezért jegyezzük a békekölcsönt. Ha a tervköiésönnél csak 1350 forintot jegyeztünk, most megduplázzuk, mert ezzel erősítjük békénket, erősítjük had­seregünket, a nép hadserégét, amely megvédi hazánkat, amely most már a mi hazánk, a munkálok, a parasztok, a doigozó értelmiség hazája. Van erős, kemény öklünk, erős Pár­tunk, s van hű barátunk, akinek mind­ezt köszönhetjük. Mi megmutatjuk, hogy erre a barátságra érdemesek is vagyunk. Nem engedjük el a baráti jobbot és tkéz a kézben haladunk to­vábbra is a szocializmus építése útján, Sztálin elvtárs útmutatása nyomán, a mi szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs és a mi/erős, kemény öklünk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével. Zsarnóczai Sándorrté, Rétság, fegyzek ötéves tervkölcsönt, mint külszíni dolgozó, keresetemhez képest, 200 fo­rintot jegyeztem, mert tudtam, hogy ami ebben az országban épül, azt a dolgozók építik saját maguknak. Ebből a 200 forintból már 140 fo­rintot visszakaptam, mert az egyik kötvényem nyert és itt leszögezhetem, bogy amit Pártank megígér, azt meg is valósítja a dolgozók javára. Most. amikor a béke megvédése ér­dekében újabb kölcsönt iegyzünk, hogy ezzel egy újabb csapást mérjünk az amerikai imperialistákra és csatló­saikra, én, mini hadirokkant, átérezve a koreai nép szabadságharcának je­lentőségét a multévi tervkölcsönt megduplázva 400 lorint békekölcsönt jegyeztem. Ezzel mulatom meg és mutatjuk meg mi, magyar dolgozók, hogy a Szovjetunió vezette béketá­borban megálljuk a helyünket és megvédjük virágzó iparunk és mező- gazdaságunk eddig elért hatalmas eredményeit. BOZO LÁSZLÓ, Nagybáiony. 2000 íarin tiíf i éréséi 0*099 is békéiéi bari Ha visszagondolok 1944.re, amikor Hitler hordái megszállták hazánkat, eszembe jutnak azok a rémületben el­töltött napok. amikor vártuk, hogy mikor teljesedik be rajtunk a sors, amelyről már sokat hallottunk .. . Jött! üz>?z Á'-ás. ollózás, deportálás; és hogy az utóbbi mit jelent, azt mindnyá­jan tudjuk. Részemre feleségem, három gyerme­kem és testvéreim pusztulását jelen­tette. Én magam végig éltem a német haláltáborok minden borzalmát, de visszajöttem 1945 végén. Akkor már megindult az élet 4 dolgozó nép száz­ezrei a Párt hívó szavára leírhatatlan áldozatok és nehézségek á**án újjáépí­tették gyárainkat. Megindult a termelő munka, csakhamar élelmiszer és ruha­nemű került a piacra. Én is nehezen küzdöttem. A becsületes szomszédok által elrejtett holmik árából szereztem be árut, sokszor csak annyit, hogy a kirakatból árultam. 1946 augusztus 1-től, a jó forint óta, gyökeresen megváltozott a kiskereske­dők helyzete. Több és jobb árut kap­tam és dolgozó népünk életszínvonalá­nak emelkedése folytán mind többet tudott vásárolni. A dolgozó kiskeres­kedő munkájából élő kizsákmányoló nr.*7 kereskedelem me ;szün .ekésével majd a Nagykereskedelmi Nemzeti Vál­lalatok megalakításával kormányzatunk újabb terheket vett le a váltunkról. Megszűntek a bennünket kizsákmányoló nagykereskedők. Most dolgozóink élet- színvonalának rohamos növekedésével nő a forgalom is. A közeli napokban az áruforgalom terén hatalmas emel­kedés várható. Tavaly, amikor kormányzatunk öt­éves tervünk sikeres meqvalósitásához azt kérte, hogy jegyezzek tervkei- csönt, büszke örömmel tettem és 2000 forintot jegyeztem. Ez a tervköicsön- jegyzés nem volt hiábavaló, mint ezt a reakció hireszteíte, mert minden dol­gozó, így a kiskereskedő is. élvez.» 3.? előnyeit. Sok kórházi ágy. iskola, óvoda, gyermekotthon a mi életszínvonalunk emelkedését jelenti. A szeptember 14-i sorsolásoknál pedig sok kiskér a%kectő társam kötvényét húzták ki, jelentős összegqel. Építeni, dolgozni és mindennapi ke­nyerünket biztosítani csak békében lehet. Mindezt jól tudják az imperia. lista háborús uszítok, akik túzcsóvákat akarnak dobni a világ négy sarkára, hogy újra rombadöntsék azokat a ha­talmas eredményeket, melyeket a Szov­jetunió által vezetett népi demokrá­ciák, köztük Maqyarország is elért. Nem elég, ha óhajtjuk a békét, a békéért keményen harcolni is keíl. Most, amikor kormányzatunk a béke­kölcsön jegyzését kéri az ország dol­gozó nénétől, én a magam részéről újra 2009 forintot ajánlottam fel. Teszem ezt azért, mert ezzel az Összeqgel is hozzájárulok a béketábor meqerősííé séhez. Tavaly dolgozó kiskereskedő társaim is be esti. «“.esen kivették részükét a terv- kölcsönjegyzésből, remélem, hogy most a békekölcsön jegyzésnél :s trm'jcétfog ják adni Pártunk és Rákosi elvtárs iránti határtalan szerete üknek és ra­gaszkodásuknak és szorosan felzárkóz­nak ahhoz a békeLáborhoz, melynek élén a Szovjetunió és a viláybé$:e leg­nagyobb őre, Sztálin e’vtárs áll. GUTFREUND ANTAL kiskereskedő Nem ötszáz, hanem hétszáz forintot jegyzek, hogy még erősebbek legyünk Az 1949. évi ötéves tervkölcsön- Jegyzésnél, látva azt, hogy gazdasági megerősödésünket csak mindezeken keresztül tudjuk végrehajtani, je­gyeztem 590 forint tervkölcsönt. Most, amikor azt látjok, hogy az imperia­listák még nagyobb dühvei támad­nak, hogy mi, magyar dolgozók, minél jobban ellent tudjunk állni, gazdasági megerősödésünket még ma­gasabb fokra tudjuk emelni és had­seregünket még erősebbé, békénket még szilárdabbá tudjuk tenni, a bé­kekölcsön jegyzésénél nem 500 fo­rintot, hanem 700 forintot jegyeztem, hogy még erősebbé tehessük békén­ket és függetlenségünket. Kispál Péter bányász. Most 100 forinttal többet jegyzek Amikor egy évvel ezelőtt Pártunk a dolgozó magyar néphez azzal a ké­réssel fordult, hogy <&z ötéves terv beindítása céljára tervkölcsönt jegyez­zünk, az egész ország dolgozói egy- emberként magukévá tették Pártunk.és kormányunk ezen felhívását. E felhí­vásnak én is eleget tettem, amikor megértve Pártunk és az ötéves ter­vünk célkitűzéseit, amellyel a dolgo­zók országában a szocializmus alap­jait lerakjuk, és ezen keresztül né­pünk életszínvonalát emelhetjük. A reakció akkor azt a rémhírt ter­jesztette, hogy a tervkölcsönre jegy­zett pénzünket soha nem fogjuk visz- szakapni. Azonban a reakció alaptalan hírei a dolgozóink között nem talált talajra, mert dolgozóink tudták, hogy Pártunk amit ígért, azt be is- tartja; Azt bizonyítja az is, hogy szeptem­ber 13-—17 között megtartott tervkol- osönsorsoláskor sok dolgozó nyert kötvényeivel nagyobb összegeket. Én ugyan nem vagyok a szeren­csés nyerők között, de ugyanúgy én Ss nyertem ötéves tervünk eddigi ered­ményeivel. Ha csak a tűzhelygyárai nézem, meglátom, hogy befektetett pénzünk valóban a mi érdekünkéi szolgálja, amikor új öntödéi, kapunk Ez még azonban csak a kezdet gyá­runk több nagy építkezései közűi és az igazi nyertesek akkor leszünk, ha gyárunk az ötéves terv folyamán tei je.sen Új, modern gyárrá fog átépülni. Hogy mit jelent nekünk, dolgozók­nak, hogy . gyárunk újjáépüljön, azt mi tűzhely-gyári dolgozók tudjuk. Más lesz az, amikor a mai elavult sóiét, poros műhelyeink helyett új, vi­lágos, t’sztatevegős és tágas üzemeket kapunk. . Azonban ahhoz, hogy gyárunk mi­nél hamarább átépüljön, ehhez a mi jó munkánk is nagyon fontos tényező, mert mi szocializmust építünk és ezért kel! még jobb, még több mun­kával segíteni ötéves tervünket, népi demokráciánkat és ezen keresztül a békét! Most, amikor az amerikai im­perialisták újabb világháborúra ké­szülnek, nem közömbös nekünk, dol­gozóknak a béke megvédése, amikor mi az ötéves tervünket építjük, ami­kor harcolunk egy jobb és boldogabb életért, amikor azon vagyunk, hogy a szocializmust minői hamarabb valóra tudjuk váltani. Ehhez kell, hogy mi dolgozók' egy újabb kölcsönt, békekölcsönt jegyez­zünk. Jegyezzünk azért, hogy ötéves tervünket valóra tudjuk váltani, hogy néphadseregünket még erősebbé fej­leszthessük, hogy a békét nemcsak óhajtani, hanem meg is tudjuk védeni, hogy a béke frontján erős bástya te­hessünk. Ezért határoztam eI magamat, hogy a multévi 500 forintos jegyzésemet most a békekölcsön jegyzésekor túl jegyzem fOO forinttal. így adok választ az imperialisták háborús készülődésére, amikor a béke­kölcsönt jegyzem és ezzel erősí­tem munkámon felül a világ dol­gozóinak hatalmas békeharcát, me­lyet a hatalmas Szovjetunió és annak szereteti vezére, a magyar dolgozó nép nagy segítője és barátja, a világ­béke legfőbb őre, Sztálin elvtárs vezet. Szlovik István, a salgótarjáni Vasöntő- és Tűzhelygyár csiszolója i juhb esupúst imérűnk 0i bt*k0* eíle09séfjeire Hároméves tervünk óriási eredményei mindnyájunk előtt bebizonyították, hogy Pártunk vezetésével valóban új ország épül, a szocializmus országa. Az ötéves terv megindulása előtt mi, szellemi dol­gozók éreztük, hogy e tervben nekünk nemcsak jó munkával, hanem anyagi hozzájárulásunkkal is érdekközösséget kell vállalnunk. Ezért örömmel fogad­tam az elmúlt évben Pártunk és Rákosi elvtárs felhívását a tervkölcsön kibo­csátásáról. Tudtam, hogy ez a tervköl- csön óriási lépéssel viszi előre orszá­gunkban a szocializmus épsiését és ez­zel minden dolgozó életszínvonalának emelését. Kölcsön jegyzésemmel anyagi­lag is érdekeltséget vállaltam az ötéves tervvel. Az ötéves terv első félévében való­ban nagy eredmények születtek. Uj utak, hidak, gyárak, üzemek egész sora valósult meg. jelentős részben alakítot­tunk tszcs-t a falun, és számos helyen gyulladt ki a fény és ezzel sek, azelőtt sötétségre kárhoztatott falusi dolgozó előtt nyílt alkalom az emberi életre. En. nek megvalósításához nagyrészfoen hoz­zájárult a tervkölcsön, amelyet a dolgo­zók — köztük én is — örömmel jegyez­tek. A tervkölcsön utolsó részletének be­fizetésénél igen sok dolgozótársammal együtt megállapítottuk mindezeket és láttuk. hogy milyen jó helyre adtuk pénzünket, amely már eddig közvetve sokszorosan visszatérőit részünkre, hi­szen mindnyájan éréztük életszínvona­lunk emelkedését. Már akkor jónak lát­tam volna egy újabb kölcsön kibocsátá­sát, mert tudtam, hogy ez ismét egy naqy lépést ad szocialista fejlődésünk­nek, A tervkölcsön húzásánál kötvényemet nem húzták ki, de ennek ellenére úgy érzem, sokat nyertem és velem együtt sokat nyert minden egyes dolgozó is­Tudom azt, hogy szocializmust építeni csak békében lehet.- A béke megvédé­séhez szükség van népgazdaságunk to­vábbi megerősítésére, néphadseregünk további fejlesztésére, de ezekhez szük- ség van újabb anyagi eszközökre. Ezért fogadtam örömmel Pártunk újabb lépését a héke-kölcsön kibocsátá. sáról és azért veszek Örömmel részt a jegyzésben, mert tudom, hogy ezzel is újabb csapást mérünk a béke ellen­ségeire, az imperialista háborús uszí­tok ra, Simon Endre előadó, Balassagyarmat Ä kölcsönnel boldogabb jövőnk leié vezető utat rövidítem meg Egy évvel ezelőtt, amikor a tervköl­csönt jegyeztük, bár iudluk azt, hogy a jegyzésünk az ország és az egész dolgozó népünk feleme. kedését fogja szolgálni, mégsem tudtuk azt előre még csak elképzelni sem, hogy az öntuda­tos dolgozók által jegyzett összegek ilyen hatalmas méretekben fogják erő­síteni hazánk gazdasági életét és ilyen dúsan fog kamatozni a dolgozók szá­mára. Bár a mi üzemünk kicsi és a terme­lésben ennélfogva eltörpül a többi nagy bányaüzem mellett, mégis megéreziük a tervkölcsön segítségét. A szovjet fúrógépeket említem meg csupán, amelyek óriási segítséget nyúj­tanak nekünk, bányászoknak, mert ed­dig kézifúrcval kellett a robbantáshoz szükséges lyukakat fúrni, mely nem volt könnyű dolog a kemény kőzetek­ben, de még a kemény szénben sem. Milyen jó most. Azt a munkát, amelyet három ember egy óra alatt végzett el kemény munkával, most a qép percek alatt elvégzi játszi könnyedséggel. Azonban necsak a bányákat nézzük meg, hanem a községünket is, amely J egy modern iskolát és három középü­letet kapo-t, és nézzük meg a környé- | künk többi községeit is, mc’yek a terv- | kölcsön segítségével mind kaptak va- I lami újat. * Most, amikor az első sorsolás meg­történt és a községünkben is többen vannak olyanok, akik máris megkap­ták azt az összeget, amit egy évvel ezelőtt jegyeztek, sőt még annál többet is, önkénytelenül visszagondolok arra az időre, mikor az ellenség propa­gandahadjáratot indított a tervkolcsön- jegyzés ellen, és büszkén keil megálla­pítanom, hogy Pártunk beváltotta sza­vát, mint eddig minden alkalommal, látom azt és látnia kell mindenkinek, hogy Pártunk szavára építeni lehet. Én a most lefolyt sorsolásnál nem nyertem, de mégis a nyerők közé tar­tozom, mert amilyen ütemben folyik országunk gazdasági fejlődése, ezzel párhuzamosan lesz nekünk 'és nekem mind'g jobb és jobb benne élnem és dolgoznom. Ha az országunk gazdasági fejődését ilyen tervkölcsönje-iyzésekkel támogatom, ezzel csak a boldogabb jövőnk felé veze'ő utat egyengetem és rövidítem meg. Mindezeket szem előtt tartva, a legközelebbi jegyzés alkalmá­val még jobban kiveszem részemet a ke lesön Jegyzésből és jóval többet fo. gok /egyezni, mint egy évvel ezelőtt, mert ez a kölcsön azt a békét erősíti, amely alapja további felemelkedésünk­nek. KURCSIK LÁSZLÓ kazári vájár. Kölesén$eggséssel védd a békét, ha, ink

Next

/
Oldalképek
Tartalom