Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)

1950-09-23 / 38. szám

Béke-nagyaktira ütést tartanak Salgótarján áoSyoaái pénteken Szocialista munka verseny üzemeinkben Rákosi elvtárs kiszabadd fásának tizedik évfordulójára VI. évfolyam, 38. szám. Aia 50 fillér 1950 szeptember 23 Ä felvilágosító munka fokozásával az őszi munkák sikeréért írta: Gyárfás János A tanácsváksztások napoktóber befejezzük az őszi mezőgazdasági mankókat — határoztak a ceredi dolgozó parasztok Megkezdődtek az őszi mezőgazda- sági munkálatok pártszervezeteink irányítása alatt Nógrád megyében is. Szeptember első nap iától, a munka megKezdésétöl már vannak is kezdeti eredményeink. Különösen a tszcs-kben jól elkészítették a búzának, a rozsnak és az őszi árpának a talajt. Minőségi csávázott vetőmaggal dolgozó pa­rasztságunk is 80 százalékban elvé­gezte a munkálatokat. Nép: demokrá­ciánk kormánya újabb, soha nem lá­tott kedvezményt biztosított, ugyanis a csávázószert díjmentesen bocsátja dolgozó parasztságunk rendelkezésére. Ezzel is elősegíti az egyénileg dolgozó parasztságot terméshozamának emelé­sében. De ez.ek a munkálatok még csak a kezdetiek, vagyis csak az előkészület. A szántással, vetéssel és a betakarí­tással el vagyunk, maradva, mert párt­szervezeteink a fontos őszi munkála­tok irányítását és ellenőrzését elha­nyagolják. Például a pásztói járási bi­zottság. ahol a begyűjtés is a leg­rosszabbul áll, nem értékelte ki a le­maradás okát és felkészületlenül, gyen­gén irányítja ■ az őszi munkákat is. De mert nem megy a felvilágosító munka, nemcisk a pásztói, hanem az összes járási bizottságoknál és falusi pártszervezeteinknél is ta.pasztaiható, hogy háttérbe szorítják ezt a rendkí­vül fontos munkát. Nem veszik eléggé észre, hogy most az őszi munkákat a soükal jobban kiélesedett osztá'lyharc- ban kell végrehajtani, mint múlt ősz­szel. Számtalan példa bizonyítja ezt itt megyénkben is- Egyes elvetemült ku- lák még a gyilkosságtól sem riad visz- sza, hogy akadályozza a mezőgazda- sági munkálatokat, de mindenféle rém­hírekkel is el akarja vonni dolgozó pa­rasztságunk figyelmét az őszi munká­latoktól. Amíg szárazság volt, addig azt mondta, hogy azért nem lehet szán­tani, most hogy esett az eső, azt ter­jeszti, hogy sáros a föld, besüpped az eke. Pártszervezeteink idejében fi­gyeljenek fel. az ilyen hangokra és lep­lezzék le a dolgozó parasztság előtt. • De nem jobb a klerikális reakció sem, amely nap mint nap különböző bú­csújárások kifundálásával akadályozza a munkát. Á kapitalista rendszerben egy évben kétszer sem akart búcsút csinálni az általuk kieszelt, állítólagos „gvógykútná!’.“, amit ők Szentkútnak neveztek, most meg különböző csalá­sokkal, mesékkel, majd minden vasár­nap „búcsút” rendeznek azzal a céllal, hogy akadályozzák az őszi mezőgazda- sági munkálatokat. Népköztársaságunk kormánya és a püspöki kar között létrejött megegye­zés kötelez. Népköztársaságunk és dolgozó népünk betartja a megálla­podást és elvárja, hogv a néphez hű papság is elősegítse az ország építé­sét. Mindezek azt követelik, hogy párt­szervezeteink számolják fel az eddig megmutatkozó, önelégültségét, sokkal szervezettebben és jobban, vagyis konkrétabban fokozzák a felvilágosító munkát, harcoljanak az őszi mezőgaz­dasági munkák sikeréért. Nekünk most minőségileg is jobban el kell végezni ezt a munkát, mint tavaiv. A minisztertanács határozatát következetesen kell végrehajtani. Eh­hez most hozzásegít bennünket az eső is. Pártszervezeteink a tanácsvá­lasztásokkal kapcsolatos agitációt kap­csolják össze az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésének fontosságával úgy, hogy minden község csat’akozzon Bihartorda felhigásá/ioz. jA'riden.' köz­ség lépjen egymással párosversenvbe, de versenyezzen egymással alvég, fel­vég, versenyezzen egymással az ePfaz vidék. Jó népnevelő munkával tömeg­mozgalommá kell tenni a bihartorda! felhívást. Fejezzük be a vetést a tariács- vá'asztás napjáig. Ebben a munkában is — mint min­denben — párttagjainknak, kell élen­járni, nekik k'é'.l személyes példamu­tatással meggvőzni a dolgozó paraszt­ságot. A felvilágosító munka, fokozá­sával az őszi mezőgazdasági munkák meggyorsításává! a választási -'kampány ideje alatt biztosítanunk .kell a termelő-1 csoportok további növekedését. Kössük össze a választási agitációt a tszcs fejlesztésével és a kulákság leleplezé­sével. Ügy kell agitálni, hogy a válasz­tások napján minél több egyénileg dol­gozó paraszt, kis- és közéonaraszt be­lépjen a tszcs-be,. anélkül, hogy meg­sértenénk az önkéntesség elvét. Nagyobb gonddal támogassuk az el­következendő időben a 23 előkészítő bizottságot, hogy ezek megalakulhassa­nak még a tanácsválasztás előtt. De emellett nem szabad elhanyagolni a ré­gieket sem, sőt azokon a helyeken, ahol még nincs pártszervezet, n.eg kell alakítani, mert ez az egészséges fejlő­dés motorja. A felvilágosító, népnevelő munkában mozgósítani kell a tszcs tagságot is. Fel kell számolni az elbizakodottságot, ami abban jut konkrét kifejezésre, mint például a palotási tszcs-nél is, hogy mi elegen vagyunk ennyien is. Ha többen leszünk, több felé kel! osz­tozkodni. Ez az álláspont hamis, az el­szigetelődéshez vezet. Az igaz az, hogy a nagyobb darab föld több dolgozónak, több családnak sokkal több jövedelmet biztosít. Segíteni kell a pártszervezeti népnevelőinknek, hogy a nagyobb tszcs-k, _ öná'ló csoportokká alakulhas­sanak és ezeket a napokat tegyük a falu örömünnepévé. A tszcs fejlesztésénél csak úgy érünk ei sikereket, ha éberen figyelünk a ku­tak mesterkedésére és következetesen leleplezzük. Az őszi mezőgazdasági munkák sike­res elvégzésének, a tszcs fejlesztésé­nek feladata mellett ide tartozik a terménybegyüités sikeres végrehajtása is. Amellett, hogy kenyérgabonából tel­jesítettük a tervet, itt is meg kell mu­tatni hiányosságainkat is. A salgó­tarjáni, pásztói és balassagyarmaíi járásban van olyan község, amely csak hatvan—hetven százalékig teljesítette a tervet és ezek a községek a me­gyei átlagot is lerontották. Ezek­ben a községekben személyszerinti agi- tác-lót kel! végezni, rá kell mutatni a népnevelőknek, hógv már csak az ő beadásuk hiányzik és a mi megyénkben is engedélyezi a kormány a szabad­őrlésnek száz százalékos felemelését. Általában megyénkben minden járási bizottság és falusi pártszervezet fordít­son különös gondot a takarmánygabo­na begyűjtésére. Ennek idejében elvég­zése igen fontos az állattenyésztés és közellátás szempontjából is. A takar­mánygabona-beadásban megyénk az utolsó helyen kullog, éppen azért, mert pártszervezeteink . felültek a kulák si­ránkozásainak, hogv nincs kukorica, nincs burgonya, ugyanakkor a kulákok a piacon a csöves kukoricát 150 forin­tért, a burgonyát meg 200 forintért árulják. Ezeket a kukáik meséket, amit a saját érdekében terjeszt a kulák, le kell leplezni. A pártszervezetnek az összes demokratikus szerveket mozgó­sítani kell a begyűjtés sikere érdeké­ben. Széles mértékben meg kell szer­vezni a szállítási szerződések kötését kukoricára és burgonyára. Tudatosítani kell a dolgozók előtt mindazokat az előnyöket, amelyet a szerződéskötés jelent. Mint például kukoricánál is a morzsolt kukoricáért rendes áron felül 8 forintot kap métermázsánként a szer- ződéstkötő, burgonyánál pedig 10 szá­zalékkal magasabb árat a szerződés- kötés esetén Legfontosabb feladat, hogy pártszer­vezeteink a minisztertanács határoza­tának végrehajtásáért mozgósítsák a népnevelőket. Mutassanak rá, hogy aki 1949-ben eme felhívásnak eleget, tett, az jobban járt, mert az időben elve­tett búza, rozs, árpa erősebb, nem árt neki a fagy- A minisztertanács határo­zata a dolgozók érdekeit szolgálja. Mutassanak rá a tervkölcsön húzásá­nál is, hogv a Párt és a nép állama mindenben a dolgozók érdekei szerint cselekszik. Felvilágosító munkájukban a párt- szervezetek és a párttagok ne ismerje­nek fáradságot: Ezzel a munkáyal megalapozzuk a jövőévi tervet, a jö­vőévi kenverüitket, biztosítjuk az. öt­éves tervünk sikerét és erősítjük ’ a Szovjetunió által vezetett hatalmas béketábort. Az elmúlt vasárnap úgy nézett ki Cered község, mint egy hangyaboly. Itt is, ott. is ifjak, lányok, öregek, asszonyok szorgos kezekkel díszítet­ték házaikat. A házak tetejéről nem hiányzik a vörös és nemzetiszínű zászló sem. A községháza előtt szá: mos dolgozó paraszt készíti a szónoki emelvényt. Csodálatos színpompába öltözött a hegyekkel körülövezett község. Népgyűlés lesz. A járási ta­nács elnöke fog beszélni. Erre készül már napok óta Cered, Zabar és Po- gony községek dolgozó parasztsága. Ügy tíz óra felé már többszáz ceredi, zabari és pogonyi dolgozó paraszt szorongott a szitáló esőben. „Mintha csak megrendelésre jött volna ez az eső" — mondja viccesen Bucsek Jó­zsef, DÉFOSZ-tag. Nagyon nagy szükség van most rá. Most kell a legjobban a jövőévi kenyér biztosításához — magyarázza tovább a körülötte lévő paraszttársainak. A tömegek kö­zött mozgolódás támadt, innen is, on­nan is dolgozó parasztok élénk kö­szöntéssel üdvözlik Pálmai József járási tanácselnök elvtársat. A tömeg leosendesül. Nem törődve az egyre jobban szitáló esővel, nagy érdeklődéssel hallgatják Pálmai elv- társ beszédét. — Dolgozó parasztságunk elkövet­kezendő eredményes munkájának vi­teléhez szükséges az, hogy a szán­tási-vetési munkákban elmélyítsük a versenyszellemet, amely miniszterta­nácsunk növénytermesztéséről szóló határozatának az időelőtti teljesíté­sét és a jövőévi még nagyobb ter­mésünk biztosítását eredményezi. E nagy munkánál döntő tényezőt ját­szik a vetőmag csávázása. Ha tiszta és jó vetőmag kerül a földbe, bősé­ges termés, nagyobb darab kepyér lesz a munka jutalma. Idejében ves­sük el az egyes magvakat. Ne késlekedjünk egy percig sem a vetéssel Csakis az idejében földbe került ve­tőmag hozza meg a bő termést. Ezt A nagyszénási „Dózsa" termelőszö­vetkezet felhívásával egyidőben a tszcs-fejlesztési munkánk módszere is alaposan megváltozott. A csoportta­gok a nagyszerű terméseredményeik után felkeresték az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztságot, hogy el­mondják nekik, hogy a nagyüzemi gazdálkodás mennyivel előnyösebb, mint az egyéni kisgazdaság. A jó felvilágosító munka, a kommunista csoporttagok példás, fáradságot nem ismerő munkája, meghozta az ered­ményt is. Azonban e nagyjelentőségű munkák győze­lemre való vitele mégis csak attól függött, hogy a tszcs üzemi párt- szervezetének mennyire sikerült több vagy kevesebb tagot aktivi­zálni új tagok beszervezésére. Amelyik csoportban alaposan és helyesen értelmezték a kérdést, ott nem maradt el az eredmény sem. Például a diósjenpi „Tolbuchin"- tszcs 13 családról, 45 családra, föld­jük területét 154 kát. holdról 367 kát. holdra fejlesztették fel. Az eredmény eléréséhez hozzájá­rult hogy a csoportból eltávolítot­ták az ellenség ügynökét, Strausz Bélát, akitől idegenkedett, a falu dolgozó parasztsága. Szép, de még korántsem kielégítő eredményeket értek el a fejlesztés terén a berkenyéi ,,Petőfi"-csoport, ahol 16, a nagylóci . Kossuth", ahol 13, a magyargéci „Marx Károly"- csoport. ahol 32, a héhalmi „Április már tapasztalhatta dolgozó paraszt­ságunk. az idei jó termésünknél is, — Azonban itt az ideje az őszi mélyszántási munkák megkezdésének is. Az- őszi mélyszántás kérdését dol­gozó parasztságunk a múltban igen elhanyagolta. De amióta demokra­tikus kormányzatunk figyelemmel kí­séri dolgozó parasztságunk ezirányú munkáját, gépeket küklött és ezzel segíti a dolgozó parasztságot, hogv minél nagyobb terméseredményeket érhessenek el. A három falu dolgozó népe a tárlóhántást -határidő előtt, százszázalékig befejezte. Épp ezért, most is példát kell mutatni Cered, Za­bar, Pógöny dolgozó parasztságának az őszi szántás-vetési munkák idő­előtti elvégzésében. A munkák ered­ményes viteléhez elengedhetetlenül fontos a versenyszellem . kiszélesí­tése. Éppen ezért javasolom, hogy a községek dolgozó parasztsága csatla­kozzon a bihartordai dolgozó parasz­tok kezdeményezéséhez: a nagy ün­nepre, a tanácsválasztások napjára, október 22-ére fejezzük be az őszi mezőgazdasági munkákat Pálmai elvtárs beszédét hatalmas tapsorkán fogadta, amely kifejezte azt az erö6 elhatározást, hogy csat­lakoznak az országos versenyfel­híváshoz, hogy ezzel is megköszön­jék népi demokratikus kormányza­tunknak azt az intézkedését, hogy a falvakban is megalakulnak a helyi ta­nácsok, amelyek a dolgozó nép érde­keit védik. Alig. hogy elcsendesült a ■tapsvihar, Bucsok József dolgozó pa­raszt lép az emelvény elé. Arcát örömmosoly tölti el. miközben a ke­zében lévő papírosról hangosan ol­vassa fel a következőket: „Mi, Cered község dolgozó pa­rasztsága, vállaljuk,, hogy a kukorica és napraforgó betakarítását szeptem­ber 19-re elvégezzük. Á kukorica- ós naprafo.rgószárakat egy héten belül kupacokba hordjuk földjeink végébe. Az őszi szántás-vetés zavartalan biz­4", ahol 21 új család beszervezésével erősítették meg a csoportokat. A tagok szervezésének sikere, vagy sikertelensége elsősorban azon mú­lik, hogy mennyire látja a csoport­tagság a munkaerő növelésének a fontosságát. Számos termelőszövetkezeti cso­portunk nem értette meg ennek döntő jelentőségét. Például a kozárdi „Petöfi'-csoportnál a tagság eddigi szervezésének ered­ménye egy család. A csoportban a leg- nagyobbfokú önteltség uralkodik. A csoport elnöke kereken kijelentette, hogy „ebben a községben nem lép be senki a csoportba". Az elnök kijelen­tésében egy jó adag szektáns szellem tapasztalható. E mondásból megálla­pítható, hogy az elnök a tagsággal együtt attól fél, hogy a tagság növe­kedésével az egy tagra eső jövede­lem csökkeni fog. Ez a helytelen né­zet tapasztalható, amikor elmennek agitálni. Immel-ámmai beszélnek eredményeikről, aminek persze nincs semmi látszata. Hasonló a helyzet a tereskei „Zalka M'áté”-tszcs-néf is, ahol szintén csak egy családdal több a tagság, mint a fejlesztés előtt. Bár a tagság eddig munkaegységen­ként 25 forintot kapott előlegként, még sincs megelégedve. Nyilvánvaló, hogy az ellenség benn van a cso­portban, és igyekszik bomlasztó munkát végezni a tagság körében. Itt fel k.ell vetni, a felelősség kérdé­tosítása érdekében a vetőmagcserét és a csávázási határidő előtt elvé­gezzük. A vetőmag tisztítását a gép­állomás szelektoraival végezzük. Az őszi árpát szeptember 21-ig, a rozsot október 9-ig, az őszi búzát októbfir 22-ig, a tanácsválasztások ünnepére elvégezzük. A minisztertanács hatá­rozatában előírt vetőmaggal és gép­pel vetjük el. Az őszi szántás-vetés befejezése után azonsai elkezdjük az őszi mélyszántást, amit az igaerő he­lyes elosztásával november 30-ig el­végzőnk. Vállaljuk, hogy búzából kát, holdanként 100 kg tisztított é's csávázott, rozsból 90 kg tisztított és csávázott vetőmagot fogunk felhasz­nálni. A vetőmagvak 100 százalékát vetőgéppel fogjuk elvetni. Hogy munkánk még eredményesebb legyen, Kihívjuk versenyre Pogony és Zabar községeket és a viersenypontokat írásban mind­két község dolgozó parasztságának átadjuk. Az őszi munkák végzésénél éberen fogunk őrködni, hogy idejé­ben leleplezzük a kulák szabotálá- sát." Még Bucsok József be sem fejezte a versenypontok felolvasását, amikor újból felzúgott a gyűlésen résztvevő dolgozó parasztság tapsvihara. A so­rok közül most Nagy Sándor, Zabar község bírójának kiáltása hallatszik. „Elvállaljuk és teljesítjük is a ver­senypontokat!" Á pogonyiak sem akartak lemaradni. „Mi is elfogadjuk a kihívást. Ezideig is elsők voltunk, továbbra is elsők akarunk maradni" — kiáltja Veres Istvánná, pogonyi kisparaszt. Ezután a dolgozó parasz­tok egész sorának a felszólalása kö­vetkezett. amelyek mind azt bizo­nyították. hogy ezentúl még jobban ki fogják venni részüket a falun épülő jobb élet kialakulásából. Az cső időközben elállt, a nap ki­sütött. Mindenki boldogan távozik a gyűlésről és lehet látni az arcokon, hogy most már a kedvező időjárás mellett, szinte mindenki egyenesen a határba, a munka helyére szerelne menni, hogy megkezdhesse a ver­senyfeltételek teljesítését. sét a rétsági mezőgazdasági osztály dolgozói felé, akik a tagságot nem világosították fel téves nézeteikről, nem tudtak a csoport tagságának az elkövetkezendő időkre perspektívát adni. Megyénk területén ezideig 12 új termelőcsoport alakult. Bár ezen a téren még megközelítő mértékben sem használták ki azokat a lehetőségeket, amelyek a dolgozó parasztság részéről egy-egy köz­ségben megnyilvánulnak. A meglévő termelőszövetkezeti cso­portok ezren felüli tagsága körében az utóbbi időben bizonyos ellanyhu- lás vett erőt. A kezdet eredményei után elhanyagolják a felvilágosító munkát. Ügy gondolja számos cso­port tagsága, hogy „ha eddig nem jöttek közénk, ezután még úgysem" vagy máshol úgy gondolják, hogy „majd megy az magátol, minek itt a felvilágosító munka". Meg „elegen vagyunk, nincs szükségünk új ta­gokra". E téves nézetű csoportok tag­sága elzárkózik az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztoktól, lebecsüli őket, félvállról beszélnék róluk. A további feladat az, hogy fo­kozni a felvilágosító munkát az új tagok belépéséért, új csoportok alakításáért, mert bi­zony még elég sok köspségünk dolgo­zó parasztjához nem kopogtattak be a csoport tagjai, nem yitték el hoz­zájuk az új élet, az új út nagyszerű eredményeit és a velejáró boldog, kultúrált életet Időt és fáradságot nem kímélve erősítsük szövetkezeti mozgalmunkat, egyre több dolgozó parasztét győzzünk meg a csoportbalépésröl

Next

/
Oldalképek
Tartalom