Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)

1950-09-16 / 37. szám

4

SZABAD NOGRAD

(950 szeptember 16.

Pártmunka tapasztalatai +c

Ä népnevelő munka ütéwes tervünk megvalósításának

fontos feltétele

ötéves tervünk megvalósítása ata pos munkát követe! valamennyi dolgo zótől. Ebből a nagy munkából a nép nevelőkre lépten nyomon nagy feladatok hárulnak. Igv napjainkban az alap- béremelés és norma rendezés terén felmerülő problémák megmagyarázása is. Természetes, a népnevelő munka eredményes csak akkor lehet, ha népnevelő elvtársak rendszeresen hallgatják a népnevelőérlekezletet és az ott elhangzott előadás anyagát leviszik dolgozó munkatársaik közé.

Nem lehet kielégítő, ha a népnevelő elvíársak csak „részt vesznek az értekezleten“, de az értekezlet után a hallottakat nem beszélik át a dolgozó elvtársakkal.

Ugyanilyen súlyos hiba az is, hogy a* értekezleten nem jelennek meg rendszeresem,

mint például Katona József elvtárs. Vájjon hogyan tud Katona elvtárs helyes felvilágosító munkát végezni, hogyan tud az ellenség ellen harcolni, hogyan leplezi le az ellenséges megnyilvánulásokat, vagy hogyan tud a normarendezéssel kapcsolatosan felmerülő problémákra helyes viaszokat adni.

Vannak dolgozók, akik nem látják tisztán a politikai lel világosító munka kérdésének fontosságát, de előfordul, liogv a jobboldali szociáldemokraták befolyása alá esnek maguk is, ha elszakadnak a Párt irányításától. Nem keli bővebb magyarázat, hogy megértsük, milyen káros hatással vannak a szocializmus építésére, ha népnevelőink elszakadnak a Párttól. Ez figyelmeztetés Dudás István, Tőzsér Kára István, Mogyorósi Ottó elvtársakra, de mindazokra, akik a feladatukat hiányosan végzik. A népnevelő elvtársak közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen fontos funkciót töltenek be.

A népnevelők Pártunk etőharcosai, a szoros kapcsolat rajtuk keresztül van meg a pártvezetőség és a dolgozók között.

Az o helyes felvilágosító munkájukon múlik üzemünkben a termelékenység fokozása, a munkamenet helyes megszervezése, valamint az ellenség elleni küzdelemben a helyes irány. De nem utolsósorban rajtuk múlik a dolgozóknak a politikai és szakmai téren való állandó fejlesztése. A békéért való küzdelemben is nagv munka hárul a népnevelőkre. Ezeknek a munkáknak elvégzéséhez elsősorban a népnevelőknek politikai tudásuknak állandó fejlesztése, az értekezletek rendszeres hallgatása fontos és át kell hogy érezzék a rájuk háruló nagy felelősséget. Ugyanúgy mint azt Erdősi József elv- társ érzi. Erdősi elvíárs tudja, hogy az értekezleteken való részvétel az ő munkájában elmarad ba tétlenül fontos. Hogy helyesen meg tudja magyarázni a napi problémákat, politikai felvilágosító munkát jól tudjon végezni, szükségét látja, hogv politikailag fejlessze magát. Tudja azt, hogv a kovácsmű- h elv ben burkolt szociáldemokrata megnyilvánulások varinak.

A nevelő munkát nem .halaszt gat ja, hanem az értekezlet befejezése után minden esetben hozzáfog feladatainak végrehajt ásához.

Így például az alapbéremelés és a rtor- marendezéssei kapcsolatban az előadás után azonnal megmagyarázza dolgozó társainak, hogy mit jelent országos viszonylatban, ha több lesz az áru, népgazdaságunk magasabb fokon fog állni és így több jut belőle a dolgozóknak is. A technika napról-napra fejlődik, a munka megszervezése sokkal helyesebben folvik és igv a régi norma gátlójává vált, a termelés fokozásának, va. iamint a fejlődésnek. Erdősi elvtárs megmagyarázta, hogv ez az állapot hátráltatja a szocializmus építéséi, ugyanakkor megmagyarázta azt is, hogv a norrnarendezéssel egyidejűleg az alapbérek is rendezve lesznek. Szükség van arra, hogy mi, dolgozók fokozott szorgalommal vigyük előbbre a termelést. Minél többet termelünk, annál hamarább elérjük a kívánt jólétet.

Erdősi elvtárs nemcsak az üzemben végzi népnevelőmunkáját. A villamosban is lehet hallani a hang fát. amikor a dolgozók munkából jönnek vagv munkába mennek, de nem feledkezik meg a lakóhelyén sem, hogy ő népnevelő.

Ha valami kérdésről helytelenül beszélnek mindjárt belekapcsolódik a vitába és a legjobb tudása szerint'igyekszik megmagyarázni a felmerült problémá- kst •

Ugyancsak Nagv Ernő elvtárs is helyesen végzi népnevelői feladatatát. Az értekezletek anyagát a satupad

mellett és reggeli idő alatt, vagv ahoi csak módjában áll átadja dolgozó társainak. Megragad minden alkalmat arra, ha valami probléma felmerülne, hogv arra helyesen válaszoljon és megértesse, hogv az esetleges nehézségek miből erednek. Rávilágít az elv- társaknak a politikai fejlődés szükségességére. Megmagyarázza, hogy még a reszeiőhúzásban is van politika. A nortnarendezésnél Nagv elvtárs is kivette részét a felvilágosító munkából. A lakatosmfíhelyben is vannak, olyanok, akik azt mondták, hogv a normarendezés az emberi test rovására megy. Nagy elvtárs rávilágított arra, hogy menynyire helytelen ez a felfogás. Megmutatta az üzemben lévő új gépeket és megmagyarázta, hogy a több munkát nem az emberi erő, hanem a gépek fogják végezni. Rendek Sándor elvfárs is helyesen végzi feladatit. Különösen pártnapok és taggyűlések megszervezésénél tűnt ki Jó munkájával. Rendek elvtárs is tudja, hogy mit jelent népnevelőnek

lenni, érzi a felelősséget és ezért ilyen aktív a pármunkában.

Az említett jól dolgozó népnevelő eivtársakon kívül vannak még többen is, akik jól dolgoznak, akik példás viselkedésükkel kitűnnek és magukévá tették a népnevelő munka fontosságát. Igyekeznek felvilágosítani munkatársaikat. hogv mindenki tisztán lássa az előttük álló feladatot. Az üzem minden népnevelőjének így kell dolgoznia, mert csak így tudunk zavartalanul haladni célkitűzéseink felé.

A gyengébb népnevelők is Igyekezzenek, fejlődjenek, sorakozzanak fei aktívan az előttünk álló nagv munkák megvalósítása érdekében. Csak igv tudunk a szovjet ember mintájára dolgozni, akik Sztálin elvtárs irányításával haladnak a béketábor élén, Csak így tudunk eleget tenni Pártunk irányításának és ' szeretett vezérünknek Rákosi elvtársnak.

Ifj. Varadi Géza

a zagyvapá'.falvai központi műhely párttitkára.

Dolgozó asszony levele a koreai csomagok küldéséről

A

több

máíranováki MNDSZ-szervezet gyűlésen foglakozott már a koreai szabadságharcosok önfeláldozó küzdelmével. Ilyen alkalommal minden asszony felháborodását fejezte ki ■az amerikai vérengző fenevadak ellen. A mátranováki falusi MNDSZ-szervezet tagjai mindannyian szolidaritást vállalnak a koreai szabadságszerefő és függetlenségéért küzdő nép harcával és egyemberként támogatják felszabadító harcukat. Az MNDSZ-asszonyok résztveitek a koreába küldött kórházvonat felszerelésének összeállításában, hogy enyhülést, nyújtsanak a szabadságért harcolók sebeire, akik vérüket a világbékéért és így a mi békénkért is hullatják.

Augusztus 24-én közel kétkiiós csomagot küldtünk Koreába, melyben szintén gyógyszereket és kötszert küldtünk. Most a szereteíceomag szervezésén dolgozunk, minden asszonytársat meglátogatunk és közösen megbeszéljük, hogy amit mi teszünk a béke érdekében ugyan csekélység, mégis nagy jelentősége van, mert mindez kifejezi mély együttérzésünket a koreai anyákkal. Amikor a koreaiak megsegítéséért dolgozunk, saját gyermekeinkre gondolunk. Gyermekeinket békében akarjuk nevelni abban az országban, ahöl nem háborút, hanem békét akarnak, nem fegyvert, hanem traktort gyártanak, nem zsákmányolják ki a dolgozót, hanem szocializmust építenek.

Ézem azt, hogy ehhez hozzájárul és elválaszthatatlan a koreai nép szabadságharca, mert harcuk a mi harcunk is és győzelmeik a mi győ- ze'meink is. Felhívom egész Nógrád megye MNDSZ-szervezet asszonyait, hogy gondoljanak gyermekeikre és vállaljanak szolidaritást a koreai testvéreink harcával. Ezt a harcot minden ■asszonnyal közösen vigyék és azokat az asszonyokat, akiket tudatlanságuknál fogva az ellenség meg tud környékezni, neveljék harci szellemben, világítsák meg előttük a kulákság és a klerikális reakció támadását és sorakoztassák fél őket a Szovjetunió vezette béketábor mögé.

Földi Jánosné,

MNDSZ ügyvezető, Mátranovák

Erősítsük állami gazdaságiinkat

Megyénkben az őszi kapások és egyéb más növényféleségek betakarításával megkezdjük a jövőévi termésünket előkészítő szántás-vetési munkálatokat, hogy még több jóminőségü élelemmel és nyersanyaggal lássuk el városainkat és íalvainkat. Ebben a nagy munkában a fejlett agrotechnika helyes alkalmazásával megyénk állami gazdaságainak kell élenjárnia.

Állami gazdaságaink, mint a nagyüzemi termelés mintaüzemei megmutatták fölényüket az elmaradott kis parcellás-gazdálkodással szemben, mert a gazdaságaink átlagtermése az őszi kalászosoknál, és takarmánymag- va-knál meghaladta a minisztertanácsi határozatban előírt termésátlagokat. Országos viszonylatban megyénk búzából 11.78 mázsás és a bíborhereből 13.71 mázsás holdanként! átlaggal megelőzte a déli megyéket, első helyen végzett. A rozsnál elért 10.59 mázsás átlaggal pedig a harmadik helyet érte el. Az eredmények eléréséhez döntően hozzájárult az is, hogy a gazdaságaink dolgozóinál megmutatkozott különösen az aratási és csép- lési munkálatoknál, hogy megváltozott a dolgozók munkához való viszonya. Példa erre a nógrádmarcali állami gazdaság, amelynek traktoros és növénytermesztő brigádjai az egész idény alatt átlagosan 147 százalékban teljesítették mimikájukat.

Az eredmények mellett vannak azonban komoly hibák is. Ezeket a hibákat állami gazdaságainkban fel kell tárni, sőt a legrövidebb időn belül felszámolni annál is inkább, mért ezeknek ki nem javítása veszélyezteti gazdaságunk további fejlődését. A hibák igen gyakran abból adódtak, hogy gazdaságaink vezetői, nem voltak elég éberek, nem leplezték le idejében a befurakodott ku'.ákcserneté- ket, úri birtokosokat, horthysta csendőr- tisztek, akiknek aknamunkája igen nagy akadályokat gördített a gazda- ágok fejlődése elé. Az ellenség aknamunkája különösen megmutatkozott az erőgépek kihasználásánál. Volt olyan gazdaságunk, ahol napokig álltak a traktorok nem tudtak a tavaszi

szántási-vetési idényben nekik munkát adni. Ugyanakkor a gazdaság vezetősége állandóan traktorokért sürgette a gépállomásokat. De előfordult az is a cséplési munkák ideje alatt, hogy a gazdaság traktorai nappal csépeltek, de éjjel tárcsázás helyett leálltak amikor a gépállomásról érkezett kisegítő traktorok éjjel-nappal dolgoztak. Másik komoly hiba az volt, hogy a felelős gazdaságvezetök kiengedték a kezükből a vezetést, vagv megosztották a szakemberekkel. Ebblí. aztán igen komoly hibák adód.ak Először is a gazdaságvezetők, mivel a gazdaság irányítását nem ők végezték teljes egészében, nem tudták, hogy milyen munkák folynak és így az ellenőrzést még'a döntő-munkánál sem tudták eszközölni, melyek komoly lemaradásokat okoztak. Igen sokszor előfordult még az is, hogy ,* gazdaságvezető és az agronómes egy és ugyanazon munkára más é.- inás utasítást adott, aminek a ross? munka lett az eredménye.

Hibaként kell felemlítenünk a bérezés kérdését is. Az év folyamán állami gazdaságainkban be lett vezetve a teljesítménybérezés, dé még meets vannak gazdaságok, ahol a munka4 időbérben végzik. Ez a hiba főleg a rossz munkaszervezésből adódik, ami annyit jelent, hogy gazda-ságve- zeíőink nem ismerik és akik ismerik, azok nem ismertetik a dolgozókkal a tel iesitmény bérezést.

A fe’sorolt hibákat állami gazdaságainknál a még nagyobb eredmények elérése érdekében a legrövidebb időn belül fel kel! számolni. Itt vannak a küszöbön az őszi munkálatok. Gazda- ságvezetőihknél meg kell valósítani a felelős egyszemélyi vezetést és döntően érvényesülni kell gazdaságainkban a teljsesítménybéfézés minden vonalon való bevezetésének. Az őszi munkálatok során nem fordulhat elő egyetlenegy gazdaságban sem, hogy ne legyenek kijelölve azok munkaterületei is.

Jakab Sándor,

az Állami Gazdaságok Megye- központjának .vezetője

A pártszervezet erősítésével hertelmk a békéért a szécsényiállami gazdaságban

¥7 gy új vffiágbábor-ú kirobbantásán fáradozó angol-amerikai imperialisták elleti az egész világon n»p- rói-nepra egyre egységesebb, szerveze- tebb jesz a békéit akaró egyszerű emberek százmillióknak hatalmas tábora. A harcban a dolgozó tömegek legszélesebb rétege fajra, nemre, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül részivesz, de a legjobb, a béke. Ieg- liübb harcosai világszerte a kommunisták. A kommunisták szervezik, irányítják az egyszerű emberek életért folyó harcát, és maguk járnak élen a harcban és a munkában. Koreában fegyverrel, a Szovjetunióban és a népi demokráciák országaiban munkával a termelés frontján harcolnak.

Nézzük meg mit tesz a béke és a demokrácia erőinek győzelméért a Széchényi állami gazdaság dolgozóinak pártszervezete.

Ha á harcokban a katonák hőstetteket hajtanak végre, azt az újságok, a rádió közli, megismerteti a nagy- közönséggel mint hősöket, akik valamennyiünkért harcolnák. A munka frontján etilért hőstetteik százalékokban az árjámnak száz és ezer vagon beadott gabonában, a sokasodó közös barázdákban nyer kifejezést. Ezeknek a hősöknek neveit legtöbbször csak a faliújságok tudatják.

T9 árt szervezeleink legfőbb feliadata a békéért folyó harcban, hogy a munka minél jobb és gyorsabb elvégzésére mozgósítsa a dolgozók széles tömegeit. A szécsényi állami gazdaság pártszervezete — munkáját tekintve —, ha nem is hibáivá n-ul, de lényegében teljesítette ezt a kötelességét. A dolgozókat jól mozgósította az aratás, csépijét1? és gabomabegyüjtés időbeni teljesítésére. Ezt igazolja a ho-i- dankint elért 13 és fél mázsás búza, és a nyolcmázsás borsótermés. E szép eredmények «férésében döntő szerepe volt a pártszervezet irányító, szervező munkájának, a kommunista dolgozók példamutatásának. így gyakran lehetett olvasni a faliújságon Gaál József és D'ankó István kommunista dolgoKÖZŐS ERŐVEL

K°

óra reggel van. A nagy kérészi úri földmíves- szöveikezet ajtaján Szőllősi néni, a „Petőfi“-tszcs tagja lép ki, hátán egy nagy batyuval■ Büszkén és boldogan tekinget szerte szét és kedvesen fogadja a köszönéseket- A falubeliek tekintete sokáig elkíséri a már messze haladó Szőllősinét. „Jó megy a csoportbelieknek! — Igeit, jól megy. Ezt mutatja a Szőllősi néni hátán lévő nagy batyu is. És megmagyarázza a falubelieknek: „Látjátok, ezt adja nekünk, csoportbelieknek a társas- gazdálkodás- Közös erővel iöbb termés, amely után otthon boldog izgalommal várja, a nagyszámú család,

— No, gyermekeim! Még sohasem vásároltam nektek annyi mindent, mint most. Majd. az asztalra rakosgatja az ezerforint értékű lenvásznat. iniwevalót, női ruhaanyagot és még több kellékeket, amelyet a gyerekek boldogan vettek kezükbe.

Az ajtóban á család legidősebb lánya kopogtat aki már férjnél van. Elhozta a kis unokát megmutatni a nagymamának. De nemcsak azért jött. ö fogja megvarrni a ruhákat.

Legboldogabb most Szőllősi Lenke, mert egyszerre négy ruhát fog varratni nővérével. Rá is fért, mert bizony, amíg nem lépett be a csoportba, addig nem tellett neki még egyre sem•

— Tudja mit- mama, elmegyek a barátnőmhöz, eldicsekedek neki a ruháimmal és megkérdezem tőle. milyen szabással varrassam a ruháimat.-— Menj kislányom, de neceak a ruhákról beszélj, hanem arról is, hogy mikor gondolja meg már magát. Mondd meg neki, hogy őrá, is szükség van a csoportban.

— Megmondom neki — kiált vissza Lenke és szalad a barátnőjéhez.

A két jó barátnő csakhamar belemerült a beszédbe:

— Van már élelem, hús, zsír, termény bőven■ Van

ruha is sok, nem kell már évekig egy ruhában járnom, nem vagyok a hutákra szorulva.-. Megkeresem a magam kenyerét, a ruhákat, sőt még szüleimnek és testvéreimnek is tudok keresetemből juttatni. Te mit tudsz juttatni, Brigitta f

— Nem sokat — mondja lehangoltam Brigitta, —, napszámba jártam ide-öda. Állandó keresetem nincs. Hát, hogy tudnék egyszerre négy ruhát is venni.

— Ha beállnál közénk akkor te is bírnál. Mikor gondvlod már meg ? Nem érzed, hogy a jó élet felépítéséből nem veszed ki kellően a részed? Nem látod hogy így csak hátráltatod a mi munkánkat, is, meg te sem, haladsz■. Szüksége van a csoportunknak rád. Nagy feladatok megvalósítása előtt állunk., amelyhez a te erőd is szükséges. Lépj be a csoportunkba. Tudod, közös erővel többre megyünk, több kéz többet és jobbat termel. Telik majd új cipőre, ruhára, egyszóval nem lesz ilyen nehéz életed, mint most.

D rigittának nehéz gondolatok forogtak az agyában.

^ Fiatal arca kipirosodik majd visszavonhatatlanul közölte elhatározását:

— Belépek! Köszönöm, hogy rávezettél erre at útra — mondja boldogan. Én régóta figyelem a csoport működését és harcát a többtermelésért. A faliújságban mindig büszkén olvastam a nagyszerű termelési eredményeket, amely néha bizony felülmúlta a férfiakét is. Most már világosan látom, hegy férfinak, nőnek egyarómt biztos megélhetést biztosít a termelöc söpört.

— Hátha ilyen erős elhatározásra jutottál, írd alá a belépési nyilatkozatot, — mondja Lenke és előveszi zsebéből a belépési nyilatkozatot, amelyet Brigitta azonnal aláírt,

Szőllősi Lenke és Szoó Brigitta, mint két jó barátnő, együtt dolgozik. Együtt terveznek, most már együtt indulnak építeni boldog jövőjüket.

rák. 140, sőt 1130 százaiékáróli is. Mindezek az eredmények mellé bt számos hiányosság is él'őfordtiüt a gazdaság párlszervezetéj-uek munkájában. Például, hogy csak a legdöntőbbet említsük, éppen, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá, elhanyagolták a felvilágosító népnevelő munkát.

A nyári munkák elvégzése után még nagyobb feliadat vár « gazdaság párt- szervezetére és tagságára: előkészíteni a taUajt, hogy' a jövő esztendőben még az ideinél is jobb termés,; takarítsanak be. De nagy fefiiadat vár még rájuk a dohány, kukorica és a többi gabonafélék betakarítása terén is. A nagy feladat szükségszerűen megkövetelt, bogy a pártszervezet kiibővítse sorait, a munkában legjobban kivált dolgozókat vegye fel tagjielöMjein-ek sorába. A pártszervezetnek jelenleg nyolc rendes tagja és hét tagjelöltj-e van. I-iegújabban még nyolc dolgozó adta be a pártvezetőséghez tagjelölt felvételi kérelmét- A jói dolgozó munkások érzik, hogy a Pártban, a murtkásosizfály élcsapatában van a helyük, ezért kérik felvételüket.

14/1 int ahogy- az eddigi tapasztalatok igazolják, nem elegendő, hogy esek új tagjelölteket' veszünk fel, hanem azokat munkával kell ellátni, nevelni, oktatná kell őket. Példamutató munkára keit! serkenteni őket. Fokozni kell a felvilágosító munkát, miáltal még eredményesebbé válik az állami gazdaság dolgozóinak munkája.

A pártszervezet előtt álló feladatok nagyok, de — megoldhatók. Biztosi- lék erre az a nagyszámú, lelkes-, mun- ka.szerető ifjúmunkás, akik az állami gazdaságban, dolgoznak és nap mini nap felvételüket kérik Pártunkba. Ora- vecz Pál Ifi éves ifjúmunkás például igv fogalmazta meg. hogy miért kéri felvételét Pártunkba: „A kommunisták áldozatkészebbek, munkaszeretőhbek, mint a többi dolgozók. Szeretnék én is harcos kommunista lenni. Tanulni, művelődni akarok, bátor katonája akarok lenni a Magyar Dolgozók Pártjának, a békéért folyó harcnak.

Wilágméreitekben folyik a harc.

~ Koreában fegyverrel, mi munkával, a téraieSékenység fokozásával harcolunk békéért. Ä szécsényi álfami gazdaság pártszervezete, csakúgy, mini a többi pártszervezet, csak akkor teljesítheti igazán a viliág békéjéért harcoló sokszáz milliónyi dolgozóval szemben a kötelességét, ha erősiti az állami gazdaság dolgozóinak politikai öntudatát, ha kiterjeszti — a párion- kívüRekre is —, a feSViíágosffó munkát, amefy állták a gazdaság valamennyi dolgozója eleget tesz a béke megvédéslében reáháruló feladatának.

— T urai —„