Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)

1950-09-02 / 35. szám

SZABAD NÖGRAD 1950 szeptember 9. tehet h úgy fognak sújtani adóval, mint ahogy engem. Hát én megvallom őszintén, hogy nem a kutakra hallgat­tam, hanem a kommunistákra, mert tudom, hogy amit Pártunk megígér, azt minden esetben meg is valósítja. A felszólalások egész sora után kö- Tefckezett a vezetőségválasztás, ahol a 24 főbőt álló tagság Szalui elvtársat, a Szovjetunióban járt parasztküldütlség egyik tag­ját választotta meg lelkes taps­vihar közepette a esoport elnö­kévé. A gyűlés befejezése után a fiatal „Zöja“-tszcs tagjai csoportokba ve­rődve tárgyalták a termelőcsoport kér­dését, amelybe bele-bele kapcsolódtak a még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok, akik érdeklődve fi­gyelték a termelőszövetkezetekről be­szélgető csoportokat. A , megye számtalan községében nagygyűlést tartottak a dolgozó pa­rasztok, mely gyűlések előadásait a Szovjetunióban kintjárt parasztkül- dötteég megyei tagjai tartották meg- Cserhátsuránybgn is ilyen gyű­lésre gyűltek össze úgy 4 óra tájban a fehérrngies kis úttörőik, ünneplőbe öltözött dolgozó parasztok, hogy meg­hallgassák Szalai József elvtárs be­számolóját a Szovjetunióban szerzett tapasztalatokról. Szalai elvtár# a fe- fejtheletlpn boldog emlékeket beszéli el. Majd rátér a Barett-kolhoz életének és munkájának ismertetésére. Ez a kolhoz ís kisebb-nagyobb nehézségek­kel találta magát szemben az új úton való haladás napjaiban. Kevésnek bi­zonyult a kolhoztagok száma. Üj tagokkal kellett nekik is meg­erősíteni a kolhozt. Szívós, ke­mény, meggyőző agitáció jukkái 220 tagra emelték csoportúk lét­számát. Nagyobb esopor llétsz á mmal kiváló eredményt értek eil Ezt látva a falu­beliek, az egész falu parasztsága be­lépett a csoportba. — Ez igen — mondja csodállkoaóan Merta János a verítéket törölgetve homlokáról, mert hisz a nap bőven ostromolta sugaraival a gyűlésen részt­vevőket. Amikor Szalai elvtárs a további beszédében elmondotta azt. hogy az egész fain paraszt­ságának a kolhozba való belé­pése önkéntes jelentkezés alapján történt, a dolgozókon meg lehetett látni azt, bogy valami elhatározásra készteti őket. Szalai elvtárs beszéde után Res- kai éh-társ. teszi le a garast és nyiillftn feltárja azokat a hiányosságokat, ame­lyek késleltetik, -sőt akadályozzák a eserhátsurányi termelőcsoport meg­alakulását: —• Amióta mi is foglalkozunk a ter­melőcsoport megalakításának a kérdé­sével, harcba indult a kutak is. hogy megakadályozza célunk véghezvitelét. Eszeveszettül agitált, hogy ne lépjünk be a termelőcsoportba, mert újból szolgasorsra jutunk, meg hogy a test­vérek sem tudnak megegyezni, hát mi tesz akkor, ha két idegen összekerül? Ilty agitálnak a kulákok ellenünk. Ezeket nekünk te kelt lepleznünk, ár­talmatlanná kelt tenni, — fejezte be Reskai elvtárs. A tömeg között itt- eít lesütött szemeket lehet látni, akik érzik azt, hogy ők is az ellenséget segítették akkor, amikor a társasgaz- dálikodást „szollgasorsnak“ vélték A gyűlés után a földművesszövetkezet felé tartottak a dolgozó parasztok. Amikor odaértek Merta János példát mutatva a többi paraszttársa elölt, aláírta a belépési nyilatkozatot. Példáját Juhász Pál kisbírú is követte. A- többi dolgozó paraszt csoportokba verődve egymáskötött vitatta meg a gyűlés beszédét és azl, hogy belépje- mek-e a csoportba. Ugyancsak Endrefalvén és őrha­lOm községben Cinege eh társ, a Szov­jetunióból hazatért küldött, beszámo­lója váltott ki jó hatást a gyűlést hall­gató 500—600 főnyi dolgozó paraszt­ságból. Az őrhaimi gyűlésre bejöttek az újonnan megalakult baSassagyar- mati tszcs dolgozói is, akik feldíszített lovasszekereken vo­nultak fel a gyűlés színhelyére. Éltet­ték Rákosi elvtársat, a Pártot, a fej­lődő tsz-cs-mozgalmat és a Szovjet­uniót. Ez a csoport Balassagyarmaton felvonulást rendezett az este és forra­dalmi dalokat énekelve adták tud­tára Balassagyarmat dolgozóinak, hogy ők is ráléptek a szocialista gaz­dálkodós útjára. Tolmácson Minszki Pál elvtárs. Sámsonházán Bagyinszki Mária tarlóit 200 főnyi dolgozó paraszt előtt beszámolót a Szovjetunió­beli tanulmányúfjáról. Az eredmények mellett föitátlen meg keM említenünk a fennálló hiba lca*t, a termelőszövetkezeti mozgalmunk erőteljesebb .fejlődése érdekében. A pártszervezeteink, különösen a pásztói járásban, nem fordítanak kellő fontosságot a tszcs fejlesz­tésére. Sok helyen a járás területén még min­dig általánosságban folyik az agitá­ció. Áltatános.ságbon beszélnek a szö­vetkezeti gazdálkodás előnyéről, ahe­lyett, hogy az idei rendkívüli nagy ter­méseredményekről beszélnének első­sorban. Számtalan helyen nem leple­zik le kellő időben a kul&kság aljas támadását, taint például az ipolytax nóci termcíőcsoportnál, ahol az ellen­ség arra törekszik, hogy lebeszélje a csoportba való beállásról a dolgozó parasztokat. De általános és súlyos hiba az is. amit Cered község pár! szervezete vitt ki köztudatba, hogy a csoportba csak kommunista tagok léphetnek be. Persze ez nagy kihatás sál volt a ceredi dolgozó parasztság körében, akik csoportostól szaladtak a Pártba tagfelvételüket kérve, mert hisz őket már nem lehet semmivel sem visszatartani a csoportba való be lépéstől. Ez a fogyatékosság úgy jöhe­tett létre, hogy a pártszervezet baloldalt elhaj­lásba esett, amely nagyban hát­ráltatta a ceredi tszes előkészítő- bizottság taggyarapodását. Pártszervezeteink és termelőcsoport- jaink vegyenek irányt a hibák minél hamarabbi kiküszöbölésére, mert to yáhbi sikereink termelőszöyelkezeteink. erőteljes továbbfejlesztésének az a fel­tétele, hogy menetközben javítsuk ki sürgősen a felvilágosító munka terén mutatkozó hibákat és hiányosságokat. Tovább folytatjuk a felvilágosító munkát az új tagokért A fi éhalom! Április 4. termelőszövet­kezeti csoportot 1950. év tavaszon alakítottuk meg 19 családdal, amely 33 tagot számlált akkor. Kezdetben nagy nehézségek árán, de próbálgat­tuk a közős gazdálkodást, látva a pa- lotási Palóc termelőszövetkezeti csö­mört jó eredményeit és jó munkáját. Látva ezt, nagy lendülettel, a népne­velők bevonásával hozzáfogtunk az agitációs felvilágosító munkához, amelynek eredménye az lett, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünne­pére a tagságot 34 családra (64 tagra) fejlesztettük fel. Gero Ernő. elvtársnak Budapesten, az elmúlt napokban el­hangzott beszédéből tanulva, a nép*, nevelő felvilágosító, tagbeszervezé&i munkát tovább folytattuk, aminek eredményeként ismét 4 családot (7 taggal) .beszerveztünk. Látva - a n-agy Szovjetunió fejlett mezőgazdaságát, ahol nincsenek kis nadrágszíj-parcel- lák, amellyel semmiféle egyéni gaz­dálkodás a versenyt népi veheti fel, látva azt, hogy a hagy Szovjetunió­ban, a világ legfejlettebb mezőgazda­sággal rendelkező országában a me­zőgazdasági munkák 80 százalékát gépekkel végzik, amit a mi kis egyéni gazdálkodású parcelláinkon végrehaj­tani nem lehet, csak úgy', ha közösen megvalósítjuk a kollektív gazdálko­dást kis parcelláink összevonásával. Ez lehetővé teszi a mezőgazdasági gépek helyes és korszerű kihasználá­sát, amelyen keresztül megvédjük dől-. gozó parasztságunk egészségét, nem úgy, mint a régi mezőgazdaságunk rendszerében, amikor js a dolgozó parasztság az erős fizikai munka folytán idő előtt. munkaképtelenné, nyomorékká vált. A mezőgazdasági gépek bevonásával könnyebben, töb­bet, jobbat és olcsóbbat tudunk ter­melni, amin keresztül minden dolgo­zónak biztosítva van az elvégzett munkája után az őt jogosan megil­lető életszínvonal. Tagbeszervezé&i munkánk alkalmával igen eredménye­sen használtuk fel a Szovjetunióban járt parasaíküldöttek beszámolóit és a már működő termelőszövetkezeti cso­portok, igen szép eredi tényeit. Az el­következendőkben célúi tűzzük ki, hpg.y tovább folytatjuk felvilágosító és tagbeszervezési Ahunkánkat, ’ a meg ingadozókat is . .meggyőzzük és segí­tünk nekik a termelőszövetkezeti cso­portba való belépésben. Ezen hatalmas felvilágosító és tag­beszervezési munkánkat Pártunk út­mutatása szerint, a helyi népi szervek bekapcsolásával végeztük és folytat­juk az elkövetkezendő időben. Most, hogy ráléptünk a szocialista mezőgazdaság útjára, köszönetét kell, hogy mondjunk Pártunknak, annak nagy vezérének, Rákosi Mátyás elv­társnak, hogy megmutatta a helyes utat, azt az utat, amely minden dol­gozó paraszt boldogulásához vezet Tóth József a héhalmi „Április 4“ tszcs tagja. KEZDŐDIK A TANÉV! Üj iskolúk, [flktfs késaiilődvs s~fjffcm/*■-*#• í-rp Az általános iskolákban és a közép­iskolában megkezdődik a komoly, egészéves munka. A városi iskolákban szeptember 2-án, a falusi iskolákban szeptem­ber 3-án lesz az ünnepélyes tan- evnvitás, A komoly munka a városi és a falusi iskolákban szeptember 4-én kezdődik, amikor a Magyar Rádió üdvözli a pajtásokat az új tanév küszöbén. Mint már annyiszor ez év szeptem­berében újra megkezdődik a vidám nyári táborozás után az iskolai munka. Ez a tanév azonban nagyban különbözik az eddigiektől. Nemcsak azért, . hogy a tankönyv-szabotázs leleplezése után már jóelőre gondos­kodtunk a nívós,' könnyenérthető tan­könyvek biztosításáról, hanem azért — bár talán ez a legdöntőbb —, hogy a munkások és parasztok gyerme­keinek száma a középiskolákban jelentősen me "növekedett, 81 szá­zalékra emelkedett. Áz ifjú nemzedék nevelői, a pedagó­gusok a nyári vakáció alatt alapo­san felkészültek az előttük álló nagy munkára. 61 falusi pedagógus kéthetes bent­lakásos tanfolyamon vett részt, ahol szakmai és ideológiai oktatásban részesült. Óriási jelentőséggel bír az 50 új nevelő munkábaállitása is, akik ez évben kezdik meg munkájú kát Az 50 új nevelő munkábaállításá- val a megye csaknem valamennyi klslétszámú iskolája két tanerős lett De más változásokat is hozott az új tanév: elsöízben nyílik meg Salgótarján­ban műszaki szakiskola. Már az első tanévben óriási a jerent kezők száma. A három elsőosztályos gépipari szakra a jelentkezők száma meghaladja a 130-at. Pásztón egyéves irodai szakiskora nyílik, ahol irodai szakembereket, gyors- és gépírókat képeznek. Zagyvapálfalván modern, nyolctan­termes, Narancslé jtősön egytanter- mes üj iskola nyílik, ahol már az ősz folyamán megkezdődik a munka.— Orom ma tanulónak lenni. Egész­séges, szellős, jól felszerelt iskolákban tanulni, dolgozni azért, hogy jólkép- zett, általános műveltséggel bíró szak­emberekké legyenek. Fokozatosán ki­bővítik az iskolák kísérleti felszereié' sét, és rádiókkal látják el megyénk legnagyobb iskoláit. Már ezévben 61 általános iskola rendelkezik rádióval és ezt fokoza­tosan bekapcsolják az iskola mun­kájába Népköztársaságunk Alkotmánya kö­telezővé teszi a nyolcosztályos általá­nos iskola elvégzését, sőt nemcsak hogy biztosit ia a dolgozók gyérrhe- keinek tanulását, hanem még anya­giakkal is segíti, serkenti mind jobb és jobb munkára. Az elkövetkezendő tanévben még fokozottabb mértékben kiterjesztik az ösztöndíj-hálózatot. Az iskolák legiobban tanuló diák­jai és a rászorultak között több­ezer forintot osztanak ki. De kiterjesztik a kollégiumi hálózatot is, kettöszázhatvankilenc vidéki fiú és leány számára biztosítanak kollégiumi elhelyezést. A salgótarjáni Dózsa György-úti (Acé’gyári) állami általános iskola az 1950—51. tanévben megnyitja a dolgo­zók általános iskolai tanfolyamát. Az ál­talános iskola felső tagozatát elvégez­hetik mindazok a dolgozok, akik a 16. életévüket betöltötték és legalább az ejemi iskola IV. osztályát elvégezték. Már most készüljünk fel az őszi mezőgazdasági munkákra Mindenki előtt közismert, hogy, az elmúlt gazdasági esztendő megyei vi­szonylatban elég jó termést adott. Ke- nyérgabonából megyei átlagban jó termésünk volt, a tavasziak már ke- vésbbé sikerültek, miután a májusi szárazság a tavaszi vetésű növények rendes kifejlődését nem tette lehe­tővé. Bár itt is meg kell állapítani, hogy azok a dolgozó parasztok, akik megfogadták, és követték a minisz­tertanácsi határozatban foglaltakat és idejében vetették el a . tavaszi vetésű növényeket is, azoknak még aránylag a.z időjárás mostohaságához képest a tavasziakban is jó termésük volt. Ha azonban a tavaszi gazdasági esz­tendőt végiggondoljuk, úgy meg kall állapítanunk, hogy voltak a tavatvi év mezőgazdasági munkáiban súlyos hi­bák és lemaradások is. Ezeket az idei gazdasági évben ki kell javítani, s mindent ei kell követni annak érde­kében, hogy a jövő évre még jobb lermé.síink legyen, s így a dolgozó népnek még nagyobb kenyere legyen. Az elrrtuTt gazdasági év termésének kiértékelésénél megállapítható volt az is, hogy a szocialista szektor eredmé­nye, tehát az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti csoportok eredmé­nyei messze felülmúlják a dolgozó pa. rasztság termésátlagait. Éppen ezért az idei évben fokozottabban irányt kell venni arra, hogy a dolgozó pa­rasztság is kövesse az állami gazda­ságok és a termelőszövetkezeti cso­portok jó munkáját, figyelje a dolgozó parasztság, hogy a szocialista szek­tor az egyes mezőgazdasági munka- feladatokat mikor és milyen módszer- rel hajtja végre, s annak nyomaiban a jó példát követve, igyekezzék a munkáját megjavítani. Éppen ezért már most készüljünk fel a küszöbön álló Őszi mezőgazda- sági munkákra, s tárgyaljuk meg már most a legfontosabb feladatokat. Az, idei nyáron a tarlóhántást elvé­geztük. ugyan, de, sajnos, a megyében sokhelyütt megkésve, s így a tarló­hántással sem értük el azt a kitűzött célt, amit azzal elérni szerettünk volna.. Ugyanis a gyommagvak legna­gyobb. része, miután késve végeztünk a tarlóhántással és így nem volt a talajban elegendő, nedvesség ahhoz, hogy a gyommagvak kiesirázhassanak, így azok nagyobbrészt^ éppéh ( benne vannak a földben és, számítanunk kell: azzal már most, hogy a jövő évben sok lesz a gyom és a gaz a szántó­földeken. De nem sikerült jól elvégezni augusztus második felében esedékes keverőszántást sem úgy, ahogyan azt szerettük volna. A keverőszántássa] ugyanis az a célunk, hogy az egész felső megművelt talajréteget szántás­sal megkeverjük, de úgy, hogy utána a talaj morzsalékos legyen és a vetésig beéredjen. Köztudomású, hogy a keverőszántás a legkényesebb és a legnehezebb talajmunka még jó időjárás esetén is. Az idei nagy szá-. razság, különösen a mostani augusz­tusi, nem tette lehetővé a keverőszán­tások jó elvégzését, amivel már most számolnunk kell. Számolni kell pedig úlgy, hogy a keverőszántásokat rosz- szul.is tudtuk elvégezni, miután az a száraz időjárásban hantosra sikerült, további céltudatos talajmunkával igye­kezzünk azt megjavítani. Éppen ezért a hantos keverőszántásokat mihelyt egy jó eső jön, rögtön, hengerrel vagy nehezékkel ellátott- fogasboronával dolgozzuk meg úgy, hogy a hantok elaprózódjanak. Ha a tábla fekvése lehetővé teszi, akkor lehetőleg a szán­tás irányára keresztben végezzük el a talajmunkát. Ha azonban huzamo­sabb ideig nem jön eső, akkor sem nézhetjük tétlenül hétszámra a hantos földjeinket. A nap melege a hantokat A felszabadult Vietnam öt éve Vietnam szeptember másodikán ünnepli a demokratikus köztár­saság kikiáltásának ötödik év­fordulóját. A második világháború folyamán a japán imperialisták megszállták egész Indo-Kína területét. Vietnam, Laosz és Kambodzsa népe ekkor már csaknem egy évszázadon keresztül sínylődött a . francia imperialisták gyarmati igájában. Vietnam akkor szabadult fel, ami­dőn a hős Szovjetunió fegyveres erői szétzúzták a japán militarizmus érőit, és 1945 augusztus 8-án a Szovjetunió csapatainak sikerei nyomán Vietnam­ban kitört a fegyveres felkelés. A győzelmes harc 1945 szeptember 2-án a vietnami Demokratkus Köztársaság kikiáltásához vezetett, 1946 novemberében a nemzetgyűlés elfogadta Vietnam új alkotmányát, mely .minden vietnami polgár számára biztosította az alapvető demokratikus jogokat és a törvény erejével szilár­dította meg a nép hatalmát. Ho Si Minh kormányának első fel­adata volt a földkérdés rendezése. A francia földesurak és a nemzet árulói­nak birtokait a nincstelenek és törpe- birtokosok kezébe adták; így Vietnam hősies népe győzelmet aratott az éh­ínség felett és a súlyos gyarmati há­ború az imperialista blokád ellenére is biztosította az ország élelmiszer­ellátását. Ho Si Minh kormánya egyidejűleg megteremtette a köztársaság politikai és gazdasági függetlenségének alap­ját, a nemzeti ipart A kormány nagy gondot fordított a dolgozók szociális körülményeinek megjavítására. Megvalósították és tör­vényben rögzítették a dolgozók mun­kához való jogát, üdüléshez való jo­gát és hatalmas ütemben emelkedett a dolgozók élétszínvonala. szétégeti, úgy, hogy a rögök a felü­leten megrepedeznek, s amikor ez a kedvező állapot a talajban bekövetke­zik. boronával vagy' hengerrel, asze­rint, hogy melyikkel hidunk jobb mun­kát végezni, igyekezzünk a rögöket szét dolgozni Az őszi meéőgadasúgi munkák biz­tosításának egy másik alapvető kel­léke a jó vetőmag- A jó vetőmag je­lentősége a termések fokozásában köz­ismert. Csák akkor várhatunk jő tér- ' mást, ha a mag fejlett, megfelelő hektóiitersúlyú fajta, azonos, csirázó- képes, fajtiszta. Különösen at utóbbi terén mutatkozik a megyében sok tennivaló. Köztudomású. riogv vető­magjaink legnagyobb’ része, különösen a búzánál, nem fajtiszta, sőt igen erő­sen rozzsal kevert, úgy, hogy nagyon sok búzából a rozs csaknem a felét tette már ki az idei esztendőben is. Ezeknek a rozsos búzáknak a kicse­rélését minden körülmények között végre kell hajtani. A vetőmag kicse­rélése rendeleti úton is biztosított, így tehát senki sem védekezhetik azzal, hogy nem volt lehetősége a vetőmag­ját kicserélni. Szokvány minőségű bú­zát lehet kapni a földművesszövetke­zeteknél csere ellenében. Ezenkívül nemesített, fajtiszta vető­magot is kapnak a községek, ame­lyek mennyisége már a községekkel közölve lett Az őszi vetési munkákra való felké­szülés terén talán még az eddig tár­gyaltaknál is fontosabb kérdés a dol­gozó parasztság kezén levő és idegen kultúrnövények magjával, gvomniag­gal kevert gabona vetőmaggá való előkészítése, azaz kitisztítása, mert ahogyan az a gabona a cséplőgépből lejött, felhasználni nem lehet. De azT zal, hogy jól megtisztítottuk a vető­magot, még nem tettünk mindennek eleget. Köztudomású, hagy országos viszonylatban, de nálunk a megyében is, a gabonabetegségek közül az üszög-félék okozzák a legnagyobb kárt. Az elmúlt gazdasági évben a lábonálló és az elcsépelt búzában szá­mos községben jelente'keny mennyi­ségű, üszöggel fertőzött gabonát ta­láltunk. Ez nem csupán veszteség volt a nemzetgazdaság számára, azért, mert az üszöggel fertőzött gabona emberi:, táplálkozásra alkalmatlan, ha­nem talán még ennél is nagyobb az a kár, amelyet az ilyen üszkös ga­bona a cséplőgépek megfertőzésével, a betegség terjesztésével az egészsé­ges gabonában okoz. -Dolgozó paraszt­ságunk nagy része eddig nem hajtotta végre a csávázási, vagy' legalább is nem helyesen végezte, s így termé­szetes, hogy áz utóbbi munkája is-az üszöggel való védekezést illetőleg a semmivel volt egyetérő. Ezen hibát a jövőben ki kell küszöbölni és arra kell irányt venni, hogy necsak töké­letesen kitisztított vetőmagunk legyen, hanem legyen az helyesen meg is csává-zvai. Vagyis azt kell elérnünk, hogy tisztítatlan, csávázatlan búza az idei évben e,gy szem se kerüljön a földbe. Helyes munkaszervezéssel biztosí­tani kell azt is, hogy az őszi vetésű növények természetüknek megfelelően miélöbb, de legkésőbb a miniszterta­nácsi határozatban foglalt határidőre jó munkában elvetésre kerüljenek- így az őszi árpát, az állami gazdasági« szeptember 15, a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok szep­tember 20, az egyénileg gazdálkodók pedig szeptember 30-ig, a rozs vetését az állami gazdaságok október 1, a termelőszövetkezeti csoportok október 10, az egyénileg gazdálkodók pedig október 15-íg, az őszi búza vetését az állami gazdaságok oktber 20, a ter­melőszövetkezetek és termelőszövetke­zeti csoportok és egyéni gazdálkodók október 31. napjáig a községekre megállapított ütemterv szerint elvégezzék. Biztosítani kell minden községben áz őszi mezőgazdasági munkák helyes megszervezését, biztosítani- kell azt hogy vetésre kát. holdanként búzából, legalább 100 kilogramm tisztított és helyesen csávázott, rozsból és őszi árpából pedig legalább 90 kilogramm tisztított vetőmagot használjunk. A megye dolgozó parasztsága a betakarítási munkálatoknál megmu­tatta, hogy jó munkát végzett és nem ült fel az ellenségnek a demokrácia rendje és törvényei ellen, izgató kuk­koknak, aldnek nem érdeke, hogy a. dolgozó népnek ebben az országban kenyere legyen. Mutassa meg a me­gye dolgozó parasztsága most is, hogy szivén viseli népi demokratikus országunk sorsát, mindnyájunk jólété­nek emelését. Fogjon tehát neki min­denki az őszi munkának időben és jó elvégzését szem előtt tartva, hogy minden hold jó munkája, idejében végzett szántás és vetés, újabb ütés az ellenségre, újabb ütés az imperia­listákra, a háborús, gyuj toga tokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom