Szabad Nógrád, 1950. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)

1950-08-19 / 33. szám

ß SZABAD NOGRAD 1950 augusztus 19. Sztahémvista mirnkmédsieml dolgozik a Ko$suth°kőmMveshrígéd, de a vezetőségtől semmi támogatást nem kapnak Az acélgyári dolgozók részére épülő hatalmas háromemeletes lakóház épí­tésénél dolgozó diák-ifjúmunkások unottan, láncszerűen egymásnak dobál­va továbbítják a téglát a kőművesek ke­zéhez. Mégcsak a földszintet építik a kőművesek, de már kezd kibontakozni az épület. Az építkezés isikolafelőli ré­szén ácsok kopácsoteia'k, mások a pince födémét építik, inig az építkezés másik részén már magasan áll a fal. Ez nem ollyan, mint a többi építkezés. Más, több annál;. Nem azért más, hogy gyönyörű, egészséges épültet tesz és a munkásosztály legjobb fiai költözköd­nek majd belé, tennem azért különb a mindennapi építkezéseknél, mert szta­hanovisták, kőműves sztahanovisták, Satvjugin és Pozsonyi elv társak nagy­szerű követői építik. Az építkezés mel­lett elhaladók meg-megáiinak egy pil­lanatra és gyönyörködnek a fal gyors építésén. Csodálják, hogy az a barna­arcú fiatalember milyen gyorsan rakja a tégláf, egyszerre nem egy, hanem kétkézzet. Pálak Ferenc a gyorskezű fiatal­ember és „Koissuilih“-brigádja tagjai a gyorskezű sztahanovista építők. A négytagú brigádot egy szakmunkás — Páíok Ferenc — két betanított mun­kás —- Lakatos András és Nagyváradi Gyula — és a brigád egyetlen nő­tagja Brunda Rózsa átképzés alkotja. A sztahanovista kőművesíbrigád a leg­teljesebb egyetértésben dolgozik. Szé­pen megosztják a munkát és így vil­lámgyorsan haltadnak előre. Lakatos bácsi, a brigád legidősebb tagja, a ha­barcsot teríti, míg az egyik betanítóit i munkás a léglát adogatja fel, ketten pedig rakják azt. A brigád ezelőtt is a legjobban ter­melő volt a kőművesek között, de most különösen a Koreai Héten mindenki munkája legjavát adja. Azt váHálták', hogy legutóbbi 2(M> százalé­kos heti eredményüket 25 százalékkal túlszárnyalják. Vállalásukat 5 száza­lékkal túlteljesítették, 230 százalékot értek el. Munkával segítjük koreai testvé­reink hárcát — mondja Brunda Rózsa. Azért harcolunk munkával az amerikai imperializmus által támogatott dél­körei reakció elften, hogy Korea népe is olyan szabad életet élhessen, mint ahogy mi élünk.. Hogy a rombolás, a gyilkolás szakaszát az építés, a béke korszaka kövesse. Ezért harcolunk munkával — mond­ják közösen és még gyorsabbá válik a. munka üteme. Téglát! — kiállja Lakatos bácsi. „Maltert!“ — kiáltja a szláhánovista brigád vetetője. — Sok drága percet rabolnak el így a brigádtól, hogy- várni’ kell az anya­gért. De még így iis csaknem háromszorosát termeli a brigád minden tagja a régi módszer­rel dolgozó kőműveseknél, — mondja Lakatos bácsi. Mert ilyenek is dolgoznak még az építkezésnél. Az építkezés vasútfelőli részén mintha csak maguk is restéi­nek, elbújva a sztahánoviisták építette fal árnyékában, hogy senki se lássa őket, dolgoznak — nagyon lassan — a régi módszerrel is. — Négytagú brigádunk például 10.5 köbméter falat épített fel, — mondja jogos büszkeséggel Brunda Rózsi. — Mig itt mellettünk — és egy' szemüveges fiatalemberre mulat — Simák József egymaga az özönvíz előtti módszerrel 0.85 köbmétert épített be. Munkánk gyorsabb és még minőségi­leg is jobb. Régi és új, a forradalmian haladó és a tarthatatlan, elavult harcol itt. Az új visszatarthatatlamil tör előre, de erős még a régihez, az elavult mód­szerhez való ragaszkodás, is- A Bánya­vidéki Építési NT pártszervezetének tenne kötelessége segíteni, támogatni az új módszert, ennek bevezetéséért harcolók csatáját. Az eddigi események azt igazolják, hogy maga a pártszervezet sem érté­ked eléggé a sztahanovista munkamódr szert. Ezt igazolja az a körülmény is, h-ogy a nagyszerű, telkes brigád együk tagja még januárban felvételét kérte Pártunkba, de még miiidCzideig nem nyert elintézést az ügye. A szov jet példa nyomán a „Kossuth“- brigádnak a ,.Koreai Héten“ elért ki­váló teljesítménye azt igazolja, hogy a pártszervezetnek és a szakszervezetnék nagyobb gondot kell fordítani az acél­gyári. lakóház építésére. Csak a munka termelékenységének fokozásával, az építkezés önköltségének csökkentésével teljesülhetik az ötéves tervben előttük álló feladatokat az építészet dolgozói, csak akkor tudnak a többi üzemek és bányák dolgozóihoz felzárkózni, ha az új munkamódszereket tökéletesítik és megismertetik 'az építkezés minden dolgozójával. — Túrái — Jobb munkaszervezéssel, melegcsákánnyal, jó szerszámokkal és lelkes munkával 210 százalékot ért el a fCoreai Héten Koniár István vájár és csapata Kontár István kazári bányász és csapata, Kovács. Füles Imre és Kontár György á- Korea! -Héten azt vállalták, hogy termelésüket 50 százalékkal eme­lik le!, ami vállalásnak is szép, de külö­nösen értékes, amikor a kiértékelés után kiderült, hogy ezen a héten 210 százalékos eredményt értek el; Ök is hozzájárultak ahhoz, hogy a kazári bányaüzem 13.850 forint értékben.tudta felajánlását, végrehajtani. Komár és Kovács elvtársak szívesen beszélnek arról, hogyan, milyen munka- módszerrel érték el eredményeiket: — A legfontosabb az, hogy mindig időben váltunk, a melegcsákányrend- szert bevezettük. Lenn a bányában sosem várunk egymással a munkára. Vannak helyek, ahol a • csapatvezető leül, úgy nézi, hogyan dolgoznak a többiek. Nálunk mindenki tudja munká­ját. Ha ketten lapátolunk, a harmadik már készíti a gyámjukat, vagy az ácso­láshoz szükséges fát. Ügy szervezzük meg magunknak a munkát, liögy ne legyen munkaidőkiesés, minden má­sodpercet kihasználunk. Mind a hárman a Párt tagjai, lelke­sedés fűti őket munkájukban. Az ak­nász azonban, aki először hallotta, hogy mennyi többtermelést vállaltak a Koreai Hétre, azzal biztatta őket, nem tudják teljesíteni, ahelyett, hogy segítette, volna őket, szakmai tapasztalatával já- j rult volna hozzá nemcsak a csapatnak. ! hanem az egész üzemnek a sikeréhez — Versenyben voltunk egy másik csapatta', akikc-t jól magunk mögött hagytunk mondják. Versenyünkben nagy súlyt fektetünk a jó szerszá­mokra. A fúrót mindig magunknak csináljuk meg. Az egyik végét kiegye­nesítjük, a másikat begörbítve hagyjuk, mert a tapasztalatunk azt mutatja, hogy sokkal könnyebben és gyorsabban tudunk vele dolgozni. Igen fontos, hogy a csákány is jó legyen, a kovácsok ne égessék el, mert akkor hamar eltörik, kicsorbul. — Megfigyeljük mindig azt is, hogy melyik oldalról könnyebb fejteni a sze­net. Vannak, akik izzadnak, erőlködnek és még is nehezen jön a szén. Ha jó helyről nyitjuk meg a fejtést, akkor a nyomás következtében könnyebben, több szenet tudunk kifejteni. Jobb munkaszervezéssel, időkihasz­nálással és alapos szakmai felkészült­séggel indulnak neki Komár elvtársék a termelésnek. Hármam dolgoznak egy munkahelyen. Összeszoknak, megisme­rik egymás gondolatát, tudják, hogy a munka menetében mi a következő té­pés. Az üzemvezetőségnek ebben is támogatni kellene őket, hiszen, mint a termeléstgátló körülmény jelentkezik az a tény, hogy gyakran cserélgetik a dolgozókat a csapaton belül. Komár elvtárs is arról panaszkodik: „Valahány, szór beadom a telepítési cédulám, annyiszor szétszórnak bennünket új helyre, új emberek közé kerülünk és amíg újra összeszokunk, csak a terme­lés rovására megy. A Koreai Hét kimagasló termelési eredményei általában megmutatták a rejtett tartalékokat, a szűk kereszt­metszetet. A vezetőség figyeljen fel a dolgozók legkisebb megnyilvánulására is és tárja fel a koreai hét eredményei­nek rugóit, mert mint Kontár elviársék példája is mutatja, az elért eredmé­nyek a jobb munkaszervezés, a dolgo­zók lelkesedése, újítása, a munkával való fokozottabb törődése eredmé­nyezte. / Éberen ügyeljenek a nagybátonyi dolgozók Orosz Mártonra, a hírhedt jobboldali szoedemre és besúgóra Hős bányászaink munká ját a fel - szabadulás óta a dicsőség fénye övezi. Ebben a fényben, mint sötét árnyék húzódnak meg a dolgozó nép legádá­zabb ellenségei: a jobboldali szociál­demokraták. Kik ezek a kártevők? A munkásság soraiba behúzódott árulók, csendőrspiclik, kémek, imperialista ügynökök. Munkájuk abban nyilvánul meg, hogy szembehelyezkednek a Pari és a kormány határozataival. A dolgo­zókat igyekeznek maguk mellé állí­tani hazug demagógiával, olcsó nép­szerűségre pályáznak. De lehet-e le­írni mindazt a ravasz fondorlatot, amit az ellenség a munkásosztály megron­tására felhasznál? Ezt a dolgozóknak munkahelyükön kell felismerni és kö­nyörtelenül szétzúzni, hogy még magja se maradjon. sokáig Orosz, mert a becsületes dolgo­zókkal nem bírt egy levegőt szívni. Ma már a harmadik munkahelyen dol­gozik. A mostani magatartása is megmu­tatta,- hogy az ellenség soha nem fog belenyugodni vereségébe. Bánya' szaink álig hogy új győzelem kivívá­sára indulnak harcba és sikeresen valósítják: meg a minisztertanács hatá­rozatát, Orosz Márton, az ellenség egyik fő. ügynöke, megpróbál odvából előbújni, hogy kárt . okozzon. Arról beszél a szorospataki Béke-táróban, hogy nem érdemes bányásznak lenni, hiszen a bányászok legutolsó helyen vannak. Amikor a becsületesen dolgozó bá­nyászok Orosz Mártonnak ezt az al­jas támadását meghallották, keményen visszautasították. Azóta Orosz Már­ton, mint a nyúl a fűben, úgy lapul. „A jó fiút" akarja megjátszani. zltr üzemben nem szól Márton is ott volt. Három még a mai napig sem jött vissza. Orosz Mártont, mint a megbújt spiclit V >«*• *<•» , ,,:.u ,% ; . - u;n t<* iMthoT már Hatvanban szabadon bocsátották. Ne feledjék a dolgozók, a képviselői mandátumhoz is úgy jutott, hogy a gyilkos Tito megbízottja, Bán Antal lemondott egyik mandátumáról, hogy utat nyisson Orosznak a rombolás­hoz. A nagybátonyi dolgozóknak, ami­kor a csákányuk csapásai nyomán 11.9 százalékra emelkedett a termelé­sük, vagy amikor csoportosan állnak a hős koreai nép hazáját ábrázoló térkép előtt, nem szabad elfelejteni, hogy az ellenség él, ott rombol az „orosz marcilc" képében és ezt az el­lenséget nagyon kemény harccal kell megsemmisíteni. Mikor takarítsuk he a napraforgót? Az idei időjárás a napraforgó éré­sét is meggyorsította. Egyes helyeken már hozzáfogtak a korai napraforgó- termés'betakarírásához. Nem szebad megvárni, amíg a napraforgó tá­nyérja teljesen megszárad, mert akkor sok szem kiperegne és a madarak is kárt tehetnének a termésben. A napra­forgó ^aratásának legalkalmasabb ideje akkor van, amikor a tányérról a szí- FöVhléVeíék leöörzsö'.hetők, a mag héja anyira megkeményedett^ hogy a kör­möt néni lehet belenyomni a táuyér pedig kénsárga színű, vagy gyengén bámulni kezd. Ilyenkor a legkevesebb a szám-veszteség a- betakarításnál. A mag utóérés alatt eéri a legkedvezőbb olajtartaimát. Mint, ahogy tudjuk is, a napraforgó- mag, mint általában valamennyi ola­josmag rendkívül nehezen szárad, ha­mar romlik, penészedbe és ezért ara­tását nem szabad elsietni. A kor.ai fajták nálunk már augusztusban, a kö­zepes érésüek szeptemberben, a ké­sőbbiek október havában, esetleg csak november elején lesznek szedésre ah' kalmasak. Lelepleztük « szabotáló kislakot Járásunk területén eddiq még soha- nem tapasztalt lendülettel folyik a tér m én y begy ü. j tés. Igyekeznek dol­gozó parasztjaink, hogy Alkotmányunk ünnepére tett fogadalmukat idő előtt maradéktalanul teljesítsék. Ezt az igye­kezetei akarta megakadályozni Virágh Sándor karancssági kuiák. aki a 23 kát. hold földje után járó 27 mázsa és 29 kiló kenyérqaboríát nem adta be. Ezt a cselekedetét a DÉF05Z leleplezte és megindította ellene az eljárást. A szé- csényi járásbíróság már meg is hozta az ítéletet Virágh Sándor kuiák felett, akit háromhónapi fogházzal és 2000 forint pénzbüntetéssel sújtott. TÓTH GYÓGY JB, fogalmazó, Szécsény, xl púrt&Bitatás B8«psen?0isése tt ss ©»/<©# üseanekhen Ahhoz, hogy a dolgozók tisztán lás­sák ezeket az orvtámadókat, legalkal­masabb lesz, ha fellapozzuk a bányászok ellenségeinek könyvében a nagybátonyi körzetet, ahol hirhedt spiclik, besúgók, majd a munkásosztály felszabadulása után a kommunistaellenes uszítok húzódtak meg. Nem kell az elmúlt évek könyvében sokáig lapoznunk, mert egy-kettőre a szemünk elé tűnik a szénmedence egyik „dísze", Orosz Márton, a hír­hedt jobboldali szociáldemokrata, aki Peyer Károlynak hűséges embere volt, majd később gazdát cserélt, beszegő­dött Tito, a jugoszláv nép gyilkosá­nak szolgálatában álló Bán Antalhoz, aki Tito megbízásából mindent elköve­tett, hogy megakadályozza a magyar munkásosztály győzelmes egyesülését a proletárdiktatúra megszilárdítását. Ehhez szegődött Orosz Márton! A munkásosztály egyesülése után, mint képviselő bitorolta a képviselői mandátumot. Abban az időben kom­munistább akart lenni a kommunistá­nál. Gyűlölettel üldözte a dolgozókat. A munkásosztály ökle lesújtott rá. Megfosztotta a mandátumtól és kisöpörte a Párt soraiból. Visszakerült a bányába. A nagybá­tonyi körzetben Irénbányán kapott be­osztást. Ügy szokták mondani: „min­den zsák megtalálja a maga foltját", így volt ő is. Maga köré tömörítette hasonszőrű társait, Kecskés Jánost, aki mint szoedem, a bányászok sorai­ban sztrájkot akart szitani. A másik társa Kisbabér János, akit, mint jobb oldali szoedemet ismernek az egész üzemben. Ezen a helyen sem maradt bele semmibe. Ez azonban csak az üzemben van így, mert az üzemen kí­vül egy pár félrevezetett dolgozóval a vasút mentén húzódó kisréten majd minden vasárnap megtartja a maga „értekezletét". Ilyenkor az Amerika Hangjának híreit mondja el. Nem fe­ledkezik meg burkoltan beszélni a „régi szép időkről" sem, amikor Bán Antal és társaival szőtték együtt a munkásosztály rombolásét. Ez nem minden még Orosz Már­tonnál. Nem riad vissza attól sem — hogy ha már az üzemben őrá neun is hallgatnak -—, a lányán keresztül az ifjúság sorait mételyezze. Lánya igen nagy előszeretettel keresi fel a nagybátonyi vájárképző iskola hall­gatóit és azoknak barátságát keresve, rémhírek suttogásával elvonja őket a tanulástól. Itt ellenséges támadásá­val tudott pillanatnyi eredményt el­érni. Az iskola tanulási grafikonja nemrégiben egy görbe íveléssel lefelé mutatott. Éberség! Erre tanít a Pártunk. A nagybátonyiaknak jusson mindig eszükbe, ha meglátják, Orosz Mártont, hogy 'az a dupla épület, amiben lakik, a múltban megszerzett judáspénzből épülj. A múlt rendszerben tett „jó szolgálatáért" kapott pénzből építette. Jusson mindig eszükbe a becsületes dolgozóknak 1943, amikor Orosz Már­ton, mint szállítási felvigyázó, minden erővel azon fáradozott, hogy megka­parintsa magának a szakszervezeti el­nökséget. így módjában volt a csend­őröknek és Jancsik Jenő volt igaz­gatónak a munkásmozgalom minden adatát kiszolgáltatni. Jusson eszébe a dolgozóknak az is, amikor a fasiszta pribékek Nagybá- tonybó! elvittek hat becsületes dol­gozót, akik között hetediknek Orosz A moszkvai „Jáva'* — dohánygyár­ban a pártoktatás október eb: ej én kezdődik. A pártszervezeti már jóval előbb is végez előkészítő munkát és ettől a nyári előkészítő munkától függ az új oktatási évad sikere. A pártvezetőség mindenekelőtt azt tisztázta, hogy milyen fajta okta­tásban akarnak résztvenni az egyes kommunisták. A pártszervezet vezetői elég jól ismerik az egyes tagok képességeit, fejlődési lehetőségeit és azt a munka- területet, amelyen ,a legjobban fejt­hetik ki erőiket. Mégsem fölösleges a pártoktatás megkezdése előtt a kom­munistákkal való figyelmes egyéni foglalkozás, A pártvezetőség taglai, a propagandisták, a műhelyszerveze- tek titkára, vagy a pártszervező, elő­zetesen beszélget minden egyes kom­munistával és egyéni kívánságukat, valamint képzettségüket figyelembe- véve, ajánlja őket a pártoktatás kü­lönböző fokozataira. A pártszervezet különös figyelmet fordíf arra, hogy az együtt tanuló kommunisták között ne legyenek nagy különbségek fejlettség tekinte­tében. Az esetleges téves beosztások elkerülése érdekében a hallgatók be­osztását megvitatják a pártvezetőségi ülésen és taggyűlésen is, ahol min denki hozzájárulhat a fogyatékossá­gok kiküszöböléséhez. A taggyűlés hagyja véglegesen jóvá a gyár párt­oktatásának megszervezését, a kom­munisták beosztását a pártoktatás­ban. Ä gyárban három politikai iskola működik, egyenként 12—15 hallgató­val. A viszonylag alacsony képzett­ségű hallgatók a politikai iskolában két. év alatt megszerzik a marxizmus- ieninizinus megértéséhez szükséges alapismereteket. A pártoktatás kö­vetkező fokozata a Lenin és Sztálin életraJzát tanulmányozó tanulókör- Ezekben a körökben a tanítás egy­éves. A „Jáva',‘-gyár két tanulóköré­ben 25 kommunista tanul. E körben rendszerint olyanok vesznek részt, akik már elvégezték a politikai is­kolát. De ez nem szabály. Vannak fejlettebb elvtársak, akik ,a pártokta­tási hálózat első fokozatának átug- tásával kerülnek ezekbe a tanuló­körökbe. A gyárban hat tanulókör működik, amelyben a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának történetét ta­nulmányozzák. Résztvevői főként ma­gasképzettségű dolgozók, akiknek már gyakorlatuk van az egyéni ta­nulásban és akik gazdag tapaszta­latokkal rendelkeznek a pártmunka és a szakszervezeti munka irányítá­sában. Ebben a tanulásban a Párt és a vállalat vezetőkáderei vesznek részt. A pártszervezet gondoskodik arról, hogy a pártonkívüliek se maradja­nak el marxista-leninista ismeretek dolgában, A pártonkívüli dolgozók számára is alakítottak tanulókörö­ket, amelyek a párttörténettel, vagy az időszerű nemzetközi lés hazai ese­ményekkel foglalkoznak. A gyár kommunistáinak legmaga­sabb képzettségű csoportja a kétéves körzeti pártiskolában és a körzeti pártbizottság aktívájának szeminá­riumában tanul. A szeminárium hallgatói között vannak a gyárigaz­gató, a főmérnök, a pártvezetőségi titkár, a gyár szakszervezeti bizott­ságának elnöke, a helyi rádióhír­szolgálat szerkesztője és a propa­gandisták. akik a marxi-lenini filozó­fiát, a politikai gazdaságtant, a pártépítés problémáit és a szovjet építés feladatait tanulmányozzák. A politikai iskoíák és a tanulókörök hetenként egyszer, munka után, másfélórás foglalkozást tartanak. A második műszakban dolgozók a vál­tás kezdete előtt vesznek részt a foglalkozáson. A gyár pártoktatási napja: kedd. Ezen a napon a gyárban nincs semilyen értekezlet, vagy gyű­lés. így senki sem hivatkozhatik társadalmi vagy egyéb elfoglaltsá­gára és nem maradhat el a foglalko­zásról. A pártszervezet a marxizmus- leninizmus tanulmányozásának meg­könnyítésére időnként előadásokat rendez. Ezeket az előadásokat a pár­tonkívüliek is látogatják. Az elő­adók Lenin & Sztálin műveiről, a Szovjetunióban és a népi demokrá­ciákban folyó épííőmunkáról, a Sztá­lini Alkotmányról és egyéb problé­mákról szólnak. Az előadások fő cél­kitűzései, hogy az elméleti kérdések megtárgyalását összekösse a terme­lés gyakorlati feladataival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom