Szabad Nógrád, 1950. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)
1950-08-05 / 31. szám
2 SZABAD NOGRAD 1950 augusztus 5. Dolgozó asszon/ levele: „El a kezekkel Koreától* Koreában háború van. Ha erre gondolok, ökölbe szorul a kezem, mert a koreai háború nemcsak a koreai népnek van szánva, nemcsak ellenük irányul, hanem mindazokra a békés országokra, amelyek a szocializmust építik. Mi dolgozunk, szórakozunk, nyugodtan alszunk. Koreában Truman hóhérai pusztítják a dolgozó népet Bomba hűti a védtelen gyermekekre, asszonyokra, lángok marják a házakat. De Trumanék nem elégednek meg ezzel, ök azt akarják, hogy nálunk is gyilkos fegyverek zavarják meg az építésben elfáradt dolgozók pihenését Az egész világ becsületes dolgozói, minden országban szervezkednek a béke megvédésére. A világ békesze- retö népeinek harcos szolidaritása egyesül Korea népének hősiességével, hogy vereséget mérjen a világuralomra törő amerikai imperialisták mesterkedéseire. Megfutamodásra kell kényszeríteni Truman fizetett zsoldosait. Milliók békeakarata követeli az imperialisták kitakarodását Korea földjéről, mert nem nézhetik és nem is nézik tétlenül, hogy a koreai anyák hogyan zokognak a bombáktól szétroncsolt gyermekeik holtteste mellett. Nem nézhetik tétlenül azt, hogy amíg a békés országokban a szovjet traktorok szántanak, addig Koreában gyilkos amerikai bombák tépjék, szaggassák s tegyék pusztává a termőföldeket. Nekünk is harcolni keli, atkik építjük a hazát, mert ezzel is segítjük Korea népét. A veszély egyformán fenyeget minden férfit, asszonyt és gyereket, bárhol él te. Az emberek millióinak életét, kultúráját az eddigi munkájuk gyümölcsét. Ez a veszély ott lebeg minden ország felett. A gyermekek nem tudnak semmit, boldogan mosolyognak álmukban, ez a mosoly az életnek szól. De az anya tudja, hogy a veszély ott lebeg felettük. Ezért szólok mindenkihez ezzel a felhívással: állítsuk meg a pusztítást, védjük meg gyermekeinket, az emberiséget, a jövendő építőit, védjük meg kultúránkat. Követelje a világ minden béke- ezerető népe az atombombák eltiltását, melyekkel emberek millióit és országokat pusztíthatnak él. Használják fel az atomot békés épitöcélokra, melyekkel az emberek életét megkönnyítik, mint ahogy azt a Szovjetunió mérnökei teszik. A békére szükség van. Szüksége van minden embernek egyaránt. Az amerikai tőkéseknek eddig könnyű volt. Nem érezték a háború borzalmait, csak hasznot húztak abból, hogy a háborúban emberek milliói esnek el. Ez nem számít nekik. A stockholmi békefelhívást magáévá tette minden békét szerető becsületes dolgozó. Aláírták Sztálingrád hősei, aláírták az elesett katonák özvegyei és azok az anyák, akik nem akarják, hogy gyér-' mekeik elpusztuljanak. Békét akar a Szovjetunió, de a béke érdekében sorakozik mögéje minden becsületes dolgozó. A béke megvédése érdekében szóltak a kommunisták és a béke mellett szálltak síkra azok a párton- kívüliek, akik tudják, mit jelent a háború. Mi, magyar asszonyok, nem nézzük az ellenség tevékenységét tétlenül. Mi nem akarjuk, hogy a keserűség mázsányi súlya nehezedjen ránk. Nem akarjuk, hogy az a sok szép épület, híd, amiket a felszabadulás óta építettünk, elpusztuljon. Ha összefogunk és csatlakozunk a békét akarók táborába, eljön az óra, hogy bátran élhetünk széles e világon. Dolgozók, ti nem halált, nem háborút akartok, hanem igazságos békét, ahol nyugodtan építhetjük a szocializmust, melyben már boldog és megelégedett lesz minden ember. Ma már mindenkinek tudnia kell, hogy a Szovjetunió a dolgozó népek szabadságáért harcol. Tudni kell azt, hogy a Szovjetunió a világ egyetlen állama, ahol egyforma jólétben él minden dolgozó. Mert a Szovjetunióban a legfőbb érték az ember és az alkotmánya is ennek érdekében lett létrehozva. A Szovjetunió nemcsak tulajdon népének akar szabad, boldog életet, nemcsak saját népét táplálja, hanem a népek százmillióit is vezeti és tanítja új életre, új elméletre és a munka magasabb erkölcsére és az államvezetés tudományára. Éppen ezért hűségünk nem szakadhat meg a nagy Sztálin, a világ békéjének őré iránt soha. Hisz minden, amink van, s amik vagyunk, neki köszönhetjük. Nemzeti függetlenségünket, szabadságunkat, fejlődő iparunkat, népünk derűjét és bizalmát a jövőben, dolgozóink, öntudatos anyáink biztonságát, gyermekünk örömét, országunk jólétét a szabad nemzetek családjában. Éppen ezért kiáltjuk az imperialisták felé szerte a világon: El a kezekkel Koreától! Szabadság! Nagy Jánosné, Baglyasalja. Augusztus 15-én megalakulnak a járási és városi tanácsok A Lig műit pär hete, hogy az egész ország területén megalakultak a Megyei Tanácsok. Az elmúlt pár hét alatt a Tanács munkájával! bebizonyította, képes arra, hogy felszámolja az elavult bürokratikus államigazgatási rendszert. A Párt irányításával megyénk mondhatjuk zökkenőmentesen tért át egy magasabbfípusú államigazgatási rendszerre. Folyamatosan számolja fel az államigazgatásnak azt a rendszerét, ami kerékkötője volt a szocializmus építésének. Hogy mennyire így van ez, bizonyítja az, hogy a Megyei Tanács á legnagyobb dologidőben, az aratás, csépié* idején kisebb-nagvobb zökkenőktől elléröleg, jói oldotta meg feh- adatát. Lényegében ez a feladata még ma is feladatként áll a Tanács előtt és a munkájukat még tovább kell fokozni. Ebhez megkapják a támogatást a pártszervezetektől és a dolgozók széles rétegétől, akik munkájuk nyomán érzik a Tanácsok jelentőségét, akik benne élnek a Tanácsok munkájában. Hiszen belőlük tevődik össze, az 5 gondolatukat tükrözi vissza a Tanácsok munkája. Ez még a kezdet. A szocializmus építése megkívánja, hogy a Tanács kapcsolata az élettel, a tömegekkel még szorosabb legyen. Mint ahogy ezt Kádár elvtárs mondta: ,,A Tanácsok állami szervek, de egyben igen fontos tömegszervezetek is lesznek.“ Éppen ezért fontos, hogy a szocializmus építésében vetünk haladó és a munkában lelkesen résztvevő pártonkívüjreket is voííjuk be a munkába. A Tanácsnak feladata, hogy szélesítse Pártunk tö- mcgkapcsotatát. lennek a tömegkapcsolatnak a ki* J szélesítésére óriási lehetőségek vannak. Számtalan tapasztalat mutatja, hogy abban a faluban, ahol az aratás, cséplés és most a begyűjtés munkáját a dolgozó parasztság széles bevonásával végeztük, a munckalendütet fokozódott. A pártonkívüK dolgozó párásatok a Megyei Tanács határozatának a végrehajtásából lelkesen vették ki a részüket. Ezt mutatja Érsekvadkert község, ahol 16-ára váltották a termény-begyűjtés lelje* befejezését. Vagy Diósjenő, ahol augusztus 10-re vállalták, hogy befejezik a begyűjtést. Feladat most az, hogy a lelkes dolgozó tömegeket, ipari dolgozókat, állami gazdaságok dolgozóit, tszcs-tagokat, egyénileg dolgozó becsületes parasztokat, értelmiségieket a Tanácsokon keresztül vonjuk be az állam vezetésébe- Ezzel megvalósíthatjuk azl az elvet: a mi államszervezetünkben a dolgozók legszélesebb tömegei résztvesznek a halatomban, irányítják, vezetik az ország ügyeit. Ezt a munkát a Tanács úgy fogja jól elvégezni, ha mindenkor betartja a Párt útmutatását, munkáját mindenkor — üzemekben a leemelés kérdésére, falun a szocialista mezőgazdaság fejlesztésére, terménybegyiijtésre, az ellenség ell'eni harcra összpontosítja. A Tanács Végrehajtóbizottsága tagjainak a munkatársaikkal igényesnek kell lenniük. Az osztályokon dolgozóknak munkájukkal kell megmutatni azt a nagy változást, amely apparátusukban beállott. jVf indezek melleit egyik legdöntőbb feladat az, hogy a Tanács tagjainak legszorosabb kapcsolatban kell lenni a tömegekkel. Hallgassák meg a tömegek véleményét, hasznosítsák azt, vegyék észre azt a hatalmas változást, ami ipari dolgozótokban, dolgozó parasztjainkban és értelmiségieink soraiban végbement. Nem szabad, hogy lebecsüljék egy 15 holdas vagy azon felüli középparaszt véleményét csak azért, mert egy „jobbmódú“ gazda. Sajnos még ilyen rossz példa akad éppen elég megyénk területén. Például örhalom község, ahol Marton Mihály 18 holdas középparasztol anélkül, hogy véleményét — az aratás, cséplés, begyűjtés munkájánál — meghallgatták volna, megbüntették jelentéktelen dolgokért azzal, hogy az egy ..jobbmódú“ gazda. Marton Mihály maga elmondta, hogy így nem megnyerjük, hanem el- taszítjuk *?. á Ham re n d szerű n k t él a középparasztoit. Az ilyen helytelen nézeteket a tanácsnak fel kell számolni és meg kell akadályozni. Ilyen helytelen intézkedések helyett a Tanács hozza felszínre a dolgozók öntevékenységéi, tegyen érdekeltié minden becsületes dolgozót az állam vezetésében. Munkájában különös .jelentőséggel támaszkodjon az ifjúságra, mert mint azt a baglyasal'jai DkSZ- szervezel munkája, vagy a sziráki állami gazdaság ifjúságának munkája mutatja, hatalmas rejtett tartalék lappang az ifjúságban. Az elkövetkező héten a Megyei Tanács munkájának tapasztalataival meggazdagodva, újabb győzelem megteremtéséhez érkeznek el megyénk dolgozói. Augusztus 15-ével megkezdik működésűket megyénk öt járásában, valamint a városokban a járási és városi tanácsok. A Függetlenségi Népfront járási, •*"* városi szervei fogják ezekbe a Tanácsokba a legjobb dolgozókat beküldeni. Ezek a dolgozók munkájukkal mutatták ki a haza iránti hű szerele- lűket és hűségüket. Ezzel megyénkben többszáz munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi kerül be megyénk közvetlen irányításába. Ez a tény újabb győzelme lesz a szocializmust építő hazánknak. A járási és városi tanácstagok jelentős része pártonkívüli. Maga ez k bizonyítja, hogy a Tanács- a'legdemokratikusabb népi szerv, amelyek a dolgozó tömegekből valók és mint legnagyobb tömegszervezel kötik össze a Pártot állami vonalon a dolgozó tömegekkel. A járási tanácsok megalakulásával nagy feladat hárul járási pártbizottságainkra. A legmesszebbmenőkig kell támogatniuk a Tanácsok munkáját. A járási bizottságainknak dús tapasztalataik nyomán élő kell segíteni a régi közigazgatásról való áttérési a Tanácsok rendszerébe. Mozgósítani kelt. a kommunisták legjobbjait erre a feladatra, akik példamutatásukkal irányt fogniak mulatni. Maguk a járási titkárok is tagjai lesznek a járási Tanácsoknak. Aktív, jó munkájuk, példamutató magatartásuk nagyban segíteni fogja a Tanácsok ni unkáját. A Tanács tagjai előtt álljon mindég példának a nagy szovjet nép Tanácsának munkája, és onnan merítve, sok tapasztalattal biztosan jól fogják szolgálni a nép ügyét, a közösség nagy célját, a szocializmus építését. A MUNKAFORMÁK RENDSZERE A SZOVJET IPARBAN L EN6 m ORSZÁ 61 TA NUL SÁGOK Hermann elvtárs a közelmúltban Lengyelországban járt, tapasztalatairól az alábbiakban számol be: Katovicába érkezve, a lengyel szak- tanács megbízottai vártak, ennét mentünk tovább Zakopánéba, ahol igen kedvesen fogadtak bennünket és autóbusszal vittek a szállodába. Az iidüiő a Genov-hegy aljában volt. A hegy magassága 1760 méter és még most is hö fedi a csúcsát. Ezen a nyaralóhelyen 2'00 állami üdülő és tüdöszanatórium van. Több mint 1300 méter magaslat:. mentünk fel drót- kötélpályán. A -obussza! pedig a Fekeie-tengersz ihez mentünk el, ami a tengerszintit! »00 méter magasan fekszik. Kirándultunk i'orinin községbe is, ahol 1947-ben ns lőtt meg Lenin elvtárs múzeuma, i enin Párisból jövet) Krakkóba 1912 júliusában érkezett a forradalom előkészítésére. Porininba 1913 májusában jött és egész novemberig óit tartózkodott. A múzeummá épített parasztházban dolgozott, gyűléseket tartott, nevelte a dolgozókat. 1914 májusától augusztusig tartózkodott a községben. Lakóhelyének szomszédságban volt a posta és a csendőrlaktanya és éppen ezért a spicliknek sikerült őt beárulni. Augusztus 18-án le is tartóztatták és száműzték. Klinioiában 70 ezer postás nevében üdvözöltek bennünket és sok sikert kívántak az ötéves terv megvalósítá5algótarjáni mozi műsora: Augusztus 5—-7-ig: Jégmezők lovagja Aug. 8—10-ig: Milliomos úr szerelmes Salqóbánya Kultúr mozi műsora: Augusztus 5—6-ig: Párttagsági könyv Mátranováki Bánya mozi műsora: Augusztus 5—6-ig: Dicsőség útja köszönetnyilvánítás Ezúton mondok köszönetét a Pártnak, az elvtárWalt-lak és mindazoknak, akik hű fér.) és a szerető apa elhalálozása alkalmával mély fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni igyekeztek. Váradi család. sához. Katovicában a bányászok fogadtak minket. Kirándultunk még Zakopanéból egy 4200 méteres sodronypályán, ami 1900 méterre szállított fel minket. Egy életre való élményt nyújtott az Auswitzban tett látogatás. A Hitler- banditák itt haláltábort állított ak fel. A tábor magasfeszültségű villamosárammal telített dróttal volt körülkerítve, azonkívül vízzel tfelt árok is szegélyezte. Minden 10 méterre őrök álltak, géppuskával felszerelve. A vasutat is bevezették, ami még most is megvan. A haláltáborban öt krematóriumot építettek a nácik, amiből négyet felrobbantottak. Az ott lévő egyetlen krematórium helyén most múzeum van. A táborban naponta 20.000 embert pusztítottak el. ami 18 ország legjobb fiaiból tevődött össze, 18 ezer kommunista vezetőt lőttek tarkón. Ez „megtiszteltetésnek“ számított, mert egyébként kínizókamrában végezték ki áldozataikat. A környéken annakidején 15 kilométeres körzetben égett emberszagot lehetett érezni. A gázkamrába azzal vezették le a szer n- csétleneket, hogy fürödni mennek. Mielőtt a gázkamrába hajtották őket, platina- és aranyfogaikat kfeszítet- ték. Óriási mennyiségű ruházati dolgok, bőröndök, edények és egyéb tárgyak hevernek ott, amit ékes bizonyítékul hagynak meg az elkövetkezendő kornak. Ezt látva és átélve, a lengyel nép izzó gyűlölettel ítéli e! a háborús uszítókat, az amerikai imperialistákat, akik Hitler nyomdoka'ba léptek és új Ausy/itzeket akarnak felállítani. A lengyel dolgozók a béketábor mellett, a nagy Szovjetunió és Sztálin elvtárs mellett tartanak ki. Mindezt többtermeléssel, munkafegyelemmel, ideológiai képzettséggel erősítik és növelik. A búcsúesten több ország, köztük a Szovjetunió küldöttei jöttek össze, akiktől igen sokat tanultunk. A Lengyel Bányász Szakszervezet azt üzeni a magyar bányászoknak és dolgozóknak, hogy még fokozottabban járjanak f öl i terme'ősben, a békéért vívott harcban. Hermann Ferenc bányászképviseiö A iniinkanorma rendszer célja: a szocialista termelés minél erőteljesebb fokozása, az ország gazdaságának növelése, és ezzel együtt a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának jelentős felemelése. A mtinkanor- mn-rendszer nagy haladást jelent azon az úton, amelynek célja: minél szőkébbre szorítani a munka időveszteséget anélkül, hogy ebből a dolgozókra hátrány származnék. A normarendszer segítségével sikerült érvényesíteni a Szovjetunióban azt a szocialista elvet, hogy a dolgozók munkájuk alapján, az elvégzett munka mennyiségétől és minőségétől függően kapják meg bérüket. A munkanormák helyes megállapítása maga után vonja a termelés célszerű megszervezését, lehetővé teszi a szocialista munkaverseny fejlődéséi és megsokszorozza a munka termelékenységét. Ez a szocializmus felépítésének és a szocializmusból a kommunizmusba való áttérésnek döntő feltétele. A szovjet gyárakban és Szemekben alapos tudományos kivizsgálás után állapítják meg a normákat. Tekintetbe veszik az üzem termelőképességét, a technikai vívmányok alkalmazási lehetőségét és a munkaidő gazdaságos kihasználásának módját. Normarendszer nélkül nincs szocialista gazdaság, — Sztálin állapította meg, hogy technikai normák nélkül lehetetlen tervszerűen gazdálkodni. Természetes, hogy külön normát állapítanak meg a géppel végzett és ismét más normát a kézi munkára. A munka termelékenységének emelése a Szovjetunióban a dolgozók érdekeit szolgálja, hiszen a termelés terén elért új és új eredmények elsősorban a dolgozók életére hatnak ki: növekszik a javak mennyisége, olcsóbb lesz a termelt áru, olcsóbbá válik a megélhetés. Nézitk meg, hogy néz ki a tiorma- megállapftás a tőkés termelés rendszerében. Itt a normákkal minél több erői akarnak kifacsarni a dolgozókból, a normákat a legmagasabban állapít- iák meg és a munkásnak ereje minden cseppjrl fel kell áldoznia, ha azokat teljesíteni akarja. A new-vorki Bedeanx-iroda egv-egv munkadarab elkészítéséhez átlag feleannyi időnormát állapít meg. mint amennyi az alkatrész legyártásához szükséges. Azt a munkást, aki az előírt, lehetetlenül magas normát nem tudja teljesíteni, megbüntelik: lefaragnak alapbéréből, vagy elbocsátják munkahelyéről. A szocialista államban más felfogás uralkodik. A dolgozó itt oivan munkanormát ' teljesít, amely mellett tág tere nyílik a norma túlteljesítésére, tehát nagyobb jövedelemre. A normák megállapításánál követik Sztálin 1935-ben adott útmutatását: „Olyan technikai normákra van szükségünk, amelyek valahol a középen járnak, a mai technikai normák és azok között, amelyeket a sztahánovis- ták érnek el-" A Szovjetunióban a normák általános revíziója csak a kormány engedélyével történhetik meg, a döntés meghozatala előtt pedig a kormány az illetékes szakszervezettől kér tanácsot. Ez annyit jelent, hogy maguk a munkások, a dolgozók döntenek a norma megállapítása felett. Tekintetbe veszik a technikai újításokat, az új gépek teherbirőfcépességét. A normák felülvizsgálását a dolgozók összessége végzi. Például a moszkvai villamosgépgyárban a normafelülvizsgálás munkájában 390 munkás és 56 specialista vett részt, akik összesen 595 javaslaA salgótarjáni szénbányák NV üzemeinél szép eredményekről tanúskodik az újitómozgalom. Az újítóbizottságok üzemenként rendszeres értekezleteket tartanak és javaslatokat tesznek az újítómozgalom kiszélesítésére. Ennek az eredményeképpen, szinte naponta érnék el egy-egy tökéletesebb termelési megoldást, amellyel meggyorsítják a termelés üteméi A zagyvapálfalvai központi műhely. ben; Mauler Rezső'lakatos kábeibilincs- hajHtó és sajtolószerszám újításának gazdasági eredménye 12.309 Ft. Ezután megállapított jutalomként 1085 Ft-ot szavazott meg az újítóbizottság. Moskát Gusztáv kovács 5 tonnás szekrénykocsi, kengyelhatlitó és duzzasztó szersz.ámért 50 Ft jutalmat kanott. Hegyi Géza lakatos. csapágyfémolvasztó-túzheiy újításának gazdasági eredménye '673 Ft. Godó Lajos öntő szijtárcsaöntés alumínium fémmintával Gazdasági eredmény 503 Ft. Parádi Gyula lakatos, csőhen- gerlőgép hengerkloldn szerkezetének gazdasági eredménye 2112 Ft. A nagybátony! melléküzemben: Pét re István kovács, facsilleszekrények megerősítésének újításával 341-1 Ft-ot takarítanak meg. Schopf Ferenc lakatos, Tiribes-aknaráz csúzdateknő, láncos felfüggesztöszerkez. t újítására 200 Ft Jutalom előleget kapott, gazdasági eredményeitek megállapítása folyamatban van. Laun. Ottó irodavezető, üzemi postakönyvnyomtatvány módosítása 750 tot tettek a termelés megjavítására. A normarendezés másik, igen hathatós módja a munkások továbbképzése. A gyárakban rendszelesen ' g,s folyamatosan tanítják a dolgozókat- így csupán 1948-ban 3 millió 800 ezer munkás nyert magasabb képesítést, ami másszóval az.t jelenti: ezek a munkások megtanulták, hogyan lehet még jobban, még gyorsabban termelni és ezzel több keresethez jutni. A szta- hánovisiák segítik munkatársaikat, s ennek következményeként egyre több dolgozó jelentősen túlteljesíti a normáját. A szocialista országban uralkodó vezető alapelv: „Mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája alapján.“ Ez annyit jelent, hogy minél magasabb képesítésű a munkás, minél termelékenyebb a munkája, annál magasabb a munkabére. A szovjet munkások az új normák segítségével érnek el naponta új meg új ragyogó termelési en-dmérívckel, az új normák segítségével építik a kommunizmust. Ft megtakarítást eredményez. Baglyas- aljai rakodó: Juhász Ferenc lakatos, csillekenőcs 2-ős edénybe való felmelegítés gazdasági eredménye 23.956 Ft. Megállapított jutalom 1897 Ft. Salgótarján Acélgyár; Lizsnyánszki Antal technikus porszénátrakóberendezés újításának gazdasági eredménye 25.976 Fi, megállapított jutalom 1998 Ft. Ezen újítások gazdasági eredménve összesen 69.769 Ft, megállapított jutalom 5763 Ft. Jól sikerült a zagyvapálfalvai Központi műhelyben az ötletnap. 14 ötletet nyújtottak be, amelyből a bizottság a négy legjobbat jutalmazta: Mos- kád Gusztáv, hulladékf érnek szemétbe- jutásának megakadályozására, figyelmeztető táblákat javásott. Az ötletéért o0 Ft jutalomban részesült. Kaposvárt Béla: villamosmozdonyokon a reflektor- lámpák rugós felfüggesztésére tett Javaslatot, amiért 100 Ft jutalomban ré- szesült. Godó Lajos: a rézrudaknak ko- killába való Jeön lésére lett javaslatot amiért 200 Ft jutalomban részesült. Zsigái János: az olajütö présgépnek, fémlemezek megmunkálására való fel- használásának ötletét a Bizottság elfogadta. amiéri 150 Fi jutalmat kapott. A Salgótarján szépbányák NV ren- dezeseben július hó 5-13 lg újttásl kiállítás volt. A kiállítás Igen nagy érdeklődésnek örvendett. A kiállítói- árnyak, az ország összes bányász újítóinak legjobb alkotásait tartalmazta. Közel 70.000 forintot eredményezett A BÁNYÁSZOK ÚJÍTÁSA
