Szabad Nógrád, 1950. július (6. évfolyam, 26-30. szám)

1950-07-22 / 29. szám

2 SZABAD NÖGRAD 1950 július 22. Megérkezett a Szovjetunióba a magyar parasztkei Motlség Megyénket több dolgozó paraszt képviseli Egy éve, hogy első parasztküldöltsé- giink kint járt a nagy Szovjetunióban Szemtanúi voltak a világ legfejlettebb mezőgazdasága hatalmas fejlődésének, nagyszerű vívmányainak. Látták azt, hogy a paraszti élet és a mezőgazda­ság korszerűsítésének minden kérdése, gondja megoldódott a szocializmus­ban. A falusi élet, a paraszti gazdál­kodás nem kínlódás, földhözragadt küszködés többé a szovjet mezőgazda­ságban, hanem a felszabadult emberi élet és a mérföldes léptekkel haladó ipari fejlődés nyomában járó, fejlett technikájú termelés. Rákosi Mátyás elvtárs kezdeménye­zésére a Szovjetunió kormányának meghívására 200 főből álló paraszt­delegáció indult tanulmányútra a nagy • Szovjetunióba, amelyben resztvettek megyénk küldöttei is. Már az elmúlt hét péntekjén elbúcsúztak Itagyinszki Mária tszcs-tag. Miesik Imre. Varga Sá- inuelné és Lánszki Pál egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok községük dolgozó parasztjaitól, akik egyszerű szavakkal, töméntelen és kü­lönböző kérdésekkel halmozták et a kommunizmust építő Szovjetunióba in­duló küldött ekei. Megyénk küldöttei átérzik a meg­tiszteltetést és kitüntetés komolyságát, de átérzik feladatuk fontosságát is. Tisztában vannak a feladattal, amely- lyel megbízóik elküldték őket, hogy minél hitelesebben ismerkedjenek meg a Szovjetunió szocialista mezőgazdálko­dásával és minél több ismeretet, tájé­koztatást és felvilágosítást hozzanak haza magukkal, feleletként azokra a kérdésekre, amelyekkel útjukra bocsá­tották őket. Igen, ezekkel a kérdésekkel bocsá­tották útra községük és járásuk dol­gozó parasztjai, akiknek megváltozott a viszonyúik és az egész gondolkodási módjuk a szocialista gazdálkodás irá­nyában. Ma már szétfoszlottak, semmi­vé váltak a rémmesék. a képtelen hí­resztelések és kezdi megismerni dol­gozó parasztságunk a szocialista mező- gazdaság igazi perspektíváit, valóságos gyakorlatát. Megyénkben is napról napra meggyőzik dolgozó parasztsá­gunkat lerfnelőszövetkezieteink terme­lésben eléTÍ kiváló eredményei, terme­lőszövetkezeti tagjaink növekvő jóléte. Az elmúlt vasárnap este a zászló­díszbe öltözött Nyugati pályaudvarról boldog várakozással és lelkes öröm­mel indultak el nagy útjukra paraszt- delegációnk tagjai. Micsik Imre, me­gyénk egyik küldöttje az indulás előtti boldog percekben látott hozzá egy levét megírásához, amit elküldött szer­kesztőségünknek: „Az indulás percei mintha órákra nyúlnának el, olyan türelmetlenek és boldogok vagyunk. Nem tatátok sza­vakat örömömben, hogy én is saját szememmel láthatom. talán órák múlva a világ legfejlettebb mezőgaz­daságának nagyszerű vívmányait és eredményeit. Zsebemből elővettem a jegyzeteimet, amelybe községünk dol­gozó parasztjainak kívánságát, döntő kérdését jegyezgettem fel. Lesz mit áttanulmányoznom bőven, hogy telje­síteni tudjam paraszttársaim kéréseit. Például Magyar Sándor nagyon a lel- kemre kötötte, hogy jól tanulmányoz­zam át a kolhozok dolgozóinak az éleiét, munkáját és ezután járó jöve­delmét •.. Üzenem neki az indulás perceiben, hogy erre különösen nagy gondot for­dítok. mert ez nemcsak az ő kérése, hanem a járás és községünk vala­mennyi dolgozó parasztjáé is. Azt a nagy kitüntetést, hogy én is résztvehetek a tanulmányúton, kö­szönhetem a magyar dolgozó népnek, nagy Pártunknak és vezetőnknek, Rá­kosi Mátyás elvtársnak. ígérem, hogy azokat az értékes tapasztalatokat, amit a tannlmányútunk alatt szerzek, átadom az itthonmaradt dolgozó pa­rasztságnak, hogy mi is mielőbb rá­térhessünk a jó és boldogabb éiet útjára: a társasgazdálkodás útjára. Gyorsítsuk a behordást Megyénkben a be'hordás 83 száza­lékban van elvégezve, ami megfelel áz országos átlagnak. A behordással már teljesen vég­zett Balassagyarmat város. Salgótarján város a gabonia 78 száza­lékát hordta be. A járások közül első a szécsényi járás 91, második a balassagyarmati járás 88, harmadik a rétsági járás 86, negyedik a salgótarjáni járás 84 és ötödik a pásztói járás 78 százalékkal. A behordás során is tapaszlalhaló, hogy ahol politikai felvilágosító mun­kával kapcsolták össze a behordást, mint például a szécsényi járásban, ott a ku-lákok minden erőfeszítése ellenére jól megy a munka. De ahol a nagy munka miiatt elhanyagolják a. felvilá­gosítást, mini a pásztói járásban, ott a reakció fokozott munkához fog. Fo­koznunk kell tehát a felvilágosító mun­kát, különösen ott, ahol nagy a le­maradás. Minden erőnkkel meg kell akadályozni a keresztekben lévő ga­bona megcsirásodását. Népnevelőmunkával, a csépSés meggyorsításáért Az aratásért folytatott kemény és szívós harccal még nem ért végett a jövőévi kenyérért folytatott küzdelem. Munkánk következő szakaszában előt­tünk áll a behordás, a cséplés és a ter- ménybegyüjtés. Ennek a feladatnak az elvégzésére a járási bizottságoknak, a helyi pártszervezeteknek, a nép­frontbizottságoknak mozgósítani kell a községek dolgozó parasztságát, mun­kába kell állítani valamennyi igaerőt és állandó felvilágosító munka folyta­tásával harcolni minden szem gaboná­ért. Megyénkben ezidáig a learatott gabona 83 százaléka van behordva. A kintlévő 17 százalék még mindig ezer veszélynek van kitéve. Azon kell len­ni, hogy a learatott gabonát minél előbb behordjuk, biztosítsuk a kenye­ret a dolgozó nép számára. Ezt a mun­kát idáig a balassagyarmati és a pász­tói járások végezték el eredményesen. Az utóbbi helyen azonban nem fordí­tanak elég gondot az ellenségre, nem vigyáznak éberen működésükre. Va- nyarcon például a dolgozó parasztság már minden gabonát behordott, ugyan­akkor a kulák földjén majdnem érin­tetlenek voltak a levágott keresztek. A járási pártbizottságoknak, párt- szervezeteknek, népfrontbizottságok- nak arra kell rámen'ni, hogy a még kintlévő, learatott gabona a legrövi­debb időn belül bekerüljön a szérűbe, hogy dolgozó parasztságunk haladék­talanul el tudja végezni a cséplést, hogy minél kisebbre csökkentsük a szemveszteséget. Az előttünk álló feladatok sikeres megoldása érdekében az eddigieknél még tovább kell fokozni a felvilágosító munkát, erősíteni kell a népnevelőhá­lózatot. Különösen nagy és szép fel­adat vár ezen a téren a cséplőgépek­nél lévő 4—5 tagú agitátorgárdákra. Igyekezzünk a zab és a tavaszi árpa learatásával A zab egyik legkiválóbb erőtakar­mányt szolgáltató növényünk. Sokan ugyan jelentőségét a gépművelés elter­jedése óla kisebbnek gondolják, de ez korántsem áll fenn, mivel nemcsak a lovak abrakolására használható, hanem a növendéké Itat nevelésénél majdnem , . nélkülözhetetlen takarmány. A zab fe">'e«cssc- nlef‘ valamivel később érik be, mint a többi i a z:,í> minden gabona közül leg- kalószosunk, különösen itt Nógrádirau. | jobban szórja a magját. Rendszerint július végen az araiéi | Legjobb a zabot este vagy hajnali Hdr- ideje- ...... | mattal aratni, mert a nappali aratást De most, a rendkívül | sál 20—30 százalékos szemveszteségei forró időjárás bekövetkezése foly­tán gyorsabb érési folyamaton ment át zabvetésünk is és me­gyénkben is beérett. Vigyáznunk kell arra, hogy túlérés ne is okozhatunk. Megyénk le van ma­radva a zabaralással, mert ezidáig mégcsak 86.5 százalékban arattuk le vetésterületünkhöz viszonyítva. Ugyancsak lemaradás mutatkozik a tavasziárpa learatásánál is, amelyet szintén túlérés fenyeget. Dolgozó pa­rasztságunk vegyen irányt a lemara­dás behozásához, mert ezzel jelentős szémveszteséget takarítunk meg, ami népgazdaságunk megerősítését segíti elő. TEGYÜK TÖMEGMOZGALOMMÁ Á TERMÉNYBEGYÜJTÉSI VERSENYT Az augusztus 12-ig beszolgáltatok 4 forint jutalomban részesülnek Népköztársaságunk minisztertanácsa a gabonabeadási győztes -dolgozó pa­rasztok, termelőszövetkezeti csoportok, községek, megyék, begyűjtő föld- míívesszövetkezetek és legjobb felvá­sárlók részére kettőmillió forint jutal­mat irányozott elő. Az egyénileg dolgozó parasztok kö­zül az ér el jobb helyezést, aki kenyér­gabona beadási kötelezettségét a cséplés befejezésétől számítva ha­marabb teljesítette, kenyérgabona feleslegének minél nagyobb részét adta el az államnak. Előnyben részesül az. aki gabona­feleslegét szállítási szerződésre legkö­tötte. Ugyanilyen feltételek állanak fenn a termelőszövetkezeti csoportok versenyében is. A községek közül az ér el jobb eredményt, amelyik gabona­beadási tervét minél előbb teljesíti, illetve {túlteljesíti és a község dolgozó parasztjai közül többen kötötték le ga­bonafeleslegüket szállítási szerződésre. A járások közül az lesz az első, amely­nek községei előbb teljesítik a tervet. A földművesszövetkezetek és terményfel­vásárlók gabonabegvüjtési versenyé­nek megállapításánál a tervek határidő- előtti és mennyiségi túlteljesítését kell elsősorban figyelembe venni. A beinduló versenvmozgalmat első­sorban lelkesíti a hazafias kötelesség­érzet, de dolgozó parasztságunknak fontos anyagi érdeke is fűződik hozzá. Az a dolgozó paraszt. aki gabonáját augusztus 12-i „A”, „B”, „C” vételi jegyre beadja, 4 forint jutalmat kap mázsánként a megállapított termelői áron felül, aki pedig szeptember másodika után tesz eleget kötelezettségének, az 2 forint jutalomban részesül. Tótkomlós község versenykihívása hatalmas visszhangot váltott ki me- megvénkben. A kihívás nyomán egy­másután jelentették be megyerik köz­ségei csatlakozásukat, ezentúl pedig egymást hívták ki versenyre a cséplés, a behordás és a terménybegyüités sikeres elvégzésére. Kiss Ambrus négyholdas dolgozó paraszt a ,Magvar Dolgozók Pártjának tagja nemcsak a cséplésben, hanem a ter- ménybeadásban is az élen jár. Július 12-én 30 mázsa gabonát csépelt el.és 5 mázsa szerződéses gabonáján felül még 3 mázsát adott be, így kötelezett­ségének 1052 száizalékban tett eleget. — Ebben az évben a Pánt és a kor­mány segítségével jól végeztem a mun­kámat, hogy ötéves tervünket sikerre vigyük, amivel segítjük a koreai nép szabadságharcát — mondja. A falu dolgozói felfigyeltek Kiss Ambrus versenvszerzödésének telje­sítésére és most arra törekszenek, hogy túlteljesítsék Kiss elvtárs száza­lékát. Hébel József elvtárs a nőtincsi párt- szervezet titkára nemcsak a betakarí­tásban járt éten, hanem a termény­beadásban is. 13 mázsa gabonát vitt a géptől egyenesen a szövetkezetbe. A község dolgozó parasztjai arra törekednek, hogy a begyűjtésben tavaly elfoglalt jó helyüket az idén is megőrizzék. Somoskőújfaluban is szintén a helyi pártszervezet titkára adta be a legtöb­bet, Kötelezettségén kívül még -két mázsát szolgáltatott be, hogy minél több jusson az ipari dolgozóknak. Kalló községben — amely vállalta-, hogy a cséplés befejezésétől számított három napon belül a beszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz — teljes erővel beindult a beszolgáltatás. Kora hajnalban már 18 kocsi állt a raktár előtt, volt olvan, aki gabonáját a hátán vitte, mert nem állt rendelkezésére igaerő. Lelkes ünnepségek zajlanak le szerte a megyénkben az első termény­beadás alkalmából. Karancsságon 9 szinültig tett szekér vitte a beadott gabonát a géptő! a raktárba. A kocsikat hatalmas tömeg kísérte, táblák és vörös, és nemzetiszínű zász­lók alatt. A község mulatsággal 'és tánccal tette valóban ünnepnappá a ter- ménvbeadást, hol Szötlős Sándor, Nagv András és , Pál János, Mátyás lettek az elsők. Ugyanígy Homokterenyén is ünnepélyesen vitték be az első gabo­náit. A legjobb beszolgáltató Berzei Imréné 10 holdas középparaszt volt. Nemtiben egy nap alatt 33 mázsa gabonát adtak be és 97 dolgozó paraszt versenyzik egymással az elsőbbségért. Mátranová'k község a tarjám járás községeivel áll begyűjtési versenyben, de nagyon kell sietnie, ha nem akar lemaradni. Kallón egy nap alatt 150 mázsát szolgáltattak be. Burján István dolgozó paraszt 160 százalékban tett eleget kötelezett­ségének, még Vilim László 12 holdas közép­paraszt egy nap alatt 40 mázsa gabo­nát adott a nép államának. Herencsényben Bartus János 3 hol­das dolgozó paraszt vitte fellobogózott kocsiján elsőnek be a gabonát. Kis- terenyén szállítási szerződést 73 dol­gozó paraszt kötött 625 mázsára. Szundi János négvholdas újgazda 9.75 mázsás kötelezettségén kívül még nyolc mázsa gabonát szolgál­tatott be. Vizsláson Sándor Ispán Ferdinánd volt az első terménybeadó. Balassagyarmaton begyűjtési ver- senyszerződését elsőnek Koza Lajos Ujkóvári lakos teljesítette. Koza Lajos a földosztáskor kapott 4 és, fél hold földel és most 5 mázsa gabona be­szállítására kötött szerződést, amit a cséplés után azonnal teljesített. A termelőcsoportok is versenyezve végzik a terménybegyüjtést. A pataki tszcs csatlakozva a nagyszénási ver­senykihíváshoz vállalta, hogy a cséplést július 18-ra, a termény­beszolgáltatást pedig 19-re teljesen befejezi. A pásztói „Szabadság“ termelőcsoport gabonáját a gépállomás feldíszített vontatója vitte be raktárba. A csoport az első cséplés után II mázsa 78 kiló gabonát szolgál­tatott be. Az a feladatunk, hogy minden téren fokozzuk a terménybegyüjtési -verseny mozgalmat, a legrövidebb időn belül tegyük tömegmozgalommá, a dolgozó nép harcos kiállásává a Párt és a kor mány níeilett az ötéves terv, a .béke és a szocializmus építése érdekében. Megyénkbea a cséplés még köze, sem folyik olyan lendülettel, amely kielégítő lenne. Nagymértékben á cséplőgépeknél dolgozó népnevelőkön múlik, hogy a cséplés gyorsan, mi­nél kevesebb szemveszteséggel foly­jon, hogy az ellenség aljas támadá sával ne tudja zavarni munkánkat Nagyorosziban, Dejtáron és Patakon a népnevelők nem leplezték le a kulá- kokat, ami meg is látszik a községek helyzetén, teljesen lemaradtak a nagy országos versenyben. A cséplőgépeknél dolgo£) népneve­lőkön múlik igen nagy mértékben hogy dolgozó parasztságunk hazafiam kötelezettségének eleget téve, a géptő: egyenesen a szövetkezetbe vigye ga­bonáját. Kisterenye példája bizonyítja hogy ahol jól meg van szervezve a népnevelő munka ott igen jó eredméí nyékét érnek el. A községben a Párt, a DISZ és az MNDSZ népnevelői egész nap felváltva mennek ki á cséplőgépekhez, ahol az agitátorgárdá­val együtt végzik munkájukat. Szünet­ben megbeszélést és újságolvasást tar tanak, beszélgetnek a dolgozó parasz tokkal, megvitatják a politikai hely­zetet. Munkájuk eredménye, hogy Kis'- terenye a salgótarjáni járásban első helyen áll a begyűjtésben, ugyanúgy a szállítási szerződések megkötéséber és a tarlóhántásban is. Példáját ke veti Nemti község, ahol Mátramind szent, Szuha, és Dorogháza dolgozó lelkes ünnepségben vitték be első ga honájukat. Ez a jó népnevelő munkí eredménye. Ezzel szemben Bocsárlapujtőn, Sós hartyánban és Kishartyánban telje sen le vannak maradva, ugyanúgy Buják, Bér és Karancskesziben is amely községek mind a cséplésben mind a beszolgáltatásban hátul kul lógnak. A népnevelők csak papírosoi vannak meg, a pártvezétöség egyáf talán nem foglalkozik velük. Több he­lyen a közigazgatás is teljesen felüle tesen kezeli jövőévi kenyerünk ügyé: Vanyarcon már délután 3 órakor be zárják a községházát és csak hossza keresés után sikerül előkeríteni jegyzőt. Lapujtőn azt tartják: „he utolsók vagyunk, hát utolsók vagyunk mit csináljunk" — s ezzel megnyuj szanak a dologban. Rossz munkájuk kai akadályozzák, .hogy a dolgozó asztalára több kenyér kerüljön. Láthatjuk tehát, hogy a cséplőgé péknél működő agitátorgárdákra mi lyen nagy féladát vár. Mégis járás bizottságaink és helyi pártszerveze teink elhanyagolják őket, igen sói helyen csak papíron vannak meg. E hozzájárul munkánk hátráltatásához él a versenyszellem kialakulásának csők kentéséhez. A járási bizottságok adjanak meg minden támogatást a helyi pártszer­vezeteknek, hogy azokon a helyeken,, ahol még nem indult meg a népnevelő munka, minél előbb megszervezzék. Látogassák a helyi pártszervezeteket és az agitátorgárdákat, adjanak érve­ket a népnevelőknek, szervezzék, irá­nyítsák munkájukat. A népnevelők érezzék át munkájuk felelősségét és azt, hogy ott is a Pártot és a dolgozó nép érdekeit kép­viselik. Világosítsák fel a dolgozó pa­rasztságot, hogy a felesleges gabona beadásával a beadási kötelezettsé, túlteljesítésével, a dolgozók állama erősítik, az ötéves terv győzelméi mozdítják elő. Szervezzék a cséplő­gépeknél a dolgozó parasztság között a terménybeadási versenyszerződések kötését és mozgósítsanak annak ma- , radéktalan teljesítésére. Dolgozó pa­rasztságunk a népi demokrácia segítő kezének köszönheti, hogy nagyobb terméseredményt ért el, mint ezidáig. Éppen ezért legelső demokratikus kö­telességének kell, hogy érezze a ter­ménybeadást, amivel erősíti azt az ál­lamot, amely az ö érdekeit szolgálja. A cséplőgépeknél dolgozó agitátor­gárda őrködjön éberen jövőévi kenye­rünk -felett. Leplezzék le a kulákság és a klerikális reakció mesterkedéseit. Népnevelőink legyenek tudatában, hogy ezzel a munkájukkal a munkás­paraszt szövetség megerősödését szol­gálják, hogy a békefront egy szaka­szán harcolnak és egyben segítik a koreai nép szabadságharcát is. Egy­mással versenyezve dolgozzanak azon- hogy minél több gabona kerüljön a géptől a szövetkezetbe. A DEFOSZ, amely a terménybegyüjtési verseny­mozgalom gazdája, t^litson fel dicső; ségtáblákat a községi földművesszö vetkezetek előtt, ahol nap, mint nap tudatosítani az élenjárók és példának állítja a község dolgozó parasztsága elé. Érezzék át népnevelőink, hogy jó munkájuknak eredménye lesz az is, hogy ötéves tervünk első gabonájá­ból minél ,több kenyér jut majd a dolgozók asztalára. Érezzék át, hogy a terménybegyüjtés sikerével hozzáiá, rulnak ötéves tervünk győzelmes vé^ reha jtásához! Kovács József, MDP megyebizottság ágit. prop. osati. politikai munkatársa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom