Szabad Nógrád, 1950. július (6. évfolyam, 26-30. szám)
1950-07-22 / 29. szám
4 SZABAD NÖGRAD 1050 július 22. A kisterenyei gépállomáson nem tekintik harci kiadatnak, a jö véé vi kenyérért folytatott munkát Válasz cikkeinkre: NEM TÁRGYALTÁK MEG A HIBÁKAT A DOLGOZÓKKAL A múlt évben dolgozó parasztságunk. eddig még soha nem lapasztalt mértékben végezte el a tarlóháníást és az őszi mélyszántást. E munkák jelentős részét dolgozó parasztságunk az állami gépállomások traktorainak és egyéb más gépi felszerelésének segítségévei végezte el. A gépek fokozott kihasználásával megtudia adni dolgozó parasztságunk a földnek a megfelelő jó talajmunkát, amelv az őszi, téli és a tavaszi csapadék jó megőrzéséhez vezetett. Ennek az eredménye az idei bő aratás lett, amely lényegében felülmúlta eddigi terméseredményeinket. Hogy az ötéves tervünk második évében is ilyen Idő vagv még bővebb termést takaríthassunk be. szükséges, hogy dolgozó parasztságunk a gépi munkára szerződést kössön gépállomásainkkal, hogy a fejlett agrotechnikai vívmányai, a gépek, elvégezhessék a jövőévi jó termés biztosításának első talajmunkáját. A szerződéskötés elsősorban a gépállomásaink dolgozóinak elsőrendű politikai harci feladatot jelent és alapos felkészültséget kíván meg. Megyénkben oe is indult ez a munka. Azok az eredmények, amit. a szerződéskötés területén elérlünK. azt. bizonyítják, hogy ott, ahol a gépállomás pártszervezete a járási bizottságokkal és a községi pártszervezetekkel együtt dolgozott és így kellő felvilágosító munkát folytatott, a dolgozó parasztság szívesen kötött szerződést a gépállomással, így például az erdőkürti gépállomással is. A szerződéskötést azonban nem így vitte a kisterenyei gépállomás, amc.y csak június 4-e után egy héire kezdte el a munkát. A kampány ideje alatt az előirányzott 9137 kát, hold helyett csak 3700 kát. holdra biztosították a szerződéseket. Már a számadatokból meglehet állapítani, hogy nem készültek fel a szerződéskötés sikerrevitelére. Nem folytattak szívós, kemény és következetes harcot a maradiság ellen, amit még jobban fokozott a vadabb támadásba lendült két szövetséges: a ku- lák és a klerikális reakció alattomos és hazug propagandája. A gépállomás munkája hosszú idők óta szervezetlenül folyik. Úgy néz ki az egész munkafolyamat, mintha mindenki azt csinálna, amit akar. A szervezetlenség megmutatkozik a cséplés és a tarlóbuktatás terén is. A gépállomás egy cséplőgépe mellé sincs szerződtetve oséplőmunkás. Minthogy a DEFOSZ nem tudta ezt a feladatot teljesíteni, a gépállomás vezetősége azt tartja, hogy ha a DÉFOSZ-nak így jó, akkor nekik is jó. Ügyet sem vetnek arra, hogy ha későn kezdik meg a cséplést, mennyire megkárosítják a dolgozó népet. Tarlóbuktatást eddig csak 160 kát. holdon végezték el még a cséplést munkák megkezdése előtt. A cséplési munkálatokban élen járnak állami gazdaságaink, amelyek az elmúlt hét szombatjáig 62 vagon búzát, 26.5 vagon rozsot, 32 vagon árpáit csépeltek el. A paiotási termelő- csoportban is 120 mázsás napi átlagteljesítmények születnek a cséplés során. Ugyancsak Palotás községben, az öt garnitúra cséplőgép eddigi eredménye 600 mázsa. Előreláthatólag 150 vagon termésre számítanak a községben. A pásztói termelőszövetkezeti csoportban is meglett az eredménye a szakszerűen végzett jó gépi munkának, mert a próbacséplésnél 1200 négyszögöl területen 11 mázsa 89 kilogramm termett, ami megfelel 17 mázsa 26 kiló holdanként! átlagtermésnek. Hasznos községben három cséplőgép ontja magából a jövőévi kenyeret. A három gép munkásai a szemveszteség csökkentése és a cséplés minél előbbi befejezése érdekében versenybe léptek egymással. A kistere- nyei KIOSZ az aratás befejezése után még nagyobb lendülettel veszi ki részét a cséplési munkából is. Példájukat számtalan község különböző szerveiMíndezeket a súlyos hibákat a gépállomások megyei központja a napnál is világosabban látja, de ennek kijavítása érdekében eddig még semmit sem tett. Nem javítanak azon a súlyos hibán, hogy a gépállomás dolgozói, különösképpen a vezetői fölényesen és felülről kezelik a dolgozó parasztságot, akikkel a legmélyebb kapcsolatot kellett volna kiépíteni. Ezt ß nagymérvű önteltséget, gőgöt és felülről való kezelést azonnai fel keli számolni, amely Pártunk célkitűzéséi, a munkás- parasztszövetség megszilárdítását akadályozza. Különösen vonatkozik ez a megyeközpontra, ahonnét legelsősor- ban kell kioperálni ezeket a mérges fekélyeket, a kisterenyei gépállomás munkájának és. a jövőévi kenyér biztosításának érdekében. (lantos) nek az önkéntes cséplő brigádjai követik. A Mezőgazdasági Igazgatóság július 16-i jelentése szerint, megyénkben eddig 98.260 mázsa gabonát csépeltek el. Ha számba vesszük a megye vetés- területét, akor megállapíthatjuk, hogy igen le vagyunk maradva. Megyénk állami gazdaságaiban nagy méreteket öltött a behordási, cséplési és a tarlóbuktatási munka minél előbbi elvégzéséért létrejött összesített versenymozgalom. Az állami gazdaságok megyei központjának a jelentése szerint, első helyet a borsosberényi állami gazdaság szerezte meg, amelynek az összetett teljesítménye 255 százalék. Második helyen a teclaki állami gazdaság áll 250 százalékos eredményével. A harmadik helyen a hényeli állami gazdaság 244 százalékos eredményével. 242 százalékos eredménnyel negyedik helyre került a sziráki állami gazdaság. E nagyszerű eredményeket elérő gazdaságok után fej-fej mellett tör előre, Nógrádmarcal, Zabar, Magyar- nándor, Szécsény és a nógrádkövesdi állami gazdaságok. A Szabad Nógrád 1950 július 1-i cikkében nagyon találóan és tökéletesen rámutattak a különböző hibákra központi műhelyünkben, amelyek io- vábbfejlődfésünket gátolják. Így az elvtársak jogosan állapították meg, hogy a verseny nálunk kampányszerű és a dolgozók nincsenek felvilágosítva, hogy a verseny a szocializmus építésinek kommunista módszere, hogy ezen keresztül biztosítjuk életszínvonalunk állandó lartós emelkedését. A cikk megállapítja, hogy a dolgozók passzívak. Igen passzívak, mert a szak- szervezet vezetősége nem aktív, nem megy le a munkahelyekre és nem adja meg a segítséget a mesternek és a dolgozónak. Július 12-én volt MDP taggyűlés, ahol mindenről volt szó, csak pont a legfontosabbról nem: az üzem termeléséről és termelékenységről. A koreai nép fegyverrel a kezében harcol szabadságáért, mink pedig a szerszámmal kezünkben a versenyen keresztül, a több- és jobbtermelésse! harcolunk, azaz csak kellene harcolnunk. Azt megállapíthatjuk, hogy üzemvezetőségünk hozzáfogott a lervfelbon- táshoz. Az első lépéseket már megtette. Tehát a Szabad Nógrád július 1-i cikkének van egy kis eredménye, de nem elegendő. Miért? Azért, mert a vezetőségnek nem volt kellő bátorsága a cikkel kilépni az összmunkásság elé és egy komoly gyűlésen ezt letárgyalni, hanem azt tette, hogy nagygyorsan összehívtak egy szűkkörö mesterérte- kezletet, ahol az idő rövidsége miatt az újságban felvetett problémák egy részét Báthori felügyelő, üzemfőnök röviden és gyorsan ismertette, majd Vi- lezsát Ferenc üzemvezető önkritikát gyakorolt, — ha annak lehet mondani, — mondván, hogy elismeri a hibákat és hogy mivel más nem volt az üzemben, így hát neki kellett válaszolni és így az ö ártatlan neve került a sajtóba. Ezen a mcstcrértekezleten a párttitkár elvtárs utasításszerűen kiadta, hogy a mesterek a felelősek a munkaversenyért, de egyáltalán sem a párt-, sem a szakszervezet nem néz az után, hogy milyen nehézségek állanak fenn és nem segítenek azok áthidalásában. Ügy képzelik, hogy részletkiadással meg van oldva a kérdés. De nézzük közelebbről az ellenségeinket is, Földi Józsefet és klikkjét. Kik is vaunak ebben? László Sándor esztergályos, aki Amerika hangját olya n nagy szeretettel hallgatja és terjeszti, sőt, mi több, közvetlen összeköttetése van, levelez amerikai hozzátartozóival, majd Bottyán Kálmán esztergályos, mindezek szekértolói, a legutóbbi röp- gyülésröl tüntetőleg elmondta, hogy szívesebben hallgatom Amerika hangját. Na, de hol marad a szakszervezeti vezetőség ébersége. Még ma Is műhely- bizalmi Földi József! Mi, kommunisták nemcsak e hibáért, hanem a számtalan többi hibáért is, melyek még nincsenek feltárva, felelősek vagyunk, és mindenért, ami ebben az országban, így a Központi Műhelyben is történik. A legnagyob hiba üzemünkbe az, hogy nem mernek bírálatot gyakorolni feletteseik felé, de még munkatársaik felé sem, mondván, nem akarok bántani, neki is élni kel.1. Ezek az egyének csak látszólag kommunisták, valójában ellenségei a szocializmusnak! Nézük meg közelebbről üzemvezetőségünket: meg kell állapítanunk, hogy komoly szervezési hibák vannak, kapkodások, futkosások, a balkéz nem tudja, mit csinál a jobbkéz! Ugyanolyan hatásköre van Vilezsál Ferenc üzemvezetőnek, mint Fenyvesi József üzemvezetőnek. Nincsen meghatárolva, hogy melyik üzemrészleg kihez tartozik, tehát teljesen elmosódik az egyéni felelősség. Ezt be is bizonyította Vite- zsál Ferenc a meslerértekezleten. hogy más nem volt az üzemben, — értette alatta Fenyvesi. József üzemvezetőt, — így neki kellett válaszolni az újságírók kérdésére. Tehát a felelősséget megosztja Fenyvesi Józseffel. Mindezek és több más számtalan hibát csakis akkor fogjuk tudni megoldani, ha a Párt-. Szakszervezet és üzemvezetőség valóban a Párt útmutatása alapján végzi munkáját. Szmolrnszki Etek, A Szabad Nógrád levelezője Sósharfynnhan tanulnak a dolgozók a kritikából ÁLLAMI GAZDASÁGAINK ÉLEN JÁRNAK A CSÉPLÉSBEN Ha a hibák gyökerét keressük, kiderül, hogy a gépállomáson csak papíron van meg a’pártszervezet. Nincs meg az az iránytű, amely fokozatosan sikerre vezetné a gépállomást a szocializmus építésének eme szakaszán. Ezért aztán csak szervezetlenül folyhatott a munka. Gsépe József, a gépállomás akkori politikai helyettese, nem is törődött ezzel, — vagy ha igerr, akkor agresz- szió alkalmazásával akarta a do.gozó parasztságot rábírni a szerződés megkötésére. Igen, így cselekedett, ahelyett, hogy a traktonstákat jól kiképezte volna előadásokon keresztül és ellátta volna őket e célra készült népnevelő- füzetekkel, amelyek még a mai napig is ott hevernek az iroda könyvespolcán, portól belepve. A traktoristákat csak a robogó autón, vagy pedig a községháza udvarán akarták öt perc alatt kiképezni. Persze, hogy a helytelen’ munkának nem lett semmi eredménye. Azonban e hibák előidézéséhez igen hozzájárult még az is, hogy a gépállomás vezetői között súlyos ellentétek vannak. Egymás ellen harcolnak a különböző pozíciókért, azzal a jelszóval, hogy fontosabb ez nekik, mint a szerződéskötés. A vezetőség tagjaiból valósággal sugárzik az önteltség, mint például Molnár vezetőmezőgazdász, de Kovács ÜB-titkár, Bérezés József íőgépész és nem utolsósorban Csépe József volt politikai helyettesből, akik igen szeretik a parancsolgatást, az önkényuralmat, de a munka jó és pontos megszervezésére ügyet sem vetnek. Példa erre az, hogy a gépállomás nyári és őszi ütemtervére elkészített munkavereeny-tervet, annak ellenére, hogy már három hete kész van, még mindig nem ismertették a gépállomás dolgozóival. így hát a dolgozók tétlenül, de annál törelmeileneb- bül várják a verseny szervezett beindítását. Hiszen teljesítménybérben dolgoznak, és nekik nem mindegy, hogy a minisztertanács határozatát egy-két héttel később fejezzék be, amely egyenlő lenne a dolgozó nép kenyerének csökkentésével. Ezek a vezetőségi tagok még most sem akarják megérteni, hogy ötéves tervünk hatalmas célkitűzései még nagyobb felelősséget rónak a dolgozókra, különösen a szocializmus előretolt bástyáira, a gépái'omásokra. Ezek a vezetőségi tagok semmibe veszik a dolgozó nép célkitűzéseit. A gyarmati vasutasok jelentik: Megvalósítjuk a háromnapos kocsifordulót A balassagyarmati vasutas dolgozók üzemi értekezletén beszélték meg az őszi csúcsforgalommal kapcsolatos teendők elvégzésének lehetőségét. Az értekezlet résztvevői határozatot fogadtak el, mely szerint: 5 százalékkal túlteljesítik a kocsinormákat, a me- nettartamnormákal 3 százalékkal, míg a íehcrvonalok menetrendszerű tartózkodási idejét 5 százalékkal csökkentik. Az 5(10 kilométeres mozgalomban résztvevő mozdonyok számát 20 százalékkal növelik. Az 500 kilométeres mozgalom és a 2000 tonnás mozgalom összekapcsolásával a háromnapos kocsiforduló sikere éx-dekében a kocsik ki- és berakását magánfeleknél 4 ÓTá- ra, önkezelésnél 3 órára csökkentik. A kocsikon lévő kisebb sérüléseket a helyszínen kijavítják. A pályafenntartási dolgozók szeptember 1-ig befejezik a pályafenntartási munkálatokat. Bacsa János „CsopofíiiMk teljesítette hazafias kötelességét A diósjenői íermelőcsoport tagjai az aratást széleskörű munkaversennyel vitték sikerre. Ezzel a legalacsonyabbra csökkentettük a szem veszteséget. Munkánkat annál is inkább fokoztuk, mert versenyben álltunk Romhány és Berkenye termeiőcsoporíjainak dolgozóival. E versenyben igen kivált jó munkájával Molnár János csoporttag, aki 2.9 munkaegységet ért el. E hónap 9-én nekikezdíünk a csép- lésnek. Elérkezett az a boldog pillanat is, amikor a csoport tagjai boidog örömmel teljesítették hazafias kötelessé- güket. A cséplőgép mellől egyenesen a magtárba vittük a gabonát. Ilyen boldog és szép ünnepély csak április 4-én volt községünkben. E példamutatásunk eredményeként a község dolgozó parasztsága lázas munkaütemben kezdett hozzá a behordási munkához, hogy ők is minél előbb csépelhessék gabonájukat, hogy ők is minél előbb eleget tudjanak tenni a haza iránt való kötelességüknek. Mi, a csoport tagjai tudjuk a község dcigozó parasztjaival együtt, hogy a fokozott és időben elvégzett jó munkánkkal hozzájárulunk mi is a háborúra uszítok végleges megsemmisítéséhez. k KLINGER MARGIT, tszcs-tag, Diósjenő Szirtik dolgozói a jövőévi kenyérért Szirák község dolgozó parasztsága cséplés és a terménybeadás fokozásával segíti győzelemre vinni a hős koreai nép szabadságharcát. Ezek a kérgeskezű doigozó parasztok gyors és teljes győzelmet kívánnak a hős koreai népnek, az amerikai véreskezű imperialista háborús kalandorok és a délkoreai csatlósaik felett. Patócs Miklós háromgyermekes újgazda. hat hold földet kapott a demokráciától. Ezt, most úgy hálálja meg és úgy segíti a koreai parasztok harcát, hogy minden fölösleges gabonáját közvetlen a cséplőgéptől szállította be a szövetkezet magtárába, öt mázsa hatvanöt kiló helyett, tizennyolc mázsa hetvenöt kilót adott be és ezzel 320 százalékra teljesítette beszolqáltatási kötelezettségét. Hasonló szép eredménynyel dicsekedhetik Sztrehánszki István, hatho'das úigazda is. Az állami gazdaság dolgozói is ki- tesznek magukért. Nap-nap után szüleinek szebbnél szebb eredmények. Táborszéki Pá; és Pálné borsóaratásban 210, Berki József, Bálint Péterné 195; Jónás János, Benkó Jánosné ugyancsak 19S, Szabó Ferenc és Duhonyi Teréz 193 százalékot teljesítettek. A lenka- szálásban, Hlavacska József és Madaj Pál jár az élen 175 százalékos eredménnyel. A búzaaratásban Marosvölqyi István és Istvánná 178 százalékot ért el. Az állami gazdaság vezetői vándorzászlót indítottak az aratási és a cséplési munkában kitűnt munkacsapatok részére. Mindig annál a munkacsapatnál van a zászló, amelyik a hét folyamán a legjobb eredményt érte el. Az MNDSZ, a DISZ és az állami gazdaság közös hozzájárulásával elvitte az állami gazdaság dolgozóinak gyermekeit Budapestre, háromnapos kirándulásra. Az utazáshoz szükséges pénzt az állami gazdaságban végzett egynapi munkájukkal fedezték. Dévei István, falujáró-felelős ■ A‘-Szabad Nógrád legutóbbi sráma beszámolt arról, hogy községünkben milyen állapotok vannak, s hogyan végzik aknamunkájukat összefogva a kulákok, a klerikális reakció és a bürokrácia. Ehhez a cikkhez akarok most egypár szót szólni. Először is nagyon örülök, hogy végre illetékes helyen is meglátták, hogy milyen áldatlan állapotok vannak községünkben és hogy milyen nagy a kulákok hatalma még most is. Községünkben jóformán azt sem tudjuk, hogy létezik-e egyáltalán pártszervezet. Pártnap, esetleg negyedévenként egyszer ha van, és akkor is a tagság 15—20 százaléka jelenik meg. Szemináriumok egyáltalán nem voltak és nincsenek. A népnevelők is csak annyit tudnak, hogy népnevelők, de egyáltalán nincsenek tisztába feladatukkal. Ahol aztán ilyen rosszul működik a pártszervezet, nem csoda, ha annyira érvényesül a reakció befolyása. A kellő felvilágosító munka hiányának tulajdonítható, hogy községünk az aratási munkákat később fejezte be, mint a szomszéd községek. Már teljes érésben volt a búza, de a kulákok még mindig azt mondták, hogy még ráér nek, tudják ők, mikor kei! aratni. Erősen befolyásolták a kis- és középpa, rasztságot is a kellő felvilágosító munka hiányában — és titokban jót röhögnek ezen. Persze könnyen tehették, hiszen nem volt senki, aki akadályozta volna ókét romboló munkájukban, őnekik nem érdekük, hogy minél kevesebb gabona vesszen kárba és minél hamarább be legyen takarítva az új és gazdag termésünk. Most aztán, hogy a Szabad Nógrádban megjelent a leleplező cikk, nagy port kavart fel köztük. Összedugják a fejüket és úgy sugdo- lóznak. Lesütött szefnmel járnak a falun végig, szégyenük magukat a dolgozó nép előtt. Minden reményük Amerikában van, attól várják sorsuk jobbrafordulását. Várhatják! Esténként leülnek a rádió mellé, s úgv hallgatják Amerika hangját. Másnap már terjesztik a rémhírekéi, i'árják a háborút, rágalmazzák a Szovjetuniót. Ideje volna tehát, hogv gátatvessünk alias munkájuknak. Nem tűrhetjük azt, hogy míg az egész világon egyre erősödik a béketábor és mi is építjük a szocializmust, munkaversenyeket és betakarítási versenyeket hirdetünk, addig ezek, az imperialisták falusi ügynökei és szektá- torai, szabotálják és hátráltatják a mi békés építő munkánkat. Köszönjük a Szabad Nógrádnak ezt az építő kritikáját, amellyel rámutatott az itteni pártszervezet munkájának hiányosságaira. Ígérjük, hogy a most következő betakarítási és heszolgáltatási munkáknál, nagyobb felvilágosító munkát fogunk végezni, éberek leszünk és szigorúbban fogunk eljárni a ládáitokkal szemben. Röviden tíz a helyzet községünkben. Nagyon szeretnénk, ha minél többször jönnének ki az elvtársak, és a Szabad Nógrádon keresztül írt kritikával és támogatással fel tudjuk számolni községünkben a reakció minden mesterkedéseit és minden erőnkkel harcolunk, hogy megvalósíthassuk . itt falun is célunkat: a szocializmust. Eqy Szabad Nógrád olvasó Szerkesztői üzenet: Hiányoljuk, hogy afenti„ cjkk írója nevét eltitkolta, kérjük, közölje velünk mielőbb! Bányászaink teljesitik tervüket Míg a dolgozó parasztok legjobbjai a beszolgáltatás! versenyben érnek el hatalmas eredményeket, addig a bányák dolgozói is erősebben markolják a csákány nyelét. Az újlaki lejtősaknábun Ubranko- vics Pál és csapata 216 százalékos júniusi átlag teljesítése emelkedik ki. Július elsején már augusztus 29-i tervüket teljesítették. Kalmár István és munkacsapata, aki már az első negyedévben a sztahanovista követelményeknek megfelelően teljesített, a második negyedévben is szép eredményt ért el. 160 százalékra teljesítette háromhavi átlagukat. Július elsején már szeptember 11-1 tervét teljesítette. De szépen halad az újlaki bányaüzemnél a hosszúlejáratú versenyszerződések kötése is. Eddig 107 fizikai dolgozó vállalt szocialista kötelezettséget. A Kossuth-t&ró üzemnél is kimagasló eredmények hónapja volt a júniusi hónap. Ríspál Máté László csapata 181. Futó János csapata 161, Béréé József ugyancsak 161, Sulyok Báró László 158 és Oláh Jóska József és csapata 157 százalékra teljesítette júliusi átlagát. A kiértékelés alapján Pádár István és csapata 170 százalékban végezte el félévi tervét. Már az október 74-i tervnél tnrtauak.
