Szabad Nógrád, 1950. július (6. évfolyam, 26-30. szám)
1950-07-22 / 29. szám
1950 íúfius 22. SZABAD NÓGRÁD 3 A MIJVISZTERTAIVÁCS HATÁROZATA az iparban és bányászatban foglalkoztatott munkások alapbérének felemeléséről és a normák rendezéséről A minisztertanács megállapítja, hogy az iparban és bányászatban alkalmazott normák nem felelnek meg népgazdaságunk érdekeinek, a szocialista építés követelményeinek. Dolgozóink erőfeszítésének eredményeképpen az utolsó másfél évben új üzemek épültek, régi üzemeinkben tömegesen állítottunk be új gépeket, a régieknél tökéletesebb szerszámokat alkalmaznak. Üzemeink nagy részének sajátos termelési arcéit adtunk és sok helyen egyes darabok előállításáról tömeges gyártásra tértünk át. Jelentékenyen megjavítottuk a munka megszervezését, folyamatosságát, a nyersanyagellátást és a használatra kerülő nyers- és segédanyagok minőségét, fokoztuk a szabványok használatát. Újítások és észszerűsítések tízezreit vezettük be. Mindezek a körülmények a normák megváltoztatását tették volna szükségessé. Változásra azonban csak kevés helyen került sor. Ehelyett a jobboldali szociáldemokraták, akik népünk belső és külső ellenségeivel szövetkeztek, rendszeres aknamunkával igyekeztek népgazdaságunkat gyengíteni, a munkásság elmaradott rétegeire támaszkodva, számos üzemben a normákat fokozatosan fellazították. A ma használatban lévő normák javarésze tehát a különböző műszaki és szervezési változások következtében jórészben elavult és lazává vált. Ezt a tényt felismerték a munkások legjobbjai is, akik a szocializmus gyorsabb építése és gazdaságunk erősítése céljából egyre erőteljesebben sürgetik a laza normák megszüntetését. Ezért a minisztertanács elhatározza, hogy július 31-től kezdve az ipari munkákra megállapított normákat rendezni kell. Általában az egyes munkákra nézve az 1950 áprilisában elért teljesítményt kell normának tekinteni. Minthogy ennek a rendelkezésnek nem célja a bérek általános csökkentése, a kormány úgy határoz, hogy a normák rendezését az alapbérek felemelésével kell 1 összekötni. Ilymódon a bérek általában nem jelentősen és csak átmenetileg fognak csökkenni. Az alapbéremelést azonban nem csak arra kell felhasználni, hogy a norma- rendezés átmeneti bércsökkentő hatását ellensúlyozza, hanem arra is, hogy bérrendszerünk olyan hibáit, amelyek népgazdaságunk érdekeit sértik, kiküszöbölje. Az alapbéremelésnek tehát nagyobbnak kell lennie azokban a szakmákban, amelyek fontosságukhoz képest viszonylag elmaradtak — például a bányászat egyes területein —, mint azokban, amelyek viszonylag előre kerültek. Az alapbéremelésnek nagyobbnak kell lennie a magasabb szakképzettséget, vagy nagyobb erőfeszítést követelő munkáknál, mint a többieknél. A minisztertanács megbízza az Országos Munkabér Bizottságot, hogy a fenti elvek alapján az alapbér emelésére s a normák rendezésére javaslatokat dolgozzon ki. Felhívja a figyelmet arra, hogy az alapbéremelésnek és a normarendezésnek nem szabad gépiesnek lennie, lehetőséget kei! nyújtania az egyes iparágak és ezeken beiül az egyes üzemek sajátosságainak, egyes munkások, vagy munkáscsoportok különleges teljesítményeinek figyelembevételére. Az alapbéremelés és a normarendezés végrehajtásáért az egyes iparágakban az illetékes miniszterek, az egyes üzemekben a vállalatvezetők felelősek. túlteljesítése az átlagosnál nagyobb erőkifejtéssel, szorgalommal és ügyességgel jött létre, például sztahánov- isták esetében, az új normákat olymódon kell megállapítani, hogy azok — a 3. pontban meghatározott bérhetek átlagteljesítményét alapul vévé — 100% - nál magasabb teljesítménynek feleljenek meg; az átlagosnál kisebb erőkifejtés, sízorgalom és ügyesség esetében 100%-nál alacsonyabb teljesítménynek feleljenek meg. c) Azokat az országos normaalapokból, vagy helyi üzemi normaelemekből készített szabatos normákat, amelyekkel az előzetesen készített próba-elszámolások a 3. pontban megjelölt hetek alatt a 100%-tói 5%-nál kisebb eltérésű átlagteljesítményszázalékot eredményeznek felfelé, vagy lefelé, be kell vezetni. d) Abban az esetben, ha a normák túlteljesítésében újításnak is része van, az újítókra, illetőleg az újítást önként átvevőkre vonatkozóan a normát csak olymódon kell rendezni, hogy az újítás bevezetése előtti teljesítményt kell 100 százaléknak tekinteni; az újításból eredő teljesítménytöbblet arányát az újítóknál az újítás bevezetésétől számított 6 hónapig, az újítást önként átvevőknél 3 hónapig változatlanul kell hagyni. nn Annak érdekében, hogy a rvorL—! mák és mutatószámok rendezésénél a fentiek figyelembevételével lehessen eljárni, tűrési százalékokat kell megállapítani. A tűrési százalék azt a különbséget jelenti, amellyel a rendezés után az átlagteljesítmény százaléka a 100 százalékot meghaladhatja. Az alapbérek felemelését, valamint a normák és mutatószámok rendezését általában 1950 július 31-től szeptember 5-ig kell végrehajtani. Ennek érdekében: a) Az Országos Munkabér Bizottság dolgozza ki a végrehajtási utasítást és a végrehajtás ütemtervét^ állapítsa meg iparáganként a tűrési százalékokat. Az Országos Munkabér Bizottság felelős, a minisztériumok munkájának koordinálásáért. A végrehajtás közben felmerülő elvi kérdéseket az Országos Munkabér Bizottság dönti el. b) Az egyes minisztériumok területén az alapbéremelés és a norma- rendezés végrehajtásáért a miniszter és az illetékes termelési főosztályok vezetői felelősek. A minisztériumok az iparági tűrési százalékokat bontsák fel vállalatokra, dolgozzák ki az alapbéremelés és normarendezés pontos ütemtervét, gondoskodjanak a vállalati normaíele- lősök kioktatásáról és a végrehajtás állandó ellenőrzéséről. c) A vállalatoknál az alapbéremelés és a normarendezés végrehajtásáért a vállalatvezető felelős. A vállalatvezető biztosítsa a rendezés munkájában részvevők kioktatását, a vállalatra meghatározott tűrési százalék üzemegységekre való felbontását. A SZOT elnökséginek állásfoglalása 96,360,866 szovjet polgár írta alá a stockholmi felhívást a minisztertanácsnak az alapbérek felemelése, a normák rendezése tárgyában hozott határozatával kapcsolatban Iparunkban az utolsó hónapokban a munkabérek aránytalanul gyorsabban emelkedtek, mint a termelékenység. Technikánk fejlődése általában túlhaladta a régi normákat és a bérek aránytalan emelkedését döntő mértékben az elavult, vagy meglazított normák okozták. Emelkednek az elszámolt teljesítményszázalékok, ugyanakkor a teljesítmények nem nőnek a kifizetett bérek arányában. Népünk ellenségei, az imperializmus ügynökei, a jobboldali szociáldemokraták tudatosan fokozták ezt az aránytalanságot, hogy ötéves tervünket, népgazdaságunk további erősítését, a dolgozók életszínvonalának emelését aláássák. A dolgozók legjobbjai, sztahánovis- ták, élmunkások, újítók, a sajtóban és gyűléseken már számos esetben rámutattak az elavult normáknak a termelést, a munkaversenyt, a szocialista építést gátló voltára és követelik a korszerű normák mielőbbi bevezetését. Az élenjáró munkások példája nyomán ma már széles dolgozó tömegek látják, hogy az elavult normák gátjává váltak a termelés, a termelékenység emelkedésének. A dolgozók mindjobban megértik, hogy a normák elavulása a szocialista építés törvényszerűsége, bogy a laza normákat új, haladó normákkal kell felcserélni, mert csak így tudjuk emelni a munka termelékenységét. Az alapbérek emelése, a normák rendezése új lendületet fog adni a munkaversenynek, az újítómozgalom- nak, növelni fogja a versenyzők munkakedvét, lelkesedését és jelentős mértékben járul hozzá a sztahánovista- mozgalom továbbfejlődéséhez, a „szakma legjobbja’* címért folyó verseny kiszélesítéséhez. A Szaktanács elnöksége a szak- szervezeti vezetők, az üzemi funkcionáriusok és minden Szervezett dolgozó kötelességévé teszi, hogy legjobb tudásukkal, teljes erejükkel segítsék elő a minisztertanács határozatának végrehajtását. Szervezzék és fejlesszék tovább a szocialista munkaversenyí, erősítsék a munkafegyelmet, fokozzák a harcot a normalazíiók, selejtgyártók, termeléscsökkentők, s a jobboldali szociáldemokraták ellen, elszántan harcoljanak az üzemekben megbúvó ellenség támadásaival szemben. Javítsák meg ebben a harcban a szakszervezeti központok és üzemi szervezetek munkáját, tudatosítsák a dolgozók között, hogy amit a Párt, a munkásosztály elé feladatként megjelöl, az mindig egész népünk, szocialista jövőnk érdekeit szolgálja. Az alapbérek emelése és a normarendezés nagyobb darab kenyeret, több ruhát, cipőt, lakást, emelkedő jólétet, nagyobb kultúrát biztosít munkásosztályunknak. A magyar szakszervezetek, a Szak- szervezeti Tanács, a szervezett dolgozók százezrei biztosítják Pártunk Központi Vezetőségét és Rákosi elvtársat, népköztársaságunk kormányát arról, hogy mindent megtesz az alapbéremelés és a normarendezés gyors és eredményes megvalósításáért. Az öntudatos, szervezett dolgozók széles tömegei minden támogatást megadnak ahhoz, hogy a minisztertanács határozatát minél rövidebb idő alatt eredményesen végrehajthassák. Tudatában vagyunk annak, hogy ezzel is biztosítjuk ötéves tervünk sikeres végrehajtását, népgazdaságunk továbbfejlesztését, a dolgozók életszínvonalának emelését, ezzel is hathatósan biztosítjuk a béke védelmét, a függetlenségükért harcoló koreai munkástestvéreink győzelmét. Budapest, 1950 július 20. SZOT elnöksége A minisztertanács rendelkezései az alapbéremelés és a normarendezés végrehajtásáról Az iparban és bányászatban foglalkoztatott munkások alapbérének fel emeléséről és a normák rendezéséről szóló minisztertanácsi határozat végre hajtásával kapcsolatban a mfnisztertaháes 'az alábbiakat rendeli el: 1950 július 31-től kezdődően I , j július ! _! minden 10 munkavállalónál töb bet foglalkoztató ipari vállalatnál az ipari munkákra megállapított alapbéreket fel kell emelni és ezzel egyidejűleg a teljesítménynormákat és mutatószámokat rendezni kel!'. Az alapbérek felemelése és a normák és rnutatószámok rendezése kiterjed a kereskedelmi vagy egyéb jellegű vállalatoknál is az ipari jellegű munkákra. A MÁV-nál és a Postánál az alap- béremelés és a normarendezés kizárólag a MÁV és Posta ipari jellegű üzemeit érinti. (Javítóműhelyek stb.) fíl A minisztertanács határozata •—! értelmében a normák és mutatószámok rendezésével egyidejűleg az alapbéreket iparáganként különböző mértékben fel kell emelni, figyelembe véve az egyes szakmák fontosságát, valamint a különböző fokú szakképzettséget és erőkifejtést követelő munkákat. Az érdekelt minisztériumok a szak- szervezetekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt állapítsák meg az új bértételeket és terjesz- szék jóváhagyásra _az Országos Munkabér Bizottság elé. A mutatószámos bérrendszerben dolgozókat is át kell sorolni a darabbérrendszer kalegóriáiba. A mutatószámos bérrendszerben dolgozók alapbérként a teljesítményalapbér 90 százalékát kapják. isi ^ normák és rnutatószámok -— rendezését úgv kell végrehajtani, hogy az 1950 14., 15., 16. és 1 T-ik bérhetek alatt elért átlagos teljesítményeket kell általában 100 százalékos teljesítménynek tekinteni. Az érdekelt minisztériumok a szakszervezetekkel. illetve a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt ez alól kivételt állapíthatnak meg. Az űj normákat és mutatószámokat tehát olymódon kell megállapítani, hogy a fent meghatározott bérhetek alatt elért teljesítmények általában, a 4. pontban foglalt kivételekkel, 100 százaléknak feleljenek meg. A normáikat egyenként kell felülvizsgálni. nn Annak érdekében, hogy a kü- 1—1 lönböző teljesítmények melleit dolgozók keresete a rendezés után is tényleges teljesítményeikkel álljon arányban és a keresetek közötti különbség visszatükrözze a teljesítmények terén fennálló különbségeket, a norma- és rnutatószámok rendezésénél a 3. pontban foglaltaktól .az alábbiak szerint keil eltérni: a) Azokat a normákat és mutatószámokat, melyekkel a már meghatározott hetek alatt a dolgozók kellő szorgalom kifejtése mellett átlagosan nem haladták meg a 105, százalékot, * íltozatlanul kell hagytii. b) Abban az esetben, ha a normák A szovjet békevédelmi bizottság adatai szerint június 30-tól július 10-ig 96,360.866 szovjet polgár írta alá a stockholmi felhívást. Az aláírásgyűjtés az ország minden részében, városban és falun egyaránt megindult. Az ország sok nagy ipari központjában a polgárok túlnyomó többsége már aláírta a felhívást. Eredményesen folyik az aláírásgyűjtés a Szovjetunió valamennyi szövetségi és autonóm köztársaságában. A szovjetek sok nemzetiségű országának valamennyi népe egyhangúan támogatja a felhívást az atomfegyver betiltására és annak a kormánynak háborús bűnössé nyilvánítására, amely először alkalmazza az agressziónak és a tömeges emberirtásnak ezt a fegyverét. Az aláírásgyűjtési kampány a Szovjetunióban nagy politikai ,és termelési lendület közepette folyik. Gyűléseken, értekezleteken és a sajtó hasábjain szovjet emberek százezrei lelkesen helyeslik a szovjet kormány békepoiitikáját, követelik a koreai nép elleni amerikai agresszió megszüntetését és határozottan kijelentik, hogy a többi országok népeivel együtt készek megoltalmazni a békét és a nemzetközi biztonságot. A felhívást aláíró valamennyi szovjet munkás, kolhozparaszt és szellemi dolgozó kötelezi magát arra, hogy önfeláldozó munkájával fogja védeni a béke ügyét és növelni a szovjet államnak — a világbéke támaszának — erejét. /. V. Sztálin müveinek XI. kötete magyar nyelven Rövidesen megjelenik a Szikra kiadásában i. V. Sztálin müveinek tizenegyedik kötete. A kötet azokat a műveket tartataazza, amelyeket Sztálin el'vtárs 1928 januárjától 1929 márciusáig írt. A kötetben szereplő művek túlnyomó többsége magyar nyelven most jelenik riteg először. A szerkesztöbizolt-, ság azért határozta el a tizenegyedik kötet kiadását a harmadik kötet után, mert Sztálin elvtárs ebben a kötetben felvett írásai fejlődésünk mai szakaszában döntő fonlosságúak számunkra. Ezek az útmutatások hatalmas segítséget jelentenek majd a jobboldali s/.o- ctáMemokraták elleni küzdelmünkben, a szociálisig mezőgazdaság győzelméért vívott harcunkbanA Gortva-család beadta terményét TVfegy/énkben törhetetlen lendülettel folyik a cséplés és begyűjtés munkája. Dolgozó parasztságunk tudatában van annak, hogy mit jelent nemzetgazdasági szempontból a ..harc minden szem gabonáért“ jelszó. F.p- pen ezért biztos kézzel fojtja el a killák és a vele szövetséges klerikális reakció ezirányú acsarkodását. Egyre erélyesebben lép fel a háborús uszítok és azok itteni bérencei ellen. Még csak gondolni sem akar az átkozott múltra. Gortva István pásztói dolgozó parasztnak és családjának is ugyanez a véleménye. Saját bőrén tapasztalta a szerencsétlen summás helyzetét és a hírhedt Kohttt Adorján földesúrnak gyakori ostorcsapását. Ilyen körülmények közölt bizony nem lehet eredményesen dolgozni; no meg kinek is dolgoztak volna? A zsírosfejű földesén a dolgozó) parasztság veritékes munkája árán növelte vagyonát. Gortva elvtárs két gyermekének bizony sokszor okoztak elkeseredést, hiszen az iskolát csak kívülről nézhették, mert az urak fiai nem tűrték a tanulni vágyó parasztfiatalokat. JTz volt az átkozott Horthy-rendszer, ez volt a földes- urak. bárók hazájában. Szenvedés, nyomorgás volt az osztályrésze nemcsak Gortva István és családjának, hanem számos kizsákmányolt sorstársának is. ItUő-ben megváltozott a helyzet. A felszabadító Vörös Hadpereg meghozta azt, amire évtizedek óta várt a magyar paraszt: meghozta a szabadságot. Ezzel eldőlt az ezeréven át tartó pört a dolgozó parasztság visszakapta régi. jogos jusséit, a földet. Gortva István három hold föld gazdája lett. Ezen a földön ágy gazdálkodott, hogy mindig szem előtt tartotta a dolgozó nép érdekeit. Kommunistához méltón dolgozott. Már 19íi decemberében tagja lett a Pártnak. Jelentős munkát fejtett ki a földosztó bizottságban, ahol mint elnök dolgozott. Felesége mindenütt mellette volt. Pártunk iránymutatása alapján lOíli-ban megszervezte az érdeklődő parasztság körében a földművesszövetkeze- tet, rendíthetetlenül harcolt a maradiság ellen. Gortua elvtárs és családja fáradságot nem ismerve dolgozott népünk érdekében, önzetlenül szolgálta a haladás eszközét. Élni tud a szabadsággal és a demokrácia nyújtotta jogaival és munkájuk eredményes. |V'| aradék nélkül betartotta a minisztertanács növény- termesztésről szóló határozatéit. Tudta, hogy ez egy újabb Segítség számukra, dolgozó parasztoknak a jobb termésátlag elérésében. Gyönyörűen fejlődőit vetése, egyre biztatóbb lett dolgozó pépünk kenyere. Az aratási és cséplési munkálatokról szóló minisztertanácsi határozatot lelkesedéssel fogadta. Örült annak, hagy kormányunk éberen őrködik jövőévi kenyerünkön. Az aratási idejében kezdte, szemvesztesége alig volt. A behordással is sietett, mert ezzel is jelentős szem megtakarítást ért el. Megértve a szállítási szerződés jelentőségét, hét mázsára kötött szerződést. .4 cséplőgéptől egyenesen a szövetkezet magtárába szállította a kötelező és a felesleges gabonamennyiséget. A Rákosi elvtéirs képével díszített kncsin a megelégedett Gortva-család ült. Büszkék voltak arra, hogy a községben elsőnek teljesítették a terménybeadást. Amerre a kocsi elhaladt, mosolygó, vidám arcok hajoltak ki az tikiakon, sokan beálltak a kocsi után lévő sorba és elkísérték a példaadó családot a termény- begyűjtő helyre. Az öregek össze-öSsze duglak fejüket és elismerően mondogatták, hogy nemcsak beszélni tud ez a Gortva Pista. — .Yo, de nem baj, mi is megmutatjuk, hogy maradék nélkül teljesítjük a beadást. A kocsi már a mérleg mellett állt és a hét mázsa termésfelesleget a három mázsa két kiló adóbúzával együtt mérik. Gortva elvtárs tisztán látta azt, hogy mit jelent valamit maradék nélkül, méghozzá határidő előtt teljesíteni. mit jelent példát mutatni dolgozó társainak. A dolgozó nép érdeke, jobb élete állott előtte, mikor sietett a beadással. No. meg saját pénztárcájában is érezhette, hiszen a beadott terményért 602 forintot kapott. Elhatározták, vesznek rétdiót, könyveket, feleségének cipőt, két gyermekének ingeket. Jut belőle megromlott egészségi állapotának megjavítására is. .1 megmaradt pénzen ruháit veit magéinak, feleségének és két gyermekének apróbb dolgokat. felesége, aki a Népfront Bizottság aktív tagja, vigasztalja, hogy jövőre még jobban dolgoznak és akkor még többre telik. Ar eddigi jó eredmények elérésében jelentős szerepe van feleségének is, aki ellenőrző munkája mellett is szorgalmasan végezte az aralási munkáikat. Megértőén, közös erővel dolgoztak, mert érezték, hogy kötelességeik vannak. Gortva elvtárs és családja boldogan, megelégedetten él. Megtalálta számítását a ni link álban, látta eredményét. Ösztönözte őket az a tudat, hogy nekik, párttagoknak példáit kell matatni azoknak a dolgozó parasztoknak, akik még nem látták be azt, hogy az idő pénz és húzzák, halasztják a terménybeadást. Gortva elvtárs és családja hazafias kötelességének tartotta az aratást, cséplést és nem utolsósorban a terménybeyyüjtést. Kötelessége volt az ötéves tervünk érdekében, ezzel lartozoll Pártjának. Gortva elvtárs egy a sok közül, aki jó példái jóval kiérdemli Pártunknak és dolgozó népünknek méltó elismeréséti JENŐF1
