Szabad Nógrád, 1950. július (6. évfolyam, 26-30. szám)

1950-07-22 / 29. szám

1950 íúfius 22. SZABAD NÓGRÁD 3 A MIJVISZTERTAIVÁCS HATÁROZATA az iparban és bányászatban foglalkoztatott munkások alapbérének felemeléséről és a normák rendezéséről A minisztertanács megállapítja, hogy az iparban és bányászatban alkalma­zott normák nem felelnek meg nép­gazdaságunk érdekeinek, a szocialista építés követelményeinek. Dolgozóink erőfeszítésének eredmé­nyeképpen az utolsó másfél évben új üzemek épültek, régi üzemeinkben tö­megesen állítottunk be új gépeket, a régieknél tökéletesebb szerszámokat alkalmaznak. Üzemeink nagy részének sajátos termelési arcéit adtunk és sok helyen egyes darabok előállításáról tö­meges gyártásra tértünk át. Jelenté­kenyen megjavítottuk a munka meg­szervezését, folyamatosságát, a nyers­anyagellátást és a használatra kerülő nyers- és segédanyagok minőségét, fo­koztuk a szabványok használatát. Újí­tások és észszerűsítések tízezreit ve­zettük be. Mindezek a körülmények a normák megváltoztatását tették volna szükségessé. Változásra azonban csak kevés helyen került sor. Ehelyett a jobboldali szociáldemokra­ták, akik népünk belső és külső ellen­ségeivel szövetkeztek, rendszeres akna­munkával igyekeztek népgazdaságun­kat gyengíteni, a munkásság elmara­dott rétegeire támaszkodva, számos üzemben a normákat fokozatosan fel­lazították. A ma használatban lévő normák ja­varésze tehát a különböző műszaki és szervezési változások következtében jórészben elavult és lazává vált. Ezt a tényt felismerték a munkások legjobb­jai is, akik a szocializmus gyorsabb építése és gazdaságunk erősítése cél­jából egyre erőteljesebben sürgetik a laza normák megszüntetését. Ezért a minisztertanács elhatározza, hogy július 31-től kezdve az ipari munkákra meg­állapított normákat rendezni kell. Álta­lában az egyes munkákra nézve az 1950 áprilisában elért teljesítményt kell normának tekinteni. Minthogy ennek a rendelkezésnek nem célja a bérek általános csökken­tése, a kormány úgy határoz, hogy a normák rendezését az alapbérek fel­emelésével kell 1 összekötni. Ilymódon a bérek általában nem jelentősen és csak átmenetileg fognak csökkenni. Az alapbéremelést azonban nem csak arra kell felhasználni, hogy a norma- rendezés átmeneti bércsökkentő hatá­sát ellensúlyozza, hanem arra is, hogy bérrendszerünk olyan hibáit, amelyek népgazdaságunk érdekeit sértik, ki­küszöbölje. Az alapbéremelésnek te­hát nagyobbnak kell lennie azokban a szakmákban, amelyek fontosságukhoz képest viszonylag elmaradtak — pél­dául a bányászat egyes területein —, mint azokban, amelyek viszonylag előre kerültek. Az alapbéremelésnek nagyobbnak kell lennie a magasabb szakképzettséget, vagy nagyobb erő­feszítést követelő munkáknál, mint a többieknél. A minisztertanács megbízza az Or­szágos Munkabér Bizottságot, hogy a fenti elvek alapján az alapbér emelé­sére s a normák rendezésére javasla­tokat dolgozzon ki. Felhívja a figyel­met arra, hogy az alapbéremelésnek és a normarendezésnek nem szabad gépiesnek lennie, lehetőséget kei! nyúj­tania az egyes iparágak és ezeken beiül az egyes üzemek sajátosságainak, egyes munkások, vagy munkáscsopor­tok különleges teljesítményeinek figye­lembevételére. Az alapbéremelés és a normarende­zés végrehajtásáért az egyes iparágak­ban az illetékes miniszterek, az egyes üzemekben a vállalatvezetők felelősek. túlteljesítése az átlagosnál nagyobb erőkifejtéssel, szorgalommal és ügyes­séggel jött létre, például sztahánov- isták esetében, az új normákat olymó­don kell megállapítani, hogy azok — a 3. pontban meghatározott bérhetek át­lagteljesítményét alapul vévé — 100% - nál magasabb teljesítménynek felelje­nek meg; az átlagosnál kisebb erőkifej­tés, sízorgalom és ügyesség esetében 100%-nál alacsonyabb teljesítménynek feleljenek meg. c) Azokat az országos normaalapok­ból, vagy helyi üzemi normaelemekből készített szabatos normákat, amelyek­kel az előzetesen készített próba-elszá­molások a 3. pontban megjelölt hetek alatt a 100%-tói 5%-nál kisebb eltérésű átlagteljesítményszázalékot eredmé­nyeznek felfelé, vagy lefelé, be kell ve­zetni. d) Abban az esetben, ha a normák túlteljesítésében újításnak is része van, az újítókra, illetőleg az újítást önként átvevőkre vonatkozóan a nor­mát csak olymódon kell rendezni, hogy az újítás bevezetése előtti telje­sítményt kell 100 százaléknak tekinteni; az újításból eredő teljesítménytöbblet arányát az újítóknál az újítás beveze­tésétől számított 6 hónapig, az újítást önként átvevőknél 3 hónapig változat­lanul kell hagyni. nn Annak érdekében, hogy a rvor­L—! mák és mutatószámok rendezé­sénél a fentiek figyelembevételével le­hessen eljárni, tűrési százalékokat kell megállapítani. A tűrési százalék azt a különbséget jelenti, amellyel a ren­dezés után az átlagteljesítmény száza­léka a 100 százalékot meghaladhatja. Az alapbérek felemelését, vala­mint a normák és mutatószámok rendezését általában 1950 július 31-től szeptember 5-ig kell végrehajtani. Ennek érdekében: a) Az Országos Munkabér Bizott­ság dolgozza ki a végrehajtási utasí­tást és a végrehajtás ütemtervét^ ál­lapítsa meg iparáganként a tűrési százalékokat. Az Országos Munkabér Bizottság felelős, a minisztériumok munkájának koordinálásáért. A végrehajtás köz­ben felmerülő elvi kérdéseket az Or­szágos Munkabér Bizottság dönti el. b) Az egyes minisztériumok terüle­tén az alapbéremelés és a norma- rendezés végrehajtásáért a miniszter és az illetékes termelési főosztályok vezetői felelősek. A minisztériumok az iparági tűrési százalékokat bontsák fel vállalatokra, dolgozzák ki az alapbéremelés és normarendezés pontos ütemtervét, gondoskodjanak a vállalati normaíele- lősök kioktatásáról és a végrehajtás állandó ellenőrzéséről. c) A vállalatoknál az alapbéremelés és a normarendezés végrehajtásáért a vállalatvezető felelős. A vállalatvezető biztosítsa a rendezés munkájában részvevők kioktatását, a vállalatra meghatározott tűrési százalék üzem­egységekre való felbontását. A SZOT elnökséginek állásfoglalása 96,360,866 szovjet polgár írta alá a stockholmi felhívást a minisztertanácsnak az alapbérek felemelése, a normák rendezése tárgyában hozott határozatával kapcsolatban Iparunkban az utolsó hónapokban a munkabérek aránytalanul gyorsabban emelkedtek, mint a termelékenység. Technikánk fejlődése általában túlha­ladta a régi normákat és a bérek aránytalan emelkedését döntő mérték­ben az elavult, vagy meglazított nor­mák okozták. Emelkednek az elszá­molt teljesítményszázalékok, ugyanak­kor a teljesítmények nem nőnek a ki­fizetett bérek arányában. Népünk ellenségei, az imperializmus ügynökei, a jobboldali szociáldemokra­ták tudatosan fokozták ezt az arány­talanságot, hogy ötéves tervünket, népgazdaságunk további erősítését, a dolgozók életszínvonalának emelését aláássák. A dolgozók legjobbjai, sztahánovis- ták, élmunkások, újítók, a sajtóban és gyűléseken már számos esetben rá­mutattak az elavult normáknak a ter­melést, a munkaversenyt, a szocialista építést gátló voltára és követelik a korszerű normák mielőbbi bevezeté­sét. Az élenjáró munkások példája nyo­mán ma már széles dolgozó tömegek látják, hogy az elavult normák gát­jává váltak a termelés, a termelé­kenység emelkedésének. A dolgozók mindjobban megértik, hogy a normák elavulása a szocialista építés törvény­szerűsége, bogy a laza normákat új, haladó normákkal kell felcserélni, mert csak így tudjuk emelni a munka ter­melékenységét. Az alapbérek emelése, a normák rendezése új lendületet fog adni a munkaversenynek, az újítómozgalom- nak, növelni fogja a versenyzők mun­kakedvét, lelkesedését és jelentős mér­tékben járul hozzá a sztahánovista- mozgalom továbbfejlődéséhez, a „szakma legjobbja’* címért folyó ver­seny kiszélesítéséhez. A Szaktanács elnöksége a szak- szervezeti vezetők, az üzemi funkcio­náriusok és minden Szervezett dolgozó kötelességévé teszi, hogy legjobb tu­dásukkal, teljes erejükkel segítsék elő a minisztertanács határozatának végre­hajtását. Szervezzék és fejlesszék tovább a szocialista munkaversenyí, erősítsék a munkafegyelmet, fokozzák a harcot a normalazíiók, selejtgyártók, termeléscsökkentők, s a jobboldali szo­ciáldemokraták ellen, elszántan harcol­janak az üzemekben megbúvó ellen­ség támadásaival szemben. Javítsák meg ebben a harcban a szakszervezeti központok és üzemi szervezetek munkáját, tudatosítsák a dolgozók között, hogy amit a Párt, a munkásosztály elé feladatként meg­jelöl, az mindig egész népünk, szocia­lista jövőnk érdekeit szolgálja. Az alap­bérek emelése és a normarendezés na­gyobb darab kenyeret, több ruhát, ci­pőt, lakást, emelkedő jólétet, nagyobb kultúrát biztosít munkásosztályunknak. A magyar szakszervezetek, a Szak- szervezeti Tanács, a szervezett dolgo­zók százezrei biztosítják Pártunk Köz­ponti Vezetőségét és Rákosi elvtársat, népköztársaságunk kormányát arról, hogy mindent megtesz az alapbéreme­lés és a normarendezés gyors és ered­ményes megvalósításáért. Az öntuda­tos, szervezett dolgozók széles tömegei minden támogatást megadnak ahhoz, hogy a minisztertanács határozatát mi­nél rövidebb idő alatt eredményesen végrehajthassák. Tudatában vagyunk annak, hogy ezzel is biztosítjuk ötéves tervünk sikeres végrehajtását, népgazdaságunk továbbfejlesztését, a dolgozók életszín­vonalának emelését, ezzel is hatható­san biztosítjuk a béke védelmét, a függetlenségükért harcoló koreai mun­kástestvéreink győzelmét. Budapest, 1950 július 20. SZOT elnöksége A minisztertanács rendelkezései az alapbéremelés és a normarendezés végrehajtásáról Az iparban és bányászatban foglalkoztatott munkások alapbérének fel emeléséről és a normák rendezéséről szóló minisztertanácsi határozat végre hajtásával kapcsolatban a mfnisztertaháes 'az alábbiakat rendeli el: 1950 július 31-től kezdődően I , j július ! _! minden 10 munkavállalónál töb bet foglalkoztató ipari vállalatnál az ipari munkákra megállapított alap­béreket fel kell emelni és ezzel egy­idejűleg a teljesítménynormákat és mutatószámokat rendezni kel!'. Az alapbérek felemelése és a nor­mák és rnutatószámok rendezése ki­terjed a kereskedelmi vagy egyéb jel­legű vállalatoknál is az ipari jellegű munkákra. A MÁV-nál és a Postánál az alap- béremelés és a normarendezés kizáró­lag a MÁV és Posta ipari jellegű üzemeit érinti. (Javítóműhelyek stb.) fíl A minisztertanács határozata •—! értelmében a normák és mutató­számok rendezésével egyidejűleg az alapbéreket iparáganként különböző mértékben fel kell emelni, figyelembe véve az egyes szakmák fontosságát, valamint a különböző fokú szakkép­zettséget és erőkifejtést követelő mun­kákat. Az érdekelt minisztériumok a szak- szervezetekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt állapít­sák meg az új bértételeket és terjesz- szék jóváhagyásra _az Országos Mun­kabér Bizottság elé. A mutatószámos bérrendszerben dol­gozókat is át kell sorolni a darabbér­rendszer kalegóriáiba. A mutatószá­mos bérrendszerben dolgozók alapbér­ként a teljesítményalapbér 90 száza­lékát kapják. isi ^ normák és rnutatószámok -— rendezését úgv kell végrehaj­tani, hogy az 1950 14., 15., 16. és 1 T-ik bérhetek alatt elért átlagos teljesít­ményeket kell általában 100 százalé­kos teljesítménynek tekinteni. Az ér­dekelt minisztériumok a szakszerve­zetekkel. illetve a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával együtt ez alól ki­vételt állapíthatnak meg. Az űj nor­mákat és mutatószámokat tehát oly­módon kell megállapítani, hogy a fent meghatározott bérhetek alatt elért teljesítmények általában, a 4. pontban foglalt kivételekkel, 100 szá­zaléknak feleljenek meg. A normáikat egyenként kell felülvizsgálni. nn Annak érdekében, hogy a kü- 1—1 lönböző teljesítmények melleit dolgozók keresete a rendezés után is tényleges teljesítményeikkel álljon arányban és a keresetek közötti kü­lönbség visszatükrözze a teljesítmé­nyek terén fennálló különbségeket, a norma- és rnutatószámok rendezésénél a 3. pontban foglaltaktól .az alábbiak szerint keil eltérni: a) Azokat a normákat és mutató­számokat, melyekkel a már meghatá­rozott hetek alatt a dolgozók kellő szorgalom kifejtése mellett átlagosan nem haladták meg a 105, százalékot, * íltozatlanul kell hagytii. b) Abban az esetben, ha a normák A szovjet békevédelmi bizottság adatai szerint június 30-tól július 10-ig 96,360.866 szovjet polgár írta alá a stockholmi felhívást. Az aláírásgyűjtés az ország minden részében, városban és falun egy­aránt megindult. Az ország sok nagy ipari központjában a polgárok túl­nyomó többsége már aláírta a fel­hívást. Eredményesen folyik az alá­írásgyűjtés a Szovjetunió valamennyi szövetségi és autonóm köztársaságá­ban. A szovjetek sok nemzetiségű or­szágának valamennyi népe egy­hangúan támogatja a felhívást az atomfegyver betiltására és annak a kormánynak háborús bűnössé nyilvá­nítására, amely először alkalmazza az agressziónak és a tömeges emberirtás­nak ezt a fegyverét. Az aláírásgyűjtési kampány a Szovjetunióban nagy politikai ,és ter­melési lendület közepette folyik. Gyűléseken, értekezleteken és a sajtó hasábjain szovjet emberek százezrei lelkesen helyeslik a szovjet kormány békepoiitikáját, követelik a koreai nép elleni amerikai agresszió meg­szüntetését és határozottan kijelentik, hogy a többi országok népeivel együtt készek megoltalmazni a békét és a nemzetközi biztonságot. A felhívást aláíró valamennyi szov­jet munkás, kolhozparaszt és szel­lemi dolgozó kötelezi magát arra, hogy önfeláldozó munkájával fogja védeni a béke ügyét és növelni a szovjet államnak — a világbéke tá­maszának — erejét. /. V. Sztálin müveinek XI. kötete magyar nyelven Rövidesen megjelenik a Szikra ki­adásában i. V. Sztálin müveinek tizen­egyedik kötete. A kötet azokat a mű­veket tartataazza, amelyeket Sztálin el'vtárs 1928 januárjától 1929 márciu­sáig írt. A kötetben szereplő művek túlnyo­mó többsége magyar nyelven most je­lenik riteg először. A szerkesztöbizolt-, ság azért határozta el a tizenegyedik kötet kiadását a harmadik kötet után, mert Sztálin elvtárs ebben a kötetben felvett írásai fejlődésünk mai szaka­szában döntő fonlosságúak számunkra. Ezek az útmutatások hatalmas segítsé­get jelentenek majd a jobboldali s/.o- ctáMemokraták elleni küzdelmünkben, a szociálisig mezőgazdaság győzelméért vívott harcunkban­A Gortva-család beadta terményét TVfegy/énkben törhetetlen lendülettel folyik a cséplés és begyűjtés munkája. Dolgozó parasztságunk tudatában van annak, hogy mit jelent nemzetgazdasági szempontból a ..harc minden szem gabonáért“ jelszó. F.p- pen ezért biztos kézzel fojtja el a killák és a vele szö­vetséges klerikális reakció ezirányú acsarkodását. Egyre erélyesebben lép fel a háborús uszítok és azok itteni bé­rencei ellen. Még csak gondolni sem akar az átkozott múltra. Gortva István pásztói dolgozó parasztnak és családjá­nak is ugyanez a véleménye. Saját bőrén tapasztalta a szerencsétlen summás helyzetét és a hírhedt Kohttt Ador­ján földesúrnak gyakori ostorcsapását. Ilyen körülmé­nyek közölt bizony nem lehet eredményesen dolgozni; no meg kinek is dolgoztak volna? A zsírosfejű földesén a dolgozó) parasztság veritékes munkája árán növelte va­gyonát. Gortva elvtárs két gyermekének bizony sokszor okoztak elkeseredést, hiszen az iskolát csak kívülről nézhették, mert az urak fiai nem tűrték a tanulni vágyó parasztfiatalokat. JTz volt az átkozott Horthy-rendszer, ez volt a földes- urak. bárók hazájában. Szenvedés, nyomorgás volt az osztályrésze nemcsak Gortva István és családjának, hanem számos kizsákmányolt sorstársának is. ItUő-ben megváltozott a helyzet. A felszabadító Vörös Hadpereg meghozta azt, amire évtizedek óta várt a ma­gyar paraszt: meghozta a szabadságot. Ezzel eldőlt az ezeréven át tartó pört a dolgozó parasztság visszakapta régi. jogos jusséit, a földet. Gortva István három hold föld gazdája lett. Ezen a földön ágy gazdálkodott, hogy mindig szem előtt tar­totta a dolgozó nép érdekeit. Kommunistához méltón dol­gozott. Már 19íi decemberében tagja lett a Pártnak. Je­lentős munkát fejtett ki a földosztó bizottságban, ahol mint elnök dolgozott. Felesége mindenütt mellette volt. Pártunk iránymutatása alapján lOíli-ban megszervezte az érdeklődő parasztság körében a földművesszövetkeze- tet, rendíthetetlenül harcolt a maradiság ellen. Gortua elvtárs és családja fáradságot nem ismerve dol­gozott népünk érdekében, önzetlenül szolgálta a haladás eszközét. Élni tud a szabadsággal és a demokrácia nyúj­totta jogaival és munkájuk eredményes. |V'| aradék nélkül betartotta a minisztertanács növény- termesztésről szóló határozatéit. Tudta, hogy ez egy újabb Segítség számukra, dolgozó parasztoknak a jobb termésátlag elérésében. Gyönyörűen fejlődőit vetése, egyre biztatóbb lett dolgozó pépünk kenyere. Az aratási és cséplési munkálatokról szóló minisztertanácsi határozatot lelkesedéssel fogadta. Örült annak, hagy kormányunk éberen őrködik jövőévi kenyerünkön. Az aratási idejében kezdte, szemvesztesége alig volt. A behordással is sietett, mert ezzel is jelentős szem meg­takarítást ért el. Megértve a szállítási szerződés jelentősé­gét, hét mázsára kötött szerződést. .4 cséplőgéptől egyene­sen a szövetkezet magtárába szállította a kötelező és a felesleges gabonamennyiséget. A Rákosi elvtéirs képével díszített kncsin a megelégedett Gortva-család ült. Büszkék voltak arra, hogy a községben elsőnek teljesítették a ter­ménybeadást. Amerre a kocsi elhaladt, mosolygó, vidám arcok hajoltak ki az tikiakon, sokan beálltak a kocsi után lévő sorba és elkísérték a példaadó családot a termény- begyűjtő helyre. Az öregek össze-öSsze duglak fejüket és elismerően mondogatták, hogy nemcsak beszélni tud ez a Gortva Pista. — .Yo, de nem baj, mi is megmutatjuk, hogy maradék nélkül teljesítjük a beadást. A kocsi már a mérleg mellett állt és a hét mázsa ter­mésfelesleget a három mázsa két kiló adóbúzával együtt mérik. Gortva elvtárs tisztán látta azt, hogy mit jelent valamit maradék nélkül, méghozzá határidő előtt teljesí­teni. mit jelent példát mutatni dolgozó társainak. A dol­gozó nép érdeke, jobb élete állott előtte, mikor sietett a beadással. No. meg saját pénztárcájában is érezhette, hi­szen a beadott terményért 602 forintot kapott. Elhatározták, vesznek rétdiót, könyveket, feleségének cipőt, két gyermekének ingeket. Jut belőle megromlott egészségi állapotának megjavítására is. .1 megmaradt pén­zen ruháit veit magéinak, feleségének és két gyermekének apróbb dolgokat. felesége, aki a Népfront Bizottság aktív tagja, vi­gasztalja, hogy jövőre még jobban dolgoznak és akkor még többre telik. Ar eddigi jó eredmények eléré­sében jelentős szerepe van feleségének is, aki ellenőrző munkája mellett is szorgalmasan végezte az aralási mun­káikat. Megértőén, közös erővel dolgoztak, mert érezték, hogy kötelességeik vannak. Gortva elvtárs és családja boldogan, megelégedetten él. Megtalálta számítását a ni link álban, látta eredményét. Ösz­tönözte őket az a tudat, hogy nekik, párttagoknak példáit kell matatni azoknak a dolgozó parasztoknak, akik még nem látták be azt, hogy az idő pénz és húzzák, halaszt­ják a terménybeadást. Gortva elvtárs és családja hazafias kötelességének tartotta az aratást, cséplést és nem utolsó­sorban a terménybeyyüjtést. Kötelessége volt az ötéves tervünk érdekében, ezzel lartozoll Pártjának. Gortva elv­társ egy a sok közül, aki jó példái jóval kiérdemli Pár­tunknak és dolgozó népünknek méltó elismeréséti JENŐF1

Next

/
Oldalképek
Tartalom