Szabad Nógrád, 1950. július (6. évfolyam, 26-30. szám)

1950-07-15 / 28. szám

Megkezdődöd a gabona beadása megyénkben is

Pártunk határozata alapján megjavította munkáját a Vasötvözetgyár

Nemink ellenségei szövetkeztek h jövőévi kenyér ellen Sósharf yánbait

VI. évfolyam 28. szám.

Ara 50 fillér

1950 július 15

GYŐZELMÜNK ELSŐ

Közel három hete, hogy megyénk dolgozó parasztsága megkezdte az aratást. Hosszú hónapok munkájának eredményét kezdte meg betakarítani Most, amikor elérkezett do'gozó parasztságunk az aratás befejezéséhez, megállapíthatjuk, hogy ilyen termésre mcsszernenőleg nem emlékezhetünk. A f o'dankénti átlagtermés eléri a 8—0— 10 mázsát. Az állami gazdaságok és a tszcs-k átlagtermése nem egy he lyen 14, sőt 15 mázsát ad. Erről számolnak be például a palotúsi termelőszövetkezeti csoport tagjai. Ez n bő termés a dolgozó parasztság életének megkönnyítését, az egész ország politikai, gazdasági megerősödéséi',, ötéves tervünk első évének sikeres befejezését, a békéért folytatott harcunk még nagyobb kifejlesztését hozza meg.

Amióta parasztságunk ezzel az elhatározással markolta meg a kasza nyelét; egymásután aratia a munka frontján nagy diadalát. Egy-egy kaszavágásra dőlt a mezőben az aranyló búzakalász. A megye egész területén valósággal fellángolt a munka. A pásztói járás Kalló községében méltán jegyezte meg Juhász Sándor dolgozó paraszt, hogy „szinte ég a határban a munka". Úgy is .volt. A pásztói járás volt az, ahol legelsőnek került keresztekbe a levágott búza. így volt ez megyénknek többi járásában is. A balassagyarmati, szécsényi, a rétsági jármiban az aratás uÁje alatt nem egy helyen lehetett hallani az éjszakai órákban is, hogy arat dolgozó parasztságunk és csörögve dől a beérett, aranysárga búza. Ebben a hatalmas munkában igazán‘eggyáforrott az ipari munkás és a dolgozó paraszt. Az ipari dolgozónak, számtalan helyen, az üzemet elhagyva, egyenesen a határba vitt az útja. A karancssági bányászok ifjúsági brigádja, a salgótarjáni acélgyár, vagy a jobbágyi üzem ifjúsága nem kevesebb, mint ezer hold területet vágott le. De sorolhatnánk az üzemeink Sokaságát, akik együtt dolgoztak, együtt örültek a dolgozó parasztsággal az aratási munkák ideje alatt. Verseny alakult ki megyénk területén. Egy igazán nemes verseny, ami csak abban a társadalomban lehet, aminek megvalósítására a nagy Szovjetunió adott lehetőséget és aminek megvalósításáért a Bolsevik Párt példája nyomán a Aáagyar Doígdsók Pártja vezeti a dolgozó népet.

A munkának ebben a nagy csatájában új hősök születtek. A munka új hősei. Vájjon nem lehet-e annak nevezni Antal István elvtársat Mohora községből, aki elsőnek fejezte be az aratást, de a munkában nem állt le, hanem sietett elmaradt társainak segítséget nyújtani. Vagy Obronvi Dénes Bércéi községben, aki aratóbrigádokat szervezett, hogy mielőbb befejezést nyerjen az aratás. De ott van Becske községben Benedek Pál elvtárs, aki az aratás ideje alait sem éjszakát, sem nappalt nem számítva, segítette a munkát. Ahol fellett felvilágosítással, ahol arra szükség volt, munkával. Nem kisebb tejesítményt végzett Nőtincs községben Hébel János elvtárs sem. Kommunista példamutatással elsőnek fejezte be az aratási és behordási munkát.

Mi sem természetesebb, hogy amikor dolgozó parasztságunk a győzelmet győzelem ulán aratta, az ellenség sem tétlenkedett. Látva a dolgozó parasztság nagy munkalendületét, ádáz dühvei támad feléje. Ahol csak tehette, kárt okozott. Háborús rémhírekkel akarta’, 'elvonni dolgozó parasztságok figyelmét a., munkától. Ahol pillanatnyilag nem tudott ártani, szövetkezve a klerikális reakcióval, a dolgozó, parasztság bizalmába igyekezett férkőzni.' Á gúlák és a klérus soha olyan kedvesen, olyan behízelgőn nem beszélt még a dolgozó paraszttal, mint áz aratási munkák ideje alatt. Példa' 'érté' Szarvasgede község határa, ahol az aratómunkásokat majd két-három órán ; keresztül mézes-má- zos szavakkal tartotta fel a munkában,_ akadályozva ezzel a munka menetét. Célja'az volt, hogy minél később legyen .learatva. , Vagy Nagyoroszi köz-! ség. ahol' Kristóf Ferenc 53. holdas kulák'j,.Fer<f:,'.báty|nil>os(|it’! .terjesztette, fezzel .akiária a munkásokat maga mellé hangolni, hogy-, később ádáz .gyűlölettel csapjon1 le rájuk. De - nem

hiányzott a munka menete alatt az aljas, mindenre elszánt cselekedete sem. Vájjon nem ezt mutatja-e Lu-. dányhalászi. községben Woient Lajos 25 holdas kuták, malomtulajdonos cselekedete, amikor üszkös búzával vetette be földjét, hogy a szomszéd földet megfertőzze. Vagy amikor He-, rencsény é's Liszkópuszta között azon az úton, ahol a dolgozó parasztok a behordást végzik, felgyújtották a falúdat.

Nem különb a klérus sem. Együtt támad a kulákkal. Nagyorosz.! ban Törési János pap a nép államát gya- lázía, háborús híreket terjesztett.... A koreai dolgozó nép szabadságharcát használta fel háborús rémhírek terjesztésére. De elmondhatjuk a klérus a!, jas támadásának formájaként Drégely, palánk, Hont, Ipolyvece község papjainak Cselekedeteit is, akik egyik napon összebeszélve, kimernek aratni. Aratás után minden erővel azt terjesztették, hogy már őket is kizavarják dolgozni, annyira sürgős az araiás. Nem feledkeztek meg a dolgozó nép békés eyu- galmának háborús rémhírekkel való megzavarásáról.

Mindez dolgozó parasztságunknak örök figyelmeztetés kell, hogy legyen. Nem szabad elfelejtenünk, hogy hatalmas munkánknak még csak az első szakaszát végeztük el. Ez volt az aratás. Még hátra van munkánk döntő része, a behordás és a csépiás. Nem lehet, kétséges, hogy dolgozó parasztságunk ezt a munkát is sikerrel fogja megoldani. A sikeres munkamegoldáshoz szükséges, hogy az aratásnál.’ lévő luunkalendülelet, amit Pártunk adott a dolgozó parasztságnak, még jobban kelj fokozni. A behordás és a esép.és szakaszában vagyunk. Ezzel a munkával kövérre hízott búzaszemek a zsákba fognak kerülni. A do gozö parasztság most már anyagilag fogja érezni munkájának gyümölcsét. A munka ezen szakasza' konkrétan fogja emelni az ország politikái és gazdasági erejét. A béke még jobban való megerősödését is .fogja érezni minden dolgozó, hiszen ha fejlődik az ország, erősödik a béketábor. Ebben a munka- szakaszban is újabb hősök fognak születni.

Hogy sikeresen valósítsuk meg ezt a munkát is, egyik leitétele az, nogy minél előbb hordjuk he a cséplőgéphez a gabonát. Nem szabad, hogy eddigi lendületes munkánk kárbanrenjen. A földeken lévő búza ezer veszélynek van kitéve. Minden pillanatban pusztíthatja a természet ereje, kárt tettetnek benne a mezei rágcsálók, de ami a legnagyobb veszély, az aratási munkában megvert ellenség még dühöd- tebben fog támadni. A támadás megakadályozásának egyik módszere az legyen, hogy nem késlekedünk a be- hordással.

Munkánk eredménye felett a veszély nem mult el a behordással sem. A cséplőgépnél is újabb és újabb manővereket fog kidolgozni a kulák- és a klerikális reakció. Ennek jelei Szécsény községben már megmutatkoznak. Ä községben szorgalmas munkával megindult a cséptés. A cséplési munka első idejében a felrakott asztag egyik kévéjében egy vaskő volt elrejtve. Nyilvánvaló, azzal a céMal lett a kó a kévébe téve, hogy a cséplödobot üzemképtelenné tegye.

A kommunistáknak, a népnevelőknek, de minden egyes becsületes dolgozó parasztnak az kell, , hogy feladata legyen: éberen őrködni és gyorsítani a munka menetét. Mutassuk meg dolgozó parasztjainknak, hogy Dél-Koreá- ban azért harcol a dolgozó nép, hogy lerázza magáról az amerikai imperialisták rabláncát. Mutassuk meg, hogy ha a behordásnál, cséplésnél jól dolgoznak, dolgozo parasztjaink, segítik á koreai dolgozó nép dicső szabadság- harcát. Számoljuk tel és utasítsukyisz- sza az-ellenség állal terjesztett „liramj: bátyám”;Qsdit.- Legyen a cséplőgépnél dolgozó miniden becsületes -.’ iíi-unkás| éppen.-úgy, mint az-aratás-ideje alatt, harcosa ennek a .nagy csatának. r ;

Különösen a cséplési munkáknál érvényesül a népnevelők jó, fel-világosító munkája. Étinél a munkánál, elté- rőleg az aratástól, egy csoportban dőlSzabadságáért, függetlenségéért harcol

a hős koreai nép

A német Fasizmus megsemmisítése után, a japán imperializmus megsem misítése közben, öt évvel ezelőtt szabadította fel a hős szovjet hadsereg Korea népét. A szovjet hadsereg által történt felszabadítás után Korea déli részén partraszálltak az amerikaiak, megkezdték gyarmatosító politikájukat. Azt a földrészt, amely a második világháború - előtt Japán gyarmata volt, a koreai nép japán kizsákmányolásában szenvedett, felezővonallal kettéválasztották az utóbbi időben nevezetessé vált 38-as szélességi foknál.

A mesterségesen kettéosztott földrészen

kormánya. Az amerikaiak által összetákolt „kormányban" egyetlen munkás vagy dolgozó paraszt sincs. A szovjet hadsereg Észak-Koreából kivonult, az amerikaiak ezzel szemben tartós megszállásra rendezkedtek be. A bábkormány kiváltotta a nép jogos elkeseredett gyűlöletét és partizánharcok keletkeztek. A nagy kizsákmányolás, a rabszolgasorsban élés a délkoreaiakban is felvetette az egyesítés kérdését. Az egyesítéshez

csatlakozott Korea minden hazafias

politikai pártja és társadalmi szervezete Korea területi egységének

helyreállításáért. A Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Front mindent megtett a békés úton való egyesítésért. Követelte, hogy legális működést, szabad lehetőséget kell adni minden demokratikus politikai párt. nak, biztosítani Dél-Korában is az általános titkos szavazást, úgy mini északon. Ezt a követelést, amelyet i Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Front terjesztett elő, az égési Korea támogatta. Az amerikai imperialisták zsoldjába került Li-Szin-Mar a kudarcától való félelemben a; amerikaiak,

Truman parancsára provokációs támadást indítottak az északkoreai nép ellen

El a kezekkel Koreától — követelik megyénk dolgozói

„Mi, salgóbányai dolgozók, teljes szolidaritást vállalunk a hős korea. néppel. Elítéljük az amerikai imperialisták aljas provokációját, s nem kérünl az általuk hirdetett szabadságiról.' Mi, salgóbányai’dolgozók, a béke megvé désésért, a szocialista nmnkaverseny kiszélesítésével, a munkaíegyelen megszilárdításával, az éberség lokozásával, többl&ttneléssel ség it j ük a korea harcos dolgozókat."

uralma során. És, hogy a koreai Néphadsereg egymásután éri el fényes si kereit az élig felfegyverzett imperia lista zsoldosok fölött, az azért lehet 6éges, mert lelkesíti az a boldog tu dat, az a reményteljes ígéret, amely bői a szovjet hadsereg felszabadítás; után része volt. A koreai néphad sereg katonái dalolva mennek ro hamra, verik az amerikai imperialis tákat. Harcaikat az egész világ dől gozóinak szolidaritása kiséri és tá mogatják a koreai népet, amely a béke front első sorában harcol. A demo kratikus országok kormányai, milliói tömcgsktrvézctek, üzemek munkásai a dolgozó parasztok, értelmiségiéi emelik ftl szavukat az amerikai be avatkozás ellen. Egyre hangosabbal kiáltják:

miségiek emelik tiltakozó szavuka az imperialisták felé és vállalnak szó lidaritást a hős koreai néppel.

A SALGÓBÁNYAI DOLGOZöf táviratban kérték a Szakszervezetei Országos Tanácsa elnökségét, hogi továbbítsa a demokratikus, hős korea népnek szolidaritásukat.

két élet keletkezett. Az északin virágzó élet indult, hatalmasat fejlődött az -ipar, a mezőgazdaság, a kulturális élet, a délin újra a kizsákmányolás, az elnyomás, rabszolgasors lett a dolgozó pép élete. Az északi részen a szovjet hadsereg minden előfeltételt megteremtett, hogy a koreai nép szabad, boldog országot építhessen. És az északkoreai nép vezetőivel együtt, széles alapokon nyugvó demokráciát teremtett; megalakította Észak- Korea Népi- Bizottságát, amely meghozta azokat az intézkedéseket, melyek az Eszakkoreai Köztársaság felemelkedését erediiiCiiVezték.

Az Északkoreai Népi Bizottság első nagyjelentőségű intézkedése közé tartozott a demokratikus földreform végrehajtása. A koreai nép 80 százalékát magábaníoglaló parasztság demokratikus földhözjuttatása, a nagy- birtokos elnyomás alóli felszabadulása vált lehetővé azzal, amikor 1946- ban a földbirtokosoktól elkoboztak, ingyen szétosztottak 1,000.325 tenbo (1 tembö =■ 0.992 hektár) földet. A földreform után a legfontosabb iparágak államosítása következett. A japán imperialisták, a japánbarát és nemzetáruló elemek birtokában lévő gyárakat, vasutakat, bankokat, közlekedési és híradástechnikai leszereléseket államosították. Korea egész területén a Szovjetunió segítségével megkezdődött az ország újjáépítése. A koreai nép megteremtette azokat a feltételeket, amelyen elindulhatott a terv- gazdálkodás útján. A munkások között a magasabb termelési eredmények eléréséért hazafias mozgalom indúlt és most, amikor a Szovjetunió által történt felszabadulás ötödik évfordulóját ünnepelik, a munkaverseny fokozódott, a termelés emelkedett.

Mezőgazdaság területén ugyancsak hatalmas eredményeket ért el a Koreai Népköztársaság. Állami gazdaságokat szerveztek, gépkölcsönző állomásokat létesítettek, melyek mind megkönnyítik a dolgozó parasztság munkáját, könnyebbé, szakszerűbbé teszik a föld megmunkálását. Óriási lépéseket tett Korea a nők egyenjogúsága terén is. A népi bizottságok képviselői között ma 11.509 nö van, 69 nő pedig a Legfelső Népgyűlés képviselője.

Dél-Koreában más a helyzet.

Céljuk: rabbá tenni Észak-Korea népét, megsemmisíteni a demokratikus rendszert, a szabadságot, a függetlenséget, amerikai módra terrort és remdőruratmat teremteni. Az Észak-Koreába betört hivatlan vendéget kellemetlen meglepetés érte. A hősiesen harcoló északkoreai nép szabadságáért harcoló és- küzdő seregei egymásután érik el sikereiket és még MacArthur főhadiszállása is beismeri ,,az északkpreaiak nagy erejű támadása elől az amerikai és délkoreai csapatok a védelem újjászervezése céljából új vonalra vonullak vissza". Korea népének ügye igazságos ügy. Korea népe tisztán látja, hogy az amerikaiakat a legsötétebb gyarmatosító célok vezetik, amelyből már ízelítőt adott ötesztendös terrorAhogyan szerte a világon visszhangzik a világ szervezett dolgozóinak tiltakozása, az amerikaiaknak a koreai beavatkozása miatt, Ugyanúgy visszhangzik a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Karancs lábánál élő és dolgozó nógrádi munkások, parasztok, értelmiségiek szava is. Bányászok, vasasok, üvegesek, parasztok és értelA ZAGYVAPÁLFALVAI ÜVEGGYÁR vágómühelyének dolgozói üzemi gyűlésen tiltakoztak a világbékét veszélyeztető koreai amerikai beavat kozás ellen és az alábbi határozató fogadták el:

,,Alighogy aláírtuk a Béke Hívei Állandó Bizottságának leihívását, a: amerikai imperializmus a népek iránti eszeveszett gyűlöletében megtá madia a békésen dolgozó északkoreai népet. Az amerikai imperialisták elszá miijük magukat, s nem számolnak a világ egyszerű embereinek elszán békeakaratával. Mi, egyszerű emberek, szabadon, boldogan akarunk élni Megtanultunk a Szovjetunió felszabadítása után szabadon élni, magunknak magunk országában dolgozni. Az élet nevében tiltakozunk a koreai provoká ció és a háború ellen. A koreai háború tiJtokozásául még szilárdabban zár kozunk lel a hatalmas Szovjetunió, a békeetábor vezető ereje mögé. Mét jobban kiszélesítjük munkaversenyünket, a takarékossági mozgalmat é; ezáltal erősebbé tesszük szabad hazánkat."

BORSOSBERÉNYBEN Dobsonyi Jó-1 zottság tagja, a koreai eseményekké zsef dolgozó paraszt, a békevédemi bi-1 kapcsolatban így nyilatkozott;

Az amerikai imperialistáknak a partraszállás utáni első „munkája"' fegyverrel hMt-csítaiii ,,nernzetp''űlési" választások’'tnegtjirtását. Á „nemzet- gyűlési" választásokat megtartották. Megalakult hazaárüfókból, kémekből és diverzánsokból a^Li-Szin-Man báb„Már napok óta figyelem a koreai események folyását, és nagyon lel háborított az a módszer, ahogyan az imperialisták és csatlósaik akarják meg törni a koreai nép harcát. Lelepleződött Truman és politikája:, háború nélkü nem élhetnek. Jelentős mértékben, anyagilag is támogatják délkoreai csatló saikat, de minden támogatás hiába, mert a koreai nép győzni log. Én íoko zottabb munkával logok újabb csapást mérni aljas ügynökeire és kész vágyói megvédeni a békét, szabadságot most munkával, ha ke.11, fegyverrel. Is."

gozik a paras.zjsjúg. . A munkaszünetek legyenék- jurrcos’Jtúyiíágosítá'.r félórák! Legyen a munkaszünet a minden szem gabonáért yaló harc felvilágosító ideje.

' Ezen* iújinenőleg . .ebben a munka* •szakaszban ,kii;jönü:^cjj."flagy feladat haj •rul".a gsóplési • ellenőreinkre. Nemcsak a gép íjiellptt, dé’ Jaiuról, falura, • tanyát -ról-lanyánr járva beszeljen a cséplési ellenőr a yjoigozi* parasztokkal arról) hogy nvnden, szem gabona a dolgozók államát: erősíti::, aríeiyr;,traktort, vif-, lányt, iskolát) kultűrííázat, kórházat és

.egyre ..több és jobb iparcikket .ad a falunak. ./• . - 1 ;

Tudatosítani kell a dolgozó parasztjainkkal a terménybegyüjtés jelentőségét. A4eg,:keir;mútalni,. hogy minden -becsületes^ dolgozó paraszt a begyűjtéssel hazája -iránti ’kötelességét teljesíti. Mege. kell' jnutatni, jiogy az aratásnál megmutatkozó -: munkás-paraszt szövetség a: beadott i minden.-) szem gabonával erősödni fog, ,el fog mélyülni úgy, hogy., soha többé semilyen erő nem fogja : tudni, szétszakítani.

A munka nein fejeződött még br Nagy . íeládatok állanak előttünk, ami meg kell még oldani. Ezeknek a fel adatoknak a megoldására hívta, fe Pártunk a dolgozó parasztságot. Eh nek a nagy feladatnak megvalósításé hoz nyújtotta a Párt segítő kezét Ehhez ad segítséget gazdag tapaszla latainak tárából a nagy Szovjetunió Ezt kell a dolgozó parasztságunknál elfogadni és meg fogja tudni vívr dicsőséges harcát minden szer, gabonáért.