Szabad Nógrád, 1950. június (6. évfolyam, 22-25. szám)

1950-06-10 / 23. szám

★ Üdvözöljiih Pártunk megyei kii Időt tkonferenciájá t VI. évfolyam 23. szám. Ára SO fillér 1950 június 10 A megyei kttid&Étfoonfereneiaelé írta: Kudefa József Megyénkben a vezetőségválasztó gyűlések befejeződtek. A megye min­den alapszervezetében megválasztották a vezetőséget. Nógrád megye kommu­nistái Jól hajtották végre a Központi Vezetőség határozatát, tanultak Rákosi Hvtárs iebruár 10-i beszédéből, felis­merték a bírálat, önbírálat jelentőségét. Ennek jegyében zajlottak le a járási, városi küldöttkonferenciák is. Nógrád megye pártszervezetei ko­moly jelentőségű esemény előtt állnak, amikor a megyei küldöttkonferenciára készülnek. Az alapszervezeti vezető­ségválasztó taggyűléseken megválasz­tották a küldötteket, majd a járási kül­döttértekezleteken titkosan megválasz­tották azokat az elvtársakat, akik a megyei választmányt választják meg. A küldöttek átérzik a megyei vá­lasztmány megválasztásának komoly jelentőségét, s újból áttanulmányozzák Rákosi elvtárs február 10-i beszédét. Minden küldött érzi, hogy résztvenni a megyei választmány megválasztásában, a megyei konferencián, nagy megtisz­teltetés, mert a párttagság bizalma kül­dötte őt a konferenciára. A megyei konferencia feladata, hogy beszámoljon egy esztendő munkájáról, számot adjon a megye dolgozói elölt a pártszervezetek küldöttei előtt arról a munkáról, amit egy esztendő alatt végzett a hároméves terv befejezése érdekében, az ötéves terv megkezdésé­nek érdekében. Számot kell adjon, a küldöttértekezlet előtt a megyei párt- bizottság arról, hogyan oldotta meg a szocializmus építésének problémáit. Az elmúlt esztendő politikai esemé­nyei komoly és nehéz feladatot állítot­tak pártszervezeteink elé, s meg kell állapítani, hogy pártszervezeteink jól oldották meg feladataikat az osztály­harc területén, a szocializmus építpse vonalán és a békefronton. A pártszer­vezetek a feladatok végrehajtása során megerősödtek. Üzemi pártszervezeteink komoly fordulatot tettek a munkater­melékenység emelése terén, nagy se­gítséget adtak a munkaverseny lendü­letének, kommunistáink egyre inkább példaképei lettek a szocialista ember­típusnak és élére álltak a munkaverse­nyeknek és kiszélesítették a Sztahánov- mczgalmat. Falusi pártszervezeteink komoly eredményeket értek ej a mezőgazdaság szocialista szektorának kialakításában. Nagy segítséget adtak a dolgozó pa­rasztságnak, amikor figyelmüket fel­hívták a szocialista termelés előnyeire. Eredményesen harcoltak falusi párt- szervezeteink a kulákbefolyás felszá­molása területén, a DEFOSZ megerősí­tésében és a földműves-szövetkezetek tömegmozgalommá való kiszélesítésé­ben. A közigazgatásnál dolgozó kommu­nisták komoly harcot vívtak a bürok­ratizmus ellen, s meg kell mondjuk, nem kis eredménnyel. Eredményeink kialakulásában komoly része van tömegszervezeteinknek is. A tömegszervezeteink komoly fejlődésen mentek át. Szakszervezetünk egyre in­kább a munkatermelékenység fokozá­sában, munkaversenylendütet szervezé­sében látja feladatát. Az ifjúsági szer­vezetek komoly eredménnyel lehetővé tették megyénkben is, hogy eredmé­nyesen készülhessen a Párt ifjúsági szervezetének megalakítására. Az MNDSZ és a többi tömegszervezetek is , megerősödtek abban a harcban, amelyet a Párt vezetésével, irányításá­val a béke védelmében folytattak. ■ “Rákosi, elvtárs 1949 szeptember 2-i beszéde komoly figyelmeztetés Volt a pártszervezetek felé a munkatermelé­kenység fokozása, a munkafegyelem megszilárdítása, az egyéni felelősség elmélyítése és az egyéni verseny ki- szélesítése vonalán. Rákosi elvtárs megállapította azokat a vétkes mu­lasztásokat, melyeket a termelés front­ján tapasztalhattunk. Pártszervezeteink nem töltötték be szerepüket a terme­lés vonalán, nem mozgósították a kommunistákat a termelés kérdéseire. Rákosi elvtárs beszéde után komoly mozgalom indult ezen a területen. Üzemi szervezeteket hoztunk létre, így például a salgótarjáni acélgyárban is, ahol eddig nem volt üzemi pártszerve­zet, sa pártbizottság lakásügyekkel, családi botrányokkal foglalkozott dön­tően. A bányaüzemeknél sem voltak pártszervezetek és így a Párt nem tudta összekapcsolni a politikai kérdé­seket a termelés fokozásával. Nép­nevelőmunka a területen folyt, függet­lenül a termelés területén felszínre jött hibáktól. Az üzemek dolgozói, kommu­nistái, széles területen indítottak moz­galmat az egyéni munkaverseny kiszé­lesítése, a munkafegyelem megszilár­dítása érdekében. Azonnal jelentkeztek is nagyszerű eredmények. Az üzemek egymás között versenyeztek abban, hány egyéni versenyző van üzemük­ben. A pártszervezetek kezdtek fog­lalkozni a termelés kérdéseivel és azon­nal mutatkoztak a hibák is a jó ered­mények mellett. Például a salgótarjáni tűzhelygyárban az elmúlt év októbe­rében nem lehetett megtalálni azokat, akik felelősek a termelésért. Egymásra tologatták a felelősséget, nem volt egyéni felelősség. A munkaátvételnél is hibák mutatkoztak, ami elkeserítette a dolgozókat. Hibák mutatkoztak a bá­nyákban is, ahol hosszú ideig az volt a vélemény, hogy nem lehet bevezetni az egyéni versenyt. De mutatkoztak a hibák az ellenőrzés vonalán is, s előfor­dult olyan eset, hogy a dolgozók el­vállalták, hogy idő előtt befejezik há­roméves tervüket, s majd később ki­derült, hogy azt már a határozathoza­tal előtt befejezték. Az egyéni verseny kiszélesítésének még nagyobb lendüle­tet adott Sztálin elvtárs 70. születés­napja. Napról napra születtek meg az egyéni versenyfelajánlások, széles tö­megmozgalommá fejlődött az egyéni munkaverseny. Napról napra születtek a jobbnál jobb eredmények üzemek? ben, bányákban, földeken. Például Bal­lon József mátranováki bányász mind­járt az első napokban 540 százalékra teljesítette normáját. Hasonló ered­ményt ért el a salgótarjáni acélgyár­ban, Kovács Vince elvtárs, aki 307 százalékos eredményével lett első. Helytelen volna, ha nem említenénk meg azt a sokszáz 150—200 százalé­kos eredményt, amit a lelkes dolgozók sztálini munkaíelajánlásokban elértek. A parasztság is felzárkózott az ipari munkások nagy lendületéhez. Komoly fejlődésnek indult a szocialista szektor megerősödése, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek száma pedig megnövekedett. Pártunk komoly, mély­reható felvilágosító és szervező mun­kájának tudható ez be. De komoly ré­szük van ebben a Szovjetunióban járt parasztküldöttség tagjainak is. A pa­rasztság napról napra látja, milyen se­gítséget nyújt neki a munkásosztály, hogyan segíti munkájában, boldogulá­sában a Párt és látja, hogy boldogu­lásának egyetlen útja a mezőgazdaság, szocialista termelésre való áttérése. Dolgozó parasztságunk határtalan lel­kesedéssel vett részt a népfrontválasz­tásokon, kapcsolódott be a szocialista szektor kiszélesítésének munkájába,, tel­jesítetté terménybeszolgáltatási kötele­zettségét abban a tudatban, hogy be­szolgáltatásával erősíti hazánkat, s hozzájárul hároméves tervünk sikeres befejezéséhez. A parasztság nagy lel­kesedéssel és szeretettel fogadta a Szovjetunióban járt küldötteket. Ez a lelkesedés megmutatta, hogy a pa­rasztságunk érdeklődik a mezőgazdasá­gi termelés megjavításának lehetőségei iránt. Kíváncsiskodók ezrei kérdésekkel halmozták el a Szovjetunióban járt küldötteket. Még nagyobb lelkesedéssel vett részt dolgozó parasztságunk a tervkölcsönjegyzésben. Bizonyítva azt, hogy megértette az ötéves terv jelen­tőségét, tudatában van . annak, hogy az ötéves terv tudja -csak megoldani mindazokat a problémákat, amik a pa­rasztság életének megjavítását illetik. A parasztság a munkásosztály segít­séget élvezi a gépállomásokon keresz­tül is. Megyénk területén megszapo­rodtak a traktorok, a gépállomások, gépi munkával,, szakemberekkel sietnek segítségére az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztnak. A dolgozó­parasztság öntudatát bizonyítja már az is, hogy a gépi erővel megművelt földek 350 százalékkal szárnyalták túl az előző évet. Nagy segítséget jelen­tett a dolgozó parasztság fe.é a gép­állomások politikai és kulturális mun­kája is. Állami gazdaságaink is •'ko­moly fejlődést ériek el, s példaképei lettek a parasztságnak az állami gaz­daságok dolgozói. A dolgozó paraszt­ság növekvő öntudata megmutatkozik • falusi osztályharc kiéleződésében és egyre eredményesebb az a harc, amit dolgozó parasztságunk a falusi kulák- ság és a klerikális reakció befolyása ellen vív. Csak említsük meg a sok közül Dejtár és Érsekvadkert közsé­geket, ahol a dolgozó parasztság le­leplezi az őszi szántás-vetés munkála­tait szabotáló kulákokat, s a leleplezés során maguk a dolgozó parasztok tár­gyalják meg a kulákság törekvéseit, éppen a dolgozó parasztság munkájá­nak megaka iály-^zá: 'óan De beszél­hetnénk arról a versenyről, mely a dol­gozó parasztság között terjed az őszi szántás-vetésben. Versenyben vannak a járások, községek, de egyé­nileg gazdálkodó parasztok is. Például a mélyszántási versenyben már no­vember első felében több község kö­zött Dejtár község is élre tört. Mindezek az eredmények csak ala­pos és mélyreható politikai felvilágo­sító munka következményeként szület­hettek meg. A választások nagyszerű sikere, há­roméves tervünk időelőtti., sikeres befe­jezése, az ötéves tervköicsönjegyzés si­kere, a munkatermelékenység fokozása területén elért nagyszerű eredmények mint az ötéves tervünk megindítása, a Sztahánov-mozgatom megszületése és kiszélesítése megyénkben is, Pár­tunk sikerét. Pártunk megerősödését mutatja. Rákosi elvtárs iebruár 10-i beszéde azonban komoly figyelmeztetés volt arra, hogy fordulatot vegyünk hibáink feltárása felé, a bírálat, önbírálat el­mélyítésére párttagjaink között. Rákosi elvtárs február 10-i beszéde feltárta a nógrádmegyei pártbizottság és párt- szervezetek pártmunkáinak fogyatékos­ságait. Feltárta a Párt és pártonkívüli tömegek kapcsolatának hiányát, s lehe­tőséget adott arra, hogy irányt ve­gyünk pártmunkánk fogyatékosságai­nak kiküszöbölésére. A Központi Ve­zetőség meghatározta, hogy újonnan kell megválasztani a pártvezetősége­ket. A határozat után komoly vizsgá­lat tárgyává tettük a megyénkben mu­tatkozó hibákat. A taggyűléseken, ahol a párttagság megvitatta Rákosi elvtárs beszédét, a Központi Vezetőség hatá­rozatát, már látszott, hogy a párttag­ság örömmel, szívesen vette, hogy most már nyíltan bírálhatja a párt- funkcionáriusok, gazdasági íunkeoná- riusok munkáját és ezzel hozzájárul­hat a Párt megerősítéséhez. Rákosi elvtárs beszéde hatalmas erőt szabadí­tott fel és mozgósított a pártmunka megjavítására. Ez ez erő azonnal je­lentkezett a termelés frontján, a párt- munkában, kulturális életünk fejleszté­sében. Pártmunkáink vizsgálatánál Rákosi elvtárs útmutatása alapján lát­hattuk azt, hogy megyénkben nem egy kiskirály uralkodik, akik megsértve a pártdemokráciát, félelemben tartják a párttagokat, pártonkívülieket. Említsük csak meg Hídvégi Pál acélgyári műkö­dését, akitől úgy féltek az acélgyár­ban, mint régen a kapitalista uraktól. Rákosi eivtárs felhívta a figyelmün­ket arra a veszélyre, hogy ne bizakod­junk el gazdasági eredményeink láttán. Sztálin elvtárs figyelmeztetése, „akik­nek a siker fejükbe, száll”, nem hatolt elég mélyen pártfunkcionáriusaink tu­datába és bizony megyénk székhelyén, Salgótarjánban, pártfunkcionáriusaink- kat megtévesztették sikereik. Az elbi­zakodottság vakká teszi az elvtársa­kat, ébertelenségre vezet. így történt meg, hogy az ellenségnek komoly le­hetőségei voltak a pártunkba való beíurakodásra. Ügy gondolták egyes elvtársak, hogy azok a nagyszerű ered­mények, amit ebben a városban elér­nek, szükségtelenné teszik az osztály­harc fokozását, lehet a babérokon pi­henni. Elmulasztották az ipari dolgo­zók között a politikai felvilágosító munka fokozását, az osztályharc kiéle­zését, csak az eredményekről beszél­tek a hibákról szégyeltek beszélni. En­nek a következményei most érezhetők. Nézzük meg a bányászok között végzett pártmunkát A Központi Veze­tőség határozata értelmében létre kel­lett hozni a bányaüzemi pártszerve­zeteket. Ez komoly segítséget jelen­tett a munkaversenylendület fokozása, a munkafegyelem megszilárdítása, a termelékenység emelkedése területén. Az újraválasztás során nem egy bá- nvászpáríszervezetünknét nem lehetett megtartani a taggyűlést, mert nem jöttek össze a bányász elvtársak, vagy még súlyosabb esetben a For- gács-lejtősáknai üzemi pártszervezet­nél, ahol ugyan összejöttek az elvtár- sak, de a titkári beszámoló után, ami­kor meg kellett volna bírálni a régi vezetőség munkáját, amikor az új ve­zetőséget kellett volna megválasztani, a párttagság több mint fele elhagyta a taggyűlést és azt fel kc'lott függesz­teni. Világosan mutatja ez az öntudat hiányosságát, és: azt, hogy az ellen­ségnek sikerült mélyrehatóan befura­kodni nemcsak a dolgozók, de még Pártunk soraiba is. Komoly veszélyt jelentett ezen a területen a bérdema­gógia is, mely ellen komoly harcot kel­lett folytatnunk. Pártvezetőségeink nem voltak elég éberek, nem folytat­tak kemény harcot a mutatkozó ellen­séges jelenségekkel szemben, s termé­szetes, hogy a dolgozók, a pártonkí- vü'.i dolgozók viszonya a Párttal meg­romlott, megrendült bizalma, s kezdett olyan irányú vélemény kialakulni, hogy a pártfunkcionáriusokat nem lehet bí­rálni, a hibákat, hiányosságokat nem lehet feltárni. Például előfordult olyan eset, mint Sinka Sándor józseflejtSsi dolgozó esetében, aki nincs megelé­gedve helyzetével, aki elmondja, hogy ma nem lehet megmondani az igazat, mert abból csak baj lehet. Amikor job­ban megnéztük a kérdést, kisült, hogy Sinka elvtárs négy volt párttaggal dolgozott együtt és az ellenség így próbál hangot adni törekvéseinek. Dolgozóink szinte fellélegeztek Rákosi elvtárs beszédének elhangzása után. Most már biztosan tudják, hogy a Pártban fel lehet tárni a hibákat, le lehet leplezni a kiskirályokat, a bér­demagógokat, munkafegyelemlazítókat. Es a dolgozók a termelékenység növe­lésével adták meg a választ Rákosi elvtársnak. Például február hónapban az acélgyárban Szöliösi István 213 százalékot, Kovács Vince 296 száza- kot ért el. Vagy a gépgyárban Molnár István elvtárs 379 százalékot teljesít, a Józseflejtősben Szabó Imre Ferenc és csapata 201 százalékot ér el. Az üveggyárban Balogh József elvtárs 152 százalékot teljesít. Bizonyítva mindezzel, hogy a pártmunka megjaví­tása, az éberség fokozása, segíti a ter­melékenység növelését. A dolgozó parasztság körében is megváltozott a pártmunka jelentősége. Nem egy községben egész községre szóló jelentősége volt az új vezetősé­gek megválasztásának. A járási konfe­renciák az egész járás érdeklődése mellett' zajlottak le. Majdnem minden községben a párttagság 80—90 száza­léka jelent meg a taggyűléseken, mint Felsőtold, Garáb, Bércéi községekben. De a párttagság résztvesz a régi pártvezetőség munkájának bírálatában is. Építően bírálja a pártvezetöség munkáját, javaslatot tesz a pártmunka megjavítására. Megjavul az ifjak és a nők arányszáma a pártvezetőségek­ben. Például Bencurfaiván a párttag­ság azt követelte, hogy a vezetőségbe a termelésben élenjáró gazdákat vá­lasszák be. Vagy Bércéi községben azt vetik fel, hogy a nőknek megfelelő arányszámot kell biztosítani a vezető­ségben. Komoly hibák mutatkoztak mag a pártdemokrácia megsértése te­rületén is; Pártonbelüii utasításokkal próbá.koztak a pártbizottságok jó eredményeket elérni. Persze, ezzel azt érték el, hogy a pártmunkát tehernek tekintették a párttagok, s nem szíve­sen vették, ha pártmegbízatást kaptak. Vagy az utasítgatássa! legtöbb esetben azt érték el, hogy rosszul hajtották végre a kapott megbízatást. Ez a hi­ba nemcsak az alapszervezeteknél, de a járási, városi és megyei bizottság­nál is fennáll. A megyei pártbizottság is például egy-egy párlfeladat végre­hajtását szinte percek alatt beszéli meg a járási titkárokkal, elmondva nekik, hogy ezt a pártrriegbí^aíást egy pár óra alatt végre kell hajtani. Vagy elő­fordult olyan eset is, hogy az egy k területi bizottság a megyei propa­gandaosztálytól azt a párimegbízatást kapta, hogy sürgősen adja meg az osztálynak, hogy egy év alatt terüle­tén hány kisgyülés, röpgyűlés, nép­gyűlés, vagy pártnap volt, azon há­nyán vettek részt. Amikor a területi bizottság megkérdezte - a megyeblzo.tt- ságtól, hogy ez mikor kell, az elvtárs­nő 'azt válaszolta, délután fél 2 órakor, hogy bizony ez már déli 12 órára kel­lett volna. Természetesen, a területi bizottságok hasonlóan, járnak el az alapszervezetek felé, mert hiszen ezt tanulják a megyei pártbizottságtól. A Központi Vezetőség határozata és annak végrehajtása határozza meg a megyei küldöttkonferencia feladatait. Az új választmány a megye legfelsőbb pártszerve lesz. Az új választmány csak akkor fog­ja tudni funkciójáé betö.teni, ha arra az alapszervezetekt'ól megjelelő támo­gatást kap. A megyei pártvá.aszt- mányt nemcsak) a párttagoknakde a dolgozók legszé.esebb rétegeinek is támogatni kelL Erezze minden dol­gozó, hogy életében, munkájában fon­tos állomást jelent a megyei választ­mány megválasztása. Induljon meg dolgozóink között, párttagjaink kö­zött szélesen terjedő mozgalom a Központi Vezetőség határozatának is­mertetésére, tegyék a megyei küldotí- értekezleiet egész megyénk dolgozói előtt jelentős eseménnyé. Induljon meg az üzemekben, a földeken, a hivata­lokban, a kereskedelem területén a munkafeiajántás, a küldöttértekezlet sikere érdekében. A küldöttértekezlet feladata az tesz, hogy feltárja a me­gyénk területén ügy a politikai, mint a gazdasági termeten hibáinkat, fo­gyatékosságainkat és meghatározza a hibák kijavításának útját. Ez az ül Pártunk megerősítésén kérésziül vezet. A Párt és a pártonkívüli tömegek kap­csolatának megjavításán keresztül, a munkatermelékenység fokozásán ke­resztül. Sztálin elvtárs mondotta: „Hadd tárja fel a Párt, hadd tárják fel á bolsevikok, hadd tárja fel or­szágunk minden becsületes munkása és dolgozója munkánk hiányosságait, építésünk hiányosságait. Hadd jelöl­jék meg hiányosságaink felszámolásá­nak útjait, hogy munkánkban, építé­sünkben ne legyen fennakadás, mo­csár, korhadás, hogy egész munkánk, egész építésünk napról-napra jobbra váljék és siker rőt-siker re haladjunk."

Next

/
Oldalképek
Tartalom