Szabad Nógrád, 1950. június (6. évfolyam, 22-25. szám)
1950-06-10 / 23. szám
★ Üdvözöljiih Pártunk megyei kii Időt tkonferenciájá t VI. évfolyam 23. szám. Ára SO fillér 1950 június 10 A megyei kttid&Étfoonfereneiaelé írta: Kudefa József Megyénkben a vezetőségválasztó gyűlések befejeződtek. A megye minden alapszervezetében megválasztották a vezetőséget. Nógrád megye kommunistái Jól hajtották végre a Központi Vezetőség határozatát, tanultak Rákosi Hvtárs iebruár 10-i beszédéből, felismerték a bírálat, önbírálat jelentőségét. Ennek jegyében zajlottak le a járási, városi küldöttkonferenciák is. Nógrád megye pártszervezetei komoly jelentőségű esemény előtt állnak, amikor a megyei küldöttkonferenciára készülnek. Az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűléseken megválasztották a küldötteket, majd a járási küldöttértekezleteken titkosan megválasztották azokat az elvtársakat, akik a megyei választmányt választják meg. A küldöttek átérzik a megyei választmány megválasztásának komoly jelentőségét, s újból áttanulmányozzák Rákosi elvtárs február 10-i beszédét. Minden küldött érzi, hogy résztvenni a megyei választmány megválasztásában, a megyei konferencián, nagy megtiszteltetés, mert a párttagság bizalma küldötte őt a konferenciára. A megyei konferencia feladata, hogy beszámoljon egy esztendő munkájáról, számot adjon a megye dolgozói elölt a pártszervezetek küldöttei előtt arról a munkáról, amit egy esztendő alatt végzett a hároméves terv befejezése érdekében, az ötéves terv megkezdésének érdekében. Számot kell adjon, a küldöttértekezlet előtt a megyei párt- bizottság arról, hogyan oldotta meg a szocializmus építésének problémáit. Az elmúlt esztendő politikai eseményei komoly és nehéz feladatot állítottak pártszervezeteink elé, s meg kell állapítani, hogy pártszervezeteink jól oldották meg feladataikat az osztályharc területén, a szocializmus építpse vonalán és a békefronton. A pártszervezetek a feladatok végrehajtása során megerősödtek. Üzemi pártszervezeteink komoly fordulatot tettek a munkatermelékenység emelése terén, nagy segítséget adtak a munkaverseny lendületének, kommunistáink egyre inkább példaképei lettek a szocialista embertípusnak és élére álltak a munkaversenyeknek és kiszélesítették a Sztahánov- mczgalmat. Falusi pártszervezeteink komoly eredményeket értek ej a mezőgazdaság szocialista szektorának kialakításában. Nagy segítséget adtak a dolgozó parasztságnak, amikor figyelmüket felhívták a szocialista termelés előnyeire. Eredményesen harcoltak falusi párt- szervezeteink a kulákbefolyás felszámolása területén, a DEFOSZ megerősítésében és a földműves-szövetkezetek tömegmozgalommá való kiszélesítésében. A közigazgatásnál dolgozó kommunisták komoly harcot vívtak a bürokratizmus ellen, s meg kell mondjuk, nem kis eredménnyel. Eredményeink kialakulásában komoly része van tömegszervezeteinknek is. A tömegszervezeteink komoly fejlődésen mentek át. Szakszervezetünk egyre inkább a munkatermelékenység fokozásában, munkaversenylendütet szervezésében látja feladatát. Az ifjúsági szervezetek komoly eredménnyel lehetővé tették megyénkben is, hogy eredményesen készülhessen a Párt ifjúsági szervezetének megalakítására. Az MNDSZ és a többi tömegszervezetek is , megerősödtek abban a harcban, amelyet a Párt vezetésével, irányításával a béke védelmében folytattak. ■ “Rákosi, elvtárs 1949 szeptember 2-i beszéde komoly figyelmeztetés Volt a pártszervezetek felé a munkatermelékenység fokozása, a munkafegyelem megszilárdítása, az egyéni felelősség elmélyítése és az egyéni verseny ki- szélesítése vonalán. Rákosi elvtárs megállapította azokat a vétkes mulasztásokat, melyeket a termelés frontján tapasztalhattunk. Pártszervezeteink nem töltötték be szerepüket a termelés vonalán, nem mozgósították a kommunistákat a termelés kérdéseire. Rákosi elvtárs beszéde után komoly mozgalom indult ezen a területen. Üzemi szervezeteket hoztunk létre, így például a salgótarjáni acélgyárban is, ahol eddig nem volt üzemi pártszervezet, sa pártbizottság lakásügyekkel, családi botrányokkal foglalkozott döntően. A bányaüzemeknél sem voltak pártszervezetek és így a Párt nem tudta összekapcsolni a politikai kérdéseket a termelés fokozásával. Népnevelőmunka a területen folyt, függetlenül a termelés területén felszínre jött hibáktól. Az üzemek dolgozói, kommunistái, széles területen indítottak mozgalmat az egyéni munkaverseny kiszélesítése, a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Azonnal jelentkeztek is nagyszerű eredmények. Az üzemek egymás között versenyeztek abban, hány egyéni versenyző van üzemükben. A pártszervezetek kezdtek foglalkozni a termelés kérdéseivel és azonnal mutatkoztak a hibák is a jó eredmények mellett. Például a salgótarjáni tűzhelygyárban az elmúlt év októberében nem lehetett megtalálni azokat, akik felelősek a termelésért. Egymásra tologatták a felelősséget, nem volt egyéni felelősség. A munkaátvételnél is hibák mutatkoztak, ami elkeserítette a dolgozókat. Hibák mutatkoztak a bányákban is, ahol hosszú ideig az volt a vélemény, hogy nem lehet bevezetni az egyéni versenyt. De mutatkoztak a hibák az ellenőrzés vonalán is, s előfordult olyan eset, hogy a dolgozók elvállalták, hogy idő előtt befejezik hároméves tervüket, s majd később kiderült, hogy azt már a határozathozatal előtt befejezték. Az egyéni verseny kiszélesítésének még nagyobb lendületet adott Sztálin elvtárs 70. születésnapja. Napról napra születtek meg az egyéni versenyfelajánlások, széles tömegmozgalommá fejlődött az egyéni munkaverseny. Napról napra születtek a jobbnál jobb eredmények üzemek? ben, bányákban, földeken. Például Ballon József mátranováki bányász mindjárt az első napokban 540 százalékra teljesítette normáját. Hasonló eredményt ért el a salgótarjáni acélgyárban, Kovács Vince elvtárs, aki 307 százalékos eredményével lett első. Helytelen volna, ha nem említenénk meg azt a sokszáz 150—200 százalékos eredményt, amit a lelkes dolgozók sztálini munkaíelajánlásokban elértek. A parasztság is felzárkózott az ipari munkások nagy lendületéhez. Komoly fejlődésnek indult a szocialista szektor megerősödése, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek száma pedig megnövekedett. Pártunk komoly, mélyreható felvilágosító és szervező munkájának tudható ez be. De komoly részük van ebben a Szovjetunióban járt parasztküldöttség tagjainak is. A parasztság napról napra látja, milyen segítséget nyújt neki a munkásosztály, hogyan segíti munkájában, boldogulásában a Párt és látja, hogy boldogulásának egyetlen útja a mezőgazdaság, szocialista termelésre való áttérése. Dolgozó parasztságunk határtalan lelkesedéssel vett részt a népfrontválasztásokon, kapcsolódott be a szocialista szektor kiszélesítésének munkájába,, teljesítetté terménybeszolgáltatási kötelezettségét abban a tudatban, hogy beszolgáltatásával erősíti hazánkat, s hozzájárul hároméves tervünk sikeres befejezéséhez. A parasztság nagy lelkesedéssel és szeretettel fogadta a Szovjetunióban járt küldötteket. Ez a lelkesedés megmutatta, hogy a parasztságunk érdeklődik a mezőgazdasági termelés megjavításának lehetőségei iránt. Kíváncsiskodók ezrei kérdésekkel halmozták el a Szovjetunióban járt küldötteket. Még nagyobb lelkesedéssel vett részt dolgozó parasztságunk a tervkölcsönjegyzésben. Bizonyítva azt, hogy megértette az ötéves terv jelentőségét, tudatában van . annak, hogy az ötéves terv tudja -csak megoldani mindazokat a problémákat, amik a parasztság életének megjavítását illetik. A parasztság a munkásosztály segítséget élvezi a gépállomásokon keresztül is. Megyénk területén megszaporodtak a traktorok, a gépállomások, gépi munkával,, szakemberekkel sietnek segítségére az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztnak. A dolgozóparasztság öntudatát bizonyítja már az is, hogy a gépi erővel megművelt földek 350 százalékkal szárnyalták túl az előző évet. Nagy segítséget jelentett a dolgozó parasztság fe.é a gépállomások politikai és kulturális munkája is. Állami gazdaságaink is •'komoly fejlődést ériek el, s példaképei lettek a parasztságnak az állami gazdaságok dolgozói. A dolgozó parasztság növekvő öntudata megmutatkozik • falusi osztályharc kiéleződésében és egyre eredményesebb az a harc, amit dolgozó parasztságunk a falusi kulák- ság és a klerikális reakció befolyása ellen vív. Csak említsük meg a sok közül Dejtár és Érsekvadkert községeket, ahol a dolgozó parasztság leleplezi az őszi szántás-vetés munkálatait szabotáló kulákokat, s a leleplezés során maguk a dolgozó parasztok tárgyalják meg a kulákság törekvéseit, éppen a dolgozó parasztság munkájának megaka iály-^zá: 'óan De beszélhetnénk arról a versenyről, mely a dolgozó parasztság között terjed az őszi szántás-vetésben. Versenyben vannak a járások, községek, de egyénileg gazdálkodó parasztok is. Például a mélyszántási versenyben már november első felében több község között Dejtár község is élre tört. Mindezek az eredmények csak alapos és mélyreható politikai felvilágosító munka következményeként születhettek meg. A választások nagyszerű sikere, hároméves tervünk időelőtti., sikeres befejezése, az ötéves tervköicsönjegyzés sikere, a munkatermelékenység fokozása területén elért nagyszerű eredmények mint az ötéves tervünk megindítása, a Sztahánov-mozgatom megszületése és kiszélesítése megyénkben is, Pártunk sikerét. Pártunk megerősödését mutatja. Rákosi elvtárs iebruár 10-i beszéde azonban komoly figyelmeztetés volt arra, hogy fordulatot vegyünk hibáink feltárása felé, a bírálat, önbírálat elmélyítésére párttagjaink között. Rákosi elvtárs február 10-i beszéde feltárta a nógrádmegyei pártbizottság és párt- szervezetek pártmunkáinak fogyatékosságait. Feltárta a Párt és pártonkívüli tömegek kapcsolatának hiányát, s lehetőséget adott arra, hogy irányt vegyünk pártmunkánk fogyatékosságainak kiküszöbölésére. A Központi Vezetőség meghatározta, hogy újonnan kell megválasztani a pártvezetőségeket. A határozat után komoly vizsgálat tárgyává tettük a megyénkben mutatkozó hibákat. A taggyűléseken, ahol a párttagság megvitatta Rákosi elvtárs beszédét, a Központi Vezetőség határozatát, már látszott, hogy a párttagság örömmel, szívesen vette, hogy most már nyíltan bírálhatja a párt- funkcionáriusok, gazdasági íunkeoná- riusok munkáját és ezzel hozzájárulhat a Párt megerősítéséhez. Rákosi elvtárs beszéde hatalmas erőt szabadított fel és mozgósított a pártmunka megjavítására. Ez ez erő azonnal jelentkezett a termelés frontján, a párt- munkában, kulturális életünk fejlesztésében. Pártmunkáink vizsgálatánál Rákosi elvtárs útmutatása alapján láthattuk azt, hogy megyénkben nem egy kiskirály uralkodik, akik megsértve a pártdemokráciát, félelemben tartják a párttagokat, pártonkívülieket. Említsük csak meg Hídvégi Pál acélgyári működését, akitől úgy féltek az acélgyárban, mint régen a kapitalista uraktól. Rákosi eivtárs felhívta a figyelmünket arra a veszélyre, hogy ne bizakodjunk el gazdasági eredményeink láttán. Sztálin elvtárs figyelmeztetése, „akiknek a siker fejükbe, száll”, nem hatolt elég mélyen pártfunkcionáriusaink tudatába és bizony megyénk székhelyén, Salgótarjánban, pártfunkcionáriusaink- kat megtévesztették sikereik. Az elbizakodottság vakká teszi az elvtársakat, ébertelenségre vezet. így történt meg, hogy az ellenségnek komoly lehetőségei voltak a pártunkba való beíurakodásra. Ügy gondolták egyes elvtársak, hogy azok a nagyszerű eredmények, amit ebben a városban elérnek, szükségtelenné teszik az osztályharc fokozását, lehet a babérokon pihenni. Elmulasztották az ipari dolgozók között a politikai felvilágosító munka fokozását, az osztályharc kiélezését, csak az eredményekről beszéltek a hibákról szégyeltek beszélni. Ennek a következményei most érezhetők. Nézzük meg a bányászok között végzett pártmunkát A Központi Vezetőség határozata értelmében létre kellett hozni a bányaüzemi pártszervezeteket. Ez komoly segítséget jelentett a munkaversenylendület fokozása, a munkafegyelem megszilárdítása, a termelékenység emelkedése területén. Az újraválasztás során nem egy bá- nvászpáríszervezetünknét nem lehetett megtartani a taggyűlést, mert nem jöttek össze a bányász elvtársak, vagy még súlyosabb esetben a For- gács-lejtősáknai üzemi pártszervezetnél, ahol ugyan összejöttek az elvtár- sak, de a titkári beszámoló után, amikor meg kellett volna bírálni a régi vezetőség munkáját, amikor az új vezetőséget kellett volna megválasztani, a párttagság több mint fele elhagyta a taggyűlést és azt fel kc'lott függeszteni. Világosan mutatja ez az öntudat hiányosságát, és: azt, hogy az ellenségnek sikerült mélyrehatóan befurakodni nemcsak a dolgozók, de még Pártunk soraiba is. Komoly veszélyt jelentett ezen a területen a bérdemagógia is, mely ellen komoly harcot kellett folytatnunk. Pártvezetőségeink nem voltak elég éberek, nem folytattak kemény harcot a mutatkozó ellenséges jelenségekkel szemben, s természetes, hogy a dolgozók, a pártonkí- vü'.i dolgozók viszonya a Párttal megromlott, megrendült bizalma, s kezdett olyan irányú vélemény kialakulni, hogy a pártfunkcionáriusokat nem lehet bírálni, a hibákat, hiányosságokat nem lehet feltárni. Például előfordult olyan eset, mint Sinka Sándor józseflejtSsi dolgozó esetében, aki nincs megelégedve helyzetével, aki elmondja, hogy ma nem lehet megmondani az igazat, mert abból csak baj lehet. Amikor jobban megnéztük a kérdést, kisült, hogy Sinka elvtárs négy volt párttaggal dolgozott együtt és az ellenség így próbál hangot adni törekvéseinek. Dolgozóink szinte fellélegeztek Rákosi elvtárs beszédének elhangzása után. Most már biztosan tudják, hogy a Pártban fel lehet tárni a hibákat, le lehet leplezni a kiskirályokat, a bérdemagógokat, munkafegyelemlazítókat. Es a dolgozók a termelékenység növelésével adták meg a választ Rákosi elvtársnak. Például február hónapban az acélgyárban Szöliösi István 213 százalékot, Kovács Vince 296 száza- kot ért el. Vagy a gépgyárban Molnár István elvtárs 379 százalékot teljesít, a Józseflejtősben Szabó Imre Ferenc és csapata 201 százalékot ér el. Az üveggyárban Balogh József elvtárs 152 százalékot teljesít. Bizonyítva mindezzel, hogy a pártmunka megjavítása, az éberség fokozása, segíti a termelékenység növelését. A dolgozó parasztság körében is megváltozott a pártmunka jelentősége. Nem egy községben egész községre szóló jelentősége volt az új vezetőségek megválasztásának. A járási konferenciák az egész járás érdeklődése mellett' zajlottak le. Majdnem minden községben a párttagság 80—90 százaléka jelent meg a taggyűléseken, mint Felsőtold, Garáb, Bércéi községekben. De a párttagság résztvesz a régi pártvezetőség munkájának bírálatában is. Építően bírálja a pártvezetöség munkáját, javaslatot tesz a pártmunka megjavítására. Megjavul az ifjak és a nők arányszáma a pártvezetőségekben. Például Bencurfaiván a párttagság azt követelte, hogy a vezetőségbe a termelésben élenjáró gazdákat válasszák be. Vagy Bércéi községben azt vetik fel, hogy a nőknek megfelelő arányszámot kell biztosítani a vezetőségben. Komoly hibák mutatkoztak mag a pártdemokrácia megsértése területén is; Pártonbelüii utasításokkal próbá.koztak a pártbizottságok jó eredményeket elérni. Persze, ezzel azt érték el, hogy a pártmunkát tehernek tekintették a párttagok, s nem szívesen vették, ha pártmegbízatást kaptak. Vagy az utasítgatássa! legtöbb esetben azt érték el, hogy rosszul hajtották végre a kapott megbízatást. Ez a hiba nemcsak az alapszervezeteknél, de a járási, városi és megyei bizottságnál is fennáll. A megyei pártbizottság is például egy-egy párlfeladat végrehajtását szinte percek alatt beszéli meg a járási titkárokkal, elmondva nekik, hogy ezt a pártrriegbí^aíást egy pár óra alatt végre kell hajtani. Vagy előfordult olyan eset is, hogy az egy k területi bizottság a megyei propagandaosztálytól azt a párimegbízatást kapta, hogy sürgősen adja meg az osztálynak, hogy egy év alatt területén hány kisgyülés, röpgyűlés, népgyűlés, vagy pártnap volt, azon hányán vettek részt. Amikor a területi bizottság megkérdezte - a megyeblzo.tt- ságtól, hogy ez mikor kell, az elvtársnő 'azt válaszolta, délután fél 2 órakor, hogy bizony ez már déli 12 órára kellett volna. Természetesen, a területi bizottságok hasonlóan, járnak el az alapszervezetek felé, mert hiszen ezt tanulják a megyei pártbizottságtól. A Központi Vezetőség határozata és annak végrehajtása határozza meg a megyei küldöttkonferencia feladatait. Az új választmány a megye legfelsőbb pártszerve lesz. Az új választmány csak akkor fogja tudni funkciójáé betö.teni, ha arra az alapszervezetekt'ól megjelelő támogatást kap. A megyei pártvá.aszt- mányt nemcsak) a párttagoknakde a dolgozók legszé.esebb rétegeinek is támogatni kelL Erezze minden dolgozó, hogy életében, munkájában fontos állomást jelent a megyei választmány megválasztása. Induljon meg dolgozóink között, párttagjaink között szélesen terjedő mozgalom a Központi Vezetőség határozatának ismertetésére, tegyék a megyei küldotí- értekezleiet egész megyénk dolgozói előtt jelentős eseménnyé. Induljon meg az üzemekben, a földeken, a hivatalokban, a kereskedelem területén a munkafeiajántás, a küldöttértekezlet sikere érdekében. A küldöttértekezlet feladata az tesz, hogy feltárja a megyénk területén ügy a politikai, mint a gazdasági termeten hibáinkat, fogyatékosságainkat és meghatározza a hibák kijavításának útját. Ez az ül Pártunk megerősítésén kérésziül vezet. A Párt és a pártonkívüli tömegek kapcsolatának megjavításán keresztül, a munkatermelékenység fokozásán keresztül. Sztálin elvtárs mondotta: „Hadd tárja fel a Párt, hadd tárják fel á bolsevikok, hadd tárja fel országunk minden becsületes munkása és dolgozója munkánk hiányosságait, építésünk hiányosságait. Hadd jelöljék meg hiányosságaink felszámolásának útjait, hogy munkánkban, építésünkben ne legyen fennakadás, mocsár, korhadás, hogy egész munkánk, egész építésünk napról-napra jobbra váljék és siker rőt-siker re haladjunk."
