Szabad Nógrád, 1950. június (6. évfolyam, 22-25. szám)

1950-06-17 / 24. szám

VI. évfolyam 24. szám.

Megalakult a Megyei Tanács

\ jövőévi kenyérért

Vasárnap avatják a Pártoktatók Házát

Ara 50 fillér

1950 június 17

Fariunk és Rákosi elvlárs irányításával ismét hatalmas lépést tettünk előre

A megyei küldöttkonferencia kiértékelte a megy ebizottság munkáját és megszabta a következő feladatokat

asárnap ült össze Pártunk nögrádtnegyel küldőt- ’ telnek konferenciája. A konferencia feladata volt megválasztani a megyei választmányt.

Rákosi elvtárs február 10-i beszédében bejelentette, hogy Pártunkban az. alapszervezetektől kezdve egészen a megyei választmányokig, új választáson keresztül felfrissítik a vezetőséget, aminek eredménye lesz a dolgozó tömegekhez való kapcsolat elmélyülése, a kritika- önkritika kiszélesedése. Az alapszervezeti, járási és üzemi pártvezetőségek megválasztása után került sor megyénk irányító szervének, a szocializmus építéséért harcoló élcsapat vezérkarának, a Párt megyei legfelsőbb szervének megválasztására.

Az acélgyár kultúrterme feldíszítve várta a küldötteket. Lenin. Sztálin és Rákosi elvtársak arcképei tekintettek le a falról, köröskörül vörös drapériával szegélyezett és díszített teremben ünnepélyes, és a választás

komolyságának megfelelő hangulat mutatta, hogy most valóban a megyénk dolgozóinak legjobbjai tanácskoznak.

Pártunk minden megmozdulása, a pártélet fejlesztése és. építése nemcsak a kommunisták ügye, hanem az egész dolgozó népé. Ezt bizonyítja, hogy a küldött-konferenciát az egész megye dolgozóinak lelkes készülődése kisérte. Munkafelajánlások születtek, a értekezletre pedig táviratok tömegei érkeztek, kifejezve ebben megyénk dolgozói jókívánságaikat a konferenciának és sok sikert a munkához.

Az elnökség megválasztása, illetve a megnyitó beszédek után Bottyán elvtárs megyei titkár kezdte meg beszámolóját, hogy a megyebizottság egyéves munkájáról. eredményéről és hiányosságairól beszámoljon, valamint megjelölje azokat ■ a döntő feladatokat, amelyek előliünk állnak, *

Megyénk ipari és mezőgazdasági helyzete

Botlván elvtárs bevezetőiében rámutatott arra, hogy nemzetközi viszonylatban a két táboron belül jelentős erőeltolódások jöttek létre a béketábor javára. Az imperialisták gazdaságilag és politikailag függővé teszik csatlósaikat, .az Egyesült Államok egy háborús tömbbe tömöríti a marshallizált országokat az ő vezetése alatt, ami növeli a háborús veszélyt. A béketábor minden harcosa, dolgozója tudja, hogy olyan ügynek a harcosa, amelynek igazáról meg van győződve és saját érdekeiért harcol.

Ezekután a belpolitikai helyzetről beszélt:

— A nemzetközi helyzet kihatása a mi országunkon belül is mozgásba hozta a két tábor erőit. A békéért folyó harc politikai és gazdasági harcunk súlypontjává vált. A Tájékoztató Iroda magyarországi ülésszaka főfeladatunknak jelölte meg, hogy a békéért folyó harcot tömegmozgalommá kell fejleszteni. Országunk dolgozó népe békeívek aláírásával, békebizottságok megalakításával tett hitet a béke megvédése mellett. Megyénk lakosainak 85—90 százaléka írta alá a békeívet és 645 békebizottság alakult. A békefront reánkeső szakasza különösen fontos és veszélyes. mert közvetlen olyan országgal vagyunk határosak, ahonnan Tito, az amerikai háborús uszítok láncos kutyája vicsorítja fogát. Éppen ezért fokozni kell az állandó harcot a háborús uszítok táborának minden beavatkozó kísérlete ellen. Le kell leplezni és fel kell számolni a háborús uszítok ügynökeit,

Fejleszteni kell véderőnket, hogy ne kerüljünk csábító helyzetbe az imperialisták számára, még energi- kusábban és erőteljesebben kell folytatni a gazdasági építőmunkát, ötéves ' tervünk végrehajtását, még szorosabbá kell tenni viszonyunkat a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal, a kapitalista országok dolgozóival, a világszerte fejlődő békeinozgalom- mal.

A továbbiakban ismertette Bottyán elvtárs megyénk helyzetét, összekapcsolva a K V. május 31. határozatával.

— Megyénk ipari termelését vizsgálva, minden fontosabb üzemünk teljesítette hároméves tervét, globálisan 103—107 százalékra, csak az acélgyárban volt eltérés. Ha legfontosabb üzemeinket vizsgáljuk,, látjuk ezen a téren is a fejlődést. Üzemeink az 1-949 és 1950 első negyedévét összehasonlítva a bányaüzemeink ez év első negyedévét 103.1, az acélgyár 112.7, a gépgyár 107.3, az építészet pedig 120 százalékkal teljesítette túl a tervét felemelt tervelőirányzat mellett

— Az eredményeken felül azonban súlyos hibák is jelentkeznek a tervfegyelem lazulása, a mennyiségi termelésen túl főleg a minőségi, a határidő és az önköltségcsökkentés kérdésében. Amikor termelésünk bizonyos része külföldi kivitelt képez, a lossz, vagy, későn leszállított áru

—1 rontja népi demokráciánk jó hírét, zavarja a velünk szövetséges népidemokratikus országok gazdasági termelését és építését. Az acélárugyárban az átlagselejt 1.36 százalékról 1.43 százalékra emelkedett. Sokkal súlyosabb a helyzet a termelékenység alakulásánál. Az országos kimutatás szerint a 100 forint kifizetett munkabérre eső termelési érték 2 forinttal csökkent. Nálunk a bányák, az építkezés és az erőmű kivételével emelkedés mutatkozik.

—- Amíg országosan gyáripari termelésünk 9 százalékkal emelkedett és a termelési érték 100 forint kifizetett munkabér mellett 2 forinttá! csökkent, addig, az életszínvonalunk 17 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy

az ötéves tervben előirányzott élet* színvonal emelkedést az első év negyedévében 50 százalékra teljesítettük.

Ez azt jelenti, hogy feléljük jövőnket, megesszük azt a borjút, aminek jövőre tejet kellene adni, s ez általánosan is értendő. Ez év első negyedévében a múlt év első negyedévéhez viszonyítva az acélgyárban a béremelkedés 30, a gépgyárban 30, a bányáknál 1.2, az építkezésnél pedig 15 százalékos. Szembetűnő a bányászok bérezésének lemaradása, amelyet most közvetlen Rákosi elvtárs vett a kezébe és különös gondot fordít rá.

A darabbérezés bevezetése általános megnyugvást keltett, ki/eíe a műszakiakat, akiknél ezzel különösen megnőtt az egyéni felelősség kérdése. De ez egyben felszínre hozta az ellenség támadását a. bérezés, a normacsalás vonalán, ahol az ellenség ügynökei, főleg a'jobboldali kizárt szoedemek új frontot -nyitottak. Dolgozóink segítségével és támogatásával lelepleztük és súlyosan megbüntettük őket. Az acélgyárban Darázsi és társait, a gépgyárban á kétezer forintos esalást és a nagvbátonyi betegcsalót.

Beszélt ezután Bottyán elvtárs arról, hogy

Salgótarján megyei székhellyé való alakulásával hatalmas építkezéseket hajtunk végre, valamint arról, hogy ez évben 15 községbe vezetik be a villanyt.

A közellátásunkban mutatkozó zavarok a tervszerűtlen munka és a vásárlási pániknak tudható be.

— Demokráciánk egyik főfeladata a szocializmus alapjainak lerakása falun. Ma már megyénkben 31 hármas és négy kettes típusú tszcs működik, több, mint 5 és félezer katasztrális hold földön, 875 taglétszámmal.

Az előző évhez viszonyítva a földterület kilencszeresére, a -létszám közel tízszeresére emelkedett. Már most sok községben csoportosan várják a gazdasági év befejeződését, hogy megalakítsák a termelőszövetkezetet. A múlt évben a csoportok termésátlaga 20—30 százalékkal felülmúlta az egyéni gazdálkodók terméseredményét. Igen jelentősek megyénk mezőgazdaságának minőségi fejlődése szempontjából az állami gazdaságok működése.

Gépállomásaink a tavaszi munkáknál több, mint 13 ezer katasztrális holdat szántottak fel. Az elmúlt évben 21 községben hajtottunk végre részleges tagosítást. A terménybegyüjtésnél második helyen végeztünk, amiért kormányzatunktól. egy 5 ezer forintos könyvtárat' kapott megyénk. A megye- bizottság munkájában a parasztság lebecsülése megmutatkozott abban is, hogy mégyénk szántóföld területének csak 2.2 százalékán folyik társasgazdálkodást és. ezzel így országosan az utolsó helyen vagyunk.

Páriiink a feladatok, végrehajtásában

A mezőgazdaság és ipar helyzetének megvizsgálása után Bottyán elvtárs rátért Pártunk helyzetének és munkájának ismertetésére.

— Szükséges, hogy röviden megnézzük Pártunk fejlődését a felszabadulás utáni időben. A felszabadulás után, a 45-ös választásokon Pártunk 75 százalékos többségben a megye döntő politikai tényezőjévé vált. Ez elbizakodottságra adott okot. Az ellenség ezt látva, igyekezett beépülni Pártunkba. Az ellenség talált is utat a Pártba. Ezt bizonyítja, hogy a sziráki járási titkár Regőczi Kiss Zoltán volt, aki annakidején résztvett a fasiszta Magyar Futár szerkesztésében, vagy Kun Barna, Salgótarján város főjegyzője, aki a Prónai-különítménynek volt a tagja. A Szőnyi-féle káderpolitika még inkább lehetővé tette az ellenség munkáját. Az ellenség kihasználva vezető kádereink emberi gyengeségét, erősítette az egyéni kultuszt, csökkentette a Párt forradalmi harcát. Az egyesülés némileg javított ezen a helyzeten.

— Döntő szempont még káderpolitikánkban, hogy a megyebizottság nem vette figyelembe paraszti vonalon kádereink felkutatását, ahol most igen szűk keresztmetszet mutatkozik.

Beszélt ezután Bottyán elvtárs a megyebizottság átszervezéséről, az új munkamódszerekről és a munkamenet javulásáról. Rámutatott a tagfelülvizsgálások eredményeire. így kitért a munkásosztály vezető szerepének helytelen értelmezésére, amikor az ipari dolgozók rovására túlzottan bevontuk a bányászokat, valamint arra, hogy lebecsültük az ellenséget.

— Nem foglalkoztunk a párttagsággal, a dolgozó tömegekkel, a káderek utánpótlásának kérdésével.

Az éberség, a politikai színvonal nem volt kielégítő, a káderek beállításánál nem voltunk elég igényesek. Nem egy esetben nem kérdeztük meg az illetékes szerveket és úgy állítottuk be a kádereket, A politikai ne velőmunka, az

elmélet és szakmai kérdés lebecsülése méginkább növélte a hibákat.

Megmutatkozott ez a tagosítás, a terv- kölcsönjegyzés és a békeívek aláírásánál is. Ehhez hozzájárult még az is, hogy a munkát kampányszerűen végeztük, nem kapcsoltuk össze a pártépítés feladatával. Nem egy esetben maga a megyebizottság egy-egy osztálya külön-külön vitte a feladatokat. Felütötte a fejét az egyénieskedés, a személyi kultusz, az alsóbb káderek. lebecsülése, a parancsolgatás, a fentről való utasítás, a hivatalszerű intézkedés. Pártunk segítségével sikerült ezeket a hibákat felfedni és felszámolni.

— Nagy gondot fordítunk a tag és tagjelölt felvételnél az egyénenkénti elbírálásra. Mégis súlyos hiányosságként mutatkozik, hogy nem folyik tervszerűen a munka, a szociális összetétel megjavítása, főleg az ifjúság, a parasztság és az értelmiség vonalán.

— A pártépítés másik kérdésével, a vezetőségek újraválasztásával is szeretnék foglalkozni, amelyek jelentős minőségi változást eredményeztek.

Az újraválasztó taggyűléseken a kritika és önkritika egyre szélesebb körű alkalmazása szorosabbra forrasztotta a párttagság és a pártvezetöség viszonyát. Friss erők kerültek a vezetőségekbe, a pártvezetőség beszámolt munkájáról, szabadon megnyilvánult a bírálat, a feladatokkal együtt nevelődtek a káderek, tagságunk érezte, hogy kezd gazdájává lenni a Pártnak, felelősséget érez a párt- munka iránt.

A Központi Vezetőség határozatának végrehajtása egész sor hiányosságokat hozott felszínre, ahol politikailag nem megfelelően készítették elő a taggyűléseket és a tagság passzív volt, vagy éppen nem jelent meg. Különösen felmerült ez bányaüzemeinknél, ahol felszínre került a bérdemagógia, a jobboldali szociáldemokraták és a klerikális reakció befolyása. Azt tapasztaltuk, hogy a területi pártbizottságok nem adnak elég segítséget az új vezetőségnek. Nem elég szoros a kapcsolat, bizonyos futárszolgálatot töltenek be elvtársaink. A Központi Vezetőség külön felhívta figyelmünket, hogy milyen veszéllyel jár,J ha a tömegek véleményét semmibe vesszük. Meg kell mondani, hogy a tömegszervezeteinkkel való kapcsolat, a pártonkívüliek véleményének felszínrehozása pártmunkánk egy-egy gyenge területét jelenlétté. Tömegszervezeteink a Párttól elszakadva, nem a Párt irányítása alatt végezték munkájukat A nem megfelelő irányítás és ellenőrzés miatt még ezen a téren javulás nem következett be és ezért további pártmunkánknak ez egyik súlypont-feladata.

Megyénk pártoktatásáról beszélve, Bottyán elvtárs rámutatott, hogy'oktatási munkánkban nincs elvi irányítás, az iskolából kikerült kádereket nem használjuk helyesen fel. A megyebizottság nincs tájékozva a megyében jelentkező elvi problémákról. Ebből ered aztán a parasztság lebecsülése, a tömegekkel való kapcsolat lazasága, vagy az, hogy nem ismerjük eléggé a klérus munkáját. Hiba, hogy pártfunkcionáriusaink lebecsülik az elmélet jelentőségét, ez aztán az ellenőrzésben is megmutatkozik. Nem vettük fel a harcot a szemináriumi lemorzsolódások ellen.

Sikerrel vette fel ez ellen a harcot az acélgyár, ahol, ha valaki elmarad a szemináriumról egy háromtagú bizottság keresi fel

és elbeszélget vele.

— Igen súlyos a hiányosság bányaüzemeinknél. Kevés a szeminárium, nagy a lemorzsolódás. Maguk a funkcionáriusok sem vesznek részt az oktatáson. így fordul elő aztán, hogy nem tudják felvenni a harcot a jobboldali szociáldemokraták, a klerikális reakció ellen. Ugyanígy áll a helyzet az építkezéseknél i&

— A népnevelőmunka üzemeinkben és falvainkban igen el volt és részben még el van hanyagolva. Nem használtuk fel eléggé népnevelőinket az előttünk álló feladatok Végrehajtására. Egy-egy kampány idején igen sok aktívát mozgósítottunk, aminek' meg is van az eredménye. így a választásoknál, vagy a békeívek aláírásánál. Hiba azonban, hogy hiányzik a népnevelőkkel való állandó foglalkozás. Népnevelőink' az ellenség uszályába kerülnek, ahelyett, hogy az ellenséget felszámolnák, megalkusznak velük. Az agitációban igen nagy jelentősége van az üzemi népnevelő munkának.

Nem használtuk ki eléggé a munkaverseny eredményeinek népszerűsítését, a szemléltető agitációt, a „villámot”, a faliújságot, még kevésbé azt, hogy a népnevelők egyénileg is foglalkozzanak a hozzájuk beosztottakkal.

A sajtómunka terén javulás mutatko^ zik. Amíg tavaly négy főre jutott egy újság, most három főre. Emellett nagy hibák is vannak. Igen súlyos visszaesés mutatkozik a Szabad Nógrádnál és csökkent a Szabad Föld is. Sajtómunkánk lemaradása csak nehezíti munkánkat, mert elhanyagoljuk azt a lehetőséget, amelyen keresztül állandó kapcsolatot tartunk a tömegekkel.

Beszélt Bottyán elvtárs arról, hogy pártmunkánk megjavításának egyik legfontosabb feladata a kádermunka hiányosságainak felszámolása, amihez Pártunk központja komoly segítséget adott.

— Kádermunkánk legnagyobb hiányossága a paraszt- és műszaki káderek elhanyagolása, a káderekkel való egyéni foglalkozás hiánya! Nem foglalkoztunk az utánpótlásnál a merészebb káderpolitikával. Kádermunkánk hiányosságát mutatja az is, hogy még ma sincs két járásunkban titkár, hiányosak járási bizottságaink, sot a megyebizottság egyes osztályain is mutatkoznak hiányosságok.

Hajtsuk, végre jól feladatainkat

— Látjuk tehát azt, hogy az elért eredmények mellett még igen komoly hiányosságok vannak. A megyebizottság még nem egészen gazdája a megyének. Hogy kitűzött célunkat elérjük, a megyebizottság szükségesnek látja a Központi Vezetőség február 10-i és május 31-i határozata alapján, a következő feladatok megvalósítását:

1. Felszámolni a munkásosztály helytelen értelmezését és megfelelő, becsületes, jó káderekkel erősíteni a pártapparátust, ipari dolgozókkal és különösen a parasztság, valamint az értelmiség soraiból felszínre hozni a |ó fiatal kádereket

2. A pártépítésben tovább kell javítani azt a munkát, amelyet a vezetőség újraválasztásánál elértünk, tovább kell fejleszteni a kritika, önkritika módszerét és rajta kell lenni azon, hogy párttagságunk szociális összetétele a parasztság, az ifjúság, a nők, az értelmiség legiobbjaival tovább javuljon.

3. Termelésünk vonalán meg kell javítanunk a munkafegyelmet, fel kell számolni a bérezés és a normamegállapítási munkák vonalán fennálló lazaságokat és hiányosságokat, komoly harcot kel! indítani a jobboldali szociáldemokraták támadásai ellen. Népszerűsíteni kell a darabbérezést és széleskörű felvilágosító munkát kell ennek érdekében kifejteni. Meg kell szilárdít