Szabad Nógrád, 1950. június (6. évfolyam, 22-25. szám)

1950-06-03 / 22. szám

SZABAD NÓGRAD tOJW) június % Az államhatalom helyi szervei a Szovjetmsióhaa A Szovjetunió szövetséges és auto­nom köztársaságaiban a közigazgatás munkáját területi beosztásuk szerint a dolgozók küldötteinek területi, körzeti, kerületi, városi és falusi szovjetjei (tanácsai) intézik. A Szovjetunióban az államhatalomnak kb. 84 ezer ilyen he­lyi szerve van. ... A helyi tanácsokat a lakosság két évi időtartamra, az általános választó jog alapján, titkos szavazással vá lasztja meg. Mindenki, aki 18. életévét betöltötte és választójoga van, meg­választható küldöttnek, a helyi ta­nácsba. A Szovjetunió Alkotmányának meg­felelően a helyi tanácsok vezetik a kör zeíükbe ■ tartozó terület politikai, gaz­dasági és kulturális életét. A helyi ta­nácsok biztosítják az államrend és a polgárok jogainak védelmét, segédkez­nek az ország védőképességének meg­erősítésében, megvalósítják a helyi gazdasági és kulturális építő feladato­kat, meghatározzák a helyi költség- vetést. A tanácsoknak — sem feladataiknál, sem hatáskörüknél fogva — semmi kö­zös vonásuk nincs a burzsoá helyi ön- kormányzatokkal, amelyek teljes egé­szükben alá vannak rendelve a köz­ponti hatalomnak és a kapitalista bü­rokratikus gépezet toldalékévá sül­lyedtek. A dolgozók küldötteinek taná­csai az államhatalom valódi szervei, amelyek kifejezik és képviselik a dol­gozok tömegeinek, a népnek az érde­keit A helyi' tanácsok szerkezetét, jogait és kötelezettségeit a Szovjetunió Al­kotmánya határozza meg. A tanácsok ülésszakai a következőkép oszlanak meg: a területi tanácsokat évente leg­alább négyszer, a körzeti és kerületi tanácsokat legalább havonta egyszer összehívják. __ A tanácsok végrehajtó-rendelkező szerve a végrehajtó bizottság, amely elnökből és helyetteséből, vagy he­lyetteseiből, titkárból és tagokból áll. A végrehajtóbizottságok vezetik a min­dennapos politikai, gazdasági és kul­turális élethez tartozó ügyeket a ta­nácsok ülésszakai közti időszakban, a tanács és az államhatalom fölöttes szerveinek határozatai alapján. A végrehajtó bizottságok egész te­vékenységükről számadással tartoznak 1 a tanácsnak, mely őket megválasztotta és a dolgozók küldöttei felsőbbíokú tanácsa végrehajtó szervének. Ez bizo­nyítja, hogy az állami intézkedéseket a helyi sajátosságok figyelembevételé vei hajtsák végre. A tanácsok megalakítják a végre­hajtó bizottságok ügyosztályait és igazgatóságait, így a népoktatási, egészségvédelmi, társadalombiztosítási, városgazdasági, kultúráiis-íel világo­sító, helyi ipari, kereskedelmi, mező- gazdasági, pénzügyi és egyéb ügyosz­tályokat, igazgatóságokat. Az ügyosz­tályokat a szükségleteknek megfelelően hívják életre, kis települések tanácsa: nem is alakítanak ilyeneket. A végrehajtó bizottságok ügyosztá­lyai és igazgatóságai alá vannak ren­delve a tanácsoknak és azok végre­hajtó bizottságainak, továbbá a meg­felelő minisztériumoknak, vagy a dol­gozók küldöttei felsőfokú tanácsa vég­rehajtó szervének, A tanácsok a küldöttek közül állandó bizottságokat választanak a tanács munkájának gyakorlati támogatásai a Szokás szerint a következő bizottság d kát alakítják meg: költségvetési, népok­tatási, egészségvédelmi, kereskedeir li, kuitúráiis-fe!világosító, lakásügyi, ipa i, mezőgazdasági. Az állandó bizottságik ellenőrzik a végrehajtóbizottsági >k ügyosztályainak munkáját, segítség :t nyújtanak, véleményezik a tanácsi! előterjesztendő javaslatokat, felüiviz» gáiják a tanács határozatainak végié hajtását és közreműködnek abba hogy e határozatokat az életbe áti fessék. A bizottságok figye'emmel sérik a dolgozók igényeit, átveszik j vaslataikaí és indítványt tesznek a t nácsoknak vagy azok végrehajtó l i zottságainak: A bizottságok munka t: ról beszámolnak a tanácsok előtt Mit dennapos munkájukba bevonják a dol­gozók széles tömegeit. A dolgozók küldötteinek tanácsai egész tevékenységükkel aiátámaszti azt a lenini útmutatást, hogy a taná­csok az államhatalom állandó egyetlen alapjai a Szovjetunióban. Június 15-én kezdi működéséi a megyei tanács A megyei tanács az államhatalom helyi szerveként I960 június 15-én megkezdi működését. A tanács és a végrehajióbizoítság a következő szer­vek tennivalóit látja el: megyékben a főispán és a -megyei önkormányzat összes szervei, Országos Tervhivatal. Központi Statisztikai Hivatal, Munka­erőtartalékok Hivatala kirendeltségei, Pénzügyigazgatóság, Mezőgazdasági Igazgatóság, Földhivatal, AMG al­központja, Kereskedelmi Igazgatóság, Allamépítészetj Hivatal, a Népműve­lési Igazgatóság megyei szervei. Tan­kerületi Főigazgatóság, Sporiíelügyeiő- ség. Szociális Felügyelőség, Tisztifő­orvos. A tanácsváíasztások megtartásáig a Népfront javaslatára küldik a ta­nácsba a tagokat. A nógrádmegvei tanácsnak 81 tagja lesz, amig a vég­rehajtóbizottságban 13-an foglalnak helyet. A tanácsok eíső ülésüket június 15-én tartják. A továbbiakban a tanács a szükséghez képest, de legalább h|a- romhavonként tartja üléseit. A végije- hajtóbizoítság hetenként ülésezik. A törvény értelmében a tanács mű­ködési területére kiterjedő hatállyal helyi jellegű szabályrendeleteket hoz­hat. A tanács a szabályrendeletekbe foglaltak megtartását 300 forintig ter­jedhető birság megállapításával bizto­síthatja, vagy a rendelkezések meg­szegését kihágásnak minősítheti. A tanács működési területére kit^r* jedő hatállyal költségvetést készít.' A tanács irányítja a hatáskörébe rendelt vállalatokat is, amelyeket a Népgazda­sági Tanács határoz meg. Külön rän­delet szabályozza a tanács alá nqm tartozó államigazgatási szerveket. A megyei tanács munkájának rnelg- kezdésétől a törvényhatósági jogú városok azonos jogállásúak a megyei városokkal. A tanácsok hatásköréről szóié ren­delet életbelépéséig az érvényben lévő jogszabályok szerint kell eljárni. A bürokrácia a munkaverseny akadályozója Sztálin elvtárs írja: „A szocialista munkaverseny feladata, hogy szét- tépje a bürokratikus kopekeket, hogy széles terei nyisson a dolgozók kezdeményezésének, hogy felszínre l.ozza azokat az óriási * erőtartalé­kokat amelyek a szodalizmus mé­lyén fekszenek■[’ Nern lehet egymással összzegyez­teUii a versenymozganna.í és bü­rokráciát. Nem tehet í wraclaimi, nem iehet haladó az, ami tii'unkJa- Ukus. Megyénkben is kár a munka- versenynek szép eredményei vannak és széles tömegeket mozgósít, azonban igazán széles tomcsmozga- lorrnná a bürokralÍK js sz rvezés miatt nem tud kifejlőd .ii- A bü­rök! ácia egyik általános megnyilvá­nulása, amikór a munkaversenyt íróasztal mellől próbá'ják irányí­tani. Tízszer is összehívnak c-’íy ér­tekezletet. ahelyett, hogy .. helyszí­nen adnának segítséget. A termelési bizottságok egynéhány üzemtől el­tekintve, általában nem működnek, semmiféle aktív tevékenységet nem folvíetnak. A termelési értekezletek megszervezésében a szakszervezeti b'zalmiák egyáltalán nem működ­nek közre. A munkaverseny meg­szervezésénél a legtöbo h;l/en a termelési felelő« teljesen egyedül dóim zik, ami rá is nvomja bélye­gét az egész munkájára. Megyénk üzemeiben ezen a vo­nalon alacsony az ideológiai szín­vonal, nem ismerik a verseny szer­vezésével kapcsolatos kérdéseket. Lebecsülik a tömegekkel való kapcsolat fontosságát és a dolgo­zóktól elszakadva szervezik a ver­senyt. Ezt bizonyítja, hogy a ter­melési értekezleteken kevés voit a felajánlás és az sem volt elég kon­krét. mert nem tűztek megfelelő célokat a dolgozók elé. Számos üzemben található versenyiroda, ahol 3—4 munkatárs dolgozik a ter­melési felelős mellett és a sok akta mögött valósággal elvesznek, n«m ismerik fel a verseny és a termel«* emelésének politikai jelentőségét A bürokrácia egész szorosan kap­csolódik a szindikalizmushoz. a Párttól való elszakadáshoz, ami ma­gával hozza az éberség hiányát Is- Az így kialakult szakszervezeti bü­rokrácia elveszi a dolgozók munka­kedvét és lendületét, gátlójává vá­lik a tömegek kezdeményezésének és fejlődésének. Megállapíthatjuk tehát, hogy a bürokratikus v-'rseny- szervezés az ellenség módszere. A bürokrácia megszüntetésére fel­adatul áll előttünk az elméleti szín­vonal emelése, az elmélet és a gya­korlat összekapcsolása- A szakszer­vezeteknek több figyelmet kell for- dítani aktívái felé, az üzemi ver­senyirodák felszámoláséval pedig megszüntetni a bürokrácia meleg­ágyát. Nem elég csak foglalkozni a bürokráciával, hanem harcolni is kell minden megnyilvánulása ellen. Le kell leplezni azokat, akik tudato­san vagy tudat nélkül a bürokrácia malmára hajtják a vizet. A kritika és önkritika fegyverének helyes al­kalmazásával tudjuk csak kiküszö­bölni azokat a hibákat, amelyek a bürokráciából származnak. Mindezek a feladatok elvégzése nem lehet kampányszerű- Állandó­nak és erőteljesnek kell lennie a bürokrácia elleni harcnak, hogy ez­zel a dolgozók között meglévő kez­deményezést felkaroljuk és a ver­senyt valóban a szocializmus építé­sének kommunista módszerévé tegyük. Kristóf Em5, SZOT megyei termelési felelős. Zagyvapálfalván nem ismerték fel az ifjúság hatalmas erejét Zagyvapálfalva-bányatelepen igen jelentős ifjúság van. A bányatelepi SZIT-szervezet, a bányatelepi ifjúsági zenekar és a íelsőfaiusi SZlT-szer- vezét van itt együtt. Ezenkívül van­nak fiatalok jelentős létszámmal, akik sehova sem tartoznak, csak csellenge­nek az életben céltalanul. Ezek a fiata­lok tényleg nem tartoznak sehova? Vagy mi okozza a passzivitásukat? Valószínű nem az öntudatuk, de nem is a pártszervezet jó irányító munkája Meg kell keresnünk az okot. Ezért néz­tük meg először a szervezett ifjúság­iiéi a hibák gyökerét. Az ifjúsági szer­veinknek a pártszervezet irányításával kellene működni. A párt-és a szakszer­vezet vezetői beburkolóznak és nem mulatják az irányt a szervezet ifjúsá­gának. 'Egyszóval nem támogatják azok munkáját, így az ifjúság nem tudja, mi a kitűzött cél, ami felé halad- niok kell. Pedig szükség lenne, hogy a párt- s a szakszervezeti vezetők szocia­lista szellemben, szilárd helytállásra, észszerű munkára, tanulásra serkentsék az ifjúságot, hogy meg tudják állni he­lyüket a dolgozó népünk ellenségei el­leni harcban. Vagy nem veszi észre a pártszervezet az ifjúság áldozatkész forradalmi energiáját? Talán lebecsüli azt. Helyesebb lenne, ha fokozottabb gonddal figyelnék az ifjúság munká­ját. Napirenden meglátogatnák őket, gondoznák, mint az új élet palántáit. A felmerülő problémák leküzdésében se­gítséget nyújtanának és megmutatnák nekik azt az irányt, amelyen a Szovjet­unió hős if júsága halad. Ezek a szem­pontok döntően befolyásolják az ifjú­sági munka sikerét és nem követnék fiataljaink a múlt őrjítő munkáit, nem pénzemének, az ifjúsági (jjlhon mellett nem hazardíroznának, hanem betöltenek társadalmi funkciójukat. Nyíltan mond­hatjuk, hogy Zagyvapálvalfa-bányatele- pen nem élnek szervezeti életet a fiata­lok. Nem tudják átélni a helyzet ko­molyságai. Termelésben sem dicseked­hetnek, nem tanulnak egyéni felelőssé­get. Zagyvapálfalva társadalmi szerke­zetének fogyatékosságai ezek. De néz­zük meg az idetartozó felsöfalusi ifjú­ságot. Huszkó József és Gellérthegyi Gyula,-a szervezet tagjai elmondják, hogy megalakulásuk óta egyetlen alka­lomra emlékeznek, mikor a pártszerve­zet vezetőségétől az ő kérelmükre meg­látogatták az if júságot. Senki sem se­gít rajtuk. Minden igyekezetük hiába­való. Gazdasági nehézségeik következ­tében a villanyt is ki akarták kapcsolni és úgy szedtek össze filléreket, hogy a fűtés és világítás problémáit megold­ják. Szemináriumot szerveztek, de elő­adó hiányában ezt sem tudták befejezni. Van egy jó röplabdacsapatuk, de ez is támogatás nélkül van és nem tudnak előbbre jutni. Sem a község, sem a bá­nya, sőt még a szakszervezet sem ad segítséget. Egyik helyről a másikra kül­dik őket. Vájjon milyen irányba halad ez a gazdátlan ifjúság? Csodálatosfe, ha passzivitásba vonul, vagy az ellen­ség táborába kerül? Időszerű lenne, ha a zagyvapáifalva-bányatelepi pártszer­vezet az ifjúsági zenekarra is nagyobb gondot fordítana és a többi szervezetek­kel együtt politikai és szakmai képzést nyújtana nekjk. Új lucernaszárítási mód Kund Ede műegyetemi tanár, hi- ceruaszárításnál új módot alkalma­zott. A módszer lényege, hogy a ka­szálás után a lucernát gereblyével 30—50 centiméter átmérőjű, laza hengerekbe sodor ják. A száradó takar­mány két nap alatt megüllepszik, a sodratok elvesztik hengeres alakju­kat. Ekkor gereblyével, vagy villá­val tovább gördítve megforgatjuk: ez­zel yisszanyeri hengeres alakját a lu­cerna, a henger szikkadt talajra ke­rül és azzal is csak kis felületen érintkezik. Nagyobb eső- után több­ször kell a takarmányt átforgatni, hogy hengeres alakját visszanyerje és ismét kis felületen érintkezzék az idő­közben megszikkadt .»talajjal. A hen­gerek az egész szárítási folyamat alatt egészben maradnak, egészben emelik azokat a szállítóeszközökre. Az így szárított lucerna vagy balta­cím-széna megtartja leveleit, eredeti zöld színét, és megőrzi tápértékénejk nagy részét. Azáltal, hogy a levélpe- gés a minimumra csökken, a széna mennyisége i6 több. De a következő kaszálás eredménye is nagyobb, mert a lucerna fejlődésére igen ke<l vező, ha kaszálás után azonnal ge­reblyézik. ezenkívül a száradó ter­mény kisebb felületen borítja a tá ­lét s így nem nyomja el a sarjadó lucernát. A száradás időtartama s rövidebb, mintha a megszokott mó­dón, szétterítve száradna a széna. A leggvorsabb a száradás akkor, ha a kaszálás után két.három óra múlva végzik el a hengerbesodrást. A rövi­debb száradási időtartam miatt, kisebb a kedvezőtlen időjárásé il járó kockázat is. Az új szárítási eljárással nyert jobb és több széna a lucematerm >- lést lényegesen jövedelmezőbbé tesqi. Vörös in -ntosfjalom indul a föhlnuüeesss őrölhessetek ben Megyénk földmüvesszövetkezetei már sok szép eredményt értek el, de még igen sok a tennivaló. Ennek érde­kében merész kezdeményezés indult el április hó 24-én. Földművesszövetkeze- teinkben is megindult a Vorosin-moz- galoni, amely négy szempontot tart szem előtt: a tervszerű munka elvég­zése, a rend és a tisztaság kellő alkal­mazása, a munka jó megszervezése és a politikai, szakmai továbbképzés. A Vorosin-mozgalomban résztvevő földmüvesszövetkezeti alkalmazottak, s borkezelők, tejkezelők és a termésfelvá­sárlók, az egyes főszempontokat fel­bontják a munkakörökben megfelelő részfeladatokra és külön-küiön meg­jelölik azt, hogy abban a pontban mi volt az eddigi helyzet és hogyan kíván­nak ezen segíteni és milyen eredménye­ket akarnak elérni a mozgalom keretén beiül. A Szövetkezetek Országos Szövet­sége a Vorosin-mozgalomban kivá ó eredményt elérő földművesszövetkezeti alkalmazottakat elismerésképpen érté­kes díjakkal jutalmaz. Erre a célra 10 ezer forintot irányzott elő A Vororin-mozgalomhoz való csati i- kozás döntően hozzájárul ahhoz, hogv a földmüvesszövetkezeti alkalmazott; k tervszerűen dolgozzanak, rend és tisz­taság legyen a munkahelyen, a politikai és szakmai továbbképzéssel teremtst k meg az előfeltételét a szocialista műnk i- versenvnek. Ez azért vált szükségessé, mert egyes szövetkezetünkben helytelen és főleg egészségtelen volt az áru- rCndezés-. Az élelmiszer mellett ott volt a kocsikenőcs is. Számtalan szövetkezetünk olyan árukat ren­delt, amire nem volt szüksége a falu dolgozó parasztságának és így nagyban csökkent a szövetkező áruforgalma. Kiosztották a sztakánovista okleveleket A salgótarjáni üveggyárban hat nagyszerű dolgozó érdemelte ki s büszke sztahanovista címet. Szura Endre ballonfúvó és segédje Szent- györgyi József alvtársak 150 száza­lékra teljesítették első negyedévi tervüket. Gyarmati Lajos két újításá­val — évi megtakarítás 5580 forint — 202 százalékra teljesítette első Háromhavi tervét. Varga Lajosné elvtársnő, élmunkáa kötözönó 160 százalékkal, Schrenk Ferenc né pat- tantó 154 százalékkal, Jancsó Jánosáé 150 százalékkal érdemelte ki a büszke sztahanovista címet. Az acélárugyárban — öten kapták meg a szép kivitelű sztahánovista ok­levelet. Miklós Mihály hengerész 234 százalékra, Stadler Géza hengerész 226 százalékra, Tomics János drót­húzó 194 százalékra, Fridrich István kapakovács 161 százalékra, Diósi Ist­ván villacsiszoló 174 százalékra telje­sítette első háromhavi átlagát. A vízválasztói szilícium-gyárban Vas Leó elvtárs tisztító munkás lett iztahánovista 245 százalékos három- aónapi átlagával, A második negyedévben a Jelek szerint nehezebb lesz a sztahánovista cím elnyerése. A második negyedévi tervét már számtalan dolgozó befe­lezte, sőt, sokan már az elsőévi tervük befejezése előtt állnak. Az acélgyárban Balogh István II. május 24-én, már november havi tervét, Oravecz Lajos dróthúzó, szeptember 15-i tervét, Józsa Boldizsár pácoló, július 28-i tervét, Angyal József 1. he­gyező július 6-i tervét teljesítette. Gátibánya és Mizserfa párosversenyének eredménye ötéves tervünk első negyedévi ter­vének sikeres befejezése, illetve túl­tel iesítése után — második negyed­évi tervünk sikeres befejezése érde­kében — újabb formája bontakozott ki a szocialista munkaversenynek: a oárosverseny. Megyénk üzemei kő. zül is csaknem valamennyi bánya­üzem Dárosversenyben áll. A verseny­kihívások során a mátranováki Gáti- bánya a mizserfai bányaüzemet hívta versenyre. Az első negyed év sikeres befeje­zése után a Gátibánya dolgozói fo­tózott munkához fogtak: — és be- oizonyították, —, hogy sikerük nem véletlen műve. Nem ez a helvzet a mizserfaiaknál. Ezt igazolja a párosverseny áprilisi kiértékelése is. Amig a Gátibánya dolgozó' a termelési előirányzatot 17 százalékkal, az egyfőre eső termelési előirányzatot 9 százalékkal teljesítet­ték túl. a teqneiési költséget 3 szá­zalékkal, a szén palatartalmát l.S százalékkal csökkentették, addig a mizserfaiak megelégedtek az első ne­gyedévi tervük sikeres befejezésével. Vlost aztán már pihenhetünk — gon­dolták. Tervüket csak 95% -ban teljesi- cették. A termelési költséget a meg­engedettnél 22.5 százalékkal „túl­szárnyalták". Mig a szén palatartal­mát „mindössze" 0.8 százalékkal si­került fokozniok. íme: így fest ott a helyzet, ahol párosversenyben dol­goznak és igv fest ott, ahol „ver­senyben állnak". Meg kell szívlelniük a mizserfai bányász dolgozóknak a pá- rosversenv jelentőségét A mizserfai bányász elvtársak épp oly nagyszerű Katonái munkásosztályunknak, mint amilyenek a Gátibánya dolgozói csak egy kicsit megszédültek a sike­rektől. De nem lehet kétséges, hogy kiküszöbölik az áprilisi csorbát. Parasitíiatalsk a; új ifjúsági szervezetért Az elmúlt héten megyénk új gépál­lomásának, a karancskeszi-i gépállomás ifivezetö mezőgazdász«, Csetnck! Ernő, munkaversenyre hívta ki megyénk va­lamennyi gépállomásának vezető és körzeti mezőgazdászát. Versenypont­jai a következők: Vállalja, hogy a körzetéhez tartozó termelőcsoportok tagjait június 18-ra megtanítja munkaegység-számításra; a körzetben lévő dolgozó parasztság számára két' szakelőadást tart; a gép­állomás dolgozóit mezőgazdaságilag ki­oktatja és minden héten két szakelő­adást tart; a jelentéseket pontosan, a határidős jelentéseket határidő előtt leadja; a gépállomás körzetéről június 3-ig pontos és áttekinthető térképet készít. Az ifjúsági egyesítő kongresszusra a kecskédpusztai „Dózsa" tszcs ifjú­munkástagjai vállalják, hogy burgonyá­ban az egészséges töveket kijelölik és a legfejlettebb töveket hagyják vető- burgonyának. Ugyancsak eltávolítják a burgonyatábláról a beteg töveket Rigó János ifjúmunkás állatgondozó vállalta, hogy a kezelése alatt lévő 10 darab növendék üszőt, amely most da­rabonként 150—200 kilogramm átlag- súlyú, szakszerű gondozással és he­lyes takarmányozással folyó év végéig darabonként átlagsúlyban 300—350 kilogrammra emeli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom