Szabad Nógrád, 1950. május (6. évfolyam, 17-21. szám)

1950-05-13 / 19. szám

Í950 május 13. SZABAD NŐGRAD Fokozódik a munkaversenylendület az állami gazdaságokban és tszcs-kben A május elsejei münkafelajánlások teljesítése után sem Milnak meg állami gazdaságaink dolgozói a munkaver­senyben. Ezt a hatalmas munkaver- seny-lendületet bizonyítják az elmúlt hét termelési eredményei is. A TECLAKI állami gazdaságban Bencze Eszter munkacsapata borsó­kapálásban 210 százalékos heti átlag­teljesítményt ért el. Az egyéni ver­senyzők-közül Madrina Eva a saláta- kapálásbaift ért el 250 százalékos heti átlagteljesítményt. Srankov jánosné borsókapálásban 115 százalékot ért el. Napi keresete 31.54 forint. Sármány Margit is kitett magáért, mert a sa­látakapálásban 297 százalékot ért el és a napi keresete 4Ö.88 forint volt. Kiss Julianna 289 százalékot ért el, napi keresete 40.66 forint volt. Tóth Mária a cukorrépa-sarabolásban ért el 252 százalékot A NÓGRADMARCALI állami gazda­ságban is 260 százalékos eredményt ért el Gattin Mihály, a gazdaság fia­tal sztahánovista traktorosa. Miklián József borsókapálásban ért el 340 százalékos sztahánovista eredményt, amely után a napi keresete 56.90 fo­rint volt. Igen jó eredményt értek el a termelésben még Tutsek Mihály, aki 247, Molnár János, áki 293, Ro­mán Lőrinc, aki 293 százalékos telje­sítményt végeztek. A HÉNYEL-PUSZTAI állami gazda­ságban a magrépa-kapálásban Németh Mária 160, György Sári 160, Fonó Ilona 150 százalékos eredményeket ér- t'Ck öl A SZECSÉNYI ájlami gazdaságban özv. Tóth Jánosné 155 százalékos, míg Szabó Ferencné 138 százalékos ered­mények elérésével erősítik a béke frontját. A SZÍ RÁKI állami gazdaságban Robotka Etel és Tóth Rozália értek el 150 százalékos teljesítményt borsó­kapálásban. Megyénk fermelőcsoporfjaiban is ugyanolyan lelkes és öntudatos mun­kaverseny folyik. Egyre több termelő­csoporti dolgozó csatlakozik a 150— 200 százalékos mozgalomhoz. A NAGYKERESZTURI „Petőfi“ tszcs-nek mind a négy női munkacsa­pata vállalta, hogy ezentúl mindig 200 százalékot fognak teljesíteni. A NÖGRADMEGYEI „Petőfi“ tszcs- ben az egyes brigád és a hármas munkacsapat tagjai is nagy verseny­szellemmel csatlakoztak a versenymoz­galomhoz. Vállalják, hogy a teljesítmé­nyeiket az összes mezőgazdasági mun­kálatoknál a munkaegység-könyvben előírt napi átlagteljesítményt 150 száza­lékra teljesítik. A TERESKEI „Zalka Máté“ tszcs növénytermelők brigádja is csatlako­zott a 150 százalékos versenymozga­lomhoz. A KOZÁRDI tszcs egyesszámú szőlő- termelő brigádja értekezleten vitatta meg a versenyt és nagy lelkesedéssel egyhangúlag csatlakoztak a verseny- mozgalomhoz. A felbontott terv alapján szép eredményeket értek el állami gazdaságaink Pártunk a hároméves gazda« ági ter­vünk sikeres végrehajtása után lefek­tette az ötéves terv alapjait, amelynek egyik fontos része a mezőgazdaságai szocialista átalakítása. Ötéves tervünk célja: többet, jobbat, olcsób­ban termelni, mert csak így tudjuk életszínvonalunkat emelni, a kitűzött célt elérni. Ennek alapján állították össze me­gyénk állami gazdaságainak dolgozói a tervet. 1950 januárjában már ismertet­ték a dolgozókkal. Azonban a dolgozó­kig való tervfelbpntasoknál hiányossá­gok voltak, amely akadályozta a szo­cialista munkaverseny széleskörű kiala­kulását. Az egyes gazdaságvezetők nem mérték fel a tervfelbontás nagy jelentőségét, — hogy a felbontott terv fejleszti a^muftkaversenyt. Későn vet­ték észre, hogy a munkaverseny, a szocializfrtűs- TlpiteblRiek' kommunista módszere. A munkaverseny eredmé­nye a több és a jobb termelés és az emelkedő életszínvonal. Ezt a hiányosságot azonban állami gazdaságaink menetközben kiküszöböl­ték egy-két gazdaság kivételével. Al” lami gazdaságaink hogyan teljesítették az első negyedévi tervüket, az aláb­biakban láthatjuk meg. Megyénk állami gazdaságai közül eddig a TECLAKI állami gazdaság tűnt ki jó munkájával., A miniszter- tanács határozatát határidő előtt 49 nappal fejezte be. Az állattenyésztés tervét (hízósertés és növendékmarha nevelésnél) 54 százalékkal teljesítette túl. Ez valóban szép eredmény, és ha ben kiküszöbölték a kezdeti hiányossá­gokat, és az eredmény 48 százalékos túlteljesítés. A nógrádmartaH | állami *azda” _________________ Ság éppen hogy csak teljesítette növénytermelési tér-1 vét. Azonban az állattenyésztési tervet 51 százalékkal teljesítették túl. A nógrádkfíveadi állami gazda­ság elsőnegyed­évi tervteljesítésére a magyarnándori esethez hasonlóan a szabotáló kulák- barát Berger agronómus nyomta rá a bélyegét. A minisztertanács határozatát 32 és fél nappal később fejezte be, a gazdaság. Az állattenyésztésben azon­ban 29 százalékos túlteljesítést értek el A most folyó második negyedévi tervfelbontáskor küszöböljék ki állami gazdaságaink a még fennálló hiányos­ságokat. Az üzemi Pártszervezetek ezentúl még nagyobb figyelmet szen­teljenek^ munkák ellenőrzésére, hogy a jövőben kellő időben leplezzék le a Ladányi- és Berger-féle szabotálok mesterkedéseit. Tanuljanak a szovjet szovhozok Pártszervezeteitől, hogyan vesznek részt, hogyan irányítják, ho­gyan biztosítják a Párt vezetőszerepét a gazdaság termelő munkájában, amely eredménnyel jár. L. — L A szentlőrinc-pusztai tszcs új módszerrel már két kát. holdon ültetett dohánypalántát A tgrmetócsoportba tömörült dol­gozó parasztság új emberré alakult. Megtanulja a termelésben a nagyvo­nalúságot. Ahogyan az ipari munkás a gépe metlett töri a fejét, hogy le­hetne észszerűbben, jobban, gyorsab­ban többet termelni, ugyanúgy a szo­cialista módon dolgozó paraszt is azon. gondolkodik, kogyan emelheti, a ter­melés mennyiségét és minőségét. Uj termelési módokkal kísérletezik. Nagy László a szenitlőrinc-pusztai „Dimitrov" termelőcsoport tagja is így gondolkodott. Nagy Lászjó kezde.- ményezésére a csoport dohánykísérleti állomással párhuzamosan, kisebb fagyálló dohány meghonosításával és termesztésével foglalkozik. Nagy ^.ászló módszere abban áll, hogy a jól megerősödött melegágyi palántákat már a melegágybán hozzászoktatja a hidégebb időhöz.’.', Így gyakran késő éjszakáig takaratlanul hagyja. Ezzel eléri, hogy az eddigi szokástól elté­rően a palánta először nem a szántó­földön kerül hirtelen a megváltozott hideg éghajlati viszonyok közé, hanem az már a melegágyban hozzászokott a tavaszi hűvös időjáráshoz. Nagy László egyébként az elmúlt évben is készített ilyen palántát, amellyel az átlagosnál kát. holdanként 2.5 métermázsával nagyobb termésűi ért el. Egyik nagy előnye a módszer­nek az, hogy az első törést már jú­liusban meg lehet kezdeni. Már a csoporttagoLnak is átadta módszerét és így elérhették, hogy április 22-ig két katasztrális földbe ültették ki a dohánypalántát az általában szokásos május 20—25-e helyett A gyümölcstermés megjavítására versenyt hirdetett a teclaki állami gazdaság gyümölcstermelő brigádja a gazdaság Pártszervezettel rendel­kezne, még nagyobb eredményeket és több kiváló mezőgazdasági sztaháno- vistát adna, állami gazda­ságban a ki­váló eredmény helye’tt lemaradás, tör-, tént. A minisztertanács határozatát 37 nappal később fejezték be. A növény- termelés lemaradásának oka a nemré­giben leleplezett, kulákokka! cimboraló Ladányi agronómus aknamunkája. La­dányi agronómus befurakodott az üze­mi Pártszervezetbe és elterelte a figyel­met a munkák pontos ellenőrzéséről. Jó eredményt mutatott fel a SZIRAKI á'lami gazdaság is, amely a miniszter- tanács határozatát 19 nappal előbb tel­jesítette. Az á'lattenvésztési tervet pedig 23 százalékkal teljesítette túl. Hasonló eredményt ért el a SZÉ- CSENtfl állami gazdaság is. A minisz­tertanács, .határozhat 16 nappal előbb elvégezte. Az állattenyésztési tervet 25 százalékkal felülmúlta. % A teclaki állami gazdaság kiváló termelési eredményeket elérő növény- termelő és állattenyésztő brigád mel­lett nem marad le a gyümölcstermelő brigád sem. Az egyik brigádéríekezle- ten elhatározták, hogy versenyre hív­ják kii a megye összes gyümölcster­melő állami gazdaságok dolgozóit. A verseny szempontjai a kővetke­zők: Május hónapban elvégzik a túlsűrű termések kiritkítását és a levéltetű el­leni nikotinos permetezést. Az »Ima- és körtevarasodás elleni permetezést megismétlik. A bundásbogár kártételét gondos leszedéssel megakadályozzák. A májusi permetezéseket szükség esetén június hónapban még két ízben megismétlik. Az almamoly hernyóinak összefogása céljából a gyümölcs­fákat hernyófogó övékkel veszik körül. Július hónapban a pajzstetű elleni permetezést megismétlik. Augusztus hónapban fellépő gyű- mölcsvarascdás és Hsztharmat ellen permetezik az alma- és körtefákat. Október hónapban az araszolölepke ellen a íatörzseket hernyóenyves övék felrakásával védik meg. November hónapban befejezik a gyü­mölcsös felszántását és a tövekkörüli ásást, hogy a megbúvó kártevőket el­pusztítsák. December hónapban a gyümölcsfá­kat megtisztítják a rajta lévő hernyó­fészkektől és gyümölcsműmiáktó! és lekaparják a gyümölcsfák kérgeit. Ez­után az áztatásszerű téti gyümölcsper­metezést fogják elvégezni. | 4 magt arnándori MIÉRT NEM VÁLASZOL AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK NÓGRÁDMEGYEI KÖZPONTJA? I «I “i. magáért, mert a vetéstervet 6 nappal e'őbb. az .állattenyésztést pedig 105 százalékra teljesítette. A tervfelbontás a zabari állami gazdaságban is meghozta az ered­ményt, mert a minisztertanács határo­zatát 27 nappal előbb teljesítette, Az állattenyésztésben azonban (mivel a-he­gyes vidék csak juhtenyésztésre alkal­mas) ,4. százalékos lemaradás történt. I „ . I . . i állami gazda* | 4 h,:iyt-pu**ial j ságban js meg. hozta eredményét a tervielbontás, mert a tavaszi vetéseket 2 és fél nappal előbb fejezték be. Az állattenyésztés­Lapunk 1950 május 1-i számában behatóan foglalkozott az Állami Gaz­dasági Nógrádmegyei Központjának munkájával. Feltártuk a munkájuk­ban lévő hiányosságokat. A leközölt cikknek az volt a célja, hogy segítsen a további munka megjavításában. Természetes, elvártuk azt is, hogy az Állami Gazdaságok Nógrádmegyei Központja vizsgálja meg a lapon ke­resztül feltárt hiányosságokat és mu­lasson rá annak okaira, és mutassa meg, hogy hogyan fogja a hiányossá­gokat kiküszöbölni. Ebből nagyon so­kát tanultak volna áz állami gazda­ságok is. Mindegeket az alközpont nem telte meg, sőt teljesen válasz nélkül hagyta. Ez arra enged követ­keztetni, hogy az alközpont a meg­lévő hiányosságokat nem óhajtja ki javítani. Várjuk a választ. , A 200 TAGÚ PARASZTKÜLDÖTTSÉG MEGYEI TAGJAI 5 Pártunk megkérte a szovjet kor­mányt, hogy tapasztalatainkat öregbít­hessük, a tavalyi 80 parasztküldött helyett, most legalább 200-at engedjen tanulmányútra, hogy a szovjet szocia­lista földművelés legújabb vívmányai­val közvetlenül is megismerkedhessünk. Pártunk kérése ma már valóra vált. Megyénk dolgozó parasztjai lelkes han­gulatú röpgyűléseken választották meg a küldötteket, akik munkájukkal érde­melték ki ezt a nagy kitüntetést és a dolgozó parasztság bizalmát. Megyénk­ből a következő' dolgozó parasztokat választották meg küldöttnek: Az érsekvadkerti ,,Dimitrov”-ter­melőcsoportból a fiatal Bu- gyinszki Máriát választották, Felsőpetény községből Lánszki Pál egyéni gazdálkodót küldik, Micsik Imre egyéni gazdálkodó Nagyoroszi községből megy, Ipoly- tarnóc dolgozó parasztjai Varga Sánácrné egyéni gazdálkodót kül­dik. A küldöttek megválasztását dolgozó parasztságunk saját ügyének tekinti. Tudják, hogy ezek a küldöttek olyan tapasztalatokat, útmutatásokat hoznak haza, amelyeknek felhasználása után meggyorsul a virágzó, boldog falu kialakulása. SZABOTÁLÓ KITLÁKOKAT BÜNTETETT a megyei bíróság Eljárás indul több mihálygergei kulák A szocializmus építése során a falun egyre inkább kiéleződik az asztáiyharc. Amíg a dolgozó paraszi- •ság a minisztertanács növényter­mesztési határozaténak az elvégzé­sében nap-nap után éri el a jobb életet biztosító termelési eredménye­ket, addig a dolgozó parasztság dü­hödt ellensége, a kulák szabotálja a termelést és a dolgozó parasztság fejlődését. Ilyen ku láksza botátást leplezett le a balassagyarmati Mezőgazdasági Igazgatóság ellenőrző osztálya. A szécsényi járásbíróság Bárány János és Rudics Zoltán varsányi kulákokat a talajmunkálatok szabotálásáért 1500 forint, illetve hathónapi bör­tönre ítélte. Ugyanez a bíróság a mezőgazdasági munkák elszabotál á- sáért ifj. Na9y Ferencet 1200, id- Nagy Ferencet 2000, itt. Szabó Já­ellen nőst 2000, ifj. Szabó Lajost 1500, Szabó Eleket pedig 1500 forint pénz­büntetésre ítélte, Mihálygergén a ku-íákok szabotálni igyekezték, a dohányültetést. A do­hánymagvakat melegágy helyett a szabad földbe szórták és ezzel jelen” tős károkat okozlak nemzetgazdasá­gunknak. Ezért a mezőgazdasági Igazgatóság ellenőrző osztálya el” járást indított az alábbi kulákok ellen. Idősb Varga Lajos, Lenkó János, idősb Fenes László, Femes József, idősb Ferkó Lajos, Fenes Ferenc, ifj. Varga József, id. Varga József, Varga Ferenc, id. Fenes Já­nos szabotálok ellen. Nevezett kulá­kokat a dohánymagvak ültetésén kí­vül az ősz folyamán az őszi tarló- hántás és mélyszántás elhanyagolása miatt már megbüntették. M - .Tfsi I Jabb támogatásban részésáltek a tszcs-k A termelőszövetkezeti csoportokban — mint ahogy az országos és megyei tszcs tanácskozáson a felszólaló kül­döttek rámutattak — új életre kelt a múltban elnyomott parasztság. A sző- vetkezeti tag érzi, hogy minden ol­dalról segítő kezek támogatják. Segí­tik társai, segíti az állam, segíti min­denekelőtt Pártunk, a Magyar Dol­gozók Pártja. Pártunk megígérte, hogy ezentúl még nagyobb támogatásban részesíti a termelőcsoportokai, hogy minél előbb kialakuljon a jómódú, művelt pa­rasztság, amely győzelemre viszi fa­lun a szocializmus ügyét. Pártunk ez év március 31-ig milyen támogatást adott megyénk termelő­csoportjainak, azt igazolják az aláb­biak. SERTÉSTÖRZSET (húsz koca süldő, egy kan) kapott a dejiári „József At­tila", a palotás! „Palóc“ és a rlmóci „Kossuth“ termelőcsoport. JUHTÖRZSET (150 darab) kapott a diósjenői „Tolbuchin“, és a nagylúci „Kossuth“ termelőcsoport. Egy pár igáslovat a dejtári, pataki, berceli, diósjenői, nagyié«!, varsányi, romhány-világospusztai, ’ szentlőrine- pusztai termelőcsoportok, míg az erdőtarcsai termelőcsoport két pár igáslovat kapott. GAZDASÁGI GÉPEKET ÉS FEL­SZERELÉSEKET az alábbi csopor­tok kaptak: Rostát a berceli és a szentlőrinc-pusztai tszcs., hengert I)ej- tár és Erdőtarcsa. Benzinmotort Ér­sek vadkerj, Varsány. Gépi répavágót Palotás. Boronát Erdőtarcsa, Ríméé, Bered. Kilenc csoport épiileljavítá­sokra összesen harmincnégyezerhét- száz forintot kapóit. Sertésfiaztató építésére 16 ezer, szekér és lószerszá­mokra 31 100 forintot kapott 11 cso­port. Vegyes megsegítésekre, takar­mány stb. 78.723 forintot­Még ezenkívül a csoportok jelentős vetőmag- és műtrágya-megsegítések­ben részesültek. Jelentős újítás az acélgyári vasöntödében A Salgótarjáni Acélgyár vasöntödé­jében Bella Gyula és Szántó István üzemtechnikusok a vasolvasztó kupolón nagyjelentőségű újítást alkalmaztak. Országos érdekből kiindulva, olyan újítás elkészítését vállalták, amely le­hetővé teszi az öntöde kupolójának fá­val történő fűtése helyett, generátor­gázzal való fűtését. A két üzemtech- nikus április 4-i felajánlásként vállal­ta, hogy az újítási rajzokat április 4-re elkészítik, majd május 1-i felaján­lásban a főműhely dolgozóival együtt vállalták az újítás elkészítését. Az újításnál figyelemmel voltak a jelenleg* körülményekre és minden szempontot igyekeztek felhasználni az újítás ész­szerűbbé és gazdaságosabbá tételére. Felajánlásukat teljesítették. Az öntöde kupolóját az újítás előtt ’tűzifával melegítették be. A fával tör­ténő fűtésnél havonta 6—8 köbméter fát használtak fel és a megfelelő hő­fokot 3 óra alatt érték el. Bella és Szántó üzemtechnikusok újítása a fa használatát teljesen kiküszöböli és a megfelelő hőfokot két és félóra alatt érik el. Újításuk a kővetkező: a kupo­lót három oldaltól gázcső veszi körül. A kupoió fúvórészén három keverőfej van elhelyezve. A keverőféj arra szol­gál, hogy ezzel szabályozzuk a gáz és a levegő beömlését. Az újítással történt első begyújtás május 5-én volt és jól sikerült. A két technikus újítása országos jelentőségű, mert ezidáig Magyarországon előmele­gítéshez nem használtak gázt. Az újí­tást olyan helyen is alkalrtiazhatjik, ahol nincs generátorgáz, ott a Maort- gázt alkalmazzák. A további terv, hogy a generátorgázzal végezzék el az üst szárítását is, ami jelentős íaszénn.eg- takarítást eredményez. Bocsi István kemencekőműves nagy- jelentőségű újítást alkalmazott a ke­mencefalazásnál A kemencefaiazáshoz használt samott-tégla helyett, új dön­gölő masszát állított elő, amely évi 58 eier forint megtakarítást eredményez. Azonkívül a kemencefalazás 32 órai idejét 24 órára csökkentette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom