Szabad Nógrád, 1950. május (6. évfolyam, 17-21. szám)

1950-05-01 / 17. szám

19S0 május í. SZABAD NÖGRAD 9 A munka új hősei, akik a termelésben élenjárnak A hős szovjet dolgozók példáján járva, országunkban, amióta Rákosi elv- tars Jelhívta a dolgozókat az egyéni versenyre, egyre nagyobb méretekben bontakozik ki a munkaverseny. Az eredmények égy-egy kiemelkedő naphoz fűződnek. Ilyen Sztálin elvtárs születésnapjának 70. évfordulója, majd fel­szabadulásunk 5. évfordulójának megünneplése és most a világbéke táborá­nak nagy ünnepe, május 1. A nuinkaverseny, ha egy-egy ünnephez fűződik is, megszűnt kampányszerű lenni. A dolgozókban már ott él a szovjet dol­gozók példája nyomán a sztáhánovszellem és tudják a dolgozók, hogy ez a verseny a saját békéjük megvédésének egyedüli lehetséges fegyvere. Megyénkben már számtalan dolgozó mutatta meg, hogy harcos tagja a béketábornak, úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban, a munka front­ján hatalmas eredményeket érnek el, amivel a dolgozók hőseivé lesznek. Ezekhez a hősökhöz csatlakozik megyénk számtalan dolgozója, hogy válaszd adjon a háborúra spekuláló imperialistáknak, megmutatják, hogy a magyar nép munkáján keresztül szilárd bástyája a béke frontjának. Ezek közül mutatjuk be az alábbi elvtársakat: I3ws*zú Jáans Druholovszki András ékítünk ás traktorvezető 1948 október 25-től dolgozik a tol­mács! gépállomáson. Azóta igen szép, kimagasló eredményeket ért el. 1950 február 26-án élmunkássá tüntették ki, mert a gyöngyösi alközponthoz tar­tozó 14 gépállomás 120—130 traktor- vezetője közijl ő nyújtotta a legjobb teljesítményt az őszi idényben. Az élmunkás kitüntetést 157 szá­zalékos teljesítményéért kapta. Ezen az ünnepélyen versenyre hívta me­gyénk gépállomásainak traktorosait. Az április 4-i múnkafelajánláskor Druho­lovszki elvtárs volt az első, aki vál­lalta, hogy 100 százalékkal túlteljesíti normáját. Ezt a vállalását 200 száza­lékra teljesítette. Amikor a mező­gazdaságba is beindult a sztahánovista versenymozgalom, ő is gondolkodott, hogy is bírna még kimagaslóbb ered­ményeket elérni. Merész kezdeménye­zését siker követte, inert 19.5 kát. hold középkötött talajon 481 százalékot tel­jesített. Május elsejére vállalta, hogy * még hátralévő talajmunkálatoknál nagyobb teljesítményt fog felmutatni dolgozója Szegény parasztcsaládból származik. A szülei csak nagy nélkülözések árán tudták kitaníttatni gépészkovácsnak. A felszabadulás után bekerült a nóg- rádmarceli állami gazdaság kovács­műhelyébe. Egy-két év után a trakto­rista hivatást választotta. Ez évben április 4-re 200 százalékot teljesített. Az elmúlt héten azonban még_ kima­gaslóbb eredményt ért el. 10 órai tár­csázás és boronálási munkálatok alatt 380 százalékot teljesített. Május else­jének legméltóbb megünneplésére egy 200-as ifjúgárda traktoros brigádot alakítottak, amelyben ígérték, hogy tnindig 200 százalékon felül teljesíte­nek. Guttin Mihály még alig 21 éves, jó munkájáért a gazdaság dolgozói ifjú sztahánovistának nevezik. A szakma legjobb dolgozója büszke címért folyó szocialista vetélkedésből győztesként kikerülni nem volt „gyerek­játék. Nagy Hosszú János, a kisterehyei Tordas-bánya dolgozója kiérdemelte e nagy tisztességet. Az „ország legjobb elövájó” címét nyerte el. Eredménye nem volt akármilyen. Nagyon meg- kellett dolgoznia érte. Az elmúlt félév átlagteljesítménye 170 százalék. Most május 1. méltó megünneplésé­re készül. Nagy Hosszú elvtárs büszke eredményeire és nem pihen meg. Az eddig elért eredményét megtartja má­jus elseje után is. — így akar az öt­éves terv első évi tervének mielőbbi végrehajtásához hozzájárulni. Varga Ernő 41 éves bányászember. Több, mint 20 éve dolgozik a bánya mélyén. Egyike a bányaüzem legjobb dolgozóinak. Az első negyedévi tervét 154 százalékra teljesítette. Az április negyedikére ké­szülve vállalt teljesítményét túlszár­nyalva 230 százalékot ért el. Május 1 tiszteletére is legalább 100 százalék­kal akarja túlszárnyalni a normát. A kapitalista országok dolgozói sztrájkkal, mi pedig délibányai dolgo­zók a munkaverseny fokozásával har­colunk a békéért a nemzetközi mun­kásosztály nagv ünnepén május else­jén — mondta Varga Ernő felaján­lásakor. A termelés emelkedése mellett nagy gondot fordít a minőség javítására is. A szén megengedett palatartalmát 0.9 százalék helyett rendszeresen 0.4 szá­zalékra csökkenti. Termelékenység emelése, minőség megjavítása így ünnepük május 1-ét a tszcs-k Termelőszövetkezeti csoportjainkban egyre jobban szélesedik a május elsejei munkafelajánJás. A PALOTÁS1 „Palóc“ termelő­csoport tagjai vállalták, hogy a ku­koricát április 28-a helyett április 20-áira elvetik. A termelékenységet a minisztertanács határozata értelmében 10 százalékkal növelik és azt úgy érik el, hogy négyszer kapálják, kellő időben lefattyúzzák, október 15-re be­takarítják és törés után a szárai azonnal levágják és siJiózzák. Az üzemtervükben lefektetett cukorrépa harotósi munkát május 3-a helyett április 27-re befejezik. A cukorrépá­nál 160 métermázsás átlagtermést tűztek célul, hogy ezt elérjék, a cukorrépát meghorolják, kellő időben egyelnek, utána háromszor kapálják. A bolha és a répabogár elleni véde­kezést megejtik és a szükséges fej- trágyázást a kellő időben végzik el. A kalászosok acatolását május 1-re elvégzik és az aratást nyolc nap alatt befejezik. A tszcs-tagok is megtették felaján­lásaikat. BUNA MIHÁLYNÉ vállalja, hogy a munkaegység-könyvben előírt 120 négyszögöl kiegyenlése helyett 180-at teljesíti. SZŰCS MIHÁLY tehe­nész vállalja, hogy az átlagos napi tejhozamot 12 literes átlagról 14 literre fokozza. Ezt úgy éri el, hogy bevezeti az egyedi takarmányozást. Vállalja továbbá, hogy a borjú súlyát hat­hetes korig 160 kilogrammra emeli. Az ificsoport vállalja, hogy május elsejére 15 tagú kultúrgárdát alakí­tanak. A PILINYI „Dózsa“ termelőcsoport tagjainak május 1-i vállalása, hogy az üzemtervükben lefektetett kukorica­vetést április 28 helyett április 25-re fejezik be. A holdankénti termésátla­got 12.5 mázsáról 15 mázsára emelik. Ezt a terménylöbbletet négyszeri ka­pálással és szakszerű növényápolás­sal akarják elérni. A sertéstenyésztők vállalják, hogy a kismalacokat tíz­hetes korban választják et az anya­állattól és így darabonként 16 kilo­grammos átlagsúlyt fognak elérni A ROMHÁNY-világospusztai ter­melőcsoport vállalja, hogy az összes őszi és tavaszi kalászosok acatolását május 1-ig elvégzik. A kukorica- vetést öt nappal a határidő előtt befe­jezik. A takarmányrépa és mák sára- bolását az üzemtervükben előirányzott május 4-e helyett április 30-ra befe­jezik. A gazdasági épületet kijavítják és kimeszelik. A varsányi „Dózsa" termelőcsoprfrt tagjai is megtették felajánlásaikat május elsejére, annak örömére, hogy ma már a dolgozó parasztság az Ipari munkássággal együtt ünnepelheti a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepét. Vállalják, hogy az üzem­tervükben előirányzott csatornádé és napraforgó vetését április 28 helyett április hó 25-re, a cukorrépa, takar­mányrépa, borsó és mák sarabolását május 3-a helyeit április 30-ára vég­zik ek ígérik, hogy május elsejére a csoporttagság kilencven százaléka megtanulja a munkaegységgel való számolást, mert csak ezen keresztül tudják kiküszöbölni a csoporton be­lüli egyeniő'Sdit. A TERECSKEI „Zalka Máté“ ter­melőcsoport dolgozói az összes őszi és tavaszi kalászosok boronálását vállal­ják. A cukorrépa és takarmányrépa sarabolását és a nagy kiterjedésű gyü­mölcsösük kelllő munkáját május 1-re befejezik. A már kikelt kukorica- táblákat. gyomtalanltják. A DIÓSJENÖI „Totbuchin“ termelő­csoport dolgozói vállalják, hogy öt kát. hold babot május 5-e helyett má­jus elsejére vetik el. Azonkívül elvet­nek még két kát hold mangoldot és 650 négyszögöl virágmagot. Nincs pártszervezet hiányos az állami gazdaságok megyei központjának munkája AMIÓTA HAZÁNKBAN megszilár­dult a proletárdiktatúra, a szocializmus építése megállíthatatlan lendülettel ha­lad. A munkássággal szövetséges pa­rasztság ebben az átalakulásban szo­rosan felzárkózott és a falu átformá­lása együtt halad a várossal. A FALU ATALAK1TASANAK egyik szemmeilátható eredménye állami mezö- gazdaságank nagymérvű fejlődése. Az állami mezőgazdaságokban dolgozók mindjobban felismerik feladataikat, kj- alakulnak a szocialista munkaverse­nyek, hogy fokozottabban tudjanak eleget tenni elsősorban a tszcs-nek, de ezen túl dolgozó parasztságunk minő" ségi maggal való ellátásának, eleget tudjanak tenni a városi és egyéb dol­gozók élemiszer szükségletei biztosítá­sának. EZ A HATALMAS átalakulás kibon­takozott Sztálin elvtárs születésnapján felajánlott őszi munkáknál, majd hazánk felszabadításának ötödik évfordulóján és most május elsejének méltó meg­ünneplésére vállalt munkaeredmények* ben. A munkaversenyekben számtalan sztahánovista tűnt ki, ami azt mutatja, hogy a paraszti dolgozók ma a prole­tárdiktatúra rendszerében megingatha­tatlanul haladnak a szocializmus felé. Magának dolgozó parasztságunknak érdeklődése sem kisebb az elért ered­ményeknél. Érdeklődve vizsgálják a fej­lődő’ mezőgazdaságokat, tanulmányoz* zák a munkamódszereket, tanácsokat kérnek és kiveszik részüket a munká­ból. Előbizonyítéka ennek, hogy a Vörösmajorból, a parasztlányok az ellenség hírverésének ellenére is fel­keresték a teclaki állami gazdaságot, munkába álltak és már az első napon ISO százalékra teljesítették a részükre kiadott munkát. Természetes, hogy ezt az ugrásszerű fejlődést az ellenség nem nézi tétlenül. Mindent elkövet, hogy romboljon és megkeresi a legkisebb hézagot is a behatolásra. ÉPPEN EZERT, hogy az ellenségnek ezt az egyre fokozódó behatolási kísér­leteit megakadályozzuk, kell, hogy megvizsgáljuk megyénk állami mező- gazdaságait, de legfőképpen az állami gazdaságok nógrádmegyei központjá* nak munkáját/ MUNKÁJÁBAN UGYAN mutatkoz­nak lényeges javulások, de meg kell állapítani a tervszerűtienséget, aminek egyik döntő akadálya, hogy nincse­nek rendszeres osztályvezetői értekez­letek és azokat csak alkalmilag tart* ják. Egyes osztályok nem tudják mun­kájukat összehangolni, tapasztalataikat kicserélni. így aztán hiányosság mu­tatkozik az ellenőrzésben, az instruálás- ban,' hiszen a rendelkezésre álló kettő darab gépkocsi kimenetelét nem tudják kellően összehangolni. Az előadók késve érkeznek előadásaik színhelyére, a gazdaságokba csupán betekintenek .és rövid ottartózkodás után tovább­futnak. ................ A hiárp'osság felszámolása bizonyos tekintetben terheli az- állami gazdasá­gok dolgozóit is, akik még csak fel sem vetették az instrukciók hiányos­ságát. Talán még fel sem vetődött a köz­pont előtt, hogy ez a hiányos ins- truálás milyen nagyban elősegíti az ellenségét. Itt Rákosi elvtárs szavaira kel] emlékeznünk: „ ... ahol nem va­gyunk mi, ott az ellenség .. •" Ugyancsak egyik hiányossága a köz­pontnak, hogy laza a munkafegyelem.- Gyakori pontatlanságok és késések vannak. Vájjon állhatunk-e elő mi kö­vetelményekkel, ha magunk nem mu­tatunk példát? Nyilvánvaló, hogy nem. Az oktatás hiányosan vagy egyálta­lán nincs is megszervezve. Magát a napi sajtót nem értékelik ki, az egyéni tanulás hiányos, az oktatás nincs egy­kéibe összpontosítva, az teljesen el- hanyagolódott, Ezekután nem is csodálatos, hogy nem látják meg az ellenség befurako- dását, nem ismerik kellően a rájuk háruló feladatokat és gyakori a jobb*, vagy baloldali elhajlás. Komoly eredményként könyvelhető el, hogy ezt a hiányosságot már a köz­pont vezetője, Bohári Károly felismerte és kihangsúlyozta: támogatást kap az, aki önzetlenül dolgozik, de könyör­telenül lesújt a népi demokrácia arra, aki a szocialista mezőgazdaság kifejlő­dését akadályozza. Hogy mennyire szükség, van a mind fokozottabb éberségre, a hiányosságok teljes megszüntetésére, bizonyítja ezt az állami gazdaságoknál leleplezett két agronómus, akik az ellenség szol­gálatába szegődve igyekeztek akadá* lyozni a szocialista mezőgazdaság ki­fejlődését. Az egyik Berger Géza, a nógrádkövesdi állami mezőgazdasági birtok volt agronómusa. A kulákokkat játszott össze és elvetemültségében arra is képes volt, hogy pénzösszeget játszón át a kulákok kezeihez. Lelep­lezték. De az ellenség nem semmisül meg egykönnyen. Máris jelentkezett a másik. Ladányi Jenő, a magyarnándori agronómus személyében. A leleplezett ellenség felszámolása kétségtelen eredményt mutat. Az ered­mény mellett a szervezetlenség- hiánya máris jelentkezik. Az eltávolított Ber­ger Géza agronómus helyét nem töltőt* lék be, a központi személyzeti osztály a gazdaságot agronómus nélkül hagyta. A szakember hiánya kihatás­sal van a tavaszi terv teljesítésére. De előfordul olyan súlyos mulasztás is, hogy a gazdaság 60 hold bevetett területet jelentett, valójában pedig csu­pán 30 hold volt elvetve. Mondanunk sem kell, hogy ebben szintén az ellen* ség' megnyilvánulását kél! keresni. A felmerült hibákat elsősorban arra lehet visszavezetni, hogy az állami mezőgazdaságok nógrádmegyei köz­pontjában nincs üzemi pártszervezet, a politikai irányvezetés nincs kellően összefogva. Nincs meg az üzemi bi- zottság. Az oktatás-felelős ném helyez kellő súlyt a tanulás megszervezé­sére. Mindezekhez a hiányosságokhoz közrejátszik az is, hogy az állami gazdaságok nógrádmegyei központja nem rendelkezett eddig kellő helyi­séggel. Hogy eredményeket lehet elérni és — erre meg van minden lehetőség, — mutatja a szintén nehéz körülmények között dolgozó terv- és üzemgazdasági osztály, amelynek munkája népi kis mértékben vitte a nagyszerűen kiala* kult munkaversenyeket. Az állami gazdaságok nógrádmegyei központjának, most mikor elfoglalja új helyiségeit, több gondja legyen a hiányosságok kiküszöbölése, hogy fel­adatát a szocializmus építésében ma­radéktalanul az ellenség végleges ki­szorításával el tudja végezni. A magas tejhozamu tehén kitenyésztéséért versenyt indított a paiotási tszcs A Szovjetunió Alma-atai kolhozában dolgozik Razija Barbarakova kiváló fejőnő. Razija gyermekkora és ifjúsága a mezőkön, hegyekben telt el, legelő­kön, a vándorló jószágok között, állat- tenyésztés közepette. A múlt esztendő­ben összeültek a fejőnők és elhatároz­ták, hogy kitenyésztenek egy csoport magastejhozamú tehenet. Razija hozzá is látott a nagy munkához. Rendszere­sen négyszer fejte naponta, ugyan­annyiszor etette és itatta állatait. Takar­mányt a fejestől és az önsúlytól füg­gően adott. Naponta 10 kilogramm jó­minőségű szénát, 20 kilogramm erő­takarmányt, 30 kilogramm répát és kon- centrátot adott állatainak, mert a jó táp­lálék jó tejhozam. Ennek alapján indított megyénk egyik legjobb termelőcsoportja, a paiotási fér- melőcsoport is versenyt, hogy a szovjet kolhozok kiváló fejőnőinek jól bevált tapasztalatai után csoportjukban is ki­tenyésszenek egy magas tejhozamű telienet. Az eddigi kiértékelés szerint a palotást tszcs-ben van a legjobb fejős­tehén, amely naponta 20 kilogramm tej- hozamot ad. Erre büszkék a csoport tagjai, mert ezidáig a környéken, me­gyénk egyik termelőcsoportjában seitl sikerült e tejhozamot elérni. A csoport tehenészei állandóan tanulmányozzák a szovjet kolhozok kiváló fejőnőinek az élenjáró tapasztalatait, hogy még na­gyobb eredményeket érjenek el, hogy olyan gazdag legyen csoportjuk ie, mint a szovjet kolhozoké. Éljenek a béke, a demokrácia, a n a testvér kommunista pártok

Next

/
Oldalképek
Tartalom