Szabad Nógrád, 1950. május (6. évfolyam, 17-21. szám)
1950-05-20 / 20. szám
Külföldi vendégek érkeznek Salgótarjánba A (ffi^elöUvk jogni és kötelességei Atctftgénk ífotlfgnsái hurcolnak « normucsulók ellen- ■ V ■ ! • ■ '-r. .’ér ■ , %- VI. évfolyam 20. szám Ára 50 fillér 1950 május 20 A Helyi Tanácsok a szocializmus építésének szolgálatában Mindenkiimmkqa, mindenk Megyénk üzemei lelkesen tértek át a darabbérezés rendszerére A z országgyűlés 1950 május " 11-én törvényt alkotott a helyi Tanácsokról. A törvénybeiktatás mérföldkő a szocializmus építésében, amint azt a törvényjavaslat bevezetője is hangsúlyozza. A szocializmus útján haladó Magyar Népköztársaság olyan államszerve, zetet épít, amely megvalósítja a demokratikus államszervezet legmagasabb formáját a Tanácsok rendszerét. Ennek a fontos lépésnek megtételénél nem mulaszthatjuk el, hogy hálával emlékezzünk meg a dicsőséges Vörös Hadseregről, amely hősies harcával felszabadított bennünket a fasizmus elnyomása alól és lehetőséget adott arra, hogy a népi demokráciák között, elindulhassunk a szocializmus felé vezető úton. Népköztársaságunk alkotmánya alapján már a múlt évben kialakítottuk a felső államigazgatási szervek szocialista formáit- A Tanácsok létrehozása ezt a folyamatot, befejezi és a közép- és alsófokú államigazgatási szervekből kiküszöböli a feudális és burzsoá vonásokat és megadja ezeknek a szerveknek is a szocialista jelleget. Jy< i a tanácsrendszer? „Az a kere' ' sett és véffr" megtalált politikai forma, amelynek keretein belül keU végbemenni a proletariátus gazdasági felszabadításának a szocializmus teljes győzelmének‘‘ — tanítja Sztálin elvtárs. Á Tanácsokon keresztül a dolgozó nép közvetlenül bekapcsolódik az államügyek intézésébe- A Tanács felöleli egy terület összes dolgozóját, amelyek máguk közül kiválasszák azokat a tanácstagokat, akikre rábízzál! a szabályrendeletek alkotását, a törvények lényeges végrehajtását. A tanácstagok felelősséggel tartoznak az őket megvá- lasztóknak és munkájukról időnkint kötelesek beszámolni. Amennyiben munkájuk a dolgozók szerint nem megfelelő, bármikor visszahívhatók. A Tanácsok között csupán az illetékességi körökben van különbség. A községi vagy városi Tanács ugyanazokat a feladatokat hajtja végre területén, mint a járási vagy megyei Tanács. Ennek következtében a község, vagy város dolgozói egyformán belefolynak a község, a járás, a megye ügyeinek intézésébeA helyi Tanácsok létrehazásába azonban nemcsak a dolgozókat vonjuk be szorosan az államigazgatás intézésébe, hanem egyesítjük a központi és a helyi igazgatást, alkalmasabbá tesszük hatalmas feladatai megvalósítására és egyben fegyvert is kapnak a bürokrácia és a reakciós erők elleni harcbanA megyében jelenleg mintegy 40 különböző szerv intézkedik egymástól sokszor t©!jesen függetlenül- Ezeknek a szerveknek az ügyek tényleges iiiiézésben nincs komoly hatáskörük. Példának említőm fel, hogy egyik falúban, ahol az iskola majdnem életveszélyes állapotban van, május 1 előtt szerettük volna át- teni egy volt urasági kastélyba- Persze annak ezt a részét kicsit helyre kellett volna állítani. Utasítottuk a megyei műszaki osztályt, hogy vizsgálja meg a helyzetet. A műszaki osztály megvizsgálta és megállapította, hogy az iskola az életveszélyesség határán van. Erről jegyzőkönyvet Vett fel. elkészi tette a kastély helyreállításának tervét és költségvetését. A helyre- állításhoz hatezer forintra lett volna szükség. Átküldtük az ügyiratot a tervhivatal megyei kirendeltségéhez, ott megállapították, hogy a beruházáshoz, szükséges' pénz rendelkezésre áll. azonban a Tankerületi Föigaz gatónak kell kérni, mert isko'áról van szó. Átkerült az ügyirat a Tankerületi Főigazgatósághoz, amely megái lapította, hogy szükséges a jelzett összeg, azonban közo'te azt, bogy neki nincs joga hitelt kérni, csak a vallás- és közoktatásügyi minisztérium illetékes osztályánakPersze, ezt már nem tettük meg, mert mire a válasz megérkezne, már meglesz a Megyei Tanács, amely az ügyet gyorsan és egyszerűen elintézi. Ebben az ügyben példa, hogyan intézkedett 4—5 szerv. Jegyzőkönyv, költségvetés, ügyirat, de a legfontosabb, az iskola, marad úgy, mint régen. Ha a Megyei Tanács meglesz, amely megállapítja, hogy az iskola részére a kastély helyreállítása szükséges, akkor elrendeli és el is készítteti. A Tanácsok megalakulása után az országos vonatkozású ügyeket a minisztertanács, illetve az egyes minisztériumok intézik. A dolgozók államigazgatásba való bevonása a központi és helyi igazgatás egyesítése a bürokrácia csökkentése mellett döntő feladata még a Tanácsoknak az, hogy rajtuk keresztül érvényesüljön az az elv is, hogy a dolgozóké az ország. A dolgozók a Tanácsokon keresztül érvényesítik általánosságban a népgazdaság, tehát az összes dolgozók vagyonával való gazdálkodásra a jogokat. A Tanácsok felelősen résztvesznek a termelés irányításában is. Gazdasági funkciókat végeznek, gazdasági ügyekkel foglalkoznak, de nemcsak irányítják területükön a termelést, hanem egyénileg is felelősek érte- Ez a fejlődési folyamait ad lehetőséget arra vonatkozólag, hogy a község, a város, a megye Tanácsai feltárják a még mindig igen jelentékeny helyi gazdasági erőforrásokat és széleskörű kezdeményezéseikkel fejlesszék népgazdaságunkat, a dolgozók felemelkedése érdekében- , p ovidén Kádár elvtárs szavai- val foglalhatjuk össze a Tanácsok rendeltetését: helyi Tanácsok rendeltetése ugyanaz, mini egész államunké: a szocializmus építésének szolgálata A fenti idézetből kitűnik, hogy a tanácstagokra szép, de hatalmas, nehéz feladat is vár- A tanácstagoknak már kezdettől fogva fel kell ismerni ezt, meg kell érezniük, hogy nincs helyi kérdés, nincsen kis falusi ügy, hanem minden közös, tehát a dolgozók összességének ügye- A helyi Tanácsoknál újra alkalmuk lesz a dolgozóknak bebizonyítani, hogy alkalmasak az állam igazgatására. Alkalmuk lesz a nőknek is újra beigazolni, hogy egyenrangú jó munkát tudnak végezni az államigazgatásban is. A Tanácsok azonban nemcsak államigazgatási szervek, hanem egyben hatalmas nevelő szervek is. A Tanácsok Visinszkij elvtárs szavai szerint: „az államigazgatási művészet nagy iskolái a politikai tevékenység nagy fóruma, hatalmas műhelye, ahol a szocializmus' építésének a tudományát tanulják!' A Tanácsok a dolgozók mozgósítására még jobban összekovácsolják a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetségét és fokozott mértékben erősíti államunkat. Ennek a munkának sikerét az biztosítja, hogy a Tanácsokat is országunk leghatalmasabb ereje, a Párt fogja vezetni. A tanácstagok pedig felelősségüket átérezve, a marxi-lenini ideológiával felvértezve, fogják végezni munkájukat- Soha nem feledkeznek meg a munkásosztály vezetőszOre- oének erősítéséről és a magyar munkásosztály sok harcban megková- csolódott és edződött é’csaoata, a Magyar Dolgozók Pártja rájuk támaszkodva, olyan hatalmas segítséget kap a dolg'ozó nép harcának vezetésével, amivel népünk erejét megsokszorozhatja a béke védelmében. ‘ Gerst Lajos Nógrádmegye alispánja A magyar dolgozó nép Pártunk vezetésevei győzelemről-győzelemre viszi a népi demokráciát. Most egy újabb nagyjelentőségű lépést tett a szocializmus megvalósítása felé- Bevezettük a darabbérezést, amivel megszűnnek azok a hiányosságok, amelyek eddig a bérezés területen előfordultak. Rákosi eivtárs tavaly ősz- | szel a nagybudapesti kibővített párt- 1 választmány ülésén felhívta figyel- * műnket a jelenlegi bérrendszer helyte- | íenségére: „Nálunk az a tudományos norma, aminek alapján a munkás képtelen kiszámítani, mennyit keres. Nálunk a tudományos norma mellett olyan nehéz a bér kiszámítása, hogy a legtöbb munkás csak. akkor tudja mennyit keresett, amikor már a borítékját megkapta." A jelenlegi bérrendszerünk főhibája az volt, hogy nem eléggé ösztönöz a termelékenység fokozására. Nem állít fel éles különbséget egyszerű és bonyolult munka között. A darabbér bevezetésének egyik döntő jelentősége az, hogy megszüntet minden irányú igazságtalanságot. A dolgozókra nézve a darabbérezés összehasonlíthatatlanul kedvezőbb, mint a régi bereites. Már maga az is megnyugtató, hogy a dolgozó előre tudja, hogy mit fog keresni a hét végén, és nem kell gondolkodni amiatt, hogy vajjön a bérei zámöló nem téve-’ dett-e fizetésének kiszámolásánál. Nyilvánvaló,. hogy ez elősegíti a több és jobb termelést és Így több fizetést fog kapni- A munkások egyrészénél még alapbér-emelkedést is hoz a darabbérezés. A darabbérezéssel minden munkás szaktudásának megfelelő műnkét kap, amely nagyban elősegíti szakmai fejlődését is. Véglegesen eltűnik az a különbség, hogy azonos munkáért különböző üzemekben különböző fizetést kaptak. A darahbére- zes azt jelenti, hogy egyforma munkáért egyforma bért keli fizetni, .ha fiatal vagy idősebb, férfi vagy nő szakmunkás végzi azt. A darabbérezés ösztönzi a dolgozókat a termelés emelésére, feltárja a helytelen munka- erőgazdálkodást, lehetővé teszi, hogy a szükségletnek megfelelően legyen elosztva a munkaerő. Általában nagyobb tervszerűségre sarkalja az üzemeket, a műhely dolgozóitól kezdve a legielsőbb fórumig. Minden újabb lépés a szocializmus felé vezető úten döntő vereség az ellenség számára. Az ellenség nem marad tétlenül. Alighogy megindult az új bérrendszer, máris megkezdte támadását. Ott, ahol nem állunk keményen a népi demokráciánk védelmében, az ellenség megkísérli a támadást. Nemcsak a falun, hanem a munkásság soraiba is beférkőzik. Ez van a salgótarjáni acélgyárban is, amikor Krajer Ferenc, a hírhedt jobboldali szociáldemokrata, Peyernek régi híve, az ifjúmunkásokat tömöríti maga köré, hogy rajtuk keresztül agitáljon a darabbérezés ellen Krajer és a többi jobboldali szociáldemokrata most ugyanúgy a munkásosztály ellenségeként lép fel, mint az infláció idején, amikor alaptalan segélykövetelésekkel még jobban . akarták súlyosbítani a dolgozók helyzetét. Vagy megyénk egy másik üzemében Klágyik Mihály 65 holdas kulák, aki az üzembe beférkőzött és kezdett agitálni a darabbérezés ellen. Mikor közelebbről megnézték a lázítót, kiderült róla, hogy Ga- ráb községben 65 hold földje van, cselédet tart és azzal dolgoztatja a földjét. ö maga az ellenség ügynökeként az üzemben tevékenykedett, mint romboló. Természetes, hogy az ilyen mun- kásárulóknák és mun-kásnyúzóknak nem érdekük a dárabbéíezés bevezetése. Vannak még a munkások sorai között olyanok js, akiknek azért nem tetszik a darabbérezés bevezetése, mert ezzel teljesen megszűnik részükre az, hogy csaljanak és hogy dolgozótársaikat megkárosítsák. Ilyen például a salgótarjáni gépgyárban Kojnck Márton is, aki az eddigi bérelszámolások alapján megtette azí, hogy 5500 elvégzett munkadarabot számoltatott el és válójában nem végzett el belőle csak 1000 darabot. A darabbérezés bevezetésével ez teljesen kiküszöbölődik. Az ilyenek természetes, hogy próbálnak tiltakozni a becsületes munkael- szánioiás ellen. Láthatjuk, hogy akkor, amikor a dolgozó nép épít, újat alkot, az ellenség nem alszik. Éppen ezér^,az új darabbérezés bevezetése nem egyszerű technikai feladat, hanem elsősorban politikai feladat. Ennek megfelelően kell a párttagságnak, valamint a szakszervezeti tagoknak előkészíteni- Meg kell tanulnunk, hogy minden új dolog megvalósítása harci feladat. Az ellenséggel kemény harcsat kell vívnunk. Legyen tudatában' minden dolgozó, hogy ennek a bérezésnek a megvalósításával döntően megnöveltük népgazdaságunk erejét. Hatalmas lépést tettünk a szocializmus felé. StuIfgótargÚBti ActfSárngsgíír : A darabbérezés óta emelkedik a dolgozók keresete Május 1-re az acélgyár dolgozói fo- i kozták termelésüket. Még április 11-én ' történt, hogy Bariba János elvtárs és ácsbrigádja 119 méter kerítés május I-re való elkészítését vállalta. A munkát határidő előtt befejezték és 172 százalékot értek el. Ekkor aztán elkezdődött az alkudozás. Bartha János elvtársat először 117, majd 142 százalékkal, a segédmunkásokat pedig 100 százalékkal számoltak el. Bartha elv- társ ekkor dühösen kifakadt: — Darabbér kei! ide, de sürgősen, különben bolonddá teszik az embert ezzel sz'agyafúrt számítással. Bartha elvtárs és más dolgozók kívánsága azóta Pártunk útmutatása alapján valóra vált. Hétfőtől kezdve az acélgyárban is bevezették a darabbá rezest. Az ellenség mindenfelé azt tér jeszti, hogy majd normaremiezés lesz kihasználja a kezdeti nehézségeket, gá tolni akarja ezt 8 döntő lépést. A té nyék önmagukért beszélnek. A drót húzóban és a pácokéban sem hallgat nak .az ellenségre, ahol azt a hírt terjesztette, hogy a több gépen dolgozók csak egy gép után kapják a bérüket Balogh István ll-nek 2.56 forint volt A ffvpfgtfúrhasB: az órabére, a jövőben 22 fillérrel keres többet óránként. A drólhúzóban Bartha András a hétfői napon 50.56 forintot keresett. Bozsö János 47.12, Bada András 51.37, Wielheim Sándor 56.24, Vörös György pedig 52.69 forintot kapott. A darabbérezés előtt keresetük a 40 forintot sem érte el. Vaszilka András öntő pedig egy nap alatt 55 forintot keresett. Vannak azonban az acélgyárban is dolgozók, akik belekerülnek a reakció uszályába. így például Lorkó Ilonáéi- munkás a kartongyátban kijelentette. „Ila bevezetik a da rab bérezésig szűnjön meg a pártmunka." Ezzel azt akarta mondani, hogy munka közben ne szóljon hozzá senki, ne kelljen népne- velőmunkát végeznie, vagy dolgozó társait munkájukban segíteni. Persze munkatársai elítélték őt és be fogják bizonyítani, hogy a darabbérezést Pártunknak még jobb munkával köszönik meg. Példa erre Kabács lózsef dróthúzó, aki május 1-én június 15-i tervét teljesítette és vállalta, hogy ez- évi tervét három hónappal előbb befejezi. Munkás és műszaki értelmiség együtt, örömmel üdvözli a darabbérezést A gépgyárban a darabbérezés bevezetéséről Bandur Mihály öntő a követ kezűket mondja: — Igen helyesnek tartom a darabbérezést, mert, mindenki könnyen ellenőrizheti, hogy megkapja-e a munkája után járó fizetését. A dolgozók túlnyomó része eddig becsapottnak érezte magát. Az elmúlt bérezési rendszer olyan bonyodalmas volt, hogy azt nem tudtuk. ellenőrizni. A progresszivitás pedig jobban fokozta a zavart. Ma már a fejlődésnek olyan fokán állunk, amikor a darabbérezést szükségesnek tartom és csak helyeselni tudom Pártunknak ezt a lépéséh Kovács Gyula, Andó Irén és Tóth Mária egy csoportban dolgoznak a magpadon. Arról beszélnek, hogy a darabbérezés egyúttal selejtcsökkentést is jelent. A csoportban eddig nem lehetett megállapítani, hogy ki felelős a selejtért. de a darabbérezés magával- hozza az egyéni felelősség fokozódását is. Előfordult olyan eset is, hogy az egyik dolgozó többet termelt, mint » másik, de órabérük azonos volt, mert egy csoportban dolgoztak. A gépgyárban a munkalapokat kedden reggel osztották ki, ahol már pontosan fel volt tüntetve, hogy a végzett munka melyik kategóriába van sorolva és mi az értékei A műszaki értelmiség is megkezdte az előkészületeket. A normacsoport vállalta, hogy a kitűzött • határidőre minden teljesítménybérben dolgozó megkapja a munkautalványt. Vincze János gyártásvezető így tátja a feladatokat: Av műszaki értelmiségnek elsősorban a jobb munkamegszervezésével, az anyag- és szerszámellátás biztosításával kel! hozzájárulni a darabbérezés sikeréhez. Ezenkívül felvilágosító és népnevelő munkával kell segíteni a dolgozóknak. ( A bányai dolgozók is várják a darabbért Megyénk dolgozói igen nagy érdeklődést mutatnak a darabbérezési rendszer bevezetése iránt. A bányaüzemeknél dolgozó szakmunkások szeretnék, ha náluk is mielőbb bevezetnék a darabbérezési rendszert. Így például Rónabányáról Bábel István és Somogyi Sándor kovácsok, akik javítómunkát végeznek, mindig csak 100 százalékkal vannak elszámolva, akármennyit dolgoznak. Most azt kérik, hogy őket is darabbérben számolják él és akkor jobban meg fogják tudni mutatni lelkes munkaakaralu- kat. Lelkes röpgyűlés Pálfalván A pálfalvai dolgozóknak egy régi kívánsága teljesül, amikor bevezetlek a darabbérezést. Hétfőn lelkes röp- gyülésen tárgyalták meg az üzemrészek dolgozói, hogy milyen változást fog jelenteni számukra ez.' Áz előírásnak megfelelően kifüggesztették, hogy egyes munkák milyen kategóriába vannak sorolva. , ‘ *" Még csak pár nap óta dolgoznak a Szovjetunió példáját követve az új bérezési rendszerben megyénk dolgozói, de a Pártunk iránt érzett ragaszkodásuk csak tovább ■ fokozódik, mert a jövőben azok érnek el eredményt, akik becsületesen meg is dolgoztak érte.
