Szabad Nógrád, 1950. május (6. évfolyam, 17-21. szám)

1950-05-13 / 19. szám

Í950 m.íius f3. SZABAD NOGRAD II rossz izeisvezetés leraitia a tsroidfest Karancslejtős bányaüzem munkájának hiányosságai ,,A' munkások számára még olyan' munkaviszonyokat is kell teremteni, amelyek megadják nekik a lehetőséget arra, hogy eredményesen dolgozzanak, emeljék a munka termelékenységét, ja­vítsák a termelés minőségét. Á mun- ■ ka t tehát az üzemekben ágy kell meg- * szervezni, hogy termelékenysége hó- ’ napról hónapra, évnegyedről évnegyed ban azért, hogy nem igényelt még a harmadik csapat számára is védőruhát. A harmadik pedig az, a dolgozóknak nem adták ki idejében a vizesmun­kára járó 10 százalék pótlékot. A 6, segédereszkén dolgozó elvtár­sak arról panaszkodnak, hogy a mun­kahelyen ugyan megvan minden lehe­tőség arra, hogy jól tudjanak ter­melni, de idejükből mindig veszítenek, mert maguknak kell menni vontatni, nincs vontatójuk. Ha egy-egv műszak alatt a vájárnak, vagy segédvájárnak kell otthagyni a termelés helyét e's vontatni kell menni, mindig elveszíte­nek e£y pár percet, amiből aztán egy egész nagy idő adódik. Itt talán jó lesz, ha úgy számolunk, hogy a vájár leleszi a csákányát, elindul, vontat, majd visszajön, újra dolgozik, de az előbbi munkalendületét csak későbben nyeri vissza. Mondani sem kell, hogy a műszaki vezetőségnek ezeket a körülményeket már régen felüt kellett volna vizsgálni ás meghallgatni a dn-tgosók véleményét. Hiszen, mint azt a bányászok 'el­mondják, már régen panaszkodnak ezekre a gátló körülményekre. A bánya teljesen elhanyagolt álla­potban van. Az osztókon féllábszárig, vagy térdigérő sár van, ahol naponta többször át kell tolni a szénnel meg­rakott csilléket. A fenntartási munka nincs megszervezve. A levegőszolgáita- tás hiányos, habár ennek megjavítása már folyamatban van. Ugyancsak a vízszivattyúk is hiányosak. Természetes, ilyen körülmények kö­zött dolgozó emberektől nem lehet el­várni azt, hegy eredményesen termel­jenek, hogy elérjék azt a termelést, amit célul tűztek maguk elé. Szükséges, hogy a műszaki vezetés nézzen szét a portáján. Lássa meg a hiányosságokat. Értsék meg az új helyzetet. Lássák meg azt a hatalmas változást, ami a dolgozókban végbe­ment az ország felszabadulása óta. Szükséges, hogy konkrétan kitanulmá­nyozzák a bányák fejlődésének új fel­tételeit és munkájukat az új helyzet követelményeinek építsék ki. A felelősség megállapításánál leg- elsősodban rá kell mutatni a Karancs- lejtősi aknaüzemi Pártszervezet hiá­nyos munkájára is. A Központi Veze­tőség január 22-i határozata legelső­sorban a pártszervezetek felé szabta meg a feladatot a xnunkaverseny ki- szélesítésére. Megszabta a feladatot, hogy a pártszervezetek mindent kö­vessenek el, hogy a verseny minden feltétele biztosítva legyen a dolgozók részére. Az alapszervezet itt nem fej­tett ki semmit, sőt mindezeket a súlyos körülményeket szó nélkül hagyta, el­nézett a hibák felett. Ugyancsak fele­lősség terheli a szokszervezeti vezető­séget is, akik nem kellő érái Ive! nyúl­tak bele a hibák kiküszöbölésébe. Súlyos mulasztás terheli a Bánya- igazgatóságot is. Nem látta meg azt a mulasztást, amii az üzem műszaki vezetősége elkövetett. Nem figyelt fel arra, hogy a dolgozók keresete egyre csökken, és elvesztik munkakedvüket. Természetes, ha. nem tudtak termelni, nem tudtak normális keresethez sem jutni. Az igazgatóságnak nem - lett volna szabad' a sZámoszlopokba, mé- lyedni és egyre csak száradni és szá­molni, hanem meg kjjlett volna vizs­gálni már kezdet kezdetén a bánya helysetét és felhívni a hibákra a mérnök figyel­mét. Igen súlyos mulasztás terheli Ma- kinyik András bányamestert, aki már hosszabb ideje tartózkodik a bányánál. Aki látta a tarthatatlan állapo.ot, ezen nem segített, sőt azt tette, hogy a dolgozókat, amikor hozzáfordultak panaszaikkal, ledorongolta őket. Es végül meg kell állapítani a fele­lősséget a dolgozók felé is. Rákosi elvtárs már nem egy ízben felhívta a dolgozók figyelmét arra, hogy ne fél­jenek bírálni, ha látják, hogy valami helytelen. Mondják meg a véleményü­ket, mert a vezetők tanulni akarnak a dolgozóktól. Ezt elmulasztották a karancalejíősi bányászok. Ahelyett, hegv egységesen kiálltak volna, sze­mélyeskedésbe fulladt a kritikájuk. Sőt az elégedetlenség hangját ütötték meg. A bírálatra pedig minden módjuk meg volt. Á dolgozóknak, a műszaki vezető­ségnek a jövőben egységesen kell érezniük, hogy az az üzem, vagy bánya a sajátjuk. Azért a bányáért ők, csakis ők, együttesen felelősek. Az üzemvezetőség többet legyen a bá­nyában, a dolgozók pedig mondják meg véleményüket. Ott a helyszínen küszöböljék ki az egyéni felelősség hiányát. A jó tapasztalaitokat vigyek munkahelyről munkahelyre. A párt- szervezet pedig éberért őrködjön min­den elhajlás felett és légVen ett min­denütt. A szakszervezet kösse össze a pártonkivüü tömegeket a Párttal. így egységes akarattal megjavul a munka, és Karancslejtős bányaüzem el fogja érni újra a "régi termelését; amin ke­resztül emelkedni fog a dolgozók ke­resete is. Nem szeretném, ha kimaradnék a békét követelői* hatalmas táborából MÁJUS ELSEJE UTÁN FOKOZÓDOTT A TERMELÉS re emelkedjek.“ így állapítja meg Sztá­lin e.vtárs a gazdasági funkcionáriu­sokhoz intézett beszédében. Ezt a megállapítást nekünk, a szo­cializmus építésének jelen szakaszá­ban, mind fokozottabban kel! megvaló­sítanunk, ha azt akarjuk elérni, hogy az üzemekben a termelés emelkedjen és állandó felfelé iveiést mutasson. Vájjon elmondhatjuk-e, a mi me­gyénk viszonylatában, hogy a munka szervezettsége valóban megfelel azok­nak a követelményeknek, amit az ál­landóan fokozódó termelés megköve­tel? Ezt megyénk viszonylatában nem mondhatjuk el. Elmondhatjuk azonban azt, hogy egész sor olyan üzemünk van, ahol az összhang helyett hanyagság és nemtSrödttmség ran Különösen elmondhatjuk ezeket a nógrádi szánmedence bányái felé, ahol vészesen üti fel fejét a rendellenség, a zűrzavar, a felelőtlenség, a személyes felelősség teljes hiánya, ami úgy a mű­szaki, mint a fizikai munkásoknál egy­aránt megvan. Helyesebb azonban, ha konkrétan megmutassuk például a szénmedence egyik bányáját: Ka-rancs- lejtösL Ebben a bányában már hetek óta arról panaszkodnak a dolgozók, hogy a kere­setük o»y a’acsony, hogy nem tudnak belőle megélni. A vezetőség arról ad jelenést, hogy a termelés állandóan csökken, ahelyett hogy emelkedne. A termelés előirányzatát nem tudják el­érni. Ilyenkor még hozzáteszik azt is, hegy képtelenség elérni, mert a mun­kásokban „nincs meg az akarat“. Vájjon így van-e ez? Nem lehet két­séges, hogy nem így van. A hibát el­sősorban nem a munkásokban kell ke­resni, hanem a vezetésben. A mi bá­nyászaink a felszabadulás óta már nem egy esetben bebizonyították azt a hihetetlen munkalendületet, ami ben­nük van. Már nem egyszer bebizonyí­tották a nép államához való ragasz­kodásokat és hűségüket. Bánydsuaink randákat művelnek ha megvan adva részükre a lehetőség, hogy alkossanak. £s valóban így áll ez a Karancslejtős bányánál is. Nézzük meg a külszínit. A kinti von­tatóállásban a munkások már tettek arról jelentést az üzemvezetőségnek, hogy a vontató főié szerelt fedélen hiányos a kátránypapír. Ennek követ­keztében befolyik az eső a munka­helyre, ahol a körülbelül 12—13 má­zsás csilléket kell lekapcsolni a von­tatókötélről, majd a fordítólemezen át­fordítva, a palahányóra irányítani. Ehhez a fordításhoz meglehetősen nagy fizikai erőt kell kifejteni. De amikor a hiányos tetőn befolyik a víz és a talaj felázik, képtelenek a kap­csolók dolgozni, mert nagyon csúszik alattuk a talaj. Ez már nem mostani jelenség, hanem a télen is fennállott, azzal a különbséggel, hogy akkor je­ges volt alattuk a talaj. Természetes, hogy az ilyen körülmények között dol­gozó munkástól nem lehet elvárni, hogy pontosan és lelkiismeretesen dol­gozzon, hiszen a munkás látja, hogy vele sem tőrödnek. Munkájukat még külön befolyásolja az, hogy az esőzé- sekinél ők maguk is csuromvizesen kénytelen dolgozni. Hogy nem úgy dolgozott, ahogy azt az „üzemvezető­ség“ elvárta, nem a munkásokon mú­lott. Nézzük meg a bányában dolgozók helyzetét. Mindjárt elöljáróban leszö­gezhetjük azt, hogy semmivel sem kü­lönb a helyzet, mint a külszínen. Itt is a műszaki vezetés teljes hiányos­sága mutatkozik meg. A 4-es ereszke. A bányászok már hosszabb idő óta a föléből (boltoz,at) zuhogó vízben dol­goznak. Az állandóan rájuk zuhogó víz ruhájukat teljesen áiáztatta, mun­kájukat egyfolvfában nem tudták vé­gezni. A védőruhákat a vezetőség ennek dacára április 29-én utalla ki. A védőruhák körül jelen pillanatban is az a helyzet, hogy két csapat tudja használni, mert már a harmadik csapat svaméra nines ruha, ami van, nem szárad meg. Mit mond erre a vezetőség? A munkások a ruhát nem teszik megfelelő helyre szárítani, hanem teljesen elhanvago’ják a szárí­tását. Vájjon ennek a végrckrjiásáért nem-e a műszaki vezetőség a felelős? Természetes, hogy a műszaki veretes. Azért, mert nem vitte míg be a dol­gozókba a személyes felelősséget, nem tudatta, hogy a munkás személyesen is felelős azért a ruháért. Másodsor­Dolgozóink a május 1-i felvonuláson a termelés fokozására, a terv időelőtti teljesítésére, a szocializmus felépíté­sére tettek fogadalmat. A dolgozók nemzetközi proletár szolidaritásának nagy ünnepe után az üzemekben nem lanyhult, hanem még fokozódott a munka, emelkedett a termelés. A salgótarjáni gépgyárban a kátrányos magpad mindig a legjobb műhelyek közé tartozott. Május 1 után az ittdolgozók továbbfokozták teljesít­ményüket és Égner Lászlóné 360 szá­zalékot teljesí tett. Az olajos magpa- don Fodor Tiborné 245 százalékot ért el. A zománcozóban Vencel Sándor és társai vállalták, hogy eddigi négy em­ber munkáját kelten végzik. Vállalásu­kat teljesítették és most 360 százalékot teljesített. Ugyancsak a zománcozóban István József 271 százalékot ért el. Május 1 után a tisztító műhelyben is fokozódik a munka lendülete. A dolgo­zók eddigi 150—180 százalékos teljesít­ményüket 200 és még ennél több szá­zalékra teljesítik. Május 5-én Király Bálint 216 százalékot teljesített. Május 8-ra ezt a teljesítményt 220 százalékra tokozta. Rácz Sándor e héten már több­ször ért el 210 százalékos teljesítményt. A tisztítóműhely if júmunkásai között ipi Imre vezet. Teljesítménye 180 szá­zalék. Jobb munkával készül az if júsági kongresszusra. Az öntödében május el­seje után több 200 százalékon felüli tel- jesitménvt értek el a dolgozók. Kovács Pál május 5-én és 8-án 287 százalékot teljesített. Bandim Mihály 200 száza­Mátraszuhán május elsején adták át a Kanadában élcL B. M. vöröszászló ajándékát az MDP dorogházi szerveze­tének. B. M. ajándékát a dorogházi pártszervezet titkára adta át, majd fel­olvasta a zászlóval küldött levelet. „Mi az imperialista elnyomás orszá­gából küldjük a zászlót. Sakkozzatok lékra teljesítette előirányzatát. Somos­kői János 204 százalékot ért el. A le- mezlakatosoknál a legjobb eredményt Marczinek István érte el. Május 8-i tel­jesítménye 193 százalék. Nem sokkal marad el mögötte Korin Gyula, aki 191 százalékot ért el. A le mez sajtolok kö­zött Kral József vezet. Teljesítménye 220 százalék. Utána Petik Géza követ­kezik, akinek 192 százalékos teljesítmé­nye van. A salgótarjáni Acélgyárban május elseje után tovább fokozódik a munka. A gyár dolgozói közül egyre többen érnek el naponta szebb eredményeket­A hideghengerműben Balázs József hengerész 149 százalékról indult. Má­jus 3-án 172 százalékot teljesített. Az elért eredménynél nem állt meg, azt t vább fokozta, és sikerült neki elérni 200 majd 262 százalékot. Tervének tel­jesítésében május 24-nél tart. Ugyan­csak itt Kóiirtkás' Kálmán hengerész 160 százalékról indult. Teljesítményét tovább fokozta és 200, 274, majd 301 százalékot teljesített., A dróthúzóban Wi'heim Sándor dróthúzó május elseje után 200 szá­zalékot termel. Az ifjak közül Varga István emelkedik ki. Jó munkává! készül, az egyesítő kongresszusra és teljesítményét állandóan fokozza. Má­jus elseje után 202 száza!ék volt a ter­melése. Most 255 százaléknál tart. Az acélgyári dolgozók mindinkább áttér­nek a két gépes rendszerre és ezért ér­nek e! naponta jobbnál-jo'ob eredmé­nyeket. alája és szilárdan harcoljatok a Szov jetunió vezette béketáborban. Az ötéves terv végrehajtásából vegyétek ki része­teket, hogy erős és művelt legyen a szocialista Magyarország. Harcotok a mi harcunk is, és győzni fogunk” — fejeződik be a levél­A „Megvédjük a békét“ mozí/a- lom felhívására a magyar nép milliói mozdultak meg. Egyemberként írták alá az atomfegyver betiltását köve­telő felhívást és az országban több mint 7 millió magyar tett hitet alá­írásával a béke mellett. A békefel- hívást minden becsületes dolgozó aláírtéi. Azonban vannak olyanok is, akik va ami oknál' fogva — nem tar­tózkodtak odahaza és eOyéb körül­mény — n'em írhatták alá a. béke­felhívást. így volt Prókai Gyuláné Szocializmust építő országunkban a szocialista munkaverseny fejlődésére serkentő hatással van az, ha a felüle­tesen végzett munkadarabokkal, me­lyek selejtté váltak, nyilvános „kiállí­tás” formájában „megismerkednek“ a dolgozók. Ugyanezt a célt kellene szol. gálnia a salgótarjáni acélárugyár se- lejtkiáHításának is. Hogy nincs selejt az acélárugyárban? Ha megnézzük a selejtk'állítást, nem találunk semmi kiállítandó tárgyat, csak egy kis papírtáblát, amin ez áll: Április 25-én Messzersmidt József és csoportja: Klaniczai Gyula, Kassai Sán Balassagyarmat, Bajcsi Zsilinszky-) 2. szám alatti lakos is ,rés nem s. e rclném, hogy esetleg édesanyámmal kimaradjak a békét követelőit hal al­mas táborából. Ezért magam s ...... k észtettem egy ívet, amely- azt hi­szem, hogy megfelel a célnak.“ Prókai Gyuláné és édesanyja oM- írta az ivet, $ azt utána elküldte illetékes helyre■ Ezzel úgyáitúf y- mint a többi 7 millió magyar hitet tett a béke mellett. dór, Pál Gyula, Révai István és- Pa­takfalvi István hibájából egy kipufogó szelepzáróköppeny 1.100 kg súlyban selejtté vált. Kár 2.384 forint. Óka: a magból nem vezették ki a levegőt, — nem volt megszögelve. — A mag fel­sőrészét a vas feldobta és az homo­kos lett. Ugyancsak itt van még egy k's tábla. A tábláról megtudjuk, hogy „Eladó egy jókarban lévő mély gyer­mekkocsi. Érdeklődni lehet Horváth L.“ Nem egyeztethető össze, hogy a se- lejíkiállítást üzleti célzatú felhívásokkal alacsonyítsák le. -Szükségesnek tartjuk a felhívás eltávolítását. Vöröszászlót küldtek Kanadából Alulírottak a béke hívei vagyunk csatlakozunk a Béke Hívei Vila ,g szusának felhívásához: PRÖKAY GYULÁNÉ, FARKAS KAROLVNÉ. ÉLÜZEM LETT A SOMOSKŐI KŐBÁNYA Molnár János elvtárs adta ál a vándorzászlót és az élüzetn jelvényt A somosköi bányaüzem meglehetősen j mérsékelt termelési eredmények üzeme volt az elmúlt években. Hiányos fel­szerelés, mostoha termelési körűimé nyék. A oüszke élüzem cím elnyeré­sét a pártszervezetnek köszönhetik, amely irányította és lelkesítette a dol­gozókat és a Párt-íormálta új ember, a kommunista ember diadala e nagy­szerű eredmény. Köszönhető az észszerű munkaerő­átcsoportosításnak. Papp Alajos elv- társ művezető felbontotta a munka­menetet. A kőfaragóknál hármas bri­gádot szervezett. Ezelőtt egy ember végezte a hasítást, a nagyozást és a „csuszlagolást”. Most ezt három em-j bér végzi. Az egyik hasító, a másik; nagyoló, a harmadik csuszlagoló. Ez a módszer folytatólagossá tette a terme-J lést. A termelés nagyarányú emelke­dését is biztosította. A dolgozók új vi-j szonyát fejezi ki a munkához az e!-' múlt három hónapban beadott 37 újítás, ami közel negyedmillió forintos megtakarítást jelent az üzemnek. De nem kismértékben lendítette előre a termelést az, hogy az egyéni verseny­zők száma 156-ról 246-ra, a brigádok; száma 2J-rői 31-re emelkedett. Köszönhető a kommunista példamu­tatásnak. Tankina József elvtárs, az élüzem párttitkára nemcsak lelkesítette dolgozótársait a jobb munkára, hanem maga járt elöl jó munkával. De nem­csak Tankina eivtárs voll az egyetlen példamutató. György Péter elvtárs 190, Pásztor András 170, Tani ina elvtárs 165 százalékra teljesítette első ne­gyedévi tervét. György Péter elvtárs, a sztahánovista díszoklevél átvételekor vállalta, hogy egész évben 200 száza­lékot teljesít' és ezévi tervét a Nagy Októberi Forradalom évfordulójára, november 7-re befejezi. Pásztor alyíárs őt százalékkal teljesíti túl az eddig el­ért eredményét. Az ifjúmunkások az egység megteremtése jegyében érnek e! kimagasló eredményeket. Balázs István és Angyal Pál elvtársak 220 százalékra tel jesítették első három havi tervüket. Felszólalásukban hangsúlyoz­ták, hogy eredményüket megtartják, sőt fokozzák. Van-e selejt az acélgyárban?-4 selojínszínt saerint nines

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom