Szabad Nógrád, 1950. április (6. évfolyam, 13-16. szám)

1950-04-07 / 13. szám

6 SZABAD NOGRAD 1950 április A népi demokráciák hírei Ludas Matyi Német Demokratikus Köztái saság A HAZAARULÚ ADENAUER-KORMANY AMERIKAI TŐKÉSEK KEZÉRE AKARJA JÁTSZANI A NÉMET VASUTAKAT Amerikai tőkések csoportja járja he­tek óta Nyugat-Németországot. Az amerikai pénzemberek utazgatása sok helyen feltűnést keltett, míg végre ki­pattant a különös „országjárás” oka. Mindenfelé tájékozódtak a nyugatné­metországi vasutak értékéről. Az Adenauer-kormány már hosszabb ideje nagyobb összegű, hosszúlejáratú kölcsönt szeretne kapni amerikai ma­gántőkésektől. A bonni bábkormány azt reméli, hogy a dollárok segítségével meghosszabbíthatja uralmát. A munka- nélküliséget megfékezni nem tudják és úgy vélik, hogy a dollárok felpezsdíte­nék a nyugatnémetországi gazdaság tespedő életét. Az amerikaiak tartózkodóak a német kölcsön tekintetében. Úgy vélik, az üz­let kissé bizonytalan. Ezért Adenauerék Amerikába küldték Blüchert, a bábkor­mány „marshall-miniszterét”, aki tár­gyalásokba bocsátkozott az amerikai vasútmágnások tőkecsoportjaival a né­met vasutak bérbeadásáról, ami nem je­lent mást, mint a vasutak kiszolgáltatá­sát az amerikai nagytőkének. Három társaság mutatott érdeklődést az óriási üzlet iránt: a „Western Union Pacific“, a „Santa-Fé Railroad” és a „Milwaukoi Express”. Az amerikai tőkések javaslata sze­rint a birodalmi vasútakat 99 évre ven­nék bérbe, aminek fejében a bonni haza­árulók 1.2 milliárdos dollárkölcsönt kap­nának a legközelebbi 5 év folyamán, azzal a korlátozással, hogy az összeg kétharmadát áru- és nyersanyagvásár­lásra kell fordítaniok. 1960-tól kezdve a vasút bérlői évi 200 miliió dollárt fizet­nének. A német vasúíaknak szükségle­teik 60 százalékát külföldön, mindenek­előtt az USA-ban kell beszerezniük. A fennmaradó 40 százalékot német üze­mek is legyárthatják, amennyiben az ország megfelelő gyárakkal rendelke­zik. Blücher tárgyalt Amerikában a „Wes­tern Elektric” társasággal. A vasu­takhoz hasonlóan a nyugatnémet táv­beszélő-berendezés kiszolgáltatására tett ajánlatot. A „Western Elektric” megbízottai február végén Frankfurtba érkeztek a tárgyalás folytatására. Az amerikaiak szigorú diszkrécióra utasí­tották megbízottaikat, mert a nyugati szövetségesek körében egyre növekszik az aggodalom, hogy a tárgyalások ki­szivárgó híreire a lakosság zavargások­kal válaszol. Az igazságot azonban nem lehet véka alá rejteni, a német nép tu­domást szerez az Adenauer-kormány szégyenteljes, hazaáruió mesterkedé­seiről. | Bulgária | A GÉPJAVÍTÓ BRIGÁDOK ISMÉT TRAKTOR3R1GÁDDA ALAKULNAK AT Harmandi város gépállomásának öt traktorbrigádja már a nyári hónapok­ban sokat törte a - fejét, — miképpen tudnák jól kihasználni a téli hónapokat, amikor bizony nem sok tennivalójuk akad a földeken. Mire a hideg időjárás beköszöntött, ragyogó gondolatuk támadt. Mind azJ öt traktorbrigád a téli hónapokra gépja­vító-brigáddá alakult át. Ezzel az elgondolással jelentősen csökkentették a mutatkozó munkaerő- hiányt, a fiatal munkásoknak pedig kor­látlan lehetőséget teremtettek, hogy mégjobban megismerjék gépeiket. A téli hónapokat nemcsak munkával töltik, hanem fokozott tanulással is. Kü­lönösen a szakmai tudás széiesebbkörű megismerésére fordítanak sok időt. Többen közülük gépészmérnöknek készülnek, s így a téli időszakot jól fel­használják tanulmányaik ilyenirányú fejlesztésére is. A gépállomás minden fiatal munkása részére egyébként há- romhőnapos szaktanfolyamot is szer­veztek, ahol valamennyien elsajátíthat­ják a gyakorlati ismertek mellett szük­séges elméleti tudást is. Most, hogy a tavasz közeledik, egy­mást vizsgáztatják és ha valamelyikük egy-egy területen elakad, akkor a töb­biek kisegítik, tanítják, oktatják. A téli időszak jó alkalmat nyújtott va­lamennyinek, hogy olyan felkészültségre tegyenek szert, amivel a gépállomás többi dolgozóinak tudását is bővíthetik. Az együttes munkában ígv a traktor­állomás valamennyi dolgozója mire az ősz beköszönt, elméletileg is jól ismeri majd a gépét. De a téli időszaknak vé­gére járunk és a harmadik gépál'omás öt traktorbrigádja lázas izgalommal ké­szül a tavaszi munkákra. | Albánia | MEGHÁROMSZOROZGDOTT AZ ALBAN ÉTOLAJGYARTAS Az albán partvidék enyhe földköziten­geri éghajlata igen kedvező az olajfa, a narancs- és citromfa ültetésére. Albániában főképpen olajfákat ültet­nek. A természet minden lehetőséget megad ennek a növénynek a minél na­gyobb mennyiségben történő termelé­sére. de a múltban nem fordítottak kellő gondot, sem a már beültetett területek növelésére, sem pedig az olajfaültetvé­nyek kellő gondozására és szakszerű ki­használására. Az olajfaültetvényeknek több mint 75 százaléka a bejek és a nagybirtokosok kezében volt, akik nem törődtek az ül­tetvények gondozásával, csak azzal, hogy minél több hasznot húzzanak a termésből. Az óla jiiltet vények elhanyagolása következtében a termés fokozatosan csökkent. A háborúelőtti utolsó 10 év­ben az átlagos évi olajbogyótermés 19.780 tonna volt. De nemcsak a növények gondozására fektettek kevés figyelmet, hanem az olajbogyók korszerű sajtolására is. Az olajipar általában igen kezdetleges volt. Az 1946-os földreform szétosztotta a bejek és nagybirtokosok földjeit és így 12 ezer parasztcsalád több mint 1 millió olajfa birtokába jutott. Az állam az új­gazdákat mindenben segítette az ültet­vények szakszerű gondozásának bizto­sítására. U gyanakkor újabb olajfaültetvénye­ket is létesített az állam és valamennyi gazdaságot kötelezte, hogy minden olajfa után egy újabb olajfát ültessen, llymódon a kétéves terv során 130 ezer új olajfát ültetnek el Albániában. Sok­helyütt a tervelőirányzatot már jelentő­sen túl is haladták. Április 4 — hazánk felszabadulásának ünnepe című művészi kivitelű képes album tartalma híven tükrözi felszabadulásunk óriási jelen­tőségét és népi demokrá­ciánk 5 év alatt elért hatal­mas eredményeit. Népünk nagy vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak szavait olvashatjuk az album első oldalán. „A hálás magyar nemzet soha nem felejti el, hogy szörnyű elesettségében a fa­siszta barbárok kiverése után a Szovjetunió és a nagy Sztálin segítő keze állította talpra.” Hat aápoji kérész ül játssza az Apolló Mozgó a magyar filmgyártás új, nagyszöiú alkct-usat, az ej;ö ma­gyar színes filmet: a „Ludas Ma­tyi”— A daraib szerzője, Fazekas Mihály csaknem másfél évszázaddal ezelőtt írta Ludas Matyi történetét. A film vetítésekor elénk tárul az alföldi magyar táj apró zjsliér viskóival, s bánátik a végtelenül kiszipolyozott, megalázott, die már a fejét és öleiét ömt.g-stö jobbágyság. Ludas Matyi is ezek közé tartozik. Matyi minden vagyonuk^, „'íz jó iűdjukat” hajtva elindul a döbrögi vásárra. Pruszlikct vásáról Pirosnak, játszótársának. Döbrögi földesúr lányának azonban megtetszik a színes ruha és elveszi tőle. A fizetséget kérő Matyit a földesúr kineveti és ö.vencf veret rá. Döbrögi önkóayes'kedégivei azonban szembeszáll és némán, de elszánt dlüiivet szenvedi végig a lázadásért kapott ütés fájdalmát éis megalázta- tá lát. A botozá? után már egy új ember, nem is Matyi, hanem Mátyás kel fel a deresről, ekkor vágja Dob. rögi szemébe forradalmi üiühvel emlé. keaetes fogadalmát: rója fel a kapu fóliájára, hogy el ne felejtse: „ há­romszor veri ezt vissza kenden Ludas Matyi.” Útnak indul, hogy elbujdosson az úri haramiák elöl. Matyi hosszú ka­landozás, után visszatér, hogy be­tartsa Döbrögi úrnak te t ígéretét: Ez a visszatérés a jobbágy felszaba­dító hiarc hírnöke, ez már nem az öitven bölütést némán ;ürö Matyi, ha­nem paraeztláziad’ó, aki nemcsak a maga ötven, hanem parasz -társai megszámlálhatatlan botütését jön megtorolni. Mátyás, híven ígéretéhez, megadja tartozását Döbrögi úrnak. A harma­dik ö ven botütést már nem egyedül Matyi végzi, hanem az egész falu segítségére siet. Itt niár az, egyre inkább öntudatra ébredt nép áll előttük és így száll messzire Ludas Mátyás utolsó mondata: „Van én nekem fegyverem; az igazság. De botom is van hozzá!” így végződik az első magyar színes fűm, a „Ludas Matyi”, amit sokáig nem fog elfelejteni a mozit látogató közönség. A film főszerep­lői Soás Imre és Horváth Teri, — mindketten népi származású főisko­lai hallgatók — szerepüket nem ját­szók, hanem átélik. Alko ásuk mű­vészi élmény. Ludas Matyi születése óta több mint egy évszázad telt el. De mi Is elmondhatjuk az új idők Döbrögei- mek, az eredményeinket megsemmisí­teni akaró imperi aids1 ákn-k Ludas Matyi emlékezetes szavait: „Van minékünk fegyverünk: az igazság, de botunk is van hozzá!” A kormány tagja Alekszandra Szokolova, egyszerű pa­rasztasszony küzdelmes életét ismer­teti meg a film. Küzdelmét a maradi- ság, a közönbösség ellen a derűs hol­napért. Szokolova egyike azoknak az öntu­datos parasztasszonyoknak, akik felis­merték, hogy milyen hatalmas fordu­latot jelent a Szocialista Forradalom a parasztság életében. Bár párton- kívüli, de ösztönszerűen a párthoz for­dult segítségért. A nép ellenségei ren­geteg akadályt gördítenek munkája elé. Sőt a férje is ellene fordul, — maradi felfogása miatt — elhagyja. Tovább harcol és az eredmény nem is marad el. Egyre kevesebb kudarcról és egyre több sikerről számol be a kolhozüléseken. Magánéletében is dia­dalt arat- férje visszatér hozzá. Fá­radhatatlan munkája elismerésekép­pen a Legfelsőbb Tanács tagjává vá­lasztják meg. Maga Sztálin elvtárs is megtapsolja a hős parasztasszonyt. * — Ifjúsági önkéntes brigádok. Albá­niában nagy lelkesedéssel tömörül az ifjúság önkéntes brigádokba. E brigá­dok tevékenyen résztvesznek az albán népgazdaság építésében. Egyedül a vlorai ifiúsági szervezet körzetéből 800 ifjú ás lány jelentkezett az első bri­gádokba. Hatalmas eredményeink a szocialista építés lelkes, harcos lendü­lete, amely egész dolgozó népünket áthatja, méltóképpen fejeződik ki az albumban és így áilít emléket annak, akinek mindezt köszönhetjük: a felszabadító nagy Szovjetuniónak. A megjelent képes album 32 oldal. Ára 2.— Ft. Karható: MDP Pártszervezetekben. Kiadja: MDP Központi Vezetőség. Agiíációs Osztály. Salgótarjáni Apolló Mozgó ápri'ís 1-4. A kormány !agia „ 5-6. Ural, Vo’ga „ 8-13 Ludas Matyi DEVECSERI GABOR: dfipilis 4 Kérdezd meg a virágot, ha széibontja szirmait s fölserdült karcsú szárán - a nap felé nevet: hogy összezsugorodva bujnék-e földbe újra, tanulni új sötétet, feledni az eget. A béke zászla jához sereglenek a bátor dolgozó férfiakkal a férfilelkű nők; és harcikiirtjét fújják a békének, ha sírnak, mert mind élni akarnak a féltet csecsemők. Es kérdezd meg az embert, ki bujt sötét hegyekben, lapult a fenyvesekben, harcolt a föld alatt, hogy újra gyilkos éjbe, pincék, gödrök vizébe bujnék-e fölcserélve kínnal a sugarat A béke katonája minden fa, mely az Alföld homokján lombosodva varázsol kerteket; a béke katonája mind, ki a tárnát vájja, gyógyít, tervez, követ hord, csépel, traktort vezet. JK. ík vérrel üzletelnek, békés munkára törnek, békét hazudva ülnek, sandán azt tervezik De építő kezekkel, élő emlékezettel és fényes fegyverekkel adunk választ nekik. Öt éve, hogy e népet kivezették a fényre, nehéz harcok tüzében a Szovjet fiai; ők állították lábra ma már mellettünk állva tudjuk láncunkat lerázva a zászlót tartani. ö a béke katonája, ki fegyverét bemártja az álnok oldalába, nem kíméli a vért. Szabad föld szép virága, népünk köztársasága, vérzünk, ha kell, te drága édes gyümölcsödért » Irtsuk hát buzgalommal, ki vésővel, ki tollal, s ha ránktámad, szuronnyal a tőke vadonét! Öntözzük kertjeinket! Szeressük fegyverünket! Ördög sem ver le minket! Előre, katonák! „CSILLAG TÁRNA” Áprlis 4-én mutatja be az Állami Bányászszínház Korneicuk staf iet író háromfelvonásos színművét, a „Csillag Tárnát.” A darab Salgótarjánban került először bemutatásra Magyarorszá- gon és az első előadás április 4-én a termelésben élenjáró dolgozók, a Párt, a város és a sajtó képvise lői előtt lesz. A bemutató előadás után az Állami Bányaszínház ugyanezzel a műsorral a környező falvakban és telepeken is szerepel, majd foly­tatja a darab bemutató előadásait. Ä Szülői Munkaközösség eredményes munkája A Szülői Munkaközösség októberi ankétja után, megyénk összes iskolái­ban megindult a szülők iskolája. Az általános iskolákban 1056 előadás volt, ahol több mint 36 ezer szülő vett részt. Kiértékelve a második negyedév munkáját, büszkén tekinthetnek visz- sza a Szülő Munkaközösség tagjai vég­zett munkájukra. Munkájuk értéke 38.890.25 forint. Ebből felszerelési tár­gyakat, fizikai eszközöket vettek. A nógrádmarcali szülői munkaközösség egy keskeny filmvetítőgépet vett az iskola részére, a dejtári szülők pedig rádió-akciót indítottak, hogy az isko­lát rádióval ajándékozhassák meg. Ezt április 4-i felajánlásként tették, az eredményt már eddig is 100 száza­lékkal túlteljesítették. A természettudomány fontosságát is felismerték a szülők, ezért a megye több iskolájában természettudományi szertárat létesítettek és a meglévő­ket értékes ásványi anyagokkal bőví­tették ki. Minden iskola súlyt helyez arra, hogy saját könyvtára legyen. Az úttö­rők munkáját is értékeli a Szülői Munkaközösség. A zagyvapálfalvai úttörőknek például egy ping-pong fel­szerelést vettek. A kazári szülő munkaközösség egy mintakonyha felállítását vette tervbe, a leánytanulók háztartástan oktatási céljábból. Ugyancsak tervül tűzték ki az jskola környékének gyümölcsfával való beültetését. A fákat még a ta­vasszal elültetik. A középiskolákban is szépen lö­vette részét a munkából a szülői munkaközösség. Felszerelésekkel és 4140 forint készpénzzel segítette az iskolát. A szülői munkaltózSsséi látogatása a gyengén tanuló gyermekeknél A_ salgótarjáni iskolák Szülői Mun­kaközössége a pedagógusokkal együtt — április 4-i felajánlásként, — a ta­nulmányi színvonal emelése érdeké­ben meglátogatták a gyengén tanuló gyermekek szüleit. A látogatók meg­kérték a szülőket, hogy a hátralévő időben az év végéig fokozottabb figye­lemmel kisérjék gyermekeik tanulását és akadályozzák meg a lemorzsoló­dást. A Szülői Munkaközösség család- látogatással elősegíti a munkás és szegény paraszt gyermekek továbbta­nulását. A Szülői Munkaközösségnek háromhónapos _ munkatervének a jobb tanulás érdekében kifejtett munkáját április 4-re, felszabadulásunk nagy ünnepére befejezi. Április 4-én megnyílik a balassagyarmati múzeum helytörténeti kiállítása A Nógrádmegyei Múzeum április’ 4-én bővül. A kiállítás helytörténeti anyaggal, dialektikus módszerrel mu­tatja be Balassagyarmat város törté­netét a barbárság alsó fokától (kőkor, rézkor), egészen a hároméves terv be­fejezéséig. Az április 4-i kiállítás bemutatja az akkor itt élt nép termelési eszközeit és ezeknek elkészítési módjait. A kiállításon megtaláljuk Balassa­gyarmat város jellegzetes csiz­madia mesterségét is. Ugyanis az 1700-as évek végétől Balassagyarma­ton 50—60 csizmadia mester dolgo­zott, ak'k nemcsak Nógrád megye területét látták e! készítményeikkel, hanem a megye" területén kívül eső vásárokra is ellátogattak. A kiállítás érdekessége hogy bemu­tatja Balassagyarmat képét különböző korokból és egyben szemlélteti a város ei'ődéséf is A kiállítás befejező ré­sze a város kulturális és politikai moz­zanatait érzékelteti egészen 1790-től, amióta Balassagyarmat a megye szék­helye lett, egészen napjainkig, helyei sebben a hároméves terv befejezéséig. Érdekesnek és tanulságosnak ígérkez­nek az 1848-as szabadságharcnak és az 1919-es forradalomnak emlékei is. A kiállítás ismertetni fogja Balassa­gyarmat dolgozóinak életszínvonal­emelését a hároméves terv során. Kí­vánatos, hogy a bő anyaggal és szebb­nél szebb témákkal megnyíló április 4-i kiállítást a dolgozók minél többen tekintsék meg. De nemcsak a most megnyíló kiállítást látogassák a dol­gozok, hanem a decemberben megnyílt régészeti anyag is megkívánja, hogy a dolgozók minél többen megtekintsék. A múzeum vezetősége előzetes be­jelentés után csoportos látogatóknak a egnagyobb készséggel fogja ismertetni a múzeum fénvkép-. film-, népzenei anyagát és gyűjteményeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom