Szabad Nógrád, 1950. április (6. évfolyam, 13-16. szám)

1950-04-28 / 16. szám

Kimagasló eredmények

az iparban és mezőgazdaságban május 1 tiszteletére

A VKM munkájáról

VI. évfolyam 16. szám Áia 50 fillér 1950 április 22

Emeljük a munkaverseny minőségi színvonalát

Pártunk céltudatos és eredményes munkájának, valamint dolgozó népünknek Sztálin eivtárs és q felszabadító Szovjetunió iránti hálája országunk ipari és mezőgazdasági termelésében az utóbbi félévben komoly változást hozott. Megváltozott a munkásosztálynak a munkához való viszonya és a mezőgazdaságban is olyan átalakulás van folyamatban, amely gyökeres változást fog hozni a falu életében. El lehet mondani, hogy termelésünk általában a munkaverseny mozgalomban a mennyiségi változásból minőségi változásba csapott át és mind magasabb és magasabb fejlettségi fokot ér el.

Felszabadulásunk ötödik évfordulójára nemcsak mennyiségében, nemcsak a résztvevő versenyzők számát tekintve terebélyesedett és lett mindjobban tömegmozgalommá a szocialista munkaverseny, hanem minőségében is megváltozott. Ezt bizonyítja az egyéni versenyzők számának növekedése a konkrét vállalások és a verseny szervezettsége. A felajánlások teljesítése során új eredmények jöttek létre, lényegesen növekedett a termelés.

A politikai felvilágosító munka megerősödését bizonyítják ezek a számok. Bizonyítják, hogy Pártunk célkitűzései elszakíthatatlanul összeforrottak a dolgozó nép érdekeivel, hogy a termelés, mint nagy közösségi érdek, csak a szocialista, vagy a szocializmust építő társadalomban egyezik meg és azonos az egyéni érdekkel. De ezen túlmenően arra is rávilágít, hogy szocializmust építő munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk munkalelkesedése és a felajánlások teljesítése során aratott győzelme, a szocializmus építésének tudatos művelése egy felszabadult nép alkotó erejének bizonysága.

Felzárkózott a munkásosztály mögé a dolgozó parasztság is. Tény, hogy megyei viszonylatban közel sem értünk inég el olyan kimagasló eredményeket, mint amilyenekről az ország különböző részeiből érkezett hírek beszámolnak, de vannak bíztató eredményeink. A teclaki állami gazdaság dolgozói árra tettek felajánlást, hogy a 10 mázsás holdankiníi termés helyett 13 mázsát aratnak. A gépállomások dolgozói közül Mohorán Engi Ferenc 565, Tolmácson Druholóczki András 404 százalékot ért el. Tar! József a pásztói gépállomáson már 116 forintot is keresett naponta. A kezdeményező erő tehát ezen a téren is megvan, de szükséges, hogy fel-’ számoljuk a mezőgazdaság megyei vezető szerveinek bürokratikus, lélektelen működését, amely az élettől teljesen elszakadt.

Munkaverseny mozgalmunk mind jobban tölti be hivatását: a szocializmus építésének legfontosabb emeltyűjévé válik. Bár a felajánlások népünk életének egy-egy fontos eseményéhez fűződnek,' kampány jellegét mindjobban elveszíti és mindennapi életünknek legfontosabb problémájává, életünk elmaradhatatlan tartozékává lett. így fejlesztjük tovább április 4-e után a versenyt, amikor május 1-re teszünk felajánlást.

A Rákosi Mátyás Fémművek dolgozói felhívásának az egész megyében széles visszhangja van. A május 1-i felajánlást igen helyesen kötötték ösz- sze az újlaki bányaüzemnél az ötéves terv túlteljesítésével. A csepeli dolgozik felhívására jött létre, hogy az acélgyáriak Ozdot hívták ki versenyre és az iparimedence bányaüzemei páros versenybe indultak egymással. Ennek az üzemek közötti versenynek nemcsak egyszerű versenykihív ási aktusnak kell lennie, hanem tovább kell fejleszteni azt a minőségi fejlődést, amit idáig elértünk. Legyen az üzemek versenye a szűk kereszt- metszetek elleni kérlelhetetle'n harc. Ez a versénymozgalom nem valami új divat, nem egy újabb elgondolás, hanem a fejlődésnek egy természetes, következő lépése. Az egyéni versenyzők széles rétegére támaszkodva, az üzemek bátran állhatnak versenybe egymással; és nem kell attól félni, hogy a versenykihívás csak a papíron marad meg. Persze itt is előfordulnak

hibák. Az acélgyár versenykihívása fogalmazásában meglehetősen elrugaszkodott az élettől. A dolgozók számára kevésbbé érthető, bürokratikus ügyintézésre, felfogásra mutat, ami gátolja a népsujTŰségét, nyilvánosságát.

A verseny színvonalának további emelése szempontjából igen jelentősek azok a termelési értekezletek, amelyeket ezekben a napokban tartanak az üzemekben. Pártunk igen nagy fontosságot tulajdonít az értekezleteknek, mert itt mód lesz arra, hogy a dolgozók és az üzemvezetők kicseréljék észrevételeiket és megbeszéljék a jövő feladatokat. A termelési értekezleteken a dolgozók gyakorolják minél jobban és hatékonyabban azt az országépitő és országvezető szerepet, amelyet a Vörös Hadsereg adott kezünkbe. Az üzemvezetés felett mondott kritikával, valamint saját maguk felé az önkritika gyakorlásával mélyítsék el a kapcsolatokat az üzem vezetőj és a dolgozó tömegek között. Ezeken az értekezleteken kell feltárni mindazokat a hiányosságokat és gátló körülménye- nyeket, amelyek a terv teljesítése során mutatkoznak.

Munkaversenyünk eddigi rohamos fejlődése megmutatja, hogy van mit megbeszélni, hogy számtalan probléma van, amely ma még megoldásra vár. A felajánlások teljesítése dolgozó népünket nemcsak további győzelmekre lelkesíti,' de megmutatja azt is, hogy melyek azok a hibák,, amit ki kell küszöbölnünk Megyénk területén a versenymozgalom eddigi fejlődésének egyik legfontosabb hiányossága, hogy nagyobbrészt csak mennyiségi vállalások történtek, ugyanakkor elhanyagolták a minőség javításának, az önköltség csökkentésének, a munkamódszer-átadásnak kérdését. Ez azt bizonyítja, hogy nem minden esetben! tervszerűen történtek a vállalások, hogyl nem volt meg a terv és a fetajánlá-| sok közötti szoros kapcsolat. Éppen | ezért kell a vállalatvezetésnek megállapítani, hogy hol van a verseny súlypontja és maguknak az üzem vezetőinek kell a verseny élére állni.

Üzemi vezetőink kapcsolata a dolgozókkal,' saját üzemükkel meglehetősen gyenge, sőt a bányákban egyenesen tűrhetetlen. Az üzemvezető mérnökök hétszámra nem járnak le a bányákba. A felső vezetés olya.i mértékben árasztja el őket statisztikával, adminisztrációval, hogy képtelenek kijutni az üzemekbe. Ugyanakkor a dolgozók — teljesen jogosan — hiányolják, hogy a műszaki értelmiség nem keresi fel őket személyesen és nem beszéli meg velük a problémákat. Ma már nem lehet irodából, telefonon keresztül üzemet irányítani és ahol így csinálják, sokat ártanak ügyünknek. Nem fejlődött tovább a bányákban a harmadbérezés sem és ma egy bányász bérelszámolása valóságos keresztrejtvény.

Vizsgálják meg a dolgozók ezeken az értekezleteken, hogy a bérelszámolás, a bérezési rendszer megfelel-e a Pártunk által ' kitűzött elveknek. Az acélgyá'rban és a magyarnándori állami gazdaságban tapasztaltunk olyan megnyilvánulásokat, hogy nem fizették ki£ teljes egészében a munkásnak járó bért. Meg kell vizsgálni, hogy elégséges-e az anyagellátás, megvan-e minden szerszám, amely szükséges a folyamatos termeléshez. A szögverőben például olyan kevés a szerszám, hogy a dolgozók egymástól lopkodják a csavarkulcsokat. A jó versenyzéshez, a dolgozók felelősségérzetének kifejlesztéséhez szükséges, hogy valameny- nyien ismerjék tervüket, hogy mindennap tudják, mit kell teljesíteniük. A bányaüzemekben jóval ■ a hónap felének eltelte után sem tudják a dolgcr zók e havi tervüket, de még mindennapi normájukat sem kapták meg.

Legyenek a termelési értekezletek a7, előttünk álló. feladatok végrehajtásában egy olyan lépés, amellyel meg- köhnyitjük munkánkat, eredményesebbé tesszük versenymozgalmunkat. Nagy jelentőségű mozgalmak indultak meg országos viszonylatban a selejt csökkentése, a takarékosság terén. Ilyenek, amikor egyhavi termelés megtakarított anyagából dolgoznak egy

A MAGYAR NÉP

A BÉKE RENDÍTHETETLEN HÍVE

edden délután zsúfolásig megtelt a gyönyörűen feldiszitett Zeneművészeti Főiskola nagyterme. A vörös és nemzetiszínű drapériákkal feldíszített emelvényen foglalt helyet a gyűlés elnöksége,

A Párt, az állam, a tömegszervezetek vezetői mellett ott voltak azok is, akik az iparban, a mezőgazdasági munkákban, a tudományos, művészeti életben, a honvédségnél, a hivatalokban építik az új, szabad Magyarországot.

Apró Antal elvtárs nyitotta meg a békegyűlést.

Ezután Andics Erzsébet elvtársnő szólalt fel.

A béke hívei követelik az atomfegyver teljes

eltiltását

— A stockholmi békekonferencia határozatai közül különösen ki szeretném emelni azt a határozatot, amely úgy , szól, hogy

a béke hívei követelik az atomfegyverek teljes eltiltását

Ezen a nagyíontosságú stockholmi békekonferencián résztvett a magyar delegáció is. Büszkén számoltunk be arról, hogy a magyar nép rendíthetetlen híve a békének. Azzá teszik múltjának keserves tapasztalatai, a jelen küzdelmei és a jövőhöz fűzött nagy tervei.

— De a béke rendíthetetlen hívévé

teszi á magyar népet az a küzdelem, amit a jelenben folytat.

A magyar nép nem azért építette fel a rombadöntött házakat, a vízbesüly- lyesztett hidakat, az elpusztított iskolákat és kórházakat, nem azért tette meg nagy erőfeszítését, hogy egy újabb gyilkos háború azokat megint semmivé tegye. (Hosszantartó nagy taps.)

A magyar nép minden becsületes fia és leánya ökölbeszorított kézzel vette tudomásul, hogy a titoista bandák orgyilkosokat küldtek az országba, hogv a határon öldöstsk a magyar néphadsereg vitézeit. Minden becsületes magyar embernek ökölbe kellett, hegy szoruljon a keze, amikor tudomást szerzett arról, hogy az angol légügyi attasé budapesti irodájában ott függ a térkép, amelyen vörös és kék karikák jelzik azokat a keservesen felépített hidakat, városokat és falvakat, amelyeket az amerikai és angol imperialisták új háborúval tönkre akarnak tenni.

— A magyar nép, amikor lesújtott ezekre az orgyilkosokra, kémekre, kártevőkre, az imperialisták ügynökeire, megmutatta, hegy

tettekkel is kész megvédeni a békét,

nagy szolgálatot tett nemcsak a saját nemzeti ügyének, hanem a nemzetközi békemozgalom ügyének is. (Hosz- szantartó vilmros taps.)

Felhívás a magyar néphez!

Magyar Férfiak és Nők!

Uj háború veszedelme fenyeget. Az angol-amerikai imperialisták siettetik háborús előkészületeiket. Lázasan igyekezne* felfegyverezni a marshallizált országokat, a hidegháborút eszeveszett háborús uszítással és provokációkkal fokozzák, növekszik ügynökeik kém- és szabotázstevékenysége s ezzel arányosan növekszik a terror is a béke hívei ellen. Maguk sem tagadják, hogy atombombával és hidrogénbombával akarják lemészárolni a békés lakosság millióit világuralmi terveik érdekében.

Eddigi építésünk és harcaink büszke eredményeit, békés és szorgalmas munkánkra alapozott szép reményeinket, dolgozó népünk millióinak életét, nyugalmát, jövőjét fenyegetik azok az imperialista gazok, akik százszoros mértékben ismét országunkra akarják zúdítani az elmúlt háború borzalmait. Azok, akik atombombával és gyilkos fegyverekkel szét akarják rombolni mindazt, amit öt év nehéz munkájával és harcaival felépítettünk, akik vissza akarják hozni a bombázást, a pinceéieí, a nyomorúság, a betegség, a szeretteinkért való aggodalom, a halál és a pusztulás korszakát- Nemzetünknek és az emberiségnek ezek a vérszomjas ellenségei el akarják pusztítani a bölcső, ben fekvő csecsemőt, az életre készülő ifjat, szét akarják szakítani a családot,

nyugodt és békés öregség helyett keserű halált készítenek elő az öregek számára.

Ez előtt a veszély előtt egyetlen magyar ember sem hunyhatja be a szemét. Egyetlen tisztességes és lelkiismeretes magyar férfi és nő sem lehet közömbös az iránt, hogy milyen szörnyű sorsot készítenek elő hazánk és az emberiség ellen a világ népeinek az imperialista fenevadak. Egyetlen becsületes és jóakaratú ember sem nézheti tétlenül a háborús uszítok készülődését, bármi 'egyen vallásos vagy politikai meggyőződése.

Az imperialisták azonban nincsenek egyedül a porondon. A világ minden részén és minden országban folyik a harc a béke megvédéséért. A világ békeszerető népei — élükön a béke legfőbb őrével: a nagy Szovjetunióval — egyre egységesebben és elszántab- ban veszik fel a küzdelmet a háborús gyújtogatok elien. A felszabadult népek nyolcszázmilliós tábora s az imperialista reakció ellen felszabadulásukért küzdő népek sokszázmiiliós tábora hatalmas egységfrontot alkot, amelynek erői sokkal nagyobbak, mint a háborús uszítok erői. S erejük még nagyobb lehet, ha szervezettséggel és egységes cselekvéssel fokozzák.

A béke megvédéséért folytatott harcban megnövekedtek a mi feladataink is. Az a kötelességünk, hogy sorainkat kiszélesítsük és megszervezzük

s a béke híveinek magyar táborát a legnagyobb és legátfogóbb mozgalommá fejlesszük. Ne legyen egyetlen jószándékú magyar ember sem, aki távoltartja magát a békcmozgalomtól és nem vesz részt tevékenyen a béke megvédéséért folyó hatalmas küzdelemben. Legyen harcosa a békemozgalomnak minden üzemi munkás, minden dolgozó paraszt, minden értelmiségi, minden kisember! Magyar asszonyok, lányok, magyar fiatalok: mindnyájatok helye a béke zászlaja alatt van! Keljen harcra egész nemzetünk hazánk békéjének megvédésére. A béke védelme nemzeti és egyéni önvédelmünk parancsa. Önmagát közösíti ki a becsületes hazafiak soraiból az, aki közömbösen vagy ellenségesen tekint a béke védelmének szent ügyére.

Ezért felhívunk minden becsületes magyar embert, hogy támogassa aláírásával a Béke Hívei Világkongresz- szusa Állandó Bizottságának stockholmi konferenciáján hozott alábbi felhívását:

„Követeljük feltétlen betiltását az atomfegyvernek, amely az emberek tömeges megsemmisítésének szörnyű fegyvere.

Követeljük szigorú nemzetközi ellenőrzés létesítését abból a célból, hogv biztosítsák e rendszabály megvalósítását.

Úgy véljük, hogy az a kormány, amely elsőként alkalmazza az atomfegyvert valamelyik országgal szemben, bűnt követ el az emberiség ellen és háborús bűnösnek tekintendő." Felhívunk továbbá minden becsületes magyar embert, hogy segítse elő a békemozgalom egész országra kiterjedő szervezetének megteremtését. Alakuljanak békevédelmi bizottságok minden városban, minden városnegyedben, minden üzemben és munkahelyen, minden községben, tanyán és egyáltalán minden lakóhelyen. Legyenek ezek a békevédelmi bizottságok a békéért folytatott harc szervei, amelyek magukba foglalnak mindenkit, aki hajlandó a stockholmi konferencia felhívásának érdekében tevékenykedni.

Magyar Férfiak és Nők!

Dolgozzatok és harcoljatok egységesen békénk megvédéséért. Fokozzátok Népköztársaságunk gazdasági és honvédelmi erejét. Legyetek éberek és legyetek elszántak a háborús gyújtogatok elleni küzdelemben. Ne legyen egyetlen magyar dolgozó, akinek neve hiányozna a stockholmi békefelhívás alól. Ne legyen egyetlen magyar dolgozó, aki ne venné ki tevékenyen részét a békemozgalom munkájából. Egységünkkel, szervezettségünkkel és bátor cselekvésünkkel hozzájárulhatunk ah. hoz, hogy a nagy Sztálin zászlaja alatt, Rákosi Mátyás vezetésével, egységfrontban a világ békeszerető népeivel visszaverhessük a háborús gyújtogatok készülő merényletét hazánk és az emberiség ellen.

Éljen felvirágzásunk, sikereink, békés munkánk és életünk legtöbb biztosítéka: a teremtő béke!

napot, vagy amikor újításaik révén ér nek el jelentős önköltségcsökkentést. Ezek a mozgalmak megyénkben még „gyerekcipőben“ járnak, tehát a termelési értekezleteken kell fellendíteni, népszerűvé tenni őket. Nem volt még megyénk üzemeiben selejtkiáilitás sem, ahol a dolgozók maguk győződhetnének meg arról a szemléltető példa alapján, hogy a „selejt-gyártással“ milyen hatalmas károkat okozunk saját magunknak. A termelési értekezleteknek meg kell' szilárdítaniok az egyéni felelősséget, a nép vagyona iránti feltétlen megbecsülést. El kell mélyülni az üzem, a gépek iránti szeretetnek és még bensőségesebbé kell lennie annak a viszonynak, amely ma a dolgozóinkat a munkához fűzi.

A termelés vonalán folytatott harcunk, a felajánlások teljesítésében elért győzelmeink, harc a , békéért és győzelem a nemzetközi munkásosztály az egész világ haladó emberisége számára. ügy teljesítjük ezen a téren fennálló feladatainkat, hogy mindenkor megálljuk helyünket a békefront reánk eső szakaszán. A termelési értekezletek jó megszervezése, a terv teljesítését gátló körülmények feltárása, nemcsak harc a szocializmus építéséért, az életszínvonal emeléséért, hanem harc a háborús uszítok ellen is, mert minden lépés, amellyel fejlettebbé, erősebbé tesszük országunkat, egy-egy győzelem a béketábor számára.

A versenymozgalom további fejlesztésének a szakszervezetek, illetve üzemi és műhelybizottságok legyenek a közvetlen szervezői. A verseny nyilvánosságának biztosításával, a rendelkezésükre álló agitációs eszközök felhasználásával tudatosítsák a legjobb dolgozók eredményeit, ugyanakkor tárják fel a lemaradások okait is.

Az iizemj Pártszervezeteknek az a feladatuk, hogy ellenőrizzék a felajánlások valódiságát, hogy biztosítsák az '

üzemben a kommunisták példamutató élenjárását. A Pártszervezet nem közvetlenül irányítja, hanem összehan. gólja az igazgató és a tőmegszerveze- tek, elsősorban a szakszervezetek munkáját és gondoskodik Pártunk Központi Vezetőségének a íjiúnkaverseny eredményéről szóló határozata végrehajtásáról. A Pártszervezetek gondoskodjanak róla, hogy az üzemben a vezetőségválasztást összekössék a termelés fokozásával, a munkaverseny további szélesítésével, de egy pillanatra sem tévesszék szem elől Rákosi elvtárs szavait: „Mégegyszer ismétlem: őrizkedni kell attól, hogy e munkánk a termelés csökkenésével, vagy a termelésre irányult figyelmünk csökkenésével járjon. Ha ezt szemelött tartjuk, akkor a Központi Vezetőség célja, — az, hogy a Párt minden tekintetben erősödjön, egészségesen fejlődjön tovább, — biztosítottnak tekinthető“.