Szabad Nógrád, 1950. április (6. évfolyam, 13-16. szám)

1950-04-21 / 15. szám

*

termelés vezetéséről

A

A kisterenyei gépállomás munkájáról

VI. évfolyam 15. szám

Ära 50 fillér

1950 április 15

AZ IFJÚSÁG TOVÁBBKÉPZÉSÉÉRT

Újabb csatlakozások

a Rákosi Mátyás Fémművek dolgozói felhívásához

Az elmúlt év egyik legnagyobb eredménye az, hogy hatalmas lépéssel közelebb jutottunk Pártunk programnyilatkozatának teljesítéséhez, Az általános műveltség, a szaktudás, a haladó emberi kultúra kincseit hozzáférhetővé, kell tenni, a dolgozó nép legszélesebb • rétegei számára, megszüntetve a vagyonos osztály műveltségi monopóliumát. Pártunk ezekkel a szavakkal hívta fel a dolgozó nép és ifjúságunk figyelmét, és ezzel mintegy jelezve, hogy ebben az országban a tudomány a munkások és dolgozó parasztok tulajdonává vált.

Pártunk felhíváséra t megyénk munkás és dolgozó párasztszüiői gyermekeik továbbtaníttatásával feleltek. A középiskolák már a proletárszülök gyermekeié, és az állam anyagi segítséggel, kollégiummal, ösztöndíjakkal, tanulmányi segélyekkel könnyítette Aneg a dolgozók gyermekeinek továbbtanulását. Megyénk középiskolái havonta 9300 Ft ösztöndíjat élveznek. Az általános iskola továbbtanulni vágyó nyolcadik osztályos tanulói részére i0.800 forint segélyt osztottak ki. Megyénk területén 235 tanuló lakik kollégiumban. Az év elején tanulóink fokozott tanulási vággyal lépték át az iskolák küszöbét, amit az ellenség nem nézett tétlenül.

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a vallás- és közoktatásügyi minisztérium munkájával, a klerikális reakció romboló tevékenységével kapcsolatban világosan megmutatta, hogy köznevelésünk feljődése hol, hogyan maradhatott el népi demokráciánk általános fejlődése mögött.

Legelsőnek szükséges, hogy a tankönyvek késői megjelenésének súlyosságát vizsgáljuk meg, amely komoly nehézséget okozott a tananyag elvégzésében. így pl. februárban jelent meg az V—Vl. osztályos történelem könyv. A tanítók és a tanárok kénytelenek voltak jegyzeteket készíteni, ami sok időt vett igénybe. Egyes könyvek — mint a gimnázium harmadikosztályos történelem könyve —még ma sem jelentek meg, pedig már a tanév végén járunk. A tankönyvkiadás és elosztás terén súlyos hiányosságok mutatkoznak.

Az iskolákba a szükséghez mérten kevés könyvel küldtek annak ellenére, hogy előzőleg bekérték az igénylést. Ez a tény a tanítás sza- botálását bizonyítja.

Későn küldte ki a minisztérium a havi tanmeneteket is a középiskolák részére, amelyekkel a hiányzó tankönyveket kellett volna pótolni, így pl. a Közgazdasági Gimnázium részére készített március havi tanmenet március második felében érkezett meg a főigazgatóságra.

' Ugyancsak romboló hatással volt úgy az általános iskolákra, mint a gimnáziumokra, hogy a tananyagot túlméretezték* amivel céljuk az volt, hogy a munkás és parasztszármazású tanulókat mesterséges túlterheléssel a tananyag nélkülözhető vagy éppen felesleges részének növelésével állítólagos „színvonal”- kövételtnényekkel távol tartsák az iskoláktól.

Későn adta ki a. vallás- és közoktatásiig^ minisztérium a tankönyv- segély és ösztöndíjakra vonatkozó rendeltet is. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy anyagi okok miatt

is lemorzsolódott néhány tanuló. Lemorzsolódás okai között szerepel a kollégiumi helyhiány is. Megyénk területén nem egy tanuló azért nem folytatta tanulmányait, mert kollégiumi helyet nem tudtak számára biztosítani. Túlméretezték a továbbtanulási agitációt, nem mérték fel kellően a lehetőségeket, aminek következtében ötszörannyi tanuló kért kollégiumi felvételt, mint ahány helyet biztosítottak számukra. Az elutasítottak között ez elkeseredést szült, amit a reakció azonnal felhasználva, a népi demokrácia tanulási lehetőségeit támadva becsmérelte a dolgozó nép államát.

Pártunk Központi Vezetőségének határozata megállapítja: „iskoláinkra még jelentős befolyást gyakorol a burzsoá ideológia és különösen a klerikális reakció... ami többi között abban is megnyilvánul, hogy egyes hitoktatók az iskolákban megengedhetetlen eszközökkel kényszerítik a 'gyermekeket hittanórák látogatására és óráikat demokráciaellenes Uszításra használják.” Számtalan példa bizonyítja megyei viszonylatban is a Központi Vezetőség megállapításainak helyességét. Salgótarjánban és Zagyyapálfalván a papság cédulákkal fordult a szülők felé, melyben felhívta őket, hogy fokozottan küldjék gyermekeiket hittanórára, illetve első áldozásra. Salgóbányán a hitoktató megverte az egyik tanulót, mert az előbbihez hasonló cédulát nem akarta hazavinni és széjjeltépte azt.

A népi demokrácia ellen agitáló papoknak a nfűködését szívesen segíti elő a falu kizsákmányolója, a kulákság. Például Csécse községben a hitoktatót a váci püspökség eltiltotta a hittan tanításától. Az eltiltást a püspökség azzal indokolta, hogy nem taníthatja egy olyan hitoktató, aki a templom szószékéről azzal rágalmazza a népi demokráciát, hogy „száraz” tudományra neveli a gyermekeket. Ötéves tapasztalatunk nem ezt bizonyítja. Iskoláinkból kiváló szakemberek kerültek már a dolgozó nép érdekeinek megvalósítására a szakmák különböző frontjaira. Maga a püspökség elítélte a hitoktatót és a tanítás biztosítására egy másik papot helyezett a községbe. A kulákság minden követ megmozgatott, hogy az előbbi hitoktató maradjon a helyén. Az újonnan küldöttet nem fogadták, amiből nyilvánvalóvá vált, hogy a kulákságnak, a nép ellenségének, nem a hitoktatás a fontos, hanem az, hogy romboló tevékenységüket a papságon keresztül is biztosítsák. Kazár községben egy szerzetes ruhába öltözött ellenség ügynöke a gyermekek nyaraltatása ellen agitált. Ezeket mondotta a szülőknek: „Ne engedjék a szülők a gyermekeket nyaralni,- mert fertőző betegséget kapnak.” Itt azonban a szülők azonnal visszaverték ■ az ellenséges támadást és egyemberként tették fel -a kérdést, hogy a múlt rendszer uralkodó osztály gyermekei, akik nyaralni jártak, szintén megfertőződtek? A kazári szülőket, de az egész dolgozó népet ilyen végtelen butaság és esztelenség soha nem fogja befolyásolni. A szülők előtt az elmúlt négy év minden egyes nyara bizonyította, hogy a népi demokráciának legnagyobb kincse a gyermek és üdüléseik után kipirult arccal sokáig beszélteik arról a szereAz ózdi üzemet hívta ki az acélgyár

Április 4-énck megünneplése üzemeinkben, fajainkban és irodáinkban új, hatalmas lendületet adott az alkotó, termelő munkának. Mint decemberben, ma is Sztálin elvtárs nevével indulnak harcba a bányák és üzemek dolgozói. Pártunk nagy győzelmeire emlékezve, új és új csatákban viszik győzelemre a magyar munkások,. dolgozó parasztok és haladó értelmiségiek a szocializmus nagy ügyét. A munka frontjául aratott győzelmek mellé ma újak sorakoznak ■fel. Ezek a győzelmek a május 1. j méltó megünneplésére indított új szó- j cialista munkaversenyek.

A bányák, gyárak dolgozói üzemi j rop gyűléseken beszélik meg a j „Rákosi"-kombinát versenyfelhívását { és ahhoz mindenütt lelkesedéssel csat-1 lakoznak. A Kisteleki bányaüzem a ka- í zári bányaüzem dolgozóit párpsver- j senyre hívta ki. A kistelekiek vállalták, i hogy az ötéves terv ei.ső évi tervét de- í cember 31-e helyett nov. 5-ig befeje- j zik. A szén palatartalmát a második j telepen 5 százalékról 4.5 százalékra, j míg az elsőn 3 százalékról 2.6 százalékra csökkentik. A kieső műszakok J számát 6 százalékról 5 százaikra | fogják csökkenteni.

Forgács Saigóbányát, Gusztáv-táró Szorospatakot, a kisterenyei Tordas bányaüzem Tinbest, Margit-táró Ka- rancs-iejtőst, Kossuth-tá-ró üjíakot, Tordas Irénbányát, Kistelek Kazárt, Mizserfa Gáti-báilyát, Ménkes Délibányát. Vizslás Ambrus-Csipkésí, Jó- zsef-lejtős a ságújfalusi bányaüzemet hívta ki páros versenyre. József-íejtős dolgozói vállalták, hogy áprilisi előirányzatukat 30 százalékkal túlteljesítik, a szén palatartalmát 10 százalékkal csökkentik. A mizserfaiak és a gátibányaiak 10 százalékkal szárnyalják túl termelésüket. A rónabányaiak előirányzatuk 25 százalékkal való íúlelső tervevét két hónappal előbb, vagyis 1950 október 3)-re befejezik.

2. A termelés vonalán az egy negyedévi terv eredményét forintértékben. a versenyzők 105 százalékra teljesítik.

3. Termelékenység vonalán a versenyző felek 100 forint effektiv munkaórák után kifizetett munkabérre eső termelés értékének az 1949. év második félévi állagát 5 százalékkal emelik és így az 1949. év második félévének 105 százaléka lesz az összehasonlítandó alap.

4. Seíejt vonalán az 1949. év második félévének átlagértékét a versenyzők két százalékkal javítják; mint az eddigi versenyben, úgy most is a nem javítandó munkaselejt mennyiségeit ügyei,-.nbevéve. Tehát az összehasonlítási alap 1949. év második félévének átlagából számított két százalékos csökkenéssel alakítandó.

5. Tervszerűség teljesítésénél az OT negyedéves tervek cikkenkénti mennyiségei szolgálnak alapul, a tervszerűség! számítás szabályai szerint.

„Az Acélárugyár dolgozói tudatában vannak annak, hogy ezen versenyfeltételek szívós és minden erőt iatbavető munkát követelnek meg. Tudják, hogy ezzel a versennyel 6ok

téglát tesznek le a szocializmus építésének szilárd bástyájára és ezért, hogy ezt el tudjuk-érni, a műszaki értelmiség és fizikai dolgozók szoros, megbonthatatlan együttműködését kívánják kiépíteni.”

Most azzal kívánjuk a versenypon- tokat kibővíteni, hogy ötéves tervünk első évét az Acélárugyár dolgozói 2 hónappal előbb, vagyis 1950 október 31-én fejezik be.

A salgótarjáni gépgyárban a kály- haszereiő-csoport még napi két kályha elkészítését vállalta a rendes napi normán felül és kihívta a zománcozó- és csiszolóműhely dolgozóit versenyre.

A vízválasztói szilícium-gyár dolgozói is lelkesedéssel fogadták a Rákosi-kombinát kihívását, azt elfogadva, nyomban kihívták párosversenyre a feisőgallai karbidgyár dolgozóit. A gyár dolgozói vállalták, hogy az április 3-i 140 százalékos

eredményüket 10 százalékkal még fokozni fogják. A tüzelő-brigádok — Kossuth, Petőfi, Gerő — 137 százalékos eredményüket május 1-re 147 százalékra emelik.

A gyárakhoz hasonlóan a bányák is lelkesen csatlakoztak a Rákosi Mátyás Vas és Fémművek dolgozóinak felhívásához.

léi halad a lavaszi növények vetése

Fokozzuk a vöröshere vetését

Épp úgy, mint országunk bármely megyéjében, Nógrádban is befejezés előtt áll a tavaszi gabonafélék vetése. A Mezőgazdasági Igazgatóság növénytermelési osztályának az április 8-i jelentése a következő: az árpa vetése 92.9 százalék, zab 100.5 százalék, vöröshere 71 százalék, cukorrépa 90.2 százalék, ■napraforgó 83.3 százalék, kukorica 17.8 százalék, burgonyából 65 száA járások közötti versenyállásban is változások jöttek létre.

Az első helyre a szécsényi járás kerül, utána következik a Rétsági, Balassagyarmat, város, pásztói járás, balassagyarmati járás, salgótarjáni járás, míg utolsó helyen Salgótarján város kullog.

teljesítését, a szén palatartaimának 4 százalékról 3 százalékra való csökkentését vállalták.

A salgótarjáni acélárugyár dolgozói röpgyűlésen tárgyalták meg a „RÁKOSI MÁTYÁS” Vas és Fémművek versenyfelhívását, amit nagy lelkesedéssel el is fogadtak. A gyár dolgozói röpgyűlésen elhatározták, hogy kihívják versenyre az ózdi vasművek dolgozóit az alábbi pontok szerint.

1. A Saigótarjáni Acélárugyár dolgozói vállalják, hogy ötéves tervünk

zalék.

Amint látjuk, a kukoricavetés egy hét alatt megkétszereződött, a burgonyavetéshez hasonlóan. E két növény kivételével 44 község dolgozó parasztsága fejezte be a tavaszi vetéseket. Az árpavetést 81 község végezte el. A vörösherét 61, a burgonyát 16, napraforgót 13 község dolgozó parasztsága.

Megyénkben még mindig lemaradás mutatkozik a vöröshere vetéséből, holott a vörösherének mind állattenyésztésünk fejlesztése, mind talajjavítás szempontjából igen nagy jelentősége van. E fontos takarmánynövény vetésénél észlelhető lemaradást hozzák be dolgozó parasztjainak, mert ez egyik döntő feltétele állatállományunk fejlesztésének.

tétről és gondoskodásról, amit a népi demokrácia biztosított részükre üdüléseik időtartama alatt.

Nem egy esetben az ellenséges ideológia hatására az általános és középiskolákban, sőt még a kollégiumokban is lemorzsolódás volt tapasztalható. Az általános iskolában négy százalék, a középiskolákban tizenkét százalék. Ezt mesterségesen idézték elő, mint például a segélyezés ügyében ellentétes rendeleteket adtak ki, és elintézésükre rövid időt szabtak meg. Tudatosan elhanyagolták a pedagógusok személyi ügyeit is. Vannak esetek, hogy még a decemberi túlóradíjat sem folyósították. Ehhez kapcsolódott rögtön az ellenség különféle rémhírterjesztése.

Különböző módon akadályozták meg a tanári kar kiegészítését is. Megyerik gimnáziumához öt tanárt helyeztek át Budapest és vidékéről. Mivel ‘vidékről volt szó, egyik sem foglalta el helyét és protekciót szerezve maguknak, visszahelyezést nyertek, részükre ‘jobban .megfelelő helyekre. Ez az oka annak, hogy gimnáziumainkban tanerőhiány van, ami a tanulni Vágyó ifjúság rovására megy. A minisztérium felé felterjesztette a tankerületi főigazgatóság a járási pedagógus napoknak a rendezését — figyelembe véve az ideológiai és szakmai képzés szükségességét. Erre a mai napig sem jött válasz. Természetes, ennek ellenére a Párt segítségével a járási pedagógus napok rendszeresen folynak.

A köznevelés terén dolgozó kommunistáknak, de az egész párttagságnak és dolgozó népünknek felhívja a figyelmét a Központi Vezetőség határozata, hogy „akik az éberség hiánya, szakmai és ideológiai képzetlenség, passzivitás, vagy egyéb okok miatt nem leplezték le az ellenség tevékenységét... ismerjék fel hibáikat, jobb munkával, fokozottabb . éberséggel járuljanak

hozzá az ellenséges befolyás felszámolásához, a bajok kiküszöböléséhez.” Hozzájárul a feladat végrehajtásához a nevelők alulról jövő kritikája, a szülők állandó ellenőrzése, a tanítás terén és a tankerületi főigazgatóság éber ellenőrzése és szigorú intézkedése a reakció,minden megnyilvánulása ellen.

Központi Vezetőségünk határozata így fejeződik be: „Felhívjuk a dolgozó szülőket, hogy gyermekeik továbbtaníttatásával válaszoljanak a reakció támadásaira. Felhívjuk az egész tanuló ifjúságot, elsősorban a munkásosztály, a dolgozó parasztság és értelmiség fiait és leányait, hogy még fegyelmezettebb és szorgalmasabb tanulással küzdjék le az akadályokat szerezzék meg a legmagasabb rendű műveltséget. A tanuló ifjúság demokratikus szervezetei egész munkájukat állítsák mindenekelőtt ennek a feladatnak a szolgálatába.”

Krajcsi Jánosné