Szabad Nógrád, 1950. április (6. évfolyam, 13-16. szám)

1950-04-07 / 13. szám

2 SZABAD NOGRAD 19...J áprfl!s 1. Április 4-nek köszönhetjük 1945 április 4-e nemzetünk történél mének legjelentősebb napja. 1945 április 4-e után a magyar nép elindulhatott a nemzeti függetlenség, önállóság és fej lődés útján. Öt év alatt a dolgozó ma­gyar nép, a Magyar Dolgozók Pártja és bölcs vezére, Rákosi elvtárs vezeté­sével soha nem látott eredményeket ért el. A fasiszta háború által lerom bolt országot felépítette, eddigi harcát sikeresen vívta meg a külső és belső ellenségekkel szemben. Öt év után az Ötéves tervet, a szocialista társadalom alapjait rakja le, amely a magyar nép számára boldog, biztos jövőt jelent. Hazánk felszabadulásának ötödik év­fordulóján egy pillanatra sem feledkez­zünk meg a Szovjetunióról, a nagy Sztálinról, a dicsőséges Vörös Had­seregről, amely nemzeti függetlensé günket, önállóságunkat hozta. Tovább ra is követjük a nagy Szovjetuniót, szoros szövetségben haladunk vele a béketáboron belül a munkásosztály teljes győzelméért. Lapunk' múlt heti számában számot adtunk arról a hatalmas fejlődésről, amelyet megyénk mezőgazdasága a hároméves tervben elért. Mezőgazda- sági eredményen kívül most_ számot adunk megyénk más fejlődéséről. Falavillamoftíiás Megyénkben a villanyvilágítás hasz­nálata óta a hároméves terv kezdetéig mindössze 37 község rendelkezett vil­lannyal. Ezt a nagy mulasztást kel­lett hároméves tervünknek bepótolni, ami sikerült. A hároméves terv alatt a következő 20 községet villamosítottuk: Mát- raszele, Mátraszöllős, Nemti, Ka- rancsság, Ságujfalu, Szalrnatercs, Sóshartyán, Kishartyán, Vizslás, Bér, Buják, Hugyag, örhalom, Nőtincs, Szendehely, Patak, Dejtár, Érsekvadkert, Bércé! és Vanyarc. A villamosított községekben középü­letek villamosítására és közvilágítás fejlesztésére 72 ezer forintot fordítot­tunk. Láthatjuk, hogy népi demokrá­ciánk a hároméves terv keretében olyan hatalmas lépéseket tett meg a falu kulturális színvonalának emeléséért, amilyent a múlt feudális rendszer nem tett és nem is akart megtenni. Körfipkedh»* Á vasúti közlekedés fejlesztése nem választható el az országos eredmé­nyektől,' mert a vasutak fejlesztése az egész országban egységesen tör­tént. A vasúti közlekedés nagyütemú fejlődésének ékes bizonyítékai a mo­dern személykocsik, a fűtött, világított vonatok, a Budapest—Salgótarjáni gyorsvonat és a felszabadulás előtti­nél sűrűbb vonatjáratok. Vasúti beruházásaink közül a leg­fontosabb a szobi Inolyhíd, a so- moskőu jfalui, selypi, kisterenyei és salgótarjáni állomás és pályaépít­kezések és a szobi vonal hatalmas átépítő munkái. A közutak és azok hidjai a háború folyamán megrongálódtak, elpusztul­tak. A hároméves tervben hatalmas munkánk eredményeként közlekedésün­ket helyreállítottuk és ez tette lehetővé, hogy közúti autóbuszjárataink hossza megkétszereződött. A hároméves terv kezdetén az autó­buszjáratok kilométereinek hossza 308 kilométer. A hároméves terv befejezé­sekor 661 kilométer lett, tehát kétszere­sen több, mint a hároméves terv kezde­tén. Megyénk közútjai a háború folyamán teljésen tönkrementek. A hároméves terv keretében 58 darab hidat építet­tünk újjá 4 millió 60 ezer forint költ­séggel. Az újjáépített hidak hossza 361 méter. A hídépítésünk fejlődésére jel­lemző egy dejtári dolgozó paraszt vé­leménye, aki a tervköicsönjegyzésnél a következőket mondotta: „Szívesen jegyzek lervkölcsönt, mert látom, hogy azt a mi érdekünkre fordítják. Amióta étek, soha. nem láttam annyi hidat épi- 'teni, mint a hároméves terv folyamán." A közlekedésnél meg keli még em­líteni azt a hatalmas munkát, amit a bekötőutak építésén végeztünk. Húsz kilométer utat építettünk Bércé!—Va­nyarc és Vanyarc—Verseg között. Ál­lami útjavításokat végeztünk 76 kilo­méteres hosszúságban 2 millió 151 ezer forint összegben. A megyei út­javításnál 100 kilométer hosszúság­ban 4 millió 106 ezer forint értékű javításokat végeztünk. Külön meg kell A hároméves terv túlment ezen. Ko­moly és nagyjelentőségű beruházáso­kat végzett ■ Közegészségügyi és szo­ciális vonalon és ezek a beruházások a vidéknek állandó, magasabb színvo­nalat biztosítanak. A balassagyarmati kórház újjáépí­tése hatalmasat haladt előre a terv ideje alatt. Ezzel az egész megye kórházi ellátottságát a körülményekhez képest biztosítottuk. De egész járások közegészségügyének színvonalát emel­ték a létesített járási egészségügyi központok, TBC-gondozók. Nem ke- vésbbé jelentős a kisebb területekre ható beruházások is, mint napközi-ott­honos óvodáké bölcsődék, orvosilaká­sok, egészségházak, kutak, kultúr- házak és így tovább.' Közegészségügyi és szociális be­ruházásokra 3 és félmillió forintot fordítottunk. Lakásépítés A háború a lakásokban, eddig e! sem képzelhető pusztítást végzett. A 99 „A művészet a népé, legmé­lyebb qyökereit a széles dol­gozó tömegek sűrűjébe kell le- bocsátania. Ezek előtt a tömege!-: előtt kell érthetőnek és kedves­nek lennie. Ezeknek a tömegek­nek érzéseit gondolkodását és akaratát kell összefognia, őket kell felemelnie.” (Lenin) Két hét múlt el azóta, hogy : a népművelési miniszter és Budapest polgármestere pályázatot hirdetett Sztálin elvtárs szobrának az elké­szítésére, népe állít hazánk felszabadítója iránti hálájuk és szeretetők jeléül- A szobor elkészítésére hirdetett ver­senyben való . részvételre a leg­kiválóbb 25 magyar szobrászművészt kérték fel, köztük megyénk kiváló szobrászművészét, Szabó Istvánt is- Szabó István műtermének az aj­taja és széles ablaka az utcára nyílik. A jó meleg márciusi napok , . , ,, beálltával mindig nvitva ven és az hároméves tervünk egyik legfontosabb i arra eiha]ncJÓ dolgozók csodálattal tétele volt a lakások helyreállítása és j a művészi alkotásokat, ame­ezen túlmenően új lakások építése. A községi alkalmazottak lakásai­nak újjáépítésére 990 ezer forintot költöttünk. említeni, hogy a hároméves terv végén megindult a Salgótarján—,Hatvani be­tonút építése. Közvetve a közlekedést szolgálja, mert az emberi települése­ket közelebb viszi egymáshoz a tele­fonok bevezetése is. Ä megye terüle­tén az összes jegyző székhelyekre be­vezettük a telefont, Balassagyarmat városnál telefonközpontot létesítettünk. Ezeknek a költsége 135 ezer forint. Kulturális bernliázás Népi demokráciánk célkitűzése, hogy a kultúra nem a kiválasztottak kivált­sága, hanem a dolgozó nép közkincse legyen. Komoly lendülettel fogtunk hozzá a célkitűzés megvalósításához és szép eredményeket értünk el. A hároméves terv folyamán az iskolai beruházásokra 4 millió 76 ezer forintot fordítottunk. Ebben az összegben jelentős helyet foglal el az MDP falu járóinak termé­szetbeni munkája a „Dolgozók az ' is- koláért“-mozgalom és a „Szülői Mun­kaközösség“ támogatása. Jelentős iskolai beruházások a követ­kező helyeken voltak: Salgótarján, Balassagyarmat, He­réd, Ecseg, Zagyvapálfalva, Kazár, Piliny, Karancskeszi. Iskolai oktatáson kívül Szabad Főid Téii Esték, analfabéta tanfolyamok, alapismeretterjesztő tanfolyamok, elő­adások, vándorkönyvtárak és szak- tanfolyamok rendezésével lehetőséget nyújtottunk a kultúra terjesztésénél. A hároméves terv keretében Homokterenyén és Mátranovákon új kultúrház építése indult meg. A_ régi kuitúrházak helyreállításának költségeire 120 ezer forintot fordítot­tunk. Sportpályákat építettünk Somoskő­újfalu, Ecseg, Kóspallag, Letkés, Kalló, Zagyvaróna községekben és strandfürdőt Nagybörzsönyben. Közegészségéi £fy, szociális beruházások A felszabadulás után a közegészség- ügyben, de különösen a szociális gon­doskodás terén a háború okozta nincs- felenség megszüntetése volt a cél. A legszükségesebb gondozás, élelem és ruhajuttatásokkal igyekeztünk a dolgo­zókon, illetve gyermekeiken segíteni, len hitéről és munkalendületéről. lS\sw\\\vv\\\v\v\\\\v.\\\\\\vv\\\svvv\\\vv\\\v\v\v\\\vy^/A///#xAx//#yx##^#x##/z//4 lyek mind a munkát ábrázolják. Benn a műteremben nagyon sok I szobrot lehet látni. Szabó István • most is a műtermében dolgozik, kö- j rülötte féikész művek, agyagdara- í bök szerteszét az asztalán, amely ’ fölé hajolva ügyes kézmozdulatokkal; ! formálja az előtte lévő anyagot, építettünk és a_háborús sérült lakások j Percek alatt kiformálódik egy «m­' béri alak. amely egy szovjet katonát ábrázol. A többi művek is mind a .ÉLETEM LEGNAGYOBB ÉS LEGSZEBB EE LAB A TA Szabó Istváu szobrászművész nyilatkozata Sztálin elvtársnak emelendő szoborpályázatról óta ;értesíte|ie&f hpgy én Is a jelöltek közötf ;.vagyok, mádról ’ sem., gondol­kodom, mint M®- mű iegéiefhűbb, legmasszívabb, elkészítéséről' Közben finom vonásokat húz az előtte, fekvő félkész művön és f.ovább beszél- — Az egész magyar dolgozó nép fi­gyelemmel kíséri'munkánkat. — Megyénk dolgozói is. — Igen.,A.z eddigi művészi pálya­futásom álhtt mindég a munkát áb­rázoltam. Több kigUEásop szerepel­elvtárs szobrának az eme- ték a műveim, ahol igen' értékes el- e amelyet Budapest dolgozo ísmerő Oklevelet kaptám.' A ,jő. mun- aiiu. hnranv falsra,hnöitma ^gnak meg iisivap ,aZ eredménye. A népi demokráciákban minden művé­szi pálya é’ött meg van nyitva a fejlődés útja..: — Az 'ötéves tervünkben még szélesebbre hyjlnak a fejlődés ka­pui és; ami á, JégfŐbb. dolgozó né­pünk mindig jobban és jobban érté­keli a szocialista, művészetet,,. De amíg a szbeiáUzimúst építő "országok­ban ilyen felmérhetetlen fejlődés nyílik a 'művészi pálya előtt; addig a nyugati, kapitálist a országokban züllik és bomlik a kultúra, lábbal tiporják a dolgozó nép művészi al­kotását. A terv ideje .s’aít állam: pénzbő! 280 új lakást helyreállítási, kölcsönalxiójából 1)0 lakást állítottunk helyre. Az új lakások kö­zött szerepelnek a nagy bérházak is. A hároméves terv ideje alatt a megye területén rnagánépítkezésekböl háromezer új lakás épült fel. A háború a középületekben is hatal­mas károkat okozott Gondoskodni kel­lett a hivatáfok helyreállításáról, hogy a munka zavartalanul folyjon. Ezért megyei székház és járási székhá­zakra 340 ezer forintot, község­házakra 1 millió 123 ezer forintot és egyéb községi épületre 557 ezer forintot költöttünk. A hároméves terv “hatalmas eredmé­nyeket hozott. A terv ideje alatt elért eredmények' mindenkit meggyőz Pár­tunk politikájának helyességéről, a dol­gozó nép szocializmusba vetett töret­felszabadulást ábrázolják, Gyűjtöm az alakzat felépítéséhez szükséges vonásokat — mondja —, mert ez nagy feladat. Életem leg­nagyobb és legszebb feladata­— Nagy kitüntetés ez egy művész számára. — Nagy bizony- Ilyen nagy mű elkészítésében még nem volt ré­szem. M;r.den időmet és tudásomat a mű elkészítésére szentelem. Ami­— Ez igaz. Ezért tartozunk mi is, művészek, nagy hálával a,"szovjet népnek ' és': á világbéke ‘ őrének. Sztálinnak, hogy - megmentette or­szágunkat a pusztulástól. Ezért ké­szülök én is' légodáadóbban ehhez a nagy alkotáshoz, mert én is a Szov­jetuniónak és a nagy Sztálinnak kö­szönhetem, hogy a dolgozó népalyen nagy kitüntetésben részesített és hogy a fiarh 'nyugodtan és békében tanulhat a Képzőművészeti Főisko­lán. Saját szeműnkké! láthatjuk a szovjet művészet példájából, hogy naggyá és virágzóvá csak a szocia­lista- realizmus útján nőhet -a .kul­túra. Ez a helyes út. amely a művé­szet felvirágzásához vezet­. ill ' .. I ■ . ,, . . A Kiállítás iparunk fejlődéséről Hazánk felszabadulásának ötödik évfordulóján‘ kiállítás keretében mutatják be iparunk fejlődését 1940 januárjából1 á hároméves terv be- felezéséig. A kiállítást a Bányakaszinóban rendezik üteg. Képedben, grafikonokon keresztül láthatjuk iparunknak az| a nagyarányú fej­lődését, amit rövid öt esztendő alatt megtett. Az ízlésesen megrendezett kiállítás sikerrel mutatja be városunk iparának?!fejlődését, amelynek előreláthatólag nagy sikere lesz. , Akiknek köszönhetem az életem Jól ismerték a tar jani piacon. Az anyja a piacon beszélt, hogy többet kell dolgozni, többet keresek... árult. 14 éves volt, amikor árva maradt. Újságárus Ahh!Dolgoztunk a múltban is sokat, s még se rikkancs lett. Korán reggeltől késő estig rótta az kerestünk...’’ Aztán egy kép öltött eléje. Egy utcákat, hordta a lapot. Rikkancs... Épp úgy nem plakát a választások idejéről. „Több kommunista becsülték, mint a többi munkást. szavpzat, 'több ruha: több életeik.’’ Ezt mondta Földi Így kezdett megismerkedni az élettel. Látta a elvtárs is. Számadást csinált.... „Ennek a Földinek gazdagokat, a jómódúakat és saját magára gon- mégis csak igaza van , — vonta le a végkövetkez- dott... Gyűlölte azokat. Értük, nekik dolgozott. West hosszú hetek múlva Vass Leó. Kezdett becsii- Rájött., hogy minél kevesebbet kell „strapálni" ma- letcsen dolgozni. Mind többet és többet kapott az gát. Igaza volt! így csinált, amikor bekerült az országtól, minél többet termelt. Rohamos fejlődés üveggyárba is. Többet volt „beteg", mini munka­képes. A felszabadulás számára nem volt más akkor, mint egy háború, mint egy pusztító valamit nézte. Nem tulajdonított neki nagyobb jelentőséget. Üjra a piac, a „trógeroskodás’’, egyik nap sokat enni, még többet inni, aztán két-három napig semmi — így rendezkedett be az életre. Magának saját jólé­tének, nyomorúságának élt. Nem törődött a világ­gal. így tanította öt a múlt, így nevelte a kanita- tista világ. Lefaragott róla minden öntudatot, igye­kezett belőle kiölni mind.cn emberi érzést. Eszköz legyen, így látták jónak a gyárosok. Olyan, mint a kalapács, az esztergapad, vagy valami más. Azután 1948-ban gyárba került. A vasötvözet- gyárban kapott munkát. Jól emlékezett még arra az időre, amikor az üveggyárban dolgozott... Keveset dolgozni, sokat lógni, — így volt. rendjén a múlt­ban. A kőtörökhöz került, nem valami nagy munka­kedvvel. „Hanyag voltam a munkában. Í8 hólyag volt a kezemen és mindjárt beteget jelentettem. Aztán a gyári udvart söpörtem, majd kapus lettem. De mindenütt untam a munkát...” — így mondja. • jellemezte ekkor életét. üj gondolatok foglalkoztatlak most öt. „Igen, jobban élünk és most már jobban is értem az egésznek az értelmét. Valami világosság dereng előttem... Hogy is mondta Földi elvtárs, amikor a Párt tanításáról beszéli?: mindenki képessége sze­rint dolgozik és munkája után részesül a javakból. Megpróbáljuk. Itt az alkalom.’’ December 21. Sztálin elvtárs születésnapja köze­ledett. Köss Leó, aki nem .régen még a munkát csak kényszerűségnek, robotnak tekintette, most Földi elvtárssal együtt az üzembizottságra ment, . hogy jegyzőkönyvbe foglalják felajánlásukat. Vál­lalták, hogy december 21-re 113-ról 200%-ra eme­lik termelésüket. Erre az egy napra hat ember mun­káját válalták el ketten... Kélszázötvenhat száza­lékot termeltek! Izgatottan várta a fizetést. Volt, aki azt beszélte, hogy nem érdemes, nem fizetik ki, hogy felemelik a normát, hogy ugratás az egész. Aztán eszébe jutott megint a plakát, eszébe jutott az egész élete. ..Nem. ez nem lehet igaz. Azt is a kommunisták mondták. Most sem csapnak be." Több mint ezer 300—350 forint volt havi keresete. Amikor a tiszti- forint volt a fizetési borítékban, tóba került, még mindig a régi gondolatok ural- Földi elvtárs közben vállalatvezető lett, Vass kodtak benne. Elhanyagolta a párttagdijfizelést is, Leót egy délelőtt az üzemi háromszög elé hivatták, elvesztette jogát a párttagságra ... . Előmunkás lett!... Földi elvtárs jutott az eszébe, A tisztítóban Földi elvtárs volt az előmunkás. a szakszervezeti szeminárium, meg azok a dolgok, — Maga, Köss szaktárs, miért nem jön gyülé- amiket hallott a üzemi gyűlésen. A brigád örömmel sekre, miért nem képezi magát? — ilyen kérdéseket fogadta a hírt. „A vezetőnek mindig éten kell tett fel neki Földi elvtárs. Ha a termelésben elma- járni" — így hallotta, ezért lépett egyéni verseny- radt, megbírálta, kifogásolta munkáját. Nagyobb be is. teljesítményre buzdította. ■ — Így könnyebb lett a munka, jobban megtudtuk — Minek az nekem — hangzott a kurta válasz., szervezni. Mindegyik magának dolgozik. Nem gá­Főtdi elvtárs sokat foglalkozott munkatársával, toljuk az egyéni elgondolásuk kifejlődését. Azóta Vass Leó agyában esténként úgy kergették egymást tanultam meg becsülni a perceket, másodperceket, a gondolatok, hogy alig bírt tőlük aludni. Gondolt Azóta jöttem rá, hogy az embernek nem a fizikai a múltra, gondolt saját életére. „Megvetés, nyomor- erejét kell kihasználni, hanem ésszel kell dolgozni, gás éhezés, így éltem idáig. Most sem keresek Most is azon töröm a fejemet, mit lehetne csinálni, sokat, de olyan érdekeset mond ez a Földi. Arról hogyan lehetne könnyíteni a munkán. Az év első hónapjában lépett ■ egyéni versenybe, akkor 198 százalék, a másoflik,hónapban mar 205 százalék volt. a havi átlagú. . Április, 4-re is tett felajánlást és anheik az embernek boldogságával újságolja, hogy nlür 300 százaléknál tárt, akiben új érzések siülethek, ‘ékj mű másképp látja- a vilá­got, mint ahogy tegnap élt'benne :.. 300 százalék Sztahanovista lesz,, ő is így akarja. Legutóbbi keresete 1110 forint volt Milyen messze van yiár a 300 forint. — Kértem a felvételemet a. Póriba, tagjelölt leszek. Tudja, elvtárs, nagyon sajnálom azt az időt, amikor elhanyagoltam párttagságom. Nem rabom megbocsátani magamnak... Pedig -hogy idá:g eljutottam, a Pártnak köszöiihetem, Közben meg is nősült. Nehezen, indultak neki az éleinek, úgy szerezték itt-olt . össze a bútort és még a lakásuk sem egészen megjelelő. Tervszerűen élnek, tervszerűen gazdálkodnak:. Elhatározták, hogy élőbb bútört vesznek, aztán új: lakást igényel­nek. Most már van miből félrerakni is. Az ezer forintból a bőségesen, megrakott üzletekből vásá­rolni is lehet s nyugodtan tehet. gondolni a. jövő beruházásaira. „Rádiót is veszünk... .Mosi 'együtt tanulunk a felségemmel és könnyebben rpegy,.mint a szemináriumi füzeiből." . Terveznek és megszokják a tervszerűséget, a be­osztást. .. Április 4. Erről beszélnek a legszíveseb­ben a legtöbbet. Ez tette emberré az embert, a fel­szabadulás, a Vörös Hadsereg adott élelet: A Párt mutatta meg, hogyan kell éhú a ..szabadsággal, ehhez nyújtott kezet Vass Leó számára is..: Így formálta, alakitolta a. felszabadulás, az élet, a. Párt az embert a múlt kizsákmányolt rabszolgá­ját. Oj gondolatok forognak most Váss, Léó agyá­ban, új lett a munkához ■ való viszonya, alkotó teremtő embernek érzi magát.- A munka most min­den gondolata, a tanulás, a többtermelés, Igen, most. vidámabban, élnek, 3 ie vidámabban él. szapo­rábban, jobban megy a munka -ig. így tanítja Sztá­lin elvtárs, így tanítja a Párt,,.akit ma ö úgy. sze­ret, mint gyermek az anyját, Április 4-én pedig együtt ünHepel az ország dol­gozóival. „Mert. althoz, fiSgy bútorom, lakásom, jó életem legyen, béke is kell. A 'Vörös Hadsereg-nekem olyan életét adott. ' amit megbédek: mert érdemes.” Ott lesz a tüntetők között, dérös záSzlót-kvisz a kezében és együtt zúgja á tüntetőkkel: „Éljen Sztá­lin! Éljen a Vörös Hadsereg!". Örök hála és hűség a felszabadító, a dicső Szovjet Hadsereg,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom