Szabad Nógrád, 1950. március (6. évfolyam, 9-12. szám)

1950-03-03 / 9. szám

1950 március 3. SZABAD NÖGRAD 7 „TERMELJ TÖBBET, JOBBAT ÉS JOBBAN'" Végezzük el idejében és szakszerűen a tavaszi munkálatokat fi megye első traktorista élmunkása versenyre hívja a megye minden traktoristáját A növénytermesztés fejlesztéséről megjelent minisztertanácsi határozat megállapítja, hogy a növénytermelé­sünk színvonalának és a termésátlag növelésének egyik leghatékonyabb esz­köze a tudományosan megalapozott agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazása. Hamarosan itt lesz az ideje annak, hogy megyénk dolgozó pa­rasztsága is bő terméssé változtassa át a minisztertanács határozatát. Az ősz folyamán elvégzett mély­szántás egymagában nem elég ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a jó termést. Az őszi talajmunkának csak akkor mutatkozik meg az eredménye, ha a tavaszi talajmunkákat is , idejében, szakszerűen elvégezzük. E munkák el­végzéséhez legnagyobb segítséget a gépállomásaink adják azzal, hogy a dolgozó parasztság segítségére sietnek a modern technika vívnTányaival a ta- lajporhanyításra, vetésre és gyomir­tásra legalkalmasabb mezőgazdasági eszközökkel, a traktorral, tárcsával, ve­tőgéppel, stb. A rohamosan javuló és kedvező időjárást használják ki dolgozó pa­rasztjaink a fontos tavaszi munkák idejében való elvégzésére. Az elkövet­kezendő időben, amint lehet íogasol- juk az őszi gabonavetéseket, s ne tö­rődjünk azzal, ha a fogasolás «tán borzas lesz a vetésünk. Két hét múl­va, ha nem túl ritka a vetésünk, ismét fogasoljunk és ezt kétszer-háromszor ismételjük meg. A második fogasolás előtt vessük rá a fejtrágyát, mely kát. holdanként 50 kgr pétisó lehet. Ha a tél után azt látjuk, hogy a vetésünk felfagyott, úgy feltétlenül hengerezzük meg. Acatot, vadrepcét irtani kell a Ravasz folyamán. Második fontos feladat a tavaszi ve­tések idejében való elvégzése, mert a korán vetett növények erőteljesebben fejlődnek, korábban érnek be és elke­rülik a nyári káros szárazságot. Hogyan készítsük elő a talajt a zab vetéséhez A zab egyik legkiválóbb erőtakar­mányt szolgáló növényünk, mivel nem­csak a lovak ábrakolására használ­ható. hanem a növendékállatok neve­lésénél is nélkülözhetetlen takarmány. Kalászosaink közül a zab a legigény­telenebb, ami a talajt és a talajerőt Illeti;'"Viszont v'fiSPffftStf&lété' 'nagyobb, ífiirif a többi kalásiósé. Rendkívül meg­hálálja a műtrágyázást és ajánlatos úgy foszfort, mint nitrogéntrágyát adni alája. Zab alá éppúgy, mint az árpa alá szükséges az. őszi szántás, melyet tavasszal csak kultivátorozni vagy tárcsázni kell. Fontos, hogy a zabot korán elves­sük. A vetés ideje, fagyos idők elmúl­tával február vége, március első fele. A korai vetés különösen a szárazabb vidékeken igen fontos, mert a téli és koratavaszi csapadékot a korai zab jobban ki tudja használni, mint a ké­sőn vetett. Így biztosabb termést ad. Vetés előtt ajánlatos a zabot meleg­vizes csávázásban részesíteni, porüszök ellen, amely gombabetegség az utóbbi években a csávázás elhanyagolása miatt nagyon elterjedt és komoly ká­rokat okozott. Vetését rendes gabona­sor távolságra, három-négy centiméter mélységre vetjük, kát. holdanként 70— 80 kg-ot. A vetés-ápolás főleg azért kell, hogy a kezdetben elég lassan fej­lődő zabot a gyomok el ne nyomják. Különösen a vadrepce nagy ellensége és ez ellen nagyon jól lehet mésznitro­gén fejtrágyázással védekezni, amikor a vadrepce virágzik. Mikor vessük az árpát? Az árpa úgy takarmánytermelési, mint sörgyártási szempontból egyik legértékesebb gabonaféleségünk. Külö­nösen a dombos vidékeink jó talaját szereti, melynek klímája nem szélső­séges. A túl nagy meleget nem ked­veli. Vetése legalkalmasabb őszi mély­szántásba, március hó elejétől a hónap közepéig. Kát. holdanként 80-100 kg-ot vessünk. Célszerűbb sűrűn vetni, mert kevésbbé bokrosodik és a magfejlődés egyenletesebb és szebb lesz. Nem sza­bad istállótrágyát adni alá, mert rosz- szul köt. A februári vetés az árpánál még túlkorai, mert ha fagy éri az alig kibújt növényt, annak fejlődését nagyban hátraveti. A borsó is meghálálja a gondos munkát A jó borsótermésnek a korai vetés az alapja. Mivel a gyenge fagyot is el­viseli, kedvező időjárás esetén már február végén vethetjük. Március kö­zepéig a borsó feltételenül a földbe kerüljön. Lehetőleg jó trágyaerőben lévő, nem túl lapos fekvésű középkö­tött tevékeny, mészdús talajon termesz- szűk. A borsó kultúrát feltétlenül kapálásra kell beállítani s ennek meg­felelően a törpe borsókat 24 cm-re, a félmagas és magas növésű borsófajtá­kat 32 cm. sortávolságra vetjük, oly mélyén, mint pl. a tengerit, de öt-hat' cm-nél nem mélyebben. A vetés helyes mélységének betartásától és a vető­magnak egyenlő mélyen történő alá- karózásától függ részben a termés si­keré. A borsó igen hálás a talaj termő­rétegében rendelkezésére álló könnyen oldódó és gyökerei által gyorsan fel­vehető tápanyagok iránt, ezért műtrá­gyák okszerű alkalmazása feltétlen*! javasolható, kát. holdanként 150 kg. foszforműtrágya, valamint 60 kg. negyvenszázalékos kálisó s a borsó fejlődése kezdetén fejtrágya formájá­ban nyújtott 30 kg. pétisó alkalmazá­sával a terméshozam rendszerint lé­nyegesen fokozható. Tenyészideje aránylag rövid. Az olajlen termesztéséről )- Az olajlén igen fontos ipari növény. Megdarált magjából kisajtolt olaj a firnisz alapanyaga. Akkor, amikor az ötéves tervünk során a lakóházak, hidak, vasúti kocsik, hajók tömegei készülnek el, egyre több és több len­olajra lesz szükségünk. Az ötéves ter­vünk sikeres végrehajtását segítik elő dolgozó parasztjaink, ha megtanulják az olajlent okszerűen, helyesen ter­melni, mert hiszen a növekvő szük­ségletet nemcsak a vetésterület emelé­sével, hanem az okszerű műveléssel, a műtrágya fokozott használatával eléri magasabb termésátlaggal is biztosít­juk. Nem szabad elfeledkeznünk a visszamaradó daráról sem, mely igen fontos és értékes takarmány állatállo­mányunk részére.. A magas cellulózé tartamú szalmája a fonóipar és a cel­lulózé iparunk értékes nyersanyaga. A szélsőséges talajoktól eltekintve minde­nütt termelhető, de csak érett talajok­ban. Kiváltképpen a mélyrétegű, kö­zépkötött váiyogos talajt kedveli. A fagyok elmúltával március első felé­ben esetleg kedvező időjárás esetén február utolsó napjaiban vethető. De bármennyire is fontos a korai vetés, meg kell várnunk a talaj {elszikkadá­sát, mert a túlnedves talajban a mag1 nehezen csírázik. A korai vetéssel a földibolha kártevéseit megakadályoz­hatjuk. Igyekezzünk a magvetést gép­pel végezni, mert a kézivetés esetén sok mag marad fenn a felszínen és hiányos lesz a kelés. Kát. holdanként hatvan kg. vetőmag szükséges. Az olajlen termesztésénél a műtrá­gya használata elengedhetetlen, mert a magtermést a szuperfbszfát haszná­latával fokozzuk. Kát. holdanként 10Ö- 120 kilogramm szuperfoszíátot kell te - tétlenül a vetés előtt kiszórni. Vetés után a hengerezés feltétlenül szüksé­ges. Ezzel biztosíthatjuk a kellő ned­vességet és a kelés egyenletes lesz. Könnyebb talajokon nehogy a meg túlmélyre kerüljön, sírna Hengerrel hengerezzünk a velőgép előtt is. Megyénk dolgozó parasztjai a ter- méseredmenyek fokozását csak a kor­szerű mezőgazdasági szakmai, ^ismere­tek elsajátításával és alkalmazásával érhetik el, ahogy ezt a világ legfejlet­tebb mezőgazdasága, a szocialista Szovjetunió mezőgazdasága is mutatja. Délelőtt tizenegy óra. Már erőre kapott a bágyadt februárvégi napfény, ragyogó sugara megtörik az osztályozó üvegfalán és mint valami világító- torony, elinteget a hegyek felé, arra, ahol a kis bányavasút prüszkö've ka­nyarodik a völgyben telfelé, Szoros­patak irányába. A beszédes napfény Saorospatak a legrégibb bánya lti Nagybátonyban, a felszabadulás előtt csak itt fejtettek szenet, azóta azon­ban egymásután nyitották meg az új telepeket. Ma már a szorospalaki két bánya mellett a Kossath-táró, a Béke­táró és a tiribesi bánya ontja a sze­net egyre nagyobb bőségben az ország üzemeinek, az ötéves tervnek. Az űj bányák termelését már nem győzte el a régi osztályozó, kibővítet­ték, korszerűsítették', Ezért van az, hogy most üvegfalon törik meg a nap­fény a bátonyi rakodón. Ez a kis vil­lanás is mennyi mindent el tud mon­dani annak, aki nyitott szemmel jár a világban. Ezslőtt 23 évvel... Klárik elvtárs még ennél is többet tud mondani arról, ami ma Nagybá- tonyban történik. Ha meglátja az épülő új munkáslakásokat — 20 darab már el is készült, most négy új háromeme­letes valóságos palotát építenek a bányászoknak — amikor meglátja az épülő kultúrházat, bizony eszébe jut a múlt. Kilencéves korában már munkába állt, sokáig cselédeskedett Solymossi és Hübnér „nagyságos' uréknál”. Aztán — ezelőtt huszonhárom évvel — le­került a bányába. Mi volt a sorsa? Az, ami a többieknek. Harc a kenyé­rért, a csendőrök ellen, robot és sztrájk, reménytelen küzdelem azért, hogy le­rázhassák a kibírhatatlan kizsákmá­nyolást. 1027 óta sok harcot átélt Klá­rik elvtárs. Akkor is a Párt vezette a munkások harcát. Vasárnap. olyan napra ébredt a to- mácsi gépállomás és a falu dolgozó parasztsága, amilyen még eddig me­gyénkben nem volt. A megye minden részéből megjelent egy-egy gépállomás kiváló munkása, vagy brigádvezetöje, hogy együtt ünnepelje a falu dolgozói­val megyénk gépállomásainak első él­munkását. Druhocki András traktor- vezető élvtársat, akit élmunkás kitün­tetéssel tüntetnek ,ki azért, mert a gyöngyösi alközponthoz tartozó 14 gépállomás 120—130 traktorvezetője közül ő nyújtotta a legjobb teljesít­ményt az 1949. őszi idényben. Az él- münkáskitüntetést 157 százalékos tel­jesítményéért kapta. A kultúrházban megjelent dolgozó­kat a gépállomási kultúrgárda szóra­koztatta műsorával. Majd utána poli­tikai beszámoló következett, melyet Cseke Imre, az alközpont politikai osztályvezető helyettese tartóttá meg. Meleg szeretettel köszöntötte a gép­állomás, valamint a falu dolgozóit és ezért mondta: „Hogy mi ezen a na­Abban az időben, tehát 1928-ban, amikor Klárik elvtárs először vette kézébe a bányászlámpát, tőlünk keletre égy hatalmas országban: a világ egy- hatod részén egy felszabadult, új utak­ra lépő országban megkezdődött az első ötéves terv. A szovjet nép hozzálátott, hogy tervszerűen felépíts» szebb életét. Aztán az egész ország megismert egy nevet, egy szovjet bányász nevét. Sztahánovnak hivták. És a tervet öt év helyett négy év alatt teljesítették... A munka és a harc fiai 1940-ben egy teljes hónapig állt a munka Nagybátonyban. A bányászok így tiltakoztak a háború ellen, az el­len, hogy a kapitalisták érdekében há­borúba vigyék a magyar munkásokat és parasztokat a szovjet nép ellen. Egy hónapig állt a harc, éhezett a család. Jöttek a katonák, a. csendőrök, de a bányászok nem tágítottak. Az igazga­tóság a Balaton melleti hűsölt, a csendőrökre bízta a bányászokat. Akkor még az övék volt a hatalom. ★ A szovjet nép a rákényszerített háborúban hősieesen megvédte munkája eredményeit, Lenin és Sztálin pártja nemcsak sztahánovistákat nevelt, de nevelte a Vörös Hadsereget is, azokat a harcosokat, akik — április negyedikén lesz éppen öt esztendeje — az egész magyar népet örökre felszabadították a fasiszta elnyomás, a népellenes Horthy- uralom alól, a munkások, a dolgozó parasztok előtt szuronnyal megnyitot­ták a szabadulás útját. Nekünk is lesz Donbasz kombájnunk — Higvje el az elvtárs, én nemcsak azt olvastam ki abból a beszámolóból, amit Sándor Pál elvtárs írt a Szabad Nógrádban a szovjetunióbeli' útjáról, hogy a szovjet bányákban mi, hogy van. Nemcsak azt, hogy hogyan dol­pon ilyen egyetértésben együtt ünne­pelhetjük a termelésben kitűnt Dru­hocki traktorvezető elvtársat, azt első­sorban annak köszönhetjük, hogy a szovjet hadsereg felszabadította ha­zánkat és van a magyar nép­nek olyan kiváló vezére, mint Rákosi elvtárs” Beszédében többek között ki­hangsúlyozta azt is, hogy az ötéves terv végén 500 gépállomás fog ren­delkezésére állni a dolgozó paraszt­ságnak. Az ünnepségen Druhocki András, a megye első élmunkás traktoristája versenyre hívta ki a gépállomás vala­mennyi dolgozóját és a többi gépállo­mások tiaktoristáit és brigádjait is. Versenyfeltételei a kővetkezők: öt százalékkal emelni az előírt teljesít­ményt. A minőségi munka emelése és a gépek üres járatának kiszorítása, valamint a munkafegyelem megszilár­dítása. A versenyt a kisterenyei gép­állomás dolgozóinak nevében Kovács István Dózsa-brigád vezetője már a helyszínen elfogadta. I gozik a Donbasz-kombájn, meg az elektromos réselőgép, meg hogy milyen tisztaság, rend van a szovjet bányák­ban, meg hogy neon világítás kiméli a bányász egészségét, hanem azt is, hogy most már mielőttünk sem lehetet­len ez a fejlődés. Megnyitották előt­tünk az utat a szovjet katonák... Még messze vagyunk attól, hogy ott tart­sunk, de azért kell nekünk jól dol­gozni, hogy ezt elérhessük. Majd lesz nekünk is Donbaszt-kombájnurik, ha követjük a Pártat.,. Ha éppen Donbasz-kombájn még nincs Is, de van már szovjet bányagép Nagybátonyban. A Kossuth-tárón már egy ragyogó szovjet réseid gép vájja, vési a szenet. Mindent tud ez a gép — így nyilatkoznak róla a munkások. Munka közben megsimogatják, nagyon szeretik, mert megkönnyíti a munkáju­kat. Lesz majd ilyen több is az ötéves tervben, mert segít bennünket a Szov­jetunió. Mint erősebb testvér a fiata­labbat ... Munkával ünnepelünk — Láttam a pernyei bányát is, amit a szovjet példa nyomán építettek — mondja Klárik elytárs. — Sokáig nem tudom elfelejteni,' olyan szép volt. Amit eddig kézzel végeztünk, azt ott már gép csinálja. De már mi is lég­kalapáccsal dolgozunk — mondja büszkén. Azt már nem is mondja, de úgy is érezzük, — tudja, hogy ki adta kezébe az új gépet, az új szerszámot, Sztanánov, meg a munka többi szovjet hőse, a Vörös Hadsereg. — Megünnepeljük azt a napot, ami­kor mi is szabad emberekké lettünk. Ügy ünnepelünk, ahogy mihozzánk. bányászokhoz illik. A munkával, a ter­melés fokozásával. Elhatároztuk, hogy tíz százalékkal növeljük a termelésün­ket, mert mi is úgy akarunk élni, mint a szovjet emberek. Békében, jólétben, szocializmusban. I Úgy ünnepeljük a%t a nnpat9 nhnggnn nsihnz&íínk illik... A Donyec-medetice bányáiban mindenütt megtalálhatók a mentő, csapatok. A csapat tagjai állandóan készenlétben vannak az esetleges veszély elhárítására, akár emberéletről, akár gép- mentcsröl van szó. A földalatti mentöosztagon kivid kint a külszínen is teljesít szolgálatot egy mentöosztag. Az osztagok technikai és egészségügyi felszerelése mintaszerű. Felkészülésük a lehető legrövidebb időn belül megtörténik. Amikor ott jártunk éjjel fél tizenkettőkor, kérésünkre riadót rendellek el. A menté- csapat másfél perc alatt munkára készen állott. A’riadó lefú­jása után 10 perccel a felszerelés minden része eredeti helyén volt, tisztán és a legnagyobb rendben. A szovjet bányász munkáját a bányától kapott munkaruhá­ban végzi. Ezek a ruhák vízmentesek• Munka után átadják a bánya gondnokságának, amely a mosatásáról, karbantartásáról gondoskodik. A bányászok a műszak után két fürdőn, úgynevezett fekete és fehér fürdőn mennek keresztül. Fekete fürdő alatt az első fürdést értik, majd másodszorra tisztább vizet használnak. Fürdő végén megkapja mindenki utcai ruháját, majd légzésre mennek. A légzéshez különleges fülkék vannak, ahol a tüdőben és az orrban lerakódó por ártalmatlanná tételéért végeztetnek légzést. A bányavezetőség még több egészségügyi intézkedéssel- védi a dolgozók egészségét, amiből láthatjuk, hogy a szovjet hazának legfőbb értéke az ember. . Bizonyára érdekli a magyar munkásságot a szovjet bányá­szok szociális helyzete. Előrebocsátom, hogy azok a téves hí­resztelések, amik régebben kóztudatban voltak, teljesen alapta­lanok és a Szovjetunióra és a szovjet emberre rágalmazók. A Nagy Honvédő Háború, után a gyárak és a bányák újjá­építésével párhuzamosan rnegiivtult a bányászok családi házá­nak az építése is. Az építkezést a dolgozók állama kölcsönök nyújtásával segítette elő. Minden bányász, aki családi házat akar építeni, segélyben részesül és megépíttetheti a neki leg­megfelelőbb házat. Több bányászházat látogattunk meg és Bányász-szemmel a Szovjetunióban Sándor Pál elvtárs beszámolója szovjetunióbeli útjáról meggyőződhettünk a szovjet bánijászok jó anyagi helyzetéről. A szép berendezések, a tisztán és csinosan tartott lakások mind azt bizonyítják, hogy a szovjet bányász életszínvonala magas fokon ált. A legtöbb családi ház kétszoba, fürdőszobából áll. Nem ritkaság a szovjet bányászok között olyan, aki autó­val rendelkezik, ez azért lehetséges, mert a sztahánovista bá­nyászok több ezer rubelt keresnek. A szovjet bányavidéken igen fejlett kultúráiét van■ Minden bányatelepen klubok vannak, ahol a dolgozók szórakozásukhoz szükségéé lehetőségeket bőségesen megtalálják. A klubokban előadásokat tartanak, gazdag és tartalmas könyvtárak működ­nek. Nagymértékben támogatják a népi művészetet és a bánya klubokból, több országos hírű művész is került már ki. A bányatelepeken legénylakások varinak. A legénylaká­sokban külön háló, dohányzó is. szórakozó helyek vannak. A szobákat csak rendeltetésüknek megfelelően használhatják. Ezek­ben a lakásokban a dolgozók szakképzettségüket fejleszthetik és szórakozhatnak, dominó könyv, egyéb s'zórakozn eszközket ve­hetnek igénybe. * napi munkájuk után, pihenési idejük alatt. A szovjet nép legolvasottabb léniája a szovjet írók által művé­sziesen jeldolgozott Nagy Honvédő Háború. Az egyik fiatalt, aki ilyen témájú könyvet olvasott, megkérdeztem: miért választja az ilyen irányú könyvet. A kérdésemre a fiatal bányász a követ­kezőt felelte: „Megakarom tudni, mi volt a háború oka, s ebből a könyvből azt látom, hogy az eszmét akarták szétrombolni, kizsákmányolást akartak újra, de az egységes nép a Párt és Sztálin elvtárs irányításával ezt megakadályozta és szétzúzta". A Donyec medencei szénbányákból Moszkvába mentünk vissza. A bányászati minisztérium vendégei voltunk és az ott töltött időnket szakkönyvek vásárlására fordítottuk. A szovjet bányászát nagyon sok és értékes szakirodalommal rendelkezik s g bányászati minisztérium ezek megszerzéséhez hozzásegített bennünket. Ezeket a könyveket itthoni munkánkban, a magyar bányászat fejlesztésére igyekszünk felhasználni. Elutazásunk előtt a Bányászati Minisztériummal megbeszé­lést folytattunk. A miniszter elvtárs a maga részéről a leg­messzebbmenő támogatást ígérte, hangsúlyozta, bárminemű támogatásra lesz szükségünk, bizalommal forduljunk hozzájuk. A Bányászati Minisztérium szívén viseli a magyar bányászok munkáját és mint mondta, — bárminemű kérdés vetődik fel munkájuk közben, forduljanak levélben a szovjet bányászokhoz, akik válaszolnak, így kialakul egy szoros testvéri együttműkö­dés, mmely a hét nép barátságát és a béketábor erősödését szolgálja■ Elutazásunk előtt a szovjet Bányászati Minisztérium a bányászok nevében harcos üdvözletüket küldik a magyar bányászoknak. Szovjetunióbeli utam alkalmával szerzett tapasztalatok egy- részét így kívántam elmondani, de ez csak egy kis része annak a nagy tapasztalatnak, amit kint tartózkodásom alatt szerez­tem. térről dolgozó társaimnak előadásokon még részletesebben fogok beszámolni. Az ott látottak egyrésze, amit így sajtón keresztül kívántam elmondani, mindenki számára elég világo­san mutatja azt a helyzetet, amelyet a dolgozó szovjet nép mun­kájával megteremtett. Az ott folyó hatalmas munka s a nép körében élő békevágy s a békéért való küzdelem még hatalma­sabb eredményeket fog elérni, mert a szovjet nép harcát a Bolsevik Párt és bölcs vezére, Sztálin elvtárs vezeti. (Vége.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom