Szabad Nógrád, 1950. március (6. évfolyam, 9-12. szám)
1950-03-10 / 10. szám
MSfl märchts ffl. SZABAD NOGRAD m A bürokrácia miatt tűnt el a bélahalmi gazdaság sertéseinek abraktakarmánya — Nagy előkészületet tettünk a tavaszi munkák idejében való elvégzéséért. — így kezdi beszámolóját Regös Ferenc, a hényalpusztai állami gazdaság agronómusa, az AMK üzem- gazdasági vezetőjének. — Vetőmagok megjöttek? — Meg. Már csáváztunk te. — A műtrágyaszükségletük elég? — Elég. Az elkövetkezendő napokban elvégezzük az őszi vetéseink fejtrágyázását. — Jó-jó, csak el ne késsenek vele az elvtársik, mert az időjárás rohamosan javul és a nyakunkba zúdulnak a tavaszi munkák. — A traktorokat kijavították? — Ez volt az első dolgunk, hogy üzemképessé tegyük az erőgépeinket. Az elmúlt nap érkeztek meg a szovjet mintájú aratógépeink is. Nagyszerűek, örülnek neki a gazdaság dolgozói. Csodálja is a falu népe — lelkendezik az agronómus. — A bélahalmi üzemegységünkben hogy javulnak a hízósertéseink? — Arról jobb nem is beszélni. — Képzelje, elvtárs, már az ötödik lakatot veszem — már az ötödiket. — Van ebben mindenfajta és mégis ... Regös agronómus le-föl járkál idegességében. — De elvtársak, mondjátok már mi történt? — Hát... hát, hogy is mondjam, a kocsisok... — De mi van a kocsisokkal? — Ezek a kocsisok nagyon kibabráltak a sertéstenyésztőkkel. Már hetek óta figyelem, hogy mindig több és több sertéseieség hiányzik a magtárból. A sertéstenyésztők mindig káromkodva jönnek ki onnét és kétkedve nézik a rohamosan fogvó eleséget és nap-nap óta kevesebbet adnak a sertéseknek, mert félnek, hogy nem lesz elég az előírt időig. Jöttek is a jelentések halomszámra — kevés az eleség, lopják az eleséget. Én kétkedtem ebben, nem is mentem feléjük, gondoltam, hogy ezek talán be akadnak csapni. De nap mint nap megint jöttek a jelentések, megint loptak, elromlott a lakat is. Mit csinálhattam, mint az elromlott lakatok helyébe mindig újat vettem. Gondoltam, ezt már nem bírják kinyitni. Persze, csalódtam. — Az egyik ellenőrző utam alkalmával szembe ötlött, hogy milyen gyönyörű igáslovaink vannak nekünk. Feltűnően jó állapotba voltak, majd kicsattantak a kövérségtől. Én még meg is dicsértem a kocsisainkat. A sertés- eleségek folytonos csökkenéséről megint csak jöttek a jelentések. Erre egyik este rászántam magam, kimentem az üzemegységbe és lest álltam a magtár ajtaja előtt. Egyszer csak azt veszem észre, hogy a mi kocsisaink, Hényel István, Molnár Pál és a harmadik társuk, akiket alig egy pár napja dicsértem meg, jól ldnevelt lovaikért — ezek igyekeztek lopakodva kezükben egy-egy abrakos tarisznyával a magtár felé. Nyitogatni kezdték a magtár ajtaját. így sikerült leleplezni és így tudtuk meg, hogy ők a sertéseleséget már hosszú hetek óta a lovaikkal etették, és ezért voltak mindenkinek szembeötlő kövérek a mi igáslovaink. — Ezért nem értük el a sertések egyhónapi hízási itiagsúlyát sem, — fejezte be az eset elbeszélését az agronómus. E rövid történet etbeszélését az iroda helyiségében lévő alkalmazottak nevetése zárta be azután. Ezek az emberek a kitörő nevetésük helyett inkább átgondolták volna ez esetnek a rosszabb oldalát. Hagyták, hogy az agronómus Hényelen, az íróasztal mellett, a jelentésről tudomást szerezzen. Többet nem tettek a tolvajok lefüleléséért és ezért a hízósertések nem hízhattak kellőképpen. ,Április 4 óta vagyunk szabadok és örökké emlékezni fogunk a hős szovjet népre Termrlőcsopurtot alakítanak Héhalmo ,Í6 Megyén dolgozó parasztjai mindig többen és többen győződnek meg Pártunk bölcs vezérének, Rákosi elvtárs szavainak igazságáról. Rákosi elvtárs ezeket mondotta: „Csak a nagyüzemi termelés adhat a falu dolgozóinak anyagi jólétet." Ezért kérik napról- napra az egyénileg gazdálkodó parasztok is a termelőcsoportok alakítását. A Mezőgazdasági Igazgatósághoz sok kérvény érkezik. Nézzük meg a sok kérvény közül a Héhalom község dolgozó parasztjainak kérvényét. hogy miért is akarnak termelőcsoportot alakítani. „A múlt kapitalista rendszerben könyörtelen kizsákmányolás, keserves és nehéz étet volt cuz osztályrészünk. Éheztünk, nyomorogtunk családjainkkal együtt. De eljött a mi időnk is. Elhozta a régen várt szabadságot a dicsőséges hős Szovjet Hadsereg, akit Sztálin elvtárs küldött, hogy szabadítsa [el a magyar dolgozók millióit az évszázados rabszolgaság alól. Kimondhatatlan örömünnep volt számunkra. A nagyúri birtokokat [elosztották, amelyből mi is kaptunk főidet. Ezen folytattuk az egyéni gazdálkodást mostanáig. Azonban rájöttünk, hogy ez az egyéni 'gazdálkodás csak nyomort, nélkülözést és nagy gondot rótt a nyakunkba. Helyzetünkön elkezdtünk gondolkodni és foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy miképpen tudnánk életünket megkönnyíteni is azi szebbé és vidámabbá tenni. Erre Rákosi elvtárs megadta a választ az Országos TSZCS és ÁMG Tanácskozáson elhangzott beszédében, ami megmutatta számunkra is a felemelkedés útját. Mi dolgozó parasztok vagy harmincon rögtön összefogtunk és megalakítottuk a lll-as mintájú termet'ócsoportot, amelynek „Április 4" elnevezést adtunk." „Kérjük a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy engedélyezze csoportunk megalakítását és külön kérjük, hogy fogadja el csoportunk nevét, mert mi ettől a naptól vagyunk szabad emberek és örökké emlékezni fogunk a dicsőséges hős szovjet hadseregre, amely drága véráldozat árán hozta el nekünk a szabadságot. Akinek köszönhetjük, hogy mi is elindulhatunk majd a Pártánk által mutatott egyedüli helyes úton, a mezőgazdaságunk fejlesztéséért, u jólétért és gyermekeink biztos jövőjéért." Kérjük a Minisztériumot, fogadja el csoportunk megalakulását. Szabadság! Héhalom község harminc- három dolgozó parasztja A kérvényt továbbították. Rákosi elvtárs beszéde után pedig egymásután alakulnak megyénkben a termelő csoportok. Fokozzuk a taiagművelési szerződések kötésének ütemét Egy hónappal ezelőtt megyénk gépállomásai „Ki gyűjt több szerződést a tavaszi talajmunkálatokra?” jelszóval indultak harcba a talajművelési szerződés sikeréért, a kulákizsákmánvolás felszámolásáért. Gépállomásaink dolgozói harci feladatnak vették a szerződés- kötést és felkészülten indultak harcba a cél eléréséért. Munkájukat az alábbi versenyállás mutatja: Első lett megyénk hat gépállomása közül a mohorai gépállomás 19.497 pontaránnyal és ezzel elnyerte az AMK Alközpontjának vándorzászlaját. Ezt a szép eredményt úgy tudták elérni, hogy politikailag képzetten, együtt a falusi pártszervezetek és tömegszer vezetek népnevelőivel szívós, meggyőző agitációs munkát folytattak és kellőképpen leleplezték a kulákok ellenpropagandáját és mesterkedéseit. Második helyezést a nagylóc-zsuny- pusztai gépállomás dolgozói érték el. 13.718 pontot szereztek. A gépállomás dolgozói itt is jól felkészülve indultak harcba a nagyobb tex- méseredmények biztosításáért. Harmadik helyezést az erdőkürti gépállomás dolgozói foglalták el a 9.548 pontarányukkal. Negyedik helyre a tolmács! gépállomás került 8.385 pontaránnyal. Az ötödik helyezést a kisterenyei gépállomás foglalta el 4.694 pontarányával, míg az utolsó helyre a pásztói gépállomás került 2622 pontaránnyal. Amint a versenyállásra tekintünk, megállapíthatjuk, hogy egyes gépállomásokon nem tekintették harci Jeladatnak a szerződéskötés fontosságát, nem készültek fel eléggé a nagy feladatta, nem verték vissza kellő erővel a kulák- támadásokat. A lemaradt gépállomásaink dolgozóinak sürgősen meg ke!» javítaniok a politikai felvilágosító munkát és vegyenek példát az igen szép eredményt elérő gépállomásaink dolga zóinak a harci módszereiből, hogy sikerré vigyék a versenyben vállalt kötelezettségüket. A mezőgazdaság fejlesztése harci feladat Népköztársaságunk minisztertaná- cgának a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozata megállapította, hogy mezőgazdasági termelésünk színvonala a felszabadulás óta, különösen a hároméves terv eredményeké, elérte a háborúelíjtti színvonalat, sőt nem egy növényfajtánál túl is haladta azt. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy növénytermelésünkben elmaradt hely-“ felen termelési módszereket alkalmazunk, amelyhez nagyban hozzájárul még az is, hogy mezőgazdaságunk túl- súlyban még elaprózott parasztgazdaságokból áll. Ezek — mint ahogy Sztálin elvtárs mondotta —• „nem képesek a technikát, a gépeket és traktorokat, az agronómia vívmányait kellő módon kihasználni". Ezért termelnek drágán és keveset, ezért nem tudnak lépést tartani iparunk fejlődésével. Az alapvető bajon csak úgy lehet segíteni, ha a mezőgazdaságban is fejlett technikával dolgozó, állandó fejlődésre, magasabb termelésre képes szocialista nagyüzemeket létesítünk — mint ezt a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának példája és a mi egyre erősödő termelőszövetkezeti mozgal- műnk bizonyítja. ISMERJÜK MEG A HŐS. ÉLENJÁRÓ SZOVJET ASSZONYOKATI MEGJELENT! Ez a színes, képes füzet egészen közel ről- a termelésben, a családi életben a békéért folytatott küzdelemben ma tatja be a világ összes asszonyainak példaképét a szovjet asszonyt. OLVASSUK! ISMERTESSÜK! TERJESSZÜK! 48 oidai, ára: 1.80 Ft. A Magyar-Szovjet Társaság és az MNDSZ kiadása. Kapható: MDP pártszervezetekben és MNDSZ szervezetekben. A népnevelő munka döntötte el... A gépállomások Nógrádmegyei Alközpontja február első napjaiban kezdte meg a tavaszi munkára a talaj- művelési szerződések kötését. A kampány előtt az alközpont kétnapos értekezletet tartott a gépállomások vezetőivel és traktorosaival, ahol megtárgyalták az elmúlt évi hibákat, hiányosságokat, amelyeket a tavaszi tataimunkálatok lefolyása alatt ki kell küszöbölni, hogy szorosabbá tegyék a kapcsolatot a gépállomás és a dolgozó parasztság között. Gépállomásaink el is indították ezt a szerződéskötési kampányt és az őszi tapasztalatokon kívül a tavaszi kampány is bebizonyította, hogy a helyes irányítás és a felvilágosító munkán múlik, egy-egy gépállomás eredménye. A jő népnevelő munka eredménnyel jár A mohorai gépállomás szívós agitációs munkával lett az első és nyerte el az alközpont vándorzászlóját. A kampány megindulása előtt a téli időszakban politikailag fölvértezték magukat a gépállomás dolgozói. Tanultak, hogy a rájuk váró fontos tavaszi munkálatokat és azoknak az előkészítését sikerre tudják vinni. A szerződéskötési kampány előtt üzemi gyűlés alkalmával önkritikát gyakoroltak a traktorosok az elmúlt évi munkájuk felett. Megfogadták, hogy a felmerült hibákat a legmesszebbmenőkig kiküszöbölik, jó munkát fognak végezni, megkedveltetik a dolgozó parasztsággal a gépi munkát és bebizonyítják az azzal járó előnyöket. Ezután megbeszélték az elkövetkezendő kampány menetét. A munkát a falusi pártszervezetek népnevelőivel, a tömegszervezetek, MNDSZ, EPOSZ és a földművesszövetkezetek jól képzett aktiválnak a bevonásával kezdték el. Esténkint a körzetükhöz tartozó községek dolgozó parasztjainak előadásokat tartottak a gépierő fontosságáról és annak előnyéről. Ismertették a minisztertanácsnak a növénytermesztésről és az értékes díjazásról szóló határozatot. A legmesszebbmenőkig folytatták az egyéni agitációt, amelynek folytán pár nap alatt igen komoly eredményeket értek el és elsők lettek a talajművelési szerződéskötésben. A szerződéskötés során felmerült kulák-agitációt a gépállomás dolgozói bátran és konkrét bizonyítékokkal utasították vissza és nem hagyták, hogy a kufák továbbra is kizsákmányolhassa a dolgozó parasztokat. Amint Iájuk, a mohorai gépállomás dolgozói elsőrendű harci feladatnak tekintették a tavas® talajmunká- íatokra kötendő szerződéskötés fontosságát, amelyről példát vehetnek és bátran követhetik a töbfti gépállomások is, hogy ők is hasonló jó eredményeket érjenek el, mert csak így teljesíthetik a reájuk háruló feladatokat és csak így teljesíthetik az ötéves terv első tervének reájuk eső részét. Hiányzott a népnevelő munka — ntnlsók a versenyben Megyénkben több gépállomás nem tekintette harci kérdésnek a tavaszi talajmunkák jó előkészítését: a talaj- művelési szerződéskötést. Nézzük csak meg a pásztói gépállomást, hogy miért is kullog az utolsó helyen ezen a téren? A gépállomás dolgozói agitációs brigádokat alakítottak és úgy végezték a szerződéskötést, Három nap alatt 600 kát. hold szerződést kötöttek, amelyért a dolgozó parasztok a szántás elvégezte után fizettek volna meg. Persze ez helytelen volt. Ez hamarosan a fülébe jutott az Alközpont vezetőjének Pongrác , elvtársnak, aki felelőségre vonta a pásztói gépállomás vezetőjét, — hogy miért változtatja meg a szerződésben előirt szabályokat? A válasz következő: az utasítást Molnár László az Alközpont körzeti mezőgazdásza adta ki. Ez a rossz és helytelen, felelőtlen utasítás oda vezetett, hogy a gépállomás dolgozóival, egynapos értekezleten, megint át kellett beszélni a helyes szerződéskötés menetét. A traktorosok, hogy a hibát helyre hozzák, megint le kellett látogatniok azokat a helyeket, ahol rosszul kötötték meg a szerződést. Ez az eset a traktorosokat elkeserítette Rossz benyomást keltett bennük a helytelen intézkedés. így nem végezték olyan lelkesen az agitációs munkát, melynek az lett az eredménye, hogy a már helytelenül lekötött 600 kát. hold szerződésből semmi sem lett, csak igen kevés pénzbekötött szerződés. A másik felmerülő hiba az volt, hogy a dolgozók nem fordultak a falusi pártszervezetekhez, tömegszervezeiek- hez kellőképpen segítségért, nem kértek megfelelő számú népnevelőt és tömegszervezeti aktívákat. Nem csoda, hogy az ilyen hiányos agitációs munka folytán egyes helyeken a kutak ellenpropaganda ütötte fel a fejét. Újból előkerültek a régen ismert rágalmak, hogy a traktor csak „bebüdösíti", „összegyűri" a földet, és a vetés nem fejlődik. Például Jobbágy község kulák bírója azért agitált a gépierő ellen, hogy megfossza a község dolgozó parasztságát a szerződésben biztosított előnyöktől. A kulák bíró, akt igával rendelkezik, azt akarta, , hogy á dolgozó parasztok vele kössék meg a szerződést, hogy továbbra is kizsákmányolhassa a dolgozó parasztokat. Bér községben a bíró azzal fogadta a traktoristákat, hogy van a faluban öt traktor, elvégzi az a munkát. Igen, de az az öt traktor a falu kulákjainak a kezében van, mint érdekelt, azért beszélt, hogy ők továbbra is ki tudják zsákmányolni a község dolgozó parasztjait. A kulák agitáció elten a traktoristák nem léptek fel kellőképpen, nem leplezték le, és nem tudatosították a falu dolgozó parasztjaival, hogy a kulák mire készül. Nem magyarázták meg, hogy a falu dolgozó parasztjait akarják kizsákmányolni, hízni akarnak a paraszt bőrén. Ezt teszi a felelőtlen utasítás, a rossz politikai felvilágosító munka és a pásztói gépállomás utolsó tett a gépállomások között folyó talajművelési szerződéskötés versenyében. L.—L. Ötéves tervünk ezért főfeladatként a mezőgazdasági termelés elmaradottságának felszámolását tűzte ki célul. Ezért tűzte ki a minisztertanács kétéves tervként a mezőgazdaságunk dolgozói elé, hogy 1951 végére az állami mezőgazdaságokban 30 százalékkal, a termelőcsoportokban 25 százalékkal, az egyénileg dolgozó parasztoknál 10 százalékkal emeljék az átlagterméseket, az 1940. évt átlagtermésekhez képest. A kitűzött feladatok sikeres elvégzéséhez a Part és a munkásosztály mutat irányt és nyújt segltőkezet. Például 1950—51-ben újabb 280 gépállomást, több mint 7300 új tarktort, 350 arató- és arató-cséplőgépet s többezer más korszerű gépei kap a mezőgazdaság. Nagymértékben emeljük a műtrágya és a növényvédöszerek gyártását, a vetőmagvak nemesítését és elszaporítását, az öntözésre és talajjavításra fordítandó beruházások összegét. Szocialista jellegű mezőgazdasági nagvüzmeinknek, az állami gazdaságainknak, termelőcsoportjainknak tehát elől kell járniok a minisztertanács határozatának végrehajtásában. Ezzel nemcsak növénytermelésünk - fejlesztését segítik elő, hanem elősegítik a szocializmus erősödését a falun. Állami K gazdaságainkban, termeiőcsoportjaink-. "bah és gépállomásainkon csak akkor sikerül példamutató munkát végezni, ha magasabb terméseredményekért folyó küzdelem ügyét valamennyi dolgozó magáévá teszi. Üzemi pártszervezeteink álljanak a munka megszervezésének az élére. A határozatot jól beszéljék át, vitassák meg a dolgozókkal. Használják fel a gépállomásokon és termelőcsoportokban az országos és a megyei tanácskozás tapasztalatait, útmutatásait, javítsák ki a tapasztalt hibákat, építsék és szervezzék meg kellőképpen a munkacsapatokat, gondoskodjanak arról, hogy mindenütt érvényesüljön az elvégzett munkautáni igazságos díjazás és az egyes dolgozókig felbontott üzemtervek alapján tegyék eleven mozgalommá a szocialista munkaversenyt. A falusi pártszervezeteink és népfrontbizottságokon keresztül a falu legaktívabb dolgozó parasztjainak a földművesszövetkezet, a DÉFOSZ, tömegszervezeti vezetőinek a bevonásával alaposan tárgyalják meg, hogy. saját községükben milyen tennivalókat kell elvégezniük a határozat minél sikeresebb teljesítéséhez. A minisztertanács határozatának minél sikeresebb véghezvitele mind szőkébb területre szorítja a kulák kizsákmányoló, üzérkedő tevékenységét, befolyását. Természetesen azt is tudni kell, hogy a kulák nem nézi tétlenül a magasabb terméseredményekért folytató küzdelmet, mely egyben harc a szocialista építésért, a dolgozó parasztság boldogulásáért. A kulák megpróbálja majd a saját földjén szabotál™ az agrotechnikai előírások végrehajtását, igyekszik nem termelni, részint ellenséges híreket terjeszt, „jó tanácsokkal" hozakodik elő, megpróbál ja szövetségesének megnyerni a fejlődés Ősi ellenségét, a „maradiságot”. Ezért fontos, hogy a- dolgozó, parasztság erejét vegye a szaboíálásnak is és jól lássa, hogy az ő érdeke a határozat végrehajtása, a jó 'terméseredmények elérése, a kulákra hallgatni pedig annyi, mint rossz munkát végezni es rossz termést betakarítani. Állami gazdaságaink, gépállomásaink dolgozói és az egyénileg dolgozó parasztok tartsák elsőrendű karói fel- adatuknak a minisztertanács határozatának sikeres elvégzését, amelyen keresztül elmaradott mezőgazdaságunkat a Szovjetunió példája nyomán fejlett szocialista mezőgazdasággá fogjuk építeni.
