Szabad Nógrád, 1950. február (6. évfolyam, 5-8. szám)

1950-02-24 / 8. szám

A szentlőrinci tszcs versenyre hívta a megye minden termelőcsoportját nk bölcs vezérének. Rákosi trágya-mennyiséget az előírt meny- ben osztjuk szét. Tagjaink elméi tak az országos tszcs ta- nylségben felhasználjuk. A vetéshez színvonalát szemináriumok megt ÍS50 Február H SZABAD NŐGRAD Pártunk bölcs vezérének, Rákosi elvtársnak az országos tszcs ta­nácskozáson elhangzott szavai új életet, friss erőt, még nagyobb mun­kalendületet, munkaverseny-kezde- ményezést adott a termelőcsoportok dolgozóinak á jobb életet építő öt­éves tervünk első tervévének mara­déktalan végrehajtásához. E nemes cél minél előbbi e-érése céljából határozták el a szetlőrtnc- pusztai „Dimitrov“ termelőcsoport dolgozói, hogy az első tervév sike­res elvégzése érdekében versenyre hívják a megyénk összes termelő- csoportjait, A versenyfelhívásukban a következő szempontokat tűzték ki: ..Vev'síervünkbö az előirányzat*: tavaszi kalászosokat ütemterv sze­rint százszázalékig végrehajtjuk, ve­tés a’á a talajt szakszerűen előké­szítjük. A vetéshez szükséges mű­trágya-mennyiséget az előírt meny nylségben fe.használjuk. A vetéshez szükséges gépi munkaerőt a gép­állomássá! kötött szerződéssel bizto­sítjuk- A 'kapásnövényeket idejében elvetjük és legkésőbb november l-ig betakarítjuk, és azokat szakszerűen raktározzuk. Aratás után a tarlót százszázalékban lebuktatjuk. Az őszi vetések után a tavasziak alá az őszi mélyszántást száz százalékban elvé­gezzük. Gazdaságunk területén min­taszerű rendet tartunk. Épületeinket az anyagi lehetőségekhez képest rendbehozzuk- A belsőség rendfen- tartásét csoport által megszervezett közös munkával hajtjuk végre- A kollektív szellem kialakítása ér­dekében a csoportnál előadódó mun­kákat állandóan kollektív munka- csoportokban végezzük el. A munka­csapatok és brigádok között a fel­dolgozandó területet egyenlő rész­ben osztjuk szét. Tagjaink elméleti színvonalát szemináriumok megtar­tásával fokozzuk. A munka terme­lékenységét a legmagasabbra emel­jük, a csoport-ártekezleteket minden héten rendszeresen megtartjuk és azokon megvitatjuk a csoport gazda­sági és egyéb felmerülő problémáit, valamint azokon politikai beszámolót tartónk. A versenybizottság tagjai minden tszcs intézőbizottságának az egyik tagja, üzemi pártszervezet titkára, a csoport versenyfelelőse, a legközelebb eső gépállomás verseny- felelőse és a DÉFOSZ helyi szer­vezet titkára legyen. Előre hát termelőszövetkezeti cso­portok dolgozói a Pártunk útmuta­tása nyomán a szocialista mező- gazdaságunk megteremtéséért.’ Szentlőrinepusztai ..Dimitrov" tszcs dolgozói­A Standard-ugy hét szereplője Különböző helyekről indultak, a végén itt egymás mellé kerültek- Heten állnak « törvényszék előtt- Bemutatjuk őket­• Geiger Imre gyárigazgató. Szép karriert csinált. 1928-ban lépett a Standard-gyárba, nyolc év múlva főmérnök lett, alig két év múlva már cégvezető főmérnök. 1947-ben helyettes vezérigazgató, majd 1948 októberében vezérigazgató leit- Tudni kell. hogy a Standard-gyár a múlt év végéig amerikai tőkések tu­lajdonában volt. Ezért íved olyan merészen Geiger Imre pályafutása- Egészen a bírósági tárgyalóterembe, a vádlottak padjáig. ,,Kinevezésemet az indokolta, hogy az amerikai hir- szerzők szolgálatában végzett kém­es szabotázsmunkákat ebben a ve­zető pozíciómban — mondotta a tárgyalás alkalmával — eredmé­nyesen tudtam végezni" M Radó Zoltán. Miniszteri főosztály­vezető. Öt sem a dolgozók, küldték erre a posztra- 1945-ben jött Buda­pestre az Intelligence Service meg­bízásából. TrockiHu. Kémedés volt a kenyere, a tőkések adták neki a „munkát?. A tőkések., az amerikai és angol Imperialisták (az egész tár­gyalás alatt összefonódott a két im­perialista állam tőkéseinek érdeke, New-York és London egyaránt köz­pontja volt ennek a gyalázatos kém­kedési ügynek), a rothadt nagy­tőke tudta., hogyan irányítsa a dol­gozó nép szíve ellen a kémeket. utasították, hogy lépjen be a Kom­munist a Pártba. Radó belépett. Er­ről tudott az amerikai követ is­Vogeler Róbert. Állítólag mérnök, de hogy nem mérnöki tudásával és munkájával kereste a havi 100 ezer forintokat, az biztos. Hivatásos kém volt. még kémiskolát is járt- Simára fésült, haikbeszédű sokpénzű, ember — embert — nem: pióca. Ezredes is, szakértő is, kém is és minden vonatkozásban az imperialisták al­kalmazottja, lakája, talpnyalóju. Természetszerűleg: a dolgozók ha­lálos ellensége. Szinte émelyeg az ember, amikor a rádióban hallja az amerikai ezredesek, tábornokok, ad­mirálisok, őrnagyok és hasonló ka­tonalisztek neveit, akik — mint a Standard-konszern vezetői — épp- úrry benne vannak a pakliban, mint Chapin úr, az amerikai követ Nem tudni, melyik a feljebbvaló, de hnay mind alávaló, az biztos. Nem tudni, a követ parancsol-e a kém­nek. vagy kém a követnek Talán az utóbbi áll fenn. merf a kémek mé­gis csak közvetlen" alkalmazottai annak a nagytőkének, amelyik a követeket „csak” közvetve irányítja. * Sanders Edgar. Az okmányai azt mondják, hogy pénzügyi ellenőr De milyen pénzügyeket ellen őrzött ez a Sanders7 Talán azt, hogy hiányta­lanul folyósítsák neki a havi 20 ezer (néha 50 ezer) forintokat, ame­lyet. azért kapott, mert az amerikai katonai misszió leple n.la‘t sík-ré­sén építette a kémhálózatot a dol­gozók állama ellen A forintokon kí­vül gyűjtött 6 térképeket is azokról a helyekről, ahová háború esetén jó hatással dobnának bombát az ame­rikai repülők. A gyüitöszenveélne mennyílvánult abban is. hogy elö- sser-iettel segítette a dolgozók ét. lentiért. Peyert. Nagy Ferencet és a íöbbi elmenekült vűtkánvt kifutni Amerikába, ahol már egész csinos gr'űHeményt a,-pítottnk erekből az elhasznált ,.polltiknsok,‘-b6l. £ Domokos Kelemen következik, akire aztán semmiképpen nem lehet­nek büszkék szülővárosának dolgo­zói Salgótarjában szülheti, ezelőtt 51 évvel. Nem lett phüllen“ a váro­sához, Itt is kémkedett- Az Acél­gyárról is előszeretettel szállította a kjkreket SanderSnek, Vogelernek, mindazoknak, akik megfizették neki azt a hitvány erőfeszítését, hogy segített a tarjáni dolgozók, az egész magyar nép torkára tenni a kést. ezelőtt, egy-két évvel. Ma már nem teszi ezt, mert Ő is ott áll a többi hét között. Éppen azt mondta, hogy „fasiszta vagyok". Imádta a nácikat, gyűlölte a dolgozókat — pont ő kellett az amerikaiaknak. Domokos nekik való ember. ! Dr. Jusf.h István. Hogy honnan szerezték ezek a kémek az ügyni- keiket f Valóban nagy ügyesség kell ahhoz, hogy ilyen, embert találja­nak, mint ez a dr. Justh, aki Hor- thy-katonaliszt is volt, főpap is volt, földbirtokos is volt, arról nem is beszélve. hogy alapjában véve gaz- ember volt. Mint a kígyó, úgy fonta körül az áldozatait. Egy kis barátsá­gos, kenetteljes beszélgetés és „Egyesektől olyan formákban kap­tam a híreket, hogy ők azt nagy részt észre sem vették” — mondja a bíró előtt. A híreket aztán tovább­adta megbízóinak. Jó pénzért termé­szetesen., mert azért 6 sem. dolgoz­hatott ingyen. ,,Származásom, fő­papi rangom élés ellentétben állt azzal a politikával, amelyet az or­szág a feszabadulás óta folytatott." Hogyne lett volna ellentétes az ő politikája”, amikor sajálnutgától 2000 holdat, nővérétől mlntegrr 2000 hol­dat (talán nem is tudja biztosan mennyit), a várható örökségből 800 holdat vettek birtokba a föld igazi gazdái, a magyar dolgozó parasztok. • Utoljára maradt Döry Edina- Ő sem ront a banda szociális összetéte­lén- Azt mondja, hogy magyar ne­mesi család sarjadéka. Akik hallot­ták a rádióban, megállapíthatják, hogy ez a magyar főnemes (bárónő volt valamikor) nem is tud jól ma­gyarul. Horthy sem tudott. De azért egyforma ellenséaei voltak a dolgo­zóknak. Csak Edina kicsiben csi­nálta- Leült a telefonközpontba és hallgatta a beszélgetéseket. Aztán elment Vogelerhez és elmondta neki, 1200 dollárért. A papája konzerv- gyáros volt, azonkívül 3400 hold földje volt Fejér megyében. rávilágít az amerikai militariznruM, bürokrátáá, nagytőke szennyes mo­csarára. Feltűnik a kéz. amely a bé­bit kaf mozgatja, az amerikai impe­rializmus keze A vádlottak a bizo­nyítékok súlya alatt nem, tudnak tagadni. Éppúgy, mint elődeik, a már lefülelt kémek, Kopcsak, Guinn, a riporter, Rudemann, az olajszakértő, aztán magyar cinfcO1 taik: Kelemen, Bán, Mindszenty, Rajk. SiŐnyi • •. Mindent beválta­nak. 'A Sókszázmilliós szabotázst, a Szovjetunió, a magyar és a többi népi demokrácia ellen elkövetett gazdasági és politikai merénylete­ket. Es éppúgy, mint elődeik, ők is megkapják méltó büntetésüket. „Legyen az ítélet a dolgozó nép legteljesebb védelme és tanulság mindenki számára, aki a békéért küzd“ — mondotta vádbeszédében Alapy Gyula államügyész. Az egész néo nevében követelte a legsúlyo- saob ítéletet, amely el is hangzott a tárgyalóteremben, peiger Imrét és Radó Zoltánt halálbüntetéssel súly- tóttá a magyar nép bírósága. Voge­ler Róbert 15 évi, Edgár Sanders 13. évi, • Domokos Kelemen, 10. étit, dr."Justh István'10 évi', öőfy'Édiná 5 évi fegyházbüntetést kapott. Ami­kor meghallottuk az ítéletet, Rákosi elvtárs szavaira gondoltunk; „Gon­doskodunk róla, hogy a kémek mun­kája ne legyen veszélyleien", Nem, ez a pálya ma már nem veszélytelen az imperialisták kémei Számárat erősek vagyunk és megsemmisítjük őket. Díszszemle a VÖRÖS-TÉREN A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulójának ünnepié» Moszkvában. A szovjet hadsereg kato néi díszmenetben vonulnak el az emek vény előtt. A moszkvai helyőrség díszszemléje a moszkvai Vörös-téren. A képen a öísa szemlére felvonuló harckocsik láthatók. A körzeti könyvtár eredményes munkája A hároméves terv eredményeképpen a múlt évben kezdte meg működését a salgótarjáni Körzeti Könyvtár. A könyvtár feladata, hogy eljutassa a kultúrál a falvakba is, mint termelő­munkánk segítőtársát. A Körzeii Könyvtár megalakulása Óta megyénk 72 községét kapcsolta be a kulturális munkába és ezek a községek rövidesen a környező helyek kultúrközpontjává válnak. A könyvtár fennállása óta több mint 6 ezer férfi és köze! 3 ezer nő olvasott. Leghű­ségesebb olvasói a könyvtárnak a munkások, de alig marad el mögöttük a parasztság is. Életkor szerint a 20 eves kornál fiatalabbak olvasnak leg­többet. Az olvasott művek közül ke­reken 8 ezer szépirodalmi müvet és 4 ezer társadalomtudományi ismeretter­jesztő müvet olvastak. Ut a boldogabb jövő felé „Csak a nagyüzemi termeli* adhat a falunak anyagi jólétet és kultúrát: villanyt vizvereéket. kórházat, szülőotthon , mozit, könyvtárat, Jó Isko­láztatást, emberi éle et és mindazt a szabad fej­lődési lehetőséget, amelytől ma a dolgozó pa- rasc: és gyermeke el van zárva.” » Rákosi Mátyás elvtárs 1948 augusztus 20-án a kecskeméti beszédében javasolta a dolgozó , paraszt­ságnak, hogy életének felemelkedése érdekében, a nagyüzemi termelés előnyeinek felhasználása céljá­ból alakítson termelőszövetkezetet- A dolgozó pa­rasztság öntudatra ébredt része megértette Rákosi elvtárs szavait és százával alakították meg a termelő szövetkezeti csoportokat. Az első évben kereken 500 termelő csoport, alakult Magyarországon- Így me­gyénkben is 1948 októberében két falu A Standard-gyár — mint mon­dottuk — az amerikai tőkéseké P°lt- Ez a hét gazember és o töb Letkén és Tereske dolgozó parasztjai kaptak a föld- biek — a követ, a követségi tané- rnűvelésügyi mimsztérlumtól működési engedélyt- esős és kint New-Yorkban. London- j Ez.ek a dolgozó parasztok, voltak azok az úttörők, ban a rothadt pénzeszsákok — ezt | akikről Rákosi e'-vt'árs beszélt. Példájukat követték az üzemet előretolt hadállásnak épí- a többiek Egy éves eredményeink láttára az 1949 gazdasági évben már egymás után kérték a magyar falvakban a dolgozó parasztok: engedje meg a fö'-d- földművelénügyi miniszter, hogy szövetkezetbe tömö- rüjehek. Megyénk területén tették ki- Fékezték a termelést, de fokozták az orgyilkos kémtevékeny­séget. Követség és a nagytőke, a. hadsereg összefonódott egy cél érde­kében: minél többet ártani a dolgo­zók államának. De nemesek nekünk, hanem nagy barátunknak, a béke­tábor legyőzhetetlen vezetőjének, a inár 14 termel ócsoport _______________„ működött 198 taggal. 1305 kát. hold iöld területen­S zovietuniónak a viláa elnyomóit £ b,zek a csoportok egyévi müködérük aatt bebizonyí- népeí reményséaének. Ügy ártottak Rótták a magas termelésátlagukkal a rnagas bb é-et- neJci ahogy tudtak. Szabotálták a színvona.ukkal a társas gazdálkodás e-őnyeit és fo- Szovjetunióba szánt megrendelése- ■énvét. az egyéni gazdákodási módszer fölött két- Foszforbronz helyett alumi- A ^párttagok ‘at.iak es érzik Partunk temogatá- niumbronz anyagot tettek az autó- ^t ami legjobban megmutatkozott a tagosításon- mata központokba, mert így egvhar. Ez biztosította a csoportban dn.gozók szamára hogy madávai csökken az élettartama, közös vagyonukat nagyobb egységben kezelhessek. Egyszerű csomagolást használtak, Cepall°nn^k ? gépi erotszazszá mert iau szállítás közben remény kihasználhassak. A- tagosítás újabb lendu.eteí rÄÄÄÄ adoti a ^vetkezeti mozgalmunk fejlődésének és így értékes készülék. De, ha Tito Jugo­szláviájába vagy a bérenc kormány 1949 októberében megint 11 úi csoport rrn’ SääSä ä «swat aSEHi ä« «Stof ätä body jól működjek a jugoszláv té- e;őre az üzemj pártszervezetek tervező munkajá lefonhaiozai- va!, vezetésével, a még nagyobb eredmények elérése felé­Eloszlott a homály, a tárgyaló- „Semmi kétség, hogy előbb vagy utóbb az egész teremben az igazság reflektorfénye magyar dolgozó parasztság meggyőződik ennek a termelési módnak a helyességéről és követni fogja az úttörők, az első 40—50 ezer parasztcsalád példá­ját•’* Ezeket a szavakat az országos tanácskozáson mondotta Rákosi elvtárs, akkor, amikor az elér* si­kerek bizonyossá tették, hogy valóban a követők újabb ezrei csatlakoznak a fejlődés, a szebb élet szé­le« útját jelentő szövetkezeti mozgalomhoz. Ulabb fordulóponthoz ért a magyar dolgozó parasztok ügye: Rákosi elvtárs be­széde után a szövetkezeti mozgalmunk óriási léptek­kel halad előre. Ma már nincs a megyénkben olyan község, ahol ne foglalkoznának a szövetkezetalakí- tás problémáival. < A megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szövetkezeti osztályához naponta több levél érkezik, ame yben kérik a TSZCS működési engedélyét a községek dol­gozó parasztjai. Az Országos Tanácskozás óta 10 új TSZCS alaku’t 110 taggal 600 kát. hold földterületen. Ezenkívül 25—30 község dolgozó parasztsága várja a megalakulási engedélyt a földművelésügyi minisztériumtól. A falvakban, földeken már épül az új élet- A cso­portok tagjai már készítik a terveket, hogyan szerve­zik meg munkájukat az uj gazdasági évben. A tava­szi e-őkészületekben nagy segítsége* jelent számukra a minisztertanács határozata a mezőgazdasági terme­lés megjavításáról tudják, milyen módon kell gazdálkodniuk, mert a magyar nép kormánva el­hozza számukra a nagy Szovjetunió tapasztalatait, megismerik a szocialista mezőgazdaság iránytmutaíá munka mód szereit­A régebben működő TSZCS-ben több és több dol­gozó paraszt lép be minden földjével, állataival- PéldáuJ a Herédi csoportba egy nap alatt 20 új tag lépett be, A magyargéci termelőcsoport tagfai m’n- den egyes családtagjukat beszervezték a csrportba és így a fiatalok és a nők arányszáma megjavult a csoportban. A termelőcsopcrtok útja a boldogabb jövő felé ve­zet Tudják már a dolgozo parasztjaink, hogy a terv­szerű jól átgondolt munka a több kenyérhez, több, jobb ruhához, gazdagabb élethez, a kultúra forrásai­hoz, a bőséghez vezet Ez akarja a Magyar Dolgozók Pártja az ötéves tervben, ehhez a nagy munkához nyújtanak segítő kezet a termelőcsoportek dolgozói, amikor a közös munkával építik a jövőt és bíznak amely szebb és jobb életet Ígér és már ad is a ma­gyar dolgozó népnek. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom