Szabad Nógrád, 1950. február (6. évfolyam, 5-8. szám)

1950-02-03 / 5. szám

1950 február 5. SZABAD NÖGRÄD JÓ BRIGÁDSZÉRVEZÉSSEL, ÚJ MUNKAMÓDSZERftEL1 KEZDENEK AZ ÖTÉVES TERV VÉGREHAJTÁSÁHOZ a héhalmi állami gazdaság dolgozói Hideg téli este van. A hófelhők kö­zül ki-kibukkanó hold sápadt fénnyel világítja meg a héhalmi állami gaz­daság hatalmas épületeit. A halvány petróleuinlámpa-fény, amely a gazda­ság irodahelyiségének ablakán szűrő­dik ki, már kilométerekről látható. A lámpa halvány fénye mellett nagy fi­gyelemmel hallgatják a gazdaság dol­gozói Veszély Pál segédagronómust, aki a gazdaság 1350-es évi üzemtervé­ről, az állattenyésztő-brigád megszer­vezéséről beszél. Szívesen hallgatják, mert a gazda­ság üzemtervét nem elkényeztetett fi- csurok, intézők és gőgös ispánok ké­szítették, hanem egyszerű, a munkától kérges tenyerű emberek. Olyanok, akik­nek valamikor úgy kellett görnyed­niük az'uraság előtt, kalapjukat hónuk Yalá gyűrve. Ezek az egykor leigazolt emberek, a Búcsú Józsefek, a Gacsó Istvánok, a Szeles Pálok, a Fehér Jó­zsefek és a többi dolgozók, akik most felszabadulva, szabad emberként mu­tatják meg, hogy megállják a helyü­ket, összeadtak, kivontáig a gazdaság vezetőivel és agronómusával együtt megbeszélték a tennivalókat, míg vé­gül elkészítették a tervet, saját tervü­ket. Azért hallgatják olyan figyelmesen a segédagronómus beszédét, mert a jó és eredményes munkának alapja a jó brigád megszervezés. Tudják, hogy az állattenyésztés és hizlalás a gaz­daságnak igen fontos üzemágát ké­pezi és hogy az ötéves terv első gaz­dasági évében az elmúlt évi 80 darab göböly helyett már 120-at fognak hiz­lalni, 26 hízósertés helyett 300-at 109 fejőstehén helyett 120 darabot fognak a tejtermelésbe beállítani. Most azt be­szélik meg, hogy lehetne ezt a tervet még eredményesebben, még rövidebb idő alatt, kevesebb önköltséggel, még több újítással győzelemre vinni. Ezen gondolkodott Búcsú József göbölyös brigádvezető is, aki már alig várta, hogy felállhaSson és elmondhassa dol­gozó társainak új tervét. — A hizlalási eredményeknél nem csak azt kell célul tűznünk, hogy rá­hizlalt súly minél több legyen, hanem azt is, hogy minél nagyobb önköltség csökkentést érjünk el. — Helyes r~ bóliakgattak a dolgo­zók. — Ezért javasolom, hogy az előírt ráhizlalt súlyt, amely egy hizómarhá- nál öt hónap alatt 150 kilogramot tesz ki — ezt mi négy hónap alatt ér­jük el. Ezzel jelentős takarmánymeny- nyiséget takarítunk meg és csökkent­jük a hizlalás költségét. — Elfogadjuk a javaslatot — hatá­roztak a brigád tagjai. E javaslathoz Árislienuiiatók a vidéken A belkereskedelmi minisztérium és a SzüVOSz vidéki vándor árubemutatót * indít. A vándorbemúiatók megyénk alább felsorolt községeiben lesznek megtartva: Dejtár, Eísekvadkert, Rét- ság, Romhány, Szügy, Cserhátsurány, Magyarnándor, Nógradkövesd, Szirák, Heréd, Nagylóc, Rarancsság, Endre- falva, Szécsény, Karancskeszi, Zagy­vaszántó, Ecseg, Kisterenye, Kazár, Mátraverebély. Megjavul a tejbegyűjtés A tej és tejtermék beadását, forgal­mát és felhasználását szabályozó ren­delkezés szerint, edd'g csak annak a községnek tehéntartói tudtak a tejbe* szolgáltatási kötelezettségüknek eleget tenni, amely községben tejiparos, ille­tőleg megbízott tejgyüjto működött. A tehéntartók tej- és tejtermékeik értéke­sítése, valamint az ellátatlan fogyasz­tók zavartalan tej- és tejtermékellá­tása érdekében a Belkereskedelmi Mi­niszter remndelkezcse értelmében lehe­tőség szerint azokban a községekben is meg kell indítani a tejgyüjtést, amelyekben ez eddig tejgyüjto hiányá­ban még nem indulhatott meg. A Bel­kereskedelmi Miniszter a tej gyűjtésé­vel a földmívesszövetkezeteket bízza meg azokban a községekben, amelyek­ben a naponként begyűjtött tejmeny- nyiség a 200 litert elén vagy túlha­ladja. — Az Országos Takarékpénztár NV felhívja az ötéves tervkölcsön-kötvény jegyzők közül azokat, akik nem a munkahelyükön jegyeztek, hogy a köt­vényeket, a befizetést igazoló elismer­vény ellenében, a lakóhelyükhöz leg­közelebb lévő városban vagy járási székhelyeken levő Országos Takarék- pénztár NV fióknál, ahol ilyen nincsen, az ottani Hitelszövetkezetné!, mielőbb vegyék át. Az, aki -kötvényért elmenni nem tud, postán is megkaphatja, ha ezt írásban kéri; ilyen eseíberf, a kiküldés költségét természetesen a kötvény jegyző viseli. Szeles Pál, a brigád másik tagja is hozzászólt. — A hizlalási munkánk ütemének meggyorsítása érdekében helyesnek találnám, az istállóba való trágya­hordó csillék bevezetését. — Ezt is meg fogjuk valósítani — válaszolták megfontoltan a dolgozók. Ezután Molnár József a gazdaság takarmánykezelqje bejelentette, hogy a takarmánysizükséglet egész évre biz­tosítva van, úgy mennyiségileg, mint minőségileg, ami hozzájárul a terv si­keres végrehajtásához. Ilyen hangulatban folyt le a sertés­hizlaldások, a tehenészek és a juhász- brigádok tervének részletes megbe­szélése is. Minden brigád javasolt még nagyszerű újításokat, javaslato­kat, hogy ezzel megrövidítsék a jobb élethez való utat. Ezeknek a dolgozóknak már nem robot a munka, hanem dicsőség és hő­siesség. Ennek a jobb életnek a, meg­teremtéséért küldenek ezek a dolgozok és ezt el is fogják érni, mert kemény­kötésű emberek, kommunisták, akik harcos kiállással építik az ötéves ter­vet. —Lantos— A gépállomás dS©Ig®éói a mailt ta paszta tatai alapján tij lendülettel kezdenek a tavaszi na imkákiaoz A Salgótarjániba költözött magyei Állami Mezőgazdasági Gépállomás Alközpont kétnapo? ériékcaflütet tar. tott ahol kiér lékelték az elmúlt évi munkát. Az ÁMG politikai osztálya rávilágított azokra a hibákra, ame­lyek gátolták a munkaversenyek fej. löd-rét a gépállom ásokon. Az elkövetett hibák oka elsősor­ban .abban keresendő, hogy az AMG munikpszarveaete az ősz folyamán még gyengének bizonyult. A brigá­dokat csak formálisan szervezték meg, lényegéiben azok nem működ­tek. A gépállomások nem bon ot:ák fel a tervüket az egye® brigádokra és erőgépekre, így az ellenőrzés le. hetőséfféíöl megfosztva, a gépállo­mások csaJc az ősz végén vették észre a mennyiségi lemaradásokat. Az elkövetett hibák mellett igen komoly eredményeket éltek el a gépállomásaink. Javult a kapcsolat a TSZCS és a gépállomás között, ami még az ősz folyamán nem igen volt kielégítő. Előrehaladás muta ko. zik a gépállemá-ok pártszervezet ei- nl.T. A taggyűléseket rendszeresen tartják, jelölt féfvétetaél is.-jól dolgoz.aki gépállomások pártszer­vezetei. Ma mór jó és szép eredményt felmutató népnevelő csoportokat ta. láthatunk . gépállomásainkon. N-.gy figyelmet szentelnek az EPOSZ- c-oportok megszervezése is. Pél­dául a kistereiiyei EPOSZ.brigád, melynek vezetöje Szabó János, or­szágos viszonylatban is a második helyezést érte el a talajmunkálatok sikeres elvégzésében. Megjavult a szocialista munkaverseny is. Több mint 2000 traktoros volt párosver. senyben, amelynek az eredménye egy kát. hold talajmunkájának el. végzésekor felmerült 072 méter üres. járatot 282 méterré sikerült lecsók, kenteni■ Az értekezlet második napján az alközpontvezetö Ismertette az ötéves tervünk ha almas munkáktaP, cél- toitüzl íréit, amiből a gépállomások­nak is derekasan kell kivenni a ré­szüket. Ezeket a hatalmas munkála­tokat már Jól megszervezett brigá­dokkal viszik győzelemre. Ismer-a. tik a felbontott tervet, ezzel meg­szűnik az a kapkodás, ami eddig az egyes gépállomások munkáját jelle­mezte. Az Alközpontvezető kihang­súlyozta, hogy a legtöbb gépáüomá. sok é$ azok legjobb brigádjai él- üzemi címet és jutalmat kapnak. A gépállomások dolgozói minden héten kiértékelik munkájukat és a jó te. pasztalatokat, munkamódszereket egymásnak átadják. VttS’StfMff tt tavusssi múmiáik siktzrcvrl Az' Alközpont vezető beszéde után Bodnár István, a pásztói gépállomás veze’ője és Rosa Hrtnatoás, a tolmá- csi gépállomás vezetője versenyre hívták ki megyénk összes gépállb. másait. A verseny pontjaiul a követ­kezőket állapították meg: A központ által megállapított munkák 5 százalékkal való túl élje, sítése, az üzcmanyagfogyaszfds nor­májának 10 százalékkal való csők. kérdésé, ,a tavaszi kampány alatt a munkák határidőre való teljesítése, állom ásaihkon a kollektíva minél erősebbre való kiépítése. Verseny, pont az i.s, hogy a. meglévő termelő­szövetkeze 1 csoportokba k,i tud több becsületesen gondolkodó dolgozó pa­rasztot beszervezni. Tanulnak az 1949-i szerződéskötések hiibáiibó] és valamennyien belekapcsolódnak az agitációs népnevelő munkába. A versenyző félik elvállalták az üres­járat kát holdankinti 282 méterről 109 méterre való csökkentését A tavaszi munkák megkezdésekor g ipáll&másaink dolgozói használják fel a Szovje unió gépállomásainak nagyszerűen bevált újításait, tapasz­talatait a tavaszi munkák sikeres el­végzéséhez. Gondoljanak arra gép­állomásaink dolgozói, hogy mind- annyinkat figyeli és irányítja Pár­tunk, a Magyar Dolgozók Pártja és i íást megad “arra Újabb erőforrás lesz számunkra a magyar-szovjet barátság hónapja annak bölcs vezére, elvtárs. Rákosi Mátyás I a haladás, i útjára. „Lenin és Sztálin tettei már bele­tartoznak a magyar nép történelmébe’“ — mondotta Révai József elvtárs a Lenin elvtársról szóló megemlékezésé­ben. Lenin és Sztálin vezetésével épült legyőzhetetlen hatalommá az a Szovjetunió, amelynek hős Vörös Had­serege elhozta a magyar nép számára a szabadságot. A nagy sztálini kor­szak szocialista építőmunkája ad pél­dát a magyar nép számára abban a harcban, amelyet a dolgozók új orszá­gának felépítéséért, a béke megvédé­séért vív. Lenin és Sztálin népe a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta sziklaszilárd bástyája a felszabadulásért harcoló elnyomott né­peknek, testvéri támogatásban része­síti a szabadság birtokában szocializ­must építő népi demokráciákat. . A magyar dolgozó nép számtalan jelét tapasztalta annak, hogy mellette áll és védelmezi a Szovjetunió. Rákosi Mátyás elvtárs életét megmentette számunkra azzal, hogy kimentette a Horthy börtönökből és azzal, hogy menedéket adott népünk nagy vezéré­nek akkor, amikor az úri Magyar- országon börtön és bitófa járt a nép igazságáért harcolóknak. Január 30-án volt öt éve. annak, hogy Rákosi elv­társ hazatért a Szovjetunióból és a felszabadított országban Lenin és Sztálin elvtársak tanítása alapján vé- zette a dolgozók jiarcát. A felszaba­dítás ténye örök hálára kötelezi a magyar dolgozókat, de ezen túlme­nően is nap mint nap érezzük annak hatását, hogy mellettünk áll a Szov­jetunió. A szovjet nép a sztálini nem­zetiségi politika alapján támogatja a kis népeket, a kapitalista mohósággal és „aki bírja marja“’ elvvel ellentét­ben egyenlő jogúaknak tekinti a ki­sebb országokat és minden támoga- hogy ráléphessenek a szocialista fejlődés Sztahánovistáink a szovjet munka­hősök munkamódszereit tanulják, if­júságunk a hős lenini Komszomölt. tekinti példaképének, Oleg Kosejbv, Radik Jurkin önfeláldozó hősi élete lelkesíti ifjainkat a munkaversenyek hősi tetteire. Dolgozó asszonyaink, leányaink a szovjet nőket követik, akik a termelő munkában, a gyárak­ban, kolhozokban, a tudományos élet­ben, a Legfelsőbb Tanácsban, a munka minden területén harcolnak a békéért, a kommunizmusért, az elnyomott né­pek felszabadításáért. Mintaképünk a Szovjetunió és most, amikor február elsején kezdetét veszi a Magyar- Szovjet Barátság Hónapja, még job­ban elmélyül a szeretet és a hála érzése, még jobban szükségét érezzük annak, hogy megismerjük a szovjet embereket, a szovjet népet, a szocia­lizmus országát. A Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja milliókhoz elviszi a két nép megbonthatatlan barátságának erejét, mert a Magyar-Szovjet Társaság, ame­lyik a két nép közötti barátság ápolá­sát szolgálja, milliós tömegszérvezetté nő a legközelebbi hetekben. Az MSZT rendezi azokat az előadásokat, meg­mozdulásokat, amelyek a Magyar- Szovjet Barátság Hónapjának kereté­ben hozzásegítenek bennünket a Szovjetunió megismeréséhez. Eljönnek Magyarországra az élenjáró szocia- , lista kultúra képviselői, megismerke­dünk azzal a szocialista kultúrával, amelyet mi is fel akarunk építeni, A Szovjetunióból érkező kultúrküldöttsé- gek elhozzák a baráti, testvéri szovjet nép üdvözletét, a magyar dolgozó nép pedig ismét nagy lépéssel közeledik példaképe felé. A Magyar-Szovjet Ba­rátság Hónapja újabb erőforrás lesz számunkra, újabb győzelmek felé nyit utat a két nép barátságának további- elmélyülése. : A ISespnMika ünnepe Száz évig állandóan napirenden volt a Köztársaság megteremtése Magyar- országon. Amikor a nemzeti függet­lenség kivívására, a gyűlölt idegen királyság és a vele egybefonódott külső és belső elnyomás ellen felkelt tek a belső demokratikus erők, min­den megmozdulás az elnyomást meg­testesítő ósdi államforma ellen irá­nyult. A nemzeti függetlenségért, a gyűlölt Habsburg iga lerázásáért ví­vott dicsőséges szabadságharcban szü­letett meg az első magyar Köztársa­ság, amelyben Kossuth, Petőfi, Tán­csics mutatták a felemelkedés útját. Köztársaság lett 1918 októberében, amikor a 48-as szabadságharc vérbe- fojtott müvét kellett volna befejezni, de már több is volt a célok között: a munkásosztály felszabadítása is a Köztársaság feladata lett. A harmadik köztársaság, a Magyar Tanácsköztár­saság, 1919 márciusában. Ekkor már az egész nép vállalta a dolgozók új államának megvalósítását, a szocializ­mus megteremtését és a harcot az idegen imperialisták ellen. Rövid életűek voltak ezek a köztár­saságok, együttvéve sem tartottak to­vább 14 hónapnál; a megtorlás, a vé­res terror, az ellenforradalom mindhá­rom alkalommal visszaállította a régi államformát, ezzel együtt az elnyo­mást. A negyedik magyar Köztársa­ságra, a magyar népi demokráciára várt az a feladat, hogy végleg a tör­ténelem lomtárába helyezze a régi ki­rályság reakciós lim-tomát és az el­nyomás, minden nyomát kisöpörje a magyar nép történelméből. Négyéves a negyedik magyar köz­társaság, amelynek ereje abban van, hogy örököse és fglytatója nemcsak az 1948-as és 1918-as, hanem az 1919-es köztársaságnak is. Nemcsak a feuda­lizmust zúzta szét, nemcsak a polgári forradalmat fejezte be, nemcsak a ki­rályságot — amely az utolsó 25 évben király nélkül is leggyíílöltebb megtes­tesítője volt mindannak, amit a dolgo­zók ellen irányuló szuronyokra felépí­tett hatalom jelent —, nemcsak a nagybirtokot, a feudalizmust tüntette el, _de végrehajtotta 1919 örökségét is. Megteremtette a dolgozó parasztság­gal szövetséges munkásosztály hatal­mát és a nagy felszabadító, szovjet nép példamutatása nyomán megkezdte a Szocializmus építését. Magyarország Népköztársaság lett, amelyben minden hatalom a dolgozó népé. Ezért harcoltak legjobbjaink. A 48-as hősök, a munkásosztály mártír­jai ezért áldozták életüket. Petőfi ezt a munkáshatalmat üdvözölte száz év­vel ezelőtt: Respublika, szabadság gyermeke S szabadság anyja, világ jótevője, Ki buidosol, mini a Rákócziak, Köszöntelek a távolból előre! A Népköztársaság ötödik évének kü­szöbén vissza ■ kell tekintenünk, mit tettünk azért, hogy ez a munkáshata­lom méltó lehessen Petőfi üdvözletére? Végrehajtottuk-e azt, amit ő és a for­radalom, akartak? a nép legdicsőbb harcosai Hazát kell nektek is teremteni, Egy új hazát, mely szebb a réginél és tartósabb is, ahol ne légyenek Kiváltságok kevély nagy tornyai, Sötét barlangok, denevértanyak ... A kiváltságok kevély, nágy tornyait a porba döntöttük. Jogot adtunk a népnek, úgy, ahogyan Petőfi megál­modta, ma munkások, dolgozó parasz­tok, munkásnők, parasztasszonyok ülnek a parlamentben, a nép véréből fakad az a hadsereg, amely büszkén vallja magát a nép hadseregének, a felszabadító Vörös Hadsereget tekinti mintaképének. Száz vasutat, ezret! Csináljatok, csináljatok! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek. Miért nem csináltatok Eddig is mái"? .. . vas hiányzott? Törjetek szét minden láncot, Majd lesz elég vasatok. A láncot széttörtük, a vasutat fél- építettük. Hidakat raktunk a folyók fölé, újra áll a Lánchíd, a vasúti for­galom már felülmúlja a háború előttit. Kétezertonnás vonatok dübörögnek a vaspályákon és a vasutasaink egyre fokozzák a teljesítményt, mert gazda­gabb az ország, több az áru, nagyobb a forgalom, jobban élünk, mint bár­mikor ... Mit ér, csak ekképp szólni: itt a bánya! Kéz is kell még, mely a földet kihányja. Amíg föltűnik az arany ere . . . S a kéznek nincsen semmi érdeme? Nálunk a munka becsület, dicsőség és hősiesség dolga lett. Élmunká­sainkra büszkén tekint az egész nép, ők azok, akik a nagy tanítómesterek, a szovjet sztahánovisták nyomán élen­járnak a munkában, övék az érdem, a becsület és dicsőség. Újítóink van­nak, akik a munkáskéz megbecsülésé­nek tudatában adnak új. lendületet a szocialista építömunkának. Szociális és kulturális létesítmények egész sora teszi könnyebbé, szebbé az életet. A Balaton, a Mátra, az üdülőhelyek hosz- szú sora megtelik- jókedvű, boldog, megelégedett munkásokkal,“Vi" az’. or- Szág, a mi országunk, itt móát már a mi kezünk épít.... Ha majd a szellem napviláqá Ragyog minden ház ablakán, Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk. Mert itt van már a Kánaán! Ezen az úton haladunk. Száz év mulasztásait hoztuk be pár év alatt. Ma éljük azt a forradalmat, amely az új szocialista kultúra megteremtésének frontján valóra váltja Petőfi álmát. Iskolák százai, népi kollégiumok egész sora fogadja ire a nép gyermekeit. A mesterségesen sötétben tartott faluba betör a fény, villanyt kap minden falu, a gépállomások az új szocialista kúltúra előőrsei, Szabad Föld Téli Estéken, olvasókörökben terjed a szel­lem napvilága. ÖntözŐOsatornák teszik termékennyé a pusztát, bekötőutak hozzák-közelebb a falut a városhoz, új iparvidékek ke­letkeznek az ország különböző terüle­tein , új bányák, — köztük a Petőfiről elnevezett új szénbánya — ontják a föld kincseit. Saját országát építi a dolgozó nép, a gyárakban, a bányák­ban, a földeken egyre gyorsabb ütem­ben épül a szocializmus. Egyre szebb, g azdagabb, vidámabb lesz az életünk. _ téves tervünk ennek a fejlődésnek az útja és ezen az úton az a legyőzhe­tetlen nép vezet bennünket, amelynek dicsőséges hadserege szuronya hegyén elhozta számunkra a szabadságot, megteremtette előfeltételét annak, hogy most a dolgozó nép hatalmát, építő akaratát megtestesítő Népköztársasá­gunk fennállásának ötödik évfordulóját ünnepelhetjük. Magáníuvarozás miatt ae késsen a munkásokat szállító ceredi auMnsz A ceredi és a pogonyi bányászok nagyrésze a rónabányai .bányákban dolgozik. Mivel nagy a távolság Ce­ted, Pogony és Rónabánya között, az utat autóval teszik meg. Még 1948 nyarán szerződést kötött csak­nem 120 bányász Pintér Andorral, akinek hatalmas teherautója van- Ebben nem is volna semmi különös, ez rendben is van, csak az nincs rendben, hogy az autó nap-nap után rendszertelenebből jár. Vessünk egy pillantást az elmúlt hét ..Késés­mérlegére”. 11-én harminc percet, 14-én már negyvenöt percet, 20-án szintén negyvenöt percet késett a bányászokat szállító autó és 23-án minden eddigi „eredményét“’ túl­szárnyalva, hatvan percre teljesí­tette késési „normáját“. Ezek a reg­gelig késések. De nem ritka az. éjjeli késés sem, például 14-én éjjel kere­ken két órát késett. Ez annál. figye­lemreméltóbb, mert a bányászok munkája folytatólagos! és nein lehet azt megcsinálni, hogy a reggeli ké­sést délután bepótolják. A bányászok bérezésén és a ter­melésen is megmutatkozik ez a ki­esés De, h>a Pintér űr a magánfu. varozást a bányászok elszállítása után rendezné, akkor megszűnne az a rengeteg kiesés, amit a magán- fuvarozás okoz. Ideje lenne hogy Pintér úr meggondolja ezt és a szerződésben vállalt kötelezettségé­nek eleget tenne­Oláh Sándor, UB titkár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom