Szabad Nógrád, 1950. február (6. évfolyam, 5-8. szám)

1950-02-17 / 7. szám

v>/

Választmányi ülést tart as MDP Nógrádi megyei Bizottsága február 18-án

1950 február 17

Rákosi elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén

A POLITIKAI HELYZETRŐL ÉS PÁRTUNK IDŐSZERŰ FELADATAIRÓL

A Magyar Dolgozók Pártja Központi« zetről és a Párt feladatairól. A Központi Vezetősége február tű én teljes ülést I Vezetőség a beszámolót egyhangúlag tartott. Az ülésen Rákosi Mátyás fő-1 jóváhagyta és meghozta a szükséges titkár elvtárs beszámolt a politikai hely-1 határozatokat.

Rtíkosi Mátyás a nemzetközi helyzetről

Rákosi elvtárs beszédé elején megállapította, hogy a nemzetközi helyzetet a béketábor hatalmas* erőgyarapodása jellemzi, majd, ,figyelmeztetett arra, hogy a béke tetőinek minden győzelme veszett dühöt vált ki az imperialista háborús gyújtogatok körében.

— A magyar népi demokrácia — mondotta — nem kíméli erőit, hogy a maga országában a béke összes becsületes híveit, tekintet nélkül politikai felfogásukra vagy vallásukra, tömörítse az emberséget fenyegető, új háborús veszedelem ellen folyó harcra.

Rákosi eLvtárs ezután megállapította, hogy mi ennek a harcnak gyakran kerülünk az első frontszakaszába. Ott álltunk a Rajk:per idejyn, qtj állunk, amikor a nyugaii imperialisták fenyegető jegyzékeket küldenek, vagy az imperialista befolyás alatt álló hágai nemzetközi bíróság elé idéznek benünk- ket. Ezután a Tito-banda terror-uralmáról beszélt Rákosi élvíárs, hangsúlyozva, hogy a Rajk-per óta nyilvánvaló: a Jugoszláv Kommunista Párt gyilkosok 'és kémek hatalmába került. Amerikai gazdáik utasítására a kémes provokátor-banda soviniszta, szovjetellenes, kommunistaellenes uszítást folytat, rablógazdálkodást folytat Jugoszlávia bányakincseivél, erdőivel. A jugoszláv ' nép leg jobbjainak tízezrei sínylődnek börtönökben, az internáló; táborokban, vagy esnek áldozatul a Tiio-fasiszták- pribékjeinek. Jugoszlávia egyre inkább fasiszta rendőrállammá alakul.

A Tito-banda és más

imperialista kémek

— A magyar népi demokrácia — mondotta ezután Rákosi elvtárs —. élén a magyar komunistákkal, a legnagyobb figyelemmel és rokonszenv- vel követi a jugoszláv hazafiak harcát azzal az aljas kalandor kémbandával szemben, amely most idegen segítséggel a jugoszláv nép vérét szívja. Az egész haladó világ rokonszenve és támogatása kíséri azt a harcot, amelynek eredménye nem kétes. A jugoszláv dolgozó nép visszatér oda; ahonnan aljas fasiszta vezetői a nyugati imperialistákkal összejátszva, kiragadták őket: a haladó, a demokráciát és a szocializmust építő népek családjába

— Uj konfliktusunk támadt az Egyesült Államokkal és Angliával, miután a Standard-gyárban sikerült leleplezni él ártalmatlanná tenni egy jelentős kémes szabotátó-bandát, amelynek vezetője egy amerikai ezredes és egy angol százados — mondotta Rákosi elvtárs

— majd emlékeztetett rá, hogy az im- perialiták a „szabadság”; az „emberi jogok” nevében követelték, hogy kémüket azonnal bocsássuk szabadon.

— Ezeket a kémeket az Egyesült Államok kormánya az új világháborús hadsereg előőrseinek, előkészítőinek tekinti és ha közülük egy-egv horogra kerül, természetesen a megmentésükre siet.

Rákosi elvtárs visszautasította azt az álláspontot, hogy az amerikai vagy angol kémek áriaimatlaná tétele a szabadságjogok megsértése, vagy a demokrácián ejtett sérelem. „Ellenkezőleg: ezeknek az imperialista háborút előkészítő kémeknek lefogása a béke,; a demokrácia, a szabadság efemi érdeke“ — mondotta.

— Gondoskodni kívánunk arról

— folytatta —, hogy azok a gentlemanok, akik amerikai-angol vagy egyéb megbízóik utasítására Magyarországon kémkednek, ezt a mesterséget ne találjak olyan veszélytelennek és könv- iiyíínek, mint régente és ha horogra kerülnek, megkapják érte azt a szigorú büntetést, melyet a magyar törvények kiszabnak.

Az angol-amerikai-imperialista gépezet bürokratikus, railitárisatflcus intéz-’ idényeiről szólt ezután, majd a következőket mondotta: .

— Mi békés, szocializmusunkat építő kis ország vagyunk és semmi örömünk nincs abban, hogy hol Tito-ban- difák miatt, hol az angol-amerikai agresszióval és kémkedéssel kapcsolatban vannak konfliktusaink. Mi ezeket a konfliktusokat nem keressük, de szembenézünk velük. És ha az Amerikai Egyesült Államok vagy Anglia azt hiszi, hogy fenyegetéssel vagy nyomással szabad garázdálkodást biztosíthat nálunk kémeinek, akkor tapasztalni fogja, hogy tévedett.

— Ami a hágai bíróságot illeti, mely a nyugati imperialisták utasítására illetéktelenül be akar avatkozni belső ügyeinkbe, oda természetesen nem megyünk.

Népi demokráciánk helyzete

Ezután népi demokráciánk helyzetének taglalására 'tért!át,-Rákosi Mátyás, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi viszonyok éri ékelés áréi megállapíthatjuk: a béke tábora, élén a Szovjetunióval, erőteljesén fejlődik. Ez a fejlődés természetesen hazánkra is vonatkozik. Visszatek cit-ett a- hároméves terv- végrehajtására, erről, a töbj?i_ kpzött a következőket mondotta:

— A terv végrehajtása azokat igazolta, akik tántoríthatatlanul bíztak felszabadult dolgozó népünk teremtő erejében. A terv végrehajtás sikerének egyik főösszetevője, hogy maradéktalanul megkaptuk hozzá felszabadítónk és nagy segítőnk,-a-hatalmas Szovjetunió teljes segítségét.

Az ötéves tervről szólva Rákosi elvi társ kijelentette: ötéves-tervünk hatalmas célkitűzéseinek megvannak a maga reális, biztosítékai. Majd a szócialista munkamódszerekről, a,versenyről és a magyar Sztahánov-mozgalom- ról beszélt, külön is kihangsúlyozva, hogy a frontáttörés ezen a téren fel-, szabadítónknak, a magvar nép rjagy- barátjának, Sztálin elvtársnak névéhez fűződik. Ezután tért rá Rákosi elvtárs azokra - a nem -kevésbbé jelentős -sikerekre,^ a melyeket népi demokráciánk a szocializmus építésének megkezdésével a falun éít el.

„1 dolgoaó parasztság

„Az elmúlt esztendő folyamán a tér melőszövetkezeti csoportok úttörő munkája megmutatta a szövetkezeti termelés fölényét és ezzel rést ütött a régi előítéleteken. Felbecsülhetetlen szolgálatot tett e téren újra az a segítség, amelyet a Szovjetuniótól kaptunk” — mondotta Rákosi elvtárs, felemlítve azokat az eredményeket, amelyeket e téren a paraszíftüldöttscg szovjetunióbeli látogatása jelentett. De közrejátszott a hangulatváltozásban -Pártunknak és a magyar kommunistáknak nagy tekintélye is. Ősszel ugrásszerűen megnőtt a termelőszövetkezeti mozgalom: a dolgozó parasztság érdeklődése a társas termelés felé fordult.

hlss ideológiai front

— Jelentékeny sikereink vanak szellemi téren is — mondotta Rákosi elvtárs. külön-külön kiemelve a dolgozó nép fiainak a középiskolákban és felső iskolákban elfoglalt megfelelő helyét, a szoviet filmek megérdemelt elismerését, aa marxista-leninista irodalom és a szépirodalom műveinek egyre tömegesebb elterjedését. Elmondotta azt is, hogy Sztálin elvtárs műveinek ötyenez- res első kiadása kevésnek bizonyult, ezentúl a sorozat minden kötete egyelőre százezer példányban jelenik meg. Az ideológiai fronton elért első eredmények népi demokráciánk legbiztosabb sikerei, közé sorolhatók s a szocializmus felé fordulás egyik eredménye, hogy »z.éilí» és egyház elválasztása símán és különösebb súrlódások nélkül folytatódik. Az összes fe- íekezetek papjai — a római katolikus püspökök és rendfőnökök kivételével — letették az esküt. Ami a római katolikus püspököket illeti, ők annakidején nyugodtan felesküdtek Horthyra, tehát kézenfekvő aj a gyanú, hogy a katolikus főpapoknál az eskü le nem tételében nemcsak formai okok játszanak szerepet.

it f etf szilárdít It népünk eggsége

— Népi demokráciánk sikereként könyvelhetjük el fővárosunk és az elővárosok egyesítését. Ezel a lépéssel is félévszázad-adósságát törleszt jük le. Budapest környékének dolgozói, akiknek életviszonyait fokozatosan a fővároshoz fogjuk emelni, ebből a tényből is meggyőződhetnek róla, hogy a népi demokráciában a szó és a teil egybeesik.

— Végül népi demokráciánk számokban ki nem fejezhető, de jelentőségében felmérhetetlen, erősödése, hogy Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése alatt megszilárdult né pünk egysége.

Rákosi elvíárs a Rártrói

Rákosi Mátyás népi demokráciánk helyzetének, ismertetése után Pártunk helyzetének ismertetésére tért át. Hangsúlyozta, hogy előbb eltekintett a nehézségek és hibák részletes taglalásától, amelyek egész sor területen .mutatkoznak ugyan, de amelyeknek jelentősége és méretei nem haladják túl az egészséges szervezet gyerekbetegségeit és a növekedéssel, járó bajokat. A kritikai részt népi demokráciánk motorjára* és' vezető erejére, Párutnkra tartotta fenn.

— Előre kell bocsátanom, hogv a népi demokrácia sikerei elsősorban Pártunk sikerei is — mondotta, majd hangsúlyozta, hogy a szociálista építés terén az elmúlt négv-öt hónap folyamán tapasztalt fellendülés elsősorban annak köszönhető, hogy Pártunk figyelmét a termelés kérdéseire összpontosította.

— Pártunk a feladatok sokoldalúságával és terebélyesedésével együtt nő és fejlődik — mondotta, majd rámutatott azokra a hibákra, amelyeknek kiküszöbölése sürgős, mert tűrésük veszélyezteti a Párt további egészséges fejlődését. Elsősorban a tömegek tőt való elszakadás, jeleire mutatott rá és legelőször a Viharsarok vármegyéinek pártszervezeteivel kapcsolatban nyert tapasztalatok alapján.

Az első’ tapasztalatunk az volt — mondotta a Viharsarok helyzetéről —, hoy Pártunk országosan látható sikere pártszervezeteink vezetőségében fokozatosan erősödő önteltséget eredményezett. Eivtársaink egyre jobban lebecsülték a tömegek felvilágosításának és megnyerésének szükségességét és ami ezzel összefügg, lebecsülték az ellenség munkájának jelentőségét is. Külön kitért ezután itt a „jó kulák elméletre”, majd súlyos bírálatban részesítette azokat, akik a fiatalság és a nők bekapcsolása ellen voltak. Majd a tömegektől való elszakadás jeleiről beszélve, a parancsolgatást, a tömegek véleményének semmibevevését, az ellenség lebecsülését bélyegezte, meg,

Erősítsük a tömeyekkel a kapcsolatot

— Ahol elharapódzik az önelégültség, az elbizakodottság, az a szellem, hogy elég erősek vagyunk egyedül is, hogy nincs szükségünk a dolgozó tömegek támogatására, ott rögtön meglazul és később elvész a Párt és „a tömegek egé-zséges'kapcsolata. Pártunk elszigetelődik a dolgozó néptől. A kommunista öntudatos, odaadó, szerény munkása Pártjának, osztályának, dolgozó néóénsk. Ez sikereink titka. De ahol ez a szellem meglazul ott hamarosan, felüti fejét- a bürokrácia, klikkek, csoportok alakulnak, állásvadászás. korrupció keletkezik, háttérbe -szorítják az. ifjakat, a nőket és tompul az éberség az ellenséggel szemben. Egyszóval jelentkeznek azok a bajok, melyekkel széniben ha.-kímétetlenü! iel ncrn vesz- szük a harcot, élőbb vagy utóbb, de lejtőre viszik a Pártot.

.-Rákosi- elv-társ -, . leszögezte, hogy ezek ar jelenségek, amelyek a'Viharsarokban tapasztalhatok, többé-kevésbé a legtöbb- szervezetben fellejjjetők; Mielőtt a hibák részletes taglalását kezdte volna.meg. Lenin* és-Sztálin tanítását idézte a Párt és a tömegek kapcsolatáról, Ezután egész* sör példát mondott el a pártdemo-krácai megsértéséről

— Sok a panasz a párídemokrácia megsértése miatt — mondotta a töj)bi között. —' Egyes szervezetek egyszerűen nem tartanak taggyűlést, vagy nem rendelkeznek választott szervekkel. Nagyon sok a panasz arra, hogy hiányoznak 3 választott szervok. Előfordult például, hogy az abonyi járási

bizottságtól a pesímegypi 'bizottság ■ kérte a választmányi tagok jegyzékét. Erre a járási titkár elővette a régi választmány névsorát, kiírta belőle a még mogtalá'haté választmányi tagokat és a hiányzók helyére önkényesen újakat írt be' - y-ipVos; szám meglegyen.

Kritika, önkritika

— Nem szorul magyarázatra, hogy ott, ahol a pártdemokráoa elemi szabályait nem tartják be, ahol a vezetőség nem ad számot a tagságnak és a tagságnak nincs módja bírálatot mon dani a vezetőség' munká iáról, igazi pártéletről szó sem lehet. Még kevésbé

lehet szó önkritikáról. Rengeteg panaszt hallottunk arravonatko-zólag, hogy nem tűrik funkcionáriusaink a krt'kát. De senki nem panaszkodott amiatt, hogy a Pártbán nincs önkritika, ami azt mutatja, hogy tagságunk jelentékeny része már azzal is meg volna elégedve, ha a bírálat elemi jogával élhetne és arra nem is gondol, hogy önbírálatot követeljen vagy kapjon s~ervezeíének vezetőitől.

A példák között Rákosi elvtárs megemlítette a diósgyőri gépgyárat, ahol a párt- és szakszervezeti vezetés elfojtja a dolgozók kritikáját és sok esetben megfélemlítéssel él a tágokkal szemben. Az egyik alapszervi titkár elpanaszolta, hogy ő többször . bírálja a vezetőséget, amíg behívták a pártirodába és megfenyegették, hogy ha nem hallgat, akkor kiemelik.

— Ezek a módszerek — mondottá Rákosi elvtárs — oda vezetnek, hogy egyre gyakrabban hallunk kis klikkekről. csoportosulásokról, állásvadászairól Azc-kaF az eb-társakat, akiket megfosztunk a bírálat • elemi jogától, etidege. nííjíük a Párttól, elégedetlenséget keltünk bennük. A pártdemokrácia elfojtása természetese nem marad titokban. Csökkenii a Párt vonzóerejét. A jagok leszoknak az aktív hozzászólásról, ami a vezetőkben még inkább megnöveli a csa’hatatianság és az önelégültség ér- zését.

— Egyre gyakoribb az a panasz,

hegy összekeverik a Pártot és a tömegekéi, i Pártot és az államot — rhon- dcfía Rákosi elvíárs, majd azokra a hibákra mutatott rá, amelyek a tegfel- v& teltei kapcsolatban vcUak tapasztathatok s amelyek arról beszélnek, hogy a bürokrácia milyen mélyen beleette magát párt 'leiünkbe. ^

A tagfelrétel kérdései

— A pártvezetőség a tagfelülvizsgá- la. után elhatározta, hogy az uj tagok felvételét nem bízza a véletlenre, hanem Páí tünk szociális összetételének és vonzásának megnövelése szempont jából szobái -c-zni fogja. Pártszervezeteinknek javasoltuk, hogy ebből a cél- bői elsősorban a termelésben kitűnt ipar* munkásokat, a termelőcscpor'ok dolgozó tagjait és az értelmiségből, íő- le-v a echnikai érte'-miséget részesítsék ellőnybon a felvételnél. Külön felhívtuk a Lp ve méi, hegy Pártunkban nem eléggé vannak képviselve az ifjak és a , éj c t a inr.'élői fclvclelnél í reájuk is külön irányt kell venni.

Rákosi elvíárs egész sorát idézte azoknak a bürokratikus eljárásoknak, amelyek azt eredményezték, hbgy az új tagjelöltek felvétele gépiesen, hibásan történt. Nem a termelésben kitűnt legjobb munkások, ifjak, nők, műozaki értelmiségiek jutottak be a Pártba.

“Különösen az ifjak és nők'.-felvétele -körül* van hiba, Náluriklmind a' íháti na- : pig nem alakult meg egy — a Szovjetunió Komszomoljához hasonló — egységes ifjúsági szövetség, amely Pártunk számára az utánpótlás kineveié- sé. az ifjúság köréből megkönnyítené. Az if iák, a nők zömének Pártunk felé fordulása éppen az utolsó két eszteú- dubri történt meg és éppen ezért a tagfelvételnél különös’ gondot kell fordítani az ifjakra és a nőkre.

— Előfordul, hogy egyes párttagok a

Pártban viselt tisztségüket ugródeszkának tekintik és lehetőleg csak akkor vállal iák el a Pártban a vezető tagságot. ha biztosít iák nekik a fizetett funkciót, vagy ha ilyen nincs, pártve- zel őségi tagságuk fe’h.-.szn állásával

igyekeznek azt megszerezni.

— A pártvezetőségi tagok nagymértékű beépülése a különböző fizetett funkciókba azt is eredményezi, hogy nem a Pártban, hanem a közigazgatás> <yjfc *