Szabad Nógrád, 1950. február (6. évfolyam, 5-8. szám)
1950-02-03 / 5. szám
Az ifjúmunkások magukévá teszik és végrehajtják a Központi Vezetőség határozatát VI. évfolyam 5. szám Ára §0 fillér 1350 február 5 Fejlesszük a termelőszövetkezeti mozgalmat a MDP és Rákosi elvtárs vezetésével Január 25—26-án Budapesten nagy- jelentőségű tanácskozásra gyűltek össze az ország termelőcsoportjainak és gépállomásainak kiküldöttei, hogy megbeszéljék eddigi eredményeiket, megbeszéljék eddigi munkájuk menetét, átadják tapasztalataikat egymásnak, hogy fölfedjék az eddig felmerült hibákat és a nagy Szovjetunió élenjáró példája nyomán meghatározzák a jövő feladatait. Az az út, melyet termelőcsoportjaink ezidáig megtettek, nem volt könnyű. Az úttörők nehéz és küzdelmes munkáját kellett elvégezniük. Meg kellett birkózniuk a munkaszervezés, a jövedelemelosztás, az állandó kulák támadások, a nagyüzemi termelés sok más felmerülő nehézségeivel — termelőcsoportjaink azonban kiállták a próbát. A kétnapos tanácskozás új fejezetet nyitott a magyar mezőgazdaság szocialista fejlődésében. A felszólalók elhozták az eddigi harcok tapasztalatait, feltárták eredményeiket, amelyek máris megmutatták a szocialista termelési mód győzelmét a kisüzemi mezőgazdálkodás fölött A tanácskozás íagyobb eseménye Rákosi Mátyás elvtárs iránytmutató nagy beszéde volt. A dolgozó parasztság is kezd rátérni a szocializmus útjára Rákosi elvtárs az országos tanácskozáson hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom letette a vizsgát, megállta a helyét. A termelőcsoportok tagjai meggyőződtek arról, hogy helyes volt az út, amelyre Pártunk vezette őket, mint ahogy helyes volt az az út, amelyre előttünk felszabadítónk, a. nagy Szovjetunió parasztsága rálépett. — A termelőszövetkezeti csoportok eredménye annál figyelemreméltóbb, mert az elmúlt esztendő termése csak közepes volt, sőt kukoricából és szálastakarmányból a közepesnél is gyengébb. Fnnek ellenére » termelőszövetkezetek egy esztendő alatt betudták bizonyítani nemcsak életképességüket, hanem fölényüket is. Ma már az ország minden harmadik községében van termelőszövetkezet és a kétkedők most már az elért eredmények alapján saját sze- < műkkel győződhettek meg a szövetkezeti termelés fölényéről. — Mindnyájan, akik e tanácskozáson résztveszünk, érezzük, hogy a dolgozó parasztság is az ipari munkásság után kezd rátérni a szocializmus építésének útjára. A szövetkezetbe tömörült parasztság pedig — mint ahogy az itt elhangzott beszámolók mutatják — már nemcsak az eredmények gazdasági részét látja, hanem fellobog benne a kezdeményezőnek, az úttörőnek büszke öntudata, az a tudat, hogy utat mutat a többiek számára. A szövetkezetekben dolgozó parasztot most hatja át először az -« i lat, hogy végre fedél a 1 á _ jutott, hogy biztonságban dolgozhat; hogy számára végre lezárul az a régi világ, amikor sorsa állandó bizonytalanság, örökös rettegés volt. Megszűnt az a szörnyű idő, amelynek jelszava: aki bírja, marja. Az egyéni gazdagodás legbiztosabb útja a szövetkezés — A termelőszövetkezeti csoportokban — mint ahogy a felszólalók sorban rámutattak — a szó szoros értelmében kivirult, új életre kelt a régi elnyomott parasztság. A szövetkezeti tag érzi, hogy minden oldalról segítő kezek támogatják, minden oldalról a hónuk alá nyúlnak. Segítik társai, segíti az állam, segíti mindenek előtt nagy Pártunk és mind e segítség mögött ott áll a hatalmas Szovjetunió támogatása. — A termelőcsoportok tagjai nemcsak a közvetlen egyéni harcukat tartják szem előtt, hanem egyre inkább utat tör náluk az a felismerés, hogy az egyéni gazdagodás legbiztosabb útja a szövetkezeti vagyon növelése. — Összefoglalva — mondotta Rákosi elvtárs — ennek a tanácskozásnak jelentősége abban áll, hogy az egész brszág előtt ismerteti a termelőszövetkezet sikereit Semmi kétség, hogy előbb vagy utóbb az egész magyar dolgozó parasztság meggyőződik ennek a termelési módnak helyességéről és követni fogja az úttörő, az első 40 —50 ezer parasztcsatád példáját. — Az eredmények mellett természetesen hibák is akadtak. Legtöbb helyen az elszámolás körül volt a hiba, mert a termelőszövetkezetekben eleinte nem a munkaegységet, hanem a munkanapot vették alapul és ennek az volt a következménye, hogy aki többet dolgozott, az nem keresett többet. A nők és ifjúság fokozott bevonását a TSZCS-okba — A másik hibánk, hogy a termelőcsoportokba még nem vontuk be eléggé a nőket, pedig a nők bevonása a termelőszövetkezetekbe nagyszerű eredményekkel jár. Ugyanezt mutatják a Szovjetunió és a népi demokráciák tapasztalata is. Külön szólok a jelenlévő nőkhöz, hogy ne engedjenek jogaikból és. küzdiék ki a íermelőcsoportókban is azt a helyet amely joggal kijár nekik. — Az ifjúságnak nincs még megfelelő szerepe a termelőcsoportokban. Ezen is gyorsan változtatni kell. Az elvtársaink a saját érdekükben cselekszenek. ha a falu szocialista építésében a lehető legnagyobb teret juttatják az ifjúságnak. Ne bízzuk el magunkat, fejlesszük tovább az eredményeket — Termelőcsoportok sikerei annyira átütőek, hogy az ott dolgozó elvtársak már teljesen nyeregben érzik magukat és emiatt lebecsülik az ellenséget és az előttük álló nehézségeket. Előre meg lehet mondani, ha elbízzuk magunkat, ha pihenni akarunk az eddigi babérainkon, akkor az ellenség újra összeszedi magái és a torkunknak ugrik. Az ellenség keze falun legtöbbször a kulákok útján érvényesül. Ezért ne bízzuk el magúnkat, ne ernyedjünk el, hanem fejlesszük tovább a szövetkezeteket. Minden egyes szövetkezeti tagunk tekintse magát a jobb jövő előőrsének, úttörőjének, aki az egész magyar dolgozó parasztság számára mutatja a példát és a jobb jövőt. — Mit hoz a jövő? Nem szükséges külön aláhúzni, hogy mi teljes erővel a jövőben is támogatni fogjuk ezt az egészséges és fejlődő mozgalmat. Támogatni fogjuk minden módon, elsősorban gépekkel és az idén újra megkérjük a szovjet kormányt, hogy engedjen tanulmányútra egy új paraszt- delegációt, amely legalább 200 dolgozó parasztból álljon, hogy a szovjet szocialista földművelés legújabb vívmányaival közvetlenül is megismerkedhessünk. Egyszóval az elvtársak legyenek meggyőződve, hogy teljes erővel tovább támogatják a szövetkezeti mozgalmat. — Az első esztendő eredményei napnál is világosabban bebizonyították, hogy jó utat mutatott Pártunk, amikor a dolgozó parasztságnak a szövetkezeti termelést ajánlotta. Ezt nemcsak a szegényparasztság ismeri fel, hanem egyre inkább felismeri a középparasztság is és ennek a felismerésnek a hatása alatt egyre növekvő számmal lép be a termelőszövetkezetekbe. Rákosi elvátrsnak, a magya/ dolgozó nép nagy tanítójának beszéde után hosszú perceken-át -ártott az ünneplés. A tanácskozás résztvevői Sztálin elvtársat és legjobb magyar tanítványát A termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások dolgozóinak első országos tanácskozásán résztvett küldöttek a tanácskozás két napján megbeszélték és megvitatták a termelőszövetkezeti mozgalmunk valamennyi' fontos kérdését, majd egyhangú lelkesedéssé! meghozták a határozatukat. „Megállapítjuk — mondja a határozat —, hogy népünk bölcs vezérének és tanítójának, Rákosi Mátyásnak 1948. évi töténelmi jelentőségű kecskeméti beszéde óta eltelt másfél esztendő alatt a termelőszövetkezeti mozgalom gyökeret vert hazánkban és erőteljes ünnepli. Ünnepli a Pártot, amely nemcsak megmutatta a jobb élet útját, de állandóan, mint most is, tanácsaival segíti a termelőcsoportok dolgozóit új életük megteremtésében. fejlődésnek indult. Büszkén elmondhatjuk, termelőcsoportjaink terméseredményei általában mindenütt magasabbak voltak, mint az egyénileg gazdálkodó parasztokénál ugyanabban a határban. Termeiőcspportjaink mozgalmában Iépten-nyomon' érezzük a Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű támogatását, mindenekelőtt a szocialista mezőgazdaság tapasztalatainak átadását. Azért érhettük el eddigi eredményeinket, mert mozgalmunknak olyan irányítója és szervezője volt, mint a Magyar Dolgozók Pártja és népünk bölcs vezetője, a magyar dolgozó parasztság nagy barátja és támogatója, Rákosi Mátyás. Nagyjelentőségűnek tartjuk a gép- állomási tanácsok működését. Mi is azon leszünk, hogy' szorosabbá tegyük a gépállomásaink és miközöttüpk való szoros kapcsolatot. Örömmel fogadjuk kormányzatunknak azt az intézkedését, hogy a gépállomások traktorbrigádjai mellé már a tavasszal a termelőszövetkezeti csoportok adják a kisegítőket és hogy a gépállomások traktor. vezetői a jövőben termelőszövetkezeti csoportjaink tagjai , közül kerülnek ki. Feladataink nagyok, sok-sok nehézséggel, hibával és hiányosságai kell még nekünk megküzdenünk. De bízunk saját erőnkben, termelőszövetkezeti tagjaink becsületes odaadó munkájában. És tudjuk, hogy örömünkben, bánatunkban, sikereinkben és bajainkban mindig ott van mellettünk, mutatja az utat és lelkesít bennünket a mi Pártunk, a magyar kommunisták nagy pártja, a Magyar Dolgozók Pártja. Eredményeinket a Pártnak köszönhetjük — mondja a határozati javaslat Megyénk termelőszivetkezetei és gépállomásai is megtalálták a felemelkedés útját Január 29-én a balassagyarmati vármegyeháza zászlódíszbe öltözött nagy termében ianicsokzásra gyűltek nfQc,?4* te; és gépállomásainak a legjobbjai, hogy ők is megismerjék és magukévá tegyék Rákosi elvtársnak az országos tanácskozáson elhangzott beszédét és hogy megvitassák egymással az eddigi Péter Sándor megyei TSZCS osztály- vezető és Kukucsa János, az MDP Központi Vezetősége kiküldöttének bevezető beszéde után , egymásután szólaltak fel a TSZCS-k és gépállomások kiküldöttei. Pete Imre palotási, a TSZCS vezetője elmondja az országos tanácskozáson szerzett tapasztalatokat, tanulságokat, majd rámutatott arra, hogy sok helyen a kulákság befolyására a — Tanulnunk kell a nagy Szovjetuniótól — mondja Berta István dejtári küldött. TSZCS-tagok visszaléptek az egyéni gazdálkodás útjára. — Erre példa az, ami a mi csoportunknál is megtörtént. Az egyik tag, aki a kulákság befolyása alá került, kilépett a csoportból még az aratás előtt és a kuláknak ment aratni. A rafinált kulák az aratási munkákhoz egy darab kenyeret és meggyet adott neki egész napi étkezésül, mondván, hogy egyék meggyet, mert most annak van az ideje. Aratás után ez az ember megtörve jött vissza és kérte a csoporttá való újrafelvételét. Ez az ember, aki megismerte a kulák kegyetlenségét minden erejével dolgozott a csoportunknál, amelynek az eredménye az lett, hogy 5 lett az egyik csoport brigádvezetője. Sági Ferencné, a letkési TSZCS eredményeiket, felmerülő hibáikat, bevált újításaikat-és hogy ők is ígéretet tegyenek a Magyar Dolgozók Pártjának és bölcs vezérének, Rákosi elvtársnak, hogy az ő útmutatása nyomán még nagyobb tapasztalatokkal, még nagyobb lelkesedéssel vjgyék előre a falu szocializálásának nagy' ügyét. tagja vázolta,. hogy a letkési Csoport 1948 őszén 48 kát. holdon Í2 taggá! alakult meg. Ebből a 12 tagból nyolc kulákbefolyás alá • került és amikor az őszi munkák megkezdésére került sor, alig maradtak néhányan és az asszonyok volt ik azok, akik a férfiaknak seNándori József, a berceli „Vörös Csillag“ TSZCS megbízottja, szól a tanácskozáshoz. Uj tagja vagyok a csoportnak. Az össze! léptem be. Az apám közzépparaszt volt. A múltban gazdasági iskolát végeztem. De én nem arra törekedtem. Aint a többi gőgös tanulótársaim, hogy botos ispán legyen belőlem, hanem visz- szamentem a földhöz, mert úgy éreztem, hogy a földhöz tartozom és nagyon" szeretek dolgozni. Azért léptem be a csoportba, mert láttam, hogy ez az egyedüli helyes út, amely megszabadítja a még maradi sorban élő, kapitalista gazdálkodást folytató parasztságot. Berta István a dejtári „József Attila“ TSZCS nevében köszönti az első tanácskozást. — Sok eredmény és sok hiányosság hangzott el e napon — mondotta. — Ezeket csak úgy tudjuk leküzdeni, fia tanulunk és tanulnunk ketl, a hatalmas Szovjetunió szocialista mezőgazdálkodásától, hogy a tanítás nyomán elérhessük a közös célt, a szocializmust. Berecki Mihályné, érsekvadkert— szentlörincpusztai TSZCS női tag szólalt fel. __ — A csoport üzemi pártszervezetének titkára vagyok. — Lelkes zúgó tapsvihar követte az első női üzemi párttitkár bejelentését. — Kimondhatatlanul boldog vagyok, hogy a TSZCS első megyei tanácskozásán résztvehetek. ígérem, hogy az itt hallottakat, az értékes tapasztalatokat hazamenve. az asszonytársaim tudomására hózom, hogy ebből tanuljanak és e tapasztalatok alapján minél több asszonytársam lépjen be a termelőcsoportba örömmel jelentem ki, gítőkezet nyújtottak és elkezdték a nagy munkát. Sági élvtársnő örömmel jelentette ki, hogy munkájuk eredménnyel is járt, mert már ebben az év ben a csoportnak 30 tagja lett és 319 holddal rendelkeznek. Kérte, hogy a munkaegység könyvhiányosságait pótolják rövid időn belül. Szlacsin János a zsunyi gépállomás dolgozói nevében üdvözli a tanácskozást. Rámutatott ő is az eddigi hj- ' bákra. eredményekre és kéri a TSZCS tagokat, hogy ők is vizsgálják felül "a gépállomások munkáját. így közösen hasznosíthatják a jó munka eredményeit. fari Ferenc, a kozárdi TSZCS kiküldötte. örömmel jelenti, be, -hogy csoportjuk jól dolgozott és a végelszámolás alkalmával egy TSZCS tagnak 7100 forint jutott hogy a csoporton belül megalakítottuk a „Napközi Otthont“, hogy gyermekeinket biztonságban és gondos felügyelet rrfellett tartsuk, még mi, asz- szonyok, dolgozunk. így számoltak be a többi termelőcsoportok és gépállomások küldöttei, hogy egymás hibáiból okulva, jól bevált munkamódszereik egymásnak való átadásával a világ legfejlettebb mező- gazdaságának, a Szovjet szocialista mezőgazdaságnak tanítása és példa- mutatása nyomán Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának, annak bölcs veA nüi küldőitek figyelmesen halíqatj. a beszámolókat. zérének irányítása és támogatása meí lett megújult erővel fogjanak hozzá a falu szocializásának a sikeréhez és a boldog, független, virágzó országot felépítő ötéves tervünk maradéktalan megvalósításához. Erősödnek és gyarapodnak a megyei termelőcsoportok Tanulnunk kell a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságától