Szabad Nógrád, 1950. január (6. évfolyam, 1-4. szám)

1950-01-27 / 4. szám

mo ST SZABAD NOGRAD A szocialista munkáról HATALMAS érdeklődést váltót* ki az egész bejedé világ népében a SBövJetWJ'ó Központi sFatlaaUlcai Hi­vatala által közzétett közlemény, amely reménységre és bizakodó ra ébreszti az egész világ dolgozó népét, de a raáíik oldalon, a burzsoázia, a kapi .«listák oldalán, félelemmel el. telt, szorongást idéz elő. Nem kétsé­ges, hogy a Szovjetunió által közzé, tett diadalmas számok ékesen b ar nyitják a szocialista gazdaság maga- sabbrendűségét minden más gazdál­kodásnál. amit eddig ismert a világ. Amikor a világ kapitalisták ál­tal kizsákmányolt résszé állandóan kénytelen term: létét csökkenteni, ad­dig a Szoyje.tmió ufcl-ö bénsjpjcjaak havi átlagos termelése több, mint fe­lével múlja felöl az utolsó békeév termelését. Amikor a kapitt- Usták kénytelenek üzemek soroza át csökkentett term sléssei dolgoztatni, vagy periig teijenea böszüntojni azok­nak működé At, altkor a Szovjetunió­ban goba nem látott hatalmas ered­mények folyamán 5200 nagyipari üzeme'; hoztak létre. Halomra dőltek azok a titkos, sót nyílton is hangozta ott reménységek a kapitalisták réméről, amelyek ab­ban bíztak, h:gy a Szovjetuniónak 10 év te kevés lesz ahhoz, hogy a fasisz­ták által tönkretett iparát helyre- hozza. Halomra dőltek a krp'talteták reménységei, de ezzel szemben a dől. gopá népakben új reményt ébresztet­tek ezek az eredmények, a a do gozó »épek milliói még nagyabb bizrko- dánczj tekintenek a Szovjetunió felé, még tisztábban látják azt, hogy a Szovjetunió példáját követni a l»g- b'zitosabb ui&t jelenti a dolgozó nép felem aütsdésa felé. A NÄPI DEMOKRÁCIÁK felsza­badult do gc.’ói nemcsak reményt 1U- aa$t h Szovjetunió halaim.s termelé­st eredményeiben, hanem követendő példát is, amely példa a mi szá­munkra is lehetővé teszi gaz In vág! fejlőd: teünk edd'g geh a nrm Ismert lehetőségeit, mert a Szovjetunió ered. ményeiaek kulcsát, nem .aj'.ji-féitve őrzőt tll okként, te nem a baráti né­pek rendelkezésére bocsátja, hogy ez­zel is elősegítse fel Emelkedésüket. Mi adja meg a lehetőségét a Szov­jet ipar hatalmas termelékenységé­nek? Első fokon a Szovjet dől ;czók- oak a vjsekmya a termeléshez, ahol „a munka már becsület és dicsövég dolga". É mondha:juk-e az. mi, hogy így van ez nálunk is? Igen, elmond­hatjuk. A munka nálunk is becsü­let és dicrőség dolga. A dolgozók nagyrétének megváltozott a terme­léshez való viszonya. Dolgozóink át­érzik, nálunk is, hogy a többteime- lés úgy ez egyén, mini a társadalom felemel kedésén ek egyetlen úja. Ezt a megértést bizonyítják termelésünk­nek azok az eredményei ja, melyeiket a hároméves tervvel ér lilák el, mar •Zigpl a ténnyel. httry a fasizmus által tönkretett iparunkat h: lyrdhozt.uk, ipari termelésünk 40 százalékkal fe- kilmlMj;.' a háború dő.ti termelés azínvonalát. Ez mind azt bizonyítja, hogy az iparvezeté3 nálunk is jó ke­sékben van, a muhkásosztá'y k?vé- Vsípl Aszal a ténnyel, hogy 1949. má­sodik felében, az év el;ő hat hórapjá- hoz viszonyítva, a munka teamelé- kenys-íge 7.3 százalékkal emelkedett, ez is azt bizonyítja, hogy dolgozlak többségének megváltozott a munká­hoz való vi.reonya. S amikor megyénk 11,000 bányásza a sztálini muakavarsany sorin a*zal bizonyított?, be hűségét és ragaszko­dásé Östái'n elvtárs iránt, hogy a bányák termelését 185 száarlé’taá t’l- jesí ;érévei olyan fokra emelte, amelyre a magyar bányák tö téneté- ben példa még nem veit. Ugyan'gy elmondhatjuk ezt a megyénk többi üzameiban dolgozókról is. így pL az Acélgyár dolgozóiról, a gépgyár, az üveggyár dolgozóiról, ahol Pártunk hívó sBfuvára a dolgozók tömegei ma­gasan túlszárnyalták miEkaválte.Iá­aukat és ez a nagy mindciíerKiüleí termelte ki magából minden üzemben a {puciká élharcosait. a ez ahinov s- tákzt, Vighekef, a Papmy:cak:t, a Mölnárptet. Oláhokat, ak’k „müveit, techrAkahuj képza't emborek, ak’k imi:zká.Hkbm a pM*o«síg éi sgaba. t;: (.ág példaképét adják, akik érté fc::5ni -üljék az idd szerepét a mun- kéb-m és megtcM'.iltpk, hogy am időt nemcsak pfrcaklcel, hanem másodper­cekkel fe keli mérni“. — ahogy Sztálin élvtárt; jellemezte «í&f. Es akik még ma viszonylag talán kevesen vc-nnak, de holnap már so­kan lesznek, ezt a hóin Epet van hi­vatva e’öké zl cni a szaktanács f:b- ruáfr 26-r- ös'z^h'vardó s;Aahánov s- ták I. Orrzágcs T nácskooása rmily­nek döntő feladata lesz, hogy a ’sztaháb'OV mozgalom a kevesek moz­galmából valóban a sokak mozgalma legyen. Hogy sokakra, vonatkozzon az, műt Pártunk tani*: aki többéit t<w mai, az többet 1» keressen. Oláh Fe­rencnek egy napi munkája után kifi­zetett 230 forintja az; is eredmé­nyezte, hogy Oláhéknál emelkedett az élat'clnvonal. De már most is sok ezer és tízezer ilyen Q1 állunk van, ahol sz'ntén emelkede.t az életszínvonal, amit részben közvetlenül a többfer- melés által elért többleitbkr.-el rész­ben közvetve — azál'al, hogy többet termelünk, olcsóbb lett az iparcikk, az élelmiszer —, érhetünk el. Sztálin elvtúTs mondotta: „Az élet elvtársak megjavult. As élet vidámabb lett. Már pedig ha- áss ember vidáman él, akkor szaporán megy a munka.“ A MI TÁRSADALMUNK anyagi- Tag éa erkölcsileg te megbecsüli dol­gozót. Ezt bizony! Iák az elmúlt hé­ten .kiosztott élm.unkáskitüntetések és nyereségvteszatérí ésl ösxz'gck le, dhol a dolgozók saját mr.guk közül választották a legérdemesebbek * ezekre a kitüntet'.s3kre á3 meleg Ün­neplésben részed ve, mcgbncr.ü’éssel vették őket körül. Ebből is látják dol­gozótok, hogy mennyi a különbség a ml munkásállamunk éj mondjuk a Mai^ha’l-terv áldásaiban részesülő O!aszOTWZig között. Amíg ml kltünte. tégőkkel, pénzjuta,lm: kkal, erkölcs! és anyagi elismerésben részesítjük dol­gozóink legjobbjait, addig a munkát és kenyere* kérő olasz dolgozókat gépfegyver üzael próbálják k'elégl- teni a kapitalista munkál taták. Da helyes volna-e azt mondani, hogy ml 1« elkövettünk mindent a munka termelékenységének a fokozá­sára, hogy mi te elértük azt a ma­ga« színvonalat, amit a Szovjet un ó ipari termelése élé:* és hogy a mi dolgozóink mindegyike ugyanolyan lelkesedéssel réizlveez a murkavar- eeny vitelében, a termelékenység fo­kozásában, mint a Szovjetunió m B. den egyes dolgozója? Nem. Nem volna helye«. Minllimk még nagyon sok a, tennivaló ezen a téren, A ml mumkaversenyüinket még n-gymér- tékbe» jellemzi a kcmi'mnyszsrüAg, az időszakonkénti fellendülői, amit aztán vteaaiöséö követ. S am'kor aa-- ról bEiszálünk, hogy a megyénk dol­gozóinak 55—-60 százaléka egyéni muriksversenyben van, akkor ez azt te jelenti, hegy még van 40—45 .szá­zalék olyan munkás, aki a, munkaver­senyek iránt passzív, nemtörődöm magatartást tanúsít s jelenti még azt la, hogy ezen a 45 százalékon a fznkszervezati munka hiányossága látszdk meg, amll sürgősen ki kell küszöbölni és el keU érmünk azt, hogy iparunk minden egyes dolgo­zója egyéni veraenytoem legym. Külö­nösen vonatkozik ez Pártunk tagjai­ra, ak'kinek a tei-melés frontján in példamutatóan elől kell járni a pár- t-oakfvüli dolgozók előtt. Elégés te­gzünk-e a termelés emeléséért vívott harcnak, ha osak az egyéni verseny, zök számát fogjuk emelni? Nem, Ez csak az egyik e’-öfeltétale. Meg kell változni üzemszervezési poétikánknak is. KI kell küszöbölnünk azit, hogy csoportnormák gátolják az egyéni verseny kibontakozását, hogy anyag­hiány legyen akadálya a magsabb termelékenységért vívott harcnak hogy a dolgozók ne lássák maguk előtt előre a rájuk e :ő részlettervei, hogy a magas selejtszázalékkal azt az eredményt éljük d. hogy amjt nyerünk a vámon, azt elveszítsük a réven, vagy hogy a magasabb terme­lékenységért vívott harc azt erodmé. nyezze, hogy drága gépeink idő elöl : tönkremennek a helytelen kezelés miatt. A SZTÁLINI MUNKA VERSENY során üzemeinkben edd'g nem te­mert, rejtett tartalékok jöttek fel­színre, amelyek nagyban hozzájáru1- tak az üzemek kiváló teljesítményé, nek eléréséhez. De tévedés lenne azt hinni, hogy a sztálini műszak föltárt: az össjea rejtett tartalékokat, me­lyek az adott körülmények között üzemeinkben megvannak. Esek a fel­tárt tartalékok inkább csak a mun­kaidő helyes fölhaezaiá'ásából, a gé­pek kapacitásának fokozásából adód­tak. Azonban ha mi a Szovjetun ó példájára támaszkodunk, akkor lát­hatjuk, hogy az üzemi rejtett tarta­lékoknak sok olyan f?jája van amelynek feltárására mi még nem is véltünk irányt. Ezek többek kösöt aa anyagmegíakaritás ég helyettesítés lehetőségei. A segéd nyag:k észszerű felhasználása, a technológiai fo’ya- matok leegyszerűsítése s b. mind azt bizonyítják, hogy a rejlett tartalé­koknak még sok é® fel nem becsül­hető fajtái varnak kibapzaiálaTaiml. A rejtett artalékoknál különös gon­dot keli fordítani a töm-gkezí«mé- nyezéere, a dolgozók javadia'airr. Nem kétséges az, ha mi ráJicr,-el.1’'k dc]gozóí-ka* arra hogy ajá munka területükön felfedjék a rs.it't tan"- lékokat és ebben a szoci ’tete ura k— verseny egyik fajtáját látj Ék, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az öl­A Szovjetunióban járt parasztküldöttség tagja beszámolt útjáról A csípős januári -hideg pirosra marja az ember arcát. A nagy hideg­ben kis csoportokba verődve, fekete félkabátos emberek szedegetik szapo- rán a lábukat. A volt urasági gazda­ság felé igyekeznek, az állami gazda­sági dolgozói. Fél hétkor előadás lesz a nógrádkövesdi párthelyiségben éa ezt az előadást akarják meghallgatni. A gazdaság tavaly alakult, de rövid' idei munkájuk is igazolja a csoportos gazdálkodás nagy előnyeit. A gazda­ság dolgozói a volt uraság birtokán dolgoztak. Mind olyan egyszerű „me- lós , mint amilyen Kurnász János, a gazdaság párttitkára és most egy olyan egyszerű táisukat jöttek meg- hallgatni, akivé) egy a múltjuk. Raj László, a mezőgazdasági központ ter­melőcsoportjának vezetője tart elő­adást. Raj László is mint a gazdaság dolgozói, a felszabadulás előtt' cseléd volt, részes arató volt és alkalmi munkát vállalt. A magyar paraszt- küldöttséggel ő is járt kint a Szovjet­unióban. Á látottakról számol be most kívánesl társainak Raj László. Az elő­adás fél hétre volt hirdetve, de már a kitűzött idő előtt megtelt a kis terem. Az előadás megkezdése előtt Fehér Lajos elvtárs könyvét tanulmányozták a gazdaság dolgozói. Raj elvtárs elő­adását felejthetetlen élményeinek a be­számolásával kezdte el S beszélt az Iljics kolhoz nagyszerű berendezéséről, a sztalinyec traktorról, a mesterséges esőről, arató- és cséplőgépről és elek­tromos fejogépről. A kai hozparasztok nagyszerű életéről, fizetett szabadság- időről, üdülésről, öregségi biztosításról és egészségvédelemről, de elmondta azt is, hogy az orosz parasztok élete is a kolhoz megalakulása előtt egye­zett a felszabadulás előtti magyar pa­raszt küzdelmes életével. Nélkülözés, reggeltől estig robot, hogy éhen ne pusztuljanak Elmondta Raj elvtárs mindazt, amit látott a szocializmus hazájában, a nagy Szov­jetunió kolhozaiban és szovhozalban. Egyszerűen, a maga paraszti beszéd­modorában elmondott átélt élmény után mint valami hataSnas zuhatag vize, nagy robajjal zúdultak Raj elv. társra a kérdésekre választ váró sza­vak. Van-e magántulajdona, van-e jó la­kása, mennyit dolgozik, mit kap mun­kája után a kolbozista? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel halmozták el az előadást tartó Raj elvtársat. Es kérdé­sükre választ vártak, mit sem törőd­tek az idő gyors múlásával. És az előadó türelmesen válaszolt a kérdé­seimé. Elmondta, hogy látta, mint él » szovjet kolhozista egészséges, saját családi házában és a munkája utáni pénzéből, ha úgy tetszik, akár autót is vásárolhat. Szinte tátott szájjal várták a vá­laszt. Várták, hogy megmondja a nagy Igazságot, amit ők már hallot­tak, de várták, hogy saját társuk el­beszéléséből hallják, áld saját szemé­vel látta mindazt, amit ők csak Fehér Lajos könyvéből olvastak. Mint akinek hatalmas kő esett volna le a szivéről, olyan felszabadultan, olyan megkönnyebbülten mentek haza az előadásról. S közben feltört szivük­ből a szabad emberek dala: Nem lesz a tőke úr mi rajtunk.. és a boldog­ság pirosra festi arcukat. Á kisterenyei gépállomás dolgozóinak levele a Szovjetunió traktoristáinak Ma három hete, hogy közöltük la-1 púnkban a kisterenyei állami gépállo­más dolgozóinak és a környék dolgozó parasztjainak a határtalan örömét, amikor ugyanis december 20-án meg­érkezett hozzájuk a hős szovjet nép és annak nagy vezérének, Sztálin elvtárs­nak ajándéka, a két darab világhíres, nyolcvan lóerős „Sztalinyec'1-traktor. Azt a nagy örömet, azt a mélyről jövő igaz szeretetet, amit akkor érez­tek és még mindig érezni fognak, nem lehetett volna papírra írni. E nagy lelkesedés és öröm közepette született meg a traktoristáknak-az az elhatáro­zása, hogy megköszönik levélben a nagy ajándékot és állandó^ levelezési kapcsolatot létesítenek a hős, munka­versenyeket nyert traktoristák között, hogy kicseréljék tapasztalataikat, mun­kamódszereiket, mellyel győzelmesen, akadályt nem ismerve, építették fel a szebb életek a szocializmust. A kisterenyei traktoristák ezekkel a jól bevált munkamódszerekkel és ta­pasztalatokkal kívánnak megismerkedni a levelezés útján, mellyel még na­gyobb erővel és lelkesedéssel fognak hozzá az ötéves terv sikeres végrehaj­tásához. A szovjet traktoristáklioz in­tézett levelükben ezt írják. „Mi, kisterenyei hegyes-dombos vi­déki gépállomás dolgozói, örömmel kö­zöljük veletek, a hős szovjet traktoris­tákkal, hogy ajándékotok megérkezett hozzánk. Nagyon sok csodá’ója volt 3 világhíres traktoraitoknak, mely még sziklaszilárdabban kovácsolja a szov­jet-magyar barátságot és a közös cél minél előbbi elérését. Örömünk határ­talan volt a csodálatos gépek láttára. Az a tudat, hogy két nagyszerű, világ­híres „Sztalinyec‘‘-traktorral rendelke­zünk, megacéloz bennünket az ötéves terv első tervevének megindulásakor, a terv sikeres elvégzéséhez. Mi, kisterenyei gépállomás dolgozói kérünk benneteket, hős szovjet trakto- risték. hogy a levelezés útján közöl­jétek velünk nagyszerűen bevált mun­kamódszereiteket, gazdag tapasztala­taitokat, hogy mi is átvegyük és győ­zelemre vigyük a szocializmust építő ötéves tervünket, hogy mi is megvaló­sítsuk mindazt, ami már nálatok meg­valósult: a város és a falu közti különbség eltörlését, a virágzó, fellett szocialista nagyüzemi gazdálkodási, a legfejlettebb ipart, erős, boldog, füg­getlen népet, amely a legfejlettebb szocialista kultúrával rendelkezik és mindazt a sok-sok lehetőséget, amelyet már élvez és élni tud a szovjet dol­gozó nép. Mi tudjuk azt, hogy a hős szovjet nép nagy Sztálin vezetésével sosem ismert akadályt és a kitűzött célokat mindig sikeresen és győzelmesen fe­jezték be. -Nehézséget mi sem isme­rünk és a kitűzött célt a ti segítsége­tekkel, a nagyszerű tapasztalatok se­gítségével fejeztük be. Mert, amint ti a nagy Sztálin vezetésével valósítjátok meg céljaitokat, úgy mi is a nagy Sztálin tanítványával, Rákosi elvtárs vezetésével érjük el céljainkat Ismételten kérünk benneteket, hogy céljaink elérésében segítségünkre le­gyetek és sok-sok erőt, egészséget kí­vánunk nektek, a hős szovjet népnek és lángeszű vezérének, Sztálin elvtárs­nak. Kisterenyei gépállomás traktorosai. Ezért kötöttem termelést szerződést Az elmúlt évben egy katasztrális hold és kétszáznegyvenegy négyszögöl .szabolcsi dohány“ termesztésére kö­töttem termelési szerződést. Ez nagyon új dolog voit számomra, amelytől ide­genkedtem is egy ideig. Azt is be kell vallanom, hogy azért kötöttem szer­ződést, mert demokratikus kormány, satunk és Pártunk, a Magyar Dolgo­zók Pártja, kihangsúlyozta, hogy ..ma mpr a sparj&di&es termelés kedvezmé­nyeit és előnyeit nem a kulákok fog­ják élvezni, hanem, a dolgozó paraszt­ság. aki eddig el volt zárva ezektől a tehetőségektől". Egész nyáron nagy szorgalommal végeztük feleségemmel, fáradságot nem ismerve, a dohánypaláníák szak­szerű kezelését. E gondos munkánk­nak meg is volt az eredménye, mert földterületünkről IQ ű és 18 kg do­hányt szállítottam be a Nemzeti Vál­lalatnak, amiért 3155 forintot kaptam. De ezen az összegen kívül a dohány- termesztéshez szükséges műtrágyát 17 forint 60 fillérrel olcsóbban kaptam, mint azok, akiknek nem vol) szerződé­ses termelésük. Ezért elhatároztam, hogy ebben az évhen is Ifckätfim föl­demet szerződéses termelésre -sr le is kötöttem. Tudom, hogy ezzel segítem az ötéves tervünket, mely nekünk is, dolgozó parasztságnak, meghozza a szebb és a boldogabb életet, Kiss József, dolgozó paraszt, Becske, Lajos-majod. I szülői muikakSzfiss^fl miiftá'áYal támogatja a tanult Ifjúságot Múlt év decemberében Borsod vár megye kihívására a szülői munkakö­zösségek nemes veresnyre keltek egy­más között. Városok és falvak szülői munkaközösségei felmérve a verseny fontosságát, azonnal a legnagyobb lelkesedéssel fogtak a munkához. A munkaverseny pontjai között szereplő kollégiumi patronálág terén a salgótar­jáni iskolák kimagasló eredményt mu­tattak fel. A salgótarjáni általános gimnáziumban mintegy hatvan szülő vett tevékeny részt ebben a munkában. Munkadélutánokat szerveztek, ahol kollégiumi batyukat készítettek a gver. mekeknek. A salgótarjáni acélgyári is­kolában jól megszervezett munkadél­utánok Voltak, ahol állandóan 40—50 szülő az ajándék ruhaneműket hozta rendbe. A salgótarjáni közgazdasági gimnáziumban 5 kollégista fehérne­műjének mosását és vasalását vállal­ták el. A városi iskolák mögött szorosan felzárkóznak megyénk többi iskolái is. Lőrinci Erőmű-telep hárqm kollégista tanulónak adett 500 forintos támoga­tást- Dejtáron és Rétságon 3—3 kollé­giumi bátyút készítettek el. Karanos­alja 10 darab konyhatörlőt ajándéko­zott. A nagymarosi általános iskcla havonta 200 forinttal járul hozzá a balassagyarmati kollégium felszerelé­séhez. És még sok kisközséget sorol­hatnának fel, ahol szívvel-lélekkel mű­ködtek a szülői munkaközösségek. _A természettudományi szertárak ki­bővítése terén is áldozatos munkát vé­geztek. R salgótarjáni általános gim­náziumban 1700 forintot, a közgazda- sági gimnáziumban 1145 forntot, salgótarjáni acélgyári iskolában 600 forintot, Balassagyarmaton a Bajcsy- Zsilinszky-utcai iskolában 400 forintot, kazárt általános iskolában 1700 forin­tot, Mátranovákon 1200 forintot, a sal- góbányai iskolában 400 forintot, Bag. lyasalián 60 értékes ásvánnyal gyara­pították a szertárakat. A szovjet kultúra terjesztését i* magukévá tették Egy hónap leforgása alatt 848 darab könyvet vásároltak az iskolába járó gyermekek részére Az elért eredrr.én ck al pián ehrcndto iuk hogy a szülői munkaközösségek á'do- zatvállalása nem volt hiábavaló és a versenyben méltán az őket megillető helyen fognak végezni. éves tervben célúi krfíteö t 50 száza­lékos munkatermelékenység emelését az iparunknak könnyen b zlosítaei is tudjuk. NAGY JELENTŐSEGE Vítfi a munkatermelékenység emelésénél a már oly szép eredményt felmutat»: tudó újító és észrzcrüeítő mozgal. mútiknak te. De megállapítható, hogy a ml megyéink ezen a téren nem na­gyon járt elöl a jó pé'dában. Különö­sen az utóbbi időiben nagyon ellany­hult ez a mozgalom, amelyet, hogyha helyeaen szervezünk és irányítunk, döntő mértékbe» hoepéjáruthait a termelékenységünk fokozáséhoz. Nem kétséges az, hogy mndezen feladatok elvég&áséhez szükséges műszaki értelmiségeinknek aktív tá­mogatása is. Üzemi műszaki értelmi­ségeink eredményes, Jó munkáján ke­resztül, a rejtett tartalékoknak nagy részét tudjuk felszínre hozni és hasz­nosítani. Nép’ demokréc’ánk gondos­kodik arról, hogy az ötéves tervben jó munká* végző, a munkaverseny* ak Ivan támogató és ezt magáévá tevő műszaki értelmiséget megfelelő amyagl és etrkölcte eli«nerésben is rész esi fsa. De mindig szem oiött kell tar-tanunk azt, hogy műszaki ér*~kni_ .ségeink is osak úgy hidunk jó műn- kát végezni, ha munkájukat a széles dolgozó ré eg aktív támog" áon kí­sért s ez a támogatás a kö’esiínös há­zalóim jegyében egy célt tűz k: maga elé: az egé-z dolgozó né- féterie’ke- décének célját, ami oly cél egy-ránt kötelezi megyénk minden egy00 dol­gozóját hogy képességének maxi­mumát adva járuljon h-zzá a S ov- jetunióvezette béke áfeor mege- ő i'.é- séíhez, a boldog virágzó szocialista Magyarország meg eremtés'hez. DVORAK JOZSSF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom