Szabad Nógrád, 1950. január (6. évfolyam, 1-4. szám)

1950-01-27 / 4. szám

2 SZABAD NOGRAD 1950. jannär 27. A termelési értekezlet lanulsápi A SZOVJETUNIÓ KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALA Az e heti külpolitikai események előterébe az a jelentés kerül, amelyet a Szovjetunió Minisztertanácsa mel­lett működő Központi Statisztikai Hi­vatalnak a Szovjetunió népgazdasága helyreállítása és fejlesztése, állami tervek teljesítése, az 1949. évi eredmé­nyeiről szól. A szovjet ipar és mezőgazdaság nagyarányú fejlődése A közleménybe^ nyilvánosságra ho­zott számok beszédes bizonyítékai annak a hatalmas fölénynek, ainely- iyel a szocialista gazdasági rend a ka­pitalista rend lelett rendelkez'k. A köz­leményből kitűnik, hogy „az 1949. év aégén az ipar össztermelése felül­múlta azt a színvonalat, amelyet az ötéves terv az 1950-es esztendőre álla­pított meg.“ Ezzel szemben a Mar- shaii-segélyben részesülő államokban és magában a „támogatást“ adó Ame­rikában is egyre csökken a terrne’és és nő a válság. Ha mást nem emlí­tünk. csak a többmilliót számláló munkanélküliek táborát, mely nap mint nap nő, akkor is világosan áll előttünk a kapitalista világ rothadt termelési módszere, mely felépítésénél fogva nemcsak arra Képtelen, hogy fokozatosan több közszükségleti cikket gyártson, hanem arra is, hogy a régi lertnelvényeinek arányát megtartsa. Ezt a gondolatot tovább fejlesztve, megállapítjuk, hogy a kapitalizmus ellentmondásai éppen abban gyöke­reznek, hogy a termelésben nem a tár­sadalom szükségletei az irányadók, ellenkezőleg: az egyes tőkések és tő­késcsoportok érdekei. Ezért dördült el a modenai sortüz is, mert a dolgozók kenyeret követeltek, amit a kapitaliz­mus — éppen termelési anarchiájánál fogva — nem tud biztosítani. S amíg a kapitalista államokban börtönnel „felelnek“ a munkásság, parasztság jogos követeléseire, addig a Szovjet unió népgazdaságában az elmúlt év folyamán az ipar több mint 300 féle új szerkezetű gépet alkotott. A Szovjetunió iparának nagyarányú növekedése tette lehetővé, hogy a me­zőgazdasági termelés túlhaladta a 3 év előtti, i940-es színvonalat, mert a mezőgazdaság 1949-ben 150 ezer traktort, 29 ezer kombájnt, 64 ezer gép­kocsit adott, ami mind segítette a mezőgazdasági termelés emelkedését. Például a gabonatermés 7.6 milliárd púd volt, amely mennyiség majdnem e'érte az ötéves terv által 1950-re elő­irányzott mértéket. Igv vált lehetővé, hogy az 1950-re szóló szántóterület 8.3 mili ő hektárra! emelkedett. A me­zőgazdaság ugyanis 1949-ben a kü­lönböző mezőgazdasági gépekből há- romszor-négyszerannyit kapott, mint a háborúeiőtti 1940-es évben. A me­zőgazdasági munkák gépesítési szín­vonalának fokozása a földművelés kultúrájának emelése tette lehetővé, hogy a kolhozok és szovhozok pa­rasztsága végrehajtotta a Pártnak és a kormánynak az állattenyésztésre vo­natkozó tervéi és az 1949-es évben újabb 120 szarvasmarha, juh- és sertésenyészfő- és baromfi-kolhoz far­mot létesített. Az állatállomány számszerű eme'kedése jelentéke­nyen megnövekedett a Párt és a kor­mány útmutatása alapján, a kolho­zokban elérték, hogy a faj- és tenyész­állatok száma az elmúlt év végéig több mint egyharmada volt a szarvas­marhaállománynak és több mint a fele a sertés- és juhállománynak. A Szoviefuivóban ismeretlen a munkanélküliség A népgazdaság összes beruházásai 1949-ben 1948-hoz viszonyítva 120 százalékkal növekedtek. A Szovjetuniói népgazdaságának gyors és hatalmas 1 fejlődése tette lehetővé, hogy emel-1 keiíjen a szovjet nép életszínvonala. | Például 1949-ben 20 százalékkal több 1 árut adtak el a lakosságnak, mint! 1948- ban és az élelmiszerekből 17 szá | zalékkal, az iparcikkekből 25 száza-1 lékkai adtak el többet, mint 1948-ban | Tehál még a kapitalista országok*! ban a dolgozók életszínvonala egyrel süllyed, egvre több embert taszíll munkanélküliségbe a tőkés rend és! teszi /bizonytalanná életét, addig a j Szovjetunió dolgozóinak javul az j élete. S , lit van az az adat, ami a Szovjetunió tervjelentéséből hiányzik-1 a munkanélküliek száma, illetve e| szám növekedése,. Ha megvizsgáljuk | ezt a fontos versenyt, ajpí a szocia I lista rend és a tőkés világ között | van, akkor azt állapíthatjuk meg, | hogy ebből a versenyből a szocializ- I mus kerül ki győztesen. Ugyancsak jelentős sikereket ért e!| a szovjet nép 1949-es évben, a szov-S jet kultúra minden területén. Az ál-1 talános iskoláktól kezdve a közép- és| főiskolákig mindig töbh hallgató ta-j nult, mint amennyi 1949. évre volt! előirányozva. Tehát amíg a tőkés államok szel­lemi nyomorba döntik a dolgozókat, addig a Szovjetunióban hatalmas kul­turális fejlődés van a Párt és a szov­jet kormánv irányításával. A kiadott közleményből kitűnik, hogy a Szovjet­unió mennyire gondoskodik a do'go- zók egészségügyéről is. 38 ezer férő­hellyel bővítették a kórházak befogadÓT képességéi és 1949-ben 26 ezerrel emelkedett az orvosok száma. Ugyan, csak a dolgozókról való messzemenő gondoskodást bizonyítja, hogy 1946-tól 1949- ig 72 millió négyzetméter lakó­házat építettek és állítottak helyre. Mindezeken kívül különböző juttatá­sokat kapnak a dolgozók, amely arról a hatalmas fejlődésről tanúskodnak, melyet csakis a szocialista társa­dalmi rend tud megvalósítani. A Kínai Népi Kormány újabb jegyzékei intézett az ENSZ-hez a Kuomintang eltávolításáért Mint ismeretes a kínai népi kormány külügyminisztere nemrégiben jegyzéket intézett az Egyesült Nemzetek Szer­vezetéhez, amiben kérte, hogy a senkit sem képviselő, reakciós Kuomintang maradványokat távolítsák el az Egye­sült Nemzetek Szervezetéből. A kínai népi köztársaságnak ez a jegyzéke eredménytelen maradt és a Kuomintang maradványok a mai napig is .képvise­lik“ Kínát az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében. A kínai népi kormánynak ezt a jegy­zékét a Szovjetunió és a népi demo­kráciák államainak küldöttei támogatták és folytatták a harcot azért, hogy a Kuomintang maradványait mielőbb eltávolítsák az Egyesült Nemzetek Szervezetéből. A Szovjetunió küldötte több esetben kivonult az Egyesült Nemzetek Szervezetének üléseiről, s leszögezi, „nem ismer el semmi olyan döntést, aminek meghozatalában a Kuomintang küldöttje résztvesz.“ A Kínai Népköztársaság külügymi- n'sztere újabb jegyzéket intézett az Egyesült Nemzetek elnökéhez, főtitká­rához, valamint a Biztonsági Tanács­ban helyetfoglaló küldöttségekhez. A Kínai Népköztársaság külügyminisztere közli, hogy a K'nai Népköztársaság Központi Kormánya Csan-Vie-Pient nevezte ki a Kínai Népköztársaság kül­döttségének elnökévé. Ez a küldöttség vesz részt az ENSZ, valamint a Biz­tonsági Tanács ülésein és munkájában. Ezzel egvidőben a külügyminisztérium két kérdésre kér választ. 1. Mikor zár­ják ki a reakciós Koum'.ntang-klikk maradványainak jogbitorló küldötteit az ENSZ-boI és a Biztonsági Tanács­ból, 2. Mikor vehet részt a Kínai Nép- köztársaság Csan-Vie-Pient vezetése alatt álló küldöttség az Egyesült Nemzetek szervezetének és a Bizton­sági Tanács ülésein és munkájában. A külügyminisztérium kéri, hogy az említett reakc'ós Kuomintang maradvá­nyokat haladéktalanul távolítsák el és a jegyzékre mielőbbi választ kér. Aeheson politikai kudarcát a Szovjetunió rágalmazásával próbálja elferdíteni A kínai eseményeknél kell megemlí­teni, az Egyesült Államok kínai politi­kájának csődjét. Az USA kínai politi­kája már az elmúlt évben is, de ez ev ben még nagyobb vereségeket szenve­dett és úgylátszik semmi sem taní­totta meg az amerikai imperialistákat Az USA külügyminisztériuma olyan hangokat terjeszt, am'vel kínai kudar cukat akarják takarni. Erről beszélt Aeheson az USA külügyminisztere is Washingtonban, a Nemzeti Sajtóklub­ban elmondott beszédében, amikor az USA kínai politikájáról szólt és siker­telen kísérleteket tett politikájának Iga­zolására. Aeheson miniszter, aki az ázsiai népek „barátjaként“ lépett fel. sokat beszélt az ázsiai népeknek nyúj­tandó , segélyre“ vonatkozó kívánságai­ról és nyilvánvalóan arra törekedett, hogy ezeknek az országoknak reakciós erői, továbbá gyarmati hatalmak, amik nem kívánnak elállni az ázsiai népek kizsákmányolásától, támaszkodhassa­nak Aeheson mindenirányú támogatá­sára. Aeheson felszólalásában egész sor kirohanást intézett a Szovjetunió ellen és nem ijedt vissza a nyílt rágal­mazástól. Különösen a Szovjetuniónak azokkal az ázsiai államokkal szembeni álláspontjává! foglalkozott, melyek ha­tárosak a Szovjetunióval. Aphesonnak beszédére Vislnszkij, a Szovjetunió külügyminisztere nyilatkozott, amiben leleplezi Aeheson szovjetellenes rágal­mainak hátterét és kijelentette: „Nem nehéz meglátni, hogy Ache- sonnak mindezekben a nyilatkoza­taiban egyetlen egy szó igazság sincs. Aeheson, amikor „Kína vé­delmezőinek“ szerepében lép/ett fel, egy sereg ostobaságot beszélt, amire olyan tények vannak, hogv teljesen megcáfolják a Szovjet­unió ellen irányuló rágalmait. MegbuVoM De Gasperi kormánya’akifási terve A modenai sortűz a De Gasperi-kor- mány bukását hozta. Az olasz köztár­sasági elnök, a kormány lemondása után újból a fasiszta módszereket al­kalmazó De Gasperit bízta meg a kormányalakítási munkák elvégzésével és most már majdnem egy hete folyó kormányalakítási tárgyalások teljesen holtpontra jutottak. A kormányalakí­tásban résztvevő négy reakciós párt vezetői nem tudtak megegyezni a kö­zös program és a bársonyszék elosz­tása terén. Római hírek szerint D‘a Gasperi fenyegetőig lépett fel a több párt felé és m'nt a hírbőj kitűnik, De Gasperi újabb külföldi kölcsönt szeretne felvenni, aminek tárgyalásai már meg­indultak. Az olas2 dolgozók továbbra is tün­tetnek a modenai vérengzés miatt és Tarantóban a tüntetés egybekapcsoló­dott a De Gasperi kormánvalakítás' megb'zatása ellen irányuló filtakoz sztrájkkal. Több helyi vállalat beszün­tette a munkát és táviratban tilteko- zott De Gasperi új megbízatása ellen Súlyos a éo^aozfiU helyzete Jugoszláviában Tito Jugoszláviája, amióta az arne rlkai imperalizmusnak területévé vál­tozott, súlyos gazdasági válságban él. Ezt eredményezte Tiióriak és az ame­rikai kémeknek politikája, hogy az ipari építkezés majdnem teljesen meg­szűnt, a pénzügyi helyzet teljesen le romlott. A gazdasági élet minden ága súlyos válságban van. Horvátország ipara 1949-hen az első félév feladatait mindössze 60 százalékban teljesítette Ugyanez alatt az idő alatt az ipari termelés 20 százalékkal csökkent. A gazdasági élet teljes felborulása, a nyomor és éhezés súlyosbodására ve­zetett. Élelmiszer és tömegfogyasztási cikkek ára az utóbbi másfél évben három-négyszeresére emelkedett. Az | iparvállalatokban a munkanapok 12— 16 órára emelkedtek. Az emberek Százezreit kényszerítik fizetés nélkü' dolgozni. Tavaly októberben több mint 450 szer emher dolgozott fizetés nél­kül fakitermelésnél és bányában. Azok a dolgozók, akiket a titóisták fegyve­res fenyegetéssel kényszerítenek a bá­nyába. vagv más iparvál'a'atokhoz vagy nem mennek munkába, vagv megszöknek. Titó fasiszta rendszeréve' szemben napról-napra nő a gyűlő'e' én az ellenállás. Jugoszláviában gvak ran dördül a fegyver, a városokból ér a falvakból a dolgozók a hegyekb- menekiilnek és harcot szerveznek a gyűlölt fasiszta rendszer ellen. — az iizeiai Iraszön (eladalai P ártunk Megyei Bizottsága az elmúlt hét péntekjén egész­napos termelési értekezletet tartott. A termelési értekezlet azokat az eredményeket értékelte ki, amelyeket megyénk üzemeiben a sztálini ver­seny, a sztálini műszak alatt elértek. — Ha ki akarjuk analizálni me­gyénk üzemeinek eredményeit, ak­kor elsősorban kell megemlékeznünk a bányászok termeléséről — mon­dotta Dvorak elvtárs termelési fele­lős —v akik'a sztálini műszakon az előirányzatot 185 százalékig teljesí­tették. Ugyanilyen jó eredményekkel /.árult az acélgyár termelése, amely nemcsak a sztálini műszakon, ha­nem az azt kővető hetekben is foko­zatosan emelkedett, vagy a gépgyár kiváló eredménye, amelynek terme­lése már novemberben is emelkedő tendenciát mutatott, s a termelési érték jelentősen emelkedett. Több­száz és ezer százalékos sztaháno- vista csúcsteljesítmények születtek, egyrészt a Szovjetuniótól nyert ta­pasztalatokból, másrészt a dolgo­zók eredeti újításaiból. Ezek a dol­gozók a munkahelyet jól szervezték meg és nem kis szerepet játszott a szakmunkások tehermentesítése az­zal, hogy minden szakmunkás mellé segédmunkást ' állítottak be. A ta­pasztalat gzt mutatja, hogy az így elért eredmények nemcsak állandó­síthatok, hanem általánosíthatók is. A salgótarjáni gépgyárban a sztáli­ni műszak előtt, a dolgozók 60 százajéka normáját 100—150 száza­lék között teljesítette. A dolgozók 15—20 százaléka pedig normáját 150—200 százalék között teljesí­tette. Ezt az eredményt úgv érték el, hogy az egész üzemi munkát helye­sen és jól szervezték meg, kiküszö­bölték azokat az időveszteségeket, amelyeket eddig szerszámellátás, az Hiiyagiavárás, a munka tervezése stb. voltak. Döntő tényezőként je­lentkezett a termelésben az is, hogv a sztálini munkaverseny idején jó volt a Hárt, a szakszervezetek és a gazdasági vezetőink egymáshoz való viszonya, jó volt az együttmű­ködés. természetesen, a sztálini mű­szaknak is voltak hiányossá­gai. Mi azért vagyunk kommunisták, hogy a hibákat felfedjük, a hiányos­ságokat kiküszöböljük, s megteremt­sük a lehetőségét egy eddig nem is­mert hatalmas fejlődésnek. Megállapítottuk azt, hogy az egyéni verseny, a verseny minden tormájának alapja. Es ha megvizs­gáljuk ezt a kérdést, azt látjuk, hogy dolgozóinknak csak 50—öl) százaléka vesz részt egyéni ver­senyben, s ez a szám december 21. után stagnál és nem emelkedik. Má­sik hiányosság az, hogy munkaver- sgnyt még kampánysZerüségnek tekintik. Meg keli szüntetni ezt a helytelen álláspontot. A terme­lési értekezleten nyilvánosság­ra került az js, hogy nem min­denütt értették meg a tervfei bont ást. Egyes üzemekben előállott az a helyzet, hogy az egy munkásra eső részletterv vagy több volt. mint az illető munkásnak a normája, úgyhogy kilátástalan volt annak tel­jesítése, vagy pedig több esetben előfordult az is, hogy a fölbontott terv kevesebb munkát irt elő. mint amennyit a normája jelentett. Előál­lott az a helyzet, hogy a munkás nem tudta, hogyan versenyezzen, a normájának túlteljesítését tűzze-e ki mag elé, vagy pedig a ráeső rész­letterv túlteljesítését. Minden esetre a tervének a túlteljesítését kell cé­lul tűzni! termelési értekezlet azon ha n nemcsak a sztálini műszak eredményeit és hiányosságait álla­pította meg, heném kitűzte azt a célt is, ami az üzemi háromszögek munkájának gerincét kell, hogy ké­pezze. Az üzemi háromszög, mint a gyárvezetés csúcsszerve, elsősorban arra hivatott hogy felmérje az el­múlt hetek munkáját, megvizsgálja milyen tényezők játszottak közre a nagy termelési győzelmek kivívásá­ban és hol vannak a hibák és fogya­tékosságok. Az igy szerzett tapasz­talatok alapján kell az üzemi há­romszögnek üzemenként a helyi vi­szonyoknak megfelelően megállapí­tani a feladatokat. Lényegében te hát az üzemi háromszög legfőbb te­endője megteremteni azokat az elő­feltételeket, amelyek biztosítják a termelékenység eddigi eredményeit, illetve azoknak továbbfejlesztését. Ezzel kapcsolatban a termelési érte­kezlet megállapította, hogy az üzem szervezése elmaradt a fejlődés áiíal előállított követelmények mögött Nem tart lépést a fejlődéssel. E őfor- dul gyakran, nogy műszak közben kell egyik munkáról átállni a má­sikra, ami nagy veszteséggel jár. Feladat tehát olyan munkaszervezés megteremtése, ami egész napos el­foglaltságot jelent dolgozóink r ér szere. Eközött az előfeltételek között igen fontos szerepet játszik a válla­lati tervek felbontása, egyéni ter­vekre. Dolgozóink ajkáról elhang­zott hangok tanúskodnak, hogy a helyesen felbontott terv egyik moz­gató rugója a termelékenység eme­lésének is. A munkapadokra felbon­tott terv, mint a gyakorlat is bizo­nyítja, arra ösztönzi a dolgozókat, hogy túlszárnyalják saját tervükét. Szükséges még, hogy a tervfel­bontással párhuzamosan az üzemi háromszög megvizsgálja a csopor­tos elszámolás ügyét is. Egyes he­lyeken még mindig találkozunk cso­portelszámolással és különböző „akadályokra” hivatkoznak, amik a csoportos elszámolás fölbontását gátolják. Ez az álláspont természe­tesen helytelen, hiszen nem férhet hozzá kétség ahhoz, hogy ha a dol­gozókat anyagilag tg fokozottabb mértékben tesszük érdekeltté a ter­melésben, akkor ez további sikere­ket eredményez. A sztálini verseny, illetve a sztálini műszak alatt b.-b'zo- nyosodoü, mennyire fontos a mun­ka helyes előkészítése. Az üzemi há­romszögnek napirendre kell tüzniők tehát a munka előkészítésének és szervezésének a kérdéseit is. Külö­nösen gondot kel! fordítani a munka folyamatosabb biztosítására. Ennél a pontnál hangzottak el »alán a legtöbb felszólalások, amik mind­arról panaszkodnak, hogy a függp viszonyban lévő Qzd, Tömegipaid- központ, stb. nem tudja -észükre kellő időben leszállítani- a megren­delt mennyiségű és minőségű árut, Á baj ott van. hogy a leszállítást keret ideje egyidőbe esik. Szükséges lenne, hogy Ózd gyártási idejét leg­alább egy hónappal előbbre hozzák, hogy az acélgyár ne rettegjen az anyaghiánytól, s megszűnne ezáltal az anyagutáni futkosás is. Meg kell vizsgálni az üzemi háromszög­nek a tnunkaverseny fejlesztésének kérdését is A termelés emelésének, a termelékenység fokozásának mo­torja a szocialista verseny Az üzemi háromszögnek oda kell hat­nia, hogy a verseny tovább széle­sedjék. Ezzel kapcsolatban az üzemi háromszögnek nemcsak a technikai vonalon kell biztosítani 3 támoga­tást. hanem szervezési téren is. Az üzemi háromszög által kitűzött cé­lok megvalósítása akkor lesz ’gazán eredményes, ha a felmerült kérdése­ket tudatosítják az üzemek dolgozói­val. Ezeknek a céloknak mindig azonosoknak kell nniök a termelés terén Pártunk által jjiegszabott te­endőkkel. Az üzemi háromszögön be­lül az üzemi párttitkárnak kell ügyelnie a jó munka érdekében afrp, hogv Pártunk iránvvonalg minden kérdéssel kapcsolatban maradéktp- lanul érvényesüljön. ^ ? üzemi pártszervezet kinyi­tása a szakszervezet: bi­zottság segítsége a vállalatvezető­ség jó műszaki gazdasági adminisz­trációs munkája ez a három té nyező amely biztosítja az üzemi háromszög helyes működését a fel­adatok megoldása, ötéves tervünk sikere érdekében..

Next

/
Oldalképek
Tartalom