Szabad Nógrád, 1950. január (6. évfolyam, 1-4. szám)

1950-01-13 / 2. szám

1C50. ja*md«r is. SZABAD NOGRAD A FALU EESé EÉBÉSE AE ÚTÉ VÉS | A SZOVJETUNIÓ |sc"í,síSívcl SJ- I tkerult megszün­tetnünk a földbirtokosok évszázados kizsákmányolását és megteremteni a földművelés vonalán, a dolgozó pa­rasztság biztos megélhetését. Dolgozó parasztságunk a felszabadulás után a munkásosztály vezetésével azonnal hozzálátott az ország újjáépítéséhez. Lerakta az alapját mezőgazdaságunk felépítésének, az ország dolgozóinak kenyérrel való ellátása érdekében. Parasztságunk látta azt, hogy az 5 jóléte a munkásosztály vezető erejétől függ. Ennek tudatában elfogadta és teljes egészében magáévá tette, a Pármnk által kidolgozott, nemzetgazda­ságunk felemelkedéséi szolgáló há­roméves tervet- Ma már dolgozó pa­rasztságunk teljes egészében a fejlő­dés és a felemelkedés útján halad. Ideje _________|________ J[|| alatt a nép ellenségei a kulákok, spekulán­sok több esetben próbálták dolgozó parasztságunkat különféle rémmescK ltel letéríteni a helves útról és szem­be állítani népi demokratikus álla­munkkal. Azonban az elért eredmé­nyek parasztságunk előtt mindig fé­nyesen igazolták, hogy felemelkedé­sük, jólétük, fejlettebb kultúrájuk csak ezen az úton érhető el. Ma, már hároméves tervünket sikeresen beie- jeztük két év és öt hónap alatt, ered­ményeink világosak és mindannyian saját életszínvonalunk emelkedéséh keresztül érezhetjük és látjuk, nogy jó munkát végeztünk, hogy Pártunk útmutatása helyes volt. ' három­| HÁROMÉVES TERVÜNK j SIKERESEN BEFEJEZETT tervünk ereamenye, hogy számos köz ségben bevezették a villanyt. Elvittük a kultúrát dolgozó parasztságunknak hogy tanulhasson, hogy megismer­hesse saját országát, hogy részese lehessen saját sorsa, jövője építésé­nek. Ezenkívül erőhöz jutott a há roméves terven belül létesített gép­állomásokon keresztül, amely segítsé­gével teljes egészében megszabadult a kulákság igauzsorájától. Ennek se­gítségével érhette el azt a ter- mé/credményt is, amit a múltban soha nem érhetett el. A gépi erő parasztságunk munkáját egyszerűbbé és könnyebbé tette. Többé nem a gép rabszolgája, hanem a gép ura, jogos tulajdonosa. | EZEKNEK AZ EREDMÉNYEKNEK J láttára dolgozó parasztságunk jelen­tékeny résoe gondolkozott Rákcsi elv- társ szaván, aki azelőtt egy évvel a következőket mondotta: „Két út áll a magyar dolgozó parasztság elölt Az egyik út a régi, a megszokott, a túl­zásba vitt egyéni gazdálkodás, ahol mindenki csak magával törődik, ahol az az elv uralkodik, hogy aki hírja, marja• Ennek az elvnek elkerülhetet­len törvényszerű következménye az, hogy a nagy halak megeszik a kis ha­lakat, a nagy kulák gazdák tovább erősödnek, tovább gazdagoknak és tönkre teszik a szegényebb dolgozó parasztságot... Tudják ezt az új­gazdák is, akiket a demokrácia föld­höz juttatott, tudja ezt a dolgozó pa­rasztság és ezért keresi a másik utat, az elkülönült egyéni gazdálkodással szemben az összefogást, a szövetkezés útját." Rákosi elvtárs szavai vízhang­ra találtak a egész ország dolgozó parasztjai között és megyénk dolgozó parasztjai jelentős számban ráléptek a szövetkezés útjára. Azóta mindig élen járnak a munkában és a terme lés fokozásában. —r-KTT.'rők*,» I az őszi szártés- ELENJARTAK [ ve^s munkálatai­ban, élenjártak az őszi mélyszántás elvégzésében és most élenjárnak a tavaszi növénytermelési szerződések megkötésében is, amit az bizonyít, hogy a termelőszövetkezeti csoport­jaink szerződéseiket a kitűzött január 5-i határidőnél öt nappal előbb, de­cember 31-éré már megkötötték. Ezek a szerződéskötések biztosítékát jelen­tik az ötéves terven belül a mező- gazdaság felemelkedésének és korsze rűsítésének. Rákosi Mátyás elvtárs ezzel kapcsolatban, amikor a szövet­kezeti parasztság támogatásáról be­szélt, a következőket mondotta: „A magyar demokrácia minden erejével azon van, hogy .támogasa_ a dolgozó parasztságot a szövetkezésben, hogy kezére járjon minden téren gazdasági megerősödésében. Ezért építjük gyors ütemben az állami mezőgazdasági gépüzemeket, melyek a dolgozó pa­rasztság számára biztosítják a mo­dern gépek minden vívmányát, ke­zükre adják a legjobb traktorokat, a legjobb mezőgazdasági gépeket. Ezért támogatja a demokrácia anyagilag a szövetkezeteket• Ezért részesíti előny­ben a szerződéses termelésnél, első­sorban a magnemesítő termelésnél a szövetkezeti dolgozó parasztságot." I AMIT RÁKOSI ELV- I amit a ^a‘ TÁRS MEGÍGÉRT gy,arn P?.!‘ vállalt, az idáig mind beteljesedett., A szerződéses termelés biztosítja az ed­digi termésátlagok felemelését, annak következtében, hogy a gépállomások megadnak minden gépi erőt, a munka jó és könnyebb elvégzéséhez. Ugyan­akkor biztosítva van számukra az értékesítés lehetősége, valamint a mű­trágyával és vetőmaggal való ellátás. A termeiőcsoporlok mindenütt lelkese­déssel fogadták a szerződéseken ke­resztül biztosított előnyöket, mert tud­ják, hogy a hároméves tervben hatal­mas mértékben megjavult az életük: több ruhájuk, több cipőjük lett és e hatalmas eredmények után elő'e lát­ják az ötéves tervven keresztül elér­hető még hatalmasabb eredményeket. Tudják azt, amit Rákosi elvtárs a hároméves terv beindításakor meg­ígért, hogy a legmagasabbra emeljük parasztságunk életszínvonalát, ezt már el is értük és az ötéves terven belül még gazdagabb, még műveltebb és megelégedett, boldog parasztság lesz ebben -az országban. Dolgozó pa­rasztságunk ezzel teljesen tisztában van, mert előtte van a Szovjetunió parasztságának élenjáró története, mely előttük mutatja a felelmelkedés útját. X SZOVJETUNIÓ ~| SiSlíl hogy lehet a mezőgazdaságban is úgy élni és dolgozni, akár az ipar­ban. Ez azt jelenti, hogy a gépek se­gítségével dolgozó parasztságunk szá­mára biztosítva van a kultúra min­den lehetősége: szórakozás, tanulás és a pihenés. Az ötéves terven keresz­tül ezt már mind biztosítani tudjuk a magyar falu dolgozóinak is. Ennek elértse céljából van szükség mező- gazdaságunk tervszerüsítéséce. Ezt a tervszerűséget szolgálja a szerződéses növénytermelés is. AZ EGYÉNILEG | rasxtságunk P‘to nap-nap után közelebb kerül az eddig elért eredmények láttára a termelő­szövetkezeti csoportokhoz. Tudják már ők is, hogy a Növénytermeltető Nem­zeti Vállalatoknál nem a kisparaszt­iig vagyonát elszabotáló Horvaik, Göllncrek, Kovácsok ülnek, akik nem azt tartották szemelött, hogy a múlt-, ban sokat szenvedett klsparasztság megerősödjön, hanem inkább azt, hogy a leküldésre kerülő vetőmag ne érkezzék meg idejében, ne legyen kellő tisztaságú és egyéb minőségi követelményeknek nem feleljen meg. A .szerződéskötéskor ígért szaktaná­csokkal, a leszerződött termelőket nem látták el, különösen az ismeret­lenebb, nagyobb és főleg speciális szaktudást igénylő növények termesz­tésénél. Tehát magukra maradtak a termelők, aminek következtében nem egy Ízben termésük^ jelentős része megsemmisült. Az ígért elszámolási idrjpontokat nem tartották be, a mi­nősítéseknél olyan levonásokat eszkö­zöltek, amely a valóságnak soha nem volt megfelelő s mely sok esetben azt eredményezte, hogy a beadott ter­mésnek több mint a fele levonásba került, ami a termelők jövedelmét is a felére csökkentette. Erdei Ferenc , földművelésügyi mi­niszter ezzel kapcsolatban nyilatkoza­tot tett közzé egy-két héttel ezelőtt, melyben többek között a következőket mondotta: „A földművelésügyi minisz­térium az összes parasztokat haladék­talanul kivizsgálja és gondoskodik ar­ról, hogy a felelősök és bűnösök el­nyerjék méltó büntetésüket és a kár­vallott termelők kárát megtérítsék. A dolgozók állama nem engedheti meg, hogy a kártevők hibájából a dolgozó- var asztság jogtalan károsodásé szen­vedjen. Ezért gondoskodás történt, hogy a szerződő vállalatok haladék­talanul kifizessék a jogtalan le-ioná- snkat és az Indokolatlan visszatartá­sokat.” MEGYÉNK dolgozó parasztsága is nagy megnyugvás­sá» veit? tudomásul Erdei miniszter nyilatkozatát. Parasztságunk az új termelési szerződések megkötésénél megmutatja hűségét a népi demokrá­ciánk iránt, mert igyekeznek szerző­déseiket megkötni, hogy ők se ma­radjanak le a termelőcsoportok mö­gött. A járási értekezlet megtartása után, ahol minden község megkapta a maga szerződéses keretét még a két ünnep között, azokban a községek­ben pedig, ahol az nem volt lehetsé­ges, az elmúlt napokban tartották meg a községi gyűléseket, áhűl elío- gakták a szerződéses előirányzatot, s nyomban hozzá Is láttak a szerződés kötéshez. *i értekezleteken já­rás a járást, kóz- hívta ki versenyre, belül is kiszé- Dol­MFG A JÁRÁSI «eg a községet Az egyes községeken lesedett ez a versenymoz’galom. gozó paraszt, dolgozó paraszttal ver­senyez. Nem ülnek fel a kulák rémhí­reknek, nem hagyják magukat befo­lyásolni a nép ellenségeinek ha2Udoző fecsegéseitől,, arnelyek dolgozó pa­rasztságunkat a szerződések megköté­sétől akarják visszatartani. Január 3Í-i határidő élőit mindenütt leg­alább öt nappal előbb be akarják fe­jezni a szerződéskötéseket- Érsekvad- kert község január 15-ré vállalta, Er­dőtartsa község dolgozó parasztjai még előbb be akarják fejezni, de nem akarnak elmaradni tőlük megyénk többi községei sem. Versenyben álla­nak egymással a szerződést megkötő Növénytermeltető NV megyei kiren­deltségének körzeti termelési felügye­lői is. Éjt nappallá téve látogatják a földművesszövetkezeteket és látják el a dolgozó parasztságot megfelelő ta­nácsokkal, ahol szükség van, maguk segítenek az esetleges hiányosságok m, azonkívül gazdagyűléseket tartanak. lerakja falun is a szoclaliz- fejlett mező­ország lesz. AZ ÖTÉVES TERV mus alapjait, hazánk gazdasággal rendelkező Ennek a feladatnak első lépése, mező- gazdaságunk tervszerűsítésének kiin­duló pontja: a megyeszerte verseny­ben folyó termelési szerződés kötésé­nek sikere. A politikai feifiSágosfitó munka alkotó erővé válik a pélfalvai üveggyárban Pártunk központi kérdésnek jelölte tnep ez őszi és a téli eklatási évadiban a párttagok politikai színvonalának ál­landó és rendszeres emelését. Hagy Isudlllettel indult mocj a politi­kai neveié munka.’ Egymásután indul­tak meg az egész országban az «lap- is a halwdifokú szemináriumok Pártunk oktatási bizottságénak határozata ér­teimében, A pálíalvai Üveggyárban Is négy szent,nír 1 um indult, egy haladó is há­rom alapfokú szeminárium. így Cz-sze- *#n 195 elvtárs felvértezi magát a munkáseeztály forradalmi tlméialével a marxizmussá! és lenlnlxmussal. A poli­tikai tisztánlátás a termelésnek szarvéi része. A dolgozók a szemináriumokon meg amilják, hogy ma már munkájuk­kal nőm a ttfkést gazdagítják, hanem saját maguk és családluk jobb életéért dolgosnak. Az üveggyár! gépüzimbdl, a végömöhelybö1 számos dolgozó Jár szemináriumra. A politikai tudós szar­vé* része a termelésnek, ezt igazolja e liét Özem grafikonja is. Például a gép- Qxem. október havi termelése 194.4 szá­zr’ók vö t, a nrvrmbtrl már 109.2 százalékra omelkadett, míg a de­cemberi kítnu.a'ás 113 százalékos szép eredményt mutat. Ugyanakkor a törési veszteség Is álistv d-6*n csökken. A novemberi törési veszteség 1.5 srazz'ékkal kisebb mint ez októberi, a decemberi pétiig még a novemberinél is kisebb, 0.5 százalék. Vagy itt van a vig-'mühaly. Novemberi terme!ér# 197 százalék, a december! már 129 százalékra emelkedett.: Da Itt Is állandóan csökken a selrj\ Az októ­beri seíejtnél 3.5 százalékkal volt ki­sebb a décembert. Az «gyén! té’jcsPznínvck Is szépen emelkednek. Nem egyezer hatslmseab- bek mint a sztálini-műszakban elért eredmények. Szabados Zoltán élmunkás elvtárs például január 9-én 327 százalékra Tok-ács József pártvezstöcégi taa pedig 195 százalékra emelte terme­lését. Mindketten haladó szemináriumra jár­nak. Egvik legfontosabb feladatuknak tartják a termelékenység emelése mel­lett a selajt állandó csökkentését Sza­bados olviírs 4 százalékról 2 száza­lékra, Takács elvtárs pedjg 7 százalék­ról 4 százalékra csökkentette sei ej tjét. így válik a politikai felvilágosodás ha­talmas alkotó erővé Sztalinyec" traktorok érkeztek a kisterersyei gépállomásra Nagy és örömteljes ünnep volt de­cember 24-e a kísíerényei állami gép­állomás dolgozóinak és a környék dol­gozó parasztjainak. Ezen a napon érke­zett meg a baráti Szovjetunió' dolgo­zóinak küldeménye, a két darab világ­szerte híres 80 lóerős „Sztalinyec” trak­tor. A dolgozók, amikor értesültek é nagy ajándék érkezéséről, rögtön kimentek a vasúti állomásra és örömmel vették körül, siniogatíák e küldeményt. A gépállomás vezetője meleg sza­vakkal köszönte meg a nagy segítsé­get, melyen keresztül már lehetővé válik, hogy a környék dombos vidékén is eredményes talajmunkát tudjanak végezni.' A vasüti állomásról ünneplő tömeg kisérte egész a gépállomásra a modern, nagyszerű gépeket. A kísérő dolgozó parasztok arcáról a megelége­dés, a szeretet és hála sugárzott a nagy Szovjetunió és nagy vezérük, Sztálin elvtárs iránt, aki nagyban elősegíti á dolgozó parasztság felemelkedését es a Pártunk által helyes úton való további haladást. A „Sztalinyec’’-traktorok . üzembe* helyezésekor egy kiváló szovjet trakto­ros fog Kisterenyére lejönni, aki űnntv pélyes keretek között indítja majd országépítő útjára a traktorokat. Versenyben köti megyénk dolgozó parasztsága a termelési szerződést Megyénk dolgozó parasztsága a ter­melőcsoportjaink lelkes példamutatása nyomán harcba indultak a termelési szerződés maradéktalan lejegyzéséért. Dolgozó parasztjaink kezdeményezé­sére versenyszerűvé vált a keretek le­kötése, járás—járással, község—köz­séggel, doígozó paraszt—dolgozó pa­raszttal versenyez, hogy ki jegyez töb­bet és ki jegyzi le hamarabb. Varsány község dolgozó parasztjai január 5-én a földművesszövetkezet­ben megtartott gyűlésen a termelési szerződés fontosságáról és előnyéről beszélő kiküldött szavait magukévá tették és a község előirányzóit keretét azonnal lejegyezte Jegyeztek 38 hold szeszipari bur­gonyát, Í1 hold rostiért, 10 hold cukorrépát, 1 hold dohányt, 8 hold káposztát és 43 hold napraforgó szerződéses, termelését. E lelkes jegyzés közben határozták el a dolgozó parasztok, hogy kihívják a megye összes községeit, dolgozó pa­rasztjait versenyre. A verseny felhívásában ez áll:. Mi, Varsány község dolgozó pa­rasztjai a termelési szerződés sike­res lejegyzését is elsőrendű harci* feladatnak tartjuk, mert tudjuk, hogy e nemes versennyel nagyban hozzájáru’imk az ötéves terv folya­mán magasra ívelő mezőgazdasá­gunk kiépítéséhez. Ezt a lelkes felhívást a megye ösz- szes községeinek dolgozó parasztjai magukévá tették és amint az első napi versenyáilásról is láthatjuk, a szerződé­ses keretek lekötése nagy iramban halad .előre. A rostien keret lejegyzésében első helyen vannak: Kemence, Va- nyarc, Borsosberény, Horpács köz­ségek 100 százalékos eredményeik­kel, míg Kisecset és Magyarnándor közsé gek 40—70 százalékkal haladnak titilt - nuk. A karósbab lejegyzésében első Endrefaiva község 100 százalékkal. Do­hánykeret lejegyzésében elsők: Szirák: és Borsosberény községek 100, százalé­kos eredményeikkel Napraforgó lejegy­zésében Borsosberény 80 százalékkal, míg Cserhátsurány 50 százalékkal ha lad utána. Cukorrépa lejegyzésében első Ösagáid 50 százalékkal, Rómhátíy 45 százalékkal, Cserhátsurány 40 szá­zalékkal, míg Nagykökényes 33 száza­lékot ért el idáig. A kömény keretének a lejegyzésében 75 százalékkal vezet Borsosberény, Erdőtarcsa 50 -százalékot ért el. Ezek az eredmények megyénk né­hány községének az első napi ■ ered­ménye. Egyénileg dolgozó parasztjaink is látják már, hogy csak a tervszerű gazdálkodás útján és Pártunk- által Váló irányítás mellett építhetnek fél egy szebb, egy boldogabb országot. Hogyan rendezik a Szabad Föld Téli Estéket N agybörzsönyben Nagybörzsöny község a Szabad Föld Téli Esték g korep jncgísacTVe- zásével és mind a hallgatók számé ban, mind sas előadás ezäavomi&bam élem jár megyénkben. Botlík elvtárs, az ottani MDP szervezet titkára, a következőképpen írja le, hogy ho­gyan érték el ezt az eredményt: A szervezés a párt és a tömeg- szervezetékkel karöltve, a népműve­lési ügyvezető készíti elő. Dobijával, egyéni agLtácWval, vasámaip pedig a közérdekű híisaolgálatom kérészül boszólüak a közrég drjgoző pp ragst, jajnak a Szabad Föld Téli Esték fon­tosságáról. Az agKácáóből kiveszik részűket az í3keSAagyerehők la. Minden íJkahrvat megragadunk a kö­zönség S2»ir-e3é’ére. Például, ha bár­kivel találkoztunk és beszélgetünk az utcán, okvetlenül ,«a8w hozzuk a Sza­bad Föld Téli Estéket és fölkérjük az azon való megjelenésre. Miután így sikerülj szépszámú Ahol a paxaríás a jelsxó A salgótarjáni Üveggyárba napon-1 Ennek ellenére még most Is eldfor- ta 10—12 vagon ÜMmfera ejtési dúl, hogy szállítmányunkat nem az anyag érkezik. Néha előfordul az as iparvágányunkra tolják be. pm-’r.'t eset, hogy a feladó nem írja rá a fu­varlevélre, hogy Salgótarján külsö- pé-lyaudvw, és ilyenkor az álőmás- főuök'őg a vagont kirakás végett a kis áJtamásra irányítja, ahonnan a fuvarozás tetemen összegbe kerül. Többször kértük már az állornásfő- nökséget arra, hogy minden, cí­münkre érkezett küldemény ipáivá gányun&ra állítsák, sőt alig egy hó­napja kölcsönösen aláír: uok egy Jegyzőkönyvet,, melyben az áXomás- f önök. ég Ígéretet tett arra né^ve, hogy minden címünkre érkező szál­lítmányt Iparvágányunkra ál]í., ha a címzésbe nincs is, hogy külső pálya­udvar. az utóbbi két hónapiban körül be1 ül 000 forintot fizetünk ki — felesle­gesen. Jól tudjuk, hogy az állomásfönök- ség rend eletek alapján dolgozik, azonban nem értjük meg, hogy ha­vonta 5—S ilyen kulrő . pályaudvari jelzés nélkül szállítmányunk közül miért lehet négy kocáit az iparvágá­nyunkra állítani, é;? 2-nél pedig a kis állomásra való állításhoz ragasz, kedni. Mi aacn vagyiúik, hogy önköl cé­günket csökkentsük, így az üvege; olcsóbban adhatjuk, de mint látjuk, egy~sek éppen az ellenkezőjét csi­nálják. M. J. hallgatóságot biz'03; tani az eiöádá. sokra, ahol a község dolgozó .pa­rasztsága majdnem te’jcs számban részt vesz, arra törekszünk, hogy az előadások is jók legyenek. Az előadók minden egyes esetiben a lehető legjobban és legalaposabban felkészülnek az amyagbőL ügyelünk arra, hogy no felolva­sást, hanem színes előadást tart­sunk. Az előadásra kerülő anyagokhoz elő­tanulmányt végzünk, a Sz had Nép­ből, a mnrxlzmus-tenin-izmus kiossz- kusaímk müveiből. Az anyagok meg- válogatásánál nem ragaszkodunk mindig a leküldött füzetolchez, ha- nem foihaóználjuk az eddig megje­lent műsorfüzeteket és egyéb kiadvá­nyokat is. Sohasem hiányzik a kísérő mű­sorból az előadáshoz iljii pnulsé- gorj és szom töltető jelenet. Ha például a kulákről tartottunk előadást, akkor a kulák kizsákmá­nyoló munkájáról játszunk egy dara­bot. Aror-kívü! szavalatok, énekszá­mok teszik vonzóvá, érdekessé az előadást. A tapasztalat azt mutatja, hogy a színes, jó hangulatú, tanulságos elő­adások voarssák dolgozó pairass'sá- gunkat, aminek eredménye, hogy ná­lunk mindig többem és többem jelen­nek meg. Kklk.ott a vsnat Vasúti szerencsétlenség történt ja­nuár 8-án a 14.40-kor Somoskőújfalu­ról induló vonatnál. A vonat mozdo­nyának szerkocsija, még mielőtt elérte volna Salgótarján Fő-tér állomását, kisiklott. A mozdony fölborult és két kocsi súlyosan megrongálódott. A kisik­lásnál haláleset nem történt, a mozdony vezetője és fűtője megsebesültek. Ä vizsgálat megindult. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom