Szabad Nógrád, 1950. január (6. évfolyam, 1-4. szám)
1950-01-06 / 1. szám
, ' brAD A Magyar Dolgozók Pártja, (jHák&ú JHátyds vezetésével, előre az ú-téo-es t&mx (pj^ozzlmééM VI. évfoly-ini 1. szám Ara fillér 1950 január 6 1 dolgozó nép terve AZ ÁLLAMOSÍTÁS Hossjű évszázadok nyomorúsága, ’ szolgasága után jutott oda a ma- !• ar dolgozó, liogy magáénak tudhatja az országot, a gyárat, a fölei i■ . a hatalmat. Dolgoztunk évszázadokon át, mások jólétért, mások hasznára és harcoltunk ha két élősködő összennrakodott a hasznon. Miénk volt a. nyomor, a megvetés, miénk volt a munka és mások éltek jól munlánk verejtékéből. így volt ez az egész világon, amíg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom meg nem teremtette a dolgozók első hazáját á Szovjetuniót. A forradalom, a násodik világháborúban elsöpörte az élősködőket és a Vörös Hadsereg a magyar nép kezébe tette sorsának intézését. Fázva, éhezve, rongyoskodva dolgoztunk a felszabadulás után. — de most már magunknak. Eltakarítottuk a romokat, jó pénzt teremtettünk, bíztató jövő kilátásait helyezve népünk elé. Pártunk hároméves tervet dolgozott ki, hogy a tervgazdálkodáson keresztül előre meghatározva, tervszerűen építsük országunkat. A hároméves tervben nemcsak újjáépítettünk, hanem újat is építettünk. Megyénk területén számtalan kézzelfogható eredmény bizonyítja a hároméves terv sikerét. Uj hidak, utak épültek, javultak a lakásviszonyok, gépek beállításával könnyítettük a dolgozók nehéz munkáját. Parasztságunk számára is felmérhetetlen az a segítség, amit a hároméves terv hozott. A megyében felállított gépei non iá sOtC esSTlarMrán—d—gepi munka elterjedése évszázados robottól szabadította meg dolgozó parasztságunkat. A szerződéses termelés, a 'szövetkezeteknek nyújtott támogatás és az, hogy nemcsak földet adtunk, hanem a föld megmunkálásához szerszámot, gépet, igát. a vetéshez magvakat is teremtettünk, a parasztság életének lényeges javulását eredményezte. A nagyüzemi gazdálkodás elterjedése pedig azt bizonyítja, hogy megyénk parasztsága is felismerte jobb élete megteremtésének feltételét. A hároméves tervben a munkanélküliség felszámolásával megszüntettük a falu nyomorát és a munkás- osztály számának szaporításával népünk öntudatát, szervezettségét é műveltségi színvonalát növeltük. A hároméves terv szociális és kulturális téren is sok újat hozott a megyében. A bekötő-utak megépítése, a faluvillamosítás, az iskolák, óvódák, bölcsődék, szociális otthonok felállítása mind életszínvonalunk emelkedését jelenti. Megjavult az egészségügyi ellátás, csökkent a betegek száma és a természetes szaporodás örvendetesen emelkedett. Hosszú volna elsorolni mindazt, amit hároméves tervünk megyénk dolgozóinak is hozott. Általánosságban lemérhetjük ezeket az eredményeket azon, hogy dolgozóink életszínvonala már most 37 százalékkal több a háború előttinél. A hároméves tervet 2 év és 5 hónap "alatt valósítottuk meg és ezen időszak alatt kijártuk a tervgazdálkodás plső iskoláját. Hároméves nép- gazdasági tervünk főfeladata abban állott, hogy a fasiszta háborúban erősen szétzilált és jelentékeny mértékben elpusztult népgazdaságunkat újjáépítsük, helyreállítsuk. — mondotta Gerő elytárs az ötéves terv parlamenti vitájában. Ezt a feladatot az eléröftíízött időnél 7 hónappal előbb valósítottuk nrep és ezzel megteremtettük a feltételét ötéves tervünk megkezdésének, amely nemzetgazdaságunk arculatát alapvetően változtatta meg. Es a hároméves terv egyik legfontosabb eredménye, hogy a hatalom döntően a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezébe került. A hatalom gyakorlásának feltételei megmutatkoztak, amikor megyénk dolgozói a választásokon, a ter’vkölcsönjegyzésnél egységesen sorakoztak fel Pártunk és kormányunk mögé. A tömegmozgalommá nőtt munkaverseny és sztahánov- mozgalom, valainint a sztálini műszak kimagasló eredményei a hároméves tervet megvalósító dolgozó nép politikai öntudatának növekedéséről tanúskodik és arról, hogy tudatában van annak: munkájával saját jövőjét építi. Hároméves tervünk és népi demokráciánk ellenségeinek leleplezésénél szintén megmutatkozott megyénk dolgozóinak egysége és elszántsága. A Mindszenty-per, majd a Rajk-banda leleplezése és felszámolása a mélységes felháborodáson túl a munka újabb lendületét váltotta ki és az imperialista ügynökök aljas tervének megvalósítása nyomán a termelés emelkedéséről, vagy a mezőgazdasági munkálatok minőségi és mennyiségi javulásáról számoltak be a jelentések. A hároméves tervben megszilárdítottuk országunk belső helyzetét és nemzetközi viszonylatban barát és ellenség előtt egyaránt elismerést váltottunk ki. A Szovjetunió vezette hatalmas béketábor ránkeső szakaszán védjük a békét. Országunk kiszakadt a kapitalizmus láncolatából és a szocializmus építésének útjára lépett. ,,A legutóbbi négy-öt esztendőről túlzás nélkül elmondhatjuk- -hüfilL-r^—a viszcnuAii-a.-ajulrL-idä- szak döntő formáulot jelent orsző gunk történetében. E néhány, valóban történelmi esztendő alatt az ország gazdájává vált a nép. a munkásosztály a Kommunisták Pártjának, Rákosi elvtárs vezetésével tüneményes gyorsasággal újjáépítette a háborúban römbadöntött országot/’ A Szovjetunió baráti támogatásával és segítségével álltunk talpra és jutottunk el odáig, hogy a magyar munkás többé már nem kizsákmányolt bérrabszolga, hanem hazáját építő öntudatos, a munka verseny küzdelmeiben résztvevő dolgozó. Hároméves tervünk sikeres befejezése után, amint Gerő elvtárs mondotta: „Most a főfeladat, amelyet meg kell oldanunk, egész népgazdaságunk újjáalakítása, új alapokon való megszervezése." Ezt a feladatot hajtjuk végre ötéves nép- gazdasági tervünkben. Az ötéves népgazdasági terv főfeladata az, hogy lerakjuk a szociálizmus alapjait egész népgazdaságunkban nemcsak a városban, hanem faluban is,' hogy lényegében győzelemre vigyük a szocializmus ügyét az egész magyar népgazdaságban. Az ötéves tervben nem lesz országunknak és megyénknek olyan dolgozója, akit valamilyen formában a terv beruházásai, eredményei ne érintenének. Az 50.9 milliárd forint értékű beruházás, illetve az ötéves terv végrehajtása után hazánk agráripari országból, fejlett mező- gazdasággal rendelkező ipari országgá válik. Ez magával hozza a falu elmaradottságának teljes és gyökeres felszámolását az élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági termékek bőségét, olcsóbbodását. Megyénk területén új gépállomások, a faluvillamosítás keretén belül valamennyi falu villamosítása, a korszerű szociális gazdálkodás ki- terjesztése nagymértékben fogja emelni a mezőgazdasági termékek terméshozamát, az állattenyésztés minőségi javulását, • ezen keresztül a dolgozó parasztság életszínvonalának emelkedését. Az ötéves tervben megyénk ipara is hatalmas fejlődésen fog keresztül menni. Bányáinkban, üzemeinkben a gépesítéssel emelkedik a munka termelékenysége és a fejlettebb újabb megerősödését jelenti Az elmúlt héten Rákosi elvtárs kezdeményezésére, Képköztársaságunk Elnöki Tanácsa törvényerejű rcndeleiet alkotott egyes ipari és közlekedési vállalatok tulajdonba vételéről. Ezt az államosítást, mint a törvény bevezető része megállapítja, ötéves tervtőrvényünk „sikeres megvalósítása szükségessé teszi, hogy az ipar, a bányászat és a kohászat, valamint a közlekedés területén a Magyar Népköztársaság saiát kezébe összpontosítsa azokat a termelési és szállító eszközöket, amelyek akár jelenlegi szervezeti formájukban, akár pedig megfelelő átszervezéssé! gazdaságós nagyüzemi, gyári jellegű termelés céljaira al- kalmasak’‘. Az államosítás törvényerőre való emelkedése meghozta megyénk területére is azokat az előnyöket, amit eddig sok száz dolgozó nem élvezett. Megyénk területén több malom, építkezési vállalat, téglagyár, nyomdaipari dolgozók számára hozott tényleg boldog újévet. Számtalan kisüzem dolgozói, — akik eddig tényleg nem ismerték a munkaverseny hatalmas előnyeit, akik eddig zsebből fizetett dolgozók voltak, — lettek az ötéves terv építői. Másik hatalmas jelentősége az államosításnak, hogy ezzel népi demokráciánk ismét kihúzta az ellenség iajh.it és megsz túltette részükre azt a lehetőségei, hogy kémeket, rombolókat termeljenek ki. Az újonnan államosított üzemek dolgozói attól a.pillanattól, amikor övék lelt a gép, a malom, a nyomda, a gyár, csillogó szemmel, féltő gonddal végzik tovább munkájukat. Nevük ma már jogosan ez: az üzemek új tulaj iionosai. „4 legnagyobb őrömmel fogadtuk kormányunk bölcs intézkedését“ Az üzemek államosítása napján megyénkben még a nap is fényesebben csillogott. Salgótarjánban az újonnan államosított nyomdában ütemesen dü hörögnek a nyomdagépek. Egy-egv vidám nevetés és nóta vegyül a gép zúgása közé. Újból győzött a népi demokrácia. Ilyen lelkes hangulatban született meg az a levél is, ami tudtul adja az egész világnak a győ zelmet: .,Mi, salgótarjáni nyomdaipari dolgozók, a legnagyobb örömmel fogadtuk. kormányunk bölcs rendelkezését, őszintén szólva már régen vártuk az államosítást, amivel a nyomdászság legel- nyomottabb része, a vidéki nyomdák dolgozói birtokukba vehették az üzemet. Ezzel kicsúszott a talaj a kapitalista nyomdatulajdono50k lába alól. Nem harácsolhatnak már óriási vagyonokat és nem bánhatnak má- szoiga módra velünk, Miénk lett az üzem, magunknak dolgozunk. . Balassagyarmaton az államosítás megtörténte után a dolgozók legelsőnek Rákosi elvtárs felé fordultak. Táviratban köszöntötték a dolgozó nép bölcs vezérét. A Balassagyarmat és Vidéke Kisiparos Építőipari Szövetkezetének államosított dolgozói .távirata így hangzik: „Kedves Rákosi elvtársi Fogadja őszinte hálánkat és ragaszkodásunkat ebból az alkalomból, hogy üzemünket államosították. ígérjük és biztosítjuk, hogy az ötéves terv végrehajtását munkánkkal elősegítjük, felsorakozva az On bölcs vezetése alatt álló Párt mögé, hogy mielőbb felépítsük a szocialista hazát“. Az újonnan államosított autószerelő műhely' dolgozói a következőképpen iidvözlik Rákopi elvtársat: „Abból az alkalomból, hogy kívánságunk teljesült és államosított üzem lettünk, mély hálánkat és forró szerete- tünket küldjük Pártunkhoz és bölcs vezére, Rákosi elvtál shoz. ígérjük, hogy a szocializmus építésében hti katonája le-zünk Pártunknak a termelés terén. Munkánkkal azon leszünk, hogy az öteves tervet megindíthassuk“. „ígérjük Rákosi elvtársnak...“ A balassagyarmati seprököto üzem dolgozói így köszöntik szeretett vezérüket az államosítás alkalmából: „Forró szeretőiünket és hálánkat fejezzük ki abból az alkalomból Rákosi elvtársnak, valamint a Magyar Dolgozók Pártjának, hogy üzemünket államosították, Ezzel régi óhajunk teljesült és ígérjük, hogy munkánkat nagyobb lendülettel és odaadással végezzük mosc már saját üzemünkben. Egyben biztosítjuk, hogy az elkövetkező ötéves tervünket maradéktalanul teljesítjük, hogy a szocializmus mielőbb megvalósulhasson1. Az ünnepi hangulatot az újonnan államosított üzemek dolgozóinál a munka váltotta fel. Az érsekvadkerti malomban számbavették tulajdonukat a dolgozók. Rendbehozták az eddig elhanyagolt gépeket. Fábián. József, e malom egyik dolgozója ezt mondja: „Versenyezni fogunk, ki akarjuk venni részünket a munkaversenyekből. Most már példaképünkké válik a szovjet dolgozó. Eddig ha szerettük volna is, akadályozott minket a régi tulajdonos. Ha szocialista munkaversenyről beszéltünk, nem találtuk meg az értelmét, hiszen nem a népnek dolgoztunk, hanem tőkésnek, akinek ha úgy tetszett, egyszerűen elküldött az állásunkból. — Ma már miénk az üzem — mondja boldogan. A dolgozók valamennyien túláradó örömmel rendezték az üzemüket, felkészülve a további eredményes munkára, mert most már a sajátjukban dolgoznak. Az államosítás végrehajtását megyénk egész területén hatalmas lelkesedései fogadták a dolgozók. Sokáig ott fog csengeni fülünkben, vagy emlékezetünkben az a történelmi jelentőségű beszéd, amikor Gerő elvtárs bejelentette: „Gazdasági és politikai fejlődésünk, lehetővé, az ötéves terv elindítása szükségessé teszi, hogy a nagy és középipar után a tíz munkásnál többet foglalkoztató és a külföldi tőkeérdekeltségek birtokában levő üzemek államosításával egész gyáriparunkat államosítjuk”. Ezzel a magyar kormány az államosítást befejezettnek tekinti. A dolgozó nép érdekeinek megfelelően ismét egy tág teret nyitott meg a fejlődés felé. Gerő elvtárs a továbbiakban leszögezte: „Az államosításra kerülő vállalatok pontosan megvannak határozva és senkinek sincs joga további vállalatokat bevonni az államosításba .. ” Pártuoli szava... Kormányunk igen nagy súlyt helyez arra, hogy kereskedelmünk, • kisiparunk továbbra is végezze az ország építésében fontos munkáját. Gerő elvtárs beszédében feltárta ezt: „A jelenlegi államosítás rendszabálya nem vonatkozik a kisiparra és a kiskereskedelemre és hogy a kormány a jövőben sem szándékozik államosítani a kisipart és kiskereskedelmet, mert ezek fontos köz- gazdasági feladatot töltenek be”. Ez Pártunk szava volt. Ez Pártunk vezetőségének határozott álláspontja. A magyar dolgozó nép még soha nem csalódott a Párt szavában. Nem is fog csalódni soha, mert a kommunisták még nem mondtak soha olyat, amit nem teljesítettek volna. Öröm volt mindenki számára, aki a nép érdekeit tartja szemelőtt, mert a magyar munkásosztály sok tízezrének kizsákmányolása szűnt meg, ami erőt, lendületet adott egy újabb lépéshez, a boldog ország megteremtéséhez! technikai módszerek alkalmazásával a futószalag és a foiyamrendszerű gyártási módok bevezetésével meg- könnyül a munka. Emelkedik az ötéves tervben megyénk dolgozóinak szociális és kulturális jóléte. Általános iskolák, szakiskolák, kollégium, gimnázium építése váltják valóra az ötéves tervnek azt a célkitűzését, hogy felszámoljuk a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát, lehetővé tegyük a dolgozó osztályok kulturális felemelkedését, a munkások és dolgozó parasztok és értelmiségiek gyermekeinek, szakmai, közép- és főiskolai képzését és az ország növekvő szakember-szükségletének ellátását. Rendelőintézetek, tanitólaká- sok, kultúrházak, új munkáslakások építése szerepelnek a tervben. Megjavult rtegyénk közlekedése a tervidőszakban. Bekötőutak építésével, útjavításokkal és a Hatvansalgótarjáni betonút megépítésével az autóbusz és a vonatközlekedés megjavításával válik valóra Gerő elvtársnak az a megállapítása, hogy:, ,,Közlekedésünknek a tervidőszak végére 60 százalékkal kell meghaladnia az 1949. évi teljesítőképességét." Általánosságban az életszínvonal olyan mértékben fog emelkedni, amilyenről a tőkés országokban nemcsak most a kibontakozó gazdasági válság és az eszeveszett háborús fegyverkezési verseny idején, de még az úgynevezett „régi jó időkben” sem lehetett soha szó. Az ötéves terv megvalósítása tehát harci kérdés. Az ötéves tervről szóló zárórendelkezés megállapítja: Az ötéves terv megvalósításúhoz elengedhetetlenül szükséges, hogy: a nemzet minden hazafias és alkotó ereje fogjon össze, a munkásság és a dolgozó parasztság szövetsége legyen megbonthatatlan, a közös or- szágépítő munkában, a reakció, a kizsákmányoló elemek, az imperialista ügynökök ellen legyen szilárd a munkásosztály és Pártja a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja vezetése." Tehát Pártunk vezetése és a Szovjetunióval való barátság elmélyítése biztosíték arra, hogy .ötéves^ tervünket győzelemre viszi. Az Ötéves terv sikere azonban ugyanúgy, mint hároméves tervünk sikere, mindenekelőtt dolgozó népünk jó munkájától íügg. Hogy az ötéves terv beruházási programmjának összeget az előzőleg számításba vett ,35—37 milliárdról 59.9 milliárdra emelhettük fel, abba nem kis köze van a munkásosztályunkban, dolgozó népünkben rejlő hatalmas erőtartaléknak, amely a hároméves tervben, különösen a sztálini munkafelajánlások teljesítése és a sztálini műszak alatt megmutatkozott. Az ötéves terv megvalósítása, azon is múlik, hogy munkásosztályunk' szépen fejlődő munkaversenyét az újító, élmunkás és a Sztahánov-mozgal- mak igazi népmozgalommá tegyük, hogy azt az értelmiség és a dolgozó parasztság versenyével együtt tervünk megvalósításának mozgató erejévé váljék. Az ötéves terv a béke terve. „Amit mi dolgozó népünkért teszünk, mind az egyben támogatása a haladó világ nemzetközi frontjának és minden célkitűzésünk — ennek megfelelően — magamögött tudja ennek a nemzetközi frontnak minden erejét. Mögöttünk áll a küzdelembe felszabadítónk: a hatalmas Szovjetunió és bölcs vezére, a magyarságnak se- gítője, Sztálin generalisszimusz." Népünk jólétéért az erős, művelt szocialista Magyarországért ind'ul a terv, az egész magyar dolgozó nép, benne megyénk dolgozóinak részvételével, népünk felemelkedéséért, boldogulásáért!
