Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)
1949-12-31 / 52. szám
4 SZABAD NOGRAD 1349 december SI. A tervszerű áruelosztásról At Szabad Wöld Véli Estéhet tegyük a dolgosó parasztság iskoláivá szükség kihangsúlyozni, hogy egyik része. A továbbiakban már tisztán látszik a jelentésből, hogy a falukban — nagyobb részben — a pártszervezeteink, a DÉFOSZ, de van rá példa, hogy maga a népművelési ügyvezető sem fordít kellő gondot a Szabad Föld Téii Esték megtartására. Tehát, hogy méginkább világosabb legyen a kifejezés, akadályozóivá válnak parasztságunk felemelkedésének. • Talán egy példa: Nagybörzsöny község arról számol be, hogy a Szabad Föld Téli Esték hallgatóinak száma 435 fő, ami számarányban is szép. Horpács község nehézségekről panaszkodik és alig tud 8—10 hallgatót ösz- szetoborozni olyan előadásra, afiol, zene, művészet ismertetése' folyik. Nyilvánvaló, hogy a hibákat nem a dolgozó parasztságnál kell keresni,- már csak azért sem, hiszen Nagybör- zsoriy ’4s Horpács közt a távolság alig 10—Í5 kilométer, tehát az emberek ugyanolyan gondolkodásúak, ugyanúgy vágyódnak a kultúra után, mint a nagybörzsönyiek. A hibát ott kell keresni, hogy valószínűleg a kuitúrest megszervezése körül volt nemtörődömség. Éppen ezért állítottuk bátran fentebb, hogy akadályozóivá válnak parasztságunk felemelkedésének. Vagy egy másik. Ez pedig az, hogy az ellenség kiszorult hadállásaiból a falu művelődési kulturális életén igyekszik befolyást szerezni a falu parasztsága felett. Ez mutatkozik meg például Kisecset községben. Az ügyvezető beszámol arról, hogy „mindent’“ elkövetnek a Szabad Föld Téli Esték sikeréért. Kidobolják az előadás időpontját — mondja —, sőt még a helyi szervezetekkel is megbeszélik a „menetrendet“, még sem megy. Nem fogynak el a brosúrák, nem jönnek el a parasztok, csak egy páran. Talán tényleg mindent megtesznek, csak éppen a legfontosabbat nem. Nem végeznek, egyéni felvilágosító munkát, nem nézik meg, hogy ki akadályozhatja, kinek éli érdekében akadáiyczni a Szabad Föld Téli Esték menetét. Mikor azián tüzetesebben megvizsgálják, rájönnek, hogy van egy Raksányí Vilmos a faluban, akinek a befolyása — a rossz befolyása — meglehetősen kiterjedt a faluban, aki a dolgozó parasztságnak sohasem akart jót, aki csak azért igyekszik a szépet játszani, hogy a maga. részére biztosítsa . az előnyt. A hibák és hiányok ellenére kialakultak megyénkben a Szabad Föld Téli Estéknek olyan formái is, amik népszerűvé válva, egyre vonzzák magukhoz a parasztságot. Ott, ahol esténként felcsendülnek az EPOSZ-fia- talok dalai, táncokat rrjutat be a fiatalság, vagy zúgva pereg az ismeret- gerjesztő film, szerves részeivé válnak a falu életének. Megtisztelő feladat az, ha azzal szolgálhatjuk népünk felemelkedését, ha fokosott éberségre neveljük a falu dolgoséit az imperialisták és ügynökei ellen folytatott harcban. Ha megtanítjuk rá, hogy felismerje és képes legyen harcolni a sovinizmus maradványai ellen. ha ápoljuk és erősítjük a népi demokrácia igaz hazafiasságának érzését. A Szovjetunió és a népi demokráciák népei, a kapitalista országok és a _ gyarmatok elnyomott, kizsákmányolt népei iránti testvéri szeretetre való neveléssel. Ehhez igen alkalmas forma többek között a Szabad Föld Téli Esték. Ezek keretében jól megfér a politikai felvilágosítás, általános ismeretek adása, természettudományi műveltség kialakítása és kultúrmunka: színjátszás, népi ének és tánc stb. A Szabad Föld Téli Estéknek a falusi népművelési munka központjaivá kell vál- niok, ahol sehol sem kaphat szószéket a reakció és munkájába a falusi tömegszervezeteken keresztül a dolgozó parasztság egészen bekapcsolódik. Az iíjúsmmkások javuló munkájáról számolnak be a hozzánk érkezel! levelek Megyénkben az elmúlt év hatalmas eredményeket hozott, nemcsak az ipari területeken, hanem a paraszti községekben . is. A parasztság mindjobban öntudatossá válik és teszi magáévá az MDP iránymutatásait, ismeri el a nagy Szovjetunió mezőgazdaságának hallatlan fejlettségét. Egymásután lép a nagyüzemi gazdálkodás útjára és hogy helyesen cselekszik, megmutatkozik elsősorban azon, hogy szerte a falvakban hatalmas lakóház-építések folynak, gyarapodnak, eltűnnek a múltból visszamaradt nyomortanyák é< helyükbe lép egy új, egy szebb, egy fejlettebb élet. Vájjon elmondhatjuk-e, hogy parasztságunk fejlődése minden területen egyenlő mértékben ment végbe? Egyszerűen, csak azt válaszolhatjuk, nem. Ha megnézzük a falu kultúrájának fejlődését megállapíthatjuk a művelődés, a kultúra harci frontján' az ellenség meg állásokkal rendelkezik a falvakban és ezekből az állasokból egymásután indítja támadásait a nép felemelkedése ellen. Hogy hcl mutatkozik meg megyénk területén az ellenség ezen támadása, nem kell messzire mennünk. Csupán a most folyó Szabad Föld Téli Estékhez. Vármegyénk népnevelési központjának egyik jelentése így hangzik: „A Szabad Föld Téli Este előadássorozatai az előző jelentéshez viszonyítva, 30-cal .emelkedett. Tehát ezidö szerint 150 helyen működik." A jelentésnek ez a része azt bizonyítja, hogy a Szabad Föld Téli Esték számaránya komoly emelkedést ért el, olyan emelkedést, hogy megyénk területén csak elvétve van olyan falu, ahol nem folynak parasztságunk ma- magasabb műveltségéért téli esték. Azonban a .jelentés további része már közel sem. mutat olyan szép ívelést, mint az előbbi. Azért is volt Széles visszhangra talált a megyei SZIT-titkár felhívás« az ifjúmunkásokhoz, ami a Szabad Nógrád 17-iki számában jelent meg. Nap-nap után érkeznek levelek szerkesztőségünkbe, amelyekben a SZIT.vezetöség megbírálja eddigi munkáját. A legutóbbi számunkban a gépgyári SZÍT levelét közöltük. Mo-st a szororpataki, a mátranováki és a tarjám üveggys.ri SZÍT önibírálatának adunk helyet. Mindhárom levél köszönetét fejezi ki, hogy a hibájukat feltárták és ezzel utat mutattak a jövőbe. A szo- roepatakiak írják: ,,Összeültünk- és megbeszéltük, megvitatjuk a cikket, ami helyesen állapította, meg, hogy a SZÍT. vezetők nem járnak az élen a terme, lésben. N.cm mutatnak példát, nem beszélik át munkájukat Pártveeetö- ségükkel és ez- gátolja a jó, az eredményes munkában. Megért't'ük az útmutatást■ Tudjuk, hogy csak a termelés emelésével járulhatunk az ország gazdasági megerősödéséhez. Hibáinkat ki fogjuk javítani ős a termelésben élen fogunk járni.. Az útmutatás titán hozzáfogtunk a munkához, öttagú ifjúsági bá. nyászbrigédot szerveztünk cs a brigád vállalta, hogy Sztálin elvtárs születésnapjának H&Z'eledére l.'i0gzá_ zalékra emeli teljesítmény ét. A sztálini műszak soha nem láfoft eredmények elérésére serkentette az egész ország munkásait. A brigádok is szinte önmagukat múlták felül. 250 százalékot értek el. A nagyszerű brigád tagjai: Horváth Irtván. Lesz. sziák József, ifj. Horváth István, Tunyogh István és Egri Gábor ifjúmunkások. Fokozzuk az elméleti tudásunkat is. A tagság több min: fele szemj_ nériumra jár”, „Az üveggyári szervezetben Is megmutatkozik az elméleti tudás hiánya. Ennek tulajdonítható az, hogy két ifjúmunkás munkavállalása az volt, hogy kevesebbet fo<j lógni. Ezen a hibán is javítanunk kell és javítani is fogyok, — írják az üveggyári ifik. — Ez az eset is igazolja, hogy az ifjúmunkások második iskolája a SZIT-szervezet. Azok az if. júmunkások, akik ta-gíai a SZTT-nek, ragyogó termelési eredményekkel ünnepelték Sztálin élvtárs születésnapját, még azok az ifjúmunkások, akik nem tagjai a SZIT-nek. nem tesznek ilyen felajánlást. A sztálini műszak üzemünkben is nagyszerű eredményekét hozott. Főleg a faze187 százalékra, Szőke Gyula 161 százalékra emelő teljesítményét. Somogyi Ferenc SZIT-titkár eddig elaT'heíetlennek látszó 276 százalékot érj el". A mátranorákiak már arról Írnak, hogy: ,,az ötös csapatban dolgozó Kollár István, Kisbali István és László, Kuborcsik Géza és Kádár, kúti, Sándor ifjúmunkások vállalták, hogy a sztálini műszakra termelésűDÉFOSZ-szervezeteink feladata a dolgozó parasztság politikai nevelése és öntudatának fejlesztése a falusi kizsákmányolok elleni harcban, a mező- gazdasági munkavállalók érdekeinek megvédése a kulákokkal szemben, mert csak ezen keresztül segítheti elő dolgozó parasztságunk a szocialista mezőgazdaságunk felépítését. Ba megnézzük a DEFOSZ-szerve- zetek munkáját, azt tapasztaljuk, hogy DÉFOSZ-szervezeteink legtöbbje nem végzett jó munkát. Nem hajtötta végre azokat az utasításokat, melyeket a DEFOSZ Országos Központ, vagy a DEFOSZ megyéi titkársága adott a helyi szervezeteknek. Még azokban a községekben sem, ahol a DEFOSZ- szervezetek többé-kevésbbé dolgoztak, nem tartották szemelött a vezetőségi tagok Pártunk parasztpolitikáját és nem a lenini hármas jelszó alapján vitték a falusi osztályharcot. A DÉFOSZ munkástagozata amely tulajdonképpen mozgató ereje kell. hogy legyen a DEFOSZ-szervezet- nek. elhanyagolták a munkájukat. De ha hibáik okát kutatva, tovább vizsgáljuk munkástagezataink működését, tapasztalhatjuk, hogy ezek a hibák abból adódtak, hogy a DÉFOSZ-szer- vezetekbe. sőt sok helyen meg a munkástagozatokban is beférkőztek osztályidegen kulákok, vagy kulákcse- meték, akik elferdítették Pártunk pa- Vasztpolitikáját és a DÉFOSZ-t egyéni érdekeikre, sőt sok esetben kulákok érdekeinek elősegítésére használták fel. Ezeket a hibákat a DEFOSZ Országos nagyválasztmányi ülése feltárta és rávilágított arra az útra, melyen dolgozó ■ parasztságunknak a jövőben haladnia kell.. De nemcsak a nagyvá- lasztmány, hanem a Kommunista Munkáspártok Tájékoztató Irodájának hatost 27 mázsáról hO mázsáira emelik. Ifjúmunkás lendületük azonban nemismert határt, 59.6 mázsa szenet tér. mellék. A hatos csapatban dolgozó Aranyos András ifjúmunkás 27 má. zsáról 80 mázsára emelte termelését. A hetes, a tizes, a tizenegyes és a ti. zenhármas csapatok ifjúmunkásai mmd-mmd nagyszerű eredményekkel járultak a sztálini műszak ragyogó sikeréhez. egységének biztosítására, amelyet DÉFOSZ munkástagozatok átszervezésével és megerősítésével tud megvalósítani. Hatalmas felvilágosító munka vár az átszervezett munkástagozatokra, hogy még jobban megszilárdítsák a DEFOSZ egységét, hogy a szervezeti életből még kintlevőket bevonják a békéért foiyó harcba, hogy tudatosítják a közös cselekvés politikáját, a célok eléréséért. Például a sziráki járásban levő Szarva'sgede községben a DÉFOSZ vezetősége csak akkor szedi be a tagdíjat a DÉFOSZ-tagoktól, ha azok része're munkát tud biztosítani. Borsosberényben például a DÉFOSZ felvilágosító munkája annyira hiányos, hogy maga a DEFOSZ tagságúban levő és a kuláknál cselédkcdő tag nem volt hajlandó megmondani hogy mennyi is a fizetése, hogy menynyit fizet neki a kulák. Sőt még any- nyira ment, hogy egyszerűen azt mondta arról a kutakról, aki őt kizsákmányolja, hogy jó ember, jól bánik vele. Közben a későbbi vizsgálat kiderítette, hogy a cseléd az istállóban kap szállást, az étkezése }s gyenge, a fizetése pedig nem éri el a kollektiv szerződésben előirt összeget. Természetes, hogy a hibák feltárásánál beszélni kell a DEFOSZ megyei titkárság munkájáról is. Mikor megállapítjuk a helyi szervezetek hiányos munkáját, nem térhetünk el a megyetitkárság hibája felett sem. Hogy ezek a hiányosságok fennállnak, azt mutatja, hogy a megyei titkárságnak is hiányos volt az első ellenőrzése, a felvilágosító munkája," engedte, hogy a szervezetek teljesen önállóan dolgozzanak, ami odavezetett, hogy a kulák beférkőzött a DÉFOSZ-szervezetekbe, szította az ellentéteket és nem en- rrprlfp Hnrrv l.-i»1:iímíinn Pártunk heA magyar népgazdaság fejlődése az ország felszabadulása után különösen amikor a politikai hatalmat a munkás- osztály vezetésével a dolgozó nép gyakorolja, a népi demokratikus rendszer .megerősödött, céltudatos fejlődési folyamat, a tervszerű szocialista építés folyamata indult meg. A nehézipári üzemek, a villamos erőművek államosítása, majd a bankok államosításának az lett az eredménye, hogy 1947 végén nemzetgazdaságunk kulcsállásai a magyar dolgozó -nép kezébe került. 1946 augusztusában megindult hároméves terv az utolsó akadályokat is ledöntötte és ezzel politikai győzelmeink, kel együtt megnyertük gazdasági harcunk csatáját is. A hároméves terv előirányzatait az első tervév végére gazdaságunk csaknem valamennyi szektora teljesítette vagy túlteljesítette. A népgazdaság továbbfejlesztésével a szocialista munkaverseny kiszélesítésével lehetővé vált, hogy a hároméves tervet hét hónappal a kitűzött határidő előtt két év és 5 hónap alatt jefejezzük. Ezzel befejezzük a háborúban lerombolt ország újjáépítését és rátérhetünk az ötéves terv hatalmas feladatainak megvalósítására, az új szocialista Magyarország felépítéséhez. Gerő elvtárs az AáDP első kongresz- szusán a tervgazdálkodásról ezt mondotta: „Hogy tervszerű gazdálkodást folytassunk és a tervgazdálkodás további kifejlesztése.útján mindnagyobb méretekben leszünk képesek arra, hogy jó gazda módjára hasztnáljuk fel azt, amivel nemzetgazdaságunk rendelke. zik." Mindezek a körülmények az áruforgalom további emelését "teszik lehetővé és ezért elsősorban az állami kereskedelmi szerveknek, de magának a magánkereskedelemnek is, magukra kel! vállalniok a városok áruszükségletének teljes ellátását, míg a fogyasztási szövetkezeteknek a falu kiszolgálására kell figyelmüket összpontosítani. Dolgozó népünk napról-napra jobbmódúvá, kultúráltabbá válik, ami által áruszükségletük állandóan növekszik. Sztálin elvtárs erről a következőket mondotta: „... Az áru végeredményben nem a termelés, hanem a fogyasztás számára készül." Ezzel Sztálin elvtárs meghatá- tározta, hogy minél hamarabb jutnak el az áruk a fogyasztóhoz, annál jobban van megszervezve a kereskedelem, annál nagyobb ösztönzést nyer iparunk és mezőgazdaságunk a termelés továbbfokozására, annál nagyobb fokra emelkedik országunk dolgozóinak élet- színvonala. Ötéves tervünk beindításával ddl- gozó népünk igényé nagy mértékben fog kiszélesedni és az igények kielégítésére nagymértékben ki kell terjesztenünk a kereskedelmi szervezeteinket, értékesítési hálózatunkat, mert a millió és millió földművelő kisgazda és nagyipar között a kereskedelem az egyedüli lehetséges gazdasági kapcsolat. Pártunk és a kormányzat már több ízben mutatott rá arra, nogy a kereskedelem ügyét nem szabad felületesen kezelni. Most már vannak bizonyítékaink arra, hogy mint állam képesek vagyunk kereskedelmet folytatni, szilárd pozíciónkat az iparban és a mező- gazdaságban meg tudjuk őrizni és tovább haladhatunk előre. Közel öt éve tartjuk kezünkben a hatalmat és ezen idő alatt szakadatlanul harcban voltunk úgy a belső, mint a külső ellenséggel. Elmondhatjuk, hogy sikert értünk el. A sikerek természetesen kiterjednek kereskedelmünk kifejlesztése terén is. A nép ellenségei a szovjet kereskedelemmel és általában a kereskedelem .szocialista átszervezésével kapcsolatban állandóan ismétli régi jól ismert vádjait. Ezt mondja: A szocialista kereskedelem értéktelenné teszi a dolgozót, megszűnik a fejlődés rugója, az egyéni kezdeményezés. A kereskedelem áruelosztássá válik, stb. Azonban ha megnézzük ezt a kérdést, le kell szögeznünk, hogy közel sem állunk így a kereskedelemmel. A szocialista kereskedelem már eddig is bebizonyította magasabb fejlettségét, magasabbrendű- ségét a tőkés kereskedelemmel szemben. Amellett, hogy országunk területén egyre szélesedik kereskedelmünk "szocialista szektora, mellette jól megfér, sőt még szükséges is a magánkereskedelem megtartása. A népi demokráciának nem szabad megengedni azt, hogy az áruk és termékek hóna. pokig, sőt évekig sétálgassanak az áruforgalmi hálózat mellékutcáiban. Ennek biztosítására ma feltétlen szükséges a magánkereskedelem megtartása, sőt támogatása. A kereskedelemnek bizonyos tekintetben módjában áll a termelést befolyásolni. Ez már országunkban kevésbé fordulhat elő, inkább azt tarthatjuk szem" előtt, hogy állami kereskedelmünk mellett a magánkereskedelemnek is feladata a város és falu fogyasztóinak szükségletét teljes egészében kielégíteni. Fiatal demokráciánknak hiba volna elzárkózni a magánkereskedelem tanulmányozásától, hiszen a kereskedelem funkciójának elkülönítése az ipartól, az áruk eladásának specializálódása gyorsítja az ipari töke forgását. Emeli az ipari terméktöbbletet, másrészt csökkenti a társadalmi tőkének azt a részét, amelynek állandóan a forgalom körében kell lennie. Tehát növeli a termelésben közvetlenül működő tőkerészt. A kereskedelemnek ez az eredménye már közvetlenül érdekel bennünket. Az áruelosztás munkája ugyan nem termel értéket, de ha általa lényegesen tudjuk megrövidíteni a forgalmi időt, ha lényegesen gyorsítani tudjuk áz áruk.forgási sebességét, az elfekvő áruk értékesítését, közvetett módon igen nagy mértékben hozzájárul iparunk "termelékenységének növeléséhez, termelésünk olcsóbbá tételéhez. A mi tervgazdálkodásunkban töltheti be tehát a kereskedelem igazi hivatását, a termelés növelését, mert hiszen nem a haszon, hanem ezen keresztül a dolgozók olcsóbb és zavartalan ellátása válik főfeladatává. Kereskedelmünknek legyen feladata az iparra gyakorolt hatása mellett az, hogy fejlesszék a fogyasztóközönség, a dolgozó tömegek igényéit, hogy irányítsák a keresletet. Megszerettessenek olyan árucikkeket a" közönséggel, amelyek jóminőségűek, használatuk gazdaságos, hazai nyersanyagból olcsón előállítható, vde a tömegek a" múlt hamis propagandája nyomán még idegenkednek tőlük. A kereskedelmi szervezeteknek és magánkereskedelemnek tehát meg kell tisztuiniok az áru mechanikus szétosztásának hibáitól, a fogyasztók kívánságának figyelmenkívül hagyásától. Figyelmesen tanulmányozni kell a lakosság minden egyes csoportjának keresletét és ennek megfelelően kell az árukat a kereskedelmi hálózatba bo. csáíaniok. A lakosság számára készülő áruk termelése napról napra fokozódik. A magyar népi demokrácia biztos léptekkel halad azon az úton, amely megteremti a demokráciából a szocializmus felé való átmenethez szükséges áruböséget. A feladat abban' áll, hogy ezeket a lehetőségeket kiaknázzuk és valóban kultúrált kereskedelmet teremtsünk. A december 17-i üveggyári „kultúr‘-műsorhoz December 17-én a salgótarjáni üveggyár kaszinójában egy tánccal egybekötött műsoros est zajlott le. Kellemesnek és szórakoztatónak ígérkezett, de nagy csalódást okozott. Ma, amikor a szocializmust építjük, nem szabad a közönség elé állni ilyen műsorral. Úgy látszik, az üveggyári kultúrgárda rendezősége még mindig ott tart, hogy a műsor nem lehet más, mint kabaré. Esetleg íel- higíjuk egy kis „komoly“ szórakoztatással. Sajnos, azonban még ez is balul ütött ki. Az orosz tánc egyáltalán nem érdemli meg ezt a címet, ez a szám az orosz' népi táncok egyikének teljes ellapositása, sablonositása, sőt majdnem kicsúfolása volt. A Ha- csek—Sajó-jelenet inkább unalmas, mint szórakoztató volt. Ennek a Kabaré-számnak már ősz szakála van olyan régi. Egyáltalán nem való színpadra. A záíószám sem illett a színpadra, a konferansz egyáltalában nem volt tisztában feladatával. Az amúgy is gyenge műsort teljesen lerontotta. A nézőközönséget a már számtalanszor hallott viccek inkább eluntatták, nemhogy hangulatot keltettek volna. Ezeket írják hozzánk levelükben Havasi Gvnrfv. Csikós Klára. Mn’itoric I Még azt tesszük mi a fenti leve'I- hez, hogy az üveggyár! pártvezetö- ségnek alaposan bele kell nézni a gyár kultúréletébe. Annál is inkább kőtelező ez, mert az üveggyár dolgozói számtalanszor bebizonyították, hogy a haladó szellemű és realista kultúrát akarják magukénak tudni. Nem lehet a munkásszínjátszás vezetését olyanokra bízni, akik a függöny elé lépve, otromba vicékkel akarják a fejlett politikai látókörrel rendelkező munkás- osztályt „szórakoztatni“. A Az MDP Nógrádmegyei Pártbizottsága boldog újévet kíván valamennyi pártszervezetének, párttagjainak és a megye összes dolgozóinak Erősítsük meg a parasztság harcos szervezetét, a DÉFOSZ-t
