Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)

1949-12-31 / 52. szám

2 SZABAD NOGRAD 1949 december TI. Tovább erősödött a világ dolgozóinak egysége Sztálin elvtárs 70. születésnapján Az imperialisták aljas terveit tárja fel a japán háborús bűnösök pere Az elmúlt héten a világ dolgozóinak figyelme Moszkva felé fordult. Minden dolgozó gondolatban résztvett a mosz­kvai ' Nagyszínház díszelőadásán, ahol Sztálin elvtárs 70. születésnapjának megünneplését rendezték. Ezekben a napokban Moszkvába érkeztek a kom­munista és munkáspártok vezetői, hogy köszöntsék Sztálin elvtársat, a világ dolgozóinak vezérét. Elvitték minden ország üdvözletét, jókívánságait a nagy tanítónak, barátnak és vezetőnek. Ott volt Mao-Ce-Tung elvtárs, a győ­zelmes (kínai népi forradalom szerve­zője és irányítója,'Togliatti elvtárs, az oiasz dolgozó nép szeretett vezetője és ott volt Rákosi Mátyás elvtárs is, a magyar nép bölcs irányítója, aki po­hárköszöntőjében arról a szerefctrő! és ragaszko­dásról beszelt, amit a magyar nép táplál Sztálin elvtárs iránt és arról, hogy Sztálin elvtársat a magyar nép Sztá'in-apánknak nevezi. A világ történelmében páratlan és egyedülálló jelenség az a hatalmas tömegmegmozdulás, amely december 21-ét és azt megelőző napokat jelle­mezte. A szocializmus és a népi de­mokráciák országaiban szabadon jutott kifejezésre a dolgozó nép érzelme. A tőkés országok elnyomói és ki- zsákmányolói pedig minden erő­feszítésük ellenire is kénytelenek voltak eltűrni, hogy a nép, a sza­bad országok dolgozói példájára iinrapcljc Sztálint. Bizonyítéka volt ez a nap annak a gyengeségnek és tehetetlenségnek, amely a tőkés országok uralkodó kö­reiben mindinkább elhatalmasodik és amely természetes következménye el­nyomott kizsákmányolt népei szabad­ságtörekvéseinek. Angol-amerikai irányítás alatt álló kémszervezetet lepleztünk le A magyar hatóságok által letartóz­tatott angol és amerikai vezetés alatt álfó kérhbanda felszámolása arra mu­tat rá, hogy az imperialistáknak ezek a tervei könyörtelenül pusztulásra vannak ítélve. Az angol és amerikai tőkések felhasználva a népi demo­kráciákban lévő gazdasági pozíciókat, romboló és kémtevékenységet hajtanak végre. „Megállapítást nyert, hogy Vogeler, Sanders és (le ger széles­körű kémszervezetet építettek ki Ma­gyarországon." A kémtevékenységet folytató „társaságból" nem hiányoz­hatott a hűtlenségért elcsapott Vass Károly, volt főispán, Horthy volt vé- reskező belügyminiszterének leánya, Szcitovszkv Marietta, „báró“ Győry Edina, ao és a klerikális reakció kép­viselője, dr. Jusih István prépost sem. Persze az angol és »amerikai kor­mány mindjárt „kirohant“ és fenyegető jegyzékekkel akarja a magyar kor­mányt kitanítani az emberi szabadság- jogok alapvető kérdéseire. Nem, mi nem biztosítunk szabad működést és hűntetlenséget kémeknek, szabotőrök- nek és más ellenséges ügynököknek. Amerika urai számára kapóra jött ez az ügy. Nagyhitelen bevezették „meg­torlásképpen”, hogy az amerikai pol­gárok útlevelére a következő három szót bélyegzik: „Magyarországra nem érvényes“. — Ez aztán kiválóan fogja szolgálni a tőkések számára hogy elzárják Amerika haladó gondolko dású polgárait a népi demokrácia, i szabadság, a jog és függetlenség or szágaitól. Az imperialisták céljai világosak, de Magyarország kormánya félreérthetet­lenül leszögezte, hogy a leghatározottabban visszauta­sítja azokat a fenyegetéseket és belügyeinkbe való durva beavatko­zási kísérletekért, amelyek az Egye­sült Államok hozzánk küldött jegy­zékében szerepeitek. Tesszük ezt annál is inkább, mert leleplezett kémbgnda tagjai az írásos bizonyítékok súlya alatt beismerő va lomást tettek és a Magyar Népköz­társaság kormánya nem az amerikai tőkések, hanem a magyar dolgozó nép munkáját, eredményeit védi meg, — főleg az ilyen és ehhez hasonló kém­bandától. Fakt éri um-háborút készítettek e’ő a japán háborús bűnösök a békés dolgozók ellen Az elvetemültség és gyalázatos em­bertelenség fényei derülnek ki a Ha­barovszkban december 25-én megkez­dődött perben. A vádlottak, japán há­borús bűnösök, akik a második világ­háború folyamán baktériumháborút ké­szítettek elő a Szovjetunió ellen. A borzalmas fegyver alkalmazását csak a Szovjet Hadsereg akadályozta meg. A tárgyaláson kiderült, hogy felül­múlva Hitlert, a legaljasabb módon végezték kísérleteiket. Élő embereket, kínai és orosz hazafiakat használtak fel. kísérleti célokra. 1941-ben a kínai Csanda város közelében repülőgépről pes- tises bombákat dobtak le, amely­nek következtében a békés polgá­rok között pestisjárvány tört ki. A már régebben lefolytatott tok'ói japán háborús bűnösök felett a ‘japán fasiszták ezt a működését óvatosan el takarták. Az amerikaiaknak nem volt érdekük, hogy ezek a dolgok nap­világra kerüljenek. Amint a Právda a habarovszki tárgyalások tudósításában írja­„A tömegirtófegyver alkalmazásá­nak amerikai hívei, minden lehetőt elkövettek a japán háborús bűnö­sök enyhítésére. Most a vádirat és a vádlottak vallomása kiüti a kár­tyát azoknak a kezükből, akik a japán militaristákat védelmezték.” % emberiség elleni merényletre ké­szültek a japán fasiszták — és kik támogatták őket? Azok, akik ma is háborút akarnak, akik ma is a népek nyomorúságán, milliók halálán akar­nak _ gazdagodni és dollárok milliárdjait zsebrevágni. újabb 1 anulmányúton Lengyelországban és a kettészakadt Németországban Az Üvegipari Központ részéről ta­nulmányi úton voltam Lengyelor­szágban és Keletnémetországban- Célunk a;z vo-’t, bogy ■ a. náluk, az üvegiparban bevált helyes módsze­reket tapasztalatcsere útján nálunk is hasznosítsuk. Vonaton utaztunk és műkor módunk volt, állandóan figyeltük’ az elért eredményeket, hogy összehasonlítást tudjunk vé­gezni­Lengyelországban, mindenkinek szembeszökő az a bor­zalmas pusztítás; amit a fasiszta háború okozott. Varróban 25 ezer épület közül 18 ezret teljesen rom­má lőttek és a hétezer is erősen megrongálódottt- Ez a ki« ismerte­tés azonban nemcsak Varsóra, ha­nem Lengyelország többi városaira- falvaira is vonatkozik. A lengyel nép felszabadulása után azonnal hcszáilá.tott zz úf Lengyelország fel­építéséhez, aminek szemmel lát­ható eredményei vannak. Varsóban a Visztula mellett már új város­negyed épült fel a legmodernebb épületekkel. Az építkezés hatalmas iramban, nagy lendülettel folyik. Az építők ntunkaverenybe-n dol­goznak és nem ritkaság a nor­májuk 5—800 százalékos túl- teljesítés-e Segítségükre van még az is, hogy az építkezés nagyrészét már gépe- sítettték- Az iparban ugyancsak munkaversenyben dolgoznak a len­gyel munkások. Elért eredményei­ket a versenynyilvánosság érvé­nyesítése mellett ismertetik. Pél­dául. Vauzsik üveggyárában mind­járt a gyár kapuja mellett táblák- hirdetik a gyár dolgozóinak elért eredményeiket. Nincs egy olyan munkás sem. aki normáját 120 160 százalékig ne teljesítené. A lengyel dolgozók szorgalmas munkájának eredménye, hogy ma már megszűnt a jegyrend. szer és az üzletekben szabadon lPhet vásárolni a hófehér kenye­ret- és egyéb élo'iou ”rrrket. Utazásunk alatt feltűnt, hogy a lengyel dolgozó par.i;z‘ok:ú hajea- loan a magyar parasztokhoz, az adatnak tekintik* Az őszön elvég­zendő szántást teljesen befejezték, hogy bővebb termelést biztosítsanak jövő évre. A lengyel munkások kultúrssomja mondhatnám kielégíthetetlen. Mo­ziban á'la.ndóan telt ház van és je­gyet csak a dolgozók kapnak utal­ványuk bemutatása után. Moz,;n kívül kultúrnapok alkalmával a lengyel népi kultúrát terjesztik és népi táncokat mulatnak be előadá­sok alkalmával­Szociális gondoskodás történik a dolgozók gyermekeiről is. A legmodernebb eszközökkel föl­szerelt gyermekotthonokban gondozzák a lengyel munkások gyermekeit. Vavzsidban például a régi vezér­igazgatónak a házát rendezték, be gyermekottthonnak, ahol most a gyermekek állandó orvost felügye­let mellett töltik egész napjukat. . Lengyelországban igen nagy sze­retettel fogadtak bennünket. Ahol megjelentünk és tudomásukra ju- tottt, hogy magyarok vagyunk, el­halmoztak bennünket kérdésekkel és Rákosi elv'árs éltetésével búcsúz­tak el tőlünk. Több helyen, mint Petrika. Zamkovice, és Pinksz gyá­rak dolgozói, ypon-án gyűlésen üd­vözöltek bennünket és harcos üd vözletüket küldik a magyar dolgo­zóknak akik a termelésben kiváló eredményeket értek el­Tanulmányútnak Németországba is vezetett. Alkalmunk volt össze­hasonlítani Kelet- és Nyugat-Né- metor>zág helyzetét­Mint ismeretes, Kelet-Németor- szág a Szovjetunió zónájába tarto­zott!. A háború befejezése után azonnal megkezdték az újjáépítést- A Szovjetunió segí .-áS'é.ve/ és tá­mogatásával megindult a békés építő munka és ennek az eredménye, hegy ma már dslgoznak a gyárak, szánta­- a p -ív ' u lu:t az élet. Kelet-Németországban munkáshiány van. A gyárak- rendelésekre dol­goznak- A munka nagyon sok terü­V...-.- -r, -1-.1 -i. -n-ls-Sul -a közlekedési rendőrök mindannyian nők és Kzámos helyen dolgoznak még. A termelésnek és a Szovjetunió támogatásának kézzelfogható ered­ményei vannak. Most szervezik az úgynevezett HAO üzleteket, ahol jegynélkül lehet vásárolni jó árukat. Ezek az üzletek a kereskedelmi mi. nisztériurp alá tai jőznak és a dolgozók egyik leglátogatottabb helye. Ezzel szemben JYyuga t-ÍXémct- országban még mindig a tétlenség, a rom, a pusztítás látható Most kezdenek a romok helyén üz­leteket építeni, ami még ma is olyan, mint a háborúutáni „ki­rakati üzleteink’* voltak. Ezek az üzletek a,z amerikai áruk el­adására szolgálnak. Igaz, hogy nem élelmiszereket árulnak benne, ha­nem a Mamall-,,segélybe“ küldött piperecikkeket. A termelés * m/y áll, és sok gyárból amerikai pa­rancsra elküldik a munkásokat! Nyüg-at-Németországban, mint ma­guk a németek mondják, minden dolgozóra négy munkanélküli jut- Németországban a helyes útat Ke- let-Németország járja, ahol a há­ború után a termelés és új járóit és volt a cél, és felzárkózott a Szov­jetunió által vezetett táborhoz, akik haladnak a Szovjetunió támo­gatása melletti egy biztos jövő felé­Alles János. Olaszországi sztrájk Amíg Rómában a harangok zúgása közepette a pápa békeszózatot intézett a világ népeihez,, az olasz munkások, tüntetve siralmas helyzetük ellen, ki­vonultak az utcákra. Scelba, a véres- kezű olasz belügyminiszter a „békes- ség“ jegyében a tüntető munkások közzé lövetett, bizonyítva, hogy szá­mukra ez jelenti a munkásság helvze­feánoir r*90rri «pirít í c íjf A SZERZŐDÉSES TERHELÉS SIKERÉÉRT A Szovjetunió mezőgazdasági fejlő­dése példaként áll ma már minden termelőszövetkezeti csoport elölt. Arra törekszenek ezek a dolgozó parasztok, hogy elérjék azt, amit a Szovjetunió­ban a világnak legfejlettebb mezőgaz­dasága elért: az általános jólétet, amikor megszűnik az embernek ember által való kizsákmányoláSa és az álta­lános jólétet, .amikor a kulturális lehe­tőségeket, egyformán élvezik a dolgo­zók. Népi demokráciánk kormányzata a felszabadulás után fontos feladatának tartotta a dolgozó parasztság felemel­kedésének biztosítását és megvédését a kulák kizsákmányolókkal szemben. Természetesen ez a politika, amikor az államhatalom fontos pozíciói még a reakció kezében voltak, nem lehetett elég hatékony. A fordulat éve ezen a területen is meghozta a változást. A kulákság, mint kizsákmányoló vissza lett szorítva és döntő lépéseket tettünk előre a parasztság jobb életének meg­teremtése felé. A mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek alakítása, megerősödése, azok fe­lülvizsgálása, valamint az egyre sza­porodó gépállomások megteremtése mellett a falusi osztályharcban jelen­tős tényező a szerződéses termelés is. A szerződéses termelés elég elter­jedt volt nálunk a felszabadulás előtti időben is. Számos kapitalista cég fog­lalkozott szerződéses termeléssel. A tőkés viszonyok közölt nem lehetett ki­használni a szerződéses termelésben rejlő nagy mezőgazdasági irányító és szervező lehetőségeket, mert a termel­tető magáncégek juttatása teljesen kapitalista alapokon állott. A dolgozó parasztságot csak kismértékben vagy egyáltalán nem vonták be a szerző­déses termelésbe. Felszabadulás után néhány évig a kapitalista vállakózások tovább foly­tatták működésüket. Ebben az idő­szakban a szerződéses termelés súly­pontja a kulák gazdaságokra helyező­dött át, ahol a spekulánsok igen lelki- 'srneretlenül kezelték a dolgozó pa­rasztság szerződéses termelését. Soro­zatosan követtek el visszaéléseket és a szempont mindig az volt, hogy a pro­fitjukat minél nagyobbra növeljék. A visszaélések meggátlása végett vált szükségessé népi demokráciánk kormányzatának intézkedése, hogy a szerződéses termelésben termesztelt összes növényfajtákat egy szerv irá­nyítására és szervezésére bízza és el­rendelte a Növénytermeltető NV meg­szervezését. ötéves népgazdasági tervünk mező- gazdasági vonalának döntő fontosságú tényezője a nemesített vetőmag ter­mesztésének biztosítása, amelynek ér­dekében. a földművelésügyi, kormány­zatunk nagy és fontos szerepet szánt termelőszövetkezeti csoportjainknak. A TSZCS-ok alig egy esztendős múltra tekintenek vissza és ez idő alatt be­bizonyították az egyéni gazdálkodással szembeni előnyeiket, annál is inkább, mivel a csoportokban a dolgozó pa­rasztság legjobbjai tömörülnek. Ter- melőcsopnrtjaink, azok, amelyek a nagyüzemi gazdálkodásnak hatalmas előnyeit teljes egészében kihasználják. Ez megmutatkozik abban is, hogy a csoportok igyekeznek vetésterületük nagyrészét szerződéses termelésbe be­állítani. Még alig telt el egy-két hét, hogy megyénk megkapta a szerződéses nö­vények keretét, máris a termelőszövet­kezeti csoportok részére megállapított területet a TSZQS-ok maradéktalanul önkéntes vállalással lejegyezték. Külö­nösen olyan növényeknél van erre szükség, ahol nagyüzemi' termelési módszer, a minőségnek legfontosabb előfeltétele. Egyes fontosabb minőségi vetőmagvak, így a tavaszibúza — árpa, a kétéves konyhakerti vetömag- vakat az állami gazdaságok mellett kizárólag a termelőcsoportok termelik szerződésesen, hogy így a jó minőség biztosítva legyen. E nemzetgazdasági érdek mellett a csoportok érdekeit is jelenti, mivel a csoportok előnyös ked­vezményekhez juthatnak. Nagy előnyt jelent különösen az újjonnan alakult csoportoknál, mivel a szerződéses termelés biztosítja szá­mukra a vetőmagvakat, a műtrágyát, melyeket kamatmentes hitelre kapnak, ezenkívül az állami gépállomások út­ján olcsóbb talajmunkát, termelési elő­leget, növénykártevők elleni védőszere­ket. Mindezen a kedvezményeken felül biztosítva van a termelés előre megálla­pított áron való átvétele, amely min­denkor lényegesen magasabb a nem­szerződéses alapon termelt magvak áránál. Termelőcsoportjaink teljes egészében helyesen _ látják meg a szerződéses termelés nagy jelentőségét, felismerték mit jelent számukra az ilyen úton való termelés és egyben mezőgazdasági iparunknak nyersanyaggal való ellá­tását, amellyel hozzájárulnak ötéves tervünk sikeres megvalósításához. Ter­melőcsoportjaink gazdasági adottsága­iknak megfelelően teljes egészében ki­veszik részüket a szerződéses termelés­ből. Különösképpen nagy érdeklődéssel fordultak az eddig sz'nte ismeretlen kömény és mangold növények termesz­tése felé, melyből például a lucfalvai „Petőfi TSZCS“ három kát. hold man- golt és két kát. hold köményt, a var­sányi , Dózsa TSZCS“ öt kát. hold köményt. - a tereskei „Zalka Máté TSZCS“ két kát. hold köményt és a letkési „Bástya TSZCS“ két kát. hold köményt, egy kát. hold mangnlt és egy kát. hold kapor termesztésére szerződ­tek Az újjászervezett Növénytermeltető NV megyei kirendeletsége már meg­kezdte a TSZCS-nél a' szerződések megkötését. A Növénytermeltétö NV kiküldötte, csoportértekezlcteken ismer­tette a szerződéses növénytermelés elő­nyeit és annak gazdasági feltételeit. Csoportjaink tagjai mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták az ismertető előadást és már látják azt, hogy a szerződés biztosítja számukra a na­gyobb jövedelmezőséget és ezen ke­resztül látják azt is, hogy a jól átgon­dolt tervszerű munka a több kenyérhez, jobb élethez és nagyobb tudáshoz ve­zet. Péter Sándor íímieíi ta kérdésével többen fordultak a tanács­adóhoz, amire most válaszolunk. A tőkés társadalomban a munkások nincsenek érdekelve, hogy a termelést növeljék. Minden darab, amellyel ma többet termelnek, mint tegnap, a ki­zsákmányolok hasznát növeli és el- nyotnó szervezetük megerősítését szol­gálja. Ezért van az, hogy'a tőkés or­szágok dolgozói sztrájkokkal, munka- beszüntetésekkel és a munkának a lehető leglassabban való elvégzésével harcolnak jogaikért. Ilyen tehát a mun­kához való viszonya a munkásosztály­nak a még fennálló kapitalista orszá­gokban és Jlyen volt nálunk Magyar- országon is" * Amikor a tőkésektől elvettük a gyá­rat, a dolgozók már nem bérrabszol­gák voltak, nem csak egyszerű áruk, akik kénytelenek piacra dobni munka­erejüket, hogy megtudjanak éini. A gyárak, üzemek a dolgozók kezeibe kerültek és a munkásosztályból szár­mazó vezetőkkel, valamint az üzemi gyűléseken és általában a demokrácia­adta szabadságjogok gyakorlásával veszik ki részüket az ország, illetve a gyár irányításában. „A valóságban a szocializmus a munka magas, a kapi­talizmusénál magasabb termelékenység alapján győzhet, a termékek és min­denféle cikkek bőségének alapján, a társadalom összes tagjai jómódú és kulturált életének alapján", — mon­dotta Sztálin elvtárs. Minthogy a szo­cializmust a dolgozók sajátmaguk épí­tik. a munkához való viszonynak is meg kell' változnia, ami a Szovjet­unióban és már -nálunk is bekövetke­és dicsőség dolga lett. Társadalmi rendünk alapja is a munka, tehát mindenkit elvégzett munkája után ér­tékelnek. -Lenin elvtárs egy helyen így ír a munkához való viszonyról: „A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás önfeláldozóan, nehéz munkával megbirkózva kezd gondol­kodni a munka termelékenységének emeléséről, arról, hogy minden púd 'gabonát, vasat, kőszenet és egyéb ter­méket megőrizve már azokat nem személyesen a dolgozó kapja, nem is a „hozzátartozói", hanem „távolUtó", azaz a társadalom egésze, tíz es száz millió ember." A sztálini műszak eredményei mu­tatták, hogy dolgozóink már ezen az úton haladnak és öntudatos fejlődésé­vel mindjobban magukénak tudják a végzett munka eredményét. SALGÓTARJÁN! ILXmNAGYKERLSKEBELAII N\ ‘ aezeifíséeje. és (Mg,frzét ezután kiadnunk BOLDOG ÚJÉVET i kerfnes neaöi kitek • A munkához való viszony

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom