Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)
1949-12-16 / 50. szám
lsMA <bgam*m 1« SZABAD NÓGRAD 5 — A törvényjavaslat as ötéves népgazdasági tervről, amelyet az ország- gyűlés a múlt héter tárgyalt, természetes következménye és egyben fontos láncszeme annak a nagyszerű fejlődésnek, melyet hazánk a ’ nagy Szovjetunió felszabadítása óta megtett. Ez az idő mindössze rövid négy esztendő, de e négy „történelmi esztendő alatt az ország gazdájává vált a nép, a munkásosztály a kommunisták pártjának, Rákosi elvtársnak a vezetésével tüneményes gyorsasággal újjáépítette a háborúban rombadöntött országot és a Szovjetunió baráti segítségével, a Szovjetunió tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva, szövetségben a népi demokráciák országaival, új, Magyarországon eddig töretlen útra lépett: a Szocializmus építésének útjára“, -r mondotta Gerő elvtárs a javaslat beterjesztésekor. Befejeztük a 3 éves tervet, emelkedett az életszínvonal Gerő elvtárs beszédének további részében közölte, hogy a hároméves tervet, mint ismeretes, a dolgozók kezdeményezése alapján és munkájuk nyomán hét hónappal a kitűzött ha-' táridő előtt fejeztük be és a beruházás terén a hároméves tervünket máris túlteljesítettük. A hároméves terv megkezdése óta életszínvonalunk 37 százalékkal emelkedett. Az egy főre jutó hús, cukor, tej és egyéb élelmezési és háztartási cikkeknek a fogyasztása jelentős mértékben emelkedett. Hároméves tervünk sikeres végrehajtása során alapvető változások történtek társadalmunk és népgazdaságunk szerkezetében. A gyáripar, a bányászat 92 százalékban a nép tulajdonában áll. Teljesen államivá vált a bankszervezet, külkereskedelem és a belső nagykereskedelem. Államunk a munkásság és a dolgozó parasztság államává, népköztársasággá lett, melyben a hatalmat a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály gyakorolja. Az ötéves tervvel győzelemre visszük a »socialism vst A hároméves népgazdasági terv feladata abban állott, hogy a háború- sujtotta országunkat újjáépítsük. A most elfogadott ötéves népgazdasági terv főfeladata abban áll, hogy egész népgazdaságunkat újjáalakítsa, új alapokra helyezze. Az ötévesterv feladata, hogy lerakjuk a szocializmus alapjait nemcsak a városban, hanem a faluban is, hogy lényegében győzelemre vigyük a szocializmus ügyét az egész magyar népgazdaságban. A tervjavaslatunk öt évre 50.9 milliárd forintot irányoz elő beruházásra, Beruházások növelése — népünk meenövekedett ereje Az ötéves terv beruházásainak ösz- szegét azért növelhettük meg és azért kellett megnövelnünk igen jelentékeny mértékben, mert jelentősebben erősebbek lettünk, mert új nagy tartalékokat fedeztünk fel, amelyeket fel kell használnunk népgazdaságunk gyorsabb ütemben való fejlesztésére. Az ötéves tervidőszakban energetikai és vaskohászati bázisunkat nagymértékben fejlesztjük. Az ötéves terv folyamán széntermelésünket 1954-re 11.5 millió tonnáról 18.5 millió tonnára kell emelni. Ennek elérése érdekében messzemenően gépesítenünk kell a bányászati termelést. A bányászat termelésének növelését 2.5 milliárd forint értékű beruházással kell előmozdítani, a széntermelés mellett növelnünk kell a villamosenergia termelésünket is. Az ötéves terv végére minden faluban villanynak kell lennie. Ezt a célt szolgálja, erőműveinket korszerűsítik, új villamos erőmüveket építenek. Kohászatunk nagyarányú fejlesztésére csaknem 4 milliárd forintot kell beruháznunk, új korszerű nagyolvasztót. hengerművet, aluminiumkohót stb. kell építeni. A nehézipar fejlesztése mellett nagymértékben kell emelnünk könnyűiparunk termelését is. Mezőgazdaságunk gépesítése Az ötéves terv egyik főfeladata mező- gazdaságunk elmaradottságának megszüntetése. A kitűzött feladat megvalósításának ...döntő eszköze egyrészt mezőgazdaságunk nagyfokú gépesítése, másrészt a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kifejlesztése a mezőgazdaságban. Mezőgazdaságunk elmaradásának fölszámolásában főeszköz: a gépesítés. Ezért a tervidőszakban a a mezőgazdaságban állami eszközök- hől h<>ruhá7anrió értéknek valamivel több mint felét fordítjuk gépesítésre. A gépesítés főeszköze: a gépállomások. Ezeknek a számét az ötéves terv időszaka alaít 500-ra emelik. Ötéves tervünk sikere ugyanúgy mint a hároméves terv, a munkásosztály munkájától és harcától, Pártunk és kormányunk helyes politikájától függ. A terv sikere azon is múlik, hogy a szépen fejlődő munkaversenyt, az élmunkás- és sztahánov-mozgalmat mennyire tudjuk a nép mozgalmává tenni és múlik azon is, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével munkásosztályunk vezetésével egységbe kovácsolódjék az egész magyar nép. Elfogadta aa országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1950• évi költségvetését Szombaton délben szavazta meg lelkesen az országgyűlés első ötéves népgazdasági tervünket és hétfőn ismét nagyjelentőségű esemény színhelye volt a parlament- Kossá István elvtárs, pénzügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1950. évi költségvetését. Az ülésen megjelent Szakosíts Árpád elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke és Dobi Istvánnak, a minisztertanács elnökének vezetésével a kormány számos tagja. Drahos Lajos elvtárs, az ország- gyűlés elnöke 11 óra után néhány perccel nyitotta meg az ülést, majd Kossá elvtárs benyújtotta a költség- vetést és elmondotta beszédét. — Az 1950. évi költségvetés benvuj. tása — kezdte — olyan időpontban történik, amikor már teljes biztonsággal látható, hogy a magyar dolgozó nép sikerrel fejezi be a hároméves tervet és amikor az országgyűlés törvénnyé emelte új ötéves tervünket. Már az idei, tehát a most befejeződő költségvetés is igen jelentős lépés volt előre a szocialista költségvetés felé. A most beterjesztett, 1950-es évi költségvetés pedig már erősen megközelíti a szocialista költség- vetést. Kossá elvtárs beszéde további részében ismertette az idei esztendő népgazdasági eredményeit, majd hangsúlyozta, hogy fejlődésünk visszatükröződik az 1949-és év államháztartási gazdálkodásában is. A most záruló költségvetés előirányzata 9.3 milliárd forint volt- A tényleges gazdálkodás azonban lényegesen meg fogja haladni az előirányzatot. Kiadásaink összege a bevételek kedvező alakulása nyomán előreláthatólag megközelíti a 13 milliárd forintot. Az emelkedésből csupán a hároméves terv beruházási előirányzatára 1 milliárdot meghaladó összeget fordítottunk. Külföldi imperialista, úgynevezett „segítség” nélkül, de a Szovjetunió állandó, baráti támogatásával, népünk szinte kézelfogható és állandó életszínvonal emelkedése közepette valósítottuk meg terveinket, miközben még állami költségvetésünk is — mint a stabilizáció minden évében — most is felesleggel, előreláthatólag 50 millió forint többlettel fog zárulni. A szovjet mezőgazdaság példamutatása nyomán juhállományunk fejlesztéséért indulnak harcba az állami gazdaságod Az elmúlt héten a sziráki állami gazdaság „Juhászn-brigádja verseny- felhívást intézett az ország összes állami gazdaságának juhászaihoz. , — A magyar mezőgazdaság legszerényebb, s talán a leghasznosabb' állatját a juhokat pusztította ki legjobban a fasiszta rablódúlás. Mi öntudatos juhászok, az ország juhállományának felszaporítására és a gyapjútermelésben akarjuk előbbre vinni a szocializmus építését. E munkánkban segítségünkre van a világ legfejlettebb mezőgazdasága, a szovjet mezőgazdaság, amikor a juhok kétszeri elletésének évenkint kétszeri lehetőségére hívta fel figyelmünket. Lehetőség nyílik arra is, hogy a gondosan kezelt bárányok már 8 hónapos korukban 25 kilogrammos súlyt elérve üzetés alá kerüljenek. Majd 13 hónapos korukban már bárányt, vagy bárányokat hozzanak világra. Erre a fenti módod történő meny- nyiségi és minőségi juhszaporításra hívjuk fel az ország állami gazdaságok juhászbrigádjainak figyelmét, s hívunk versenyre minden magyar juhászt. A verseny tárgya: hány százalékkal fokozzuk fel egy év alatt a juhállományunkat Az anyajuhok kétszer való elletés mellett mennyi százalékkal szaporodnak. A jerkebárányok közül hány százalékban lesznek 8 hónapos korban 25 kilogrammon felüliek. Mennyivel csökkentjük a legelők pontos kihasználásával, szakszerű legeltetéssel a juhok femi^aftási költségét. A verseny a nagy Sztálin 70. születésnapján indul és a kiértékelés a 71. születésnapján történik meg. A többi állami gazdaságokban kimagasló eredményekkel készülnek a dolgozók erre a nagy napra. A nóg- rádmarcaii állami gazdaságban a göbölyösök 10 százalékos csökkentést értek el, az alomszalmával való takarékosság terén. A göbölyök november havi hízási csúcseredménye 70 kilogramm, vagyis 540-ről 610 kilogrammra hizlalták fel a göbölyökeL A magyarnándori állami gazdaság dolgozói a mélyszántás 100 százalékra való teljesítményét december 15-re vállalták és ezt hat nappal előbb elvégezték és a napi teljesítményüket 18 százalékkal növelték. Az előhasú üsző tejhozamát 10 literről 12-re vállalták és ezt túlteljesítették 13.8 százalékra. A göbölyösök az öt hónapig tartó hizlalási vállalásukat már az első hónapban 10 százalék helyett 17.3 százalékkal növelték. A szentéi üzemegység dolgozója Cserhát Lajos göbölyös 18.6 százalékos hizlalási eredményt ért el. A kelecsényi üzemegységben Szentgyörgyi és Varsiczki göbölyösök is 14.3 százalékot értek el a hizlalásban. A mohorai üzemegységben Kmetti István és Tolnai Pál göbölyösök 17.5 százalékos hizlalási eredményt mutattak fel. A Központi Vezetőség május 31-én hozott határozatával megindult párt- szervezeteinkbe a tagjelöltfelvétel. Központi Vezetőségünk határozata világosan megmutatta a feladatot a tagjelölt felvételi munkában és felhívta pártszervezeteink figyelmét ennek a munkának a jelentőségére. Most, amikor a tagjelölt felvételi munkának 6 hónapi gyakorlati tapasztalatai állnak előttünk, feladatunk, hogy a tagjelölt felvételi munkábai» femerüit hibákat és hiányosságokat kiértékeljük, s a szerzett tapasztalatokat hasznosítsuk pártépítésünk további munkájában. Aóeg kell vizsgálnunk és fel ke!! tárni a hibákat, hiányosságokat, mert ez segítséget jelent ahhoz, hogy a jövőben a hasonló hibákat elkerüljük. Hiba volt a tagjelölt felvételnél, hogy ezt az esőrendű politikai feladatot bürokratikusán kezeljük, elszigeteljük a Pártot a szocializmus építésében felszínre került, munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi rétegek elől, ugyanakkor nem egy esetben kinyitottuk a Párt kapuit, nemkívánatos elemek előtt. Komoly hiba volt a számszerű előírás a tagjelölt felvételeknél. Előírtuk a szervezeteknek, hogy havonta hány tagot vehetnek fel és ez oda vezetett, hogy szervezeteink igyekeztek eleget tenni ennek a követelménynek és nem egy helyen előfordult, hogy 6—8 becsületes tagjelöltségre jelentkező dolgozóból csak 2—3-at vettek fel, viszont egy másik szervezel- néi, ahol megfelelő jelentkezők nem, voltak, a helyi vezetőség a felsőbb pártszerv utasításainak eleget téve, nem megfelelő elemeket vett fel a Pártba. Számos szervezetünknél a tagjelöltfelvételre jelentkezők közül kiváló dolgozókat nem vettek fel, mert „nem fértek a keretbe“ vagy nem feleltek meg az „előírt kategóriának“, így fordult elő, hogy kimaradtak Pártunk soraiból élmunkások, újítók, akiknek a Pártunk soraiba volna a helye és nem kis számba kerültek be olyanok, ?Hk előtt le kellett volna zárni Pártunk kapuit. Pártunk Központi Vezetősége egyik’ irányadó szempontul jelölte meg számunkra a „Párt szociális összetételének megjavítását“. Központi Vezetőségünk határozata szükségessé tette a tervszerű irányítást, állandó ellenőrzést és mint segéd- eszközt jelölte meg munkánkban a statisztikai felhasználást. Súlyos hibákat, követtünk el mi, a Megyei Bizottság is és a Járási, Városi Bizottságaink is, hogy nem kezeltük ezt a munkát elsőrendű politikai feladatként. Pártbizottságaink nem irányították tervszerűen, és a politikai irányító munka helyett, adminisztratív, bürokratikus munkaként kezelték a tagjelölt felvételt. Nem egy helyen a Járási vagy Városi B zoltság reszortfeledatnak tekintette, előfordult egyes helyeken, hoev az adminisztrátor foglalkozott a Hiányosságok és feladatok a tag és tagjelölt felvételi munkában tagjelöltfelvétellel, vagy legjobb esetben egy reszortvezetőre bízták. Központi Vezetőségünk határozata világosan előírja, „a tagjelöltfelvétel az egész pártbizottság, az egész jrárt- veztőség fontos feladata“. A hiányos ellenőrzés következtében fordulhatott elő az, hogy Szente községben a tagjelöltfelvételt egyedül a titkár végezte, sem vezetőségi ülés, sem taggyűlés elé nem terjesztették a tagjelölt felvételt. Lőrinci községben pl. egy középparasztot állítottak be a tagjelölt feb vétel agitációjára és népszerűsítésére. De nemcsak a helyi szervezetekben, hanem Járási Bizottságainknál is komoly hiányosságok mutatkoznak. Az elvtársak egyes helyeken át sem nézik a tagjelöltfelvételi kérdőívet, az alap- szervezét javaslatát, hanem egyszerű adminisztratív munkaként kezelik. így fordulhatott elő a balassagyarmati járásban, hogy a járási titkár aláirt tagjelöltnek javasolt olyan jelentkező^ két is, akinek a felvételi lapján ajánlók nem szerepeltek. Megtörtént a balassagyarmati járásnál az is, hogy az atapszérvezet vezetősége a jelentkező kérelmét elutasította azzal, hogy „bár volt lehetősége munkáján keresztül bebizonyítani a Párthoz való hűségét, de ezt nem tette, „véleményünk az, hogy nem lehet belőle rendes embert faragni". A taggyűlés egyhangúlag elutasította a tagjelölt felvételi kérelmét, de a balassagyarmati járási titkár ennek ellenére javasolta tagjelöltnek. Fentiekből is világosan kitűnik, hogy nem kezellek elsőrendű politikai kérdésnek a tagjolöltfelvételt, nem végeztek kellő ellenőrzést, Pártbizottságaink, járási és városi titkáraink nem egy esetben felületesen kezelték a tagjelöltfelvételt. A tagjelöltfelvételnél megnyilvánult pártszervezeteink hiányos munkája a tömegszervezetekkel kapcsolatban. Pártbizottságaink nem fordítottak kellő gondot, hogy párt- építésünk további feladataihoz fokozott mértékben kell foglalkozni a tömegszervezetekben jó munkát végző pár- tonkívüli aktívákkal. Azokat a párton- kívülj tömegszervezéti aktívákat, akik a tervkölcsön, a választás, a termelés és felvilágosító munka frontján kiemelkedő munkát végeztek, ezek az aktívák képezik egyik legfontosabb tagjelölt utánpótlásunkat. Sztálin elvtárs 1924 októberében tartott beszédében hangsúlyozta: „A pár- tonkívüli aktíva tehát nemcsak összekötő híd, hanem leggazdagabb tartalék is, amelyből Pártunk új erőt merít. Ilyen aktíva nélkül fejlődése lehetetlen volna. A Párt nő és erősödik. erősödik a Párt körül a pártonkivüti aktíva széles rétege." A tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak elsőrendű feladata, hogy foglalkoznak a pái tonkívüli aktívákkal, hozzák közelebb őket Pártunkhoz, neveljék és készítsék elő őket a tagjelölt felvételre. Komoly hiányosság pártszervezeteink munkájában, hogy nem foglalkoznak kellőképpen a már felvett tagjelöltekkel. Nem kísérik figyelemmel politikai fejlődésüket, nem látják el őket rendszeresen munkával, nem segítik kellő mértékben, hogy a hathónapi tagjelöltség után valóban tagjaivá válhassanak az élcsapatnak. A hibákból és hiányosságokból leszűrve a tanulságot és tapasztalatot, döntő változást kell eszközölni tagjelölt és tagfelvételi munkánkban. Feladatunk, hogy a tagjelölt felvételeknél szerzett tapasztalatainkat hasznosítsuk a tag- felvételi munkánkban. A tagjelöltfelvételi munkánkban irányadó szempontként szerepeljenek Pártunk szociális összetételének további fokozása. A tagfelvételnél komoly gondot fordítsunk arra, hogy Pártunk tagjelölt soraiban minél több a termelésben és politikai harcban jó munkát végző, áldozatkész, megbízható dolgozók kerüljenek. Kiket vegyünk fel tagjelöltnek? A munkásosztály soraiból azokat, akik a politikai harcokban a választásoknál, a tervkölcsönjegyzésben, valamint a termelésben élen jártak. Újítókat, észszerűsítőket, egyéni versenyzőket, brigádvezetőket, azokat, akik gyakorlati munkájukkal is bebizonyították Pártunkhoz és a dolgozó néphez hűségüket. A munkásosztály sorain belül komoly gondot fordítsunk az ifjúság felvételére. Az ifjúmunkások közül a termelésben, a tömegszervezetekben, ifjúsági szerveztekben, (SZÍT, EPOSZ) legjobb munkát végzőket és a dolgozó nőket vegyük íel tagjelöltnek. A dolgozó parasztság közül az állami gazdaságok, gépállomások és termelő szövetkezetekben kiváló eredményt, jó munkát végző dolgozókat. A szegényparasztság soraiból azokat, akik az egyházi reakció elleni harcban, a választások alatt, a tagosítás!. munkában, valamint a terv- kölcsönje^yzésnél szilárdan kiálltak és végrehajtották Pártunk politikáját eleget tettek a dolgozó nép államával szembeni kötelezettségüknek, vagyis munkájukon keresztül bebizonyították Pártunkhoz való hűségüket. Az értelmiség különös tekintettel a műszaki értelmiségre, mérnököket, technikusokat, tanárokat, tanítókat, művészeket és a kulturális élet területéről azokat, akik szilárdan követik Pártunk politikáját és a már eltelt idő alatt munkájukkal, áldozatkészségükkel bebizonyították, hogy méltókká váltak Pártunk tag jelöltségére. Pártszervezeteink nyújtsanak,a tagjelölteknek segítséget munkájúkban, bízzák meg őket pártmunkával, gondoskodjanak elméleti továbbképzésükről, hogy a 6 hónap eltelte után valóban méltókká legyenek a Párttagság gyakorlatával járó követelményeknek. A tagfelvétellel kapcsolatban egyes alapszervezeteinknél igen téves felfogás uralkodik. Úgy gondolták, hogy a 6 hónap letelte után a tagjelölt automatikusan taggá fog válni. Ez távolról sincs így. Tagjelöltjeink közül csak azokat lehet felvenni párttagoknak, akik a 6 hónap,vagy ettől hosszabb idő alatt mint tagjelöltek jó munkát végeztek, elől jártak a reakció elleni harcban, szilárdan kivették részüket a választási harcban, a tervkölcsön jegyzés . munkájában, következetesen végrehajtották Pártunk politikáját, az iskolákrállamo- sításánál és a tagosításnál a falvakban. Rákosi élvtárs szeptember 30-i beszédében az éberséggel foglalkozott és kihangsúlyozta: „Nem lehet eléggé éber az, akinek nincs meg a kellő szocialista elméleti felkészültsége.“ Meg kell szívlelni Rákosi elvtárs útmutatásait, mert csak úgy tudunk az előttünk álló követelményeknek minden tekintetben megfelelni. Csak akkor tudunk eredményesen, harcolni az osztályellenséggel szem- ban az imperialista ügynökök ellen, ha minden párttagunkat felvértezzük a marxista-leninista elmélet fegyverével. Fokozottabb éberséget kelt tanúsítanunk az eddigivel szemben, a tag és tagjelölt felvételi politikában, következetesen végre kell hajtani Pártunk Központi Vezetőségének és Politikai Bizottságának határozatait. A megyénk területén járási és városi székhelveinken december 4-én megtartott aktiva-értekezlete- nen világosan feltártuk Pártunk aktívái előtt a tagjelölt és tagfelvételi munkánkban tapasztalt hibákat és hiányosságokat. Pártbizottságainknak és pártszervezeteinknek feladata, hogy döntő változást eszközöljenek a tag és tagjelöltfelvételi munkánkban. Népszerűsítsék a tagjelöltfelvételt a dolgozók széles tömegei között, tudatosítsák dolgozó né- pürikbben milyen megtisztelő feladat a munkásosztály élcsapatában tagjelöltnek lenni. Fokozott gondot fordítsanak a munka ellenőrzésére, tekintsék azt a feladatot pártbizottságaink az egész vezetőség fontos politikai feladatának. Komoly és szívós munkán keresztül építsük Pártunkat még szilárdabbá, még egységesebbé, hogy az előttünk álló nagy feladatokat minél eredményesebben tudjuk megoldani és minél előbb felépíthessük a szocialista Magyarországot. Toldi János. TÖRVÉNYERŐRE A JÖVŐNKET BIZTOSÍTÓ Ötéves népgazdasági terv
