Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)
1949-12-16 / 50. szám
1949 dpootnhpT 16 SZABAD NÓGRAD 3 Növekvő egyéni teljesítményekkel közeledünk a sztálini műszak felé Oláh Ferenc és Kovács Vilmos elvtársak nyolc óra alatt nyolcvan-nyolcvan csille szenet termeltek ki Hajnali szürkületkor havas úton, zuzmarás fák között haladunk Rónabánya íolé. Útközben Tanyai elvtárs teremtési felelős elmondja, hogy Rónabánya hónapok óta élen halad a üzemek versenyében. Hét óra, amikor kiérünk a bányához és szembetűnik egy piros tábla, a következő felírással: „Ma Oláh Ferenc ijjú és Kovács Vilmos párosversenyben csúcsteljesítmény eléréséért versenyre indulnak." járt. Egymásután gratuláltak a jó eredményért és hangok hallatszottak a bányánál dolgozó más vájároktól,- hogy ők is megpróbálnak ilyen módszerrel hasonló jó eredményt elérni. Egyszerre üt munkahelyen Az üzem irodájában Csaszlava elvtárs üzemvezető-mérnök térképről magyarázza Oláh és Kovács elvtársnak munkahelyét, majd áttér munkamódszereik ismertetésére. Mindkét vájár egy-egy csilléssel öt-öt munkahelyen fog dolgozni. A vájárok csak fejtik a szenet, a csillések csillébe rakják ás a 'szállítóvonalig hordják le. • • • — Behozzuk Albert-telepet! — teszi hozzá Oláh elvtárs, ami sikerült is. Kovács elvtárs a szakadás miatt nem végezhette el az ácsolást, de 80 csillét ők is Megrakták Kis Simon Istvánnal. így lett Oláh elvtársnak és Kovács élvtársnak a teljesítménye 1168 százalék azzal, hogy 560 mázsa Ssíálin eivZérsért teiSük A műszak után Oláh elvtárs most már szívesen áll rendelkezésünkre. Először azt mondja el, hogy Sztálin elvtárs születésnapjára még ugyancsak jó eredményt fognak elérni, hogy a munkásosztály nagy vezetőjének születésnapját jó munkával ünnepük. Csak az okoz neki gondot, hogy vájjon megtudja-e Rákosi elvtárs szép' eredményét? Mikor biztosítottuk róla, hogy nemcsak Rákosi elvtárs, de az egész dolgozó nép, sőt a külföld is megtudja, akkor kezd el beszélni. — Két héttel ezelőtt voltam tapasztalatcserén Alberttelepen. Ott láttam, milyen módszerrel dolgoznak, azonban mi a bányaviszonyok miatt ezt nem használhatjuk. Ezért választottam ezt a módszert, hogy öt munkahelyen dolgozom. Versenyre hívtam az üzem legjobb dolgozóját, Kovács elvtársat, aki vállalta és kihívom még a medence többi dolgozóját is nemes versenyre, a „szakma lég-jobbjáért”. Kovács elvtárs szintén a Sztálin elvtárs iránti szeretet és ragaszkodásról beszél, így akarja meghálálni Sztálin elvtársnak, hogy felszabadított bennünket, békés körülmények között építhetjük az országot a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs vezetésével. Murcz József és Kiss Simon István A hős bányászok és az ifjúmunkás csillések a munka után. A versenytisztaság biztosításáért az üzemiroda napi és üzemi bélyegzővé! ellátott csille jelző cédulákat készített mindkét csapat részére 85—85 darabot. Még nincs 8 óra, amikor elérünk a munkahelyre és nemsokára érkezésünk után elrobbannak az éiső lövések.. Frontra emlékeztető robbanások hallatszanak és izgalommal számolunk a két vájárral együtt, elrobbant-e minden lövés. Míg elmegy a robbanás füstje, beszélgetni akarunk Oláh Ferenc elvtárssal, de elutasít, hogy most nincs ideje beszélgetni és el is indul munkahelye felé: Kovács elvtárs, mikor meglát bennünket „Nincs szükség segítségre’ — mondja és nem is zavarjuk őt, mert tudjuk, hogy bányászaink nem szeretik, ha nézik őt munkájuk közben. Fel-Isi melletl Kettesével jönnek mindkét munkahelyről a megrakott csillék és 10 óra még nincs, mikor mindkét csapatnak a teljesítménye 20 csille körül mozog. Szemre úgy tűnik, mintha Kovács elvtárs megelőzte volna versenyző társát, Oláh Ferenc vájárt, de Murcz József — Oláh Ferenc' csillése — határozottan kijelenti: „úgy is mi fogunk győzni, nem hagyjuk magunkat” — és még nagyobb lendülettel rakja a csillét. Nehéz körülmények között dolgoznak versenyzőink. Kemény a szén, rossz a „tető” .nincs gép, kaparószalag, csúzda, mint a modern bányákban. Csákánnyal fejtik a kemény szenet és csákányvágások során szikra zik a kemény szén, de Oláh és Kovács elv társak nem hagyják magukat. Tizenkét óra körül már 60—60 csiliét rakott mindkét csapat. Fej-fej mellett haladnak, szoros az eredmény és nem lehet tudni, hogy a műszak végére ki kerül ki győztesként. Aáind a négy ember óriási műnkét végez. Szénporos arcukon az izzadság folyik végig, de munka ütemük nem hagy'. alá, a csúcseredménynek meg kell lenni. Kiss Simon Isván — Kovács elvtárs csillése j— Rákosi elvtárs szavát idézi, „a magyar ember szeret és tud versenyezni’'. Mi is megmutatjuk bányásztársainknak, hogy megfelelő módszerre! és a munkaidő teljes kihasználásával szép eredményt lehet elérni. 1163 ssáxcilék! Erős elhatározásuknak és kemény fáradságos munkájuknak két órakor már biztató jelei mutatkoznak. Mindkét csapat termelése már 70 csillénél tart és a munkahelyek is olyan állapotban vannak, hogy a célul tűzött 80 csillét kitermelik. — Még 10 csillét és az ácsolást kell befejezni 3 óráig! — Csaszlava elv- társ figyelmezteti Oláh Ferenc vájárt, aki büszkén kijelenti, minden rendben lesz a műszak végére. szenet termeltek fejenként és 232.37, illetve 204,55 forint volt a napi keresetük. A kiszállásnál nagy izgalommal várták dolgozótársai a két derék váa két hős vájár csillései meg arról beszélnek, hogy milyen körülmények között érték el a nagv teljesítményt, mire büszkék, hogy ők ezen a munkán keresztül is á békét szolgálhatták. I Általános emelkedés bányaüzemeinknél A bányászok között rohamosan fejlődik az egyéni versenymozgalom. A kisterenyej üzemnél a pócsházi aknában Tarnóczi János 177, Cseh István 172, Surgnyl Pál, 169. Bikos József 166, Fodor József élmunkás 163 százalékos teljesítményt értek el. A esigakuti lejtősaknánál László Ispán Lajos vezet 160 százalékos teljesítményével és 150 százalékos eredményt ért el Gordos Ján-s és Oravetz János is. A Tordas-bán *i- üzemnél Bartha Lajos ért el kiugró teljesítményt, 313 százalékét. Geese Gábor ugyancsak ennél az üzemnél 212 százalékra teljesítette előirányzatát. A Teke-völgyben Lipták Dezső élmunkás 264 százalékra emelte teljesítményét. Az egyéni versenyen kívül a brigádverseny-munka sem lanyhult el. A Gáti-bányánál Nyerges János élmun- kás-brigádja 153 százalékos eredményt ért el a teljesítményben, a robbanóanyag felhasználásánál 14 százalékos csökkenése volt az elmúlt havival szemben. Ifjú Répás István brigádja 160 százalékra teljesítette termelési előirányzatát és a robbanóanyagnál 19 százalékos takarékoskodást -hajtott végre. A brigádmozgalom szélesedésének biztató jele, hogy a Gáti és Dell bányáknál 18 csapat lépett brigádversenybe. A szorospataki bányaüzemnél Horváth István vájár csapata a 23 mázsa előirányzatot 258 mázsára teljesítette, ezzel 250 százalékot ért el. Frigyesi Miklós és Asztalos Kálmán 304 százalékos teljesítményt értek el. Szomszéd Sándor, a fűrészüzem dolgozója 326 százalékra teljesítette előirányzatát. és ezzel az eredménnyel vezet a külszíni' munkások között. Bányászaink egyéni teljesítményei a termelés emelkedésén is meglátszik. A Salgótarjáni Szénbányák NV átlag- emelkedése 4 százalékkal volt jobb a múlt havinál. Példa erre a tordasi bányaüzem, ahol eddig sohasem tudták teljesíteni az előirányzatot, ma, amikor a dolgozók nagy százaléka egyéni versenyben áll, jóval túlhaladja a napi előirányzatot. Nagy lendületet vett a versenv a gyárak dolgozói között is. A salgótarjáni üveggyárban Balogh József folytatja eredményes harcát a „szakma legjobb munkása“ címéért. 153 százalékos teljesítményével vezet, de nyomában jár Pál József elvtárs 150 százalékos teljesítményével. Müller Gyula, akinek szép eredményét már ezelőtt is ismerték az eddigi teljesítményét, 12 százalékkal emelte, A gyárban a kiugró eredményeken túl még öten vannak, akik 140 százalékot teljesítettek, 11 dolgozó, aki 130, hét dolgozó, aki 120 és tíz dolgozó 110 százalékos teljesítménye bizonyítja az egyéni versenytermelés emelését biztosító munkáját. A salgótarjáni üveggyárban az egyéni versenyzők száma 182-re emelkedett és állandóan szaporodik. Hatalmas lendületet vett az üveggyárban a nők versenyzése. Legkiemelkedőbb eredményt Varga Lajosné ért el 171 százalékos teljesítményével. Ugyancsak szép eredményt ért el Surányi Jó- zsefné, Pintér Vilma, Almási Zoltán- né. Varga Margit, Szokoíy Józseíné, akik mindannyian 135 százalékon felül teljesítették előirányzatukat- Az üveggyár! dolgozónők közül még 22 azoknak az öntudatos asszonyoknak a száma, akik a 100 százalékon felül termeltek. A salgótarjáni tűzhelygyárban az öntőknél Telek István végzett frontáttörést 240 százalékos teljesítménnyel. Telek elvtárs tovább folytatja harcát a szakma legjobb munkása címéért és lehetőség van ennek elérésére. A csiszolóknál Tóth Faragó István az ötödikén elért 234 százalékos teljesítményét 269 százalékra emelte, Molnár István ugyancsak a csiszolóban 239 százalékos teljesítményét 284 százalékra javította. A „kiugrók“ mellett tömegesen csatlakoznak az öntöde többi dolgozói is a szakma legjobbjaiért folytatott harchoz 150—200 százalék között termelők között 60, a 100—150 .százalék között teljesítők száma 251. „Ä sztálini műszakra vállalom.. A Salgótarjáni Acélárugyárban a mulf héten a Hideghengermű szerezte meg a vezetést és ezen a héten Stadler Géza újabb csúcsteljesítményt állított fel. December 10-i teljesítménye 368 százalék és Szalai Gáspár 362 százalékos teljesítménye követi. Stadler Géza napi keresete 102.43 forint, Szalai Gáspáré 100.64 forint. Mis- kolczi László traktorkapaszkodó nyuiIV ATSRVMUNKA soronkövetkező feladata • ■ Ahhoz, hogy valóban az egész dolgozó népet átfogó munkaversenyt tudjunk kifejleszteni, hogy biztos alapot adjunk a versenymozgalomnak, feltétlenül szükséges, hogy a tervfelbontás munkáját, amely megyénk üzemeiben most van folyamatban — helyesebben, amelyet most kellene végrehajtani — nagyobb figyelemmel, odaadással és a kérdést megillető komolysággal kezeljük. Első ötéves tervünk kezdődik meg január 1-én és láthatjuk, hogy a hároméves terv végrehajtása is harci kérdés volt, hogy számtalan nehézséget, problémát kellett eddig a győzelemig megoldani. És ha vállalatvezetőink lekicsinylik a tervfelbontást, akkor valójában az ötéves terv végrehajtását, győzelmét kicsinyük le. Vass Zoltán elvtárs az ötéves terv parlamenti vitájában a következőket mondotta: „A tervezésnek főként az utolsó láncszeme hiányzik, amely a szocialista tervmunkát elviszi a legszélesebb dolgozó tömegekhez. Ezért a tervezés soronkövetkező legsürgősebb kérdése az üzemi tervek szétbontása a munkapadokig.” A munkaverseny a munkapadoktól indul ki. Hiába a legszebb terv, a legjobb propaganda, a legjobb műszaki feltétel, ha nincs egy pontos meghatározott feladat a dolgozók előtt. A munkapadokig felbontott terv lehetővé teszi és az is a célja, hogy minden dolgozó megismerje mennyit kell dolgoznia, mi a feladata. Ha megnézzük az acélgyárban elért eredményeket, a magas százalékokat és a Sztahanovista-mozgalom első lépéseit, kitűnik, hogy ezek a dolgozók valamennyien ismerték tervüket és tisz- I tában voltak azzal, hogy a gyár „nagy” tervéből mennyi esik rájuk. De példát mutat az acélgyár az öteves terv első negyedévi tervrészletének felbontásában is, azzal, hogy december 21-re a felbontást befejezik. ... . . «. $ Az acélgyártól eltekintve azonban sok hiba és hiányosság van megyénk többi üzemeinél. Csak félmunkát végeznénk akkor, ha a terv- ismertető értekezletek után a terv részleteire való bontásának gondját elvetnénk és nem foglalkoznánk vele. A Salgótarjáni Szénbányák igazgatóságától például leküldték a tervet az üzemekhez szétbontás végett és most tétlenül várják, hogy azok 15,-re visszaérkezzenek. Egyáltalán nem ellenőrzik, hogy az üzemek műszaki vezetőségei milyen gondot fordítanak arra, hogy alapot teremtsenek bányaüzemeinknél is a Sztahánov-mozgalomnak. Általában az a tapasztalat, hogy a bányáknál az üzemvezetők nem tartják fontosnak, hogy a dolgozók ne csak a termelésben, hanem az irányításban, a munka megszervezésében is magukénak érezzék az üzemet. A tervíelbontás is harci, politikai feladat és helyes végrehajtása, megvalósítása segíti sikerre vinni azt a munkát, amit az egyéni verseny a harmad bérezés műszaki feltételeinek megteremtéséért végeztek. Amikor Petőfi-bánva személyzeti felelősét megkérdeztük, hogyan áll náluk a tervfelbontás kérdése, akkor visszakérdezett, hogy: „mi az?” Nem beszélve annak súlyosságáról, hogy a Pártunk által megjelölt feladatokkal a személyzeti felelősnek is tisztában kell lennie, arra kell itt rámutatnunk, hogyan gondolják ott erősíteni a munkásosztály hatalmát, ahol ennek eszközeivel nincsenek tisztába és hogyan fogják ott támogatni a Sztahánov-mozgalmat, hogyan fognak ott kimagasló eredmények születni, ahol a káderkutatásnak ezt a jó fegyverét nem ragadják meg és nem használják fel. Nekünk az ötéves tervben számtalan osztályához hű, a termelésben kitűnt dolgozóra van szükségünk, akik az államapparátus különböző funkcióiba kerülnek. Ehhez pedig meg kell teremtenünk a feltételeket is, hogy minél több ilyen tagja legyen dolgozó népünknek. Persze a tervfelbontást nem lehet rohammunkának sem tekinteni. A tarjáni üveggyárban most elsejei határidős ügyiratokon és 14-ig elküldendő statisztikán dolgoznak — ami nagyon helyes —, de kétséges, hogy a terv felbontását helyesen és a valóságnak megfelelően el tudják időre készíteni. A gépgyárban pedig a tervfelbontási munkálatok meggyorsításával és végrehajtásával egyidőben fel kell számolni a még meglévő csoportos elszámolást ami a verseny kialakulásának a kerékkötője. Sokkal, több figyelmet kell fordítani erre a kérdésre, mint «menynyit eddig teltek:érte vállalatvezetőink, műszaki dolgozóink. Munkás- osztályunkban egy hatalmas forradalmi erő tör a felszínre, új módszerekkel kezdenek dolgozni és kibontakozó Sztahánov •'mozgalom maga után vonja a dolgozó tömegeket, általános emelkedést biztosít. Ennek a hatalmas mozgalomnak 1 ellenőrzését, elbírálását és nyilvánosságát csak úgy tudjuk biztosítani, ha pártszervezeteink irányítják és támogatják a tervfelbontás munkájában a vállalatvezetőket és a műszaki dolgozókat. Csak így tudunk az ötéves terv mozgatóerejének a munkaversenynek alapot és hatalmas lendítőerőt biztosítani! fásnál 269 százalékos teljesítményt ért el, Vigh József szárazköszörűs 258 százalékos teljesítményét 20 százalékkal emelte. Az acélgyár csavarkulcssajtoló üzemében 9-én Kovács Vince 542 százalékot ért el, keresete 141.20 forint volt. Ugyancsak a sajtóiéban Papanetz János élmunkás 434 százalékos teljesítménye kimagasló. A szögcsomagolóban Kazereczki János 7 kg-os normáját 42 kg-ra teljesítette, így 600 százalékot ért el. Ezt a teljesítményét Sztálin elvtárs születésnapjára fokozza és 50 kg szögválogatás teljesítését vállalta. December 21-re ú; csúcseredmény fog születni A bányák, üzemek, földek dolgozói eddig még soha nem tapasztalt lelkesedéssel a sztálini műszakra készülnek. Örömmel, elragadtatással beszélnek a közeledő nagy napról. A szeretet, a hála, Sztálin elvtárs iránti hűség, ragaszkodás érezhető' minden dolgozó szavából. Mintahogy mindannyian mondják, a sztálini műszakon még soha nem látott eredmények születnek. A mátronoválfi Gáti és Déli üzem dolgozói kétszeresét fogják teljesíteni a jelenleginek anélkül, hogy újabb csapatokat telepítenének be. A mizserfai dolgozók négy vagonnal emelik termelésüket a sztálini műszak napján. A sztálini műszakra váló készülődés az acélgyár dolgozóit is izgalomban tartja. Lantos László elvtárs, aki a hideghengerműben két gépen dolgozik és 234 százalékot ért el, december 21-én még jobb munkával, nagyobb teljesítménnyel készül. Most Szalontai elv' társsal áll versenyben, aki szintén egyszerre két gépet kezel. Az a versenyfeltétel, hogy december 21-ig ezzel az új munkamódszerre! melyikük tud nagyobb eredményt elérni. — Természetesen a sztálini műszak után sem íog csökkenni teljesítményünk, hanem még följebb megyünk. — Ebben a munkában a kommunistáknak kell példát mutatni, — szögezi ie Szatmári István elvtárs a gazdasági szerszámgyár b. üzemének párttitkára. — Ünnep lesz ez a nap minden dolgozó számára és olyan eredményeket fogunk eiérni. ami minden eddigit felülmúl, — mondja Kovács László 5. villa, készítő, aki 154 százalékos teljesítményével ebben a munkában az élen halad. Üzemek, gyárak, bányák dolgozói már élesítik csákányaikat, rendbehozzák munkahelyeiket, olajozzák gépeiket, piros és nemzetiszín zászlókkal fellobogózzák munkahelyeiket, hogy a nagy napon ünnepi külsőségek között is, — de kimagasló teljesítményt végeznek el.
