Szabad Nógrád, 1949. november (5. évfolyam, 44-47. szám)

1949-11-12 / 45. szám

SZABAD NOGRAD 1949. november 12. 2 FEJLESSZÜK TOVÁBB ct tervér te késiét eredményeit! Dolgozóink már a tervismertető értekezletek előtt felkészültek, javas­latokat készítettek elő, hogy ezen ke­resztül elősegítsék az ötéves terv si­kerét. Amikor a kidolgozott tervet a vezetőség átbeszélte, levittük a szé­les aktíva elé. Már ezen «z értekez­leten megtárgyaltuk tervünk jelen­tőségét és felmerültek azok a kérdé­sek, melyek azok a hibák, amik meg most is fennállnak üzemrészeinkben. Hogy népnevelőinkkel ezekét a kér­déseket megtárgyaltuk, az lett az eredménye, hogy azonnal felvetődtek a javaslatok, indítványok. Nemcsak a népnevelők látták meg- a hibákat, de meglátták maguk a dolgozók is. Az étkezési idő alatt, munkaidő után és egyéb alkalmakkor azon beszél­gettek, hogy milyen javaslatokat te­gyenek az értekezleten. A tervértekezlötakkel kapcsolat­ban népnevelőink konkrét adatokat tudtak dolgozóink elé vinni. Éppen ebből adódott hogy az értekezletek kezdetén tisztában voltak a dolgozók érmek jelentőségével. Számosán dol­gozóink közül meglát iák az értekez­letek politikai jelentőségét. Jandala Tibor ifjúmunkás például kifejtette, bogy a tervértekezleteken jövőnket beszéljük meg. Csábi Imre az érte­kezletre készülve már kiszámolta, hogy 3.05 százalékos Selejtjét jövőre 2.05 százalékra tudja csökkenteni. A tervértekezletek napját nagy érdeklő­déssel várták a dolgozók. Az érte­kezleten elhangzott felszólalásokból kitűnt, hogy a népnevelömunka ki- szélesítésével, a feladatok konkrét meghatározásával milyen jó eredmé­nyeket tudtunk elérni. Felszólalás hangzott el a termelés növelése, a geiejt csökkentése, a munka jó meg­szervezése érdek-ben. Ebből látszik, hogy dolgozóink megértették az érte. kéziét jelentőségét, hogy maguknak tekintik a gyárat és hogy a tervet maguknak kell kidolgozni, végrehaj­tani. Az értekezlereken sok olyan tapasz­talatot szereztünk, amit a Párt épí­tésében fel tudunk használni. Meglát­tuk, kik azok a dolgozók, ak.k min­den tudásukkal, erejükkel a termelés növelésének érdekébe • állnak. Külö­nös jelentőséggel bír ez a napirenden lévő mühelybizottsági választások szempontjából. A példák egész sorát lehetne fel­hozni azokról a dolgozókról, ak:k jő hozzászólásukkal, komoly javaslata- tajkkal a terv sikerét mozdították elő. Rájöttünk arra, hogy a felszóla­lásokban a népnevelők nagy kezde­ményező erővel járhatnak az élen. Sztálin elvtárs müveinek első kö­tete nagy érdeklődést keltett me­gyénk dolgoséi között is. Ma még csak korlátozott számban áll a dol­gozók rendelkezésére a könyv és azok kapják meg elsőnek, akik a termelésben, a példamutatásban élen­járnak. Az acélgyáriak először egy 25 da-’abos megrendelőtömböt kap­tak, ami szinte pillanatok alatt meg­telt. Legnagyobb örömükre most Népnevelőink, akik a dolgozók fejlet­tebbjei közül kerülnek ki, hozzászó­lásukkal magukkal mgadták a. többi dolgozókat is. A tervértekezletek nagymértékben aktivizálták, mozgósították nemcsak pártapparátusainkat, de a dolgozók széles rétegelt is. Olyanok is bekap­csolódtak, akik eddig csak kevísbbé vették ki részüket a munkából és sok új kádert fedeztünk fel, akiket a tervértekezlet jó megszervezése a népnevelők aktivizálása nélkül csak k&söbb találtunk volna meg. A terv- értekezletek tapasztalataival tovább fogjuk erősítenünk Pártunkat és nem utolsó sorban a tervértekezlet lelkes munkavállalásai a 3 éves terv győ­zelméhez járulnak hozzá. Marx József, a salgótarjáni üveggyári MDP szervezet propa­gandistája. újabb 8 ilyen megrendelőtömböt kap­tak. de ez sem tartott sokáig. A gép­gyárban a Párt és a szakszervezet vezetői azonnal megrendelték a köny­vet. A Vörös Csepel dolgozói elsőnek kapták meg az ízlésesen bekötött könyvet. Hamarosan kézhezkapják megyénk dolgozói is, hogy Sztálin elvtárs tanításait felhasználva előbbre vigyék mindámnyiunk ügyét HAGY ÉRDEKLŐDÉS SZTÁLIN SLVTÁRS MÜVEINEK ELSŐ KÖTETE IRÁNT A SZABAD NÓGRÁD etöffaetSyyiiß kampánya mim miseteket oa eym Másfél hete indította el a MDP Nóg- rádmegyci Pártbizottsága a Szabad Nógrád kampányt, hogy megyei la­punkat erősebbé, ütőképesebbé tegye. A kampány ma már hatalmas meg­mozdulássá szélesedéit. Ebben a mun­kában lelkesen veszik ki részüket a falusi, városi, üzemi pártszervezetek, falujárók, tömegszervezetek és elmond­hatjuk, hogy megyénk számos dolgo­zói lapunk agitátorává vált. Az üzemek egymással versenyre kelve törekszenek az elsőségért. Az üzemi dolgozók mellett a dolgozó pa­rasztságunk is felzárkózik. Keszeg, Kalló. Buják, Kemence, Varsány, Hont, Baglyasalja népnevelői jó munkát vé­geztek, az új előfizetők egész sorát hozták táborunkba. A gépállomások közül a vörösmajori gépállomás jár igen szép példával elől. A gépállomás összes dolgozói előfizetnek lapunkra és még vállalták 20 előfizető beszervezé­sét is. A föidmüvesszövetkezeíek is nagy részt vállaltak ebben a munkában. A kisterenyei földművesszövetkezet 24 tagjának rendelte meg a lapot. Az üzemi dolgozók mellett az értel­miség is megértette a megyei lap sze­repét. A salgótarjáni acélgyár közpon­tosított irodák dolgozóinak lelkes pél­dáján felbuzdulva Balassagyarmaton egymásután rendelik meg a Szabad Nógrádoj. A kisiparosok és kiskeres­kedők már szinte teljes számban ol­vasói lapunknak. A kampány jó, példamutató ered­ményei mellett azonban súlyos hibaként jelentkeznek a mulasztások, felületes­ségek. Még vannak olyan üzemeink mint a szandai és berceli kőbánya, ahol a dolgozók százai nem ismerték fel lapunk olvasásának szükségességét. De a legnagyobb elmaradás a salgótar­jáni és kisterenyei vasúti dolgozóknál van, ahol elmondhatjuk, hogy szinte vasfüggönyként elzárkóznak a megyei sajtó olvasása elől. Azt hihetnénk, j hogy a salgótarjáni vasútállomás nincs gyében. Falusi szervezeteinkben is vannak még olyanok, akik nem teszik magu­kévá a Megyebizottság határozatát. Szendehelyen 16 népnevelő van, de egyikük sem olvassa lapunkat és még egyetlen előfizetőt sem szereztek. De nem is győzhetik meg az új előfizető­ket, ha nem kapnak irányítást a lapon keresztül. Megyei pártlapunk terjesztési kam­pányát fokoz'ni kell. A népnevelők, falujárók, tömegszervezeti aktívák használják ki a még hátralévő idó't. Kössék össze ezt a munkát a napi po­litikai feladatok végzésével, mint a mélyszántás, a hároméves terv idő­előtti befejezése. Meg keli magya­rázni, hogy ezeket a feladatokat csak akkor tudják végrehajtani, ha a szük­séges elméleti kérdésekben tisztán lát­nak. Ha ezeket a szempontokat tartják ■népnevelőink szem eiőít, akkor a sajtó eljut minden dolgozónk kezébe. A salgótarjáni gépgyár szirénája élesen hajítja át aa esős, ködös no­vemberi levegőt, jelezve a munkaidő le'éltét A munkások sietnek haza­felé, csak a. gépműhely dolgozói ma­radnak a munkahelyükön, műhely- bizottsági választásra készülnek. Szt nkovics elvtárs nyitotta meg az ülést: A mühelybizottságnák az lesz a feladata, hogy a munkaversenyt a Nagybudapesti Pártválasztmány ha­tározata értelmében kiszélesítse és a dolgozók politikai, kulturális színvo­nalát előrelenditse. A beszéd útin hamarosan megtör­tént a titkos választás. A dolgozók tudták, hogy kire kell szavazni- Aki elöljár a termelésben, aki a munkást, osztály hű tagja- A műhely bizottsági választást lelkes, öröm teljes munka- felajánlások követték Sztálin elvtárs 70. születésnapjára. Elsőnek Marczi- nek elvtárs emelkedik szólásra. — Vállaltom, hogy 8 százalékkal emelem a termelést, a lemezanyag­nál 100 százszázalékos kihasználást nyász Zgyerka elvtárs kíséretében lá­togatott el a bánya mélyére. Minden szavát figyelemmel kísérik a bányászok, hiszen arról az országról beszél Filimonov elvtárs, amely a vi­lág minden dolgozójának példaképe és támogatástnyujtó hatalmas erő. Fili­monov elvtárstól tudtuk meg, hogy a gépesítés következtében a szovjet bá­nyászok teljesítménye napi 120 mázsa. — A Lenin-rend ez, amelyet 20 évi földalatti munkám után kaptam majd elmondja, hogy az ötéves terv ráeső részét 2 és fél év alatt teljesí­tette! — A Szovjetunió bányáiban nemcsak Gondoljanak népnevelőink Sztálin elvtárs iránymutató szavaira: „A sajtó­nak nem csak napról-napra, de óráról órára kell nőnie, ez Pártunk legéle­sebb és legerősebb fegyvere". érek el és a rezsianyagokat egy szá- zaléilcra csökkentem le­A lelkes felszólalás után Jedücéka elvtárs sem «kart lemaradni, hét munkatársával együtt. — Fogadjuk, hogy december 21-re megeszi ergályoaunit négy darab Zimmermann formáaőgépet ... — és lelkes taps fogadta a felajánlást­Azután Pés Ferenc ifjúmunkás állt fel. Arca tüzelt Sztálin elvtárs iránti szeretettől és ezt mondja: — Ifjú munkatársaim nevében vállalón-, hogy 100 Százalékig beta­nuljuk a csavanmeneí-tábláz"tot, an­nak kezelésé4 és a politikai tudásun­kat tovább fejlesztjük. Majd Puskás Gusztáv csoportvezető ígéri a mun­kamódszer átadását és a munkafe­gyelem megszilái-<lí ásít. A választás után kettős örömmel félteik h«za. Kifejezték sízeretetüket a nagy Sztálin iránt és a müheiy. bizottság választásával Tervünk győ­zelmiéért tettek hatalmas lépést­a csapatnak, hanem mindenegyes em­bernek van kidolgozott terve. 1 — A bányászok ugyanúgy, mint a többi dolgozók, teljesítményük után kapják fizetésüket. Ezenfelül öt ledol­gozott év után egy évi alapfizetésük 10 százalékát kapják, hét év után 15, 10 év után 20 és 15 év után 25 száza­lékát pótdíjként kapják meg. Ha valaki eléri az 50. évét és 20 évet ledolgozott a bányában, akkor az utolsó három hónapi keresetének egyharmad részét a nyugdíjként, ha tovább dolgozik, ak­kor ezenfelül az őt megillető bért is megkapja. — Minden év augusztusának utolsó vasárnapján bányásznapot tartunk, ahol kitüntetik a jól dolgozó elvtársa­kat. Aki 20 évet ledolgozott a bányá­ban, a Szovjetunió legnagyobb kitün­tetését, a Lenin-rendet kapja, — fejezi be Filimonov elvtárs a beszélgetést, Kedves vendége volt az elmúlt hé- es a kisterenyei i ten Petőfi-bányának. Az újító kon- is Nógrád me- gresszuson résztvevő Filimonov elvtárs Lenin-renddel kitüntetett szovjet bá­Munkafelajáafásobkal ünnepelték SZTÁLIN ELV a gépgyári dolgozók a müheíybízottságí választáson 1 iltmonov elvtars a P etőfí=bányák an PÁRTUNK MEGERŐSÖDÉSÉT bizonyítja megyei lapunk színvonalának emelkedése Sokat foglalkoztam és foglalkozom megyénk lapjával, a Szabad Nógrád- dal. Magam is előfizetője vagyok és a lap sokszor van munkámban segítsé­gemre. Állandóan figyelem a lap poli­tikai iránymutatását, ami hétről hétre értékesebbnél-értékesebb tanítást nyújt a dolgozók felé. A múlt héten megje­lent lapot nagy meglepetéssel fogad­tam, mert a kisméretű szürke lap he­lyett szép, nagyalakú Szabad Nógrá4 került a kezembe. A lapban értékes, hasznos, nevelőhatású politikai cikkeket találtam. Ennek igazán megörültem, mert a lapunk fejlődése bizonyltja Pártunk megerősödését. Varga János alsópetényi dolgozó paraszt. „A dolgozók élcsapatának csak az lehet a tagja aki a munkában élenjár“* A Párt tagjának lenni nemcsak dicsőséget és megtiszteltetést jelent, hanem jelenti azt is, hogy minden párttag, minden kommunista részese annak a vezető, irányító munkának, amelyet a szocializmus építéséért folytatunk. Szabó Pál, akit most vettek feí tagjelöltnek, ezzel kap­csolatban az alábbi levelet írta hoz­zánk: A Bányavidéki Építészeti NV üzemi pártszervezethez azzal a kérelemmel fordultam, hogy engem, Szabó Pált a Magyar Dolgozók Pártjában tagjelölt­ként vegyenek fel. Nagy örömmel vettem tudomásul, hogy az üzemi pártszervezet taggyű­lése tagjelöltnek elfogadott. ígérem, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának irányvonalát maradéktalanul betar­tom, a pártmunkában, valamint a termelékenység emelésében példát mutatok, hogy így építsem az ötéves terven keresztül a boldog szocializ­must. Azt is meg kell említenem, hogy eddig miért nem voltam párttag. Saj­nos, a német és a fasiszta brigantik elvittek a Szovjetunió elleni háborúba. Tudatomban volt, hogy azon hadsereg éllen harcolnom nem lehet, amely a világ dolgozó népét, ^ az imperialista, kapitalista tőkés kizsákmányolás álól akarja megszabadítani. 1945 május 15-én fogságba estem, Dél­Szibériában voltam, ahol láttam, hogy itt a dolgozóké az ország, hogy a dolgozó népnek minden joga, szabad­sága megvan. 1948 szeptemberében jöttem haza a Szovjetunióból. Ekkor már tagzárlat volt. így nem tudtam belépni a Magyar Dolgozók Párt­jába, abba a pártba, amely Párt kö­vetkezetesen viszi előre minden meg­alkuvás nélkül, a dolgozók ügyét, szabadságát. De ez engem nem kese­rített el. Mint ács ipakodtam a terme, lésben eredményeket elérni, mert tu­datában voltam annak, hogy a mun­kások élcsapatának csak úgy lehetek hasznos tagja, ha munkáimmal is pél­dát mutatok. De nemcsak a termelés­ben vettem ki részemet, hanem alap­fokú szemináriumot végeztem és igye­keztem minél többet elsajátítani a marxi-lenini ideológiából. Végzett, munkám eredménye lett, hogy szep­tember harmadik hetében a taggyűlés engemet is tagjelöltnek elfogadott. Jóleső érzés fogott el, amikor meg­hallottam, hogy én is tagjelöltje lehe­tek a Magyar Dolgozók Pártjának- Másnap egészen más lendülettel fog­tam neki munkámnak, annál is in­kább, mert tudtam azt, hogy rendes tagként csak akkor szerepelhetek, ha még fokozottabb mértékben tanulok és a termelésben is a legnagyobb tel­jesítményt végzem el. Szabadság! Szabó Pál ácsmunkás. MUNKÁSLEVÉL A TER VISMER TETŐ ÉRTEKEZLETRŐL Üzemünknél az ötéves tervet ismer­tették. Az én meggyőződésem szerint öröm töltötte el minden demokratiku­san gondolkodó munkástársam szivét, mert tudja azt, hogy mit hozott a hároméves terv minden magyar dol­gozónak és tudja azt, hogy az ötéves terv nem annyit, hanem sokkal töb­bel fog hozni, de ehhez igen fontos, hogy minden munkástársam megértse és megszívlelje Rákosi elvtárs szavát a termelés emeléséről. Meg is érti és kelt hogy megértsék, amikor saját jövbnkről és gyermekeink jövőjéről van szó és még ennél is többről: a békéről, ami mindennélt többet jeleni nékünk, munkásoknak. Tudjuk', hogy a hároméves terv jó­formán be sincs fejezve, de máris nagy munkáshiány mutatkozik nem­csak itt a salgótarjáni medencében, hanem országos viszonylatban. De nézzünk csak túl a határokon, különö­sen arra a sokat emlegetett nyugatra, ahol a dollármilliók gurulnak, a muti- kások százerei pedig éhen sztrájkol­nak. Ez ellen küzdünk mi, dolgozók, kezünkben szerszámmal és a Magyar Dolgozók Pártjával, az élen Rákosi elvtárssal. BRUNDA ISTVÁN „MOST LÁTOM, HOGY MENNYIVEL V KÖNNYEBB ITT A MUNKA" Három új 1SZCS alakult a szecsenyi jár ónban A gzéohenyi járás dolgozó paraszt­sága mindég jobban és jobban látja a termelőszövetkezeti csoportok mun­kájának előrehaladottságát. Feliárul a dolgozó pa~aszlok előtt, hogy a termelőszövetkezeti csoportok mun­kájukban mennyire könnyebben ha­ladnak előre, mint a magángazdák- kodók. Látják azt a hatalmas segít­séget, amit a gépállomások biztosíta­nak a csoportok részére. A fejlett gazdasági munka már megmutatko­zik a szépen zöldelő vetésekben, az állatállomány gyarapodásában és ab­ban is, hogy a mélyszántással is már me§z. sze elöl haladnak maguk mö­gött hagyva az egyéni gazdái, kódúkat­Ennek az eredménynek a láttán most a járás területén isimét 3 új csoporttal gyarapodott a TSZCS-k szám«. Vörös János 13 holdas középpa­raszt, aki most lépett be a ter­melő szövetkezeti csoportba, meg­elégedéssel mondj«: „Csak most lá­tom, hogy mennyire könnyebb i;t a munka. Mindenben segítségünkre van a gép, korszerűbb munkát végez a lassú iga helyett. Eddig 4 órától este 11 óráig is kellett dolgoznom, még­sem tudtam családomnak a megélhe­tést biztosítani Ezt mondja Géczi János js: „Nem kell már napi 17 órát dolgoznom, mégis többet termelek és jobb meg­élhetésem lesz." Sándor Lajos boldog mosollyal ál­lapítja meg, hogy megszabadult a kiulák kizsákmányolása alól, a maga! ura lett. Nem kell a kulikhoz men­nem, hogy szántsa fel a nadrágszíj földemet, amiért annyit kért, hogy alig tudtam megfizetni. Most mar lesz Időm olvadni és tanulni ts. Széles rétegben ismerik fel, hogy a kollektív gazdálkodás összehasonlít­hatatlanul fölényben van az alacsony termelékenységgel rendelkező magán, gazdálkodásokkal szemben. Látják, hogy a társasgazdiílkodás egyedüli útja annak, hogy a parasztság tartós gazdasági és kulturális felemelke­déshez jusson. Versenymozgaíom Józsefteitősön Elénk versenymozgalom indult meg József lejtősön. Héna Nándor. Zsidai Kiss István, Meződi F. ránc, Zabari Ferenc és csapatai önma­gukkal állnak versenyben, hogy saját előirányzatukat túlteljesítsék és a lőszerfogyasztás csökkentését határozták el. Ugyanezzel a céllal Indultak párosversenyre Török Já­nos Ifjú és Holkó Gusztáv, Sirkó László és Barják József, Vojtovszkí István és Roman Gyula csapatai.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom