Szabad Nógrád, 1949. november (5. évfolyam, 44-47. szám)

1949-11-25 / 47. szám

row novemoer zu. i’ivjvj i\au Államvédelmi hatóságunk ereje meg­mutatkozott Rajk és bandájának le­leplezésében. Ahogy erősödik a népi demokráciánk, úgy nő vele államvé­delmi hatóságunk ereje is. Ezt a megerősödést bizonyítja, hogy sikerült lelepleznie megyénkben egy népellenes rémhírterjesztőt. Ki ne ismerné megyénk dolgozói közül a hírhedt kutyakorbácsos dr. Benke László volt balassagyarmati la­kos „főszolgabírót”, aki abban találta legszebb szórakozását, ha csendőreivel munkásokat kínoztathatott agyon. Aki a becsületes dolgozónak és dolgozó parasztnak még a bőrét is lehúzta. A megkín^ptt dolgozók elkobzott vagyo­nából aztán éjtszakákat mulatott át a parasztság legnagyobb ellenségeivel, a kulákokkal. Benke László a magyar nép felsza­badulása után Bujákon telepedett le. Onnét irányította rémhírterjesztő ba­rátait. Aljas munkájával nem egyszer találkozott megyénk dolgozó népe. „Nem kell szántani, mert elsejére ki fog törni a háború. Vagy: ejtőernyő­sök jönnek 15-re az országba. Elvi­szik a gyerekeket. Lepecsételik a 100 DÉFOSZ szervezeteink új feladatairól forintosokat“ stb. Jól táplálkozott az „.Amerika Hangjáéból. A mezők hiénái, a kulákok aztán vitték tovább a hírt, hogy megzavar­ják a békésen dolgozó népet. Persze, hogy szavai sorozatosan vallottak ku­darcot, mert ahelyett, hogy háború, vagy egyéb lett volna ebben az or­szágban, egymásután születtek a győ­zelmek. Munkaversenyre keltek a dol­gozók az üzemekben. A parasztság idő előtt végezte el az őszi vetést és befejezés előtt áll a mélyszántással. Benkének nem volt mást tenni, mint átkozni a népet. „Megálljatok — mon­dotta — eljön még az a világ, ami­kor a kakastoilas csendőreimmel fogok dirigálni felettetek. Jöttök még hoz­zám, hogy vegyelek fel benneteket mun­kára. Hiába jöttök. És most reakciós vagyok. De kiirtalak még benneteket. Nem hagyok kommunistát ebben a me­gyében. Még a bölcsőket is a falhoz verem.” Benke Lászlót rémhírterjesztés és népellenes kijelentéseiért. Államvédelmi Hatóságunk letartóztatta és a Népbí- ságnak adta át. Javítsuk meg parasztságunk tömegoktatását A szocializmus építése, a falu szo­cialista átalakítása magával hozza az osztályt!arc kiéleződését falun is. Ahhoz hogy ezt a harcot sikeresen vfvjuk meg, döntő feladatként hárul elénk az oktatási munka. Ahhoz, hogy aa. «lénk háruló feladatokat jól megtudjuk oldani, hogy helyes politikával előbbre tudjuk vinni a szociális«,-!* építésének ügyét, az szükséges, hagy dolgozó parasztsá­gunknak is minél szélesebb tömegé* fegyverezzük fel, a marxista-le- ninirta elméle tei. Dolgozó parasztságunk tudatában Van az elmélet jelentőségével, amit bizonyít az is, hogy a múlt hetekben tömegével jelentkeztek a megindult szemináriumokra. Tömegesen képe­zik magukat az oktatás különböző formáiban. Megyénkben ez még- soha nem tapasztalt méreteket öl­töt^ a tanulási kedv terén. Pártbizottságunk és pártszerve­zeteink feladata, hogy ezt a meg­nyilvánuló tanulási vágyat kielé­gítse. Pártbizottságaink ezt a fel­adatot nagyrészben Jól oldották meg, hozzásegítették a dolgozó paraszt­ságot ahhoz, hogy szemináriumokon megismerkedjenek a marxi-lenini eJ- m élettel, hogy ennek birtokában még következetesebben, még na­gyobb áldozatkészséggel végezzék munkájukat- Azonban hiányosságok is mutatkoznak és ezeket fel kell tárnunk, hogy kiküszöbölésével ok- t1 ’árt munkánk színvonalát maga­sabbra emelve, még nagyobb ered­ményekéi tudjunk elérni. Mik a hiányosságok? Helyenként az elvtársak a fetvüár gosítő és szervező munka hfelyett íróasztalnál névsorral való kiírással „szeryert^k“ meg a szemináriumo­kat. Kiértesíts'ték párttagjaikat hogy a rrcmináriuimokon a megjele­nés , .oántfegyelmi terhe mellett kö­telező." Term.-zetesen az ilyen szervezés­nek a következménye, hogy az elv- társak — ha el is mennek a szemi­náriumra —, de nem szívesen. Az egí3Z tanulást érzik, és az első alkalommal et is maradnak. A másik döntő hiba, hogy a párt- bizottsáfaink a mennyiségre vették az irányt, így elhanyagolták a mi­nőség vrtrdéfét. Jelenti ez. hogy nem számoltak azzal, hogy hány előadó­val rendelkeznek túlszervezték a szemináriumot, aminek következté­ben a szemináriumokon, helyenként a Párt politikáiét nem ismerő kis­polgárok oá rt szeminárium leple alatt, pártszervezeteink segítségével, terjesztik a burzsoázia ideológiáját. F-rrt'ef' még as ellenőrzést (s elhanyagolták' így történhetet* meg Kóarádmarcalon. hogy a tanító elv- társ. ■aki a szemináriumot vezette, azt állította: ,,a keresztén,rség volt as, a'nebiik n rabszolgát ár eadabwat me”'**"****''" Won túlmenően egyes heb*ék~rj az ő^örö<r történelemmel foafrJütcznek. A járási pár+bízott- sáv. mivel az ellenőrzés1 elhanya­golta, meg volt győződve arról, hogy a szemináriumokat minden al- Világospusztán vasúti megállót létesí- kallom-nol klóéból>ák, oda az meny. tettek. A pusztán dolgozó parasztok Vám a,Car’ Vaíry akÍnPk éPpe” ÍdPje bálával köszönték meg a Párt támoga­Bajok vannak a szemináriumi ve- tását- amiveI az utazásnál nagy köny- »etcpi «wpidlis összetételével is. He- 1 nyebbséget biztosított részükre. A DÉFOSZ országos nagyválaszt­mányi ülése, a megyei és járási aktíva ülések után — amelyeken kiértékeltük a DÉFOSZ-ban mutatkozó hiányossá­gokat, — megindul a hibák rohamos Kijavítása A munkástagozatnak döntő szerepe és jelentősége van a falusi osztály- harcban Éppen ezért az eddigi laza, formálisan működő munkástagozatokat a DÉFOSZ-szervezetben, eleven szer­vezetté keil, hogy kiépítsük. Elsősor­ban a FCKOSZ-tagokból, agrár,-, fél­proletár és szegényparasztokból. Ezek a vezetők fogják tudni vezetni és vé­deni a munkástagozat tagságát és ér­dekeit. Azokét az agrár- és szegénypa­rasztokét, akik a vezetőségbe helyez­ték bizalmukat, hogy együttesen har­coljanak a mezőgazdasági munkavál­lalók érdekeinek megvédéséért, a falusi kizsákmányolókkal szemben. Olyan erős és irányító munkástago­zatot teremtünk megyénk minden egyes DEFOSZ szervezetében, hogy azok megakadályozzák a kulákok ön­kényeskedését és kiuzsorázását a mun­kavállalókkal szemben. Az újonnan átszervezett munkástagozatok jó mun­kája révén nem lesz megyénkben egyetlen kulák sem. aki éhbérért is­tállóban fekvő munkavállalót sanyar­gat. Munkástagozatainkat és azok veze­tőségét, a munkásosztály legszilárdabb és legkitartóbb szövetségesei alkotják majd, az agrárproletárok és szegény­parasztok személyében, akik még job­ban elmélyítik, még szilárdabbá teszik a munkás-paraszt szövetséget. Akik egy pillanatra sem tévesztik szem elől a lenini hárma3 jelszót, amelyen épül pártunk egész parasztpolitikája. Ezt a politikát követve, jó munkájukon ke­resztül fogják megnyerni szövetsége­sül a középparasztsá’got Nem csak a DEFOSZ szervezetek munkástagozatainak megerősítését tűz­tük ki célul, hanem az állami gazda­ságok és gépállomások üzemi dolgo­zóinak megszervezését is. Megkezd­tük az Üzemi Bizottságok szervezését és megalakítását. Ezek az üzemi bi­zottságok vannak hívatva arra, hogy üzemeken belül előmozdítsák a ter­melést, elősegítsék a termelékenység fokozását Megszervezzék a szocialista munkaversenyt, a dolgozók javaslatait megtárgyalják. Aáindezek mellett ne­velő munkát is kell végezni az üzemi bizottságnak, ezen és bírálatain ke­resztül elő kell segítenie üzemében a szocialista munkaerkőlcs kifejlesztését, a munkafegyelem megszilárdítását. Gondoskodni fogunk arról, hogy szervezeteink tagsága, de egész dol­gozó parasztságunk megismerje a Szovjetunió mezőgazdaságának nagy­szert! és páratlan eredményeit és eb­ből példát meríthet a nagyüzemi me­zőgazdaság felépítéséhez. Az iskolákon és szaktanfolyamokon kívül a munkástagozatokon belül lei- világosító munkát fejtenek ki a közép­parasztság körében. Nem elég azonban beérnünk annyi­val, hogy vezetőink az iskolában, DEFOSZ tagságunk pedig különböző tanfolyamokon képezik magukat. Hogy jó munkát tudjunk végezni, okvetlen szükséges a sajtó olvasása. Egy pilla­natra sem szabad, hogy elszakadjon tagságunk a bel- és külpolitikai ese­ményektől. Egyik fontos eszköze pa­rasztságunk fejlődésének a sajtó. A most meginduló Szabad Föld kampányban el akarjuk érni, hogy me­gyénkben ne maradjon egyetlen egy dolgozó paraszt család háza sem „Sza­bad Föld“ nélkül. Ezeknek a felada­toknak megvalósításához szükséges, hogy a DÉFOSZ szervezeteink önálló életképes szervezetek legyenek, mely­nek fő mozgató ereje és szilárd magva a munkástagozat kell, hogy legyen, amelyik szilárdabbá teszi a munkás- és parasztszövetséget, hogy a munkás­osztály kommunisták vezetésével to­vábbra eredményesen haladhassanak a megkezdett úton, hogy népi demokrá­ciánk vezetőjének, a Magyar Dolgozók Pártjának és bölcs vezérének, Rákosi Mátyásnak az irányításával eddigi eredményeinket megszilárdítva épít­hessük a szocialista mezőgazdaságot. Lovas István DÉFOSZ megyei titkán A mi községünket a gépi munka vitte az elsők közé Nálunk, Cse.rháUurányban 1« vol­tunk mai adva az őszi szántás-vetési munkálatokkal. Már azt hittük, hogy nem is leszünk az elsők között a Versenyben. Amióta a DEFOSZ-ve- zetöség segítséget kért a közeli gép­állomásról, na.pról-napra jobban ment a munka és mindig több és több dol­gozó paraszt vette igénybe a gépi erőt, Dolgozó parasztjaink már beláják, hogy gépierövel mennyivel hamarabb ág előnyösebb a munka. El is végezi« a ml községünk 100 százalékosain az őszi Vetési ütemter­vet határidő előtt. Azután elhatároz­tuk, hogy az őszi mélyszántás elvég­zésére is igénybevesszük a gépieröt. Ezt a nagy segítséget köszönjük mi, dolgozó parasztok a demokráciá­nak és bölcs vezérünknek, Rákosi elvtársiak. Caerhát surányi dolgozó parawz- tok nevében Hole# István dolgozó paraszt. Lük® első akar lenni Cudányfialaszi elölt Ivenként, helytelenül értelmezve a szociális összetétel-, egyáltalán nem vonják be a falusi értelmiségi párt­tagokat, Mtg másutt válogatás nél­kül rábízták a parasztság oktatását olyan értelmiségi dolgozókra, akik- név semmi politikai képzettségük r-incs. Megfeledkeztek arról, hogy a műit rendszer iskoláiban marxista nevelés nem. volt és ha politikailag nem képezne magát, nem is ismer­heti Pártunk irányvonalát. H{Ányossáqa az oktatási munkánk­nak még, hogy elszakad az élettől, az elmélet kérdését nem kötik össze a gyakorlati munka, a szocializmus építésének kérdésével. Sippen ezért döntő tényezője falusi oktatásunk­nak az előadó értekezletek rendgze- rés megtartása, ahol az időszerű k-V’d'V összekapcsolják az elmé­leti anyaggal. Az előadó elvtársak megkapják a helyes irányt és így oktatási munkánk konkrét ered­ménye fon- jelentkezni a mindennapi munkénklban. A legnagyobb hiá­nyosságok aronbar.' az ellenőrzés vo­nalán műi atkoznak. A szemináriu­mokat nem ellenőrzik, a pá-rtbizott- sárok nem tudják, hoo-y milyen ok­tatási munka folyik járásukban-, mefreVvV'zenek az előadók által be­küldött téves jelentésekkel. Több he. Íven az ellenőrök csak névleg, pa­píron szerepelnek, sőt az is előfor­dult, hogy nem a legképzettebb elv­társakat állították be ellenőröknek, hanem olyanokat, akik még nlnp- f-v.-. szemináriummal sem rendeL- kemék. Természete«, hogy az ilyen eilorői-zé" nem biztosítja a szeminá­riumok színvonalának emelését. Az elvtérsak nem fordítanak elég gon­dot arra. hogy a szemináriumok ar>”"—ét holvi viezonvokra konkréu- zíiták. különJFVrő rétegek felé al- kwlmazssák. Bányász községekben például nem indítanak külön szemi­náriumot a parasztság részére. El- h an varról ják a parasztság no-lltikai nevelését, aminek következtében a parasztságunk egy ré-Ze gyakran a reakció befolyása alá kerül és a ku_ lákság székárkáéivá lesz. Falusi pártszervezeteink feladata, hn~y mindenki a saját területén ér­tékeli» ki az eddig végzett munkát. hnl-déktaln.md fogjon hozzá a hibák kikücz”1.Hitéhez Állandó rendszeres ell-'--''r-é^sei rendszeres előadó-é-te- kedet+d V- ztosít^áik az oktatás elvi irányítását. Gondot kell fordítni a falusi tö- nrnToV-i-ntäs kérdéseire is- Több he_ Íven t'inpSB+'dfuik, hogy a Szabad F"’J t*V e--*»k megtartására reak­ciós besjirottsé'zú evvéreket bíztak meg. és íov fordulhatott elő az, ho-ry szószéket biztosítottunk a a rer-V'"' - számára. LVrtö kérdés mórt az oktatási ni»’-’-- után, azonnal fel. nr-T-- ■> *énv'»<ree helvzetet és a ta- nftog:tB’-t» vnit ki ért ékelve, megtenni a szükséges inté-ikediésgket. hogy meret'-ört-ven k; tud+uk javítani a hibákat és nótolni a hi,ányos®áe-ok'’t. Mrázik Jártig megyei oktatási felelős Litke község ragyogóan feliéire meszeit házaival az Ipoly partján van. A község határában zöldéinek a vetések, barna csíkok mutatják a mélyszántás eredményeit. A község versenyben áll Ludányhalászival az őszi mélyszántás mielőbbi befejezé­séért. Vasárnap van. A dülőfelelősök, a község vezetői, már a kora , eggeli órákban értekezletet tartanak a köz­ségháza irodájában. Ott van Szilágyi elvtárs párttitkár, Ocskó elvtárs, a szövetkezet vezetője, Molnár Lajos, a i DÉFOSZ elnöke, Dudás Ambrus, a DÉFOSZ titkára és a népnevelők, Egymásután számolnak be arról, hogy hogyan állnak az őszi mély­szántással. Az összeegyeztetés után 80 százalékos eddigi eredmény mu­tatkozik meg. Szilágyi elvtárs, a párttitkár biza- | kodóan mondja, hogy most már, mi­után alábbhagyott az esőzés, a töld kiszikkadt, be tudják fejezni határ­időre a mélyszántást. A határidő de­cember 1. Litke községnek. — Úgy kell dolgoznunk elvtársak, hogy versenyben állunk Ludányhalássi községgel. Elsők voltunk a beszolgáltatásban, az őszi vetésben, elsőknek kell lennünk a mélyszántásban is. Molnár Lajos, a DÉFOSZ elnöke ismeri a falu parasztságát, mert biza­kodóan jelenti ki, hogy a község nem fog elmaradni a munkaversenyben. A községháza irodájának ajtaja csikorogva nyílik Díváid István me­zőőr lép be az értekezlet színhe­lyére. Egy darabig az ajtóban hall­gatja a tanácskozást, aztán előrelép és beleszól a vitába. — Megnéztem Ludányhalászi köz­ség versenyállását. Nagyon érdekelt ez a dolog, mert olvastam, hogy Lu­dányhalászi község már jobban áll az őszi mélyszántással, mint mi. Felderül az arca és egy kicsit el­mosolyogja magát, amikor elmondja, hogy meglepetés érte, mert Ludány­halászi községben látta, hogy bizony nagyon sok helyen a földeken feksze­nek a be nem takarilott kukoricaszárak 'és a szántással sem állnak olyan ki­tünően, mint ahogy azt gondolta. Dudás Ambrus veszi át Díváid Ist­vántól a szót. — Hát ha így állunk, Pista, akkoi nincs veszve semmi. Mi fogjuk meg­nyerni ezt a versenyt Még tolmá­csolnom kell a DÉFOSZ vezetőség határozatát, amiben úgy döntöttünk, hogy a községünkben a legjobb minő ségíi mélyszántást végző öt gazdái százötven forintos bevásárlási utal­vánnyal fogjuk jutalmazni. A jelenlevők önkéntelenül tapsban törnek ki. Üdvözlik a DÉFOSZ kez­deményezését. György Lajos dülőfelelős a dolgozó parasztság véleményét tolmácsolja az értekezleten részvevők felé és el­mondja, hogy a dolgozó parasztság még soha nem tudott ilyen jól dol­gozni, mint most. Dűlőjében sokat hallja, amikor mondják a parasztok, hogy a tervszerű munka megkönnyfti a dolgot. Mindenki tudja idejében, mennyi mélyszántást kell végezni a miből, mikorra, mennyit kell elvetni, Szilágyi elvtárs, a párttitkár, György Lajosnak válaszolva mondja, hogy ezt a tervszerű munkát terv- gazdálkodásunk hozta létre. Emlék­szem, mondja, hogy amikor bejelen­tettük a községben, hogy Ludányhalá­szival versenyben állunk, milyen lelkesedéssel indult meg a munka. Október 25-re már Márton Laci (Ka­tus) és György Józsi is bejelentet­ték, hogy elvégezték a mélyszántást. Emlékeznek ők is valamennyien, amikor György József bejelentette a mélyszántást. Mindjárt el is mondta, hogy miért tartja szükségesnek, hogy idejében elvégezze a munkát. Elmond­ta, hogy nemcsak az ő érdeke a jó munka elvégzése, de az új orszá­gunké is. Jövőre még jobbat, még többet akar nyújtani a népi demokrá­ciának. Aztán a szakkérdést is meg­vitatták. Bebizonyította György Jó­zsef. hogy az őszi mélyszántásra ügy vágyakozik a föld, mint ember a mosdásra. Tavaszra porhanyós, rova­roktól mentes lesz a föld. Egész té­len magába szívhatja a hólevet. Meg­erősödhetik, mint a kicsi gyerek, ami­kor felnő. Az értekezlet véget ért. Litke köz­ség parasztsága hétfőn szép, napsü­téses reggelre virradt. Megindultak az ekék a határban, mélyen hasítot­ták a főidet, hogy a hét végére je­lenthessék, hogy elvégezték az őszi mélyszántást — ger — Miért nem kap tüzelőt Szamas/jecle ? Szarvasgede község a sziráki járás­ban jobbágyi körjegyzőséghez tartozik. A község pártszervezete és a falu pa­rasztjai írják az alábbi levelet: Elvtársak! Szarvasgede község a hideg tél rö­vid beállta előtt itt áll teljesen tüzelő nélkül. Községi elöljáróságunk Jobbá­gyiban van. Meg kel! állapítani, hogy elég mostohán kezelnek bennünket. A községházára már régen beadtuk az igénylést a tűzifára, de velünk a köz­ségháza nem törődött. Községünkben elvárja minden dolgozó, hogy jogos kérésüket elintézzék. A községet 45-ös és 49-es választásokért méltónak tar­totta Pártunk nagy vezére, Rákosi elv­társ, hogy oklevéllel tüntesse ki. A község lakossága tudja, hogy a buják! erdőben ott ázik a gally, meg a kivá­gott fa. Nem ismerjük az okát, hogy miért nem kerülhet ez a fa a dolgozók­hoz, amikor azért van ott, hogy a községek megkapják. Úgy látjuk, hogy a tüzelőre szánt fa csak azért nem ke­rül el hozzánk, mert akik intézik biz­tos melegen vannak és nem érzik a tüzelő szükségességét. Szarvasgede, 1949 november 14-én. A község dolgozóinak nevében: Vuhasevics Géza párttitkár Gabonakisérletí telep Északon Nyiznij Ilinszkben — Irkutszk kö­zelében — van az északi vidékek me­zőgazdasági kutatóállomása. Fagyálló és nagyobb terméshozamot biztosító gabonafajták kikísérletezésével fog­lalkozik. Az állomás tudományos munkásai szoros kapcsolatot tartanak fenn a terület kolhozaival. Ez az együttműködés tette lehetővé, hogv a legutóbbi gabonatermés hozadéka je­lentős mértékben emelkedett. (Szocialiszticseszkoje Zemljegyetje) Villanyfűrész a karé!-finn erdőkben A balahoninoni erdőkitermelő gaz­daságban teljesen gépesítették a mun­kát. Mozgó villanytelepek biztosítják a fák kidöntését végző villanyfüré- szek áramellátását. A kidöntött fá­kat vontató traktorok szállítják a keskenyvágányú vasútig. A vagonba- rakás emelő daruk segítségével törté­nik. A futószalag-rendszer óriási mértékben növelte a munka termelé­kenységét. (Právda) Az államvédelmi hatóság őrizetbe vette Br Benke Lászlót rémhírterjesztés és népeilenes kijelentései miatt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom