Szabad Nógrád, 1949. november (5. évfolyam, 44-47. szám)

1949-11-25 / 47. szám

■ o<cmmu niuuivtv m A KULTURÁLIS ÉLET EMELKEDÉSE A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBAN Malenkov elvtárs hatalmas beszédé­ten rámutatott, hogy mostani életünk ■ztálini korszak néven kerül bele a örténélem könyvébe. Malenkov elvtárs üjelentése nem csak a Szovjetunióra vonatkozott. Megmutatkozik a sztálini zorszak a Szovjetunió körül élő népi lemokratikus országokon is. Minde- lütt emelkedik a kulturális étet, tanul­tak a dolgozók, megismerik az: igazi szocialista kultúrát. Tanulnak, hogy a udomány fegyverével is meg tudják 'ívni végső harcukat a tőkés államok éleit. A Szovjetunió hatalmas gazdasági ■s kulturális fejlődéséből merítenek >éldát, lelkesedést'és erőt a világ ösz- izes országának dolgozói. Közép- és Délkelet-Európa népei, rkiket a Szovjet Hadsereg szabadított el a fasizmus rabságából* országaik­on a kommunista pártok vezetésével ilyan politikai, gazdasági, kulturális >s társadalmi átalakítást vittek vég- iez, amely lehetővé tette számukra, logy a szocializmus építésének útjára épjenek. A kulturális forradolom első döntő epése az általános iskolai oktatás ki­erjesztése volt. Ezrével nyíltak meg íz új iskolák Romáriában több mint 15 ezer iskola működik. Albániában na már 2160 az iskolák száma, szem­jen a háborúelőtti 661 iskolával. Az ij iskolákba a munkások és parasz- ;ok gyermekeinek milliói kerültek be, »kikéi, azelőtt elzártak a művelődés­től. Magyarországon a középiskolák­ban tanuló munkás és parasztszár- mazásu gyermekek száma 56 száza­lékkal emelkedett a felszabadulás előtti arányhoz viszonyítva. Romániában a felszabadulásig több mint négymil­lió írástudatlan volt. Most 13 ezer tanfolyam működik az ahalfabétizmus felszámolására. Lengyelországban ma négyszer annyi napilapot és negy­venszer annyi hetilapot adnak ki, mint a háború előtt. Romániában egyedül a központi napilapok példányszáma ötszörösére emelkedett. Hasonló iramban növekszik a szép- irodalmi, tudományos és politikai tár­gyú könyvek példányszáma. A dol­gozó tömegek számára lehetővé vált, hogy megismerkedjék a marxizmus- leninizmus klasszikusainak műveivel. Romániában Sztálin alapvető művét, a Bolsevik Párt történetét 625 ezer példányban adták ki eddig. Ilyen ha­talmas példányszámban Romániában még egyetlen könyv sem jelent meg. Mihail Sadovianu, a neves román író mondotta: „A legjobb szovjet írók müveinek fordításai a legszélesebb tö­megekben keltették fel az olvasás iránti vágyat." A csehszlovák üzemi könyvtárakban, a bulgáriai és lengyelországi olvasótermek és könyv­tárak ezreiben hihetetlenül nagymeny- nyiségű könyv áll az olvasók rendel­kezésére. Egyedül Lengyelországban a könyvtárak állománya több mint 21 millió kötet. A kulturális forradalom fejlődésével növekszik a főiskolák száma is a népi demokráciákban. A diákok több­sége munkás és parasztszármazásu. Az egyetemeken és főiskolákon köte­lező tárgy lett a marxizmus-leniniz- mus és ma mindinkább szaporodik a népi demokratikus országokban azok­nak a száma, akik Lenin és Sztálin műveit eredetiben, orosz nyelven tö­rekszenek tanulmányozni. Hogy az ifjúságot a szocialista kultúra szelle­mében neveljék, ez évben Bulgáriában több mint 100 szovjet főiskolai tan­könyvet vettek be a tanulmányozan- dók közé. A szovjet irodalom, művészetek, tu­dományok példái és tapasztalatai a legkomolyabb segítséget nyújtják a népi demokratikus országok értelmi­ségének, hogy új kulturális kincseket alkossanak és eredményesen harcolja­nak a kapitalista „kultúra“ és a ha­zátlan kozmopolitizmus ellen. A kul­turális egybeforrásban még törhetetle­nebbé, örökké válik a Szovjetunió és a népi demokráciák barátsága. December 4-én nyílik meg' megyénk múzeuma Balassagyarmaton A hároméves terv nemcsak gaz- fasági és politikai, hanem kulturá- is téren is hatalmas eredményeket nutat fel. A 'dolgozók egyre inkább birtokukba veszik a szellemi élet nindazon területét, amelyről eddig íz elnyomó és kizsákmáriyoló osz- ályok, az „úri” rendszer távoltar- otta őket, Ma már a középiskolák, őiskolák és egyetemek a munkás is parasztszármazású értelmiségiek ízezreit nevelik és fektetik le ez- :e! az új magasabbrendíí, szocia- ista műveltség alapjait. így alakul át a dolgozók részére is a muzeum. A régi világban a muzeum nem volt más, mint egy Világtól elzárkózott kis réteg ön­célú szórakozása, akik a dolgozók kizsákmányolása mellett itt találták meg a szórakozásukat. Ma, az új világban a múzeumok új szellemben fordulnak az elnyo­másból a felszabadult dolgozók felé. Céljuk, hogy a dolgozókkal megismertessék valódi történelmü­ket. Lássák a dolgozók példákon keresztül az eddigi fejlődést a va­lóságnak megfelelően. Ma már a muzeum nerti az ócskavasak tára, hanem hatalmas fegyverré válik a dolgozók kezében. Ilyen új formában nyílik meg Nógrád-Hont vármegye múzeuma december 4-én Balassagyarmaton. A háborúban szenvedett károk a Párt támogatásával teljesen rend­be vannak hozva és a kiállított anyag mindenkit meggyőzhet arról, hogy a megyénk múzeuma meny­nyire valósította meg célkitűzéseit. A. kiállítás súlypontja fonás és szö­vés bemutatása, ami megyénkben gazdag anyagot tár a dolgqeók elé. . A muzeum a dolgozóké, ennek lényeges feltétele, hogy a dolgozók tényleg a magukénak érezzék, láto­gassák, szeressék és támogassák. FARK ASK ALAND 3tla. : <V. 'Vai.iil(emíki4 Pantelej erdőkerülő Sahtomába készült az erdészeti irodába. Hátán tehéz útizsák, vállán régi kétcsövű >adászfegyver. Elhagyatott táj volt zz. A tajgára a geológusok jöttek ki néha, ilyenkor a határőrség min­iig értesítette Pantelejt. A Medve­réten, ahol az erdőkerülő most meg­pihent, nyugalmas csend volt. Csak ?gy sármány kiáltozott hangosan a nyárfán és fészkelődő szajkók felel­hettek neki. A száraz fűben szürkés- vörös mezei egér futott el — Pan- ■elej látta megvillanni fehér hasacs- káját. Ekkor a rekettyebokor ágán vörös fonalat pillantott meg. Valami se- 'tyetnszál volt. Pantelej összevonta a szemöldökét — távol az úttól, nessze a vadászösvényektöl, hogyan került ez ide? Míg a selyemszálat : odor gat ni kezdte ujjal között, a 'óidon keskeny nyomokat vett észre. Elindult a nyom után, észak felé. Kis járásnyira egy málnabokor igain felfedezte a vörös selyemszál párját. Meggyorsította lépéseit és ami­kor az Olonyij-patak gázlójához ért, ahol a vízből zsírosán csillogtak ki a kövek fekete oldalai, piros ingvál­las leányt látott a parton. Ott ült a zöld mohával benőtt sziklának tá­maszkodva. — Ki vagy? — kérdeze Pantelej, kilépve a bokrok közül. Azt hitte, a leány megrémül. Ér­dekes arcú leány volt. Az orrcsontja kissé kiállt, sárga, keskenyvágású szemével oly nyugodtan nézett fel az erdőkerülőre, mintha odahaza lenne. — Geológus vagyok — mondta. — Ongudájba megyek. Kicsiny, erős keze pisztolyt takart el a térdén. Pantelej látta a kivil­lanó vasat, mogorván, gyanakodva nézegette és komoran dörmögte: — Egyedül jársz a tajgán? ... Ki a főnököd?... Hogy engedhettek ilyen fiatat leányt egyedül a táj­idra? (Elbeszélés) — Én magam jöttem. — Van igazolványod? A leány szó nélkül nyújtotta át az okmányt. Az erdőkerülő jól is­merte Nyikolajenkót, aki kiállította és aláírta. Megnyugodva adta visz- sz-a. — Kövekből viszek mintát Ongu­dájba — beszélte a leány. — Sietni kell, hogy még a tél beállta előtt be­fejezzük a kutatásokat. — S meg­kérdezte: — Járt már a Fekete-tó­nál? — Én mindenütt voltam, még Habarovszkban is. Hogy hívnak? — Anjutának... Anna Szerge- jevnának. Pantelej letelepedett a leány mellé. — Ongudáj nagyon messze van, gyere velem Sahtomába, ott kipi­henheted magad. Szükséges is van a pihenésre és akkor hamarabb érsz el Ongudájba is. Anjuta eldőlt a füvön, lábáról le­rúgta a cipőt. Az erdőkerülő véres horzsolások nyomát látta az átned­vesedett harisnyán. Megcsóválta a fejét: — Ej, te lány, te lány! Nem tu­dod, hogyan kell járni a tajgán!... Görcsösszárú füvet keresett a ré­ten, letörölte és apró darabokra tép­deste. Lehúzta Anjuta harisnyáját és a horzsolásokra helyezte a füvet, majd tiszta ronggyal átcsavargatta a leány lábát. Ezután sülttyúkot, kenyeret és cukrot vett elő zsákjá­ból. Gyors kézzel tüzet rakott. Míg guggolt a lánggal lobogó rozsé mel­lett. a leány enni kezdett. — És nem félsz a tájgán? — Éjjel rémes. Még köhögni is fél az ember, úgy visszhangzik. — A tajga szereti a csendes em­bereket. S milyen köveket találtatok a Fekete-tónál? De ka titkos a do­log, ne mondd el. Tudom, hogy az állami titkot meg kell őrizni. — Bizony, ez titok. Pantelej cigarettát sodort, rá­gyújtott. — Sok fiatal leány járja manap­ság a tajgát — mondotta. — Nagy bátorság van a nőkben. Valaki be­szélt nekem egy nőről, aki épp úgy kövek után kutatott, mint te. Elne­vezték Sólyomszemnek. Egész Szi­bériában ismerik. Az elmúlt télen csikorgó fagyban járt itt. a geotógp- sok brigádjával. Bement a városba, ott a brigádvezető felesége meg­kérte, vigye ki őt a férjéhez. Nos, lovat kértek a kerületi tanácstól és elindultak. Mentek egy napig, nem volt semmi baj, a második nap hó­viharba kerültek. Minden zúgott, a levegő kavargóit. Velük volt az asz- szony kislánya is. A brigádvezció felesége elvesztette a fejét a vihar­ban. okolni kezdte Sólyomszemet. „Bízzál csak bennem!" — mondta Sólyomszem, pedig szinte reményte­lennek látszott a dolog, mert a ló a szeméig süppedt a hóba és körös­körül koromsötétség. — Ez a hőforrásnál volt — szólt közbe halkan Anjuta. — Hallgasd csak, amit én mon­dok. Annak az embernek, aki ezt nekem mesélte, egy mérnök beszélte el Sahtomában. Sólyomszem bundá­val betakargatta a brigádvezető fe­leségét a szánon, karjába vette a gyermeket és elindult a havon ke­resztül. Te, Anna Szergejevna, ahogy nézlek, menthetetlenül el­pusztultál volna. Mert farkas tá­madta meg, ahogy kitartóan lépe- pegetett a hóban!... Sólyomszem le­tette a gyermeket, egy kézzel meg­Uj nevelői munkánknál is példaképül áll előttünk a hatalmas Szovjetunió Kájomhónapos tapasztalataim alap­ján látom a fejlődést, a haladást, de látom az itt.ott felbukkanó hibákat is. Hivatalunk új személyzetén kéz. dem a kritikát. Az egyik elvtárs a Pártt al való kapcsol úttartáséra ön­magát és segítségére engen.et jelölt ki. Ez az intézkedés elszigetelte volna elvtársaimat a mi győzel­meink szervezőjétől, a Párunktól. Másik hiba, hogy az egyes szakelő­adók féltékenyen örködnek a szak­területükön. Ismereteiket próbálják elszigetelni az előadó és főleg a munkás és ideológiai előadók elöl, akiknek fejlődését így gátolják­A múlt reakciós megnyilvánulás, sok a rend és fegyelem terén, az is. kólákban még mindig elég gyako­riak. Ezek ellen is megindítottuk a harcot. Az ipolyvecei tantestület el. lm fegyelmi eljárást kellett indítani, mert az ott levő pedagógusok a kö­telességtőljesítés terén súlyos mu­lasztásokat követtek el és az éber­ség legelemibb követelményeinek sem tettek eleget. Tantermeik tárva- nyitva voltak vasárnap, az asztalon hivatalos okmányok hevertek és a nyitott szekrényben még a régi, ha­zug Horthy idejéből való nem enge­délyezett tankönyveket találtak a látogatást végző falujárók. A legutóbbi israzgatöi értekezleten az éberség kérdését részletesen Is­mertette dr. Bácskai János főigaz­gató. aki beszédében kihangsúlyozta, hoerv a jövőben minden reakciós ka. pitalísta maradványú felületesség el­len fokozottan küzdünk úgy a tan­ügyi hivatalban, mint az iskolákban. Meg kell szűnni annak a hanyag, nem törödöm, fáradt és felületes magatartásinak a közoktatás terüle­tén is, amely a rothadó, haldokló kapitalizmusnak imperialista fokát olyan hűen jellemezt0- Uj, friss, erő' teljes szőttemnek kell lenni az isko­lában. Az iskolákban fokozottabb mértékben kell bevinni a marxiw lenini ideológiát és azok belső tar. tataiénak ezt világosan vissza is kell tükröznie- Hogy ezt elérhessük, halaszthatatlanul szükség van a ne' velők ideológiai és szakmai képzé­sének elindítására. A közeljövőben megyénk valamennyi pedagógusát bekapcsoljuk ebbe a nagyarányú önképzö munkába. Ez az új iskola közösségben, a közösségnek neveljen. Célunk a dolgozók államához bti. ön­tudatos nevelők jól végze‘t munká­jával kiépíteni a diadalmasan haladó népköztársaságunk szocialista isko­láit. Hop-y a kellő segítséget az is­kolák megkaphassák, a szülőistek is marxi-lenini szellemi és közmű­veltségi al apism eretekkel kell ren­delkezni. Ezért megyénkben is meg­szerveztük a „Szülők Iskoláját“, így fog a dolgozók és a tanítói kar megértő segítségével átalakulni a szocialista új embertípus Pártunk és bölcs vezérünk, Rákosi elvtárs út­mutatás alapján. Nem szabad megfeledkeznünk egy Pillanatra sem, hogy a népi demo­kráciánk minden sikerének, minden, eredményének kiinduló pontja a Szovjetunió felszabadító harca és aZ a segítség, amelyet a magyarság megértő narry barátja, Sztálin nyúj­tott és nyújt nekünk­Uj nevelői munkánknál is példa­képül áll előttünk a hatalmas Szov­jetunió. Utunkon bátorít, támogat! és irányít a dolgozók békés, erős, boldog és szabad hazáját diadalma­san építő marxi sta_len injsta párt, a! Magyar Dolgozóik Pártja és mind' annyiunk szeretett vezére, Räkosj Mátyás. ' Medve József főigazgató h. személyügyi előadó. Nagy érdeklődés mellett INDULT MEG MEGYÉNKBEN A SZÜLŐK ISKOLÁJA Az elmúlt vasárnap megyeszerte nagy lelkesedéssel indult meg a szülők iskolája. Az előadótermek legtöbb he­lyen zsúfolásig megteltek szülőkkel. A harmincnyolc óvoda a kétszáz ál­talános és három középiskola kapuja ragadta a farkas torkát és megfoj­totta, mint egy kutyakölyköt. Éjfél­kor beérkezett a táborba és elküld- hette az embereket a szánért és az asszonyért. Reggel azután a brigád­vezető könnyek közt mondta: „írok Kalininnak, tüntesse ki Sólyomsze­met érdemrenddel ezért a hőstet­téért!” ... Csakhogy amikor ki akar­ták tüntetni, Sólyomszem már el­tűnt! — S Pantelej titokzatosan sut­togta: — A mai napig is kóborol a tajgán, öt geológus-csoportot irá­nyít, érceket, ritka köveket keres­nek! — Milyen meséket mond maga? — Nem mese ez, tény — sértő­dött meg az erdőkerülő. — Te most vagy először a tajgán, fiatal vagy. Aki ezt nekem elbeszélte Sólyom- szemről, nem hazudik. — Mégis csak mese ez, Pantelej Én csak többet tudok Sólyomszem­ről, mint maga. — Ne beszélj!... Még az igazi nevét is elárulom neked.- Kleopátrá­nak hívják! — Jaj, meghalok! — s Anjuta arccal a fűbe borulva nevetett. Pantelej megütközve nézett rá Egy vízipatkány úszott el a lábuk előtt, szitakötők repkedtek a fejük felett. — Szóval Sólyomszem bátrabb- mint én? — ült fel Anjuta. — Maga szerint és nem mentettem volna meg a gyermekei? — Hát tudod, nagy erő kell ah­hoz, hogy valaki egy farkassal meg­küzdjön. Anjuta ekkor felállt. Lesimította kis piros blúzát. Az erős leánykéz ott fehérlett Pantelej szeme előtt s az erdőkerülő most mély, sötét he geket vett észre rajta. Felállt ő is a csodálkozástól tág szemmel nézte és hallgatott. Azután keményen megszorította Anjuta kezét. A völgyben friss szél lengedezett és megrezegtette a fiatal fák ezüst­csúcsait. -v nyílott meg a tanulnivágyó szülők előtt. A nevelők is felkészültek erre a nevezetes napra. Majdnem minden he­lyiség iskolájában nívós műsor után került sor az első előadásra: „A csa­ládvédelem általános feltételei" címen, amelyet a leghaladottabb nevelők mondtak el. A Salgótarján acélgyári általános Is­kolában az ünnepélyes megnyitáson háromszáz dolgozó szülő vett részt. A hallottak után meglátták, hogy az új élethez, új kultúrához új embert kell nevelni, amely új szocialista em­bertípus a közösségért dolgozik és ab­ban találja meg élete megkönnyítését és boldogulását. A szülők nagy szere­tettel emelékeztek meg pártunkról és annak bölcs vezéréről, Rákosi elvtárs­I ról, akinek köszönhetik, hogy tovább fejleszthetik az iskolán keresztül a tudásukat és a régi érzelgős és sok­szor öntömjénfüsttől bűzös ismeretei­ket friss, haladószellemű marxi-lenini ideológián alapuló természettudomá­nyos ismeretekkel válthatják fel. Az MSZT székházéban orosz nyelvtanfolyam indult. A tan' folyamnak eddig 33 hallgatója van. Ez a szám állandóan növekedik, ami a Szovjetunió népszerűségének a biz­tos jele. A tanfolyam hallgatói meg­fogadták, hogy 6 hónapon keresztül minden hónapban csoportosan néznek meg egy-egy szovjet filmet, hogy ott tanulmányozzák és jobban elsajátít­hassák az orosz nyelv kiejtését. Az MSZT salgótarjáni szervezete 400 kötetes könyvtárat kap az Orszá­gos Központtól. Ez a könyvtár is a dolgozók tudásszomját fogja szolgálni, mely magábafoglalja a szovjet és a ha­ladó szépirodalom legnagyszerűbb ter­mékeit. Ünnepélyes átadására novem­ber 26-án kerül sor a volt Ipartestület nagytermében. ­Rövidesen megalakul a tarjám üveg­gyár MSZT helyi csoportja. E csoport megalakításával már minden tarjára üzemben működik egy-egy alapszerv. Sikeres megalakulását szorgalmas kul- túrmunka fogja követni Tollat, legolcsóbban szállít NJíqIi Qőziel ágytollvállalata Kérjen árjegyzéket! KISKUNFÉLEGYHÁZA rnSSS trnol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom