Szabad Nógrád, 1949. november (5. évfolyam, 44-47. szám)

1949-11-25 / 47. szám

Hogyan ért el 1150 o/p-ot ŰÍmIíjí Qá nas Javítsuk meg parasztságunk töm egoktatását V. évfolyam. 47. szám Ára 50 fillér 1943 november 25 Eifsitsiik íagfelvéiellel Pártunkat! Irta: lakács Vilmos Pártunk Politikai Bizottságának határozata, hogy azokat a tagjelöl­teket. akik eddigi munkájukkal be­bizonyították és magatartásuk kifo­gástalan, kiérdemlik azt, hogy Pár­tunk tagjai lehessenek, felvehetők párttagokká. Hosszú ideig tartó tagfelvételi zárlat után, rendkívül jelentős ese­mény ez Pártunk tagjai között. De nemcsak a Pártunk tagjai, hanem a' pártonkívüli becsületes dolgozók között is. Ma már mindenki látja, hogy mit tett Pártunk a dolgozó népért, milyen sikereket ért el a Szovjetunió segítségével a szocializ­mus építésében úgy politikai, mint gazdasági téren. Mint a Politikai Bizottság határozata mondja, a tag- felvételi zárlat idejére esett a Mind- szenty-téle összeesküvés felszámolá­sa, Pártunk elsöprőerejű választási győzelme, Rajk-bandának a szétzú­zása. Ebben az időben lett Magyar- ország Népköztársasággá és fogad­tuk el népkötársasági alkotmányun­kat Hatalmas lépést jelent előre á hároméves terv során kiszélesedett munkaverseny az üzemekben és mezőgazdaságban. Mindezek az eredmények azt mutatják, hogy rendkívül megnőtt Pártunk ereje és befolyása a dolgozók között. A ke­mény harcokban Pártunk megacé- losodott és kidomborította vezető szerepét, megnőtt a munkásosztály öntudata és a dolgozó parasztság is tudatában van annak, hogy csak a munkásosztállyal szoros szövetség­ben tudja megvalósítani azt, amit a Magyar Dolgozók Pártja célul tű­zött ki a dolgozók felemelkedéséért, az ötéves tervet. Ilyen eredmények után indult meg a tagfelvétel. De ez nem jelenti, hogy minden tagjelölt párttaggá lesz minősítve, mint ahogy erre a Politikai Bizottság határozata is fel­hívja a figyelmet. „A tagfelvétel megindítása nem jelentheti azt, hogy aki 6 hónapja tagjelölt, az automa­tikusan taggá válik”. A tagjelölt­nek be kell bizonyítania, hogy párt­tag lehessen, hogy hű az osztályá­hoz és ezt erős szívós munkával kell, hogy kiérdemelje. Bár a tagjelölt is a Párt hadse­regéhez tartozik, de a tagjelöltség csak előiskolája a párttagságnak és aki eredményesen elvégezte ezt az iskolát, megedzett harcossá fejlesz­tette magát, aki a Párt programját elismeri és tagsági díját rendszere­sen fizeti, lehet a Párt tagja. Azon­kívül a szocializmust építő termelés­ben bebizonyította a kommunista hűségét, „alárendeli magát a Párt­fegyelemnek, képezte magát marxi­lenini elmélettel.” A Pártnak új és új kipróbált har­cosokra van szüksége, akik az üzem­ben a termelésben előljárnak épúgy, mint a munkafegyelemben. Jól ki­vették a részüket az ország újjáépí­téséből s a szocialista munkaver­senyben élen járnak. A dolgozó pa­rasztság legjobb fiai, akik derekasan megállták helyüket a terménybe- gyüjtésben, akik élen járnak a szo­cializmus nagy ügyét szolgáló me­zőgazdasági munkaversenyekben, egyszóval, akikre a Pártunk mindig számíthat. A tagfelvételnél vigyázzunk PAr- tunk szociális összetételére. Először Rákosi elvtárs cikke: „A Párt — élcsapat” vetette fel ezt a problémát: javítani kell a Pártunk szociális ösz- szetételét. Pártunk egész szervezeti politikája — a felülvizsgálat, a tag­zárlat és most a tagfelvétel is — <szt szolgálja. Mit jelent Pártunk szociális ösz- szetétele? Mindenesetre nem azt, hogy egy szerűen a munkás-párttagok számát emeljük, mert nem akármelyik mfm kás méltó arra, hogy Pártunk tagja legyen, viszont számos dolgozó pa­raszt,, értelmiségi, asszony, ifjú, ér­demel kitüntetést. Meg kell találni a felnövekvő új kádereket, Pártunk kimeríthetetlen forrását, az ifjúságot. Uj, harcos, jó, dolgozó emberekre van szükség, akik méltók arra a dicsőségre, hogy a szocializmust építő élcsapatnak tagjai lehessenek. Különösen a pro­letár munkásifjúság az, akik közölt érvényesül Pártunk befolyása. Nagy súlyt kell, hogy helyezzünk női kádereink felemelésére, akik ed­digi munkájukkal is bebizonyították azt, hogy a nők nem másodrendű lénvek Külön figyelmet kell fordítani az énítőmunkasokra is. Az építőmun­kások száma az elmúlt hónapokban megsokszorozódott. Az építés jelen­tősége az ötéves terv és a beruhá­zások következtében rendkívül meg­nőtt. Ezenkívül Pártunk tömegbefolyá­sa erősödik a sztáhánovista mód­szerekkel dolgozó építőmunkásokra. A Politikai Bizottság határozata ugyanakkor a jó eredményt felmuta­tó műszaki értelmiségre is felhívja a figyelmet, mivel megváltozott a Párthoz való viszonyuk. A lenini-sztálini pártépítés ha­talmas feladatok elé állította párt- szervezeteinket. ami nem kampánv- szerű munkát jelent. A lenini-sztá­lini pártépítés állandó feladat Pártunk bizottságai és szervezetei előtt. Pártunk Központi Vezetősége május 31-i határozatának a megál­lapítása, hogy a tagfelvétel „az egész Pártvezetőség fontos felada­ta”. Tehát elsőrendű feladatként kell, hogy legyen előttünk a Pár­tunk Központi Vezetősége május 31-i határozata a lenini-sztálini párt­építésben. Hogy ezt megfelelően hajtsuk végre,, ügyelnünk kell arra, hogy minden egyes felveendő tagot egyénenként nézzük meg, milyen a viszonya a Párthoz, milyen a ma­gánélete, egyéni elbírálás alapján állapítsuk meg azt, hogy kit vehe­tünk fel Pártunk tagjai közé. A pártépítésnek mindennapos munkának kell, hogy legyen a párt- vezetőségek, de nemcsak a pártve- zetőségek, hanem a párttagságunk között is. Pártszervezeteinknek nem sza­bad megfeledkezni egy' pillanatra sem, a tagjelölteknek és az új ta­goknak oktatása és aktivizálásáról. A Párt sorainak kiszélesítése meg­követeli, hogy a pártszervezetek meg fokozottabb mértékben fordulja­nak a pártoktatás felé. „A cél az, hogy a politikai öntu­datuk a kívánt szükséges színvona­lig emelkedjék” — mondja Sztálin elvtárs. Arra kell törekednünk, hogy az új párttagok és tagjelöltek méltók le­gyenek az élcsapatba való tartozás­ra. A tagfelvételnél, a pártépítésnél az a hatalmas feladat, hogy a mun­kásosztály legjobb fiaiból, a harc­ban legkiválóbbakkal, legöntudato- sabbakkal erősítsük Pártunkat. Mindezek biztosítékai lesznek azoknak a nagy feladatoknak az el­végzéséhez, amely feladatokat a Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésé­vel a magyar dolgozó népnek meg kell oldania. A Szovjetunió megindította diplomáciai harcát a béke védelmében Az atomfegyver egyik legfontosabb, legidőszerűbb kérdése a béke eg>ete- mes ügyének. Immár 3 éve, hogy Amerika igyek­szik ezt az ügyet holtponton tartani és a világ békeszerető, békét kívánó népei feje fölött Damoklész kardjaként tartani. Eddig ez sikerült is nekik — úgy gondolták, hogy egyrészt évtize­dek múlnak el, amíg a Szovjetúniónak — nem is szólva a népi demokráciák­ról — sikerül az atomfegyver títkára jönni. Másrészt különös tervekkel — mint a Barruch-terv — kizárólagos jo­got biztosítani a nyersanyag-előállítás­tól az atombomba megteremtéséig. Annál nagyobb volt szeptember utolsó napjaiban a kapkodás, amikor Truman — a trösztök embere — bejelentette,- hogy a Szovjetúnió atommal rendel­kezik. Természetes, hogy az atomtitok két tulajdonosának az atom felhasználására teljesen ellenkező terveik vannak. Amíg a Szovjetúnió az atomot a békés építő- munkára — hegyek elmozdítására, folyóvizek irányának megváltoztatására, szárazföldek vízszomjának kielégíté­sére —, egyszóval az emberiség javára fordítja, addig az Amerikai Egyesült Államok a békés építőmunka meg­akadályozására, világuralom megterem­tésére, vagy mint ahogy egy tekinté­lyes lap írta: „az .ellenséges1 nemzetek földszínéről való eltörlésére, csecsemők­nek a bölcsőben való megölésére, öregasszonyok imádság közben való elpusztítására akarják használni“. Ez a tény, ez a valóság. DavidoV szovjet mérnök akkora területet tesz termékennyé, mint Franciaország. Míg az USA „őrült és félőrült“ emberei, akik vérszomjasak, 800 millió embert akarnak meg­gyilkolni. Láthatjuk az imperialistáknál, mint Visinszkij elvtárs mondotta: „őrült, vagy félőrült emberek játszanak a tűz­zel’1. Ezt kell megakadályoznunk! Ezért az ENSZ-ben a Szovjetúnió megindította diplomáciai offenzíváját, előterjesztette javaslatait. Elsősorban is az atomfegyver gyártásának betiltá­1944-ben ünnepelte először a Szov­jetunió népe a Legfelsőbb Tanácsának rendeletére a tüzérség napját. Sztáiin elvtárs ekkor azt mondotta: „A tüzér­ség volt az az erő, amely biztosította a Vörös Hadsereg számára a német csapatok szétzúzását.“ Azóta a szovjet nép minden évben november 19-án megünnepli a tüzérség napját, nagy ünnepségek között. Lenin és Sztálin elvtárs szüntelenül figyelték a tüzérség fejlesztését. Mun­kájuk nyodián született meg az a tü­zérség, amelyhez hasonló nincs a vi­lágon. A Nagy Honvédő Háború kemény és döntő tűzpróbája volt a szovjet tü­zérségnek. A szovjet tüzérség volt az a pajzs, amelyről visszaverődött as el­lenséges páncélosok, repülőgépek tö­mege. A szovjet tüzérség példásan dolgo­zott össze a többi fegyvernem har­colóival és nem volt hadsereg, amely meg tudta volna állítani, nem volt olyan védelmi berendezés, amit meg ne semmisített volna. Páratlan hősiességgel harcoltak a szovjet tüzérek. Bebizonyították, hogy kitűnően ismerik a dolgokat, hogy mesterei a harcnak és a hősiesség te­kintetében felülmúlhatatlanok. ünnepségek keretében, vasárnap vette át ^parasztságunk a begyűjtés során elért eredményeiért, a megérdemelt jutalmat Az elmúlt begyűjtési versenyben megyénk dolgozó parasztsága kitüntette jó munkájával magát. Országos viszonylatban az elsők között végezte el a begyűjtést. Vasárnap megyénk területén a begyűjtésben kitűnt dolgozó parasz­tok munkájukért járó jutalmat vették át. A jutalomban ott volt az ipari dolgozók megbecsülése, ott volt munkás-paraszt szövetség szétbontha- tatlan egysége. Ott volt a Szovjetunióhoz való ragaszkodás, de ott volt a szeretet is, ami parasztságunkat fűzi győzelmeink szervezőjéhez, Pár­tunkhoz és vezérünkhöz, Rákosi elvtársunkhoz. , Balassagyarmaton már a kora reggeli órákban felharsant a pál- falvai úttörők zenekarának pattogó indulója. Az ünnepségen a Magyar- Szovjet Társaság balassagyarmati kultúrgárdája adott szórakoztató műsort az ünneplő parasztoknak és az ünnepségen résztvevő közönség­nek. Az ünnepségen Bognár József belkereskedelmi miniszter tartott ünnepi beszédet. Rámutatott, hogy az idei begyűjtés hatalmas győ­zelmet jelent, a dolgozó nép győ­zelmét. Hogy ezt a győzelmet meg­vívhatta. elsősorban kszönhetjük a dicsőséges Szovjetúniónak és vezé­rének. Sztálinnak. Ma már népünk — hangoztatta — az ország veze­tője lett. !Ebben a megújhodásban vezet bennünket a Magyar Dolgo­zók Pártja és Rákosi Mátyás. Az ünneplők ünneplése, ütemes taps harsogott percekig. A ragasz­kodás és.szeretet mutatkozott meg a Szovjetúnió és a Pártunk iránt. Az ünnepelt dolgozó parasztok egymásután vették át az elismerő ok­levelet. Valamennyien boldogan je­lentették ki: „Köszönetünket fejezzük ki Pártunknak és Rákosi Mátyás­nak. hogy irányít bennünket a mun­kában. Ebben az országban érde­mes dolgozni, mert a jó munkáért megvan az elismerés is”. A belke­reskedelmi miniszter a kitüntető oklevelek mellett egy százkötetes könyvtárat adott át a városnak. sát, a meglévő ké szlet. megsemmisíti sét, az atomerő szigorú netmetkö; ellenőrzését, ami n m jelenti a Szovjet unió kizárólagos j( gát. A Szovjetunió c Sljai tiszták és vi­lág isak, nem céloznak eg 'eduraknat, mint Barruch-terv — a világ felett. Visit' szkij elvtárs szavíi igazak és nyílta! amit minden dolg>zó’ ember meghal csak azok az emberek nem akarjá meghallani, akik i szemberílévő, pác sorokban ülnek Vjsinszkij elvtárssa Ök 3 éven át csak frázisokat, óhajoké hangoztattak, gy; korlati intézkedés« két nem, de hábori it akarnak. Ne fele« jék azonban, hogy a Szovjetunió béki s célokra használja az atomot, de, ha kell, r« ndelkezik annyivá amennyi elég lesz a védelemre is. V< gül az atomon elvül a Szovjetúni mögött áll egy c lyan hatalmas bék< tábor, amilyen m ig eddig nem vol akik békét akarna k, de ha kell, a be kéért harcolni is tudnak. Hatalmas ünnepség keretében zajlott le a Szovjetunióban a „Tüzérség napja!" Az ünnepségei: nagy lelkesedés sei zajlottak le megyénkben. Rét ságon, ahol a különböző ajándékot között Gyurkovits József jó mun kájáért egy Csepel „Kék csoda”-ke rékpárt kapott. Dejtáron az ajándékok átvételé nél hosszan éh ette a parasztsáp Rákosi elvtársat Letkésen az 5( kötetes könyvtár hozott nagy örö met a dolgozó p; rasztoknak. Mátra szöllösön az ünr épségén a falu pa­rasztjai fogadalmat tettek a to vábbi munka me g jobb elvégzésére Baglyason, Na rylócon, Nagybör zsönyben, Van) arcon, Vizsláson Herencsényben, Szendehelyen, Lu dányhalásziban, Perőcsényben, Te reskén. Heréden Litkén és Béren az ünnepi előadók szavai és aí ajándékok átvételekor még szilár­dabb kapocsként erősödött meg i munkás-paraszt szövetség, még hű- ■'’•eseldien fordrlt a parasztság e .ovjetúnió felé és tett hitet Pár­tunk nagy vezéte, Rákosi elvíá" ‘ mellett. Olyan sikereket értek el, amelyre méltán büszke lehet országunk — mondotta Sztálin elvtárs és megun neplésükre Vaszi jevszkij marsall, i Szovjetúnió fegyveres erőinek minisz­tere parancsára 1 )49 november 20-ár Moszkvában, Leringrádban, Sztálir, grádban, Szevas:-topóiban, Odessza ban, Haraboszkba i, Noviszibirszkben Szverdlovszkban, jorkijban, Molotov- ban és Tulában 20 lövésből álló tü zérségi sortűz dő dűljön el. Éljen a dicső s: ovjet tüzérség! Éljen győzelmei ik lelkesítője és szer vezője, a hatalmas szovjet tüzérséj megteremtője, a r agy Sztálin!

Next

/
Oldalképek
Tartalom