Szabad Nógrád, 1949. november (5. évfolyam, 44-47. szám)

1949-11-19 / 46. szám

SZABAD NöGRAD 3 SZTÁLINI ÚTMUTATÁS „A SStahanov.mozgalmin t nem sza­bad a munkások és munkás-nők kő. Zönséges mozgalmának tekinteni. A Sztahánov-moegalom a munkások és munkásnök olyan mozgalma, mely a szocialista épííőmunkák történetének egyik legfényesebb lapja, lesz“, — így kezdte Sztálin elvtárs beszámo. lóját 1935 november 17.én, amikor a sztahanovisták első értekezletén ki­fejtette azt a hatalmas erőt, amely az új mozgalomban rejlik és amely alapjában fogja megváltoztatni a dől. gozók viszonyát a munkához és a szocialista állam felépítésének szem­pontjából a legdöntőbb kezdeménye­zés. Amikor ez a mozgalom megindult, amikor Sztahánov elvtárs új munka, szervezésével a régi elavult technika elvetésével napi normáját hatszorosá­ra vagy még többszörösére is telje­sítette, ezzel kiszakította magát ab. ból az örökségből, amelyet a kapita­lizmus hagyott rá. A kupit aEzmufi- ban nem volt érdeke a munkásnak, hogy minden tudásával és erejével munkájának éljen. Az új társadalmi rendben, amelyben a dolgozók állama épül, viszont már tettekkel kell bebizonyítani, hogy nem várjuk ennek az államnak, ennek a rendszernek megerősítését valami kívülállóktól, hanem mi ma. gunk és mindenki egyenként a saját munkaterületén arra törekszik, hogy a lehető legjobbat, legtöbbet adja an­nak a rendnek, amely ö érte épül. Sztahánov és követői, akik az elmúlt tizennégy év alatt a munka területén gyöze’emröl-gyözelemre haladtak, megdöntötték a régi szokásokat és ezen a téren példát mutatnak a fel. szabadult dolgozóknak, köztük ne­künk is. Ezek az emberek, ezek a szovjet dolgozók már müveit, techni­kailag képzett munkások, akik saját, maguk elgondolása és kezdeménye­zése alapján —‘ sőt sokszor az üzem­vezetőség ellenére — új módszer sze­rint építették fel munkájukat. A mi dolgozóinknak is arra kell töreked, niök, hogy politikai fejlettségünk nö­velésével egviclöben technikai, szak. mai képzettségüket napról.napra nö­veljék. Csak ezzel lehetünk hasonló, vá Sztahánovhoz és követőihez, csak így tudjuk az ö általuk már meg­valósított szocializmust elérni. Amint Sztálin e-vtárs is rámutatott, a termelékenység növelése egyedül biz.osítja a dolgozók számá. ra az anyagi és kulturális felemelke. dési a kapitalizmusénál sokkal ma­gasabb fokra. Arra tanít bennünket Sztálin elv­társ beszéde, hogy a dolgozóknak sohasem szabad megelégedniük az e]. ért eredményekkel. Szüntelenül azon kell dolgozni, hogy napról-napra jobb és jobb termelési eredményeket mu­tassunk fel. Es vájjon nálunk nincsenek.e olyan mérnökök, gazdasági vezetők, akik megriadnak az újtól, vagy tudatosan, szándékosan mellőzik azokat a javas­latokat, amelyek eddigi, mondhatjuk elavult módszereinket akarják meg­változtatni? De vannak és ezek még mindig ragaszkodnak régi elgondoló, sukhoz és nem vesz'k tudomásul a dolgozók alkotó erejét. Az ilyen ve­zetőket „elsősorban türelmesen és elvtársi módon meg kell győznünk“ az újnak, a kezdeményezésnek szük­ségességéről és jelentőségéről. Ná’unk is van számtalan példája annak a teresedésnek, kezdeménye, zésnek, mely a sztahanovistákat füti. Az egyéni kezdeményezés, a kima­gasló munkateljesítmények már ná­lunk is szép eredményeket hoztak. Azonban még mindig nem alakult ki. hogy egy .egy üzemen vagy szakmán belül a munkának hősei lennének, akiről beszélnek az egész országban, akiről ír a sajtó és akit példaképül tekintenek a többi dolgo­zók. A sztahanovisták példamutatá­sa nyomán, mint futótűz terjedt el a Szovjetunióban, hogy a munkások, a kolhozparasztok, a termelés, a termelékenység fokozásának számta. lan módját ho2ták létre és nem egy esetben hallatlanul rövid idő alatt valósították meg azokat a terveket, amelyeket kitűztek elébük. Az a lendület és lelkesedés, amely- lyel a magyar dolgozók Sztálin elv­társ 70. születésnapjára felajánlása kát megteszik, bizonyíték, hogy a Szlahánov-mozgalomnak, a példamu­tatásnak nálunk is megvannak a gye. kerei. Az emelkedő életszínvonal, épülő szocialista rendünk, az állan­dóan javuló, gyarapodó és fejlődő géppark, a fejlődő technika és dolgo­zóink öntudatának, képzettségének növekedése mind lehetővé teszik, hogy a munka hőseinek példája nyo. mán nálunk is országos mér; tü moz­galom és mozgalmak tegyék célki­tűzéseink megvalósítását még gyor. sabbá. Cze'fl János, aki a Láng-gép­gyár öntödéjében dolgozik é3 levél­ben kérte a Vasas Szakszervezetet, hogy írjon ki. versenyt „Az ország legjobb öntője“ elmért, égy jelentős lépés azon az úton, amikor nálunk is nemcsak a vasas szakmában, de egyéb területeken is a köztudatba lépnek a munka hősei, a magyar sztahánovisták és forradalmi módon új módszerekre, új termel ..sie tanítják társaikat. A sztálini munkafelajánlás és ver. senymozgalom pártszervezeteink szá­mára legyen egy olyan, a dolgozók által kezdeményezett mozgalom, amely lehetővé teszi a gyáron, a me­gyén, vagy az országon belül a leg. jobb munkások kinevelését és törik- vésük előmozdítását. A nagybuda­pesti párt választmány ülésén Rákosi elvtárs mutatott rá, „hogy a munka, nak is van művésze, aki jobban meg­szervezi■ és ügyesebben végrehajtja munkáját és ezzel kiugrik. Eltol nem kell meg jedni, hanem ellenkezőleg támogatni kell és az eredmény az lesz, hogy módszereiket mások is megtanulják és igyekeznek túlszár­nyalni“. Ezért kell az egyéni ver. seny és a vé.rsenymozgalom ellenőr, zését kiszélesíteni, hogy ezzel alap­jait erősítsük meg annak a mozga. lomnak, amely nádunk a szovjet szta. hánovisták példájára a szocialista verseny újabb, magasabb fellendülé­sét fogja eredményezni és forradalmi módon új lendületet ad országunk, ban a szocializmus építésének! Vége a kulák csatazajnak Kozárdon Még Szrgjdik Gyula tra-ktorvezető gyors ütembén végzi gépével a kő­táréi TSZCS földjének aminél előbbi megmunkálását, adrtig a TSZCS tagjai, közé befurakodott a reakció, és elkezdje bomlasztási munkáját, A minden hájjal és rémhírterjesztéssel felvértezett népnyúzó kuláktürsaság, akinek a vezetője Kohvth Andorné volt földbirfokos. akinek nem tet­szik, hogy a kastélyába a termelő, szövetkezet dolgozói tanulják és sa­játítják el az éienjáró marxi-len in/ elméletet a további sikeres munká­hoz és a dolgozók nyakán élősködő kulákok elleni harchoz­Kohuthnétól vfm különb Stverlik János kulák és Tóth Mihály kocs- máros sem, akik a romboló munká­ban elöljárnak. A „társaság” között már hetek- ója éjjel-nappal folyt a tere-fere, sugdolódzás, n termelőszö­vetkezetnek a megsemmisítéséről. Végül is -megszerezték mnguk ja­vára Csonka Mihály %-olt TSZCS el­nököt, aki a borért képes meg gyű j- tani még a saját házát is. Ez a kulák-táysaság megbízta öt a TSZCS felbomlasztásával. It-Hták is ezután Csonkát. A fukar Tóth kocsmáros sem sajnálta az italt. ha. nem önfögettp bőkezűen Csontjának, aki azután részeg volt éjjel-nappal és a csoport tagjai között állandóan hátráltatta az őszi munka elvég­zését. ,A korsó is addig jár a Inítrn, amíg el nem törik“. Ez történt Csonkával is- M“rt a csopo: t kom­munista tagjai idejében észrevették a közelgő veszedelmet. Egy viharos gyűlés alkalmával véget vetettek a dolgozók a kulák csatazajnak és ki. vetették a mérges fekélyt maguk közül. Csonka Jánost leváltották és helyette, a termelésben kivárt Ka- bács Ferenc elvtársat választották meg a TSZCS elnökévé. Azóta már megváltozott a csoport élete', de megszűnj a kulákok áltál terjesztett rémhírek terjesztése is, A csopor tagjai lelkesen dolgoznak a cukorrépr betakarításán. Az új elnöke Kabács Fereá-c vállán egy zsák cukorrépával, kifelé halad a földről, az országúton álló kocsihoz egy másik TSZCS-taggal és beszél­getnek. — Kohv.thnéék majd elintéztek volna bennünket, ha nem vagyunk éberek, Fülöp. Fülöp előbb megigazítja a vállán levő zsákof és csak azután válaszol: — Hát igen. nem is csoda, hiszen a fél falu kuldkból áll és az -mind Kohvthnéhoz húz, minket pedig gyűlölnek. — Nem b.áj az, Fülöp nekünk van egy pártunk, mely erőt ad a további kulák elleni, harchoz és felvilágosít bennünket a további si­keres munkánkban, mellyel egy bol­dog országot építünk — Ezekre, az elvetemült falusi burzsoáziára olyán megsemmisítő csapást kell mérnünk, hogy azok főbbé ne tudják akadályozni a dol­gozó parasztság új utako-n való föl. emelkedését - - mondja Kabács Ferenc. Aztán mennek mind a ketten, vállukon egy.egy zsák répával. Nem görnyednek, mert tudják, hogy ez az úf a győzelem útja. Tlinélyszántás sikere AZ ŐSZI VETÉS alatt súlyos vere­séget szenvedett a kulákság nemcsak az ország területén, de megyénkben is. Dolgozó parasztságunk a vetési tervet határidőre teljesítette. Pártunk Politikai Bizottságának felhívását az őszi vetés­ben mindenütt betartották. Megfogadta dolgozó parasztságunk a Földművelés­ügyi kormányzat felhívását is, ami fel­szólította, hogy ne várjon a parasztság az esőzésekre, hanem lásson hozzá a munkához. Dolgozó parasztságuna bát­ran vetette a száraz talajba a magva­kat, ott lebegett előttük az a tudat, hogy egy boldogabb ország felépítéséért munkálkodnak. Az eredmény nem ma­radt el. Pártunk ás kormányzatunk jó tanácsa meghozta az eredményt. Ma már dolgozó parasztságunk nyugodtan nézi az esős időjárást, mert a mag<ak a földbe kerültek és megindult egész­séges fejlődése. A kulákság az őszi vetés ideje aiatt folyton azt suttogta a parasztság fü­lébe, hogy várjon, amíg bekövetkezik az esőzés. Ma, amikor teljes lendület­tel és odaadással folyik az őszi mély­szántás. köpenyeget fordított a kulák és azzal igyekszik a becsületes pa rasztságot munkájától visszatartani, hogy azt suttogja: „ne szántsatok, vár­juk meg, míg kiszárad.“ Ezek a ku- lák-spekulációk azt mutatják, hogy nincs más érdeke a dolgozó parasztság ellenségének, mint megállítani a mun­kát. megakadályozni, hogy tavaszra iól felszántott földbe kerülhessen a mag. A JÖTANÁCSNAK, amivel kormány­zatunk fordult a parasztsághoz, min­dig meg voltak az előnyei. A vetési határidő betartásáról szóló tanácsnak és elfogadásának haszna igazán öröm­mel még inkább a nyári cséplésnél fog megjátszani, aminek tudatában van me­gyénk dolgozó parasztsága is. Üteme­sen folyik a munka, hétről hétre tartja be ütemtervét minden egyes község és végzi eredményesen a munkáját. Az eddigi helyes munka alapján el­mondhatjuk, hogy a mezőgazdaságban az 1950-es gazdasági év jól kezdődik. Most tehát arra kell vigyáznunk, hogy ezeket a jo eredményeket meg is tart­suk. Annál is inkább, mert a tavaszi vetés és annak sikeres termése attól függ, hogy milyen ágyakat vetünk a magvaknak. Nem lehet kétséges, hogy jó ágyat csak a jó őszi mélyszántás tud adni mi csapadékban szélsőségesen sze .ény éghajlati viszonyaink mellet öntő fontosságú az őszi mélyszántás Az ősszel jó mélyén szántott tala nagyszerűen gyűjti, tárolja a nedves séget és így tartalékot tud biztosítan .azokra a tavaszi időkre, amikor csa padékhiányunk van. Másrészt hant mentes, porhanyós lesz a föld es meg akadályozza az erőteljes csapadékos rolgást. Nagyjelentőségű a méíyszan tás a gazosodás elleni küzdelemben is Az ősszel mélyen szántott földben a gyommagvak nagyrésze elpusztu' Amennyi megmarad és kora tavasszal kikel, a vetés előtti tárcsázással meg­semmisíthetjük. így megvédjük tóid- jeinket azoktól a gazféléktöl, amelyek nemcsak jelentős talajerőt vonnak el. hanem még a hasznos növények fejlő' dését is gátolják. A mostani esőzések­nek tehát nemcsak az a hasznuk, hogv az őszi vetések fejlődését rendkívül kedvezővé teszik, hanem még az is, nogy a mélyszántást nagymértékben megkönnyítették. Tehát az az idő, amelyet az esőzés a mélyszántásból elvett, többszörösen (érül meg több munkában. MEGYÉNK területén az esőzések dacára is nagy léptekkel halad dol­gozó parasztságunk a mélyszántás befejezése felé. A traktorok százszá­zalékos kihasználása mellett min­denütt élen járnak a munkában a termelőszövetkezeti csoportok és az állami mezőgazdasági birtokok. Me­gyénk egész területén már 100 szá­zalékra befejezték a gépi erők teljes kihasználásával az őszi mélyszántást is. Egymás után zárkóznak fel az élenjáró TSzCs-k, állami birtokok mögé egyénileg dolgozó parasztsá­gunk is. A sziráki járásban 68 száza­lékos eredménnyel végezték el eddig a munkát. Községek között élen jár Bokor község 91, Egyházasdengeleg 95, majd Felsőtold, Palotás és Kálló közel 96 százalékos eredménnyel. Ezek az eredmények maguk is bizo­nyítják, hogy parasztságunk mellett jó munkát végeztek Pártunk népne­velői is. Szívós agitációs munkával világosították fel a nedves időtől megrettenő parasztokat, a szabotáló kulákokat pedig nem egy esetben mu­tatták be a község dolgozóinak a felállított szégyentáblán. A szécsényi járásban a mélyszán. tási munkákban példamutatóan állt elő az állami mezőgazdasági bortok, amikor a megáradó esőzések miatt munkájával elmaradt, a föld meg- szikkadása után azonnal hozzálátott a lemaradás behozásához. A járá* parasztsága látva a példamutatást, nagy lendülettel fogott a munkához­A BALASSAGYARMATI járásban a szocialista mezőgazdasági szektorok mellett messze lemaradt a parasztság a munkában. A járás népnevelői pél­dául Bercelen és Becskén beleestek a kulák agitációjába, hagyták terjesz­teni, hogy csak teljes kiszáradás után lehet szántani. Eredmény, hogy jelenleg a balassagyarmati járás utolsó helyen áll a mélyszántás mun­káival. A rétsági járásban arra hivatkoz­tak a kulákok, hogy az agyagos ta­lajú föld már ebben az évben szán- tatlanna vált. Az egész megyében példamutatónak kell, hogy legyen Nő­tincs község népnevelő gárdája. Mi­kor a kuiákagitáció tudomásukra ju­tott. eke elé fogták igavonó állatai­kat és tettekkel bizonyították be, hogy mindaz, amit a kulákok terjesz­tenek az 5 éves terv sikeres beindí­tásának hátráltatása. Népnevelőink a rétsági járásban munkájukkal bizo­nyították be a kulákok hazugságait. A SZOBI járásban általában jól áll az őszi mélyszántás. Bernecebará- tin. miután felszámolták a Párt irá­nyítása’mellett az ellenség aknamun­káját. eredményesen végzik az őszi mélyszántást. Ezt mutatja általában az egész járás. A még hátralevő idők- ban legyen élenjáró feladata paraszt­ságunknak a mélyszántás eredményes befejezése. Úgy tűzzük ki a feladato­kat, hogy feltétlen biztosítsuk a munka alapos elvégzését. Tartsuk szem előtt, hogy nem csak az a fon­tos. hogy szántsunk, hanem az is, hogy hogyan szántsunk. A paraszt­ság támogatása necsak abból álljon, hogy a szántás jelentőségét ismertet­jük, hanem olykor nézzük meg a szán­tás minőségét is. Legyünk azon, ne forduljon elő, hogy sekélyen szánt­suk a földet, mert így sem a dolgozó paraszt, sem pedig népgazdaságunk nem éri e! azt az eredményt, amelyet a mélyszántás rendes elvégzése fel­tétlen meghoz. Felívás O ’vas&nbhm! A Szabad Nógrád kampánya fo­lyamán nem minden esetben állí­tották ki a megrendelőszeivényeket egész pontosan. Több olyan szel­vény került kiadóhivatalunkhoz, amelyek hiányosan vannak kiállítva és olvashatatlanbk a nevek. Felkérjük új előfizetőinket, hogy az ezzel kapcsolatban felmerült panaszaikkal közvetlenül kiadóhiva­talunkhoz (Salgótarján, Rákóczi-u. 84.) forduljanak, hegy azokat azon­nal rendezhessük. „Fejleszteni a szocialista öntudatot" 0 — határoztak a DEFOSZ aktivaülések Vasárnap a DEFOSZ megyénk több helyein aktivaértekezlatekeMar. tott. j Az aklívaértekezleteken nagy lét­számban vettek részt a DEFOSZ ak­tívák. Feltárták az eddigi hibákat, elhajlásokat és azok okait. Irányt vettek a hibák kijavítására és az MDP parasztpolitikájának helyes megismerésére. Leszögezték az akti. vaértek'zletek. hogy megyénkben is valóban fennáll, ak a DÉFOSZ-ban azok a hibák, melyeket Rákos1 elv. társ így jelölt meg: „...a DÉFGSZ sok szervezeté nem a demokrácia transzmissziós szíja lett a do’gozó parasztság és a falu felé, hanem megfordítva: a kulákság rajta ke­resztül fogja továbbítani a városok felé demokráciaellenes munkáját.“ A DÉFOSZ.aktívaülések határoza­tot hoztak, hogy a munká^tagozaton keresztül biztosítani fogják a kulá. kok elleni harcot, az agrárproletárok és szegényparasztok mindennapi ér- dekeinek szakadatlan védiImezésévei. szocialista öntudatuk fejlesztésével erősíteni fogja a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Emel­lett irányt vettek a középparasztok megnyerésére. Az aktívaülések mindenütt kos zó, netüket és ragaszkodásukat fejezték ki a Magyar Dolgozók Pártja és an­nak bölcs vezére, Rákosi elvtárs felét Tűz a selgűlariáni acélgyár isitoiáiában A salgótarjáni acélgyári iskola, egyik padlásízobájában tűz ütött ki kedden, amit a városi tűzoltóság rö. vid idő alatt eloltott. A tűz oltásá­nál részi vettek a. páífalvi és tarján! üveggyár, a bánya tűzoltói, vala­mint az acélgyár dolgozói. Kü]ö„ nősen kitűntek Valek József és Gutli József. A diákok szülei azonnal hozzálát, tak a feldúlt iskolatermek kitakarítá­sához, hogy egy napig se szüneteljen a tanítás. A tűz oka ismeretlen. A kárt mintegy 150.000 forintra becsülik. SALGÓTARJANI FILMSZÍNHÁZ XI. 15—17-ig Pilótaszerelem,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom