Szabad Nógrád, 1949. november (5. évfolyam, 44-47. szám)

1949-11-19 / 46. szám

SZABAD NOGRAD 1949 november 19. Baráti együttműködés, szocialista verseny a szovjet parasztok között A Szovjetunió szocialista mező- gazdasága olyan fejlettséget és bol­dogulást biztosított a parasztságnak, amire ezidáig a világon még nem volt példa. A szovjet koihozparasz- tok élete, munkája megváltozott, új értelmet kapóit. A Pravdában megje­lent alábbi cikk a kolhozok életéről, gazdagságáról ad képet. A „LENIN”-KOLHOZ gyakran kap külföldről, levelet. A kapitalista' or­szágokban élők, a tengerentúli farme­rek az iránt érdeklődnek, hogyan él­nek a kolhozparasztok, mekkora a jö­vedelmük. A válaszlevelekben a té­nyek és számok a kolhozparasztok napról-napra növekvő jólétéről szá­molnak be, — olyan életről, amilyen­ről a kapitalista államok parasztjai álmodni sem mernek. A kolhoznak milliós vagyona van. De nem a pénz a lényeg. Dimitrij Ivanov, a kolhoz agronúmusa erről a következőket írta egy kanadai újság szerkesztőjének: „A kapitalista álla­mokban megszokták, hogy az emberi boldogságot pénzzel mérjék. Nekünk, szovjet embereknek, más a vélemé­nyünk. Számunkra a boldogságot nemcsak az anyagi jólét jelenti, ha­nem mindenekelőtt a dolgozó ember megbcsülése, szabadsága, amelyben csak a szovjet rendszerben lehet ré­szünk. Számunkra az jelenti a bol­dogságot, hogy saját sorsunk és or­szágunk urai vagyunk. A legnagyobb kitüntetés, hogy mi, kolhozparasztok is a Bolsevik Párt, a munkásosztály vezetésével a kommunizmust építhet­jük." A SZOVJET FALVAKBAN élők lelki gazdagsága drágább az arany­nál. Olyan emberek élnek a kolhozok­ban, akiket a kommunizmus korának szellemében neveltek. Valamikor Kljucsovszkij azt írta az orosz parasztról: „Zárkózott és óva­tos, szinte mogorva, mindig csak ma­gára gondol. Jobban dolgozik, ha senki sem látja és nehezen szokja meg, hogy barátilag együtt dolgozzék másokkal." Nos, a kolhozparaszt egyáltalán nem hasonlít az elnyomott muzsikra, akiről az orosz történész írt. A szov­jet faluban a baráti együttműködés az élet alaptörvényévé vált, megvál­toztatta a parasztok jellemét, lelkivi­lágát. \ v. . A „Lenin"-kolhozban a barátság és elvtársiasság, az egymást megér­tés és kölcsönös segítség csodálatos légköre veszi körül az embereket. Itt nincsenek emberkerülök, féltékenyke- dők, kapzsik és gyillölködök. Mindenki kolhoza ügyeivel törődik, de közel áll szívükhöz a többi koihoz ügye is. AMIKOR MEGTUDJUK hogy a szomszéd kolhoz, néhány, előre nem látott akadály miatt nem boldogul idejében a vetéssel, a „Lenin“-kolhoz parasztjai kijelentették, átküldenék néhány velőgépet, hogy segítsenek Még a gépkezelőket is rendelkezésre bocsátották. Ilymúdon vagy 160 hol­dat szántottak fel és vetettek be a szomszéd kolhoz földjein. Az utolsó 70 holdra nem. jutott elegendő vető­mag. Adtak ezt is a szomszédnak. A szovjet falu másik alaptörvénye a szocialista verseny. A „Lenin“-kol- hoz versenyben áll az összes környező gazdasággal. Persze, elsők akarnak lenni. Nem azért, hogy legyűrjék a többit, hanem, hogy jó munkával, a mezőgazdaságban és állattenyésztés­ben elért sikerekkel példát mutassa­nak. — A KOMMUNIZMUST az egész országban felépítjük — mondja Fo­kin, a kolhoz elnöke. — Nálunk a fa­luban lassan már olyan az élet, mint valami városban. Vannak gépeink, embereink értenek kezelésükhöz. A pásztorok kerékpáron járnak a lege­lőre. A kolhoz megkönnyítette az asz- szonyok sorsát, van bölcsődénk, óvo­dánk. Van a kolhozban kenyérgyár, sajtgyár, hentesáruüzem. Ami a szom­szédokat illeti, hát vannak még kol­hozok, ahol nem értek el olyan jó eredményt, mint mi. De mi nemcsak a sajátunkért vagyunk felelősek, ha­nem a többiért is. Rajtuk tartjuk a szemünket és segítjük őket, mert ha mi jól élünk, eljeneK mindenütt így. A „Lenin"-kolhozban sok paraszt­nak van autója. Kolhozszínházukra, Könyvesboltjaikra is büszkék. Villany­telepük áramot szolgáltat a szom-^d Kolhoznak és valamennyi környéknél., kolhozzal összefogva szabályozzák c Vorona folyót. Felemelik a vizet és csatornákon vezetik majd a földekre Flórom és félmillió rubelt szánnak erre, de megéri a befektetést, men gazdaggá teszik az egész környéket. Tettekkel bizonyítjuk szeretetünket Decemberben lesz hetven éve annak, hogy megszületett a nagy szovjet nép lángeszű vezére és a világ dolgozói­nak hős példaképe, Sztálin elvtárs. Minket dolgozó parasztokat is 8 és hős hadserege szabadított fel az év­százados kizsákmányolás alól és meg­adta a szabadságot, amelyen keresztül dolgozó parasztságunk felemelkedhet, megismerheti a legmagasabb kultúrát. Sztálin elvtárs születése napjára nem­csak jókívánságokkal, hanem tettekkel is bebizonyítjuk szeretetünket és erős ragaszkodásunkat. Vele haladtunk, haladunk és haladni is akarunk. Veté­sünket idejében 100 százalékig elvé­geztük és az őszi mélyszántást már 15-ére elvégezzük. A mi nagy vezérünk születésnapjára úgy akarom szeretetemet és hálámat kifejezni, hogy az őszi mélyszántást 21 -re túl is teljesítem. Ezzel'és is elő­segítem a magyar dolgozó nép fel- emelkedését biztosító ötéves tervünk sikeres megindítását. Kívánom, hogy Sztálin elvtárs még soká, nagyon soká éljen és vezesse a dolgozó népet a világszabadság és a dolgozó nép szá­mára boldog életet jelentő kommuniz­mus felé. Éljen a világ dolgozóinak hős vezére, Sztálin elvtárs! Török János, szügyi DÉFOSZ-tag A MUNKAFEGYELEMRŐL Mostanában Rákosi elvtárs útmuta­tása alapján sokat ír az újság a munkafegyelemről, Párt és szakszer­vezeti aktívákon hangsúlyozzák szük­ségességét. Mégis nap-nap után elő­fordulnak kirívó esetek, a későnjövők, igazolatlanul hiányzók elég gyakoriak. A mi üzemünknél, Tiribes-aknán a beszállás után rendszerint bánvafs szállítás van. A későnjövő egv-két dorgáló szóval megússza a késést. Odamegy az aknához és 20—30 per­cet vár, amíg leszállítják a fát. Eköz­ben lenn a bányában már mást osz­tottak be a helyére, a későniövőnek pótmunkahelyet kell adni és néha több mint egy óra is eltelik, amíg meg­kezdi a munkát. (Nem baj, a műszak fizetve). Ezenkívül nemcsak a későn­jövő okoz a termelésből kiesés* *, na- nem az ő munkahelyére beosztott dol­gozó sem tud megfelelően termelni, mert minden munkahelyen mások a termelési adottságok. Ez ellen a tipikus későnjövők ellen kevés a dorgálás. Világosítsuk fel, mit jelent a késés és tegyük ki őket a faliújságra. Ha mindezek ellenére sem változnának meg, ki kell zárni őket az öntudatos dolgozók közül. Kincses János | propaganda-felelős A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Oczel János elvtársat, november hó | Nógrád-Hont megyei Pártbizottságának elsejével Budapestre a Belüevminisz- I titkára Bottyán István elvtárs lett. tériumba osztotta be. Az MDP I Új Üzemi Bizottságokat választanak a bányászok Megyénkben a DÉFOSZ egyre ki- szélesedően ellenőrzi az őszi munkák elvégzését. Éberen vigyáz arra, hogy a becsületes dolgozók jövő évi ke­nyere minél nagyobb mértékben bizto­sítva legyen, < Az ellenőrzési munkát repülő bizottság végzi. Legutóbb Cered köz­ségben végzett ellenőrző munkát a bi­zottság. Cered község halárában szépen fej­lődnek a vetések. A község parasztjai jó munkájukkal hozzájárultak ahhoz az eredményhez, amit megyénk elért az őszi munkaversenyben. A szépen megmunkált földek kö­zött azonban talált a bizottság elha­nyagolt földet is. Az „Ürgés-dűlő”-ben négy-öt katasztrális hold területen még nincs tarlóhántás. A község pa­rasztjai felvilágosították a bizottsá­got, hogy az a föld Sipeki Balázs Béla Cered község esperes-plébánosáé. Ugyancsak a Hidegkúti dűlőben kettő és fél hold területen a búza vetőmag 30—35 százalékkal a föld felszínén van. Ez a terület ugyancsak Balázs Béla esperes-plébánosé. A bizottság az elhanyagolt mező­gazdasági munka miatt felszólítottá Sipeki Balázs Béla alkalmazottját, aki a következőket mondotta: „Én nem tehetek róla, mert amikor megkezdtem munkát, mélyen szántottam, az es­peres „úr“ volt az, aki felszólított, hogy vegyem az ekét feljebb, elég ha a nyári tárcsázástól kettő-három ujj­nyival szántok mélyebbre, nehogy a lovaknak nehéz legyen. Tekintettel arra, hogy én alkalmazott vagyok, az esperes „úr" parancsát kénytelen vol-j tam végrehajtani. A bizottság utasig tóttá Gál Józsefet, az esperes „úr‘r alkalmazottját, hogy haladéktalanul ál-' lítsa be az ekét megfelelő mélységre.) Ugyancsak megállapította a Défosz-j repülő bizottsága, hogy Sipeki Balázs Béla azonfelül, hogy egyszerűen sza*| botálta az őszi mezőgazdasági ütem-1 tervet, még az alkalmazottjának sem fizeti meg a kollektív-szerződésben] megállapított béreket. Havonta 150 forintot ad Gál Józsefnek és 14 fuvart egy évben. A gazdasági alkalmazott reggeltől estig dolgozik, az őszi hóna-| pókban pedig 9—10 órát. Még egyj ízben sem fordult elő, hogy a túlóra díjat vagy egyéb járandóságot meg-i kapta voln» Sipeki Balázs Bélától. FELSZABADULÁSUNK OTA a ne­gyedik üzemi bizottsági választásra került sor szénmedencénkben. Most november 15-től december 16-ig lesz­nek a választások. Hogy ez az új üzemi bizottsági választás létrejön annak tudható be, hogy országunkat és a munkásosztályt a Magyar Dol­gozók Pártja és forrón szeretett ve­zére Rákosi Mátyás elvtárs irányítja. Ez az új választás szakszervezeti || mozgalmunkban fejlődést jelent és ez a választás meg fogja mutatni, hogy dolgozóink hogyan értékelik ki szak- szervezetünk eddigi munkáját. Ezeknek az üzemi bizottságok­nak lesz feladatuk, hogy a hozzájuk­tartozó üzemekben létrehozzák a míí- helybizottságokat, illetve üzemenként a harmadbizottságokat. Ez az új vá­lasztás fogja megvalósítani a Szak­tanács XVII. és a Bányászszakszer­vezet XIV. kongresszusának határo­zatát, amely kimondja, hogy a szak­szervezeti mozgalmat az üzemben ki kell szélesíteni és ipari szerveze­teket kell létrehoni. Amikor a Szervező Bizottság hatá­rozatát végrehajva bányáinknál meg­alakulnak az aknaüzemi pártszerveze­tek szakszervezeteink iránymutatást, vezetést kapnak. Az új ü. b.-nak, harmadbizotlságunknak Pártunkkal szorosan össze kell dolgozniok, mert csak így tudják betölteni azt a fel­adatot, hogy a szakszervezetek a kommunizmus előiskolái legyenek, az összekötő szerepét töltsék be a Párt és a szakszervezet között és neveljék, képezzék a dolgozókat 1 EZEKEN A VÁLASZTÁSOKON fog ;s I kidomborodni Pártunk és szak- I szervezetünk oktatási munkája, a vá­ll lasztásokon fog megmutatkozni szak­■ szervezeti életünk eddigi eredménye. »Hogy ez így legyen, .minden szerve- wzett dolgozónak kötelessége, hogy az •. llij ü. b.-ba és harmadbizott&ágokba a ■ legjobb elvtársakat, politikai, szakmai «vonalon kiemelkedő dolgozókat vá- 'ílasszák be, akik magukévá tették a ;| szocialista munkaversenyt és mindén t, j téren példát mutatnak, élenjárnak, a A szakszervezetek a dolgozók ér- j-1 dekvédelmi szervei. Azonban a dolgo- a i zók érdekeit csak úgy tudja biztosi­éi tani, ha a szocialista munkaverseny z kiszélesül, mert csak ezen keresztül lehet biztosítani a dolgozók színvo­nalának emelését. Szakszervezeteink­nek sokkal közelebb kell állmok a termeléshez, a dolgozókhoz. Lenin eivtárs azt mondja: „A kapcsolat a tömegekkel, azaz a munkások több­ségével a szakszervezetek bármiféle tevékenységének legalapvetőbb felté­tele." Éppen ezért a szervezett dol­gozóknak feladatuk, hogy jól elbírál­ják azokat az elvtársakat, akik a jö­vőben hivatva lesznek az új üzemi bizottságokban a dolgozók érdekeit képviselni. Bírálatot kell mondaniok a dolgo­zóknak az üzemi bizottságok eddig végzett munkájáról a választásokon. Eddig működő ü. b.-ink, nem elégítet­ték ki teljesen a dolgozók érdekeit. Nem elégítették ki azért, mert üzemi bizottságaink nem tanultak eleget, nem tartották fenn kellőképpen a kap­csolatot Pártunkkal, amely mindig he­lyesen megadja a politikai irányvona­lat. Nem képezték magukat, nem sa­játították el a marxista-leninista el­méletet, nem ismerték meg a Szovjet­unió szakszervezeti mozgalmát, amely, bői nagyon sokat kell tanulni Nem eléggé szélesítették ki a szocialista munkaversenyt, nem tették magukévá egészében Pártunk és Rákosi elvtárs útmutatását, amely arra int, hogy a termelés frontján nem szabad rést hagynunk. Feladata tehát minden szakszervezeti funkcionáriusnak, hogy megismerje a szocialista munkaver­seny alapelméletét és azt a gyakor­latba, az üzemekbe levigye. AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK mun­kája a választások után lényegesen meg fog javulni. A nógrádi bányá­szok, akik Sztálin elvtárs 70. születés­napjára készülve munkafelajániásokat tesznek és olyan eredményeket érnek el, amelyeket még soha, minden ere­jükkel támogatni fogják munkájukban az üzemi és harmadbizpttságokat. A szocializmus alapjait lerakó ötéves tervünk megindulásánál és a három­eves terv utolsó heteiben, amikor a legnagyobb lendülettel dolgozunk az üzemi bizottságok legyenek épülő új rendünk harcosai és Pártunkat kö­vetve a munkaverseny irányítói, a termelés jó szervezői. Bencés Béla szakszervezeti titkár Brigádunk munkájára Nyílttér* Feleségemért, Csermák Istvánnéért sem anyagi, sem erkölcsi felelősséget] nem vállalok. Csermák István * Fenti közleményért sem a kiadó-1 hivatal, sem a szerkesztőség felelőssé-, get nem vállal. A salgótarjáni tűzhelygyár csi­szoló műhelyében szeptember 9-én alakult meg a brigád. Megvallva őszintén, ennek Pét hétig csak a neve volt brigád. Szeptember második fe­lében brigádértekezlet volt és akkor kaptunk brigádnaplót, amiben vezet­jük a termelést, a selejtet, az üzem­zavart, stb. Ezután ugrásszerűen emelkedett a termelésünk és csök­kent a selejl, mert amit eldobáltak, hibás öntvényt kijavítottam, hogy ne kerüljön vissza az öntőbe, ermit már az öntőnek és a tioztí tómű helynek kifizettek. Ezért kellene többször brigádértekezletet tartanit felhívni a brigád,vezető elvtársak figyelmét, hogy vezetik-e egyáltalán, vagy jól Vezetik-e a naplót, ha nem jól űze­tik, megmagyarázni minden brigád- vezetőnek, hogy te így vezesd, te meg úgy. Beszélni kellene arról, hogy mennyi seiéjtünk van, a szá­molásnál mennyi tört él, a szállitás- nál a szerelő mennyit fúrt el, a csi­szoló mennyit tört el és így tovább, és akkor minden brigádvezetö azon lesz, hogy minél kevesebb selejtet ír­jon be és jobban vigyáz a munka­menetre. Mi is kihívtuk a csi­szoló műhely pallérozott egyéni ver­senyre és meg is van a-z eredménye, mert 136 százalékról 90S és 909 szá­zalékot értünk el. Igaz, hogy ez a minőség rovására ment, de most azon leszünk, hogy a minőséget íg kija­vítsuk Csak így biztosítjuk a 3 éves terv időelötti befejezését és az ötéves tervet négy év alatt befejezni, mint a Szovjetunióban, hogy minél előbb elérhessünk a szocializmusba. Tóth Faragó István 1000dtuda fpunden feé%£4% iipp Szabotálja a mélyszántást / és az alkalmazottját sem fizeti regesen SIPEKI BALÁZS BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom