Szabad Nógrád, 1949. november (5. évfolyam, 44-47. szám)

1949-11-12 / 45. szám

f!M2. november 12. SZABAD NOGRÁD m így határozott A VÖRÖS-MAJOR Szombaton este üzemi értekezletre gyűltek össze a vörösmajori gépállo­más . dolgozói. Rendszeres összejövete­lek ezek. Itt beszélik meg a gépállo más traktoristái, hogy mit is végeztek az elmúlt héten. Itt fektetik le, hogy az elkövetkezendő időben mit fognak végezni parasztságunk és az ország felvirágoztatása érdekében. Amikor így együtt ülnek valamennyien a traktoris- tók, olyan, mintha egy nagy család tárgyalná eseményét, ahol a családfő szerepét a gépállomás vezetője tölti be. A villinyfény élesen világítja meg a jelenlévőket. Kemény jogásá, határo­zóit tekintetű dolgozók figyelik End- rész Gyulát, a gépállomás vezetőjét. Ma valahogy nagyobb várakozással tekintenek feléje, mintha éreznék, hogy a gépállomás életében ma egy döntő változás fog bekövetkezni. A fiatat traktoristák alatt meg-megroppan a szék. Ok tzga tcttabban várják a szót, mint az öre­gebbek. Endrész Gyula határozottan mondja: Elvtársak! Munkatársak! Ma olyan eseményt jelentek be, amely gépállo­másunk életében még nem történt. — A Baja-sármánypusztai gépállo­más Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmából versenyre hívja ki az ősz­szes gépállomásokat a mélyszántásnak december elsejére való elvégzésére. Sztálin elvtárs nevének hallatára hatalmas taps ailbö- rög föl a traktoristák között, össze­verődnek a kérges, olajos tenyerek. Erces kiáltás hagyja el hangjukat: El jen Sztálini Endrész elvtárs egy kicsit vár és aztán folytatja. — Mi már az elmúlt hetek munkái­ban bizonyítottuk, hogy helyt tudunk állni a munkában. A cséplési munká­ban az alközponti körzetben a második helyet foglaltuk el. — Úgy van! — hangzik többfelé. — Nem maradtunk el a tarlóhántási munkában sem. A traktoristáink mun­kája és Pártunk helyes iránymutatása mellett ugyancsak az első helyet biz­tosítottuk magunknak. Ezek az ered­mények arra köteleznek, hogy a Baja- sumárpusztai gépállomás Zsiros József emelkedik szólásra és egy kissé bizonytalan a hangja. — Ha az idő keresztülhúzza számí­tásunkat ... Még ki sem mondja, amikor szót kér Sólyom elvtárs, a gépállomás párt- titkára. — Mi eddig sem riadtunk vissza a munkától és az időjárás nehézségei­től. Sólyom elvtárs szavai, mintha fel­oldották volna a csendet. Zsiros Jó­zsefen is látszik, hogy nem azért szólt, mintha nem végezné el a munkát. Hi­szen itt többről van szó, mint munka- versenyről. Méltóvá válni a nagy napra. A többiek ajkán újra szó csattan. Elfogadjuk I... Elvégezzük !.., versenykihívását elfogadjak és a mélyszántást december 1-tg telje­sítsük. Néma csend, csak a jegyzőkönyvve­zető keze jár serényen. Egymásra te­kintenek a dolgozók. Látszik rajtuk, hogy magukban számolgatnak, latol­gatják, hogy mennyi idő is van még december 1-ig. Mintha gondolatbah felmérnék azt a területet, amit fel kell szántaniok. A vörösmajori traktoristák szeme fel­csillan. Az arcokról a közeli győzelem tükröződik vissza. Máris izgatottan beszélik, hogy még nagyobb gondot fordítanak a traktorra, mert nekik ez az éles fegyverük az ellenséggel szem­ben. A határozat elfogadása után mun­kára keitek a traktorállomás dolgozói. Kinn a határban éjjel-nappal dübörög­nek a gépek. Az eke hasítja a földet és haladnak egy újabb győzelem felé, amivel méltóvá válnak a Szovjetunió traktoristáihoz. MAGYAR NÁNDOR ÚJ UTAKO Mint ahogy közmondássá vált a magyar nép száján „amint vetsz, úgy aratsz” vagy egyéb más, úgy vált ma már új közmondássá ae. hogy amilyen a pártszervezet, olyan a falu élete. Ezt bizonyítja az egész ország hatalmas fejlődése, de megmutatko íik megyénk számtalan községében is. Ha a pártszervezet ténylegesen rátermett a község vezetésére* na szilárdan áll a központi irányítás mellett, ha az minden esetben a dolgozók érdekeit képviseli, meg­látszik már magán a községet! is. Folynak a korszerű építkezések, csi­nosul a község, zökkenőmentesen megy a munka, gyarapodik a pa­rasztság, megalakulnak a szövetke­zetek, tanul az ifjúság. Egyszóval kibontakozik a magyar parasztság­ból mindaz a sok jó, amit a múlt tendszer elnyomott benne, ma pedig szükséges a szocializmus építésé­hez, a saját felemelkedéséhez. | C'nnfc egy pillantást | v^| Magyarnándor községre, már is meg lehet állapítani, hogy maga a község lakossága, ha ugyan el is végzi feladatát, szorgalmasan dol­gozik, a pártszervezet eddigi ha­nyag munkája miatt a község ke­veset haladt előre a felszabadulás óta. Kőszegi Albert volt a Pártszerve­zet eddigi elnöke. Mint a falu „esze” szerepelt a dolgozó paraszt sag előtt. Barátai, Tolvéthék, a falu 48—50'holdas kulákjai. A párttitkár majd minden évben váltakozott. A községben többek szerint nem a titkár személye a fontos, hanem az elnöké, aki „okos” ember, hiszen tanító volt, érti a dolgát. Azonban, ha meg is adta Kőszegi a felvilá­gosítást a dolgozó parasztoknak, a jelek azt mutatják, hogy abból nem igen járt jól a község. Három négy ember uralkodott a községben. A község parasztjai pe­dig, — mert a Párt nem fordított gondot az oktatásra, nevelésre —, ahelyett, hogy rendet teremtett vol­na az elhajlók között, zúgolódott, a tervköksönt is csak azért fizette ki, mert úgy gondolta, ha nem fizet, baja származik belőle. minden bántódás nélkül kijelentheti, — amikor felszólítják a szövetkezeti tagok elszámolásra —, hogy ha akarok, elszámolok, ha akarok nem. Még nyomaték kedvéért hozzá fűzi: „Aki velem akar kezdeni, kösse tel a nadrágját.” A volt párttitkár pe­dig egy nagyfröccs mellett gyö­nyörködik, hogy milyen jó világot teremtett a magyar népi demokrá­cia. Az eddigi jelek azt mutatják, hogy a szövetkezeti könyvekben sem az elszámolások, sem a be­folyt összegek könyvelve nincsenek. így áll ez a DEFOSZ vonalán is. Nem működik a szervezet. Halott a munkástagozat. Egymásután kerül­nek élre a kuiákok és a kulákbará- tok. A dolgozó, becsületes parasztság meg végzi a munkát, nem meggyő­ződve annak hatalmas jelentőségé­ről, de dolgozik, mert meg van benne a jóindulat a népi demokrá­cia államához. Nem szJil/semmit, esetleg suttog, hogy azért kell efiy- nyít dolgozni, hogy egy páran itt „léboljanak” és többet szerezzenek maguknak, mint a mennyi járna. I hmttegy I „megszokott” b­------——----1 titkári válasz­tá s következett be a községben. A párttitkár Koplányi Ferenc lett. A régi vezetőséget a tagság leváltotta. Ha megszokott is Magyarnándor- ban a párttitkár választása, az új választásnál minden lehetőség meg van arra, hogy most már együtte­sen a dolgozó parasztsággal, a pártszervezet irányítása mellett, szorosan zárkózzanak fel a sok győ­zelmet szerzett központi vezetőség mögé, mert ha ez meg lesz, be fog következni Magyarnándorban is az, ami megyénk számtalan községében meg van, hogy a becsületes dol­gozó parasztság a megérdemelt fej­lődés útját járja. // LÁTOM ÉBEREN VIGYÁZ PÁRTUNK A DEFOSZ-RA IS // Rákosi: .........a DéFOSZ pedig me ssze elmarad a hozzáfűzött várakozásoktól. Különösen érez­hető volt hogy a munkástagozat a mi erősségünk, a falun még mennyire nincsen a DÉFOSZ-ban kiépítve ...” j Súlyos hibák hárulnak a magyar nándori hanyagul dolgozó és el­hajló pártszervezetre, ami kihatott végig a községen, de a községben lévő különböző szervezetekre is. A szövetkezetnél Kremnicsány Gábor a vezető, korlátlanul ural­kodik a szövetkezeti tagság felett. Természetes a bátorságot onnan 'Meríti, hogy szoros baráti kapcsolat fűzte a pártszervezet volt vezetői­hez. Ilyen „támogatás” után aztán Amikor értesültem a DÉFOSZ nagy­választmány ülésén felhozott DEFOSZ- munkák hiányosságáról, meggyőződ­tem arról, hogy a Párt, Rákosi elvtárs vezetésével ismét - a legjobbkor nyúlt hozzá ahhoz a kérdéshez, amiben óriá­si hiányosságokat láttam itt nálunk, Palotás községben is. Be kell valla­nom őszintén, hogy a meglévő hibák mellett mi is komoly hibákat követ­tünk el. Mi, DÉFOSZ-tagok elsősor­ban hibásak vagyunk. Sok esetben elő­fordult, hogy magunk sem vettük részt a DÉFOSZ-gyüléseken, persze, ilyenformán nem tudtunk semmit meg­beszélni, sőt tevékeny munkát sem ki­fejteni. Akkor, amikor a Politikai Bi­zottság felhívta a figyelmünket az őszi vetési munkák sikeres elvégzésé­re, bizony, még nagyon hiányos volt nálunk ez a munka. Valahol a 65 százaléknál jártunk. A nagyválaszt­mány ezután Pártunk irányítása mel­lett még jobban felfedte a hibákat. Most, miután a Pártunk ébersége felfedte a hibákat, átszervezeti a DEFOSZ-vezetőséget, csak hálával tu­dok gondolni a mi bölcs vezérünkre, Rákosi elvtársra. Éppen ezért, mert ilyen nagy gonddal vigyáz ránk, ígérem meg Palotás község dolgozó parasztjai és DÉFOSZ-tagjai nevében, hogy a jövőben éberen fogunk vi­gyázni a káros elhajlásra, a hibákat kiküszöböljük és jó munkával mindent megteszünk az országunk HvY'á'-oz. tatása érdekében Pete Imre Palotás, DEl-OöZ-tag. FELHÍVÁS Felhívjuk, pártszerveseteinik figyel, mét, hogy a népnevelő negyedóra e héttől kezdődőleg szombat helyett csütörtökön este le ez megtartva. Népnevelőink ekkor hallgassák a rádiót. MDP Megyebizottság agitációs osztálya Mikor összeültünk, a falúban lévő termeiőcsoport és a DEFOSZ-tagozat együttesen, hogy megnézzük eddigi munkánkat, bizony,- bármennyire is akartuk kendőzni, vagy másokra há­rítani a hibákat oda jutottunk, hogy senki más nem követett el olyan magy hibát, mint mi, DÉFOSZ-tagok. Meg­állapítottuk, hogy nem is kis mérték­ben érvényesült a kulák-befolyás a mi falunkban. ' Megláttuk, hogy nem fo­koztuk eléggé a felvilágosító munkát, a dolgozó parasztok és tagjaink sorai­ban, nem ellenőriztük a kulák káros tevékenységeik V. rmelősKÖvetkezeti ozgalmunk. fejlődése Ez év őszén jelentősen megnőtt, megerősödött vármegyénk területén a felvilágosító és meggyőző munka eredményeként termelőszövetkezeti mozgalmunk. Pártunknak helyesen végrehajtott parasztpolltikája, a jól működő termelőcscportok utat mu­tattak a dolgozó parasztságnak, megmutatták a kollektív gazdálko­dás előnyét, a rég: típusú, elmaradt, alacsony termelékenységű kisparaszti gazdálkodással szemben. Termelőszövetkezeteink száma több mint duplájára emelkedett, a cso­portok földterülete nagymértékben megnövekedett s ezzel egyidejűleg a Csoportok taglétszáma Is a legtöbb termelőszövetkezeti csoportban 100 százalékkal emelkedett, de vannak csoportok, melyeiméi a taglétszám emelkedése elérte a 150—£00 száza­lékot is. A fejlődést mutatja még az is, bogy a termelőszövetkezeti csoportok taglétszámának döntő részét, földdel rendelkező kispara,sztok alkotják, akik saját földjeiket Is bevitték a szövetkezeti gazdálkodásba. Mi hát a következő feladatunk, hogy termelőszövetkezeti mozgal­munknak ezt! a nagy fejlődést to­vábbra is biztosítani tudjuk. Feladatunk, hogy az elért eredmé­nyeket megszilárdítsuk. Az elért mennyiségi (fejlődést minőségileg kell tovább fejleszteni. A minőségi fej­lesztés első lépése lesz a csoportok felülvizsgálása, mely november 8-tól dewmb5»r20-ig tart, amelyet főleg az. tesz1 szükségessé, hogy az elért eyédmények mellett a meglévő hiá- yosságokat, hibákat a termelőszö. vetkezeti csoportok a felülvlzsgáió- bizoíteágokkal közösen feltárják s azokat kiküszöböljék. Az ilyen hiányosságok közé tartó, zik a kapitalista vagy szektám ve­szély, mely Pártunk parasztpotitilsá- játó! való eltérést jelent. A termelő- »zövetkeareti csoportok, mint gazda­sági, szervezeti egységek csak akkor tudnak valójában fejlődni és a mező- gazdaság szocialista szektorához tar­tozni, ha ezeket a hiányosságokat feltárják, kiküszöbölik és legelsősor­ban megjavítják a csoportok politikai munkáját. A politikai munka meg­javítása elsősorban termelőszövetke­zeti csoportokban lévő üzemi párt- szervezetek feladata. A te rmelőszovet kezti csoportok munkájának megjavítása érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a felülvizsgáló bizottságok a léginesz- szobbmenőkig minden felvetődő prob, lémát alaposan | áttárgyaljanak az intézőbizottságokkal, a csoport tag­ságával, mert csak akkor lesz ered­ményes a bizottságok munkája, ha a termelőszövetkezeti csoport minden tagja, de elsősorban a csoportok intézőbizottságai megadnak minden segítséget a bizottságoknak a hiá­nyok feltárására s a hiányok feltá­rása után közösen Igyekeznek azokat kiküszöbölni, mely hibák kiküszöbö­lés magával hozza a csoportok meg­erősödését, további fejlődését. A termelőszövetkezeti csoportok felülvizsgálása rendkívül fontos po. lltikai kérdés. Éppen ezért alaposan fel kell készülni falusi pártszerveze- tíln’.ínok a kulákság támadásaira, mert éppen úgy, mint a tagosításnál, vagy a tervkölcsönjegyzésnél minden erőt fel fog használni, hogy népi de­mokráciánk s ezen belül a dolgozó parasztság életszínvonalának emelke­dését akadályozni tudja. Fel kell ké­szülni pártszervezeteinknek még :rra Is, hogy a tennelőszöv-ítkezeti csopor. tok egyik-másik tagja félre fogja értelmezni a kulákság támadásán keresztül a felülvizsgálat igazi céját. Döntő feladata minden falusi párt- szervezetünknek és a termelőszövet, kezet! csoportok üzemi pártszerveze­teim k, hogy felvilágosító munkával megmagyarázzák a felülvizsgálat döntő jelentőségét s ezen keresztül hozzásegítsék a bizottságokat a jó munka elvégzéséhez. Hajdú József B fSIdfflíívesszSvetkezeti ralia meggyorsítását vállalta s választmányi ülés Az elmúlt hét vasárnapján Balassa­gyarmaton a. vármegyeháza nagyter­mében tartotta második választmányi ülését a Szövetkezetek Országos Szö­vetségének megyei választmánya. A választmányi ülés szónoka Gönczi elvtárs, központi kiküldött volt. A vá­lasztmányi ülés az Októberi Szocia­lista Forradalom 32. évfordulójának szellemével átitatva éltette a dicső Szovjetuniót, Sztálin elvtársat és a magvar nép bölcs vezérét, Rákosi elv­társat. Gönczi , elvtárs a választmányi ülésen ismertette a szövetkezetek kö­vetkező feladatát, aminek nagymérték­ben ki kell szélesedni a tagtoborzás terén. Határozatot hozott a választ- mánvi ülés, hogy a jövőben első­rendű feladatának tartja a földműves- szövetkezet tagságának kiszélesítését Iráílyt vett a> választmányi ülés, hogy az elkövetkező tagtoborzás idejére minden erővel a munka sikeres végre­hajtásán fogynak dolgozni. Gönczi elvtárs beszéde után a vá lasztmányi ülésen résztvevők hozzá­szólásukkal tették értékessé a SZÖ- VOSZ II. választmányi ülését. Szám­talan felszólaló mutatott rá az elmúlt tagtoborzás ideje alatt felmerült hi­bákra, amit a jövőben igyekezni íog- nak kiküszöbölni. Az MNDSZ megyei titkársága nevében Herczeg Gáborné vállalta, hogy az MNDSZ minden tá­mogatást meg fog adni a tagtoborzás­hoz! Vállalta a választmányi ülés, hogy eddigi 28 ezer ' földmíivesszövet- kezeti tagok számát 40 ezerre emeli. A jelenlévő választmányi tagok vállalták, hogy Sztálin elvtárs szü­letésnapjára a mezőgazdasági mun­kát határidő előtt befejezik A vámosmikolai földművesszövetkezet terményosztálya táviratban jelentette oe a választmányi ülésnek. hogy Sztálin elvtárs születésnap­jára egyéni munkafelajánlással vál­lalja községükben a szabadgabona maradéktalan felvásárlását decem­ber 31-ig a termény-adminisztráció teljes elvégzését, a szállítási rendel­kezések határidőre való megküldé­sét. A választmányi ülés résztvevői jz ülés végeztével lelkesen indultak el szerte a falujukba, hogy elvégezzék a szövetkezeti munka kiszélesítését. A falu villamosításáért A Hungária Villamossági NV tar­jám kirendeltségének dolgozói vizsgá­lat tárgyává tették eddigi munkála­taikat és a jövőben való teendőket, cél­kitűzéseiket. Már eddig is az üzem dolgozói fáradságot nem ismerve foly­tatták a munkálatokat és az 1949. évre előírt feladatokat tervszerint haj1­:íl asszon íz&atatlan ißarkatoätot A SPORTSZER NV-TŐL Salgótarján, Rákóczi-út 37. tották végre. és az első negyedévben 9 százalékkal túlteljesítették és a há­lózati veszteségeket 2 százalékkal csökkentettét Az üzem munkásai a falu vilamosí- tása terén igen jó munkát végeztek, mert a hároméves terv keretében 21 községben gyulladtak ki a villamos­lámpák. A munkálatok során felme­rülő nehézségeket leleményességgel és jólsikerült számos újítással küzdötték i le. Ezáltal komoly megtakarításokat j értek el. I Az üzem dolgozói már az ötéves j terv első évére eső terveket is kidol- | gozták és a hároméves terv végrehaj­tásánál szerzett bőséges tapasztala­itokkal, újításokkal igyekeznek haszno­sítani De magukévá tették a dolgo­zók Rákosi elvtársnak az elméleti színvonal emelésére irányuló útmuta­tásait is, mert az üzem keretén belül megindítottak egy alapfokú, egy felső­fokú pártszemináriumot és egy hat­hetes szaktanfolyamot-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom