Szabad Nógrád, 1949. október (5. évfolyam, 40-43. szám)
1949-10-01 / Külön képes kiadás
Az acélgyári asszonyok zászlók alalí'vonullak, fel és röpgyülése n határozták el, hogy az áldozatvállalásból ők is kiveszik a részüket és bebizonyítják, hogy szeretik a Pártot, szeretik a saját országukat, hogy a tervkölcsönnel erősítik tovább népi demokráciánkat, amely egyenjogúságot adóit a nőknek, amely a gyermekek arcára nevető mosolyt hozott és vidám életet teremtett De az alkotó munkának nem lehel pihenni. Ami időt eltölfötlünk a jegyzéssel, — ha nem is sok, — be kell hozni a termelésben. -Szalai Gáspár éimunkás a hideghengerlőbcn elsőnek irta rá a papírra, hogy egyhavi fizetését 700 forintot ad erre a célra, és már is siet a gépéhez, hogy a kölcsönjegyzés után a termelésben erősítse a munkásosztály hatalmát. — Tudom, — módja — hogy a szocializmust építjük ezzel, hogy saját magamat segítem. Nekünk az imperialisták kölcsöne rém kell. Mi szabadon akarunk élni bebizonyítva Rákosi elvfárs szavát: ;,Országunk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján 1“ Az acélgyárban ün nepnap volt ez a nap, amit nemcsak a kölcsönjegyzés sikerével örökített ek meg a dolgozók, hanem azt is kijelentették, hogy ezen a napon a te rmelésben kimagasló sikereket akarnak elérni. Jegezz ötéves tervkölcsönt | a boldog, erős, független Magyarországért! I ötéves terv mellett áldozatot A jegyzésben a Kossuth-akna és Tiribes-akna járnak az élen. A kányási dolgozók pedig már csütörtökön délben 106 százalékra teljesitették a rájukeső részt. Üj lendületet adóit" aztán a ver- Isenymk, amikor 29-én két órakor géptáviró érkezett Petőfi-bányáról: „Petőfi bánya dolgozói az 5 éves tervkölcsön minél eredményesebb megvalósítása érdekében versenyre hívja ki Nagy- bátony összesdolgozóit." — amit mindjárt el is fogadtak. Czvelver Lajos salgóbányai vájár igy fejezi ki a salgói bányászok véleményét: „Nagyon sokat várunk az 5 éves tervtől, de miniahogy az ország, úgy az 5 éves terv is a miénk. Igv ennek eredményes végrehajtását nem várhatjuk másoktól, nekünk kell összefognunk és saját magunk érdekeit szemelőtí tartva igyekeznünk a terv végrehajtására. i&£g Ritkán látott lelkes hangulatú röpgyü- lés volt a mátranováki bányaüzemeknél is. „Az újonnan épölő gyárak a mi tulajdonunk lesznek. A kölcsön olyan befektetést jelent, amely a dolgozók életszínvonalát fogja emelni," — mondotta Simon István a dolgozóknak, akik Ígéreteit tettek arra, hogy az üzemnél mindenki jegyez kölcsönt. A somoskőujfalusi SzlT ifjak nagyon keveset aludtak szerdáról csütörtökre virradón. Reggelre plakáfdiszbe öltöztették az egész falut. A bazaltbánya dolgozói példátvéve ettől a lelkesedéstől elhatározták, hogy túlteljesítik az előirányzott összeget. Kístesenye tóljegyezve, kihívja Vizslást Kistérenyén a csütörtökön reggel meg- iinduló tervkölcsön jegyzés a délutáni óráiban még egy nagjebb lencülefet vett. Üzemi röpgyülésre | jöttek össze a bánya dolgozói. Közel 15C0 fő sorakozott fel, hegy még lelke sebben még odaadóbban , j csatlakozzon a feivkölcscn jegyzéssel a Párt és Rákosi elvfárs n egé. Á lelkes icpgyíí'és után Kovács j István nyolctagú családapa éppen gyermekeire hivatkozással a SCO ícrin'es jegyzését még 2CC forint- ital toldotta n eg. Felcsatlakozóit még m.cgéje az üzem valamennyi dolgozója. Kccs bender József, ! Danyi iíi Béla, Szomszéd István II., Szomszéd István, Berzák László \a!amernyien élen jártak az ^előjegyzésben és 3CQ, 2C0 és ICO forintos kötve'-•“'kei jegyeztek még. ininuE.MK.1 jttoYETlt: . Reggel negyed hét, a Vízválasztói Erőműben vagyunk. A kormány felhívása után az erőmű versenyre hívta Salgótarján valamennyi üzemét igy érthető is, hogy már reggel negyed hétkor az éjszakai és nappali csoport valamennyi dolgozója ott szorongott a jegyzési helyen és ütemesen kézről-kézre adták a ceruzát, hogy mielőbb befejezzék a jegyzést. — Én ötszázat jegyzek. . .. — Nekem hatot írjatok, — hangzik innét is onnét is. Majorek elvtárs a hatalmas lelkesedéstől, csak nehezen tud sorrendet tartani a jegyzési hely előtt. Ebbe a jegyzésbe benne van az az áldozatkészség is amivel a felszabadulás után megindították az üzemet és fokozták teljesítményét a — A zért adtam ötszász forintot, mert a fiatalok előtt a jövő, és nekünk a legfontosabb, hogy ezt a jövőt széppé boldoggá tegyük. liz óra. A páifalvai üveggyár udvarán nagy a sürgés-forgás. Az üzemi hangszóró zenéje mellett serényebben folyik a munka, és a nevető arcok elárulják, hogy a mai nap egy rendkívüli ünnep. Ezen a napon az üzem dolgozói ismét bebizonyították ragaszkodásukat, hűségüket a Párt és Rákosi elvtárs iránt. Az udvar közepére kitett tábla előtt úgy mennek el, ~ mint élő bizonyíték mellett, amely mutatja, hogy a jegyzést 9 órakor, már mintegy 75 százalékra teljesítették. jó forintért, a jobb ruháért, a fehérkenyérért, a 3 éves tervért. Most fordít szavaztak a béke, a jobb jövő, és'egy soha nem látott felemelkedés mellett Fél kilenckor a gépgyárban már készen áll az előjegyzés nagy része. A dolgozók csoportokba verődve hallgatják az üzemi hangszórót, ahol egymásután vesznek -tudomást a többi üzemek eredményeiről. Valamennyien boldogok és büszkék, amikor a saját üzemükről van szó és bemondja a hangszóró, hogy Békés Gizella, a gyár ifjumunkásnője erejéhez mérten a legtöbbet ajánlott fel az ötéves terv megerősítésére. Békés Gizella szerényen áll a műhely mellett, és mosolyogva válaszol azokra az üdvözlésekre, dicséretekre, amivel munkatársai elhalmozzák. Bures Károly ifjú munkás a tábla mellett hangosan kiáltja társainak, meg az egész salgótarjáni jásrásnak : — Versenyre hívunk benneteket!... Miénk a gyár, miénk az ország ! s méginkább miénk lesz, ha felzárkóztok versenyünk mellé ! A hegyek ezerszeresen verik vissza a hangot amibe benn van az egész járás válasza is. Felel, Cered, Mátraszőllős és Ncvák : „Alijuk a versenyt, jegyezzük a kölcsönt!“ m
