Szabad Nógrád, 1949. augusztus (5. évfolyam, 32-34. szám)

1949-08-11 / 32. szám

Kádermunkánk feladatai Irta: TOLDI JANOS, megyei kádervezető P.-4R NAPJA FOLYT le niégvel liáderk»flíer«wcii«ík, amely konfe­rencia * káslenaunkát Pártunk köz­jón! i kérdései közé helyezte. Mun. ícásosztályunk szövetségben a dol­gozó parasztságunkkal az ország birtokosa lett. A munkásosztály hatalmának további megszilárdítása áj, nagy fel. dalokat állít elénk. A Inu kásoszftály hatalmának biztosi :ása és továbbfejlesztése megköve. éli tőlünk, hogy az eddiginél sok- tál nagyobb számban állítsuk a munkásosztály logon tudató-abb, iá termett, a Párthoz és osztályunkhoz hit, becsületes dolgozókat, politikai, sazdnsági katonai és kulturális éle­tünk területeire. Hároméves tervünk sikeres be­fejezése és 5 éves teiviink meg­valósítása új tíz. és tízezer munkás vezetőkádert igényel. Nagy terveink megvalósítása, népünk felemelke­dése és a szocializmus építésének ugye új se ct .káderek kinevelését követeli meg tőlünk- Ezent vált a kádermunka Pártunk egyik köz­ponti kérdésévé­De központi két déssé vált azért is, mert a trockis.a kémbanda ezen a területen végezte romboló mun­káját- Feladatunk tehát, hogy meg­vizsgáljuk eddigi munkamódszerü r ket, milyen eredményeket értünk el ezen a területen, melyek a hibák és hiányosságok és mik a feladatri’-k a kádermnnka terüle: én. PARTUNK KÄDERFOLITIKÄJA, —- melyet kezdettől fogva helyesen folyiattiink — első perctől fogva az volt, hogy a munkásosztály kipró. balt osztályhő, párthű, a vezetésre rátermett munkáskáderek ezreit és ezreit vigyük politikai és állami éle ünk kiilönböző területeire. Ez a káderpolitikánk helyes volt és ezt a politikát tovább kell folytatni. Nem káderpolitikánkon kell változ- tbánunk, hanem meg kell változtat­nunk magatartásunkat, viszonyún, úal a kádermunkához. Fel kell számolni a kádemiunka területén a szűk prakticizniust és ál kei] térnünk a szélesebb alapo­któl nyngvó tervszerű kádennun kára. Az eddiginél sokkal bátrab­ban és merészebben állítsuk be a munkásosztályhoz hű proletá teleinek friss erőit az élet minden terül­tére, »Az egész országba friss proletás- eröt tikárunk tölteni és ez annyit jelent, hogy Hz- és tízezrénél kelle­nek az intelligens, meghízható kommunista munkások« — mendotta Rákosi eívlárs. Ha ezt megvalósít­juk, akkor nagyban hozzájárulunk a szocializmus építéséhez őrs tágunk, ban. A TROCKISTA KÉMBANDA le­leplezése figyelmeztetés a mi szá inunkra. Az oszlályellerség eltávo­lítása Pártunk soraiból Pártunkat nem gyengítette, hanem erősítette és ebből a harcból is megerősödve, még jobban megszilárdul a került ki Pártunk. A ‘trockista kémbanda célja az volt, hogy a pártellenes tevékenykedéseiken keresztül a munkásosztály ellenségeit, az impe­rializmus ügynökeit beépítsék Pártunkba és állami életünk külön­böző területeire, hogy ezen keresz­tül akadályozzák a szocializmus és népünk ügyének felemelkedését- (atijuk volt, hogy gyengítsék Pár­tunkat. a munkásosztály hatalmát, pozíciójukat a Párton belül az ellenség érdekében hasznosították éi a nép ellenségét csoportosítot­ok a munkásosztály ellen. A mun. kjimőds/erük azontúl, hogy az ellen­séget beépítsék a Pártunkba az volt, hegy a munkásosztály soraiból olyanokat állítsanak magas funkció­ba, akik még gyengék voltak a meg­adott funkció betöltésére. így akar iák lejáratni dolgozó népünk előtt a m uikásvezetőket. A beállított juunkáskádereket úgy kezelték, mint egyszerű aktákat, gyakran változtatták beosztásaikat, nem ad­tak módot a beállított munkás­kádereknek arra. hogy begyakorol­ják magúkat az új munkakörbe, hogy elsajátítsák munkaterületükön a szaktudást, hogy ezen keresztül kibontakozzanak képességeik és jó vezetők váljanak belőlük. LÉLEK ÉS SZÍV NÉLKÜL ke. zel'ték ezek a kártékony férgek kádereinket és gyűlölték a munkás­osztályt- A kémbanda súlyos káro­kat okozott kádermunkárk terüle. tón, de Pártunk törhetetlen egysé­gét és szilárdságát ucm tudták megbontani Káderkonferenciánk megvetéssel és izzó gyűlölettel forduld ezen munkásáruló férgek felé és irányt szabott kádermunkánkban, a jövő feladatok megoldásának kérdésében. A kémbanda leleplezése tanulság kell, hogy legyen számunkra is é- gyökeresen változtatni kell eddigi munkamódszerünkön. Minden káde­rest és minden funkcionáriust, mun­kája végzésében az osztályához való ragaszkodás, a munkásosztály ügyé­nek felemelkedése kell, hogy vezes­sen. Gondosan kell kiválogatni mi előtt funkcióba állítanánk egy.egv kádert. Alapos körültekintéssel kell megvizsgálni politikai képzettségű két, rátenne: tségükei, fejlődőktp.s 'égőket és szaktudásukat, Párt és A forrón tűző napsugár sem volt [ akadály vasárnap Salgótarján mun­kásainak és parsztjainak, hogy S meghallgassák Szűcs Ferenc elv. társnak, a DÉFOSz országos veze­tőségi tagjának beszámolóját a Szovjetunióban szerzett tapasztala, tokról. A gyárak és bányák dolgo­zói eljöttek hallani a Szovjetunióról és annak fejelt mezőgazdaságáról, hogy segíthessék, támogassák me­gyénk parasztságát ennek elérésé, ben.... E;jöttek a parasztok, hogy a szocialista gazdálkodás példáján nálunk is megvalósítsák a dolgozó parasztság jobb életét. Feldíszített kocsikkal, vörös és nemzetiszínü zászlókkal vonultak a szovjet em. tékműhöz, hogy megkoszorúzzák azt. Utána a Petőfi-térre jöttek. Az új termés, a kövér, aranysárga kalászok bizalomkejtően feküdtek a kocsikban. Itt voltak a tarjáni táb­lásgazdálkodás tagjai, meg a somo­st, pálfalvai és a többi községek is küldtek egy-egy kocsit. Azt tart­ják, hogy az sem baj, ha valaki kéí- szer-iiárcmszor meghallgatja a be­számolt, hiszen mindig újat hap, mindég csak tanul. A kolhozparaszt saját házáoan lakik Amikor Bottyán János elvíárs Pártunk megyebizottságának neve- ben megnyitja a gyűlést és Szűcs elvtárs emelkedik szólásra, köze­lebb húzódnak az emberek, hogy egyetlen-egy szót, egyetlen-egy mondatot se veszítsenek el. — Elsősorban azért jöttünk Tar­jánba, hogy a munkásosztály meg. ismerje a Szovjetunió mezőgazda­ságát ..... A munkásosztály vezeti ná lunk is a parasztság küzdelmét céljai elérésében. Aztán elkezdte sorolni, hogyan él egy szovjet kolhoz, milyen a gazda­sága, mennyi a vagyona. — Az Iljics kolhozban 185 csa­lád lakik, ebből 375 munkaképes.... Négy teherautója, 40 lova, 80 igás- lova, 420 marhája, 880 juha, 180 disznója van a kolhoznak. Az átla­gos terméseredmény hektáronként 25.4 mázsa. A kolhoznak villany- teíepe, vizvezetékhálózata, sajtfej- dolgozója, napközi otthona van és minden kolhoz tag saját házában la­kik. — Vagy ott van a Vörösmező- kolltoz. Tízosztályos iskolája van és a kolhoztagok közül 127-en kö­zépiskolát, 15-ert egyetemet végez­teki Ahogy ezeket hallja Pintér Ist­ván salgótarjáni gazdálkodó, csó­válja a fejét és olyan módon isz. sza magába a szavakat, hogy el is fel’cjti, hogy körülötte még íöb ben állnak. Jó hangosan meg­jegyzi, csak úgy magának: „Hej, de jó volna, ha legközelebb én osztályhűíégüket Olyan k dereket keil beájiitsunk politikai és ál ami életünk minden területére, akik hűek a munkásosztályhoz, akik mar a múltban és a jelenben is bebizo njíioták ozáLuk Hanti törhetet­len ragaszkodásukat- AZ ELKÖVETKEZENDŐ IDŐ BEN 3 éves tervünk befejező ének érdekében, 5 éves iervü,.k ikeres megoldásának szomeiött tartásával 50 ezer ój vezető káderre van szükségünk. Felvetődik a kérdés megtudjuk e e nagy feladatot ol­dani? Válasz csak egy lehet, igen! Megtudjuk oldani azért, meri a munkásosztály kimeríthetetlen tar­talékai állanak rendelkezésünkre üzemeinkben és bányáimebar Itt van jövőnk záloga, ifjúságunk ha talmas tömege, amely ifjúság már eddig is bebizonyította Pártunk és dolgozó népünkhöz való ragaszko­dását és hűségét. Ifjúságunk tuda tában van, hogy mit jelent számára is kimehetnék a Szovjetunióba, — a többit már a körülötte állóknak mondja. Nekünk ezeknek a beszá­molónak minden betűjét, minden szavát hasznosítanunk kell, mert csak így fogunk magunknak jobb életet teremteni! Szűcs elvtárs tovább beszél. El­mondja, hogy mindenkinek saját konyhája van és minthogy ott a kolhozparasztság életszínvonala ma_ gasabb, mint jelenleg a magyar pa­rasztságé, sokkal jobban főznek is. Nem látni különbséget a város és a falu között. Elmondja, hogy min­den kolhozparasztnak van magán- tulajdona is. Féltől másfél holdig terjedő kertkörüli háza, baromfija, marhája van. Ezenkívül munkája után részesül a kolhoz jövedelmé­ből.. Három tehén ára — készpénzben — Hogy mennyi egy kolhozpa­raszt jövedelme? — teszik fel so­kan a kérdést Az Iljics kolhozban egy család például, amelynek négy munkaképes tágja van, 1947-ben 1.633 munkaegységet teljesített. Ezért kaptak 13.885 rubelt, (egy igen jó tehén ára 3000 rubel), 22.5 mázsa gabonát, 13.6 mázsa burgo­nyát, 11.45 mázsa zöldséget és 32 gabonájával úgy rendelkezik, ahogy akar, az állammal szemben kötele­zettségét teljesíteni hazafias köte­lességének tartja. Nekem az a véleményem — mondja Torják János, a zagyva- pálfalvai DÉFOSz elnöke, — hogy azok a szép termelési ered menyek, az a nagy jólét, ami a Szovjetunióban van, bennünket is a társasgazdálkodás kifejleszté­sére keil, hogy buzdítsanak. Ezt csak úgy érhetjük el, ha az ő példájukat követjük. Én azt hi­szem, hogy olyan szép keresetet, mint amilyent a kolhozparaszíok elérnek, egyénileg sosem tud­nánk biztosítani... És milyen ha­talmas nagy segítség az a sok korszerű gép, amely megmenti a látástól-vakiilásig való munká­tól a parasztot, — Nagy gondot fordítanak a gyermekek nevelésére — folytatja Szűcs elvtárs. — Korszerű óvodák­ba, kitűnő táplálkozást, nevelést kapnak a gyermekek.... De az öre­geket sem hanyagolják el. A kol­hozok összjövedelmének 2 százalé­kát fordítják a munkaképtelenek, öregek támogatására. Megbecsülik, tisztelik az öregeket és nyugdíjban részesítik őket. Mindent a gép végez Beszélt még arról, hogy a gép­állomások milyen hatalmas segítsé­get nyújtanak a kohozparasztoknak. népi demokráciánk s tudatában van annak, hogy mit fog jelenteni . /.í- mára a jövőben a szocializmus Itt vannak előttünk a dolgozó nők milliói. Akik már eddig iá, minde­nütt, ahová állította őket Pártunk és dolgozó népünk, becsülettel megállották helyüket és kiverték részüket az alkotó munkából. A im­ádatunk, hogy a jövőben a dolgo­zó asszonyokat, párthű, áldozatkész, oszíályhű, dolgozó népünket szét elő nők ezreit állítsuk vezető pozíciókba. Itt vannak dolgozó parasztjaink milliós tömegei, akik közül ez evei ke!J kinevelnünk a szocializmus épí­tésének hű harcosait. MUNKÁSOSZTÁLYUNK, PA. RASZTSÁGUNK, asszonyaink és ifjúságunk demokráciánk 4 és fel éves küzdelmében számtalan bizony­ságát adla áldozatkészségének és legutóbb május 15_én bizonyít Eta be Pártunk iránti szeretetét és ra­gaszkodását. Ebben a legutóbbi xüz­A mezőgazdaságoknak 80— 85 szá­zaléka gépesítve van s mégis mun­kaerőhiányra panaszkodnak. Külön­böző arató-cséplőgépek és cukor­répaszedő gépek és egyebek állnak a parasztság rendelkezésére. A tu­domány fegyverét használják íei a kolhozparaszíok, hogy a természe­tet megváltoztassák, hogy minél nagyobb terméseredményt, nagyobb' jövedelmet érjenek el! Vége a beszámolónak. Gyalog József acélgyári kőműves átszel­lemülve hallgatta a beszédet és látni rajta, rosszul esik neki, hogy már vége van. A körülötte álló munkásoknak mindjárt ma­gyarázza is: „Én magam is jár­tam a Szovjetunióban, mint hadi­fogoly és saját szememmel is­mertem meg a szocialista mező- gazdaságot. Nekünk, ipari dől. gozóknak elsőrendű feladatunk, hogy segítsük dolgozó parasztsá­gunkat a társas gazdálkodás megvalósításában. Szakadatlan felvilágosító munkával és gya­korlati, kézzelfogható segítséggel kell parasztságunkat támogatni!” Parasztságunk tanul a szovjet példából A megye többi részén is összejöt­tek dolgozó parasztjaink, hogy meghallgassák a Szovjetunióban járt parasztküldöttség tagjainak be. szádét. .Vámosmikólán Raj Lászlót többszáz parasztdolgozó itallgaíta végig. Alig volt vége a beszámoló­nak, sokan- újabb és újabb kérdések­kel ostromolták Raj Lászlót, aki nem győzte kíváncsiságukat kielé­gíteni. Juhász József JDiósjenőn számolt bo dolgozó parasztságunk előtt. Ott volt az egész környék, hogy meghallja az igazságot. Juhász Jó­zsefet nagy szeretettel vették kö­rül és még este sem akarták elen­gedni, elhallgatták volna reg­gelig is. Szécsényben Garai Verát hallgatták igen nagy figyelemmel. Nógrád megye parasztsága foko­zott érdeklődéssel tekint a kolhozok élete télé és igyekszik munkájával kiérdemelni, hogy a termelőcsopor. tokon belül hasonló jólétet, boldog­ságot teremthessen magának. — Felhívja a MÁV salgótarjáni állomásíőnöksége az újonnan ala­kult Nemzeti Vállalatokat, hogy cí­müket közöljék az állomásfőnökség- gel. így a címükre érkező külde­mények értesítése azonnal megtör­ténhet. — A karancsaljai MDP szervezet vezetősége az elmúlt szombaton és hétfőn családtagjaikkal együtt ro­hammunkával learatták Pál Mirály és Szöljős Sándor takarmányár. f vjjP'ip . delemben 19 és 10 ezer káder tűni fel és a nu feladatunk ezeket a ká* dereket nevelni, oktatni, fejlődésit, két erősegdem es bátran vezető po-. z'Cióba állítani. A magyar nép kimeríthetetlen ká- derioreáisa áll előttünk és ez a b.z- to§ zá'oga annak, hogy győzeletjnre fogjuk vinni a szocializmus és flei. gozó népünk ügyét. Feladatunk a jövőben, hogy ne csak a felszínen ievő kádereinkkel foglalkozzunk, hanem nyúljunk la párttagságunk köze, emeljük fel azokat a kádereket, akik eddig is. meretlenek voltak előttünk, de m ni becsületes dolgozók, eddigi muti.c-u jukkái bebizonyították a munkás­osztályhoz vaió hűségüket, v'égeti keli vetni a kádermunkánál a kap. dosás, a tervszerűílenségnek, an­nak az’ állapotnak, hogy a tennelésij figyelmen kívül hagyva, vigyük ej a káderek tömegeit az üzembe?. MINDEN PÁRTFUNKCIÓNÁL USNAK káderesnek is kell iennii Nemcsak az a feladatuk, hogy káde­reinket megtaláljuk az üzemben esi funkcióba állítsuk őket, ltanern to­vábbra Ls törődni kell velük, nevel­ni Kell őket, segíteni munkájukban- Helytelenül dolgozik az a funkciói nárius, aki az íróasztal mellől uta. sításokkal és levelek tömkelegével akarja elvégezni munkáját. Néni utasítanunk kell kádereinket, hapeiri nevetni őket, tanácsokkal ellátni, se. -grtséget nyújtani munkájukban. Foglalkoznunk kell kádereinkké- Nem szabad sajnálnunk az embe­rekkel való foglalkozásra fordított; időnket. Többet kell foglalkoznunk káde* ieink egyéni életével. Kádereink'.,r], való egyéni foglalkozáson keresz'-üj kell megismerni a mi kádereinket, nem a holt papír alapján. Kékün­kéi! helyrehoznunk az éberség vo­nalán is azokat a hibákat, melyeket: a trockista kémbanda okozott.. A' jövőben fekozotíbban fogjuk érve. nyesdeni az egyéni felelősség kér­dését. Kádereinkkel való egyéni íoglaM kozásnak ki kel terjednie a kon-1 tnunisták magánéletének megisme­résére. Nem lehet egy kommunista.1 nak külön magán, és pártélete. Egy kommunistának mindenben, munká­jában, egyéni életében és szaaad. napjában is kommunistához méltó­an, példamutatóan kell viselkednie és érvényre kell juttatni Kádár elv­társnak azon szavait, hogy „szabad, napos kommunista nincs”. Fokozott gondot kell fordítani ká­dereink egyéni nevelésére, elméleti színvonalának .emelésére. Csak azok a káderek, csak azok a funk­cionáriusok tudják megoldani az előttük álló feladatokat, akik fel vannak vértezve a marxizmus-iynia- izmus elméletének tudományával. Döntő súlyt kell helyezni a piitri munka területén Pártunk szociális) összetételének megjavítására és él­csapat jellegének további biztosítá­sára. A szociális összetétel medert külön gondot kell fordítani a szak­mai káderek nevelésére. Olyan szak­embereket kell nevelni do’gozó né­pünk fiaiból, akik a szaktudás mel­lett a marxizmus-leninizrnus tudó-1 mányát is elsajátítják és törhetet­len harcosai lesznek a szocializmus és népünk ügyének. FOKOZOTT GONDOT kell 'for­dítanunk a kádermunka területén a, más pártok és pártonkivü'i szán mi- berekre is. A párionkivüliek és írási pártokhoz tartozó, a munkásoszU'y. hoz hű szakembereket a megUlelőj munkakörbe kell beállítani, h >g'yj tudásuknak maximumát tudják adni] népünk ügyének felemelkedése ér. dekében. Kádereinket a Szovjetunióhoz való ragaszkodás, megbecsülés és törhetetlen hit szellemében, keli ne­velnünk. Munkában és tettünk­ben mindenütt példaképen keiL hogy álljon a nagy Szovjetunió. Bolsevik Kommunista Pártja. - En­nek a Pártnak gyakorlati tapaszta­la iáit keli átvennünk, hasznos ta­nunk a mi kádermunkánkban né­pünk ügyének érdekében. Káderein­ket a proletár nemzetköziség scet­iemében a béke ügyének hű és harcos katonáivá kell nevelnünk. I la így dolgozunk, mindent aka­dályt és nehézséget leküzdve, gyj. ‘ zelemre visszük országunkban is népünk és a szocializmus ügyét! Mennyi a jövedelme, hogyan él, mennyit dolgozik egy kőikosparaszt — Erre kapott választ vasárnap megyénk -t/

Next

/
Oldalképek
Tartalom