Szabad Nógrád, 1949. augusztus (5. évfolyam, 32-34. szám)
1949-08-25 / 34. szám
H|H| «nsai botit i »msi ikíüi nepe'ték itt. Jutott ünneplés a munka frontján becsületei dolgozó öregeknek i3. Egymásain jönnek az emelvényre, hogy a jól megérdemelt jutalmat átvegyék 25, 40 és 50 éves szolgálatuk megbecsüléseként. MÁR VÉGET ÉRT a felejthetetlen ünnep, de Kaszás István ság- ujfalusi 25 éves vájár így elmélkedik a múltról: ..A múltban c-ak megvetés, koldusbot jutott a dolgoz óknak t npm jutalmaztak. c$ak a kiszipolyozására törekedjek. Gubán István ságujfalusi 40 éves dolgozó meg van elégedve sorsával; »/Vagy időt érteni meg, de az még sohasem fordult velem elő. hogy a múltban valamikor is jutáimét kaptam volna a munkámért— Tudom, hogy ez* Pártomnak, a demokráci a nck köszönhetem-.-« iNJZMTT bányatelepen is lllllll az urak „alkotmányának11 lelkesen készültek erre a napra A hősi emlékmű előtti teret roh; m munkával renubeSzedték a dolgozók, hogy méltóképpen ünnepehessenek A Párt részéről Dvorak Józief elvtárs szólt az ünneplőkhöz, Méltatta a nap jelentőségét. A Bánya- igazgatóság kiküldöttje Bánki felügyelő elviárs volt- A felavatott vájárok nevében Ko váe,3 István mondót! köszönetét és ígéretet tett, hogy nemcsak a szo- cia'rsta munkaverseuyben, hanem politikai vonalon is a demokrácia élcsapata lesznekVerbovszki elvtárs a 25 és 40 éves szolgálatot teljesítő bányáizokhoz szólva mutatott rá, hogy a munka frontján ők is megálltak a helyüket- Az ünnepség a szovjet hősök cr.t- ’ékművének megkoszorúzásával trl véget. A salgótarjáni acélgyár újítási bizottsága legutóbbi ülésén számos, újítási javaslatot tagadott el és jutalmazott meg. jóth Sándor és Szakmár Rezső 61 >, Főnyi András 80, Nikkel József 700, Szűcs IsT- ván 50, Malomi :gyi István és Stenezl Sándor 2C), Légrádi Jó. zseí 285, Tóth Is ván kétszer 50, Hamaro ícn újra itthon üdvözölhetjük a betegségéből fe g ogyuló OCZEL ELVT ARS AT Hatalmas, mod' nn épület húzód,t a budapesti Flur ei úton. Az ÜTI központi kórháza Csupa üveg, tisztaság jellemzi a egészet. A bejáratnál portás fo ad udvariasaa — Oezel elvt rsat keressük, A dolgozó parasztság élote a népi demokrácia afaptörvén' ^ének tükrében FIGYELEMl Ha szégen és jól akar öltözködni, a salgótarjáni Ruha- bolt állami fiókbjában mindent megtalál Óriási választók! V . 281-850 OyemfitólMk 122-2481 iirÉi . . . 55-260 forintig Azonkívül baby és leányka- ruhák, férfi- és nőikabátok, ballonkabátok, neylonkabát és esököpenyek A címet jól jegyezze meg! Rüttelt 55. sl fiók Salgótarján, Rákóczi-u. 54 i ;! Miku/isz János 150, Fürst LászlS' ,S 30, Tóth Ferenc 220, Kökény Ar„ Ipád és Bálint Sándor 4L- ilavacs. ; ka Gyula 200. Szvobodu a jós és i Erdős Sándor 200, St. ... Sándor, ■ 150, illetve 200, Tarjáni ; ván 2HV . Szabó Antal 50, Tarjáni István, . Stenezl Sándor 40 forint ju'alon;— , fc-an részesültek. Kilósok acéíay&rbaii MDP nógrádmegyei titkárát!... — Első emeíef, 137-es szoba. Oezel elvtárs külön szobában fe.kYi szik. Már két hónap óta ápolják ve., segyufladással. A szobában , egymást érik a látogatók egymásután jönnek a pártfunkciót^, riusok, vállalatvezetők, egyszerű ha. nyászok, dolgozók. Már reggel 7, órakor megkezdődik a látogatás ésl még este 10 órakor is vannak Oezel elvtársnál. Sokszor bizony nem [ud. ja az ember, hogy az OTI-kórhás 137-eis szobájában vagyunk-e, avag« a nógrádmegyei pártbizottság üláj’i sén. A portás szinte már bele törődött! abba, hogy állandóan megszegik ni látogatási időt. Hiszen minden nógrádmegyeinek kedves Oezel elvtárs és ha lennjár Pesten^ nem mulasztja el, hogy meg ne. JáJ' fogassa. A szép, tiszta szobában állandó? orvosi felügyelet alatt hozzák hel'yref Oezel elvtárs egészségét. A megái*, lapított étrend betegségének meg. felelően az állandó és egyenletes ja. villást biztosítja. Az éjjeliszekré.. nyen egymásra tornyosulva ál inak különböző levelek, táviratok, üdvözlőlapok. Nyaralásról, házasság, ról, minden örömről értesítik őt és tanácsot kérnek, ha éppen arra vau* szükség. Az orvosok Oezel elvtárs örvend detes, gyors javulásról beszélned is arról, hogy hamarosan újra itt-, hon üdvözölhetjük őt. A legnagyobb? gonddal és körültekintéssel kezejk, hogy minél előbb felépüljön betegé! ségéből. A.ddig is, amíg hazaérkezik, Oczefl elvtárs1 üdvözletét küldi Nógrád me.j gye dolgozóinak, hogy új alkotmányunk szellemében vigyék győzelemre a 3 éves tervet és a tér. ménybegyüjtés terén is olyan ered-, menyeket érjenek el dolgozó parasztjaink, amelyek méltók eddigi munkánkhoz. 1949 Az orszngházban fejkendős para zt - aSszonyok, újgazdák, bányászó , ipari dolgozók, az ország legjobbjai gyülekeztek, hogy történelmi ülés keretében megtárgyalják, megi távozzák a magyar dolgozók e! tő alkotmányát népi demokráciánk alaptiirvéi yit. »A magyar munkásosztáby a dolgozó parasztsággal szövetségben és a Szovjet tnió támogatásával ne héz harcok után győzött a r igi renddel szentben, hatalomra juto(t és rálépett i szocializmus építésének útjára« — állapította nu g Rákosi Mátyás elvtárs, a magyar nép bölcs ve '.etilje. A nagybirtokosok, a földbirtokosok osztály. i tehát meg.zünt és dolgozó parasztságunk számú a felmér hfektlen fej lödési lehetőségedet Szögez le az új alkotmány. Kimondja: »A Magyar Népköztársaság elismert és biztosítja a dolgozó parasztság jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy... elősegítstg a mezőgazdaság szocialista fejlődéséit A hatalomban részes dolgozó parasztság tehát jólétének és boldogulásának útját a törvény biztositji. A dolgozó paraszt Ság ügyeit nem elvadít11 és elvi hűlt föurak intézik, hanem a helyi tanácsok, amelyeknek tagjait a: iltplö terWet választó polgárai négyévi idl'.'t rrtimr:. választ jókA munkásosztály és a népi (L’moltratik’is állam a legkülönbözőbb támogatással et a parasztság megsegítésére- A gépállomások mmkáján, a minőségi magvak juttatásán és a Szerződéses termeléseken keresztül állandóan érzi, hogy ez az ország már az övé is. De segíti a munkásosztály a parasztságot a kidAkság elleni harcában is, akik a földfemrak örökébe léptek és a dolgozó parasztság verejtékkel szerzett javait akarja kiuzsorázni, megszerezni, »A Magyar népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokát élveznek«, — tolult nem a vagyon és a különböző kiváltságok, nenspsi címek ad jók az ember jogát, hanem a végzett munka. Biztosítja a szabadságjogokat is az alkotmány és dtlgozá parasztságunk olyan fejlődés, előrehaladás dőti áll amely gyökeresen változtatja meg nemcsak az ö éleiét, hanem az e.gész nemzetgazdaság arculatát- »Parasztságunk érdeklődése egyre inkább a szövetkezeti társas fejlőelés jelé fordul... Száz és százezer, do gőzé paraszt akarja.- megismerni a Szovjetunió ko’lekth társas mezőgazdaságit«. — mondotta Rákosi elvtárs Az alkotmány pedig »e ismeri és támogatja c dolgozóknak a kizsákmányolás ellen irányuló való ságos Szövetkezeti mozgalmát.. A dolgozok társa- dalmi. gazda-ági és kulturális lervékenységéneh fej letztese érdekében alkotmányosan biztosítja az egye. sütési jogot « Alaptörvényünk tehál kimondja hogy a dolgozó parasztság jobb életet teremthet magának, — az állam támogatásával. Az elért eredményeket pedig a mimlásoszlály és a dolgozó parasztság fiaiból felfrissített néphadsereg van hivatva megvédeni, ahová a parasztság is legjobbjait küldi abban a tu dettban. hogy »a hasa véde nie a Magyar Népköz társaság minden polgárának szent kötelessége.« Ma tehál az ország azoké a munkásjké és pausztoké, akik a magyar nemzetet ezer esztendőn eresztől megtartották és építe ték és »akiknek kérges keze békében keményen szorította a szerszámot é kupanyelcf és a háborúban nem kevésbé a fegyvert. t huzat ezer esztendőn keresztül verejtékével véré vei védő— mellőzött, elnyomott dolgozó magyar nép« birtokosa a hatalomnak és olyan társadalmi rend megszilárdítására, törekszik, amely neki a legked- I vezöbb. ’ — A SZOVJETUNIÓBAN járt < parasztkíUdöttség nógrád megyei , tágjai közü! Juhász József elvtársi szeptember 4-én tart beszámolót ; Ecsegen. Lőrincin Török Gábor fog , beszélni a Szovjetunióbeli éimé.j nyeiről augusztus 28-án, v1514 A kiskirályok, a népnyúzó oligarchái: ellen fegyvert fogó parasztság felkelése elbukott. Dózsa és a többi i feze tök a legborzalmasabb halállá■ I szenvedtek, mert több jogot, emberibb életet akar- : tak a magyar parasztnak. A magyar nemesek bősz \ gyűlölettel eltelve sietlek 1514 október 18-án a rá- i kosi országgyűlésre, hogy évszázadokra előre bizto- \ sítsák a szabad kizsákmányolás lehetőségét ; — és egyben súlyos vérveszteséget okozva a magyar \ nemzetnek, szintén évszázadokra visszavessék a jej- \ ítélésben. Az a Iromány, amely valójában nem létezett és ■ amelyre hivatleoztak, az urak t énye kedve szerint j leit kiforgatva 1514-ben. Kimondották, hogy: »—mi \ azon által, hogy- árulásuk emléke és időleges biinte- j tése maradékaikra is átszálljcm és átmenjen és hogy I minden emberöltő megtudja, mekkora bűntény az \ urak elleni lázadás, az ebben az országban bárhol ; lakó összes parasztok... elveszítvén e hiitlenségi vét. \ kük miatt azt a szabadságukat, amply szerint egyik \ helyről a másikra költözhettek, földesuraiknak feltétlen és örök szolgasága alá j legyenek vetve « Nem feledkeztek meg arról Sem, \ hogyan Le l a poroszlókat a legkülönbözőbb váló- \ gatott eszközökkel halálra kínozni A 39. cikk bp- E szél erről, a 36. pedig kimondja, hogy a király \ »a lázc,dáknál':« kegyelmet nem adhat. Vgycaiez az országgyűlés, amely Werbőczy Ist- \ vön vezetésével és irányításával működött és ö általa l létrehozott Hármaskönyvet is elfogadta. Ez a könyv ; a földesurak jogait szabja meg és asról intézkedik, \ hogyan Ite'l rabolni, két bőrt lenyúzni egy jobbágy. j ról. A dicső urak azonban ragaszkodtak vagyor.ukI noz és a parasztfelkelés folyamán lerombolt, vagy z felégetett kastélyaikat, jószágjaikat, vagy egyéb va- i gyonuknt a parasztságon hajtották be. Külön tör- : vénycikk mondotta ki, hogy minden megyében 12 nemesből álló bizottság | állapítja meg az uraknak okozott károkat és ezt I megállapított határidőn belül a kártevő jobbágyok \ tartoznak megfizetni. Az elvakult és határtalan sötétségben.' butftság- l bon tespedö önző főúri rend nem látta, hogy ezekké kel az intézkedésekkel nemcsak a jobbágyságnaJc \ boz embertelenül kegyetlen életet, hanem macának l a rendnek> az egész nemzet gazdaságának és fejlő- | déléinek emel olyan gátat% amey méltóvá teszi a l nuzgytrr nemességet a teljes megsemmisítésre. Nem sokat ráhozott a felfogásuk 1810-ig sem. | d4z á'Jandó hadseregbe a legbrutáUsabb eszközök l igénybevételével IjgVett a katonákat ö*szt-fogdosni9 l mórt a rossz ellátás és barbár bánásmód miaít nem \ igen akartak oda menni. Az évben közép szó1 nők l vármegyében, mini hogy »mindeddig kimaradott ez l a törvénykönyvből, a vármegye a maga területére l elrendelte, hogy a nemesek 12 forint, a nem neme. i Sek pedig 12 páicabünfefés terhe akitt kötelesek \a.z írás és olvasás tudományát elsajátíUati«. = De nézzükt mit mond az 1907 :XLV. törvény' I <ákk; y>Ha a cseléd a meghatározott időpontban tör- = vény es ok nélkül-, a Szolgálatba be nem áll a gazda | 8 naP dalt előterjeszthető pane szára az el őfo: ú = hatóság köteles a cselédet a szolgálat helyére kar- ! hatalommal előállítania Magyarán: csendőrökkel | vitették dolgozni A király lói szentesítve a magyar nemesség bol- i dogulására és üdvére hozták az ilyen és ehhez ha- | Sonló törvényeket azok el en9 akiknek kétkeze mini ' = hájéból éltek és önjei d en dőz oltc k- <vy Augusztns 2 (Fán hagyományos i bányász ünnopség zajlott le Salgó , tarjáéban a Petőfi-téren. Báuyf>6z- , avatásra gyűli egybe á salgótarjáni : i aépiuei’ence mindén bányász dől- i gozója, de nemcsak a bányászok , coliak itt. eljöttek az acélgyáriak, az üveg gyáriak, gépgyáriak és a 1 többi üzemek dolgozói is. 1 A feldíszített Petőfi-íéren már < az új címer hirdeti a dolgozók álla- ; inának jellegét. A díszemelvényen Iáljuk a Párt, a tömegszervezeiek, , társadalmi szerveretek küldötteit, élmnn kasokat. < A VÁJ ÁR JELÖLTEK, egyenruhás csoportja délcegen áll és hallgalja Frank Lajos vezérigazgató helyettest, aki elsőnek szél az ünneplők- 1 hoz. — Hatalmas ütemben visszük 1 fclóie a termelést a medencében — mondotta t— Ebhez öntudatos, íjjjl Szakképzett hány szék ezreire van ejt szükség... M Most Kudela József elvtársat , afg Fórt Szónokát hallgatják: »A~ ú/’p alkotmány már a dolgozók alkot- J? 7nunya« — mondotta. Hatalmas tap3 s Szakítja meg beszédét éa sokáig ^ hallatszik; »ttján Rákosi! Éljen a J Húrt!« A lelkesedés nőttön nő és^s t-í még növeli a Salgótarjánban ’"g tartózkodó csehsz-ovák ifjak érke 12/ rése, akik zászlók alatt, fegyelme- ^ zetten érkezne!: és ubn.tk a bányá- y Fzok mellé. Sztálin, Goítwsld, Rákosi! Sztá-1| lm, Gottwald, Rákosi! — hangzik Jj Sok száz torokból. AZ ÜNNEPLÉS ZAJA elöl s^j rno?t Sándor Fúl vezérigazgató elv- = tár» emelkedik szólásra: »Legyetekig büszkék a vájár nívre, ti lesztek az'f 5 éves terv újonnan felavdtott kóla- =|j mái. Eddigi munkátok bizloi-té’: M {.rra, hegy a munka frontján csat it jjf fogtok ny rni.« Most felhangzik a bányász him- ki busz. A zászlókat meghajtják, a te- j| hintetek az új címeren függnek, is 7, Szerencse fel. ?/ercycSe le...« —ä hangzik, közben Sándor elvtárs .§ Eorra kezet szorít a széncsalák és % az 5 éves terv jövő hőseivel. s De nemcsak az új harcosokat üti" J= Dolgozok írják j Ölesé, ié gpiiiücsöli Salgótarjánnak j Salgótarján doigozői az elfő- jj fya z1 ott éleim szerelt napyrészé: s i piacon szerzi be. Azonban a spe- % tulúció útvesztőjében a felütött §§ íruk hamar e tűnnek és később £j; F ágiiban keni n k piacra. A dől- H ’.ozók érd kében kívánatos lenrip. ha valamelyik községi vagy Af mz ti M íjálatot venné kezébe Sá’gó'-crj'n .1 kW,ég. és gyümücíellááánalc kér- jj iését és fokoznák a ha'óiáci elleti- = irzé-t. Jj Eyy üveggyűri dolgozó- J Ketívezméiips takarmány I a dolgozó parasztságok J A föld műves szövetkezetek, ter-J melőszövetkezeti csoportok, és al= Défosz a Malomipari és Takar-% many központtól (Budapest, Scmo-J tryi Béla-út 3.) kedvezményes áronj vásárolhatnak takarmányt. Korpa = mázsánként 78—80, rizstakarmátiy-^ liszt 52, extrahált napraforgódara J pedig mázsánként 55.20. A korpá-ö= Dál és a rizstakarmánylisztnéj 20J mázsán felül levő rendelésnél ésj 20 kilométer távolságon túl a’s MITART fizeti a szállítási kölisé-s get. J FónyképbláUilás j A balassagyarmati múzeam ez J !v októberében fénvképkiálHtást rendez. A nem hivatásos fényképe. j| tők a nógrádi tájat és embert áb.j ráatoló képeiket október 1-ie küld-1 betik be a múzeumba. A fényképe.^ tő nevét és a kép tárgyát a na.J gyitás hátlapján ke! fäünteni. A J legkisebb méret 18x24 cm. á A legjobb képeket jutalombanJ {észesítik. s
