Szabad Nógrád, 1949. július (5. évfolyam, 27-30. szám)
1949-07-28 / 30. szám
Szeretném ha minden paraszt láthatná | Értékesítjük a készárut, a Szovjetunió fejlett mezőgazdaságát csökkentjük a forgótőkét A Szovjetunióban járt paraszt küldöttség egyik tagja levelet intézett megyénk parasztjaihoz, hogy ezen keresztül is megismertesse megyénk parasztságával a világ legfejlettebb mezőgazdaságát és a kolhozparasztság vi- virágzó életéi, A levelei teljes égé zében közöljükEgy Szovjetunióban járt parasztküldött levele megyénk parasztjaihoz Úgy érzem a Szovjetúnióban szerzett tapasztalataim most bonta. Koznak ki bennem teljes értekük, ■ben és ezért kötelességemnek tartom, hogy elmondjam mindazt, amit ott saját szememmel láttam és tapasztaltam. Ha be akarok számolni élményeimről. azzal keH kezdenem, hogy saját magam is meggyőzöd, tem, hogy az új haladó szoc:al!sta mezőgazdaság milyen felmérhetek jen fölényben van a kapitalista mezőgazdaság kizsákmányoló, primitív ■ módszereivel szemben. Ha csak azt veszem, hogy a kolhoz-1 paraszt géperővel vontatott vető. géppel, önjáratú, a gabonát learató, k!cséplő és zsákbaöntő, arató- cséplőgéppel dolgozik, már ezzel :s sok mindenre rávilágítok, de arra is rájöttem, hogy a kolhozparaszt egyre jobb, egyre gazdagabb delét a szovjet munkásság, a szocialista gazdálkodás segítségének köszön, heti.; Nehogy i»t higyje valaki, Hogy a Szovjetunió kolhozaiban ezen a felmérhetetlenül nagy fejlődési fo. kon megáll. A további fejlődés egyre fokozódik. Ezt szolgálják a nagy öntöző berendezések, sok 100 holdas gyümölcsösök, kertgazdaságok. A nagyarányú erdősítés, a ki. terjedt öntözőberendezés, a technika eredményeinek észszerű alkalmazása megkímél a mezőgazdaságot az időjárástól. Több kolhozban 80 —100 kilométer hosszú csőhálózatot látunk, amely permetszerü öntözéssel árassza el a gazdag termőföldeket. Nem egy ízben láttunk végtelen csodálkozással, hogy *zin. te beláthatatlan nagyságú kaláu szosokat árasztanak el az életet adó vízpermetezéssel és így a száraz, forró éghajlatú viszonyok között is teljesen függetlenítik a termelés eredményét az időjárástól. A tudományos intézetek is rend. kívüli módon elősegítik a mezőgazdaság fejlődését. Micsurin a nagy természettudós nyomdokain haladva állandóan .továbbfejlesztik a tudó. mányos eljárásokat. Sok olyan eredmény születik ezekben az intézetekben, amilyenekről rm még nem is álmodhatunk. És az már magától értetődik, hogy ebekben a tudományos intézetekben kinevelt, nemesített gyümölcs, és magfajtá. kát azonnal átadják a kolhoz gazdaságoknak. Amit most elmondottam, az csak elenyésző része mindannak az 5 hetes tapasztalatnak, melyei a Szovjetúnióban szereztem. Kötelességemnek éreztem, hogy ezt megírjam, mert ezzel a levéllel is hozzá akarok járulni, hogy a Szovjet, űnióban tanultakat átadjam itthon dolgozó paresztlársaimnak. reschpuszta! földbérlőszöv. Varga Lajos A Petőfi színjátszók az igaz kultúra nyomán Az acélgyári „Petőfi” munkás színjátszók a Párt s a gyár dolgozói segítségével szabadtári szín. padot építettek, ahol augusztus elején bemutatják Shakespeare egyik legnagyobb bölcseleti müvét (mesejáték át), a Szentivánéji álmot. Érdeklődéssel várjuk a bemuta. tők Ez a bemutató is bizonyítéka lt 6z annak, hogy a munkásosztály az egyedül! örököse és továbbfej- lesztője az egyetemes emberi kultúrának. Nem véletlen az, hogy ma a Szovjetúnióban jobban szeretik, ismerik és többet jálszák Shakes, peare műveit, mint szülőházájá- ban, Angliában. Az osztályharc a művészet fegyvereivel is folyik. A történelem folyamán minden, igazán nagy _ író — mint Shakespeare is — feltárta kora társadalmának nagy kérdéseit, i még évszázadok múlva is tanít, utat mutat. Bizonyítja, hogy minden igazán nagy író csak az emberiség haladásának szolgálatában állhat. Ezért van, hogy ma Angliában nem Shakespearenek, hanem a giccsnek van nagyobb sikere, az olyan daraboknak, amelyek a bűnnek, a léha, ledér életnek csinálnak propagandát. A Horthy-rendszer is tudatosan ilyen művészetpoli Ilkát folytatott Céljuk a dolgozó nép butítása volt. Ma hazánkban: a politikai 8 a gazdasági hatalommal együtt a dolgozók, a nehéz fizikai munka után fáradhatatlanul és határtalan lelkesedéssel hódítják meg a kultúra legerősebb bástyáit, az igazi művészetet A salgótarjáni acél. gyári dolgozók is kiveszik részüket ebből a munkából. Kultúrával „építik a nép országát”. Legtöbb érték az ember..' Az ősrégi fákkal övezett m; láthgárdonyi, volt grófi kasté y: műit vasárnap ünnepélyes kere között adták át a MAVAG do go. zóinak. Ez a kastély, mely hosszú századokéul át tűrte urai gőgösségét, embertelenségét, most a dől. gozók üdülője lett. A volt kastély rendbehozatalára fordított 2 millió forint bőségesen megtérül abban, hogy_ a dolgozók évi munkájuk után több héien át üdülve felfrissült, kipihent szervezettel látnak hozzá ismét az ország építéséhez. így vigyáz a demokrácia minden dolgozó életére. Nálunk a legfőbb érték az ember, — A salgótarjáni üveggyárban három hete tart már egy 16 hete6 szakszervezeti szeminárium négy. venhatos létszámmal. Fizikai és szellemi munkások egyaránt teszik magukávé mindazt a tudományt, melyet a Szaktanács céhül tűzött a dolgozóknak. Mái- hosszú évekre» visszatekintve állanak a salgótarjáni üveggyár raktáraiban és udvarán a kész, vagy félkész áruk. Talán maga az üzemvezetőség nem is teltet róla. Ha megkérdezi az ember, hogy miért van mindez így, a válasz határozatlan. — Mi nem tehetünk róla Ez egy mondat. M'■![('•]« aztán még színezésnek vállfeihúzás és a két kar teljes széttárása. Azt aztán, hogy egy ideigen, — hátha még tndják, hogy az egy újságíró — megtekintse a gyárat, arról hallani sem akarnak. „Éberség1" Lehet, hogy ezen a téren nincs is hiba az üzemben. Pedig, hogy ezeket a íelbalmo. zott árukat megtekintse valaki, nem is kell valami nagy tudomány. Látja ezt minden idegen, még a gyáron kívülről is, hiszen olyan magas hegyekbe vannak rakva a készáruk. Hogy ennek az értéke mennyi, az megint egy titok. Vagy...? nem tudják. Minden esetre nem mondja meg senki. Mindez kívülről így látszik. Azonban a vállalatvezető irodájában, a műszaki igazgatónál, a levelezésben, a könyvelésben, ha még ma vontatottan is, megindult egy mozgalom, a forgótőkecsökken- tésre. Kitűzött cél: augusztus 1-től lO.ig felszámoljuk és értékesítjük a kihasználatlan anyagokat — mondja Oswald Győző üzc’mí sía- tisztikus.l—Továbbiakban pedig ér- i ékesíthetjük a készárut. Ehhez a munkához brigádba tömörülve felkészült mindért illetékes adminisz- trciós-és műszaki személyzet. Nem olyan jelentős összeg ez a salgótarjáni üveggyárban. Félhivatalosan úgy. mondják, nogy fel, esetleg egymillió forint. Az üzem életében azonban ez az összeg is egy újabb lendületet ad. Ebből az összegből az ötéves terv részére már komolyabb beruházást tud nemzetgazdaságunk végezni. F,a ez csak egy üzemé. És ha többi üzemekben is Csak egy millió lesz, az összetéve tőbbmillióvá válik és jelentős összeg lesz belőle. A salgótarjáni üveggyárban úgy a műszaki, mint az adminisztráció, nál dolgozók felkészültek erre» a munkaver-senyre, amit minden b;. zonnyal sikerrel fognak megvalósít tani. — Szabó iarlóhukfatáa önkötiséegcsőkkontós A berceli íermelócsoport.. HIÚT, BEGYÚJT, PÉLDÁT MUTAT A KORNYÉKNEK Megyénkben elsősorban a tér melűcsoportok jelentették be, hogy túlteljesítik a begyűjtés rájukeső részét. A gépállomások jú munkával, közös műveléssel minden helyen felülmúlták az egyéni gazdálkodás terméseredményeit. A lenyugvó nap fáradt sugarai megpihennek a berceli .termelöcso. port tagjain^ akik még a földeken aratnak. Kis pihenőt tartanak. Kaszájukat meg kalapálják, és közben elbeszélgetnek. — Ha nem zavarta volna meg az eső a munkánkat, már régen készen. lennénk az aratással, — mondja Nándori elvtárs, a csoport egyik tagja. — De azért a héten így is készen leszünk. A behordással egy-kettő végzünk, hiszen nem akarunk lemaradni a megye többi termelöcso. portjától, — mondja és közben rá. mosolyog a körülötte állókra. A csoport búzatermése legszebb « környéken. Gerhát Pali jön a búzatáblából, kezében egy kalász- zzpL, a többiek mindjárt körülveszik e nagy az érdeklődés. — A mi búzánk ,, majdnem olyan”, mint a híres szovjet ágas•búaa, — macája. — Most megszáradtán egy pár kalászon a szemeiket és kiderült, hogy átlag 08-—6O vzem van rajta. A szomszéd község öreg Tóti) pacsija is a kíváncsiak közé állt. MiftDF * 5?őnyör(] húzgkalászt, elámuhra összecsapta *keu zét, felnézet az égre és így szólt: — Még az Ur is a kommunistákat segíti, azért adott nekik ilyen szép termést. A többiek pedig boldogan mm. dogatták neki, hogy ez az előnye a szövetkezeti munkának és ez a gyümölcse a közösségnek. Mondja is mindjárt Pali: — Holdanként# 12—15 mázsás termésre számítunk. Bőven lesz kenyér, meg kalács jövőre. Hiába gúnyolódnak a kulákok, hogy „ez a kódus népség úgy sem megy semmire”,— erre aztán össze is moso. lyognak a csoport tagjai. — A cséplés alatt megkezdjük a beszolgáltatást. A termésből a csoport tagjainak szükségletét és 5 százalék beruházást biztosítunk, a fölösleget pedig az utolsó szemig beadjuk. — így határozták el közösen ott a helyszínen, hogy a beadásból és példát mutatnak a dolgozó parasztságnak. Az út szélén feltűnik a csoport tehéncsordája is, amint a legelőről liazafelé ballagnak. Szép, kifejlett tehenek, borjak. Ezek már a termelőszövetkezet tagjainak a tulajdonában vannak. 15 tehenünk és 8 borjúnk yaa már, — mondja Nándori elvtárs büszkén. Takarmányunk annyi termett az idén, hogy még yagy }0 tehenet el tudnánk tartani a 'miénken kívül. Amint boldogan legeltetik sze. tRtSEft 9 j<) tgpmésjffi és a szép csordám látni rajtuk, hpgy ők már a termésbetakarítás utáni munkákra gondolnak. Meg is szólal Pali: — Betakarítás után azonnal fteki kell látnunk a tarlóhántásnak, mert ez csak akkor lesz igazán eredmé. nyes, ha idejében elvégezzük. — Nem szabad várnunk, hogy a talaj kiszáradjon. A mostani eső ebben is kedvezett nekünk — mondják a többiek. Gerhát már szakszerűen magyarázza is, hogy traktortárcsázással 6—7 centiméter mélyen szántják fel a földet, de ez nem elég, meg fogják boronálni és le is hengerelik, mert csak úgy lesz olyan szigetelő és védő réteg, amely megakadályozza a talajned vesség elpárolgását. A tarlóhántás elkezdését sürgős feladatnak tekintik a berceli ter- meiőcsoport tagjai, hiszen jövőre még több termést akarnak elérni, mint az idén, erre meg is van a mód, hiszen nagy segítséged kapnak a gépállomástól. Ma még ott fekszik keresztekben a búza a csoport földjein, de holnap már kocsira rakják őket és a tanya mellett nagy asztagokat raknak be. ■Sie. Aztán melléjük áll a cséplői gép, pár percig üresen jár, de nemsokára felbúg az első kévétől, r,agy teste belererneg az erőlködésbe és a ráakasztotj zsákokba elkezd öm- leni a tiszta, acélos búza, a nógrádi berceli termelőcsoport munkájának’ közös erőfeszítésének ragyogó eredménye. 5- ^or » Megyénk majd minden részén, ahol még keresztien áll a földeken a búza, már forog az eke, buktatja a tarlót. AZOK ELŐTT a gazdák előtt, akik az elmúlt esztendőben csak a földművelésügyi minisztérium rendeletének hajasára végezték el a 'arlóháiitást anélkül, hogy valóban felismerték volna annak a korszerű mezőgazdálkodás szempontjából való jelentőségét, az idei jó termés következtében már megvilágoso. dote: a bő aratás ét tarlóbántás között valóban összefüggés van. Nem állhatunk meg azonban ezek nek az összefüggéseknek csak a sej fősénél, meg kell magyarázni a dől gozó parasztság számára, hogy ml jelentett a tarteóhántás a magasabb terme átlag elérésében. Sokan azt gondolják, hogy a ter. lóhánlás csak arra jó, hegy az aratás utáni csapadékot, a késő nyári és őszi esőzéseket hasznosítja Mindez valóban így igaz. Tadato- itanunk kel! azonban azt ia, hogy van a tarlóhántásnak — ba lehelt — még ennél is fontosabb szerepe, mégpedig az, hogy azon a földön, ahol idejében elvégezték a tarló hántást, akkor is összegyűlik a talaj zbeéredéeéhez« szükséges vízmennyi ég, ha aratás után, a szántás idején egyáltalán nem esett az eső. A Szovjetunióban járt paraszt küldöttség tagjai ezt már a szovjet kolhozgazdaságokban megtanulták- De el kell mondanunk azoknak is Viljams szovjet mezőgazdásznak, a talajművelés tudománya legnagyobb mesterének megállapítását, akik nem jártak a szocializmus országában. Nyáron a talaj mélyen átme- legszik és a felgyűlt meleg a következő év márciusáig sem megy ve- szendébe. Télen a mélyebb talajrétegek melegebbek a felszínieknél és a hőmérsékleti különbség követ, keztében az alsóbb melegebb rétegekből vízgőzök szállnak felfelé, melyek a^ felsőbb, hidegebb rété. gekben vízzé sűrűsödnek. Meg kell magyaráznunk a gazdáknak, ba a tarlót nem törik fel, az éjjel Összegyűlt nedvesség UpároJog a felső rétegekből és földjük jelentős vízkészlete elvész. NEM SZABAD azonban arról sem megfeledkeznünk, hogy a tag. lóbuktatásnak a gyommagvak pusztításában 19 jelentős hatása van- Minden gazda tudja, bogy a gyom. növényeknek az a közös tulajdonságuk, hogy magjuk korábban beérik' mint azok a hasznos növényfajták, amelyek közije teremnek. Tebá "kí~f ’ , -'an időben arat a gazda, a föld felszíne tele lesz a gyommagvak millióival. Ha ezeket nem pusztítanánk el, akkor a szántással a földbe ke-ülnc- nek és a gyomtennís a következő évben csak szaporodna. A tarló- buktatás azonban ebben a vonat kozásban is megteszi a magáét. Vagy nézzük a talajbetegségck megakadályozása szempontjából- Ezeket a betegségeket különböző apró élő szervezetek, főként bizonyos gombafajták okozzák. Ezek a gombák k mcndbatatlan mennyiségben a telet a talaj felső rétegében élik ét- Ezek okozzák a lenbet eg- séget, a burgonya, a paradicsom, dohány és egyéb iáivények hervadó sós megbetegdését ia. A tarlóinak' tatással elzárjuk előlük a talajt, hojszúlcsöveinek átvágásával a le. vegőt és döntő többségűket elpusztítjuk. HOGY MILYEN hatalmas megtakarítást jelent a mezőgazdaság szempontjából a tarlóbuktatás, arra még csak egyetlen példát. A káulo- latlan tarló őszi mélyszántása oá százalékkal több üzemanyagot ige- nyel, mint az idejében buktatott tarlóé- Ezt a tényt a Szovjetunióban sokévi tapasztalat alapján állapították meg. Idejében való elvégzése a szovjet uiezőgazdaságbsij sokmilliárdos, nálunk sokszáz milliós megtakarítást jelent, Ha az őszi szántás igaerövel történik, akkor az egyénileg dolgozó parasztok számára a tarlóhántás jelentős ta- karmányjnegtakarítást hoz és kikü. szöböli az állatok kondíciójának a nehéz munkában való leromlásét. összegezve az elmondottakat; a tarlóbuktatát tehát jel ptős önköltségcsökkentést biztosit a mezőgazdaságban- Tudatosítsuk mindezeket dolgozó parasztságunk széles rétegeiben, hívjuk fel őket a munka időbeni elvégzésére, * kuMkokaf pedig szorítsuk r$ t bipióbtiktatúi végrehajtására. VessüJc meg már most gg elkövetkezendő ép jé W- méséjlfit előfeltételeit. Fcmalak ők fi MIK áj Úttörők sajától hangos a zagfyya. rónai határ. Komáromi úttörők’ verték ^tábort. A Párt, a szülői munkaó közösség és az úttörő pajtás ól: veszik Őket körül, hogy Itlaríózko, Sásukat fetejthetetlenriö • tájrftí. Mini írják, Rákosi pajtás tette \enATdllfst C7&irmb>nn l. -Vui t.íj Ií1f|8§ÖI»
