Szabad Nógrád, 1949. június (5. évfolyam, 22-26. szám)

1949-06-09 / 23. szám

kt százalékos kiélezi éberség „Az éberség fokozása: a Harc Inai szakaszában az egyik legdön­tőbb feladat. Olyan helyzetben, amikor jói felhasználható legális pártjai, legális szervezetei az osz- tályeilenségnek alig vannak, arra iveszí az irányi, hogy behatoljon a tni pártunkba” — mondotta Rákosi eivtárs a Központi Vezetőség előtt Záróbeszédében és ezzel egyúttal kijelölt egy fontos feladatot, ame­lyet a jövőben még fokozottabban kell szemünk előtt tartani, mint eddig. Miért ragadtuk ki Rákosi elvtár* beszédéből éDDen ezt a résztelet? Hiszen — mondhatnák sokan, — nálunk, Salgótarjánban egy ember kivételével mindenki a Népfrontra szavazott, nálunk mindenki a kor­mány mögött áll, az ötéves terv megvalósítását akarja. Kevés mó­dosítással ugyanezt lehetne monda­tni megyénkre is, ahol 98.1 száza­lékot kapott a Népfront. Es mi- hekutána ilyen szépen megnyugtat­juk magunkat, kéz a kézben indu­lunk el a választási győzelem gyü­mölcsöz tetéséra, ' Igen! Éppen ezért idéztük Rá­kosi elvtárs beszédéből a fent* jfészt, mert nekünk, tarjániaknak lakik 100 százalékos győzelmet arat' tünk, még tovább kell fokozni az éberséget az ellenséggel szemben. És van megyénkben is egész sor község, ahol szintén teljes volt a Népfront győzelme. „Elv társaink nem ritkán mondják, hogy most már mindenki kivétel nélkül Pár­iáink mögött áll — mondotta Rá­kosi elvtárs. — És ez a hangulat jdliatalmasodhatik, sőt még az üze imekbe is behatolhat, hiszen ott is (eltölti az elvtársakat a győzelem jtudata.” Vannak nálunk is olyanok, akik jkzt gondolják, hogy a május 15-: jezavazás és győzelem után m!n- idenki jó demokrata lehet, hogy jövőben már megyénkben és Salgó­tarjánban, csak annyit számít E eakciónak, a nép elenségeinek ere- e, mint amennyi szavazat nem lesett a Népfrontra a választások Idején.Aki így gondolja, az nagyon léved! A ham's biztonságérzet ked­vez az ellenségnek és munkáinkat jjreszélycztéti. Itt van például i rétsági járás, »hol már erősen hangsúlyozzák, liogy a járásban „osztálybéke” uralkodik. Abból indulnak ki az ot (tan' elvtársak, minthogy a ku'ák feltűnően, nyíltan a Népfrontra Szavazott, többé már nem ellensé­günk. Ugyanakkor nyílt szavazás' al, a látszólag mellénk való állás- o tereskei tejszövetkezet veze­tője — aki szintén az éberség hiá­nyából került oda, — jogot tor­náit maijának arra. hogy a sze­gény parasztokat nem engedte be­leszólni az ügymenetbe és 20 szá­zalékkal kevesebbet fizetett a be­szolgáltatott tejért. Nem feledkezik meg esténkint agitálni a szövetke­zet tagságának, hogy nem ta-t ez a helyzet már sokáig. Vagy beszél­jünk arról, hogy Szendehely köz­ségben a 100 holdas kuiák, nrnt- pgy 430 négyszögöl szépen fejleti rozst kaszáitatott le takarmánynak, gondolván, hogy nyílt szavazata feljogosítja őt jövő évi kenye­rünk veszélyeztetésére. De nem mehetünk el szó nélkül az iparvidéken mutatkozó lanyhulás mellett sem. Egvik nagv üzemünk­ben az elvtársak a választási gyö zelem után nem tartják szükséges' nek a jó, lelkiismeretes pártmun ka végzését és fokozását- A győze­lem után azt gondolják, hogy pártnapokon nem tudnak számukra újat mondani és a párttagság alig 10 százaléka jelent meg egyik leg­utóbbi gyűlésen. Elaltatják kötele­ző proletár éberségüket és a kis­polgári nemtörődömség veszélyes útjára lépnek. Ezzel szemben je­lentkezik az a baj. hogy egy má­sik vállalatunknál rendeleti úton akarják a pártmunka minőségét ja­vítani. Azt hiszik, hogy a meg­győzés biztos módszere helyett így 'könnyebben, tudnak sikereket el érni. Nekünk is utalnunk kell a jobb- oldali elhajlás veszélyére, a vezetc proletár elemek elpuhulására. Ipar. medencénkben is mutatkozik an. nak vészéivé, hogv akik a munka­helyről vezető vagy bizalmi állásos kerülnek, elszakadnak a dolgozók­tól, amelynek következtében nen tudják megítélni helyesen a helyze­tet és éberségüket, figvelmességü. két elvesztve, nem teljesítik a reá juk bízott döntő feladatokat. Éppen a fentiek teszik szükséges sé, hogy megyénkben és Salgótar jánban különösen tovább fejlesz szűk a marxista-leninista tudást Ez teszi szükségessé, hogv szóró sabbra fűzzük pártunk sorait, min den vonalon erősítsük a pártfegye! met és ne tűr lük a legkisebb párt ellenes megnyilvánulást, a pártva ns 1 tói való elhajlást, vagy a libe ralizmust a oártmunkában. Ismé Rákosi elvtárs szavait idézve „Olyan dolgok ezek, amelyeket el méletben Ismerhetünk, de a gya korlatban még nem tudjuk eléggi kivédeni. Pedig hosszú esztendőké ez 'esz az ellenség poltíkája és m •lem azért tanultunk a Brise» ü Párt példájából, nogy fe tétlenti mindent a saját hibánkból tanul junk meg újra. Sokkal komolyaid sokkal nagyobb éberségre van te hát szükség!” j Balogh Gyuia Élen a fisz töt önköltségcsökkentés S ~Az acé’gyár? újítási bizottság igutóbb megtartott ülésén töob jítót megjutalmaztak. Tóth Zsig- jpond és Ambróz János hengeré­nek együttesen 250 forintot, Ko­kk» Rezső és Kovács Dezső szer- mámlakatosok együttesen 100 to­pa tot kaptak, azonban a jutalom Bégösszegét az egy év gazdasági megtakarítás összegűnek ismerete «tán fizetik ki. Fekete József mű­vezető 300 forintot. Kovács Dezső szerszámkészítő lakatos 300 forint jutalomban részesült. Kovács a lelje® összeget egy év után kapja meg. Nagy József kemencekeze’ő újításával évi 6300 forint megtaka­rítást ért el. A jutalom 75 százalé­kát, 450 forintot, már kézhez is kapta. Tarján! István művezető és Stenczel Sándor szerszámlakatos dicséretet kaptak. Balogh István la­katos 500, Mitterbach Géza műve­zető és Kiss László kőműves 450, Kökény Árpád lakatos 300, Csincsik István és Hangonyi László maró­sok 160, Kökény Árpád és Godó Ferenc 100—100 forint jutalomban részesültek használható újítási ja­vaslatukért, ' „fiz iáét sár négyszer fogok kapálni..." Megyénk minden községe, minden dűlőié versenyben ült egymással A verseny célja a több és jobb ter­melés- Nem hiányzik azonban a mi nöség megjavítását előirányzó mun katerv sem. A diillöfelelősök állan­dóan a mezőben vannak- Megad iák tapasztalataik alapján a helyes mun­kamenetét. Megyénkből két közsé­get mutatunk be, mint végzik leg­főbb feladatukat, a mezőgazda-ági munka megjavítását. Palotáson a hír­közlő gyűlésen hirdette ki a népibizottság, hogy ter­melési versenyre hívta ki a község Héhaiom, Egyházasdengeleg és Kis bágyon községeket. A gyűlésen részt­vevő ötszáz gazda tapsolva és han­gosan éljenezve fogadta a bejelen­tést. A nagygyűlés után aztán Lóké Mihály összehívta a diiiőfelelősöket és kidolgozták az ütemtervet. Ő maga mindjárt versenyre hívta ki Kovács Gábort. Hogy ne maradjon le egyik gazda sem a versenyből, mint a futótűz úgy terjedt el a gaz­dák között a versenyszellem- Vala­mennyien versenyben állnak egy­mással. Még egyszer olyan jutalom­hoz kíván a falu jutni, mint a múlt évben kaptak. Úgy gondolják, hogy nem feg ártani, ha ebben az évben is hozzájutnak egy 11 soros müirá- pyaszóróval ellátott vetőgéphez és egy darab magasnyomású permetező- géphez meg egy kézi, kerekes to- J ókapához. Mátroverebély községben Nagy Imre. a község ütemtervfele löse számol be az ülésen. Bizakodás­sal csendül hangja, amikor bejelenti, hogy a falu parasztjai milyen kedv­vel és munkakészséggel veszi ki részét a munkából. Beszámolójában azt is elmondja, hogy a májusi csa­padék milyen óriási fejlődést hozott a mezőgazdaságban. Sokkal jobb mi­nőségű lesz a búza is, meg a rozs is mert a gazdák csáváztak. Csak úgy csillognak a szemek, amikor Nagy Imre bejelenti, hogy a kapások soha nem látott termést fognak hozni az ideu. Nem marod szó nélkül Verebéiyi Lajos dülőfelelős sem- Hogyan hallgatna ő, amikor pont arról számolhat be, hogy a gyom­növények irtása teljes egészében befejezést nyert. Erre már Nagy Imre megint e-ak szót kér. — Csak annyit még — mondj* —, hogy közel se álljunk meg a gyom irtásával. — Megfontoltan beszél, szinte lehet érezni a hangján, hogy igen nagyjelentőségű az, amit kö­zölni akar. — Az elmnlt évben 1 és háromnegyed kaía-ztrális hold ku­korica ültetésemet háromszor kapál lám és termelt rajla 12 nagy kocsi kukorica. Az idén már négyszer fo­gok kapálni, mert tudom, hogy ez­zel még jobban fogom a termés ho­zamot növelni. A felhívás nem volt hiábavaló, mert a diilőfelelősök »» [amennyien magukévá tették ennet ismeríetését. A dűlőfelelősők még hosszú ideig beszélgettek kö. zös ügyükről, azután Verebéiyi Ala­jos, az MDP titkára köszönte meg eddig végzett munkájukat. Urnán István körjegyző már a csépié»» el» készületek munkáját jelentette b? az értekezletnek. A két községhez hasonlóan me­gyénk valamennyi községében együtt dolgoznak a diilőfelelősök a fala, parasztságával, hogy fellendítsék öt­szögünk gazdasági helyzetét. Mi lesz Soproni Jóskából? Beszélgetés egy délután az Iskoláról, meg a jutalomról egy mizserfai bányászcsaládnál Mizserfa bányatelep a forró nyári napsütésben úgy húzódik meg a nógrádi hegyek között a fák árny ékában, hogy szinte észrevehetetlen- A lánya bejáratánál az iroda előtt csoportosan állnak a bányászok- Két óra van, váltás. Az egyik csop őrt már kijött a bányából, a mánk indulóban van befelé- Most azért gyülekeztek össze, hogy meghallgas sák a vállalatvezető beszámolóját, hozzászóljanak és az arra érdemetek átvegyék a népi demokrácia jutáim át. A jutalmazottak között ott van Soproni Elemér elvtárs is... 500 for intot kapott! — Mindjárt felköltöm édesapámat — mondja a nagyobbik lány, ami­kor belépünk hozzájuk —. Soproni elvtárs éjszaka volt munkában, most piheni ki fáradalmait. Kis idő mulra elő is jön a szobából, bányász szo­kás szerint félmeztelenül, munkában inegedzett izmai pedig a munkás- osztály hatalmát tükrözik vissza. A beszélgetés folyamán arra terelődik a sző, hogy mire fordítják a kapott jutalmat... — Mi úgy döntöttünk, hogy csa­patom többi tagjai részesülnek majd belőle, ami megmarad... Hát nem tudom, az az asszony dolga— Soproniné, aki az ebéd után egy kicsit ledőlt pihenni, felébredt a be­szélgetésre: »Én már megmondtam — szólt közbe —, hogy neked ve­szünk egy félcipőt, nagy szükséged van arra.« Nem szaporítja tovább a szót Soproni elvtárs, elgondolkodva néz az asztal fölé- Öröm csillan a sze­mében, amikor nevetve, vidáman megérkeznek a gyerekek. A kiseb­bik lány, meg a nagyobbik Jóska, aki most végzi el ’a nyolcadik álta­lánost. Mintha gondjaitól szabadult volna, egy kis büszkeséggel jegyzi meg: — A nagyobbik fiam a Kossntb Akadémián van, augusztusban vizs­gázik. Most az a gondunk, hogy mi legyen a kisebbik fiúból... — Nem is gond az, — vág közbe a felesége. — Én úgy szeretném, hogy mindenfelé menne, mert meg van rá a lehetősége— Ez a rendszer támogatja a dolgozókat ezen a téren, csak a fiúknak kell áldozatot hozni a jótanulással, a példás fegyelem­mel! Soproni Jóska pedig úgy látszik, nem nagyon szereti, ha róla beszél­nek, szemérmesen húzódik a sarokba és csak amikor jövő sorsáról folyik a vita, akkor élénkül fel. El is mondja mindjárt, hogy kedve van az esztergályos szakmához is, de azt 6em bánná, ha zenei téren képez­hetné magát tovább. Már 10 éves kora óta nagy kedvelője a muzsiká­nak. — Én csak annyit mondok, hegy meg kell érdemelni a demokráciá­ban a jé iskolai eredményeket— Fiamnak is úgy kell dolgozni, hogy érdemes mg ja legyen népi demokrá­ciánknak A választások idején falu járás során láttam a múlt rendszer átkos maradványait. Készakarva tar tották tudatlanságban a népet, hogy ne tudjon beleszólni saját ügyének intézésébe. Ezért kell a mostani fia­taloknak nagyon-nagyon sokat ta­nulni, hogy kiküszöböljük ezt a vi- szás helyzetet... Nem volna helyeit, ha az én fiam is azt mondaná, hogy a nyolcadik elvégzése után neki elég a tanulásból--. Magunknak ártanánk ezzel-.! Igaza van Soproni elvtársnak, ez az ország a mienk, tehát helyettünk nem vezeti és nem vezetheti senki. Népi demokráciánk kormánya, az MDP javaslatára anyagi támogatást is nyújt a tanulóknak és a megvaló­sítás előtt álló. iskolareform pedig olyan tág teret biztosít a tanulási lehetőségeknek, amelyek valóban al­kalmasak az országot vezető mun­kásosztály és az egész dolgozó nép fiainak továbbképzésére­Tótok János Ifjú Mestervizsga vájár a szocialista munka teljesí­tése közben a Kisteleki bányaüzem, ben életét vesztette. Mintegy 6C kg-os kő esett a ballábára, ame y az alsó lábszárán elszakította az ereket. Már az orvosi beavatkozás sem tudott segíteni raita. Elvtársai és munkatársai nagy részvét mellett kisérték utolsó út­jára. _____ Építők a tervért A mull hét péntekién az Építés­ügyi Igazgatóság „építési napot” tartott Balassagyarmaton. Az épí­tésügyi igazgató beszédében fel­hívta a vármegye éoitőioari dolga, zóit, hogy brigádokban dolgozva, járuljanak hozzá a 3 éves terv si­keréhez. _____ MSzT Szirákon A Magyar-Szovjet Társaság szi- ráki helyi csoportja június 6-án megalakult. A megyei titkár beszá­molója után az összegyűlt nagy­számú tagság megválasztotta a vezetőséget. A taggyűlés befejezé­se után mintegy 600 főnyi hallga­tóság színvonalas kulturelőadásban gyönyörködött. R szabi kiraketversenv gyüztssei A szobi járásban a múlt héten osztották ki a május 15-én tartóit kirakatverseny nyerteseinek a ki­tüntetéseket. Domonkos Ernő arany érmet, Rubetz János ezüst érmet kaptak. A harmadik özv. Tapolcai •lánosné lett. Ezenkívül még többen dicséretben részesültek. A salgótarjáni és Salgótarján járási ipartestület mestervizsgázía- ;ó bizottsága, kellő számú jelentke­ző esfetén, 1949. évi június hó 20- án mestervizsgát tart. Felhívjuk a mestervizsgát tenni óhajtó iparos- segédek figyelmét, hogy a mester- vizsga letétele iránti kérelmüket a fenti mestervizsgáztató bizottság­hoz címezve, az Ipartestü'et jegy, zőjénél, Salgótarján, Kassai sor 4?. szám alatt sürgősen nyújtsák be. A vizsgával kapcsolatos felvilágo­sításokkal az Ipartestület jegyzője, szolgál. Patay István s. k. ipt. vezetésével megbí miniszteri biztos — A Szabadságharcos Szövetség balassagyarmati csoportjának szín­játszói szombaton este Salgótarján­ban vendégszerepeinek. Bemutat­ják a „Kisunokám" cfmű művet. — KuHurcsere keretében az acél­gyári Petőfi színjátszó szakosztály 11-án, szombaton este 8 órai kéz«, dettel a Salgótarjáni Építési Nenv zeti Vállalat meghívására a bányai kulturházban vendégszerepei, 62 lesz az első eset, hogy az adélgyá- i iák vendégszerepeinek a bánya, nál. Csak üdvözölni tudjuk ezt 4 megmozdulást. HOFFMANN GYULA 100 százalékos hadirokkant, varsányi lakos, az 1914-es háborúban szerzett 22 sérü­lése következtében két napi szenvedés után meghalt. Ozemközi verseny folyt március, április, május hónapokban az ■ee! gyárban. A versenyt a gazdasági szerszámgyár nyerte 134.9 szá­zalékos eredménnyel Utána következik a sodronygyár 113.7, a vas­öntöde 102.7, az acélöntődé 102.5 és a hideghengermű 92.2 százaié. Kvtc f<»rm<»IÁcíui»í

Next

/
Oldalképek
Tartalom