Szabad Nógrád, 1949. június (5. évfolyam, 22-26. szám)
1949-06-30 / 26. szám
CSUKJA ISTVÁNT , MEGVÉDI A DÉFOS^ litre Nagyobb arányokat vesz lapunk eioiizeiésének gyűjtése »Csurja Istvánt gyomorbántulmak kai és gyomoridegességgel a gyarmati kórházba utalták . . .« Rövid a jelentés, de annál hosz- Bztíb'i a története Csurja Istvánnak. Alig harminc éves, de amikor megnézi az ember, rögtön azt a benyomást teszi hogy egy negyvenéves emberrel beszélget, aki már nagyon tokát szenvedett. Nem volt ő még tolta a maga gazdája- Cselédkenyéren élte életét. Dolgozott ő már az ország különböző részén. Nem tehet róla, hogy valahányszor hulák ssírta a véréi. Kihez fordulhatott volna panaszá ral . . • Hiszen a kulák mindenható volt az egész országban. A kenyér után való járásban — mért neki is kellett élni — került i mólt év őszén Rétságra. öw. Szádé Istvánné hentes és mészáros, földtulajdonoshoz szegődött mlut havibéres. Amikor odakerült úgy gondolta: »No itt már megpihenek! . . , Elvégzem becsülettel a munkámat.« Ereszről nem » lehetett rá panasz, mert mindenütt jó munkásnak bizonyait. Meg is alkudott a »nagyecságá- va!«. Havi 150 forint, étkezés, meg a ruhanemű. Mondtat is az új gazdájának: »Ne tessék félni . . . Szeretek dolgozni, nem lesz velem íiaj« Teltek múltak a napok. Csórja Kist a szorgalmasan dolgozott. Keze- munkijának nyoma meglátszott a gazdaságon, de a ház táján is. Nem bosszankodott még amiatt sem, hogy szállást az istállóban kapott. A koszt sem volt valami rossz- »Fontos az hogy meghúzódhatok valahol« é—, mondogatta- Az idő vasfoga és a sok munka aztán kezdte a ruháját elenni. Nagyon lerongyolódott Aztán a »naccsága« is kezdett kiabálni, ba egy kis előleget kért, hogy felmelegedjék valamelyik korcsmában. Egyszer aztán a levest igen hígnak találta. Úgy nézte, hogy vízzel van felhígítva. Annyira kíváncsi volt, hogy be is ment a konyhába megnézni, ott mit esznek. Persze, hogy más volt a »naccságának« is meg a »fiatal úrnak« a tányérjáén. Olyan csodálkozással nézte őket, hogy mondták is neki: »Te Pista, úgy nézel, mint aki nem normális.« Felbátorodott a »naccsága«, mert ettől az időtől kezdve a megállapodott 150 forint helyett csak 80 forintot fizetett havonta. Hogy ruhát adjon Pistának, ezt a gondolatot teljesen elvelette. A »fiatal úr«, Szabotté dédelgetett fia, ha akart valamit, olyanokat ordított, hogy Csurja István rögtön gyomoridegességet kapott- Görcs szaladt a torkába é3 nem volt képes egy szót sem szólni. Már annyira ment a hajszolása és az üldözése, az étel romlása, hogy az amúgy is rossz bőrben lévő Csórja István teljesen leromlott. Egy DEFOSz-gyűlésen aztán / elmondta pauasxait. Először Magyari Jánosnak, a DEF- OSz megyei titkárnak, majd Rez- nicski János DÉFOSz járási titkárnak. Nem azért védelmezője a DEFOSz a parasztoknak és a dolgozóknak, hogy ne intézkedjen ilycu esetbenMeg is keresték özv. Szabó Jenő nét, aki nem kerítet az ügynek nagy feneket, hanem csak egyszerűen annyit mondott: »Nem érdemes ezzel az emberrel foglalkozni, hiszen ez bolond.« A DEOFSz aztán bebizonyította, hogy Csurja István nem bolond, hanem egy kizsarolt, becsületes munkásemher. Bebizonyította azonban azt is, hogy özv. SzaJ - Jenőné és fia egy közönséges ki,- 'kmá- nyoló knlák, aki más rovására növeli vagyonát, kényclmeskednek és még csak egy kapavágást sem tesznek saját földjükön. Csurja István! Életedet figyeli a DEFOSz, éppen úgy, mintahogy más, becsületesen dolgozó emberét. Elmaradt fizetésedet meg fogod kapói. Gyógyulj meg, hogy harcosa lehessél a DEFOSz muukástagozat- nak, amelyik az elnyomott emberek védelmét tűzte célul maga elé. — bobál — Ünnepség keretében zárultak az iskolák szerte a megyében Az iskelazárások szerte a megyében ünnepélyes keretek között zajlottak le. Valahogyan az iskolások úgy búcsúztak a tantermektől, a tanítóktól, hogy még soha. Tanuló ifjúságunk eggyúferrott az iskelá\al, a tanítói karral. Bércéi községben ritkán látott ünnepség keretében búcsúztak a gyermekek. Megjelentek az ünnepségen a párt és tömegszervezetek képviselői, valamint: 400 szülő. Ezen az ünnepségen kapta ineg Simonec Márta Vili. osztályos tanuló jó tanulásért és szorgalmáért a szépen csillogó »Eltanuló« jelvnyL Nőtincsen az MNDSz rendezésében folyt le az ünnepség. A gyermekek tréfás lakodalmi menetben örömkaláccsal, énekszóval vonultak végig a falun, majd a kultúrházban 9 óráig tartó mulatságot rendeztek. Az ifjúság nem véglegesen vált el az iskolától- Szünidőre ment. Azok akik végeztek az általános iskolákban, minden lehetőség rendelkezésükre áll a továbbtanulásra. A kazári általános iskolában június 18 in évzáró ünnepséget rendeztek, amelyen az iskola úttörői szép műsort adtak. Az iskolából ki- maru-loltakat a kazári SzlT-szerve- zet vette át. A dézsmazsír felét... Sok ellentéte» híreszteléssel kap csoltUbun illetékes helyről közlik, hogy mindazok, akik a Serléshízla- lás Nemzeti Vállalattal szerződéit kötöttek és a hízósertést le is szál lílolták az Ní'-mik, azok a sajßt háztartásuk részére levágott sertés után előírt dézsmazsitnak csak a jelét kötelesek beszolgáltatni• Mire költjük pénzünket 1950-ben? Erről tárgyaltak a szécsényi dolgozók akkor tuilta, hogyan áll a köz-ég költségvetése, araikor ki kellett nyitni a bukszát, vagy végrehajtó kereste fel, hogy fizessen. Nem olyan különös ez. Csupán a demokrácia törvénye szerint jár el a kormány, hogy lássa minden dolgozó, hogy a költségvetés valóban a népet szolgálja és lássa mindenki, hogy a község pénzét nem elherdálásra, hanem a község felvirágozta- tatására van fordítva. Ennek röyid értelme az, hogy »ütem József csoportonként és al- rovatonként, tételről tételre i-mer teti a költségvetést1— Téglagyár megindítása, húskonzervüzem létesítése, paradicsom pulpoló felállítása, keuderfeldol- gozó üzem létesítése, sportpálya létesítése, járdák, utak rendbehozatala népfürdő létesítése, külső utcák villamosítása, nagyobb mozi létesítése vágóhíd felállítása vásártér to váhbépítése község parkirozá-a, középületek karbantartása, közutak rendbehozatala, gyermekjátszótér létesítése, szövetkezeti iskola létesítése kollégiummal. 40 ágya tiidő- beteggoiidozó felállítása, ártó- kút létesítése. Még tovább olvassa a Költségvetési tételeket, ami minden bizonnyal meg fogja változtatni az egész község képet. Amikor befejezi, néma csend következik, majd megre;:,ettek a székek, mindenkit felvillanyoz a terv, a költségvetés ős egymásután szólnak hozzá a hallgatók Horváth István azt a javaslatot teszi, hogy 1000 forintról emelni kell 3000 forintra a szegénysotsú gyermekek ösztöndíját. Kovács Mihály a na; közi uitiiouha járó gyermekek rnhasegélyét még ezer forinttal látná jónak emelni. Jönnek a javaslatok. Innen elvenni, oda tenni, nem kerüli el semmi a figyelmüket. Itt lát-ziL meg aztán igazán, hogy csak a dolgozó tudja szívügyének tekinteni a közösség kérdését- Itt ezen a gyűlésen valóban meglátszik az az* igazság: »Miénk az ország, magunknak építjük!« A beruházások után jönnek a község bevételei. Mindent megvitatnak- Egy tételhez ölen hatan is hozzászólnak. Egyszerű munkás- és parasztemberek tesznek egyre egé-z ségesebh és egészségesebb javaslatokat. Közösön tárgyalnak meg mindent és fogadnak el. Valamennyien tudják, hogy magukról van szó. Jó munkát végeztek. A gyűlés végén megelégedetten távoznak. Tudják, hogy elkövetkezett a szó cializmus megvalósítása. — gyarmati — Még alig múlt egy hete, hogy lapunk versenyszerűen1 végzi előfizetés gyűjtését, mégis megmutatkozott, hogy mennyire fegyverének és szellemi kenyerének tartja minden dolgozó a »Szabad Nógráu* ct. Az acélgyárban valamennyi üzem műhely és iroda indult nagy lendülettel a lap propagálásáért. Egymással versenyeznek az üzemi dolgozók »a legtöbb előfizető gyűjtött név elnyeréséért. Az eredmény már rövidesen megmutatkozik és a piros »Szabad Nógrád« felírása és MDP jelvénnyel diszkett vándorzászló hirdetni fogja azt az eredményt, amit a pártsajlójáért végeztek a dal- g azól: egy-egy üzemben- Dal issugyumaton a népnevelőkg pártmunkások tartottak értekezlet t a központi és a megyei sajtó elő- jizetésgyiijtésének munkálatairól. Rövidesen bekopognak minden házba, hogy előfizetésre hívják jel rt dolgozókat, Bulassagyurmat a választásnál és azóta is megmutatta akaratát. Biztos, hogy most, ezen «3 erőpróbán is magasan ki fog tűnni- Be fogják bizonyítani, hogy nekik) a pártsujtó komoly érték, annál is inkább, mert az a sajátjuk és nagy- számmal csatlakoznak az előfizet3 és terjesztő táborhoz• Az üdülő salgótarjáni munkások levele Sitién Máté Gábor Margittáró bányaüzemtől a Gallyaiéról! üdül. »Nem az úri nép, hanem a dolgozók legjobbjai vannak az üdülőben. Kimunkásak, kiváló munkások». — írja hozzánk intézett Icveléften. »Csak most látom igazán, hogy mennyire megbecsülli a népi demokrácia a dolgozókat- Valóban a legfőbb énék az ember . . . Köszönetét mondok Pártunknak és népi demokráciánknak azért, hogy szabadságomat ilyen gyönyörű helyen tölthetem és ígérem, hogy ha visz- szmnegyek munkahelyemre, továbbra is példát fogok mutatni munkatársaimnak-« Gyenes Vendel, aki mo-t jött haza a Balaton partjáról, már újra munkahelye mellett áll a gépgyári öntödében. — Először voltam nyaralni életemben az idén — mondja. — Népi demokráciánk érdeme, hogy mint öntödei dolgozó résztvehettem olyasmiben, ami a múltban a kiváltsa* gosak kizárólagos joga volt. * A lengyelországi Zai.opatieb.ini iidiji több magyarországi dolgozó* val együtt Longuner József acélgyári ólmunkká is. Hozzánk tetézett levélében leírja, hogy milyen örömraol és barátsággal, fogadták őket a lengyel dolgozók, majd így folytatja: »Ez a lelkesedés megmutatja számunkra, hogy a lengyel és magyar nép közötti barátság nemcsak papi* ron van meg, hanem népeink, dolgozóink szívében is.« Lengyelországi látogatásaik alkalmával rengeteg tapasztalatot szedtek össze, ».. • amelynek ‘ehetősége eddig sosem volt meg a dolgozók számára. Reméljük, hogy tapus-loti- tainkktd a jövőben még nagyobb használatú a leszünk szQcializmihi építő hazánknak és Pártunknál;. Forró üdvözletemet küldöm na MDP Nógródmegyei Uizoltstíg-inak és minden dolgozónak « — Június 1-től működik a Lakótelep karbantartó N. V. Ettől az időtől Rau Albert-aknán öi lakóház tetőzetéi és a kultnrházat hozlak rendbe, amiért a dolgozók kő szünetet mondanak Balassagyarmaton teljesen megszűnt a munkanélküliség Balassagyarmaton még alig múlt egy pár hónapja, 400 munkanélkülit számlálták a városban. A munkanélküliség teljes megszüntetésére megindította a Magyar Dolgozók Pártja az akcióját. Ennek folytán majd minden nap elhelyezést nyertek emberek hivataloknál, szövetkezeteknél és újonnan alakult üzemeknél. A munkanélküliek száma így 100—120-ra csökkent. A közeli napokban azonban a még hátralevők is rendes keresettel bíró munkához jutottak a váci, újonnan épített vasútvonalnál. Á munkai ejTetőség megteremtésére azonban a továbbiakban is gondoskodni kivan a Magyar Dolgozót Pártja. Így számításba jön a Bérceién rövidesén meginduló kőbánya, azopkivül a város vízvezeték és csatornázási munkálatainál is. Ezek a munkalehetőségek,, am it Gyarmat és környékének teljes újjáépítését jelentik, már eddig teljes, egészében felszámolta a városban a munkanélküliséget. Nem leltet már a városban egyetlen munkanélkülit találni. Gyarmaton valóra vált, amit Rákost elvtárs mondott, hogy munkaerőhiány lesz az országban. Ssül Először tartották érettségi vizsgálataikat a salgótarjáni dolgozók gépipari szakiskolájának tanulói. Az iskola hallgatói fáradságot nem kiméivé, munkaidejük után jártak az esti iskolába, hogy minél jobban kiszélesítsék szakma) tudásukat, — A zsunypusztai gépállomás tagjai a tavasszal Sjpek községben a négy oldalában rendkívül nehéz terepen olyan nagyszerű szántást végeztek, hogy a terményeken már most megmutatkozik a gépek munkája. A község köszönettel fordult a gazdák felé. — * Alapiokú szemináriumot Indí- láttak a kazári MDP szervezetnél, amelyen 3C dolgozó vesz részt. — Salgóbányán 20 vájár képzi magát tovább a vájáriskolán. Szakmai kiképzésben Csaszlava Jenő üzemvezető politikai és elméleti i téren pedig Somoskői Aladár oktatási felelős tartanak előadásokat a| Vígatoknak. I üzemek felajánlása u Szakszervezetek VriftpsiiyressiiESáiiak ülMGllHítóéi A Vasötvözetgyár fizikai és szellemi dolgozói a Szakszervezeti VI- lágszöveiség 11. kongresszusának! győzelméhez elsősorban a munkafegyelem megszilárdításává: akarnak hozzájárulni. Ezenkívül a június havi előirányzatot 5 százalékkal túlteljesítik, a selejtet ö százalékkal csökkentik és minden munkamódszert célszerűbben, jobban kihasijiálnak, hogy ezzel is elősegítsék a szocializmus építését. Karancslejtős bányaüzem dolgozói a Szakszervezett Világszövetség 11. kongresszusára a termelést 10 vagonról 11-re emelik, az önköltséget pedig) 10 százalékkal csökkentik. — Párthelyiséget avatott a gépgyári MDP szervezet 23-án. Az új helyiség méltó otthona lesz a jól működő pártszervezetnek. Nagy napja volt az elmúlt héten a szécsényi dolgozóknak. Nyilvános tárgyalás alá került az 1958. évi költségvetés. Csak a demokrácia tudta meghozni a dolgozóknak, hogy beleszólásuk legyen a község ügyeibe any nyira, hogy még a beruházásodat is megvitassák. Érthető is a nagy érdeklődés, hi- szón megváltozott a világ kereke. Azelőtt a munkás és paraszt csak minden ember saját tulajdonosa községének.
