Szabad Nógrád, 1949. június (5. évfolyam, 22-26. szám)

1949-06-16 / 24. szám

/ ;J* f*< ‘ Gumókor felszámolásáért megyénkben megindultak a kutatások Nőgrád vár megy« állas ögfeascg- tigyi és közvetett cmberegésiségügyt vonatkozásában elhatározó kezdemé­nyezéssel tör az élre* Minden Idők 'veszedelmes betegségével) a g-fiaiő- kórral vetle fel a küzdelmet a vár­megye állatorvosi kara* A múlt év decemberében bárom különféle fog­lalkozású községben több mint 1000 darab szarvasmarhát vésték vizsgálat nlá, hogy azok között milyen mér­tékbeli van a gümökór elterjedve* Meglepő I<ai*ee!»íée*k Ezen köz égek között ««repel, égy olyan község, melynek ,akói ál­lattenyésztéssel foglalkoznak, de igei« élénk adatkereskedelmet i* űznek. Egy olyan község, mely kizár óla ja csuk állattenyésztéssel foglalkozik ís egy olyan község, «mélyítik lakói csaknem kizárólag ipán munkások, bányászaik. Esek során olyan ered­mények adódtak, hogy * kf* atásök a «zervor.3 ée> vezető állatorvost^ zna 1, ÓK*! ették, hogy újabb vizsgálatot szervezzen meg; mert éppen az ipari '.község állatéi'ten anyában talál! nagyszÁmú "ümokóro« állatéi. Amel­lett felkeltette figyelmét » köz i* igen nagyszámú tfldővésze, ^embere is, akiknél úgy vélte megállapítani, hogy M állat és ember koleönö fertőzés áldozatai A khnwnkáit tervezet végrelsajtá- Vttta a napokban került *óí, egy olyan községben, ahol tg°n “*k nyíl vánfertott tüdfívésczes ember vsa és ahol a megfigyelérek és megállóid lások saerint- az állatállomány Is sú­lyos fokban gümőkórral fertőzött. Az újonnan elkészített trtVczet azt kívánta kimatatni a vizsgálata so­rán, hogy vájjon megállapítható-e élőállatnál a ma elfogadott viz»gé- láéi módszerekkel, hogy a beteg ál­lat milyeo fajtájú gttmőkérbaeiOtiJ- sttl van fertőzve és ezek között az egyes güttiőkór törzsek milyen arány­ban vannak jclen­L&asas kísérleteséi? Ennél, a kérőéinek tieztázásm már régebb idő óta állandóan izgalomban tartotta az eszél a kérdéssel foglal­kozó szakembereket* Vannak is és voltak n visBgálatok ilyen irányban, de csak Igen szűk lehetőségekre tá­maszkodott ,bkze« wem vök érdeke iiissssäpnaai «il . Mnappal & itissitts utóa senkinek a »«gyár dolgozók egész íége. Terméket •,» az így nyert ered­mények is kevésbé voltak értékesít­hetők a betegségnek állategészség­ügyi é* «nbnregészségiigyi védeke­zés terén. A most folyamatban lé"ő vizsgá­latok eddigi megítélés szerint, kellő eredményt adtak é* így volt felde­ríthető, hegy a szarvasjnarhaállo- mány szarva ,marhagümőkóiral, em­beri giisiol, irral és madár&iimökór- ral van fertőzve Vagyis, a* állatok gibriőkórj&i okozó baktériumok az ember egészségét súlyosan veszélyez­tetik. Tisztázni « kérdéseseit Értnek e kérdésnek a tisztázása csak adat arra, hogy milyen irány­ban kell vezetni a védekezést külön az ember és külön az áUategésawég megóvására, de legfőképpen a kettő* nek együttes érdekeit szem előtt tartva. Áss örludom községben végzett vixrgálstok elsosorbon állatég,ísaség- ügyi vonatkozású szakkérdést voltai hivatva tisztázni és ez megfelelő si­kerrel is járt. A védekezést nem le­het elkülöníteni, ezeket az eredmé­nyeket latba kell vetni az ember egészségének megvédésénél is. Állategészségügyi vonatkozásba :t az emberi gümőkőtt okozó baktá ríntnfélesógekkel való fertőiül,.iá gekre megfeleld adatok voltak be -zerezhetők és tt nek ismeretében az állatállománynak az einbei közyetí • tette fertőzési lehetőségek alóli men tesitée© megoldhatóvá válik* A Iwrixkéay iá»s€rgatá*áv&í B« ezek a vizsgálatok más ered- raényt nem adtak volna, máris ered­ményesnek minősíthetők és ezzel x felhívta a íígysL-st arra, hogy az állat fertőzheti as embert, aa állatot fertőzhess se ent'.'er és a védekezés­nek csak együttes, vállvetett ssak menkóvai lehet eredménye­Az Őrha’oit községben Vizsgálato­kat folytató cr^ofok a d«xnekr.,tiiuis kormányumt támogatásával végzik munkáinkat- Hisszük «res, hogy az Európái an egyedülálló -Utatáj meg fogja hozni a gyümölcsét és megta Iái jók Is gyógyítani fogják tudni a gümőkóros betegséget­Egy hónapja annak, hogy !ezaj-‘ lőtt a választás. Örökké élni íog a dolgozók .emlékezetében ez a ha' talmas megmozdulás. Ezen a vá­lasztáson Balassagyarmat dolgozói is megmutatták akaratukat és ere­jüket, Egészen kevés százalék hiá­nyában álltak a .Magyar Dolgozók Pártja által vezetett Függetlenségi Népfront mögé. Az erőpróba után nem álltak meg a gyarmatiak. Egy hónappal a választás után a tanu­lás lázában ég sz egész város. Jel­szavuk ez: fejleszteni magunkat a szocializmus számára. Völgyi László, a vármegyeháza irodaigazgató helyettese az akták fölé hajók Egy-két jegyzetet csi­nál belőle, majd aláír. Ott vauinak az asztala sarkában szépen sorjába rakva • a Párt kiáltványai is: Népnevelő, Pártmunkás és kü­lönböző brosúrák. Ha olykor-olykor megakad az ügymenet vezetésében, vagy vala­mivel nem ért egyet, ezek a bro­súrák, mint jó barátok állanak ren- dekezésére. Fellapozza valamelyi­ket és mindig megtalálja benne azt, amire éppen a legnagyobb szüksé­ge van. Ezek a kiadyányok és is­mertetések már nála nélkülözhetet­lenek. A hivatalokban is tudják már ezt róla. Nem jegyszer keresik fel ta­náccsal, kérdezk, ő aztán válaszol, hiszen rendszeresen áttanulmányoz­za a Párt kiadványait. Kopognak az ajtón. Széles Ist­ván megyei hajdú lép az irodába. — Mi újság, Pista bácsi? — Völgyi elvtárs — kezdi a me­gyei hajdú — ha meg fognak jönni a brossurák, ami Rákosi elvtársunk MDP központi vezetőségi ülésén el­hangzott beszédét hozza, kérem, hogy számítson rám Is egy pár darabbal. Már sokan kér­dezték tőlem, hogy mikor lehel majd kapni belőle. ■— igen, igen, Pista bácsi, föltét* len értesítem, ha megjön.... Széles István nem hagyja azon* ban, hogy tovább beszéljen. Ű maga folytatja, hogy neki azért van szükség arra, mert tízes bizalmi isj meg háziagitátor is és megígérte, azoknak, akiket a válasz*ásóit ideje alatt felkeresett, hogy újra fel fog. ja őket keresni. Azonkívül a haj. duk közötti beszélgetésnél is Hagy* szerűen fel fogja tudni hasznain: Rákosi dvt&rs beszédét. Most rá­gyújt egy cigarettára. Völgyi László feljegyzést esti női, amiben ez áll: „Széles Isiváj részére Rákosi beszedet..” lm lesz tili szesésyéspfeo 'Um Tárgyalják az önkormányzati költségvetéseket A pSfaWai SzIT zenekar hang­jaira gyűltek össze a mult pénteken Salgótarján és a járás oktatási és Népszava sajtófelelősei, hogy meg­beszéljék a Népszava népszerűsíté­sének feltételeit. Erre a nagyaktl- vára városunkba érkezett Pothormk etvtárs is, aki ismertette a láp je­lentőségét. Ezen a gyűlésen adta át a Szakszervezetek Megyei Tit­kársága » választások idején ki­tűnt üzemeknek az elismerő okle­veleket. , Az orosházi diákok írják.*. rAz Orosházi Miami Tdneskó Mi­hály gimnázium 60 tanulója tanul­mányi kirmuM&s céljából 3 napot löltött .1 Salgótarjánban, amiről <13 tláblrii írják szerkesztőségünknek: »Szombatom, 28-án 23 ám 59 porakor érkeztünk meg, de a késői időpont ellenére is meglepetésben »olt részünk — írják —, mert az MIYDSz tagjai vártak bennünket és mindenkit szállásra mtleJc- A kiről- iulás többi napjain is páratlan ked­vességgel kísértek és irányítottat lépéseinket. Mindenütt tárt kapuk vártak bennünket, mindenben segít­ségünkre voltak- E téren különösen Datei elvtármő volt ez, aki előtt fiemmi sem tolt lehetetlen- Mi ilyen vendéglátói szereidet még sehol sem tapasztaltunk- Ha kérdeztük, hogy mi ennek az oka, ti válasz az volt, hogy a hűború utáni nehéz időkben salgótarjáni bányászgyerekek nyaraltak Oros­házán és a bányászváros ez% nem felejti el. Itt éreztük mi igazán, hogyan valósul meg a gyakorlatban a mun­kás—paraszt szövetség. Az orosházi diákok örökre szivükbe zárták a salgótarjáni bányászokat és mmlcá- sokat. Meglátogattunk minden üzemet és egy szén bányái is. Ezek során fe­lejthetetlen élményt szereztünk, kö­zelről ismertük meg a bányász és a nagyüzemi munkás nehéz munkájúi és megtanultuk azt becsülni. A Diákok« Történelmi jelentőségű tanács­kozásra ültek össze • a zagyvapál- falvai községházán a falu vezetői az elmúlt pénteken. Ott volt a Párt, a Népfront, az MNDSz kép­viselője, az egész képviselőtestület, és a községi elöljáróság is. Közsé­geink fejlődésében rendkívül fon­tos és felmérhetetlen fejlődési lehe­tőségeket biztosít a kormány^ új rendeiete. Az elkövetkező év janu­ár elsejétől a közületi gazdálkodá­sokat már a tervgazdálkodáson ala­puló nemzeti költségvetés kereté­ben folytatják le. Amikor Bakos János, n MDP titkára megnyitja az értekezletet, a jelenlevők valamennyien felemelő -érzéssel gondolnák arra, hogy. most má-r nincs szegény és gazdag köz­ség, hanem mindegyik szbk&égiMéiiek foc részesülni állami támogatásban. Mészáros Ferenc körjegyző emelke- clik szólásra, áld ismerteti a kőit- ségvetési tervezetet részleteiben: — öntüzőkocsira van szüksége községünknek, meg arra alkalmas helyen gyermekjátszóteret is kel­lene létesíteni, azonkívül * vízellá­tás biztosítására közkutat építeni. A bejelentést elfogadták és meg. toldották azzal, hogy nagyon jc volna strandfürdő építése is. An­gyal András kér szót:-- En javasolom, hogy a községi apaállat részére építsünk egy istál­lót és ugyanott egy pár lakást is. Még javasolnám azt is, hogy Felső Páífalváról építsünk egy bekötő­utat a Hatvan-Salgótarjáni főút vonalhoz. A fentieket elfogadva döntőt, még az értekezlet arról, hogy meny. nyit fognak juttatni napközik fenntartására és egyéb más dolgokra, vigyázva arra, hogy minden fillér a megfele­lő helyre kerüljön. A községi képviselőtestület dél­utáni ülésén elhangzottakat már este a Magyar Dolgozók Pártja tag sága meg is tárgyalta. Valameny- tiyien ott voltak a taggyűlésen, hogy ők is hozzászóljanak a község Állami pedagógiai főiskola nyi- l!k a következő tanévben Egerben. A pedagógiai főiskolára minden 0,yan diák kérheti felvételét, aki­nek népiskolát, tanítói -vagy óvónői Öklévé!« van, gimnáziumi, jiceumi, kereskedelmi, . mezőgazdaságig vagy Ipari középiskolai -érettségi bizo­nyítványt szerzett, s aki 1949-ben harmincadik életévét még nem töl­tötte be. A kérvényeket az Állami Pedagógiai Főiskola Igazgatóságá­nak (Eger, Eszterhá-zy tér 2., Li-J ceum) kell benyújtani, ez év június 1-től augusztus 15-ig. a szükséged iratok melléklésével. Felvilágosítás­sal ugyancsak a fenti helyen szók g óinak. Ezúton is felhívjsk megyénk if­júságát, hogy minél nagyobb szánv ban jelentkezzenek erre az iskolá­ra, hiszen a nevelő a nemzetnek! sem napszámosa, hanem szakmun. kása. Béke-brigád Az acélgyári rudvashuzó üzem Molnár brigádjának több tagja el­határozta, hogy kiválik a brigádból és „Béke-brigád” névén új csapa­tot alakítanak. Céljuk az önköltség csökkentés, a pontos munka végzé­se, a gépek jókarbantartása. Klfzetomlá* a Pöcsisáii-Ieffossm A kisterenyei bányaüzemnél a Pócsházi lejtősaknában kŐzetomlás történt, amely maga alá temette Lingiczer fstván és _PonyÍ Sándor vájárokat, akik új munkahely meg­kezdésén dolgoztak. Az üzetn többi | dolgozói azonnal segítségükre siet. j tek, ahonnan a két vájárt sérüiések- 1 kel a kórházba szállították. A „SZIKRA“ VJ KÖNYVEI fi w'.v.wtw'iw.T rvwu a . _____ Rá kosi Mátyás: Építjük a nép orsa&gát 512 oldal ! fűzve 15.—, dfezkötésben 23,— Ft Lenin; Válogatott műnek II. 1088 oldal. könyvnapi ára fűzve 25.50 Ft kötve 34.— Ft ! Révai Jósse!: Élni tudtunk a szabadsággal 700 oldal könyvnapi ár« főzve 18.50 Ft kötve 25 50 ÍTt Rudas László: Materialista világ nézet 328 oldal. (Második kiadás) könyvnapi ára fűzve 10 — Ki­kötve 15.50 Ft Farkas Mihály: A béke arevmtaláit 400 oldal könyvnapl úr* fűzve 12.50 Ft kötve 19.50 Ft Lukács György.* Marx és Engels irodalomelmélete 164 oldal. könyvnapi ár» fűzve 5.— Ft kötve 8 50 Ft Kállai Gyula: A magyar függet­lenségi mozgalom 1936—1945 (8-ik kiadás) 284 oldal könyvnapi éra fűzvo 8.50 Ft kötve 13,— Ft Molnár Erik: ß mm társadajMi története az őskoriéi az Hrpáő-koriB (Második körített kiadás) 344 oldal. könyvnapi ára fűzve 13.— Ft kötve 17.— Ft DANTE Sésdi Nándor: !£gt®Mő éle* Ellenállhatatlan eodru regény egy telepes falu népének küz­delmes elindulásáról, győzelmes fel emelkedéséről, líönyvnapi ára: fűzve 18 70, kötve 23.— Ft KIADÁS Lakatos István: H peSeoI f©má©ésj A Ba u mg ar t en-díjas költö versei kiforrott költői egyónioág megragadó szépségű vallomása. Kfinynapi ára t fűzve 9.80, kötve 12.30 Ft Pothornik elviére veit Salgótarjánban fejlődéséhez, építéséhez. így megy most megyénkben az önkormányzati költségvetés megtár­gyalása és eltérően a múlttól, a szé­l les néprétegek bevonásával va!<$-: j ban olyan célokra fordítják a dou I gozók pénzét, amely hasznos : éj I javunkra szolgál. Jelentkezzünk a Pedagógiai Főiskolára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom